Barnabás egy újabb érdekes írással jelentkezett a Pénz és Jog sorozatban. (Régebbi cikkek itt: Pénz és jog)
A mai téma a végrehajtásról szól, amiről sok tévedés és téveszme van forgalomban.
Mielőtt átadnám a szót, a jogi akadémiáról csak annyit szeretnék mondani, hogy az első turnus betelt, aki ebben a cikkben írt, hogy jönne, mind befért. A második turnus is kedvezményes áron lesz, várhatóan október második felében fog indulni, hétfő és szerdai napokon. De erről hamarosan írok. (Az első turnus időpontja némileg módosult, részletek itt.)
Akkor ennyi technikai információ után következzen Barnabás írása:
Már többször volt róla szó érintőlegesen a blogon, de az elejétől a végéig egyszer sem tárgyaltuk át a végrehajtási eljárást – persze terjedelmi korlátok miatt most sem tesszük, de lesz róla szó bőségesen a jogi akadémia első óráján. Lássuk, hogy milyen folyamat közepette vándorol a kötelezett pénze a jogosult zsebébe.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mertmindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt.
Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
A köznyelvben sajnos mindenkit „végrehatónak” neveznek, aki szeretne pénzt kérni az adóstól. A valóságban a végrehajtó ún. „önálló bírósági végrehajtó”-t vagy „törvényszéki végrehajtó”-t jelent, az adósok legtöbbször előbbivel találkoznak. A törvényszéki végrehajtó bűnügyi költséget, rendbírságot, stb. hajt be, így vele most nem foglalkozunk.
A behajtók, faktoring cégek nem rendelkeznek semmilyen végrehajtói jogosítvánnyal: nem tiltathatnak le fizetést, nem mehetnek ki „foglalni”, gyakorlatilag annyi dolgot tehetnek, mint te vagy én: kérhetik, hogy fizess vagy jogi eljárást indíthatnak. Persze ezt sok esetben a telefonos operátorok sem tudják, a céges utasítás pedig az, hogy fenyegetőzzenek, ha máshogy nem megy (és ha az ember 400 Ft-ért diákmelózik egy ilyen helyen, akkor szüksége is van arra a 400 Ft-ra, így meg fogja tenni).
Velük kapcsolatban két gondolat: csak írásban kommunikáljunk velük, illetve csak abban az esetben fizessünk nekik egy forintot is, ha hitelt érdemlően bizonyították, hogy ők a követelés jogosultjai. Szoktak a behajtó cégek küldeni „fizetési letiltás” papírt, amit az adósnak alá kell írnia és odaadnia a munkáltatójának, és az adósok gyakran alá is írják, mert azt hiszik hogy kötelező, hiszen „végrehajtó” küldte: azonban ez csak egy önkéntes teljesítés, olyan mintha a fizetésed egy részét másik számlára kérnéd, ennél fogva ugyanolyan könnyen vissza is lehet vonni, mint leadni.
A végrehajtáshoz szükségünk van egy végrehajtható okiratra, ez lehet: végrehajtási lap (jogerős ítélet vagy fizetési meghagyás esetén), záradékolt okirat (pl. egy közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés), illetve bírói végzés. Végrehajtásnak ezen felül akkor van helye, ha: kötelezést (pl. pénzfizetés, lakáselhagyást) tartalmaz a határozat, jogerős vagy előzetesen végrehajtható és eltelt a teljesítési határidő („15 napon belül fizessem meg a felperesnek „X” Ft-ot”).
A végrehajtás kezdeményezése nem kötelezettség, hanem jog; a teljesítési határidő lejárta után is lehet várni az önkéntes teljesítést. Ennek korlátja, hogy a végrehajtáshoz való jog a követeléssel együtt évül el, ezt a végrehajtási cselekmények és az egyezség szakítják meg. Végrehajtási cselekmény minden, amit a végrehajtó a tartozás behajtása érdekében tesz, pl. megnézi, hogy az adós kap-e nyugdíjat.
A végrehajtás kezdetén a végrehajtást kérőnek meg kell előlegeznie a végrehajtó költségeit: úgy mint: munkadíj, költségátalány, készkiadások előlege. A végrehajtás során az adós megfizeti a végrehajtó jutalékát a sikeres végrehajtásért, emellett általános költségátalányt, költségátalányt, egyéb költségeket is.
Emiatt nem buli várni a végrehajtót, mert a behajtási jutalék 5 millió Ft alatti követelés esetén 10%, 10 millió feletti követelésnél pedig 900 ezer Ft + a 10 millió feletti rész 5%-a, így nagyon meg tudja dobni a visszafizetendő összeget, hiszen ezt az adós fizeti, nem a végrehajtást kérő pénzéből vonják le.
Példa: egy 15 milliós tartozás végrehajtása 1 150 000 Ft sikerdíj, 186 000 Ft munkadíj, 6000 Ft kézbesítés, 20 000 Ft készkiadás, 93 000 Ft költségátalány, 150 000 Ft általános költségátalány. Ez összesen: 1 605 000 Ft, a 15 millión felül – ráadásul a példában együttműködő az adós, így kevés a készkiadása a végrehajtónak.
Szerintem ez elég bizonyíték, hogy ha van rá keret, bármilyen nehezen is, de fizetni kell, ha már jogerős egy ítélet, mert elég rossz befektetés a végrehajtói díjakat fizetni, ha nem muszáj. Persze mondanom sem kell, hogy az adósok elenyésző hányada teljesít önként, hiszen „majd ő megmutatja” és homokba dugja a fejét.
Hogy hajthat be a végrehajtó? Munkabér vagy más rendszeres járandóság letiltás (itt sok kivétel van), „inkasszó”, ingóságok lefoglalása, értékpapír értékesítése, üzletrész lefoglalása, ingatlan árverezése.
