Jó hír: defláció már nem fenyeget idehaza

Kijött a KSH legfrissebb jelentése a hazai inflációs adatokról. Eszerint az éves infláció mértéke elérte októberben a 3,8%-ot, utoljára 2012-ben volt ilyen magas.

Az élelmiszerek átlagon felül 4,6%-kal drágultak, az üzemanyag 16,2%-kal, de legalább olcsóbb lett a cukor az ötödével.

A maginfláció 2,6% lett.

Hogy ne csak a rossz oldalát lássuk a dolgoknak: a defláció réme már biztos nem fenyeget Magyarországon. 🙂

Amit az inflációról tudnod kell

 

 

Share

121 hozzászólás

  • Matetoth
    Hihetetlen, hogy ennyi cikk utan meg mennyien racsodalkoznak, h eszkozar nincs a kosarban.

    Nem azt meri. Nehez felfogni?

    Ha meg a 600gb-os hattertarat hianyolod, akkor annak az inflacios erteket kene a tavalyi araval osszehasonlitani, mert a 8gbrol 600-ra novekedes eletszinvonal emelkedes. Ahogy egy mas fajtaju tv is.

    Ezt sem meri, nehez megerteni?

    A te megelhetesi koltsegeid masok, a fogyasztasi termekek egy atlagos kosar inflajat merik nemzetkozi sztenderdek alapjan. Ez egy szam. Ennyit mer.

    Hogy mit kotnek ehhez, s hosszutavon merre torzit a teljes megelhetesi koltseghez kepest, az teljesen mas tema.

    Egyebkent gondolom akik most sirnak, h a valos infla 6, meg 10%, azok a lufi kipukkanasakor majd tuntetnek, h itt bizony deflacio van, ugye?

  • Petike
    Az ingatlannak miért kellene benne lenni? Az átlagpolgár havonta/félévente vesz egyet?
  • Ferke
    Mit gondoltok érdemes most Bp-n lakást venni (kb felét hitelre)? Úgy néz ki, hogy legkésőbb 2 év múlva meg kell lépnünk egy ilyen vásárlást, kérdés, hogy érdemes-e most megvenni a még olcsó hitel miatt. A saját meglátásom, hogy a lakásárak még bármelyik irányba elindulhatnak addig. Bár az esetleges árcsökkenést már hallani ugye 1 ideje.
    Tudom, senki sem jós, de véleménye csak van itt néhány embernek. 🙂
  • ipl873
    > Számlát semmiről sem adtak természetesen.
    Nyugdijam ugysem lesz, az allam megneheziti az ingatlanszerzest az adofizetok penzebol, maganorvoshoz kell jarnunk, maganiskola kell mert az allami semmire sem jo. Minek adjak szamlat? Koltoi kerdes volt, alkalmazott vagyok, de ha vallalkozo lennek, en is elgondolkodnek azon hogy a kozos kalapba csak annyit adjak amennyit nagyon muszaj.
    Tudom-tudom, legy te az elso fecske aki megvaltoztatja a vilagot (nem). Meg ilyet irni a Kiszamolon nem jarja. Bocs 😀
  • Gauchos
    Azoknak, akik szerint csal a KSH az inflációs adatokkal: tegyétek el a számlákat, blokkokat a vásárlások után, gyűjtsétek, rendszerezzétek kategóriák alapján. Ezt követően pedig vezessétek excelben, ezáltal mindenki megkapja a saját fogyasztói kosarának inflációját. Ilyen egyszerű. Én is elkezdtem most, kíváncsi leszek fél év múlva az eredményre!
  • Bo
    Kedves Kiszámoló!

    Ami nem derült ki a cikkből: jó hír, de kinek? A gazdasági szereplők érdeke nem azonos. Ami jó hír az egyik gazdasági szereplőnek, az nem feltétlenül jó hír egy másiknak. Ezek az alapok, nem igaz?

    A linkelt, ‘Amit az inflációról tudnod kell’ c. cikk nem kommentelhető. Gondolom, nem vagy kíváncsi más véleményekre a témával kapcsolatban. A közgazdaságtan nem egy egyértelmű tudomány.

