Jöhet a további kamatemelés

2021-11-30
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Amint írtam nemrég, az MNB átállt a heti kamatemelésre (illetve annak lehetőségére) azáltal, hogy nem az alapkamatot változtatja, hanem az egyhetes betét kamatát és azon be is fogadja a bankok által benyújtott pénzt. Így ez lett a kvázi alapkamat.

Azonban van egy korlátja ennek az emelésnek, az úgynevezett kamatfolyosó. Ez az alapkamat alatt és felett fut meghatározott mértékben. Ennek tetején a jegybank hajlandó kölcsön adni a bankoknak fedezet ellenében pénzt, az alján pedig bármennyi pénzt hajlandó kölcsön venni a bankoktól.

A kamatfolyosónak az a célja, hogy meghatározza a bankok közötti pénzmozgás kamatát. Ha bármikor kapok kölcsön X%-ért a jegybanktól akármennyi pénzt fedezet mellett, miért vennék ennél drágábban kölcsön egy másik banktól és fordítva, ha Y%-ot bármikor ad a jegybank a pénzemért, miért adnám kölcsön másnak ennél kisebb kamatért.

Ennek a kamatfolyosónak a teteje a mai napig 3,05% volt, a kvázi alapkamat, vagyis a bankoknak kínált egyhetes kamat pedig 2,9%.

Ha 3,05% fölé emelné a jegybank az egyhetes kamatot, akkor a bankok 3,05%-on kölcsönkérnének a jegybanktól (erről szól a kamatfolyosó teteje) és ennél többért mindjárt kölcsön is adnák a jegybanknak. Ez azért annyira nem jó móka a jegybanknak.

Szerencsére ez a gond elhárult, ma felemelte a jegybank a kamatfolyosó tetejét 4,1%-ra. Vagyis most már eddig tudja felemelni a kvázi alapkamatot anélkül, hogy a valódi alapkamatot vagy a kamatfolyosót módosítania kellene.

Ez nem azt jelenti, hogy biztos emelni fog kamatot a jegybank most csütörtökön is, de mindenesetre most már megteheti, akár 4,1%-ra is emelheti az egyhetes betéti kamatot. (Ami 7%-os infláció mellett még mindig durván negatív reálkamat lenne egyébként. Egyszer talán visszajön az a normalitás, hogy legalább az inflációt megkapják a megtakarítók. Egy évtizedes kifosztás után időszerű lenne már. Ettől még mindig messze vagyunk, de legalább a remény kezd felcsillanni.)

Previous Post
Eladták a Digit

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
79 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Már miért kapnák meg az inflációt a megtakarítók?
Majd talán 20-30 év múlva.
A nép a "boldog" tudatlanságot választotta, az elit ezt adja, mindenki elégedett.
A hosszú táv, a hitelesség meg a jövő le van szarva, a pillanatnyi érdek fontosabb.
Azért ezt nem lesz egyszerű megváltoztatni...

>Egyszer talán visszajön az a normalitás, hogy legalább az inflációt megkapják a megtakarítók. Egy évtizedes kifosztás után időszerű lenne már.
Bocs, de te miről beszélsz? Az elmúlt 10 év legnagyobb részében a megtakarítóknak bőven reálhozama volt az államkötvényeken, volt amikor a defláció miatt kiemelten nagy (a PMÁP nem követi a pénzromlást a negatív tartományban).

Persze már ha hihetünk a KSH tréfaszámainak, de az emlékeim szerint te nem szoktad megkérdőjelezni őket.

Nem csak forint és nem csak prémium állampapír van a világon. Ott van a mínusz kamatokon ketyegő eurós állampapírok, de ha nem a lakossági állampapírokat nézed, a DKJ is sokat volt 0%-os hozamon.

Mi ez, ha nem a megtakarítók kifosztása a hitelfelvevők részére?

Én sem látom, hogy milyen ma még érvényes morális elv szerint lenne inflációkövető a pénz. Évek óta divat a 0% vagy elméletben az alatti dolog, az emberek nem gondolkodnak, csak azt nézik, hogy fizetés fel 10%, mert a boltban érzésre ennyit romlott a pénz.
Az ingatlanba történő befektetés is egy ilyen vak ló esete: 25m-ról felment 35m-ra, az 10m talált pénz, uccu neki mi is szálljunk be. És lett neki is +10m-ja. Meg most vásároljunk, amíg a lemaradokróla érzést még ellensúlyozni tudom...

De mivel pénz nem hiányzik a rendszerből, tömérdek mennyiségű van a piacon, sőt a környezetem is szívesen adna kölcsön (gyakorlatilag 0%-ra), mert "nekem most úgysem kell", nem tudnak vele mit csinálni...

csak úgy kijött belőlem.

Lassan szorul a hurok! Jön a kijózanodás!
😀

Alapkamat lassan 4% fele tart, a bankok 3%on kamatoztatjak a penzuket.
A betéti kamatok pedig még mindig 0,01% vagy 0,1% körül vannak.
Nincsen a bankok között verseny, hogy valamit csepegtessenek a lakosságnak?
Vagy kartelleznek?

@skylaner88
A bankoknak jelenleg van eleg forrasa (foleg a kamatok miatt lassan stagnalo/csokkeno) hitelezeshez, nincs komolyabb motivaciojuk az extra betetek bevonasara (az uj ugyfelek behuzasan kivul).
Utalom @alfa nihilizmusat, de sajnos igaza van.

skylaner88

Igen!
Tisztelt Kiszámoló Miklós!
Mi a helyzet a betéti kamatokkal? Ott is lesz változás? Mi várható ebben az esetben?

@skylaner88 Az is lehet. hogy nincs szükségük (egyelőre) a betétesek pénzére. Kötvényt bocsájtanak ki, MNB-től vesznek fel hitelt, esetleg a külföldi anyabanktól...

OFF

Egészségpénztári számlát hol érdemes most nyitni szerintetek?

Ha az MNB-n múlik, várjuk a 400as eurót és a 10%-os (KSH) inflációt.

Nem vág a témába, de szeretnék érdeklődni, hogy mit tudtok a gulliver.hu-ról? Honlapja alapján nagyon úgy néz ki, hogy becsődölt. Ha mégse, akkor meg különösen botrányos ez a kiírásuk!

Én úgy tudtam eddig, hogy amikor nő az ingatlanok értéke, az emberek fizetése és így tovább, az nem a levegőből lesz, hanem az országba beáramló pénzből, meg amit a gazdaság megtermel. Most ezt nem értem, tényleg annyi pénz jött be, és annyit termelt az ország, hogy a Magyarországon található összes ingatlan árának duplázódását, többszörözését fedezze az elmúlt bő egy évtizedben? Nekem inkább az a gyanúm, hogy ez csak virtuális áremelkedés, és nincs mögötte a megfelelő fedezet. De jó lenne, ha a hozzáértők ezt elmagyaráznák.

Kicsit off
Bejelentettek egy ilyen salátatörvényt néhány hete, a nyilvánvaló következményeken túl jelentheti-e azt, hogy nem kell ott lakni a Csok-os ingatlanokban 10 évig?
24.hu/belfold/2021/11/16/tasz-voksturizmus-fiktiv-lakcim-torveny-javqslat-valasztas/?fbclid=IwAR3ffQbfxk9a6twsvaRz6LoVRZzR3E370yFyH1mmkrXtU3ohKJfZfbqdbsk

Látva a kamatemelést és az inflációt, felmerül a kérdés, hogy az utolsó pillanatban érdemes-e lenyelni a magas árakat és maximális CSOK-kal + zöld hitellel belevágni egy újépítésű projektbe vagy újszerű használtba. Mennyire lehet nagy a kockázat ha a pár nem akar 3 gyereket, csak 2-t? Amúgy elnézve az árakat, kb 30% lenne az önerőnk, ami most épp fénysebességgel száguld a romlásba.

Kissé túlzóak a cikk végén a megállapítások. Egyrészt 2008 után öt évig sokat csökkentek az ingatlanárak, ezzel párhuzamosan pár évre az infláció is eltűnt. Tehát legfeljebb 7-8 évre lehetne igaz a "kifosztás".
Igaz lehetne, ha a magas inflációval egyedül lennénk a régióban. Ezzel szemben a környező országokban is legalább 50%-kal emelkedett a pénzromlás 2019 óta. (A vírus miatt a korrektség kedvéért nem 2020-hoz hasonlítottam.)
Németországban például közel 30 éve(!) nem látott magasságban (5,2%) az infláció. Az alapkamatuk meg évek óta negatív, jelenleg közel 6%-kal alacsonyabb a pénzromlás mértékénél, ami még az itthoninál is jóval nagyobb, kvázi kifosztás a köbön.
A probléma, úgy tűnik globálisabb annál, mint hogy csak helyben keressünk bűnbakokat.

@szombathelyi
Eléggé rosszul tudtad. A zenberek fizetése meg a zingatlanok ára forintban nőtt, aminek az értéke csak részben kapcsolódik az ország teljesítményéhez. Ha átszámolod euróba a fizetést/ingatlanárakat, akkor már más számok jönnek ki...

Emellett nem csak a beömlő pénz útkeresése nyomán torzulhatnak az árak, "magától" is kialakulhat ilyen. Pl. ha az alacsony kamatkörnyezet miatt több ezer mrd forint vándorol át banki megtakarításokból ingatlanba...

Harmadszor pedig igenis bődületes pénz ömlött be kis hazánkba az elmúlt 10 évben. Részben a bikapiac fűtötte exportorientált nemzetünket, részben ömlött be az eu támogatás, aminek hiába lett ellopva a nagy része, azért bent maradt a gazdaságban.

Ezen lábak közül több is kiesni látszik, de senki se tudja mit hoz a jövő, illetve az ingatlanpiac is lassan fordul. Évek kérdése, ami alatt bármi IS történhet, újabb rallyt elindítva...

@nem-akartam-csokozni-de

Mihez képest utolsó pillanat?
Illetve miben kockázat, ha 2 gyereket szeretnél és arra veszed fel a CSOKot?

Pár dolgot nem értek, ám az biztos, hogy érdemes kilépni a buborékodból, mielőtt meghozod ezt a döntést, lehetőleg olyanokkal, akiket nem ismersz, hogy kapj külső véleményeket. Aztán nagy levegő és próbáld is befogadni az indokokat, majd úgy meghozni a döntést.

@joy " Az alapkamatuk meg évek óta negatív, jelenleg közel 6%-kal alacsonyabb a pénzromlás mértékénél, ami még az itthoninál is jóval nagyobb, kvázi kifosztás a köbön.
A probléma, úgy tűnik globálisabb annál, mint hogy csak helyben keressünk bűnbakokat."

Most komolyan hol irta Miklos, hogy csak Mo.-on van kifosztas? Ettol meg ez k nem menti fel az MNB-t es nehogy mar relativizaljuk, hogy kez a kezben toljak ki a ner-el a tamogatasokat, ingyen hitelt miegymast.. A nyereseget meg kitoljak alapitvanyokba ahol mar lassan a titkarno is privat jettel megy munkaba. Elveszte kozpenzjelleget ja..
Most majd lehet nyitni a penztarcat is fizetni. Persze atlag ner-es meg ezt is meg fogja koszonni.

A nemeteknel meg lassan parasztlazadas lesz ha ecb nem emel kamatot. K erzekenyek az inflara es az ingatlanboom is kiverte a biztit mar.

Azért ez nem hiszem, hogy sokáig így maradhat. Mármint a mínuszos kamat. Ki a fene fog forintba megtakarítani akkor? Gondolom a megtakarítások is csökkenek, ha az embereknek több megy el a napi szükségleteire. A választások után muszáj lesz rendet rakni, akár ki is lesz hatalmon...

@mokuscic

"Bejelentettek egy ilyen salátatörvényt néhány hete, a nyilvánvaló következményeken túl jelentheti-e azt, hogy nem kell ott lakni a Csok-os ingatlanokban 10 évig?"

A CSOK-ot nem érinti. A lakcímtörvényt módosították ebben a salátatörvényben (5. § (2) és (3) bekezdés), a CSOK rendelet viszont azt írja elő, hogy "10 évig a lakásban életvitelszerűen lakik.", nem hivatkozik a lakcímtörvény szerinti "lakcím" vagy "lakóhely" fogalmakra.

Magyarán nem változott semmi e tekintetben, a CSOK-os lakásban továbbra is effektíve életvitelszerűen kell lakni, fizikailag ott kell életvitelszerűen lenni.