A nettó munkabérből 33%-ot, több tartozás esetén legfeljebb 50%-ot lehet levonni, de az öregségi nyugdíjminimum mentes a végrehajtás alól (ez ha minden igaz jelenleg 28 500 Ft), kivéve ha gyermektartást vonnak, annál nincs mentes rész. Nincs mentesség továbbá a fizetés azon részére, ami meghaladja a nyugdíjminimum ötszörösét; az afeletti rész korlátlanul végrehajtható.
Ha a munkáltató nem foganatosítja a levonást, akkor kezesként felel, ráadásul bírságolható is.
Fontos: a bankszámlapénz az nem családi pótlék, egyéb mentes járandóság, hanem „lóvé” – onnantól kezdve hogy bankszámlára kerül, nem lehet megállapítani hogy honnan van, így végrehajtható. Így a mentes járandóságokat érdemes inkább postán kérni, ha végrehajtás fenyeget. A számlán újfent az öregségi nyugdíjnak megfelelő összeg mentes a végrehajtás alól, de fontos, hogy a hitelkeretet is figyelembe kell venni, a hitelkeret terhére is lehet teljesíteni (lehetőség van ezt megtiltani a 2009. évi LXXXV. törvény 62. § (2) bek. szerint, érdemes is).
A 28 500 Ft és a 114 000 Ft közötti összeg 50%-a vonható végrehajtás alá, a 114k feletti összeg pedig teljes egészében.
Ingóságoknál sok kis korlátozás van, amiknek a felsorolása kb. arra jó, hogy a hallgatók a Polgári perrendtartás vizsgán megtanulják a sok hülyeséget, hogy mennyi ágyneműt, stb. kell meghagyni, a lényegi infó helyett, de azokat úgysem venné meg a kutya sem. Általánosságban: ami létfenntartáshoz, munkához feltétlenül kell, az nem foglalható.
A foglalás nem jelenti azt, hogy a végrehajtó elviszi a dolgot, legtöbbször az adós őrizetében hagyja, csak eladni/megterhelni nem lehet, mert az bűncselekmény.
Olyan dolgot lehet foglalni, ami feltehetően az adós tulajdonában áll, tehát ha a 70 éves nyugdíjasnál lakik a 17 éves unokája, akkor az X-BOX360-at nem fogják lefoglalni.
Ha mégis lefoglalják a dolgot ami nem az adós tulajdona, akkor az igazi tulajdonosnak úgynevezett „igénypert” kell indítania a (ez fontos!) végrehajtást kérő ellen.
Az ingatlan-árverés már egy nagyobb falat, külön cikket is megérne, ott ami fontos, hogy néhány éve már csak online felületen lehet lebonyolítani az árverést – állítólag ezzel vissza lehet szorítani a visszaéléseket.
Ha a végrehajtó törvénysértően jár el, akkor végrehajtási kifogást kell előterjeszteni. Fontos, hogy ez tényleg csak a törvénysértő intézkedések ellen jó, önmagában a végrehajtó eljárása, a tartozás vitatása nem ad alapot annak előterjesztésére – csak kidobott pénz.
A kérelmet bíróság vizsgálja ki, ha megalapozott, akkor megsemmisíti a törvénysértő intézkedést.
Lehetne még hosszan sorolni, általánosságban a tanácsok: a kapcsolattartás a végrehajtóval leginkább írásbeli legyen, a háborgás (egyik oldalról sem) nem vezet semmire, ha valamivel problémánk van, mindig azonosítsuk, hogy mi a kifogásolt intézkedés, ki követte el és milyen jogorvoslat van ezzel szemben.
Pl. ha a bank többet von le az inkasszónál vagy a rendelkezés ellenére a hitelkeret terhére is teljesíti, ott nem a végrehajtó hibázik, hanem a bank, így felesleges végrehajtási kifogást benyújtani.
Továbbá, ha úgy gondoljuk, hogy a követelés (akár végrehajtás alatt) elévült vagy valamilyen ok miatt megszűnt, akkor kérjük a végrehajtótól a Vht. 41. § szerinti eljárást (ő tudni fogja), így gyorsan le lehet tudni. Az elévülést úgy tudhatjuk meg biztosra, hogy belenézünk az aktába a végrehajtó ügyfélfogadási idejében (!) és megnézzük hogy volt-e két olyan végrehajtási cselekmény, ami között több telt el, mint az elévülési idő.
Jogszabályok tanulmányozásra: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, 2009. évi LXXXV. törvény 62. §, 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról
Ha szeretnél jobban eligazodni a jog világában, gyere el a jogi akadémiára, ahol közérthető módon és a mindennapi életből vett példákkal mutatjuk be, hogy a jog nem csak a jogászoké, hanem bárki számára érthető és világos – most kedvezményes, bevezető áron!
Kedves Barnabás,
Ezt a részt nem (pontosan) értem:
"A 28 500 Ft és a 114 000 Ft közötti összeg 50%-a vonható végrehajtás alá, a 114k feletti összeg pedig teljes egészében."
A nav.gov.hu-n található 56-os számú információs füzetben ez nem szerepel, csak az 50%-os korlát. Meg tudná nekem adni a törvényhelyet, ahol ez szerepel?
"a hitelkeret terhére is lehet teljesíteni" Azért kiváncsi lennék, hogy a törvényalkotó ezt hogy gondolta...
Sziasztok!
Gratulálok, az írás nagyon jó. Néhány észrevétel.