  • Matteo

    zsiday.hu/blog/nincs-infl%C3%A1ci%C3%B3

    Nem olyan nehéz ezt megérteni azért.

  • Second Wave
    Ferke,
    1) Jövőre kétszámjegyű béremelést akar a kormány (százalékban). A béremelés felfelé húzza a lakásárakat.
    2) A Fiúk ellen nem érdemes fogadni. Lehetnek elveid, meg lehet más a politikai véleményed, de nem érdemes ellenük játszani.
    3) A kettős újlakás ÁFA hatása:
    Lesznek a piacon 5%-os ÁFA-s lakások, és idővel megjelennek az új építési engedélyes, de már 27%-os ÁFA-s lakások. A valóságban persze ugyanannak / hasonló lakásnak az ára közel egyforma lesz. A kicsi áfás lakás ára ugrik 10 százalékot felfelé, néhány fejlesztő sokat nyer (Kopaszi gát :-). Az új projekteken meg kicsit kevesebbet nyernek majd a fejlesztők. Aztán a kicsi ÁFA-s lakások kikopnak a kínálatból, megint ugrik majd az ár…
    Szigorúan SZVSZ, de nekem úgy tűnik, hogy a pofára esés nem a következő 2 évben fog eljönni. (Poziból beszélek.)
  • naa
    Ez jó hír, mármint hogy a KSH nem hazudja el (teljesen) az inflációt, és a Prémium államkötvényeitekre szépen kaptok majd kamatot.
    Kiszámolgatni a saját kosaradat lehet, de minek.
    Az adósság, nyugdíjak, fizetések stb. elinflálása a legegyszerűbb megoldás a problémákra, észrevétlen és nominálisan lehet “adni” alamizsnát, miközben reálértelemben akár megszorítunk…
    Ha nő az infláció, nőnek az adóbevételek. Az inflációra hivatkozva lehet tovább emelni a minimálbért, annak a járulékaiból, adójából megint nőnek az adóbevételek, stb. Legjobb.
    A jegybank majd elmagyarázza, hogy a maginfláció lám még mindig a cél alatt van, nem kell itt kamatot emelni kérem.
    Még szól a zene idebent, kint is szélcsend van, lehet szundikálni.
    Csak nehogy arra ébredjünk, hogy egy hirtelen jött vihar csapkodja az ablakokat és az asztalunkon számolgatott papírjaink fecnikként keringenek az orkánban…
  • Maki Verem
    Szerintem a lakásárak nem fognak csökkenni. Abból indulok ki, ha megvettem 40 millióért egy lakást, amiből 30 millió hitel, nem fogom 40 millió alatt eladni, csak ha nagyon muszáj (elvesztettem a munkahelyem és kifogytam a tartalékból). Azaz, ha nem lesz egy 2008-as világválság, nagyon kicsi az esélye, hogy csökkenjenek az árak. Ami szerintem valószínűbb, az árnövekedés mértéke fog lelassulni 2020 után, hogy aztán valamikor 2025 környékén újra erőre kapjon.

    Hangsúlyozom, hogy szerintem.

    (Amikor másoktól véleményt vársz, akkor azokat a véleményeket fogod elhinni, amelyek közel vannak az általad elképzelthez, mintegy megerősítve a döntésedet. Hiszen a döntést már meghoztad.)

  • Zolika

    “Szuper. Hová tegyük a pénzt, hogy ne egye meg az infláció? Eur, Usd?”

    Na ez a jó kérdés. Az EUR, USD nem elég, hiszen ott is van infláció, bár esélyes, hogy kevesebb lesz mindig.
    Az elmélet szerint termelőeszközökbe kellene fektetni, mint részvény, ingatlan, föld, mert ott az infláció hatását rá lehet tolni a fogyasztókra, és ha megtehetik, rá is tolják (azaz növelni az árat, bérleti díjat), mint látjuk.
    Részvény alatt ebben az esetben inkább köznapi igényeket kielégítő, folyamatos cashflow termelő képességgel rendelkező cégeket értek.

  • Muslica

    Ha aszerint kerülnének be a kosárba a termékek/szolgáltatások, hogy igénybe vesszük-e havonta/félévente, akkor mit keres ott pl. a BMW? Autót sem veszünk félévente (vagy lemaradtam?).
    A lakásnak egyébként nemcsak egyösszegű ára lehet, hanem havonta fizetendő hitelrészlete vagy bérleti díja is, ez módszertani kérdés inkább.
    @Tamás4
    Ma az átlag havi költések igen nagy szelete a lakhatás, ezért valahogy meg kell jelennie a statisztikában — enélkül fals számokat kapunk. Az ár alatt bérelt ingatlanok lefelé húzzák az átlagárat (élelmiszereknél is kalkulálnak az idényárakkal), ez ok. Egyébként általában a hosszútávú bérleti szerződésekben is megjelenik az infláció; ezzel módosul évente a bérleti díj.
    A lakóingatlanok árindexét jelenleg külön mérik EU-rendelet alapján az EU-ban, de épp ezév végéig tesznek javaslatot, hogy bekerüljön-e a HICP-be, mert fontos mutató. A többi lobbi 😉
  • Matteo

    Azért a lakáspiacon érdekes események zajlanak, tehát nem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy azt fentebb leírták.

    Egyrészt az MNB lakáspiaci jelentésében a KSH 2017. III. negyedéves adataira támaszkodva azt írta, idézem: “A lakásárak még a gazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak országos átlagban, amíg a fővárosban enyhén meghaladták azt.” Hangsúlyozom, hogy 2017. III. negyedéves adatok alapján. Azóta további 10-15%-kal emelkedtek az árak. Tehát egyre inkább kezdünk elszakadni a valóságtól, főleg, hogy a tranzakciószámok egyre csak csökkennek, a lakásárak pedig tovább növekednek, ami egy kisebb paradoxon. Ugyanakkor amíg gyakorlatilag ingyen kapnak hitelt az emberek, addig szerintem ez fog folytatódni, változás akkor lesz, amikor a kamatok emelkednek, de akkor szerintem drasztikus lesz. Továbbá a(belföldi-külföldi)befektetők is húzzák felfelé az árakat

  • Matetoth

    Zsiday cikkeben is ott van: ez egy europai szabvany.

    Jo ez igy? Nem biztos (hosszutavon szerintem a ketto metodika kozel egyenlo eredmenyre juttat).

  • antikaloz
    Matetoth: Légyszíves megtisztelni vitatársaidat, és nem nehézfelfogásúnak minősíteni azért mert többen azt vitatjuk, hogy az első lakás/ház amiben élünk eszköznek minősül-e vagy sem.

    Számomra inkább az a kérdés, hogy a jegybankunk elsődleges célja-e tényleg a fizetőeszköz stabilitás fenntartása. Mivel a monetáris irányítást nem nevezhetjük Matolcsy óta a fiskális rendszertől független intézménynek, én sokkal inkább gondolom, hogy a gazdasági növekedés és a “profit” realizálás vált azzá.

    Amúgy valaki megvilágíthatná, hogy ez a féktelen gazdasági növekedés fetisizmus tényleg a követendő út-e?

  • Spurdisznó
    Nekem Paul Volcker mindig is szimpatikus volt.
  • matetoth

    Azért minősítem nehézfelfogásúnak az egyéneket, mert minden egyes cikk alatt, ahol KSH-s inflációs adat van 1000+1 komment van, ami nem érti, hogy mit mér ez a szám. Akinek ezt nehéz megérteni, az nehéz felfogású.

    Szívesen vitatkozom arról, hogy érdemes-e beemelni a bérleti díjat az inflációs kosárba (szerintem igen, érdemes lenne), a lakás árát viszont nem tenném bele semmiképp, mert az egy eszköz, s ugyan a bérleti díj erősen korrigál vele, a közgazdasági logika szerint a lakás tartása leegyszerűsítve két részből tehető össze (bérlet és kamat, amiből a kamat nem része direktben az inflációnak), de egyszerűen értetlennek tartom azokat, akik számára nem világos, hogy mit mér, mit nem mér a szám. Úgy tűnik, hogy nekik egy ilyen degradáló magyarázat kell. Sajnálom.

