Pénz és jog sorozat: az elévülésről
Mindannyiunk Barnabása jogot tanít az egyik egyetemen és mellette ír nekünk mindenkit érintő jogi kérdésekről. (További írásai itt: jogi írások)
Most is egy új cikkel jelentkezett, az elévülésről tudhatsz meg több érdekes dolgot. Igaz-e, hogy elévülés után érvényét veszti a követelés? Tényleg elég ötévente küldeni egy ajánlott levelet? Mi az a megszakadás és nyugvás fogalma? Mit kell tenned, ha már egy elévült követelést akar rajtad behajtani egy cég?
Át is adom a szót Barnabásnak, következzen az ő cikke:
Kicsit könnyedebb poszt következik, egy sokat hivatkozott, azonban többnyire rosszul tudott jelenségről: az elévülésről. Kérlek titeket egyebekben, hogy kommentekben írjátok meg, ha szívesen olvasnátok valamiről – nem biztos ugyanis, hogy ugyanazt gondolom fontosnak/érdekesnek, amit ti. A következő írás valószínűleg a fogyasztói jogokról fog szólni.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt. Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
Az elévülés egy a forgalom biztonságát szolgáló jogintézmény, e nélkül ugyanis megeshetne, hogy valaki megjelenik egy követeléssel, amit 25 éve nem fizettünk vissza és követeli a kamattal növelt összeget. Az elévülés ezt hivatott megelőzni: az elévült követeléssel nem vehetjük igénybe az állam kényszerítő hatalmát a tartozás behajtása érdekében.
A legfontosabb dolog az elévüléssel kapcsolatban: az elévüléssel NEM szűnik meg a követelés. Egyszerűen bírói úton nem tudják érvényesíteni, abban az esetben ha a kötelezett hivatkozik rá. Azonban, ha erre a kötelezett nem hivatkozik, akkor végrehajtást is lehet kérni rá, valamint a kifizetett – de korábban elévült – követelés önkéntes teljesítését nem is lehet visszakövetelni.
A legtöbb igény elévülési ideje 5 év. Ez az öt év az esedékessé válással kezdődik (tehát azzal az időponttal, amikor meg kellett volna fizetni/teljesíteni kellett volna). Amennyiben az öt év letelt, akkor nagy valószínűséggel nem tudjuk érvényesíteni a követelésünket. Ezt két dolog árnyalja: a megszakadás és a nyugvás.
Megszakadás esetén az elévülési idő újból kezdődik az elejétől, nem számít az addig eltelt idő. Azaz ha a 4. évben megszakítom az elévülést, akkor újraindul az öt év, s így már összesen 9 év telik el az esedékessé válás és az elévülés között. Az elévülési időt megszakítja: a kötelezett tartozáselismerése, a tartozás módosítása (egyezség), a bírósági (közjegyzői) eljárásban történő érvényesítés abban az esetben ha érdemi döntés születik (tehát nem szórja ki a keresetet a bíró idézés kibocsátása nélkül, stb.), a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Ha viszont már jogerősen elbírálták az ügyet, akkor csak a tartozás módosítása vagy a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést. Szerencsére a bírói gyakorlat elég tágan értelmezi a végrehajtási cselekmény fogalmát, így ha figyelünk, végrehajtási ügyszakban nemigen évül el.
Változás a régi Ptk.-hoz képest, hogy az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. Ez csak azokra a követelésekre vonatkozik, amik 2014. március 15. után jöttek létre.
A másik dolog ami árnyalja az elévülést: a nyugvás. Ha valaki nincs abban a helyzetben, hogy érvényesítse a követelést, akkor vele szemben méltánytalan lenne, ha kizárnánk az igényérvényesítésből. Ezért, ha valaki menthető okból nem tudott igényt érvényesíteni, akkor a rendkívüli körülmény elmúlása után 1 éven belül (ha az elévülési idő 1 év vagy 1 évnél rövidebb, akkor 3 hónapon belül) még megteheti. A nyugvásra okot adó körülménynek komolynak kell lennie: pl. nem tudott a követelésről, kórházban feküdt öntudatlanul, stb.
Az elévülést a bíróság vagy a közjegyző nem veszi figyelembe hivatalból, arra hivatkozni kell. Erre a bizonyítási eljárásban van lehetőség, itt a jogosult bizonyíthatja hogy ha egyébként papíron le is telt az elévülési idő, történt nyugvás vagy megszakadás. Fontos, hogy az elévülésre csak és kizárólag bizonyítási eljárásban lehet hivatkozni: ha ezt elmulasztjuk (mert mondjuk kidobjuk a fizetési meghagyást, hogy úgy is elévült), akkor csak abban az esetben ússzuk meg a végrehajtást, ha újra meg tudjuk nyitni a bizonyítási eljárást – ennek pedig igen korlátozottak a lehetőségei.
Nem mindennek 5 év az elévülési ideje, ráadásul szerződésükben a felek módosíthatják is az elévülési időt – csak arra nem terjed ki a szabadságuk, hogy az elévülés lehetőségét kizárják. 2 év az elévülési ideje a gázszolgáltatással összefüggő követeléseknek, 1 év a telekommunikációs szolgáltatásoknál, más törvények is megállapíthatnak külön határidőket.
Egyes szolgáltatók ügyesen oldják meg az elévült követelések problémáját: amennyiben velük szemben tartozás (akár elévült) áll fenn, akkor nem kötnek velünk szerződést vagy nem nyújtanak valamilyen kedvezményt – pl. nem lehet élni az utólagos bérletbemutatás kedvezményével, amennyiben elkapnak bliccelésért. Ez hatékony és jó módja az igényérvényesítésnek – én egyébként sem vagyok annak híve, hogy az elévülésre játsszon valaki; a tartozásokat meg kell fizetni és akkor lehet nyugodtan aludni, ami többet ér, mint várni a végrehajtót/fizetési meghagyást/stb.
Speciális szabályok vonatkoznak az adótartozások elévülésére. Ezeknél kétféle elévülési idő van: egy az adókötelezettség megállapításához, egy pedig az adó behajtásához. A megállapításhoz való jog december 31-én évül el, 5 évvel később mint amikor az adót be kellett volna vallani. Például: 2013. január 2-án szereztél valamilyen SZJA-köteles jövedelmet, ezt 2014-ben kellett bevallanod, így az elévülés kezdő időpontja 2014. december 31., innen indul az 5 év. Így egy 2013-as adótartozás 2019. december 31-én évül el, ami majdnem 7 év.
Az adó végrehajtásához való jog szintén öt év alatt évül el, de annak az évnek az utolsó napjától kezdve, amikor az adót meg kellett volna fizetni. Ez még fél évvel meghosszabbodik, ha volt valamilyen végrehajtási cselekmény. Némileg más szabályok vonatkoznak a nyugvásra és a megszakadásra, mint a hagyományos követeléseknél, de annyiféle eset van, hogy nem érdemes itt külön részletezni.
Egyébként is azt szoktam javasolni, hogy ne menjenek bele egy adóperbe ügyvédi közreműködés nélkül, mert messze nem éri meg a kockázatot az a megspórolt 30-100 ezer Ft – a NAV oldaláról ugyanis a jogi előadók/jogtanácsosok minden nap ilyen pereket visznek, egy ügyvezető/adózó sem veszi fel ellenük érdemben a kesztyűt, mert kétszer elolvasta az Art. általa vonatkozónak tartott szakaszait. Kb. egy éve volt egy szerencsétlen a sajtóban, akinek egymilliárd Ft-ot számlázott ki a NAV, miután sok részletben összesen másfél milliárd Ft-ot vett fel vállalkozások bankszámlájáról, majd továbbadta „valakinek” – ekkora összegnél még nem jutott eszébe ügyvédet szerezni. Még mielőtt: akinek nincs pénze rá, az illetékes kormányhivatalnál lehet kérni pártfogó ügyvéd kirendelését, aki valószínűleg többet tud tenni az ügyben, mint egy iskolázatlan ember, akinek egy pillanatig sem volt gyanús, hogy az a munkája, hogy pénzt vesz fel egy bankban és aztán odaadja másnak, akinek a nevét sem tudja.
Jogszabályok tanulmányozásra: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:21-25. §, 2003. évi XCII. törvény az adózásról (Art.) 164. §
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Jogfilozófia, jog forrásai, alapok Ádámtól és Évától. Kontinentális vs. angolszász jog, előnyök, hátrányok. Kiegészítve azzal, hogy kontinentális jog egy működő demokráciában, il. ennek sajátos, kelet-európai/magyar lehetőségei, gyakorlata. Emberi jogok, alkotmány.
Érdeklődnék, hogy az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog is elévül a követeléssel együtt?
Ha 2014 előtti a jelzálogjog bejegyzés, akkor az évenkénti irásbeli felszólitások által, soha nem évülhet el tulajdonképpen?
köszönettel: Orosz Péter
Új Ptk. 142. § (1) bek. d)
A zálogjog megszűnik, ha
(…)
a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik;
(…)
Régi Ptk. 259. § (3) bek.
A zálogjog megszűnik, ha a [zálogjoggal biztosított] követelés megszűnik (…).
Nyilván az évenkénti – ajánlott levélben történő – felszólítás hatására az elévülés megszűnik. Tehát a jelzálog jogosultjának követelése a bíróság előtt érvényesíthető.
(A rendelkezésre álló adatok alapján)
Ez csak az üzenetem egyik fele, ami valahogy átment szűrőjén, de ha már, magam egyébként tisztában vagyok a kontinentális vs. angolszász jog kérdéssel (nagyon alap szinten!), de másoknak érdekes lehet, illetve kezdetnek. Hogy hová akartam kilyukadni a poszttal, az már fennakadt a moderáción, esetleg hasznos lenne, ha lehetne neked privátban feltenni a kérdést, amit majd természetesen itt, nyilvánosan válaszolsz meg, mégsem egy harmadik fél mondja meg, mit lehet tőled kérdezni, mit nem. Köszönöm! 😉
Köszönöm a gyors választ. Olyat is olvastam viszont, hogy a jelzálogjog bejegyzéstől kezdődően a követelés nyugszik, azaz nem számolódik az 5 év, és soha nem tud elévülni. Vagy valamit félreértek?
Ezekről majd írok, ha már senkit nem tudnak félretájékoztatni olyan dolgokban, amikkel nap, mint nap kapcsolatba kerül. De köszönöm a felvetéseket.
2010 márciusában 800ezer forint adótartozást jegyeztetett be a nav az ingatlanomra. Ez mikor évül el? köszönöm a választ
Érdeklődöm, hogy elektromos áram szolgáltató kötbérkövetelésének elévülése mennyi idő?
2011 óta nem küldött csak egyenleg tájékoztatót, ajánlott levél nem jött.
Van egy 2005-ös hitel követelés amit a pénzintézet eladott behajtó cégnek. A követelés 2006-ban rendezve lett és el is évült, viszont a KHR listáról nem töröltek. Mivel kényszeríthetem 10 év után a jelenlegi behajtócéget (aki már egy másik behajtótól vette a követelést), hogy töröljön a KHR listáról? Tehát elévült, rendezett követeléssel kárt okoz nekem azzal, hogy a KHR-ről nem töröl.
Sajnos üzlet tönkremenetel miatt tartozás maradt az ELMÜ felé 2007.szept. 2008.év vh. A vill.óra magán néven volt Nem volt jövedelmem, most van 6 óra min.bér és a Vh. le akar tiltani. Nincs elévülés? Az ELMÜ 5 év után is követel, nem írnak le nyolc éves kintlévőséget?
@Mátravölgyi János Elévülésre hivatkozni kell. Kérni kell időpontot a végrehajtótól iratbetekintésre és a végrehajtási jegyzőkönyvben keresni két olyan végrehajtási cselekményt, amik között letelt az elévülési idő. Ha van ilyen, akkor elévült, ha nincs, akkor nem évült el.
Sajnos elvesztem a net infóáradatában ezért arra kérem válaszoljon nekem röviden és érthetően elévülhet-e az a tartozás amit a faktoring cégek követelnek tőlem?Mikortól kell számítani az elévülési időt?A bankban egy másik ügy miatt voltam és csak véletlenül kérdeztem rá egy tartozásra amire az ügyintéző azt mondta ez elévült.De egy faktorcég meg kéri tőlem,most akkor mit tehetek?Kérem ha teheti válaszát küldje el e-mail cimemre is.Köszönettel: Sándor
Nagyon fontos lenne hogy gyakorlatias valaszt kapjak, ezért ìrok Önöknek. Egy több mint 5 éve keletkezett T-Mobile tartozás elévült-e azóta? Értesítést nem kaptam évek óta.
Anno egy ügyvédi levélben szólítottak fel a megfizetésre, akkor részletfizetést kaptam. Én hibám, de nem éltem a lehetőséggel (anyagi okok) és csak az első részletet fizettem be.
Szeretném rendezni a helyzetemet, a valós tartozás fizetésével, de szeretnék barmiféle inkasszót vagy végrehajtást (lefoglalás, stb.) elkerülni, bár nincs vagyonom.
Mit tegyek, kit keressek fel először (szolgáltató vagy az ügyvéd)? Milyen formában tanácsos ezt megtenni? Bevallom, azt sem akarom hogy felhívjam magamra a “figyelmet” de fizetni akarok. Honnan tudhatom hogy ez elévült vagy éppen nőtt? Érdemes-e egyezkedni vagy egyösszegben inkább fizessek valahogy?
Megtisztelő válaszukat várva, köszönöm
Tandíj tartozásom fizetési határideje 2010 március 20., a minap kaptam közel 6 év távlatából egy, és egyben az első felszólító levelet, hogy a levél kézhezvételétől számított 8 napon belül rendezzem a tartozást ( nem ajánlott levél volt, a levél kelte 2015 dec. 12.,postára adva dec. 16., postai kézbesítés dátuma dec. 22). Mellékletként volt benne egy nyilatkozatot, melyet valamilyen formában visszaküldve elfogadom, ill. nem fogadom el a tartozást, a csavar a egészben, ha nem reagálok a levélre 8 napon belül automatikusan elfogadottnak tekintik a tartozásomat. Mi történik abban az esetben, ha nem fogadom el a tartozást, behajtható-e jogi úton a tandíj?
Ha fizettél egy részletet, akkor csak volt valami megegyezés, az pedig megszakította az elévülést, újraindult. Bár a telefontartozásoknál 1 év az elévülési idő, szóval jó eséllyel elévült.
Ha nem szakadt meg 2010 óta (szerintem megszakadt, át nem vett felszólítással vagy hasonlóval), akkor elévült. Ha jön fizetési meghagyás egy közjegyzőtől akkor annak kell ellentmondani hivatkozva erre – le van benne írva, hogyan kell.
Amennyiben vonatkozik rá az elévülés, mi a teendő?
Válaszát előre is köszönöm
Egy elévült követelést / 2009 óta semmit nem kaptam / a Provident Zrt. átadott az Intrum Justitia Zrt.-nek.,akiktől, illetve egy ügyvédi irodától ma kaptam levelet ,hogy 3 napon belül fizessek…mert ha nem ,közjegyzőnek adják át.
Mi a teendőm?
Köszönettel : Lányi Istvánné
Devizaalapu autohitelem volt de a megemelkedett torleszto reszletet mar nem tudtam fizetni ezert a bank elvitte az autot 2008-ban.2009-ben kaptam meg egy levelet toluk es azota csak tavaj tavasszal vagy nyar kornyeken kuldtek egy forintositasrol szolo levelet miszerint tattozasom all meg fent es a tegnapi nap folyaman egy telefon hivast egy ,hogy a jogi utra terelest megelozendo hajlando vagyok e a fent marado osszeget barmilyen formaban akar egyben akar reszletben kifizetni.A kerdesem az ,hogy jogos e a kovetelesuk ennyi ido utan?
Koszonettel Nagy Lajos
Gondolom ez végrehajtási jog lesz (végrehajtó jegyeztette be?), nem jelzálog. Ha végrehajtási jog van rajta, akkor biztos volt valamilyen eljárási cselekmény. Eladni el lehet (ha nincs elidegenítési és terhelési tilalom), ha van olyan aki a teherrel együtt megveszi vagy ad pénzt a tehermentesítésre – szerintem utóbbival járna a legjobban, keresse meg a végrehajtót ezzel kapcsolatban.
Ennyiből nem lehet megállapítani, de valószínűleg igen.
KÖSZÖNÖM VÁLASZÁT !
Lányi Istvánné
Érdeklődnék hogy 2010-2011-es távhőtartozást követelhet e tőlem a szolgáltató. Felszólítás nem érkezett, de pár napja kaptam levelet hogy lezárja vizet. Köszönöm válaszát.
Erdélyi Tiborné
Banki hiteltartozást faktoring cég behajtója próbálta már behajtani, de eredménytelenül. Az adós nevén nincs ingatlan, nincs jövedelme. Volt bírósági eljárás, de csak a végzést kaptuk meg, nem volt idézés. Elévül a tartozás valamikor, ha évente küldik a növekvő összeggel a követelés egyenlegét? Köszönettel Márti
Nem a cég behajtója próbálta meg behajtani, hanem az önálló bírósági végrehajtó (mivel a behajtó nem tehet ilyet, de a leírásból úgy tűnik hogy volt végrehajtási cselekmény). Minden végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést, így ez csak a jogosulton múlik, hogy elévül-e valamikor (elég ha 4 évente felhívja a végrehajtót vh cselekmény foganatosítására; előbb-utóbb örököl az ember, akkor meg van miből végrehajtani).
Kicsit zavaros a leírás, el kell menni ügyvédhez; nem tűnik bonyolult ügynek, néhány tízezer ft-ból megvan.
Folyamatosan olvasom az elévüléssel kapcsolatos bejegyzéseket szerte a neten, mégis képlékeny a dolgok állása még picit, ezért tisztelettel kérem, adjon választ, útmutatást nekem ez ügyben: 2012-ben volt a nevemen néhány jármű (15-23 évesek), nem az én évem volt, többször is átvertek, ill. meggondoltam magam a megvásárolt jármű tulajdonságait illetően.
Mivel még abban az évben túl is adtam rajtuk (egyszerre legfeljebb egy autó és egy motor volt a nevemen), tavaly megkeresett a NAV, hogy az eladási árak után fizessek áfát, mivel ez szerintük gazdasági tevékenység volt.
Ezt vitattam, ennek ellenére a friss határozat szerint 1.7 millió Ft megfizetésére köteleznek (adó + bírság).
Nincs a nevemen semmilyen vagyontárgy és jövedelmem sincs, alkalmi munkákból tartom fent magam, szüleimmel élek.
Mik a lehetőségeim? Elévül-e ez valaha? Csökkenthető-e ez az összeg?
Köszönöm
Mit lehet tenni, ha egy elévült követelést munkabér letiltással érvényesítettek rajtam, ráadásul úgy, hogy túlvonásba kerültek. Megváltozott munkaképességű vagyok, van egy heti 20 órás részmunkaidős állásom és mellé kapok rehabilitációs ellátást. Mindkét helyre megküldték a tiltást, de senki nem figyelte a letiltott összegeket, így többet vontak le, mint szükséges lett volna. A kerületi végrehajtónál bent jártam, de csak a vállát vonogatta azon kérdéseimre, hogy: 1. mi a követelés tárgya, 2. hogyan kapom vissza a túlvont összeget.
Amennyiben ez egy elévült követelés volt, akkor visszaigényelhető e a teljes összeg?
Segítségét előre is köszönöm: Tímea
Válaszát legyen kedves email-ben is eljuttatni nekem.
2 évre.
Honnan került elő a végrehajtó? Ha már végrehajtó van a képben, akkor volt vagy egy fizetési meghagyás vagy egy per, már nem lehet elévülésre hivatkozni (csak kézbesítési vélelem megdöntésével, de ez tipikusan az az eset, ahol nyilvánvalóan nem játszik). Külföldön is lehet foglalni – ez mondjuk nem a végrehajtón múlik, hanem a vh-kérőn.
Nem – ha vonnak, akkor van végrehajtható döntés, tehát nem elévült a követelés. Ha a tartozást kifizetted (levonták) és ehhez képest többet vontak/-nak akkor a Vht. 41. § szerinti eljárást kell kérni és visszvégrehajtást indítani – de itt is szinte biztos vagyok benne, hogy nem erről van szó.
Melyik jogszabályra hivatkozhatok a mobilszolgáltató által benyújtott követelés 1 éves elévülési idejét tekintve? Ráadásul még nem is jogos a követelésük….
Köszönöm válaszát: M. Szabados Éva
Érdeklődni szeretnék, hogy távhőszolgáltatásból eredő tartozás elévülési idejéről milyen jogszabályi helyen tudok tájékozódni?
Tulajdonomat képező ingatlanomban rokon lakik és 6 éve nem fizeti.
A tartozásról (1.7 Millió) nekem küldött értesítőt a szolgáltató, terhelni nem tud, mert banki jelzálog terheli.
2009 ben az adóhivatal megszüntette az egyéni vállalkozásomat, és 9 millió hiányt állapított meg+ 12 millióra megbüntetett. 2010 ben elítéltek 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre. 2009 óta semmim sincs, se munkahely, ingóság vagy ingatlan. 2016. Februárban kerestek a testvéremnél bejelentett magyar lakcímen az Apeh végrehajtók, és a jegyzőkönyv szerint 2010, 2014, 2015 évi adóbevallás iratait kérték. Ő lenyilatkozta hogy soha nem laktam ott, csak mivel ellopták a papírjaimat azért kellett bejelentkeznem pár éve. A kérdés ez most mi volt az apeh részéről? És ez valaha elévül-e? Azóta külföldön élek, adjam vissza a magyar személyit és lakcímkártyát, legyen 10 évig érvényes útlevelem, hogy ne szerepeljek sehol? Külföldi személyazonosságom és lakcímem is van. Az adónemet kifizettem volna, de a bírságot irreálisnak tartom, 12 havi részletet akartak volna csak adni….
Kérdésem: 2013 januárban mobil szolgáltatót váltottunk lányommal együtt számhordozással Telenorról Vodafonra. A Vodafon kérte át a számunkat a Telenortól, akik át sem engedtek volna, ha tartozásunk van. Azóta se kép- se hang nem volt tőlük, ám ez év, tehát 2016.04.08-i keltezéssel kaptunk levelet egy behajtó cégtől, hogy fizessük ki a 15.000,- Ft-os tartozásunkat+ kamat.
Szerintünk nem tartozunk, amit meg is írtunk a behajtó cégnek, csak az új ptk. paragrafus számát nem tudjuk, miszerint 1 év alatt elévül az amúgy sem létező tartozás! Ezt a par.számot kérdeze, és azt, hogy jól tudom-e az 1 éves elévülést?
Köszönettel: M.Szabados Éva
a következő problémával szembesültem a minap.
Kaptam egy fizetési felszólítást az egyik követelés behajtó cégtől, miszerint 2006. novemberében lejáró 39700 ft-os tartozásomat nem egyenlítettem ki, a mai napon majdnem 80ezer ft-ot követelnek tőlem.
Ezt a tartozást, jó öt-hat éve, részletfizetésben letudtam, – sajnos többszöri költözések miatt a befizetési csekkek nem állnak rendelkezésemre, – így a bizonyítás nehézkes lenne.
Kérdésem, mit tudok tenni? Amennyiben jogos is lenne a követelés, nem évült már el?
Olyan érzésem van, hogy a szerencsétlen embert próbálják többször “lehúzni”, – sok hülye meg fizet, mert megijed… Jogos az állításom?
Kérném segítségét, állásfoglalását a fentiekkel kapcsolatban!
Köszönettel, András
A2016-05-09 at 15:41-i hozzászólásomhoz: megtaláltam a jogszabályszámot: 2003. évi C.törvény 143.§./2 bek. 143. §430 (2) Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.(4) Az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági ügy tárgyában (kérelemmel, bejelentéssel) a Hatóság eljárása a hatósági eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kezdeményezhető.
(5) Amennyiben a kérelmező a (4) bekezdésben foglalt hatósági eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény bekövetkezéséről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem, bejelentés előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a (4) bekezdésben foglalt határidő a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét.Az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági ügy tekintetében egy éven túl hatósági eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő.