Magyarország a nyolcvanas-kilencvenes években az elmaradottsága okán kimaradt a csekkes fizetésből és egyből az akkor modernnek számító bankkártyás fizetés korszakába lépett be. (A kilencvenes években Szlovéniában dolgoztam és minden harmadik ember csekkel fizetett, amit nagyon utáltam, mert hetente el kellett menni öt bankba beváltani a csekkeket. Nagyon örülök, hogy ebből kimaradt az ország.)
Kína hasonló okokból kimaradt a bankkártyás elfogadásból, ott már eleve a QR kódos fizetés terjedt el, ami kihagyja a bankkártyák mögött álló társaságokat a fizetési módból. Ha elutazol Kínába, viheted magaddal a bankkártyádat, de sok hasznát nem fogod látni, úgyis le kell majd töltened az Alipay-t vagy a Wechat-et ha fizetni akarsz. Annyira belejöttek a QR kódos fizetésbe, hogy sok kereskedő már nem is akar készpénzt elfogadni, mert azzal csak a baj van, az államnak kell rákényszeríteni a kereskedőket, hogy fogadják el a készpénzt is.
Nálunk azonban a bankkártya lett a fő fizetési mód, amivel igazából csak egy hatalmas baj van, az, hogy nagyon drága. A kisebb kereskedők akár 3%-os díjat is fizetnek a kártyahasználat után, ami egy 30%-os árrés esetén is a profit 10%-a megy a bankkártya-társaságoknak, illetve a bankoknak, ez pedig egyszerűen rengeteg.
Sokkal olcsóbb lenne itthon is a QR kódos fizetés, mert abból ki lehet hagyni ezeket a társaságokat. Ebben az esetben a vásárló közvetlenül fizet az eladónak egy azonnali utalással, a QR kód az utalás címzettjét és az összeget tartalmazza csak.
Ezért kötelezte az MNB a bankokat, hogy tegyék elérhetővé ezt a fizetési módot. Már most is több banknál elérhető ez a fizetési mód, azonban szeptember elsejétől kötelező lesz minden banknál nyújtani ezt a szolgáltatást.
Az így megvalósuló fizetés tranzakcióadó-mentes lesz, ami hatalmas előny, mert a 0,3%-os tranzakciós adó azért önmagában is egy jelentős tétel. Az MNB elvárja a bankoktól, hogy a lakossági ügyfeleknek semmit ne számítsanak fel, az elfogadó cégeknek pedig egy jutányos, alacsony díjat számoljanak fel, jelentsen ez bármit is.
Azonban semmi értelme a fizetési módnak, ha én, az átlagember a kereskedelemben nem tudok ilyen módon fizetni. Reméljük, hogy lesz annyira olcsóbb az elfogadó helyeknek ez a módszer, hogy sietve bevezetik majd ezt a szolgáltatást. (X milliárd forintos éves forgalom felett lehetne kötelezni a kereskedelmi láncokat a fizetési mód bevezetésére.)
Bár a legismertebb módja a QR kódos fizetés (kis képernyőn megjelenik a QR kód, rámész a telefon kamerájával, ellenőrződ az összeget, majd jóváhagyod), de valójában működhet NFC-vel vagy deep linkkel is. Nem lesz jelentősen lassabb, mint a mostani bankkártyás fizetés. Több banknál már van widget, rákattintva megnyitja a mobilalkalmazást és mindjárt szkenneli is a QR kódot. Leokézod és készen vagy. (Ha egy kicsit előre gondolkodsz, már akkor megnyitod az alkalmazást, amikor az előtted álló a sorban fizet. Kedvenceim azok a vásárlók, akik akkor kezdik el keresni a táska mélyén a pénztárcájukat, amikor már minden terméket elpakoltak. Na, náluk sokkal gyorsabban fogsz fizetni.)
De ha csak másfél százalékkal lesz olcsóbb a kereskedőknek, mint az eddigi kártyaelfogadás, akkor mindent meg kell tenni, hogy gyorsan elterjedjen. Mert ne legyenek illúzióid, a bankkártyaelfogadás költsége is éppúgy bele van építve az eladási árba, mint az áfa vagy a mindenféle különadók. További előnye a kereskedő számára, hogy ebben az esetben azonnal megkapja a pénzét, nem kell két-három napot is várnia rá, mint a kártyás fizetéseknél az elszámolásra.
A fizetési mód magyarországi fantázianeve a qvik, a logója pedig ez lesz az elfogadóhelyeken:
Igen, szerintem is úgy néz ki ez a logó, mintha a titkárnőnek kellett volna megterveznie munkaidő után, másnapra, de ez van. 🙂
A név q betűje a QR kódra akar utalni, a qvik pedig az angol quick, vagyis gyors szóra. (S nem, nem a bagolyról kapta a nevét, bármennyire is kézenfekvő lenne ez a magyarázat. 🙂 )
Keresd majd ezt a logót a pénztáraknál, reméljük, sok helyen fogunk vele találkozni minél hamarabb. S ne aggódj, ha te butatelefonnal nyomod, a bankkártyás fizetés még sokáig velünk marad, ismerve az embereket, már az is nagy szó lenne, ha a lakosság tíz százalékát át lehetne erre a fizetési módra terelni egy-két év alatt. Sokat segítene, ha az elfogadóhelyek ráterhelhetnék a valódi költségeiket a vásárlókra. Egyből megszűnne a sárga csekk, de a kártyás fizetés is visszaszorulna a qvik javára.