  • naa

    Hogyan beszélsz “poziból”, ingatlanjaid vannak, amiket majd nyereséggel akarsz eladni? És bízol benne, hogy a pofára esés nem a köv 2 évben lesz. Amúgy szerintem sem, de mondjuk mérget (nagy hitelt) azért nem vennék erre 🙂

    A bérbeadás díjának van egy plafonja, az emberek fizetőképessége – és ennek nem tesz jót az infláció. Magasabb ingatlan ár alacsonyabb hozamot jelent, és ha kikényszerítődne egy kamatemelés egy köv. “válságban”, akkor könnyen ott lehetünk, hogy az államkötvények hozama (nulla munkával) a kiadással elérhető hozam szintjére emelkedik. Persze akinek hitelből vett ingatlana van, az nem fogja eladni (főleg esetleg bukóban), hanem összeszorítja a fogát, fizeti majd (az esetleg magasabb) hitelkamatot és vár majd a jobb alkalmomra.
    Nemigen értek hozzá, de én most befektetési céllal már nem vennék ingatlant, jobb beszállóra várnék.

  • gaboor
    Valaki segítsen megérteni, hogy az ingatlan árak, vagy magyarországi ingatlan befektetés miért éri meg szerintetek ennyire?
    Orbán Viktor is bejelentette, hogy el fogunk fogyni, és nem hiszem, hogy ezen akár ő, akár más tudna változtatni. Egyszerűen ez a jóléti társadalom hátulütője.
    portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/orban-viktor-ijeszto-joslatot-kozolt.303778.html
    Ha megnézitek a görbét, tisztán látszódik, hogy kiürül az ország. Évente kb 0.5-1%-al csökken a népesség. Ez rettentő magas szám. Akkor kik fognak majd lakni a ma lakott házakban?
    KSH szerint idei évben augusztusig 28004 fővel lettünk kevesebben. (egy kisváros, ebben nincs benne az elvándorlás)
    Véleményem szerin el fognak értéktelenedni a magyarországi ingatlanok (csak idő kérdése), ha nem engedünk senkit sem letelepedni az országban.
  • Mate12345
    Off: Az MMT-ről ( index.hu/gazdasag/2018/11/11/modern_monetaris_elmelet/ ) szívesen meghallgatnám a véleményedet. Pénzügyi elméleti cikkek úgyis régen voltak már. 🙂
  • Gábor
    Persze emelkedtek a fizetések, de szokás szerint az árak is és nekem mint melósnak az nem fér a fejembe, hogy miért jó az, hogy emelik a bért, aztán emelik az árakat, így lényegében a bér számjegye nagyobb, csak épp nem kapok többet érte.
    Hogy statisztikában mit mutatnak ki az nem érdekel, az érdekel amit bérben kapok, az, hogy azért mit kapok a boltban.
    A melós világban most az helyzet, hogy hiába lehet többet elkérni egy elvégzett munkáért, mégsem jut vele előrébb az ember, mert drágulnak az anyagok, az üzemanyag, az autó szervizeltetése, vagy mert hiába gyűjt valaki ingatlanra, ha az közben csak drágul és drágul. A melós abban tud spórolni, hogy a saját háza táján mindent meg tud magának csinálni, így ott nincs munkadíj, csak anyagdíj.
    Sajnos még mindig nagy a bruttó / nettó közötti eltérés, ezen kellene előszór változtatni.
  • Kisnyilas
    Üdv! Juliusba vettem itteni ajánlásra prémium papírt .már kamatozott a kamaton vettem ugyan abból a papírból visszont a névértéke nem változott.. van valami átfutásiidő? Ill az a kérdésem , hogy most ha pl. 9900 huf a névértéke az a 100 hufot kamatba kapom meg vagy , hogy is van ez?köszönöm a segítséget
  • jurta
    Teljesen OFF

    Valaki ismeri ezt a befektetési céget?

    European Investment Centre
    eic.eu/hu

    Úgy tűnik, Szlovákiában és Csehországban tevékenykednek, erre lenne szükségem, de még csak vadonatúj ügyféllel beszéltem, régi és elégedett ügyféllel nem. Magyarországon is van fióktelepük, ezért hátha blogolvasótársaim közül néhányan már találkoztak velük.

  • Pál

    Felesleges lenne arról vitatkozni, hogy érdemes lenne-e beemelni a lakbért a fogyasztói kosárba, mert az épp benne van. És ha nem tévedek, arra gondoltál, hogy a lakásárakkal a bérleti díj erősen korrelál.
  • Spurdisznó
    Ez a topic nagyon elment az ingatlanok irányába.

    Ugye az közismert, hogy 1990 óta az “átlagos” lakásár index nem emelkedett reál értéken? 1990-től lassan, de biztosan több, mint 50%-ot esett 10 év alatt. Ha 1990-ben nem hívtuk lufinak és most reál értéken ugyanott vagyunk, akkor most ez lufi?

    mnb.hu/letoltes/mnb-lakasarindex-hu.pdf

    (5. oldal)

  • Second Wave
    naa:
    a “poziból beszélek” csak egy info másoknak, hogy a véleményem akár elfogult lehet (bár igyekszem több szempontból megnézni ezt a dolgot, és nem becsapni magam).
    Igen, szempont még a kamatkörnyezet, a demográfia is.
    A demográfiai változástól én nem tartok. Budapest és a nagyvárosok ennek nyertesei lesznek (nem Budapestről származom, testközelből látom, ahogy az élet megváltozik falun).
    Budapesten 2018. 1. félévben bruttó 409 000,- forint volt az Átlagkereset.
    Kamat: a hitelkamat emelése elvileg lejjebb nyomja a lakásárat, egy kp-s befektető így olcsóbban vásárolhat, de magasabb a hozamelvárása, a bérleti díj ugyanott van. Egy hitelre vásárló “lakásbefektető” meg a törlesztéshez igazítja a bérleti díj elvárását, a bérleti díj ugyanott van.
    Van kockázata az ingatlannak, de a részvénynek, ezüstnek, stb-nek is van. Az államkötvénynek nincs, de annak reálhozama sincs.
  • Matteo
    Igazad van. Valóban benne van. 1%-os súllyal.
  • Blend Ahmed
    Privátbankár Árkosár:
    privatbankar.hu/vasarlo/tenyleg-tok-mindegy-hol-vasarolunk-be-vegigjartuk-a-hipermarketeket-322014
  • Matetoth

    A vita nem feltetlenul felesleges, ugyan benne van, de ez alapjan szerepelhetne 0 sullyal is (jelenleg 1,88, ha jol gondolom), de akar (valamilyen inputalasi szabaly alapjan) sokkal magasabb sullyal is. Azt gondolom errol lehetne esszeruen beszelgetni.
  • jami

    Az is elérkezett, hogy magas munkadíjak miatt inkább Mekk mester valaki sk, mint hogy tesztelje, hogy az az aktuális, drágán dolgozó mester, tényleg mester-e. Normális árak mellett én is keresnék mestert, jelenleg viszont, amit csak lehet és tudok, megcsinálok magam. Ami évekkel ezelőtt eszembe sem jutott. Ue van az egyéb szolgáltatásokkal is: éttermeket, kozmetikust, pedikűröst stb. kerülök. Bébiszittert, takarítónőt már nem is keresek, ez utóbbi helyett épp rendeltem robot porszívót és minden gyerekem takarít. Ami eleve volt, de most már folyamatosan kiosztott feladatokkal megyünk.
  • Tee Bee
    “Így inflálják el a banknba/állampaírban lévő pénzed.”

    -A miénket ugyan nem!
    Idén kiadtunk majd 3 milliót szigetelésre, ablakokra, tetőcserépre, feketemunkára…
    🙂

  • Nimfas Corporation
    LALA: “Mikor a burkoló gyerek, aki heti 300e-t kér KATAsan durván 75nm után, de tele pofával óbégat, hogy milyen drága minden. Igen, ő is többek között, kb a dupláját vagy még annál is többet elkéri, mint pár éve.”

    Mint villanyszerelő iparos meg kell állapítanom hogy hülyén vállalok munkát. A burkoló itt felénk nem heti bérben van, hanem m²-ben. 1 m² járólap, csempe, szegély, mozaik minden más más Ft/m² áron megy. Ha tegyük fel 100m² burkolásról van szó és tegyük fel 3000 Ft-ért burkol m²-enként akkor az ő érdeke és valahol a tied is hogy minél előbb végezzen. Hiszen megvolt az árajánlat m² alapján ha ezt 1 hét vagy 1 hónap alatt fejezi be akkor is ugyanannyit kap érte. A 30-as tégla ára is emelkedett 30%-ot az utóbbi időben, a villanyos anyagok is, mérőhelyek szekrényei…. Ha mindenki többet keres nyilván az iparos sem 2008-as áron fog vállalni.

  • Szabó Gábor
    “A kérdés az, hogy mi lesz 1 év múlva. Nem tudom. Az MNB vezetőit kell erről kérdezni.” – Pontosan annyira tudják mint bármelyik utcai átlagember. Néha még náluk is kevésbé.
  • OFFliner
    OFF:
    Tudtok olyan szempontokat ami(k) szerint jó, vagy jobb lehet a munkavállalónak a közös megegyezéssel való távozás mintha kirúgják?

    Olvastam a cikket a postásokról és írták hogy felajánlják a közös megegyezést.

    Amennyire én tudom, így még munkanélkülit sem kap a dolgozó, ill. végkielégítést sem.

    Szóval ez miért lehet(ne) jobb a dolgozónak?

  • jurta

    Azért komplikálom, mert az említett országok egyikében élek, és az ő pénznemükben keletkezik megtakarításom. Továbbá a forintban meglevő vagyonelemek mellé egyszerűen kivitelezhető diverzifikáció lenne.

    Ebben az országban vagy nincs kiszámoló blog, vagy még nem találtam rá (és a nyelv miatt nehéz is lenne követnem), így nem triviális, mint Magyarországon 6 év Kiszámolo után, hogy KBC Equitas és Concorde. Ezért örültem látva a magyar kötődésüket, hogy ezt a szolgáltatót kivételesen a magyar blogon is meg tudhatom kérdezni.

  • Szmokkencs

    Az egy dolog hogy mennyi új lakás / ház épült, de azt is meg kell nézni mennyi régit bontottak le, vagy vár a bontásra. Az persze főleg vidéken jelentős.

  • szocske
    Én azt nem értem, ha a burkolónak természetes, hogy többet kér, mert emelkednek az árak, akkor miért lepődik meg azon, hogy a pék vagy a fodrász is többet kér?
    Nem kérdés, hogy ha valaki emel, mindenki kénytelen emelni, hiszen most csináltatott a fodrász is otthon új konyhát és drágább volt a burkoló 😀
    Nem véletlen, hogy fodrászhoz vagy fogorvoshoz hazalátogatáskor mennek a londoni magyarok, ha ők többet kapnak kint a mosogatásért, nyilván a fodrász is többet szeretne keresni.

    A kevésbé munkaigényes termékekből viszont többet tudunk majd vásárolni a magasabb bérünkért…

  • Körtefa
    Az Országgyűlés elfogadta a kormány legfrissebb adócsomagját, amely 8 millió forintról 12 millióra emelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát.
  • Deviáns
    @Gábor
    körülírta a vásárlóérték fogalmát. Az igazi előnye akkor van, ha külföldre akarsz menni nyaralni, neked olcsóbb lesz vagy ha egy külföldi akar itt vásárolni, neki drágább lesz.
    Ha az árak elérnek egy szintet, onnantól nem tudnak drágulni, mert inkább megveszed Ausztriában, vagy a neten megrendeled külföldről, vagy pl. nem a Balcsin nyaralsz, ha olcsóbb az adriai tengerpart, stb.. Onnantól a minőségben és szolgáltatásban versenyeznek a termékek, és beköszönt az aranykor.
  • Ramson
    @matetoth: Szeritem a minositesre semmi szukseg, es semmi mentseg. Akkor inkabb ne valaszolj, Kulonbozoek vagyunk es kulonbozoek a kepessegeink is.
  • headset

    “Tudtok olyan szempontokat ami(k) szerint jó, vagy jobb lehet a munkavállalónak a közös megegyezéssel való távozás mintha kirúgják?…
    Amennyire én tudom, így még munkanélkülit sem kap a dolgozó, ill. végkielégítést sem.”

