A mai világban sokan egyszerre frusztráltak és félnek a változásoktól.
Frusztráltak, mert a mesterséges pénzbőség a világban eltüntette a biztonságosabb eszközök hozamait. 10-20 éve egy kockázatkerülő befektető is elérhetett infláció felett 2-3% hozamot biztosnak mondható állampapírokon és vállalati kötvényeken.
Manapság már az a hír, ha egy fejlett állam államkötvényén vagy akár a bankbetéteken pozitív hozamot lehet elérni és nem nekünk kell fizetni azért, hogy állampapírt vehetünk, vagy a bankban tarthatjuk a pénzt. S akkor még hol van az infláció feletti reálhozam lehetősége?
A befektetők ezért a sokkal veszélyesebb ingatlanok, bóvlikötvények és részvények felé fordultak, azoknak árazását is jóval az átlagos szintek fölé tolták.
(Az amerikai részvények vételára/a cégek éves eredménye , vagyis a P/E ráta mutatószáma hat éve tartó meredek emelkedés után jelenleg 24,6, vagyis a vásárlók a cégek 24,6 éves eredményének megfelelő összeget adnak egy-egy részvényért, míg a 100 éves mediánérték 14,64. Ha ez alapján vizsgáljuk a részvényeket, akkor jelenleg a részvények közel 70%-kal drágábbak, mint általában lenni szoktak. Az egyéves amerikai államkötvény 0,66%-ot fizet jelenleg, míg a dollár inflációja évi 1,83%. Az amerikai lakásárak pedig már majdnem ott vannak újra, mint a 2007-es buborék kidurranásakor. Erről már itt írtam bővebben.)
Mivel a legtöbb eszköz jelenleg erősen túlárazottnak tűnik (és valószínűleg az is), a kisbefektetők komoly gondban vannak. Jó eséllyel már most is a komfortzónájuknál sokkal kockázatosabb pénzügyi eszközökkel rendelkeznek, ennek ellenére alig érnek el látható reálhozamot.
Három lehetőségük van, az egyik, hogy várják a Nagy Korrekciót és majd csak akkor fognak befektetni. Ezzel az a probléma, hogy mindenki erre vár már legalább hat éve és sajnos nincs rá garancia, hogy nem a mostani torz pénzügyi rendszer a nulla százalékos kamatokkal és túlfújt eszközárakkal fog még folytatódni a akár következő tíz évben is.
A másik lehetőség, hogy még kockázatosabb eszközöket vásárol a kisbefektető, olyanokat, amiknek nem is érti a működését. Ezzel az a probléma, hogy ha mégis jön egy korrekció, akkor ezek az eszközök fognak a legjobban elértéktelenedni s mivel a befektetők nincsenek felkészülve egy 20-30-40%-os áresésre, a vihar kellős közepén fogják eladni az értékpapírjaikat, többet bukva rajta, mint amennyit nyertek vele az elmúlt években összesen.
A harmadik lehetőség a legkézenfekvőbb és legegyszerűbb: nem a magasabb és egyre veszélyesebb hozamokat kell kergetni, hanem egyszerűen többet kell eltenni és kevesebbet költeni.
Az alacsony kamatkörnyezet miatt az emberek egyáltalán nem takarítanak meg, mert minek, amikor úgysem kapnak a megtakarításaikra kamatot, sőt még inkább hitelt vesznek fel, mert az is olcsó.
Már sokan kongatják a vészharangot, hogy rengeteg ember nem lesz felkészülve a nyugdíjra, mert egyszerűen ilyen kamatkörnyezetben (ami már lassan kilenc éve tart) nem takarékoskodnak az emberek eleget.
Pedig az alacsony kamatokat egyszerűen lehet ellensúlyozni azzal, hogy többet teszel félre és kevesebbet költesz, vagyis pont fordítva működsz, mint az átlagember. Alacsony hozamok mellett jobban takarékoskodsz, magasabb hozamok mellett pedig több költést megengedhetsz magadnak.
Tippeld meg, mennyit jelent plusz 3% hozam havonta mondjuk 10 millió forintos vagyon esetén? (3% plusz hozamért jelenleg nagyon komoly plusz kockázatot kell vállalni.)
Havonta kamatadó előtt 25 ezer forintot, kamatadó után pedig 21,2 ezer forintot, vagy 19,7 ezer forintot, ha EHO-t is kell fizetned.