@tamas
"hanem megváltoztatja a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít."
A civil szervezet álláspontja szerint a módosító saláta ennél is tovább megy: a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető. A Büntető Törvényköny közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

Tehát ha én felveszem a Csok-ot, de nem élek az ingatlanban életvitel szerűen, akkor nem leszek büntethető.... Nem?

Nem. A CSOK törvény azt mondja, ott kell élned életvitelszerűen és kész. Ha nem ott élsz, akkor büntetés és CSOK vissza.

Bocs, elolvastam még kétszer, leesett, hogy nem hivatkozik a lakcímtörvény szerinti “lakcím” vagy “lakóhely” fogalmakra.

@szombathelyi @orok-korok
A külföldről beáramló pénzek hatására rátett még egy lapáttal az MNB mennyiségi lazítása is, amikor az MNB fedezet nélküli pénzkibocsátást folytatott. A külföldről beáramló pénzek és az itthoni pénzkibocsátás együttes következménye, hogy a szabadon keringő pénzmennyiség (likviditás) növekedése meghaladta a GDP (kibocsátás) növekedésének mértékét.

Ha a lakosság elkölthető pénzmennyisége jobban nő, mint a vásárolható termékek és szolgáltatások mennyisége, akkor ez ahhoz vezet, hogy az árak felmennek, a pénz vásárlóértéke pedig lecsökken. Nem az infláció a meglepő, hanem az, hogy idáig nem indult be jobban.

@joy
Egyetértek azzal, hogy az infláció világjelenség. Amikor a magországok jegybankjai elkezdték a mennyiségi lazításnak nevezett fedezetlen pénzkibocsátási programokat, és közben negatív tartományban tartották a reálkamatokat, szükségszerűen elhintették az infláció magját - ez pedig elkezdett kicsírázni. Kezdetben a befektetési eszközök piacán, de most már elérte az árupiacokat is. Az utóbbi években nem a részvények lettek értékesebbek, hanem a pénz lett értéktelenebb, ez a "tőzsdei szárnyalás" látszatának magyarázata.

A szatellitországok monetáris lehetőségei a vezető jegybankok laza politikája miatt megnőttek, az MNB is ezáltal tudott extra laza politikát folytatni. Ez a függőség a jövőben is jelen lesz: ha a vezető jegybankok szigorítanak, az MNB is a mostaninál komolyabb szigorításokra fog kényszerülni.

@orok-korok
"Kifosztás" kapcsán:
A lakossági állampapíroknak köszönhetően "kettős alapkamat" alakult ki, ahol a lakosság közvetlen befektetései valóban sokkal kedvezőbb hozamokat nyújtanak a piacinál.

Aki ÖNYP-ben tart pénzt, annak eddig is szembesülnie kellett azzal, hogy az ÖNYP negatív reálkamatozású kötvényekbe fekteti pénzének jó részét. Szerintem helytálló azt mondani, hogy az ő nyugdíjmegtakarításukat az állam szabályosan kifosztja. (A hozamgörbék emelkedése miatt jó eséllyel a portfóliók jó része nominálisan is negatív hozamot fog fialni idén, a jövő évi kimutatásoknál kapják majd a tagok a hidegzuhanyt)

Aki egészségpénztárban tart pénzt, detto.

Társasházaknál évek óta probléma, hogy a felújításra félretett pénz folyamatosan durván veszti a vásárlóértékét.

És rengeteg más területtel lehetne folytatni a sort

@csizkek Amikor egy magyar pénzügyi blogon a Magyar Nemzeti Bankról és a magyar inflációról olvasol magyar nyelven, akkor te, nemcsak a magyar, hanem a kazahsztáni és a mongol befektetőkre is párás szemmel gondolsz?

Amilyen, a témához nem kapcsolódó okfejtést írtál, elképzelhetőnek tartom.

@mgpx "Ez a függőség a jövőben is jelen lesz: ha a vezető jegybankok szigorítanak, az MNB is a mostaninál komolyabb szigorításokra fog kényszerülni."