    A dolgozó azt kapja, amit ki tud harcolni a munkáltatótól. Kérheti a végkielégítést, a felmondási bért és még valamit. Mondjuk azt, hogy semennyit ne kelljen a felmondási idő alatt dolgoznia.
    Ezt sokszor elfogadja a munkáltató, pl. mert a felmondási idő alatt amúgy sem akar bizalmi feladatokat adni a dolgozónak. A munkáltató számára további előny, hogy a dolgozó utólag nem vitathatja a felmondás jogszerűségét, hiszen nem is történt felmondás.

    Hátrány, hogy a dolgozó csak 3 hónap elteltével kérhet álláskeresési támogatást(= munkanélküli segély). De ezzel nem csökken a jogosultsági ideje, csak hátrább tolódik. (2015-ös állapot.)

  • Janos82
    Offliner:

    Jar a munkanelkuli segely kozos megegyezes eseten.is.
    A kozos megegyezes lenyege, hogy mindket fel elfogadja. Ugy kell megegyezni, hogy legalabb olyan jo legyen mintha kirugnak az illetot:)

  • Danhadnagy

    Igazából ma már keveseket rúgnak ki, mert könnyen támadható bíróságon.
    Minden esetben rögtön jár a munkanélkúli, ezt rosszul tudja a fenti válaszoló.
    Törekedj a közös megegyezésre, mindenki vidámabban búcsúzik el
  • jurta

    “Tudtok olyan szempontokat ami(k) szerint jó, vagy jobb lehet a munkavállalónak a közös megegyezéssel való távozás mintha kirúgják?”

    Bár iparága válogatja, de sok szakma van, különösen az emberekért felelős munkakörök, ahol ha akár csak egyszer kirúgtak, az nagyon problémás a későbbi álláskereséskor (még a többediknél is, nemcsak a következőnél). Az nem esélyes, hogy te kimagyarázd magad. Jó esetben megkeresik a volt munkaadót, és ha sikerül összehozni a kikérdezést, azok valószínűleg tisztáznak téged, de már ennek (HR-es pluszmunka) szüksége is hátránnyal és előítéletekkel sújt téged, ha vannak más jelentkezők is.

  • OFFliner

    Köszönöm a választ!

    A végkielégítés világos, de a felmondási bért nem értem.

    Azt a bért érted alatta, amit a normál felmondási idő alatt kapna, ha nem lenne közös megegyezés?

    Gondolom a közös megegyezést azért hozza fel a munkáltató, hogy ne kelljen még x hónapig fizetnie. Ha viszont közös megegyezéssel ugyanúgy végigfizeti az x hónapot, akkor nem értem miért jobb a munkáltatónak a közös megegyezés, mint a normál felmondás.

    Ennyit számítana a munkáltatónak, hogy később nem pereskedhet a munkavállaló?

  • Matetoth

    Ha a kozos megegyezes a munkavallalo szamara hatranyos (nem kap a felmondasi ido alatt bert), akkor az szinte alapertelmezett gyozelem egy kesobbi munkaugyi perben, mert velemenyezheto, hogy nem jokedveben mondott le ot megilleto juttatasrol…

    Tehat, ha neked a kotos megegyezes rosszabb, nyugodtan mondd be, h az vicces lesz a birosagon… Vagy csak utolag vonj be egy bekelteto testuletet, a hatas szinte garantalt!

  • OFFliner
    Köszönöm a többieknek is!
  • Gabor
    altalaban a cegek a kesobbi lehetseges pereskedestol vedik magukat “kozos megegyezes”
    illetve lehet h megprobalnak kevesebb juttatast adni mint rendes felmondas eseten – de szerintem ez mar nem jellemzo
    valamint kozos megegyezesnel egybol meg tudnak szabadulni a nemkivanatos munkavallalotol – sokszor ez fontos szempont. De nem koti oket az “Azonnali felmondas” feltetelrendszere
    eleg reszletesen irnak errol itt: cvshark.hu/munkajog-gyorstalpalo (nem reklam!)
  • Gauchos

    Honnan tudhatja a leendő munkaadó, hogy az álláskeresőt kirrúgták és nem közös megegyezéssel hagyta ott előző munkahelyét?

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.