Vagyis ahelyett, hogy mindenféle veszélyes és általad nem értett vagy nem ismert, túlárazott eszközbe tennéd a pénzed, a legegyszerűbb ha havi igen szerény 20 ezer forinttal többet teszel el és továbbra is nyugodtan alszol. (Ha nem akarsz a kiadásaidból lefaragni ennyit, akkor inkább a bevételeidet növeld meg havonta. Ez gyakran sokkal könnyebb, mint hinnéd és sokkal kényelmesebb, mint a kiadásokat csökkenteni.)
Nézzünk egy másik példát: ha mondjuk havonta elteszel 100 ezer forintot nyugdíjra és ez a szűkös hozamkörnyezet még 10 évig velünk marad, akkor megint két választásod van: vagy nagyobb kockázatot vállalsz, hogy mondjuk 2% helyett 5%-ot hozzon a pénzed, vagy egyszerűen 100 ezer forint helyett szűk 17 ezer forinttal többet teszel el havonta és nem vállalsz felesleges kockázatot. 10 év múlva így is, úgy is ugyanannyi pénzed lesz.
Érdemes ezt átgondolni, mintsem hogy a következő pénzügyi vihar (ami biztos el fog jönni, csak nem tudjuk mikor, de az már most látszik, hogy elég komoly lesz) túl nagy károkat okozzon az anyagi életedben.
Ezzel természetesen nem lebeszélni akarlak a kockázatosabb pénzügyi termékekről, csak óvva inteni, hogy csak azért ne fektess ilyenekbe, mert kevesled a kisebb kockázatú termékek hozamait. Csak akkor vegyél részvényeket, bóvlikötvényeket vagy még vadabb dolgokat, ha pontosan tudod, mit miért csinálsz.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
A P/E ráta nem egészen ezt jelenti.
Pontosabban közérthetően megfogalmazva igen, mert
P/E = részvény tőzsdei ára / EPS (earnings per share)
EPS = felosztható eredmény (kamatfizetés és adózás utáni eredmény) / normál részvények száma.
Csak az a probléma, hogy egy adott pillanat P/E-je semmit nem jelent vagy nagyon korlátozott információval szolgál.
Érdemes itt is a trendet (múltbeli és előremutató) vizsgálni és azt is összefüggésekben.
A P/E "viselkedésére" pedig többféle elmélet is létezik, de alapvetően azt kéne hogy mutassa, hogy a piac milyen várakozásokkal él adott vállalatok jövőbeli teljesítményére vonatkozóan.
Egyek nézetek szerint pl. hosszú távon a P/E viszonylag stabil értéket vesz fel és a vállalati nyereségek (EPS) fel-lemozgása miatt a piaci ár nő-csökken, hogy egyensúlyba kerüljön az egyenlet.
Nem ellenőriztem adatsorok alapján, de lehet, hogy egyszer nekiállok... 🙂
Pelydzs, mindezt el szoktam mondani az akadémián. Előremutató P/E, meg elmúlt négy negyedéves P/E, meg minden egyéb dolog.
De most ez lényegtelen. 2010 óta töretlenül és meredeken emelkedik az amerikai P/E és éppen most itt áll. Egy gyors google kereséssel ezer grafikont találsz a kérdésről.
Nagyon egyetértek azzal, hogy válságban lehet olcsón fogyasztani, no persze, ha van miből. Még emlékszem 2009-re és 2010-re, kimondottan jó helyeken nyaraltunk jó áron, el nem hittem, hogy egy tengerparti bárban 0.95 EUR-ért adják a korsó sört, amíg meg nem történt.
Igaz, előtte nem nagyzoltunk a CHF őrület idején, maradtunk a fenekünkön ott, ahol addig is laktunk.
A lényeg, hogy nem szabad beleesni a "le ne maradjak a tutiról" csordakövető szindrómába, mert később pont ezek az emberek fognak szívni.
És 2008-9-10-ben a szabad pénzt biztonságosan csak tutiba lehetett betenni. Volt ugye 13,5%-os bankbetét, hozzá már államilag törvényileg is megerősített OBA. És mellette megjelent az inlfáció + 6%-os első PMÁK. A kamatos kamat meg csak dolgozott rendesen.
Emlékszem, egyszer véletlenül ennek a kamatforduló napján mentem a MÁK-ba, azóta se láttam ott olyan nyugdíjas inváziót, mint akkor, a sorszámhúzásért is sorszámot osztogattak.
Miklós egyet kihagyott a szempontok közül. Per pillanat mindenki biztonságban érzi a munkáját, és az emberek szerint ez örökre így is marad, ez is egy szempont.