FED elkezdte bar egyelore "csak" taper. ECb szerint nincs itt latnivalo minden rendben a neg kamatokkal. Kivancsi vagyok mit szol ehhez majd a nemet neplelek.
Mit lep az ECB majd? Tegnap eleg volt Powellnek a megjegyzese, hogy majd decemberben targyaljak a taper gyorsitast, egybol "panik" ment a tozsden.. ECB meg onti tovabb a penzt, mikozben az USB ingatlan bubble indexen top helyen az EUs nagyvarosok. Beteg ez a kornyezet nagyon..

@joy "akkor te, nemcsak a magyar, hanem a kazahsztáni és a mongol befektetőkre is párás szemmel gondolsz?"
Erto olvasas. Ha egy magyar agrar oldalon, a magyar nemzet, magyar gazdaja azt mondja, hogy az alma piros. Akkor nem arra gondolok, hogy az alma csak Mo.-on piros.:)

Matolcsy ma nyilatkozta, hogy jövőre is marad az infláció, és a kamatemelés is, és azt is, hogy az MNB kb tehetetlen ezügyben.

Tehát, minden baromira drágulni fog.

OFF

Miklós, idén lesz Hungarycard kuponkód? 🙂

@gaborr lehet, hogy hamarosan kiszivárog egy hangfelvétel a Fidesz irodából: elkúrtuk.
Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk....

@gaborr

Oké, de mi lesz a betéti kamatokkal?
@Kiszamolo Miklós? Mi a véleményed ezzek kapcsolatban?

Az európai jegybank mit csinál amúgy? Szugerálja a piaci lelkeket? Mantrázik? Aztán azért 5.1es infla zokszó nélkül megvolt. Nem is értem... ebből valahol baj lesz... mindenki egy valag pénzel rohangál csak nem tudja hova tenni, bizonytalanság.

Nem értem, most a 7% infláció vs 4% lenne az alapkamat akkor az -3%, de mikor 0,5 (vagy már pontosan nem tudom mennyi) volt az alapkamat és 3,5% volt a kamu KSH infláció az is -3%, az kevésbé volt baj mint a mostani -3%?
Most volt a korona utáni nagyobb emelkedés minden területen (meg chip hiány stb) és ha megállnak egy ideig az árak (oké üzemanyagot leszámítva) globálisan akkor nem látok akkora problémát. Főleg ha a fizetések lekövetik majd ezt az áremelkedést, 7-10% fizetésemelkedés simán életszerű 1 max 2 év alatt mindenkinél...
Lakásárakat tekintve már úgyis rég elértéktelenedett a pénzünk :D.

Az is benne volt az elmúlt 10 évben....

Amig van olcsóbb pénz MNB-től, anyabanktól, kötvényből, addig nem emelnek betéti kamatot. Mert miért tennék?

7-10% fizetésemelkedés simán életszerű 1 max 2 év alatt mindenkinél…

Simán nem.

Sasfiók:
Sajnos én nem a KSH univerzumában élek. Az inflációt nem 6%-nak élem meg hanem inkább 16%-nak (ingatlancélommal 26%), és a fizetésem nem 10%-ot emelkedett hanem 3%-ot.

@mgpx “Aki ÖNYP-ben tart pénzt, annak eddig is szembesülnie kellett azzal, hogy az ÖNYP negatív reálkamatozású kötvényekbe fekteti pénzének jó részét. Szerintem helytálló azt mondani, hogy az ő nyugdíjmegtakarításukat az állam szabályosan kifosztja. (A hozamgörbék emelkedése miatt jó eséllyel a portfóliók jó része nominálisan is negatív hozamot fog fialni idén, a jövő évi kimutatásoknál kapják majd a tagok a hidegzuhanyt)"
Megnéztem pár ÖNYP kis kockázatú (nagyrészt állampapírt tartó) portfolióját: valóban látványos esést produkáltak ezek az utóbbi 1-2 hónapban.Mit gondoltok, visszafordul ez a trend? 3-6 hónapon belül le tudják dolgozni a mostani esést? Más szóval mi lehet a jobb stratégia: most felvenni a megtakarítást, vagy várni félévet a korrekcióra ? (Ehhez tudni kell, hogy az utolsó 1 hét adatai még nem látszanak és a kérelem után 2 héttel jön a fordulónap a visszaváltásra...)