1., Az esetek 99%-ában mire a "behajtó" telefonál, addigra már a bank / követeléskezelő kiküldte az adós ismert címére az engedményezésről történt értesítést, tehát az adóst hitelt érdemlő módon tájékoztatták. (Ha nem a követeléskezelő, hanem "harmadik cég" telefonál, lehet, hogy ha telefonon nem együttműködő valaki, akkor nem is folytatják, hanem sikertelenként visszaadják. Innen főszabályként 3 út van: a., nem történik semmi; b., megkapja másik "behajtó", c., indul a fizetési meghagyás (én inkább próbálnék együttműködni, ha a behajtóval szemben bizalmatlan vagy, akkor a követeléskezelő cégnél, aki már igazolta a jogosultságát. Sokkal olcsóbb együttműködni. A hangfelvételeket kötelező rögzíteni és megtartani 5 évig, tehát írjátok fel mikor történt a beszélgetés, vagy rögzítsétek magatok is, ha kétségeitek vannak . foly. köv
2., ha valaki még hitelképes vagy a családtajga hitelképes, akkor célszerű elgondolkodni egy hitelkiváltáson: Pl. felmondott 500e hitelkártya 36-41%-on kamatozik, egyösszegű teljesítésnél ha nem érsz el kedvezményt, is le tudod cserélni egy 10-20% közötti személyi kölcsönre, ha engedményt is elérsz, akkor végképp megérte...
(komment: mivel mindenkinek van ismerőse, aki megúszta/vagy azt mondja, hogy megúszta a banki tartozás visszafizetését, ezért általános hozzáállás az, h én is meg fogom úszni / kidumálom / lealkuszom. Nem baj, csak nagy csodálkozás van, amikor 5-6 év lapítás és "eltűnés" után "húdesok" és "miértnemengedikelmásnakelengedték". Attól függ kihez kerültök. Van aki nem is számol kamatot a megvásárlás után. Van aki 12-24 havi kamatmentes részletet ad. Van aki a késedelmi kamat felét elengedi, van aki az utolsó fillérig behajtja. Van, aki egyösszegűnél 33-50% engedményt ad.
3., Ha jogi indul (fizetési meghagyás vagy per) és még akkor sem jelentkezel, az már tényleg szomorú (de az esetek 80%-ában így van) Itt már buktál 3%-ot a közjegyző felé - min 5000 - és kb. 3%-ot az ügyvéd felé - min 6350 -, jogszabályok alapján
Ha jogerős fizetési meghagyásra sem jelentkezel - megbízóim egytől egyig lemondtak arról, hogy jogerős ítélet vagy fizetési meghagyás után még könyörögjenek, teljesen értelmetlen -, akkor végrehajtás, a cikk szerinti költségeken felül, közjegyzőnek további 1% ajándékba - min 5000 -, ügyvédnek további 1,65% - min 6985 - ajándékba
(Figyelem! Tipikusan kisösszegű ügyeknél az ügyvédek egy része ezek helyett az összegek helyett 10000, 12700, 15000, 20000, 25400 Ft-ot kér fmh és vh után is! Ez egy be nem fizetett 8 v. 16 e Ft-os parkolásnál vagy kisösszegű bankszámla tartozásnál óriási bukó!) Egy parkolási vh. simán lehet 100.000.- mire kifizeted.
Nem egész világos, hogy mit kell megelőlegeznem, ha végrehajtást kérek. Jó lenne látni, hogy a példa szerinti 1,6 millióból mi az, amit előlegként meg kell fizetnie a végrehajtást kérőnek. Gondolom, a sikerdíjat nem, de az összes többit igen?
És érdekes lenne egy szerényebb példa is. Nekem tartozik valaki egy kisebb összeggel (165.000 Ft + kamatok), amit azért nem szeretnék elbukni. De komolyabb összeget megelőlegezni, úgy, hogy esetleg a végén behajthatatlan lesz, az se lenne jó. A fizetési meghagyás 1 éve jogerős, azóta fizetett 25.000 Ft-ot, meg a közjegyzői díjat, folyamatos noszogatás eredményeképpen. És sajnos nem csak nekem tartozik.
4., Letiltás / azonnali beszedési megbízás (a.k. a. inkasszó)
Azért fontos, mert az adósok többsége akkor jelentkezik először (vagy kb. 50% még akkor sem!!!), amikor "eltűnik" a pénz a számlájáról v nem jön meg a teljes fizetése. Ilyenkor 2-6 év lapítás után jön érvek hada, hogy: nem kapott semmilyen levelet, nem vett fel semmi, nem tartozik senkinek, ő majd önként fizet, csak vonjuk vissza letiltást, jogosulatlanul kezeljük az adatát, semmis a szerződése, stb.
El kellene hinni, hogy ha valaki 2-6 évig egyetlen fillért sem fizetett, akkor most magától? 🙂 Ha részletfizetést engedünk 10-ből talán 3 el sem kezdi, további 2 pedig 2-5 részlet után abbahagyja - nem jelentkezik, nem szól, hogy problémája van. Minden 20. ember veszi fel részletfizetőként a telefont, hogy bocs' nem tudok annyit fizetni átmenetileg. Ha nem kap csekket vagy elveszti, akkor úgy veszi, hogy ő mindent megtett...
@hnr mi szükség van ügyvédre? Szerintem a fizetési meghagyás nyomtatványt bárki ki tudja tölteni, ha pedig jogerőre emelkedik, akkor a végrehajtást kérni különösen egyszerű. Ha netán a másik fél ellentmondana, vitatná a követelést, akkor lehet szükség ügyvédre.
Amúgy ha nem peres úton lezárul az ügy, akkor az ügyvédi költség egyáltalán behajtható az adóson? Peres ügynél tudom, hogy igen, de fizetési meghagyásnál, meg végrehajtásnál is?
Géza:
Mivel az elmúlt két évben cirka 300 fmh-t, és közel 50 vh-t indítottam útjára én is válaszolok, nem csak a címzett:
- ügyvédet sok esetben azért iktatnak be, mert iszonyatos macera tud ám lenni ez az fmh, majd vh is.. csak a legutóbbi munkanapomról mondanék kettőt: végrehajtó hiánypótoltat, mert nem adtam meg a bankszámlaszámot ahová a pénzt kérem.. mindezt egy hónap után, mert ő "ráér", hisz én hibáztam.. persze kiderült, meg volt adva, ő nézte be; egy fmh elvileg jogerőssé válik 23 nap múlva legkésőbb. De van amikor évekig se. Persze a feketeöves tartozók is ott vannak: megállapodás a közjegyzővel, nem tartja be, majd a végrehajtóval, amit szintén. Idő, idő.