Mi a véleményetek arról, h a FED és az EKB túl sok pénzt tolt államkötvényekbe/kötvényekbe? Nem kell hiperinflációtól tartani? Kiszámoló, erről mi a véleményed?
Off
portfolio.hu/finanszirozas/hitel/itt_a_csomag_felvetelkori_arfolyamon_valtjak_at_a_roman_frankhiteleket_2.238900.html
On
Szokás szerint gondolatébresztő cikk! 🙂 Aki gyűjt valamire, annak megszívlelendő!
Ugyanakkor ez a megközelítés számomra nem működik, ugyanis úgy vagyok vele, hogy én az összvagyonomat szeretném növelni, nem pedig x év múlva y összeggel rendelkezni.
Az összvagyonomba pedig a magamra költött pénz "hasznossága" is benne van, tehát a vagyonom nem nő azzal ha többet spórolok, csak egyik zsebemből átrakom a pénzt a másikba.
Pl. ha nem költöm el hétvégi regenerálódó kirándulásra/egészségre/sportra, stb (marhaságra nem költök amúgy sem), hanem félreteszem, akkor előrébb nem vagyok vele, mert magamtól vettem el és magamnak adtam oda. Az összvagyonom nem nő. Míg extra kockázatvállalással nőhet.
De persze az alap mondandóval egyetértek, hogy a hozamsivatagban az ember hajlamos minden víznek látszó folyadékot felhörpölni, s ez veszélyes lehet.
Magyar, fél éves Kincstárjegy 2%-on, ill. PNB Paribas 1.7-2.2% kamaton kívül létezik még az országban biztonságos (tőkegarantált) befektetés?
Ti mibe tennétek 5 mikulást, ha nem akarnátok tőzsdézni, és túlárazott ingatlant sem?
En attol tartok, hogy a penzugyi vihar el fogja inflalni a megtakaritasokat vagyis megint az fog jol jarni aki nem tett felre.
Ha belegondoltok, az alacsony kamatkörnyezet, hozamnélküloség egy fordított pénz szivattyú: pénz vesz el a gazdagoktól/megtakarítóktól és azoknak adja, akiknek csak hitelük van, mivel a hitelt elinflálja.
@pelydzs:
P/E: tudom ajánlani a what is works on wall street c. könyvet: statisztikailag vizsgálja, hogy milyen P/E esetén felül vagy alulteljesít, hát bizony a magas P/E mindig alulteljesíti a saját piacát.
Shiller készített egy CAPE mutatót (ez a ciklikusan inflációval kiegészített PE) majd megnézte, hogy milyen CAPE érték esetén mennyi a várható reálhozam. Magas CAPE esetén általában nem nagyon volt reálhozam.
CAPE szinteket itt találod:
multpl.com/shiller-pe/
Jelenleg 26,55. Médiánja: 16.05
@sokasebi
Megtakaritas helyett olyan eszkozoket kell felhalmozni, amik mukodnek: vallalkozas. De ez meg nehez. Inkabb mas vallalkozasat tamogatnam, amit reszvenynek hivnak. Pont olyan konnyen megy tonkre mint a sajat. Ordogi kor 🙂
@sokasebi:
Igen, csak aki nem tett félre, annak a nincsből marad a semmi, ellenkezőleg azzal, akinek van, csak kevesebbet ér.
Az USA-ban a cikkben megfogalmazott tanács (tegyél többet félre) már rendszer szinten működik, többek között ezzel magyarázzák, h a több ezer milliárd kinyomtatott pénz nem okozott eddig se hiperinflációt, se szárnyaló gazdasági fejlődést. Az ok, amiért pont itt kezdett el spórolni a nép, h az usákok nyugdíjrendszere alapvetően a saját megtakarításra épít. Mikor azt látta a középkorú dolgozó, h a jelenlegi kamatkörnyezetben az eddigi megtakarításainak hozama nem fog számára olyan életszínvonalat biztosítani a jövőben, mint elvár, akkor -a FED számára is váratlanul- tömegesen úgy döntött, hogy inkább megtakarít. (pedig a pénznyomtatás célja pont a fogyasztás felpörgetése volt). A problémát tovább súlyosbítja, h a 2008-as válság óta az amcsi lakosság kiszeretett a részvényből, tehát a plusz megtakarítás is elsősorban kötvény jellegű befektetésbe áramlott még jobban lenyomva a kamatokat...