@no problem "Most volt a korona utáni nagyobb emelkedés minden területen (meg chip hiány stb) és ha megállnak egy ideig az árak (oké üzemanyagot leszámítva) globálisan akkor nem látok akkora problémát. Főleg ha a fizetések lekövetik majd ezt az áremelkedést, 7-10% fizetésemelkedés simán életszerű 1 max 2 év alatt mindenkinél…"

2008 ota ontik a penzt a piacokra, az elmult 2 evben durvan exponencialiasan emelkedo trendben. Jo kis asset lufit fujjva. Covid miatt helikopterpenz, infla beindult. Erre regalni kell a jegybankoknak, ahogy a FED mint mervado a vilagban el is kezdte. Emelkedo kamatok mellett mi tortenhet? Csokkeno GDP, emelkedo kamatok. Csokkeno asset arak szepen triggerel(hetik) az asset nyereseg realizalast. Ujabb loket inflanak. Ujabb kamatemeles.. Aztan vmi lesz. Stagflacio? Ez is egy scenario. 7-10% emelkedes nem eletszeru, de azt hosszu ide leirni

Mire fel mondjátok, hogy 7-10 % fizetésemelés nem életszerű, mikor az elmúlt évtizedben az éves átlagos fizetésemelkedés 7 % volt, csak a versenyszférában 8 % Magyarországon?

@joy
Egyetértek azzal, hogy az infláció világjelenség. Amikor a magországok jegybankjai elkezdték a mennyiségi lazításnak nevezett fedezetlen pénzkibocsátási programokat, és közben negatív tartományban tartották a reálkamatokat, szükségszerűen elhintették az infláció magját - ez pedig elkezdett kicsírázni. Kezdetben a befektetési eszközök piacán, de most már elérte az árupiacokat is. Az utóbbi években nem a részvények lettek értékesebbek, hanem a pénz lett értéktelenebb, ez a "tőzsdei szárnyalás" látszatának magyarázata.

A szatellitországok monetáris lehetőségei a vezető jegybankok laza politikája miatt megnőttek, az MNB is ezáltal tudott extra laza politikát folytatni. Ez a függőség a jövőben is jelen lesz: ha a vezető jegybankok szigorítanak, az MNB is a mostaninál komolyabb szigorításokra fog kényszerülni.

@mgpx "Ez a függőség a jövőben is jelen lesz: ha a vezető jegybankok szigorítanak, az MNB is a mostaninál komolyabb szigorításokra fog kényszerülni."

FED elkezdte bar egyelore "csak" taper. ECb szerint nincs itt latnivalo minden rendben a neg kamatokkal. Kivancsi vagyok mit szol ehhez majd a nemet neplelek.
Mit lep az ECB majd? Tegnap eleg volt Powellnek a megjegyzese, hogy majd decemberben targyaljak a taper gyorsitast, egybol "panik" ment a tozsden.. ECB meg onti tovabb a penzt, mikozben az USB ingatlan bubble indexen top helyen az EUs nagyvarosok. Beteg ez a kornyezet nagyon..

@nem-akartam-csokozni-de

Mihez képest utolsó pillanat?
Illetve miben kockázat, ha 2 gyereket szeretnél és arra veszed fel a CSOKot?

Pár dolgot nem értek, ám az biztos, hogy érdemes kilépni a buborékodból, mielőtt meghozod ezt a döntést, lehetőleg olyanokkal, akiket nem ismersz, hogy kapj külső véleményeket. Aztán nagy levegő és próbáld is befogadni az indokokat, majd úgy meghozni a döntést.

Bocs, elolvastam még kétszer, leesett, hogy nem hivatkozik a lakcímtörvény szerinti "lakcím" vagy "lakóhely" fogalmakra.

Látva a kamatemelést és az inflációt, felmerül a kérdés, hogy az utolsó pillanatban érdemes-e lenyelni a magas árakat és maximális CSOK-kal + zöld hitellel belevágni egy újépítésű projektbe vagy újszerű használtba. Mennyire lehet nagy a kockázat ha a pár nem akar 3 gyereket, csak 2-t? Amúgy elnézve az árakat, kb 30% lenne az önerőnk, ami most épp fénysebességgel száguld a romlásba.