Illetve rosszhiszemű emberek is vannak: ügyvédi díj 20k+áfa, és felezik a díjat. A kisember meg szívjon.
Az ügyvédi díj és egyéb költségek az fmh és vh esetén is felsorolandóak, és növelik a követelést, az is behajtásra kerül
Közben megtaláltam a legelső hsz-re a választ.. bár nem egészen így szerepel a tv-ben 🙂
Ez minket nem igazán érint.. 280k nettó jövedelem feletti letiltott emberünk nincs egy se nem 🙂
Én évente kb. 2-4000 fmh-t és vht indítok, mikor hogy. Pl. a rosszul kitöltött fmh összeg miatt: ha kevesebbet írsz, mint a tartozás, bukik a megbízód, ha többet és találkozol egy feszült adóssal, jöhet az MNB.... Ezek nem ritka esetek, ha nem figyel valaki! Tovább megyek: van olyan ügyfelem (itt épp adósi oldalon álltam), aki csak a rosszul kitöltött fmh miatt mondott ellent...
Nem mindegy, hogy az ügyek 1 - 5 - 10 - 20%-ából lesz per...
Letiltás: "63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét." Ha 1 letiltás van, akkor havi 214 nettó felett korlátlan... és ez nagyon-nagyon tud fájni.
Vhlap kitöltés: rossz helyre tett x-nél bukhatsz 10-50e Ft-t azonnal... csak sose jössz rá :o)
@en-is-akarok-kommentelni 🙂 Fontos, hogy mindig külön kell kezelni, hogy valami "rendes" vh., vagy adó és adók módjára behajtandó tartozás.
@geza a munkadíj és a költségátalány 50%-át kell megelőlegezni, de legalább 4000, legfeljebb 75 000 Ft-ot. Plusz még hozzájöhet költségtérítés címén a várhatóan felmerülő készkiadások megelőlegezése, de ez elég tág határok között mozog (10 ezertől 40 ezerig). De a díjjegyzéket alapból megküldi a végrehajtó (hogy mennyit kell fizetni, hogy csináljon valamit), az ingyen van, legalább megtudod hogy kell-e neked vagy nem. Mondjuk én olyan aprópénzre beadnám végrehajtásra, ha van valami jövedelme, vagy várható hogy a közeljövőben örököl/meghal/van vagyontárgya.
A köztartozás (pl. adó) behajtására milyen szabályok vonatkoznak? Az is az „önálló bírósági végrehajtó” hatásköre?
Ha Nektek tartoznak:
Végrehajtó felé előlegezni kell a teljes munkadíját + a költségátalány felét (a kettő max. 75e) + készkiadást (5e-25e). Tehát egy nagyobb tartozásnál 100e, csak hogy a végrehajtó elinduljon.
A feketeleves akkor jön, ha nem lehet behajtani, mert - bár több mint évtizede küzdünk ellene, de csak részben sikerrel - a végrehajtónak a meg nem fizetett munkadíj + költségátalány + készkiadás ekkor is jár a vhkérőtől. (Fogalmazzunk úgy, kérni fogja.)
Készkiadásról: van aki korrekt, van aki brutálisan mindent megpróbál: irattárolási díj 2-8e, irat és nyomtatványköltség 2-8e, banki utalási költség 500-5e, "egyéb költség", "készkiadás" mely általános szöveg nem is jogcím, tehát ezekért jár neki semmi...
Egy helyszíni eljárás +10e
Ügyérték emelkedés esetén is járt lezáráskori ügyérték után, tehát ha 5 év után zár és közben duplázódott, akkor azután kér munkadíj + ktgátalányt
A végrehajtónak van kötelessége bármit csinálni bármilyen határideje ha kifizetted az 50%át ?
Van valahol a végrehajtónak hatékonyságméröje ? Csupa rém sztorikat hallottam erröl ...
Ha "nem tudja" behajtani akkor bukod ezt a pénzt?
Mikor fogja pl. az illető lakását licitálni ?
A szomszédban vki évek óta tartozik 500 ezer forint felett a közös képviselőnek, mégsem történik soha semmi ...
Meg lehet nézni harmadik félnek (ügyvéd vagy hasonló ) hogy van-e fizetési meghagyás ?
Erdeklodnek, hogy a beszamitas, tehat amikor ados es vegrehajtas kero kolcsonosen tartoznak egymasnak, az hogy mukodik a gyakorlatban. Volt egy ilyen esetem, ott az en vegrehajtom beszamitotta a masik koveteleset vagyis annyival kevesebbet hajtot be reszemre, mig a masik fel vegrehajtoja nem foglalkozott vele es behajtotta rajtam a teljes osszeget. Kommunikacio a ket vegrehajto kozott nem tortent.
Hogy kellene ennek tortennie? Vagy ez olyan ritka eset, hogy nincs ra kidolgozott eljaras?
Sajnos Magyarorszagon amugy is jellemzo, hogy minden hivatalnok, ugyintezo, biro, vegrehajto megy a sajat feje utan, aztan ha nem tetszik, lehet pert inditani.
@csaba Kötelessége, hatékonyságmérője nincs (de nem is csak a végrehajtón múlik, hogy mennyire sikeres a behajtás). Persze, de a zöldségesekről is vannak rémsztorik, velem mégsem esett meg még egy sem. Ha nincs min behajtani, akkor igen (de előbb-utóbb mindenki meghal). Az nézheti meg, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, nem az, aki kíváncsi.
@sokasebi A beszámítás egyoldalú jognyilatkozat, ezt el kell juttatni a jogosulthoz (ilyen esetekben a végrehajtóhoz is). Ez nem olyan ritka eset, csak ez nem a végrehajtó dolga, hanem a tiéd. Ha nem tudott a beszámításról, akkor jogosan hajtotta be. Ha emiatt többet hajtott be tőled, akkor az elvileg beszámított rész behajtását kérd a végrehajtótól vagy indíts visszvégrehajtást.
Sajnos az utolsó mondat nettó demagógia (inkább ez jellemző Magyarországon) és nem is igaz.
Csaba:
Ez ma Magyarországon csak a végrehajtó becsületességén múlik:
csak egy példa a számtalanból: vezető köztisztviselő a helyi kormányhivatalban (a fizetését el lehet képzelni), kocsi, 2 ingatlan a nevén. Három év alatt a végrehajtó nem talált letiltható jövedelmet, sem ingó sem ingatlan vagyont a tulajdonos nevén (munkahely, ingatlanok, gépkocsi adatai le lettek adva hivatalosan a végrehajtónak).
De ezen sikertelen próbálkozásokról, illetve egyáltalán próbálkozásokról semmilyen dokumentumot nem volt soha hajlandó kiadni. Természetesen jelzálogot nem lehetett bejegyeztetni az ingatlanokra a földhivatalban sem (egyszerűen azt mondták, hogy NEM). Így néz ki egy behajthatatlan követelés.
Barnabás.Jog:
Mindig szeretem olvasni az olyan, nem erre az országra jellemző pozitív gondolatokat mint a tieid. Közjegyzőnél fmh a kibocsájtástól számított 1 éven belül sem emelkedik jogerőre, hivatalos panasz ellenére sem..
Végrehajtó kifejezett ingatlan árverési felhívás ellenére sem teszi fel árverésre az ingatlant (lenne rá vevő), hiába ki lehetne belőle egyenlíteni a tartozást; de az előző hsz-emben is említett "végrehajtatlan" emberek sem léteznek ugye?
Kb. 6 végrehajtóval vagyok munkám miatt kapcsolatban, ebből 4 korrekt, de ha a másik kettőhöz kerül területi illetékességük miatt az ügy már tudjuk, hogy felesleges az egészet el is indítani. Az egyik közülük legalább úgy hírlik elkezdett tanulni: elhatározta, hogy idén leérettségizik (azt mindenki tudja, hogy nincs érettségije se)... ez el is mond mindent a munkájáról.
@sokasebi
Ha te adós vagy és közben neked is keletkezik jogerős és végrehajtható követelésed a vhkérővel szemben, ezt jelezni kell a végrehajtónak. A végrehajtó ezt magától nem tudja beszámítani, de a Vht. 41. § alapján felhívja a vh kérőt. Ha a vhkérő elismeri a te követelésed vele szemben, a végrehajtó ez alapján tudja csökkenteni a tartozásod. Ha a vhkérő nem ismeri el, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a bíróságra és a bíróság dönt a követelés csökkenéséről, ha tényleg beszámításra alkalmas a követelésed.
Egyébként a végrehajtónak is az az érdeke, hogy az adóson minél előbb behajtsa a követelést, mert ő is akkor tud rajta keresni. Ha az adósnak van jövedelme, inkasszálható bankszámlája, autója, ingatlana, akkor a legtöbb végrehajtó mindent megtesz azért, hogy az ügyet minél előbb eredményesen befejezze. Persze vannak kivételek, de nem ez a jellemző, a rémhírekkel ellentétben.
Én is akarok kommentelni...:
Maximálisan egyetértek, de szándékosan nem megyek bele a végrehajtói munka minőségének elemzésébe! Kérem "távolmaradásomat" e körben kimentettnek tekinteni!
A beszámítás gyakorlatban a végrehajtók (és utána a bíróság) hozzáállásától függ (én épp most küzdök, de ilyenből még csak pár darabot csináltam, szóval rajtam is múlik, hogy nem vagyok hatékony). Nekem nagyon gyorsan kellene, hiába van igazam, ha közben a nagyobb követeléssel rendelkező ügyfelem a vh miatt nem tud pályázni...
@en-is-akarok-kommentelni Igen, Barnabásra jellemző hogy könyvből mindent remekül tud, de az élet valahogy nem őt igazolja. Mintha úgy emlékeznék hogy ő oktató valahol, nem gyakorlati szakember. Magyarországon tulajdonképp nincs nagy baj a törvényekkel, de a betartatásukkal annál inkább és ezt csak az tudja aki minden nap ez ellen küzd. Persze a cikkei hasznosak, mert legalább azt megtudjuk hogy kellene működni valaminek. Nekünk egy behajtásunk volt vagy 30 éve és a végrehajtó nem nagyon akart semmit csinálni, de amikor anyám hetente a nyakára járt mégis kiment foglalni. Meg is kaptuk gyorsan a pénzt utána. De az még más világ volt.
Épp akartam írni témafelvetésként, hogy holnap lejár a kilakoltatási moratórium, és jó lenne valami cikk a végrehajtásokról. 🙂
Köszi, de engem az előzmények érdekelnének a legjobban. Pontosabban az előjáték. Egyáltalán hogyan jut el valaki a végrehajtásig? Mennyi idő telik el a nem fizetés után? Milyen lépések követik egymást? Mi a bankok stratégiája?
Magyarán.. Ha valaki nem fizet 3 hónapig mondjuk lakáshitelt, mi történik? A bank telefonál, és levélben felszólít... Adós nem reagál.. Elvileg 90 napot meghaladó tartozás esetén, a bank felmondhatja a szerződést. Többnyire mégsem teszi. Mi tesz eztán a bank?
Vagy..Tegyük fel felmondja a szerződést.. Az mit jelent? Egy összegben esedékessé válik a tartozás? Ügyfél továbbra sem fizet. Ilyenkor mi történik? Kap egy fizetési meghagyást talán? Annak ellentmond.. Akkor mi történik?
Kell, hogy legyen valamilyen metódus,nem?
Tudja ezt vlki?
@en-is-akarok-kommentelni Sok modja van annak, hogy "hogy ne...", a "mindenki tudja" dolgok pedig olyanok, hogy sokat elarulnak arrol, hogy valojaban mennyire van tisztaban az illeto a dolgokkal (a vegrehajto-jeloltnel is kinevezesi kovetelmeny a kozepfoku iskolai vegzettseg, Vht. 241. § (2) d)), nem beszelve a tobbi nepmeses dologrol.
A pelda amit a koztisztviselorol mondtal is santit: ha valoban igy lett volna, es felhivod ajanlott levelben, akkor a birosag akkor is megbirsagolja a vegrehajtot ha nem kuldi el az iratokat, akkor is ha nem valaszol, akkor is ha nem megfelelo formaban valaszol vagy intezkedik.
Gyakoribb, hogy azert panaszkodnak az emberek hogy "mashogy van mint a konyvekben", mert nem ertik mi tortenik korulottuk vagy nem tudjak, hogy mit kellene csinalniuk.
@barnabas-jog
Nos. Maradjunk annyiban, hogy a valóságban történik, nem teljesen felel meg a szabályoknak. Körkörös véd- és dacszövetség van itt a balkánon.
Pl.: az, hogy felszólítom a végrehajtót témára amit válaszoltál az egy ideális világban megtörténhet, de itt ez "megszokott" bizonyos esetekben. Mint írtam: nem mindig (sőt!), de vannak különösen "védett" emberek bizonyos területeken. Szerinted megtagadhatták volna a jelzálogjog bejegyzési kérelmet? Nem. Ellenben közölték, hogy ezt a dolgot nem kellene erőltetni, mert még a VH-t kérő fogja megütni a bokáját.
De ez az elmélet és gyakorlat: régen, még másik területen voltam továbbképzésen, mondtuk az oktatónak, hogy aha.. persze. Mit ad isten, fél év múlva lekerült hozzánk, szembesült a rideg valósággal, és elismerte, hogy megsütheti a tankönyveit. Nem nevettük ki, csak megveregettük a vállát.
@barnabas-jog
De félreértés ne essék, tetszenek és értékelem az írásaid, csak itt tényleg azt láttam, hogy mennyire más tud lenni a valóság és a "tananyag".
És ami az előzőből még kimaradt:
Igen, lehet hivatalos panasszal élni a közjegyző, vagy a végrehajtó tevékenysége ellen is. Csak azt kell mérlegelni, hogy megéri-e. És itt nem a járulékos költségekre gondolok, hanem pl. az egzisztenciára vagy egészségügyi állapotra. De mint mondtam: én a balkánon élek.
@Vass Barbara
Lehet, hogy pontosan nem így zajlik, de az általam látott gyakorlat azt mutatja hogy, ha tartoznak neked, akkor először felszólítod a fizetésre. Majd egymillió alatt beadod a fizetési meghagyásos eljárást (FMH).
Ha erre az adós nem mond ellent, akkor jön a végrehajtó 30 nap múlva, és a fent részletezettek
Ha ellentmond az adós, akkor automatikusan perré alakul, és a bíróság megkér a tartozásod bizonyítására, az alperest, pedig arra, hogy bizonyítsa miért vitatja a követelést. Innen a peres eljárás végén mond a bíró A-t vagy B-t, de ez már másik téma.
Egymilló felett rögtön lehet a bíróságon kezdeni, de érdemes itt is FMH-zni, hátha nem mond ellen az adós, és kezdődhet a VH
@en-is-akarok-kommentelni Erre a "mindenki maffiózó"/összezárnak/miegymás színvonalra nem megyek le, ha nem gond. Elég sok zálogjogot bejegyeztettem már, volt köztük milliárdos értékű is, mégsem mondtak nekem semmit.
Van itt némi probléma, ha a vh kérő nem engedi el(miért engedné)+vh költség befiz.adós által, nem lehet per nélkül töröltetni, hiába évült el.
jogiforum.hu/hirek/26947
"akkor a birosag akkor is megbirsagolja a vegrehajtot ha nem kuldi el az iratokat, akkor is ha nem valaszol, akkor is ha nem megfelelo formaban valaszol vagy intezkedik."
🙂 mondj már egy konkrét esetet, a munkadíjának a 20 ill. 50%-át bukhatja, nem érdekli
Fegyelmi? Szinte soha és akkor sem. Ahhoz hogy végrehajtóval szemben fellépjenek az kell, hogy a., útban legyen más végrehajtóknak; b., - na erről csak pletykák vannak, biztosat nem tudni.
Amikor 4,5 évig nem utalta ki a felosztási terv alapján járó összeget nem lett következménye, amikor a tudtunk nélkül árverezett el ingatlant nem lett következménye (csak amire emlékszem, már belefáradtam)
Még valami! Legalább 2 törvényszék szerint a végrehajtónak nem kell iratot küldenie, csak a jogszabályban előírt kötelezőeket! Vagy menj el hozzá, vagy hidd el, hogy tényleg úgy van. TERMÉSZETESEN KÖSZÖNET ÉS MEGBECSÜLÉS A RENDES VHÓ-KNAK!
"Ha ellentmond az adós, akkor automatikusan perré alakul, és a bíróság megkér a tartozásod bizonyítására, az alperest, pedig arra, hogy bizonyítsa miért vitatja a követelést. Innen a peres eljárás végén mond a bíró A-t vagy B-t, de ez már másik téma."
Magyarán, ha nem fizetek a banknak, akkor kapok egy fizetési meghagyást a banktól.. Ha ennek ellentmondok, akkor per lesz, amiben én alperes vagyok??
Ha ez így van, akkor nem értem, hogy hogyan tudták olyan sok embernek elárverezni a házát? Hisz egy ilyen per akár évekig húzódhat, nem?
És, csak akkor jöhet a VH, ha a bank nyeri a pert, nem?
@vass-barbara Nekem úgy rémlik a lakáshitel szerződéseknél azért készül közjegyzői okirat is, mert akkor bíróság nélkül végrehajtható a követelés. Na ezért nem volt bírósági tárgyalás.
@vass-barbara igen, ahogy @mtoma73 írta, ha közokiratba van foglalva a hitelszerződés (vagy csak annak egy része, melyben elismered a tartozást), akkor az azonnal végrehajtható. A bank beviszi a szerződést a közjegyzőhöz, hogy nem fizetsz, ő tesz rá egy záradékot, és azután mehet a végrehajtóhoz. Tudtommal nem kell bizonyítania a banknak, hogy nem fizetsz. A jogászok meg tudják mondani, hogy mit kell tennem, ha mégis fizettem, és nem ismerem el a bank követelését? Hiszen ilyenkor nincs benne a folyamatban az ellentmondás lehetősége. Én indítok pert, és kérem addig a végrehajtás felfüggesztését?
De vegyünk egy másik példát. Sokszor azt propagálják, hogy a (lakás) bérleti szerződést foglaljuk közokiratba, így az elmaradt bérleti díj könnyebben behajtható, és a nem fizető bérlő gyorsabban kitehető. Ez viszont a bérbeadónak ad lehetőséget a visszaélésre.
@geza Külön érdekesség, hogy a kötelező forintosítás után nem kellett újra közjegyzőhöz menni, a régi tartozáselismerés érvényes az új tartozásra is.
"A jogászok meg tudják mondani, hogy mit kell tennem, ha mégis fizettem, és nem ismerem el a bank követelését?" pert kell indítani, ilyenkor lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését. Ha nincs valós ok, akkor csak plusz költséget okoz.
"Én indítok pert, és kérem addig a végrehajtás felfüggesztését?" úgy tudom, igen.
Összefoglalva lakáshitel kapcsán:
1.) Nem fizetek, (3 hónaptól- 2 év-ig)
2.) bank felszólít levélben/telefonon, hogy fizessek, de mégsem teszem, felmondja a szerződést.
3.) a bank elmegy a közjegyzőhöz (záradékot tesz)
4.) Eztán a bank elmegy a VH-hoz??
5.) A VH mit csinál? Ír levelet az új tartozási összegről, majd inkasszó, és végül lefoglalás?
(Vajon mennyi idő telik el az 1. ponttól az 5. pontig?)
Mik a következő lépések? Ha pl. az egyes pontnál 8 milliót kér a bank (összesen), akkor mire a VH-hoz jut, kb. mekkorára emelkedhet? (Az OTP-faktoringnál azt mondták, h. nem kérnek többet, mint ami az eredeti összeg volt.)
További kérdések.. Hol van itt a faktoring cég? (Hova lehetne beszúrni?)
Vajon melyik pontnál lehet egyezkedni a bankkal egy kedvező "végtörlesztéssel"?
Behajtókkal szerintem nem érdemes foglalkozni. Fenyegetnek, elküldöd őket az anyjukba, megy az idő. Nálam alap, hogy minden egyes fmh-nak ellentmondok, ha jogos, ha nem. Ha nem akarok küzdeni, akkor is nyerek egy kis időt, időnként előfordul, hogy elpárolog a hitelező, nem adja tovább bíróságra. Ha küzdeni akarok, minden megengedett, a cél elbizonytalanítani, letörni a hitelezőt. Amíg pontosítja az ember a bírósági tárgyalás szabályait, menetét - küzdőállásba helyezkednek a felek - megy az idő. (Telenor vs én, csak az két év volt amíg az első tárgyalást kitűzték). Tőlem most elvinni, lefoglalni nem tudnak sem vagyont, sem jövedelmet. Szinte ingyen tapasztalom meg az eljárásokat, ha veszítek nincs mit elvinni, csak rámköltötték a sok pénzt, ha nyerek néha marad némi aprópénz. De már nem vagyok edzésben. (Áramért, boltban én is fizetek, a görénységért nem akarok - pl 50.000-s parkolás)
Na igen, az engem is érdekelne, hogy mi a forgatókönyv..
Sosem értettem, hogy a banknak miért nem éri meg kiegyezni az ügyféllel, és miért adja el olcsón a faktoringnak a követelést...
8 millás hitelt elad 3.5-4 millióért, ahelyett, hogy az ügyféllel kiegyezne egy ötösben..
Persze a szemfülesebb ügyfelek beajánlanak a faktoringnak 6-6.5 milliót egyben és akkor mindenki jól jár.. Érdekes, hogy míg az OTP-vel lehet egyezkedni, addig az Erste pl. nem enged semmit, ott már csak a per marad. (Azt viszont nem szeretik, mert azonnal leállítja a végrehajtást és akár évekig húzódik, persze addig nem fizet az ügyfél.)
Tényleg nem értem én sem a bankok logikáját..
Barbara:
2. után a bank engedményezheti (szokta sokszor) a faktoringra
Ha a faktoringnak sokáig nem fizetsz, de valami miatt mégsem tudják végrehajtani az ingatlant, akkor a faktoring puhul. Azt sem szeretik pl, ha a saját követelésük mellett elkezd úszkálni egy pár másik ami előbbrevaló mint az övék (vagy legalább tűnjön úgy).
Bank alapból nem szeret egyezkedni a "retkestalpú adós"sal /(c)K&H vezér,/ mert elterjedne a híre, hogy könnyen lehet engedményt elérni és nem idegörlő jogi küzdelem után.
a banki hiteleket általában nem egy szabadon választott faktoring cégre engedményezik, hanem a bank saját faktoring cégére. Tehát egyszerűen a cégcsoporton belül az ő dolguk, hogy egyezkedjenek. Így nem igazán releváns kérdés, hogy miért nem egyezkedik maga a bank. Azért, mert az ehhez rendelt erőforrások a faktoring cégénél állnak rendelkezésre, nem a bankban.
Zolcsi.. Amúgy nem igazán értem, hogy mi értelme a faktoringnak.. Aki nem fizetett a banknak, a faktoringnak talán fog? Miért nem egyből árvereznek? Amúgy a lépésekről figyelmeztetik az adóst?
Megjelent egy új befektetői csoport, akik állítólag sikeresen tud tárgyalni a bankkal. Ők is egy faktoring, és kb. 50%-ot le tudnak alkudni az eredeti követelésből. Sőt.. Lealkudják, majd kifizetik (kvázi kiváltják) az adósnak, majd az adós onnantól nekik törleszt, viszont megmarad az ingatlanja.. Szerintem elég logikus, és egy komoly igény szülte vállalkozásnak néz ki.
http://devizahit......
Miklós, nagyon megkérlek, hogy ezt a linket most ne hozd nyilvánosságra, de a véleményedet megköszönném! (Nem akarok se + se - reklámot csinálni nekik!!)
A megosztott infókra is bőven lehet kommentelni, ill. ha hozzászólsz az is nagy segítség.
Max. privátban elküldöm, ha kérik.
Erről nincs véleményed? Pedig telefonban mindent elmondanak.. Szerinted reális?
Na, ez engem is érdekelne! Miklós, ilyen verzió tényleg lehetséges?
Sziasztok,
Szeretnek erdeklodni, ki mit tud a végrehajtások elevuleserol? Van egy kisebb ugyem (nem ingatlan), ami 2011es, es most lesz eppen 5 eves. Kaptam anno egy levelet birosagi vegzesrol, de nem tortent semmi. Nem fizem, ok nem kerestek. Talan elevult, vagy ezt bizonyos idokozonkent ellenorzik? Honnan tudhatom, milyen statusban van az ugy? Ha aktiv, akkor le akarom tudni, de nem tudom, mi ennek a menete. Kerlek segitsetek, koszonom
Sziasztok, tanacsra lenne szuksegem. Volt egy hitelem, ami ki lett adva vegrehajtasra. 5 evig ment a huzavona, es a bank végül feladta, adott egy engedmenyezesi nyilatkozatot, egy sokkal kevesebb egy összegrol. Kifizettem a hitelt, meg a vegrehajtot is, csak a végrehajtó szamolt fel vegrehajtoi jutalékot. Nem tudom, hogy ez szabályos e, mert a bankkal egyezkedtem, nem a vegrehajtoval, es a banknak is fizettem ki, nem a vegrehajtonak. Szerintem ez nem szabályos, hogy jutalekot ker, ha nem o hajtotta be. Ebben kérném a segítséget, hogy jar e neki a jutalek ( most 8% `a behajtott osszeg utan`) vagy nem...
Jár. (Gyakori próbálkozás az adósok részéről, hogy nem akarnak fizetni, aztán mikor jön a vh jutaléka, akkor készségesebbek lesznek - holott a vh előtt kellett volna rendezni)
Köszönöm a gyors választ, de végrehajtás előtt nem tudtam rendezni, mert 11 milliós volt a hitel összege. Az engedmenyezessel meg 3. Csak azért kérdezem meg hogy jár e neki, mert nem rajta keresztül ment az egész, hanem a bankkal volt megegyezés. Alairom, hogy munkadij, meg a tobbi koltseg jar neki (ami igy is egy tetemes összeg) mert a vegrehajto elvitt 700.000 Ft-ot, es a banknak 3 milliót kellett fizetni.
Sziasztok!
Szeretném a segítségeteket kérni pár kérdésben:
1) Jól értelmeztem a cikket, hogy a faktoring cég semmit sem tehet a "piszkáláson" kívül (telefon, levél, füstjel, bármi)?
2) Tehát ha már számlát inkasszóznak, az azt jelenti, hogy elindult maga a végrehajtás a megfelelő jogi háttérrel, okirattal?
3) Ilyen esetben a végrehajtónak kell megfizetni a tartozást, és innentől a behajtó cég a saját nevében nem léphet fel követeléssel? (ez az utolsó kérdés lehet nem egyértelmű, ha kell kifejtem bővebben...)
Köszönöm előre is a segítséget!
Üdvözlöm!Tartozás elismerő nyilatkozat közjegyzői ellenére sem fizet az adós.Feljelentettem rendőrségen csalás miatt de 10 hónap nyomozás után lezárták annyival hogy nem történt bűncselekmény holott egyértelműen kicsalta tőlem a pénzt és ezt Közjegyzői tartozás elismerò nyilatkozattal álcázta de az ember akkor megmondta hogy nem fogja visszafizetni a pénzt.Ennek ellenére a tisztelt nyomozást végző akárki be se hívott meghallgatásra az ügyben egyszerűen lezárta a nyomozást.Nonszensz ami ebbe az országba történik.És nem mellesleg másfél millió Ft-ról van szó amit 7 évig gyűjtögettem.Adós új címe hátrahagyása nélkül Romániában tevékenykedik.Mit lehetne tenni továbbiakban?Soha nem fogok pénzemhez jutni?I
Üdvözlöm.
Az lenne a kérdésem, hogyan tudnám letiltani a banknál hogy ne fizessen ki a hitelkeretből a letiltást? Már másodszorra fizet ki letiltást a NAV nak a hitelkeretem terhére. Ezzel szépen megrövidít, hiszen a hitelkeret felhasználása után elég magas kamatot számol fel.
@nemeth-peter en elso korben a bankkal beszelnek, a folyoszamla hitelkeretet eleve toroltetnem