Én azt gondolom, hogy az egyik legjobb befektetés, ha az ember gyermekeket nevel. Jó magának is, jó lesz a nyugdíjas éveire is, és még a természet rendje is ez. Én most egyelőre még csak a páromnak kedveskedek, de higgyétek el, ez is megtérül. Ő boldog, hamarosan a baba is boldog környezetben nő fel. Hosszú távú befektetés nem mondom, de öreg koromra megtérül. De ha addig nem is térül meg, az biztos, hogy folyamatosan "kamatozik". :))
Viccet félretéve én is ülök a Prémium Magyar Államkötvényeimen és várok, mint egy vadászkutya.
@kenrich
Fundamenta hozamleső:
+ 3% kamat,
+ hitelkártyás befizetés visszatérítése 2-4%, ami azonnali jóváírás nem lejáratkor kapod meg.
+ nincs kamatadó
- 9000 Ft nyitási költség
- 150 Ft havi számlavezetés
- nincs részösszeg felvételre mód, csak egyszerre az egészet (lehet persze több számlát nyitni, de akkor a fenti 2 költség többszöröződik)
- 3 hónapos kiutalási idő, így nem lehet azonnal a pénzhez jutni (büntető díjjal persze lehet, de nem érdemes)
"ha mondjuk havonta elteszel 100 ezer forintot nyugdíjra"
hova?
@sokasebi Egy globálisan végigsöprő hiperinláció szerintem a legrosszabb forgatókönyv ami létezhet (beláthatatlan következmények) Sokat gondolkodtam ezen mostanában, mert valóban egy teljesen reális eshetőség és megoldja egycsapásra a "túl sok" pénzeszköz problémát. Mindazonáltal nem gondolnám, hogy ezt "hagyni" fogják, sokkal inkább "célzott" vagyonvesztéssel (csődök, kötvény nemfizetések stb.) vezetik ki szerintem. Nagyon érdekelne erről a véleményetek.
Befektetésként említettétek a "gyerekeket" , ezzel teljesen egyetértek valamint kiegészíteném a tanulással, azt senki nem fogja elvenni és ha tényleg beüt a vihar egy képzett, naprakész, felkészült munkavállaló sokkal könnyebben fog boldogulni mint aki 10 éve ül a kényelmesben.
@Tristis: igy van. 3-4 tisztessegesen felnevelt, munkakepes felnott gyerek mellett nincs az a penzugyi kornyezet aminel az idos ember nelkulozni kenyszerulne.
@sokasebi Nalad a pont. Minel regebb ota olvasom a blogot, annal erosebb a meggyozodesem hogy megiscsak inkabb el kellene utazgatni es partizni a nyugdijmegtakaritasomat. Meg mieltott nem bottal jarok es mielott nem azok seprik ki a padlasomat akik most elnek a vilagba vagy epp megunjak a kozmunkas letet.
Szerintem elérhetők most is biztonságos befektetési alapok 3-4%-os reálhozammal (mondjuk egy 3 éves periódust tekintve).
Pl:
Rövid kötvény:
- OTP Optima: legrosszabb időpontban véve (2008 válság előtti napokban): 3 év alatt évi 9,5%-os hozam, miközben az átlagos infláció 5% alatt volt
Hosszú kötvény:
- OTP Maxima, legrosszabb napon véve (2008 válság előtti napokban): 3 év alatt évi 10%-os hozam, miközben az átlagos infláció 5% alatt volt.
- OTP Maxima, 2011-es miniválság előtt véve, a legrosszabb pillanatban: 3 év alatt évi 10,5%, miközben az infláció így alakult: 2012: 5,9%, 2013: 2,8%, 2014: -0,4%
- Erste XL: 2011-es miniválság előtt véve, a legrosszabb pillanazban: 3 év alatt évi 11,5%, az inflációt már ismerjük
Azért ezeket írtam, mert ezeket ismerem. Gondolom, a többi rövid/hosszú kötvényalap sem különbözhet annyira. A lényeg, hogy 2-3 éves távra fektessünk be, ne pár hónaposra.
Jaj, inflációnál rossz oszlopot néztem, bocsesz 🙂 Mindegy, mert a leírtál sokkal alacsonyabb volt az infláció 😀
@ L70
"És 2008-9-10-ben a szabad pénzt biztonságosan csak tutiba lehetett betenni. Volt ugye 13,5%-os bankbetét"
Nem volt 13,5 %-os bankbetét, kb. 10-11 % között volt a maximum, talán az AXA-nál
@szocske:
Akkor sincs kamatado, ha a nyitas eveben veszem fel rola a penzt? Vagy ez csak 4 ev utan ervenyes?
@szocske
Valaha kiszámoltad, hogy mennyi az a havi pénz, aminél ha ezt a "fundamenta rendszert" használom már pluszos a dolog?
Én úgy látom, hogy a befektető kockázattűrő képessége nem állandó, hanem tudatos erőfeszítéssel ugyanúgy kitolható, mint az ember komfortzónája. Ennek legfőbb hajtóereje a szükség (tőkefelhalmozás, vagyonépítés, adott hozamelvárások teljesítése, akármi). Ez jó esetben egy hosszú tanulási folyamat lesz, aminek igazi vizsgája egy majdani a korrekció (amikor a kisbefektetők többsége mindezektől függetlenül egyszerre rohan ki az ajtón). Én pl. a második utat járom, a harmadik lehetőségben már nem nagyon tudok fejlődni, mert azzal kezdtem (válságban szükség volt, most előny).
Az, mit jelent, hogy inkább tegyünk el több pénzt? Azt kell ez alatt érteni, hogy csak tartsuk a számlán lekötés nélkül ahelyett, hogy befektetnék valamibe, ami úgysem hoz sokat? Szóval tartsuk látraszólóan a számlán a pénzt, és annyi, amíg elhanyagolhatók a kamatok?
Azért az nem ugyanaz, hogy a pénzem termel hozamot,vagy én dolgozom meg érte és rakom félre azt amit a pénzemnek kellene megtermelnie.
Sokan úgy gondolják, ha nincs kamat és az infláció miatt romlik a pénz, akkor csökken a megtakarításuk (eddig jól gondolják), ezért inkább elköltik amit eltettek/eltennének (ez meg majd kiderül).
Egy banknak nem úgy kéne működnie, hogy a betétesek pénzéből ad a kölcsönt felvevőknek? Az adósoktól bőven beszed annyit amiből egy kis betéti kamatot mindig tudna fizetni.
Számolgassa már ki vki, hogy egy gyerek miért is jó BEFEKTETÉS?
Pusztán anyagi vagy anyagi vonzatú szempontból (pl. kőműves lesz és "ingyen" dolgozik a házfelújításon) Érzelmi dolgokat nem számítva (pl. örömet okoz, ami megfizethetetlen)
Ha a gyerekre fordított pénzt befektetnénk, akkor sztem sokkal többet hozna.
Ha csak azt veszem, hogy az a pénz megmarad, és nem folyik le (szó szerint) a lefolyón, már az tetemes összeg, nem beszélve a lehetséges hozamairól. A csődöt most ne számoljuk, annyi eséllyel a gyerek is lehet béna, vagy meghalhat.
Más kérdés, hogy akinek nincs gyereke,az azt összeget amit rá fordítana, tudatosan nem fogja félretenni, hanem elkölti magára. De ez csak hozzá állás kérdése. Az, hogy a gyerek fogja megtermelni mind2 szülő nyugdíját, miközben a sajátját is meg kell, nem reális, még akkor sem ha a szülő öngondoskodott (NYP). <- de ha öngondoskodott, minek a gyerek?
@szocske
"..+ hitelkártyás befizetés visszatérítése 2-4%, ami azonnali jóváírás nem lejáratkor kapod meg..."
Melyik hitelkártya esetében?
Köszönöm
Hát ja, nekem is ez a félelmem: ha a hangya szorgalmasan gyűjtöget, a tücsök meg csak elbulizza, akkor télen jön az állambácsi, elveszi a hangyától, mert neki van, majd szétosztja egyenletesen, hogy senki ne haljon éhen... Úgy néz ki, inkább tücsöknek jó lenni. 🙂
Én wizz-erste kártyát használok, igaz itt rep.jegy pontokban van jóváírás, 2%, de 3 havonta egy hétvégén 4%, igyekszem ilyen hétvégére időzíteni a fundamentás és izyses befizetéseim.
2% valódi pénzben k&h-nél és BB kártyáknál van, ha jól tudom.
1% raiffeisen, citi (amíg van), Erste joker.
viszont semmi akadálya két vagy több kártyát egymás után fűzni csop.beszedéssel vagy csekkes postai befizetéssel, így hitelképesség és stressztűrés szerint elég komoly jóváírás elérhető.
@Janos82 egyáltalán nincs kamatadó, 1 havi "lekötésnél" sem. Persze ahhoz jó sok pénzt kell megforgatni, hogy a 9000 nyitási díjat 1 hónap alatt behozza.
@andrew Nem tudom jól értem-e a kérdésed...
9000 Ft a nyitási díj, 1800Ft/év a számlavezetés, tehát az első évben 10800, utána 1800 Ft az éves költsége a számlának.
Ezt az első évben 360 ezer Ft 3%-os kamata hozza vissza, tehát vegyük úgy, hogy az első 360 ezer Ft befizetés nem kamatozik. A második évtől már csak 60ezer Ft 3% kamatát viszi el a számlavezetés.
De mivel hitelkártyával fizetek, 4%-os visszatérítéssel, már 225 ezer Ft befizetése esetén azonnal visszakapom a nyitási díjat.
1-200ezer forintot nyilván nem érdemes itt tartani a költségek miatt, és 100milliónak is már vélhetően akad jobb hely, de sztem néhány milliós tartaléknak nem rossz hely ez jelenleg.
@andrew most látom, felületesen olvastam, havi megtakarítást írsz...
azért nehéz kérdés ez, mert a nyitási díjnál nagyon nem mindegy, hogy hány évig tartod fenn a számlát és az sem, hogy mihez viszonyítod, máshol mennyi kamat lenne a pénzre...
Azért nézzünk egy példát:
Tegyük fel, hogy kb. 2 évig él a számla (mert 2 év múlva vagy akad jobb hely a pénznek kamatemelkedés miatt, vagy szükségem lesz a pénzre és felveszem)
Akkor a nyitási díj + számlavezetés legyen mondjuk havi 550 Ft.
Tegyük be a pénzt 2% valódi pénzt visszafizető hitelkártyával rendszeresen, havonta.
Havi 27500 Ft-ot befizetve a számla költsége visszajön a hitelkártya visszatérítésből.
A nyereség itt annyi, hogy kamatadómentesen 3% hozamot kapok a pénzemre, amit máshol nem nagyon kapnék meg jelenleg.
Viszont ennyire kevés pénznél olyan mindegy, hogy 3 vagy 0,9% a kamat, tehát nem érdemes vele vacakolni.
@Laya
Persze ha az MusicTv meg a Facebook neveli fel a gyereket akkor valóban nem egy jó befektetés DE én azt látom:
Egyre gyakoribb, hogy a gyerekek gondoskodnak a szülőkről (korukból kifolyólag nincsenek abban a helyzetben, hogy a mai gyors változásokat átlássák) értsd ez alatt: pénzügyi „tanácsadás” melyik biztosítás jó melyik nem, hová ne tegyék a pénzt és hová érdemes. Kedvezményezettként jelölik meg pl. egpénztári juttatásoknál, nyelvet nem beszélő szülőket elviszik külföldre nyaralni, kisegítik őket ha éppen betegek (orvos keresés, magándokit kifizetik, szállítás stb.) , feltesznek egy oprendszert a gépre és nem kell szakembert hívni stb.. Láttam, hogy a 3 éve dolgozó gyerek adott kölcsön a tetőfedésre (nem lehett már elhalasztani mert beázott) a szülőknek (ha ez nincs akkor jöhetett volna a fundamenta). Környezetemben a fiatalok jobban keresnek mint az idős rugalmatlan szülők.
A 4% szerintem csak egymásra épített hitelkártyákkal lehet, a 2%-ot a BB-s UPC partnerkártya hozza max havi 20eFt-ig.
@Dani2
2016-10-19 at 10:02
"Szerintem elérhetők most is biztonságos befektetési alapok..."
"Pl:Rövid kötvény:"
A kötvényalapoknál számít legkevésbé, hogy a múltban hogyan teljesítettek.
Most akkora hozam várható tőlük, mint az általuk pillanatnyilag megvásárolható kötvények aktuális hozama.
Az sem számít, hogy ha egy hosszútávú kötvényalap néhány éve bevásárolt, mondjuk 10%-os kamatozású kötvényekből. Ezeket a kötvényeket naponta felértékelik. Az alap pillanatnyi értéke miatt az új belépőknek ezeket olyan emelt áron "kapják", hogy a hozam a mostani piaci hozamnak feleljen meg.
A kötvényalap előnye az egyedileg vásárolt kötvényekkel szemben, hogy bármikor el lehet adni.
Hátránya az alapkezelői díj és hogy nem tud lakossági kötvényeket vásárolni.
@Dani2 Azért a kötvényalapokkal csak óvatosan. Az elmúlt 5-8 évben a kötvényalapok azért tudtak infláció feletti hozamot hozni, mert a pénznyomtatás miatt megnőtt a kötvények iránti kereslet és felment az árfolyamuk. A kötvény alapok ezt az árfolyam emelkedést mutatják ki/fizették ki, mint nyereséget. De a kötvényhozamok mára történelmi (ertsd: soha nem volt és vszeg nem is lesz) mélypontokon vannak. Volumenét tekintve ez a valaha volt legnagyobb pénzügyi lufi. Ha a trend megfordul (kamatemelés? infláció?) a kötvény alapok óriási veszteségeket fognak elszenvedni.
Laya
2016-10-19 at 11:54
"Számolgassa már ki vki, hogy egy gyerek miért is jó BEFEKTETÉS?"
Egyetértek. A gyermek éppúgy nem befektetés, mint pl. az egyetlen lakásunk vagy az autónk.
Régen, amikor az emberek a mezőgazdaságban termelő nagycsaládokban éltek, akkor valóban befektetés volt. A szülő, nagyszülő együtt élt a gyerekekkel és akkor is jutott neki ennivaló, amikor már nem tudott dolgozni.
Manapság a gyermekek külön háztatásban élnek és - nagyon helyesen - az utódok felnevelésére fordítják anyagi erejüket. Ha muszály anyagiasítani, akkor gyermeket inkább csak valami előre fizetett szociális ellátásnak lehet tekinteni, ahogy időnként meglátogatja a szülőket, vagy intézi a bonyolultabb ügyeiket.
De abban is egyetértünk, hogy a gyermek sok örömet szerez, és felnevelése a közösségnek visszaadott kölcsön.
4% visszatérítés az Erste Wizz hitelkártyánál van az akciós hétvégéken. Amiről azt írtátok, hogy negyedévente van rendszeresen. De úgy tűnik, hogy az őszi elmaradt, nem tudom, hogy lesz-e még. És ott ugye nem pénzt kapsz vissza, hanem repjegyre váltható pontokat.
Így marad a 2% a BB UPC kártyára.
"Három lehetőségük van, az egyik, hogy várják a Nagy Korrekciót és majd csak akkor fognak befektetni. Ezzel az a probléma, hogy mindenki erre vár már legalább hat éve és sajnos nincs rá garancia, hogy nem a mostani torz pénzügyi rendszer a nulla százalékos kamatokkal és túlfújt eszközárakkal fog még folytatódni a akár következő tíz évben is."
Ezzel még az is a probléma, hogy nagyon kevesen mernek tényleg belevenni a Nagy Korrekcióba, hiába készülnek rá esetleg évekig lélekben. Ha valami nagyon olcsó már, akkor jön a (néha jogos) félelem, hogy lehet akár nulla is..., ezért hiába a nagy elhatározások, nagy többség mégsem mer lépni.
Utólag persze "mindenki" ( a szájával) 12xx ér vette az OTP-t ami ugye alig néhány napközbeni kötés volt, mert aznap is 14xx-n nyitott, és hasonlóan zárt is. 😀
Az MKB-nal van meg 1%-os penzbeni jovairas fundamentas befizetes eseten. A kozelmultban emeltettem meg a hitelkeretemet havi 1 milliora, a honap vegen kellemes volt sms-t kapni, hogy jovairtak a szamlamon 10 ezer forintot.
A DB meg ugye mióta belevettünk Kiszámolóval 😀 köszöni jól van, hozott vagy 15%-t két hét alatt......
A "második lehetőséggel" egyetértek, + említsük meg: Ilyenkor "aratnak" a csalók, Bróker Marcsik, stb.. De az majd csak jövőre fog kiderülni kik voltak az idei lúzerek 😀 akik aztán majd tüntetnek, hogy a zállam igenis tériccsee meg....
"A harmadik lehetőség a legkézenfekvőbb és legegyszerűbb: nem a magasabb és egyre veszélyesebb hozamokat kell kergetni, hanem egyszerűen többet kell eltenni és kevesebbet költeni."
Ez sem rossz ötlet.
Van egy negyedik is, azonban szerintem. ha valaminek erősek a fundamentumai, csak valami egyéb okból éppen diszkontáron adják (Lásd DB) akkor abba érdemes beletenni annyit amennyi amúgy nem fáj... Hiszen ha mondjuk 5-10 éves időtávon újra 100 ojró lesz valamikor, akkor az azért 900% profit lesz, de ha csak 30 lesz, az is becsületes 200%, ami még 10 évre sem rossz...
@szocske:
koszi, citi hitelkartyaval 900e ftot kell betenni a nyitasi koltseghez. Vagyis 2-3 millio ft korul mar erdemes lehet elgondolkozni a nyitason.
Mondjuk ha nyitok egyszerre 10 ilyen szamlat, es elkezdem sorba megszuntetni oket ( de elotte mindig rateszek par milliot hitelkartyaval), akkor gondolom vagy a Fundamenta vagy a hitelkartyat kiocsato bank fogja bontani a szerzodeset velem....
@doboz:
Nekem is volt 13,5%-os 3-4 havi lekötéssel bankbetétem a MagNet banknál még jópár évvel ezelőtt.
@Géza október 7-9 volt a dupla pontos wizz hétvége, neked nem küldtek SMSt?
Nekem legalább kettőt, a hét elején és pénteken is.
Ráadásul duplán ki lehetett volna használni a keretet, mert a vasárnap délutáni Fundamentás befizetést csak okt. 11 könyvelték le, így már erre az elszámolási időszakra. SZóval ha pénteken lenullázom, visszatöltöm, majd vasárnap újra, akkor a hitelkeretem kétszeresére kaptam volna 4% jóváírást.
Korábban ez alap volt, akkor az átutalás jóváírása volt a problémás, ennek jól jött a vasárnapi zárva tartás, mert akkoriban nem péntek-vasárnap, hanem csütörtök-szombat volt akciós hétvége.
De tavasz óta már csak egyszer adnak jóváírást a keretre minden hónapban, így általában nem játszik a többszöri visszatöltés, de most működhetett volna.
A következő valamikor karácsony előtt várható, legalábbis korábbi években akkor volt.
@szocske
Én nem használok hitelkártyát és havi 150e-t betud rakni Cetelemet számlára, majd év végén Állapapírt veszek.
Szerinted megérné váltani fundára?
Na itt a gond, de már én is unom leírni... átlagember nem tud havi 100 ezret félretenni 😀 igen, jön hogy ne legyek átlag. Na de a többiekkel mi lesz, éhendöglenek 20-40 év múlva?
Munkaerőhiány van, panaszkodik szinte mindenki errefelé, hogy nincs melós, mert felmondott, mert elköltözött a németekhez, mert Ausztriában talált munkát. Nincs hát, főleg hogy a panaszkodók mind minimálbért fizetnek és nem ritka a napi 10-12 óra munka sem.
Inkább erről írj, én erre lennék kíváncsi, mi történhet, mik a lehetséges megoldások, mennyi esély van erre, stb.
Egy jó dolog van benne, hitelünk továbbra is csökken, már 8%-kal fizetünk kevesebbet, mint amikor felvettük... jobban díjaztam volna ha ugyan annyit fizetünk és lecsípnek pár évet, de hát a bank sem hülye... jó hogy nem fixáltunk, még ráérünk úgy néz ki 😀
@andrew, ehhez jövőbe kéne látni...
Ha most nyitsz egy fundamentát, az 3%ot fog kamatozni 10 évig biztosan.
A Cetelem és az állampapír meg néhány év múlva megeshet, hogy 0,5%-ot, de az is lehet, hogy 5%-ot...
TBSZ vagy sem? (ha nem, akkor a kamatadó ellened van, ha igen, akkor máris kisebb a fundamenta előnye)
Azt tudom, hogy nekem megéri a fundamenta, mert a 3% kamat jelenleg nem rossz, a HK visszatérítésből meg kijön a családi nyaralásra a rep.jegy.
@tgwh:
Ez a munkaerőhiány kontra minimálbéres bejelentés valóban megérne egy cikket. Szerintem egyébként saját farkába harapó kígyó. Mondják, hogy béremelés, illetve rendes bejelentés sokat javítana. Igen, de amelyik vállalkozó megemelné az alkalmazottak bérét és be is jelentené a teljes összeget, annak a terméket/szolgáltatást valószínűleg drágábban kellene kínálnia. Szemben a konkurencia alacsonyabb árakkal dolgozna, mert ő marad a zsebbe pénz+minimálbér bejelentés mellett. Innen vissza is kanyarodunk az elejéhez.
Lehet túl egyszerűen látom a problémát, de szerintem itt a baj. Vagy játszanak tisztességesen sokan és nincs gond, vagy a többség feketézik és marad minden. Lehet sírni, hogy nincs például targoncás, csak mikor a nagy hiányban is annyit dobnak fel a jelentkezőnek, hogy minimálbér+pártízezer zsebbe, akkor nincs miről beszélni.