@szombathelyi
Eléggé rosszul tudtad. A zenberek fizetése meg a zingatlanok ára forintban nőtt, aminek az értéke csak részben kapcsolódik az ország teljesítményéhez. Ha átszámolod euróba a fizetést/ingatlanárakat, akkor már más számok jönnek ki...

Emellett nem csak a beömlő pénz útkeresése nyomán torzulhatnak az árak, "magától" is kialakulhat ilyen. Pl. ha az alacsony kamatkörnyezet miatt több ezer mrd forint vándorol át banki megtakarításokból ingatlanba...

Harmadszor pedig igenis bődületes pénz ömlött be kis hazánkba az elmúlt 10 évben. Részben a bikapiac fűtötte exportorientált nemzetünket, részben ömlött be az eu támogatás, aminek hiába lett ellopva a nagy része, azért bent maradt a gazdaságban.

Ezen lábak közül több is kiesni látszik, de senki se tudja mit hoz a jövő, illetve az ingatlanpiac is lassan fordul. Évek kérdése, ami alatt bármi IS történhet, újabb rallyt elindítva...

@orok-korok
"Kifosztás" kapcsán:
A lakossági állampapíroknak köszönhetően "kettős alapkamat" alakult ki, ahol a lakosság közvetlen befektetései valóban sokkal kedvezőbb hozamokat nyújtanak a piacinál.

Aki ÖNYP-ben tart pénzt, annak eddig is szembesülnie kellett azzal, hogy az ÖNYP negatív reálkamatozású kötvényekbe fekteti pénzének jó részét. Szerintem helytálló azt mondani, hogy az ő nyugdíjmegtakarításukat az állam szabályosan kifosztja. (A hozamgörbék emelkedése miatt jó eséllyel a portfóliók jó része nominálisan is negatív hozamot fog fialni idén, a jövő évi kimutatásoknál kapják majd a tagok a hidegzuhanyt)

Aki egészségpénztárban tart pénzt, detto.

Társasházaknál évek óta probléma, hogy a felújításra félretett pénz folyamatosan durván veszti a vásárlóértékét.

És rengeteg más területtel lehetne folytatni a sort

@szombathelyi @orok-korok
A külföldről beáramló pénzek hatására rátett még egy lapáttal az MNB mennyiségi lazítása is, amikor az MNB fedezet nélküli pénzkibocsátást folytatott. A külföldről beáramló pénzek és az itthoni pénzkibocsátás együttes következménye, hogy a szabadon keringő pénzmennyiség (likviditás) növekedése meghaladta a GDP (kibocsátás) növekedésének mértékét.

Ha a lakosság elkölthető pénzmennyisége jobban nő, mint a vásárolható termékek és szolgáltatások mennyisége, akkor ez ahhoz vezet, hogy az árak felmennek, a pénz vásárlóértéke pedig lecsökken. Nem az infláció a meglepő, hanem az, hogy idáig nem indult be jobban.

@csizkek Amikor egy magyar pénzügyi blogon a Magyar Nemzeti Bankról és a magyar inflációról olvasol magyar nyelven, akkor te, nemcsak a magyar, hanem a kazahsztáni és a mongol befektetőkre is párás szemmel gondolsz?

Amilyen, a témához nem kapcsolódó okfejtést írtál, elképzelhetőnek tartom.

@joy " Az alapkamatuk meg évek óta negatív, jelenleg közel 6%-kal alacsonyabb a pénzromlás mértékénél, ami még az itthoninál is jóval nagyobb, kvázi kifosztás a köbön.
A probléma, úgy tűnik globálisabb annál, mint hogy csak helyben keressünk bűnbakokat."

Most komolyan hol irta Miklos, hogy csak Mo.-on van kifosztas? Ettol meg ez k nem menti fel az MNB-t es nehogy mar relativizaljuk, hogy kez a kezben toljak ki a ner-el a tamogatasokat, ingyen hitelt miegymast.. A nyereseget meg kitoljak alapitvanyokba ahol mar lassan a titkarno is privat jettel megy munkaba. Elveszte kozpenzjelleget ja..
Most majd lehet nyitni a penztarcat is fizetni. Persze atlag ner-es meg ezt is meg fogja koszonni.

A nemeteknel meg lassan parasztlazadas lesz ha ecb nem emel kamatot. K erzekenyek az inflara es az ingatlanboom is kiverte a biztit mar.

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram