Közkívánatra újra: informatikus-képző gyorstalpalók
Közel négy éve írtam, hogy megkérdezzük, mi a köz véleménye, mennyit érnek az informatikai gyorstalpalók. Van közöttük néhány hónapos és másfél éves is.
Többen kíváncsiak rá, hogy az eltelt négy év alatt milyen tapasztalatok halmozódtak fel akár végzett hallgatóként, akár munkaadóként. Szintén felmerült, hogy vajon egy négyhónapos képzést nem vált-e ki egy autodidakta vagyis önképzés, érdemes-e azért fizetni, milyen hozzáadott értéke van akár tudás, akár munkapiaci lehetőségek szempontjából.
Örülnék, ha főleg olyanok szólnának hozzá, akiknek első kézből származó tapasztalataik vannak, akár végzettként, akár munkaadóként, akár kollégaként. (Ha kolléga vagy, azért emlékezzél meg arról, te is milyen keveset tudtál zöldfülüként, tehát ne a mostani magadhoz hasonlítsd őket, hanem egy másik kezdőhöz, aki mondjuk egyetemet végzett.)
Ha közgazdaságtanról lenne szó, bátran kijelenteném, hogy az öt év egyetemet annál jobb minőségben el lehetne végezni másfél, de maximum két év alatt, ha a sok töltelék marhaságot kikukáznánk és a felesleges akadémiai okoskodások helyett gyakorlati dolgokat tanítanának. Egy ilyen oktatással többet tudnának a frissen végzettek, mint öt év egyetem után, mert az ott tanultak 90%-ára soha nem lesz szükség, amire viszont szükség lesz, annak 90%-át nem tanították meg. Ezért ha arról lenne szó, szerintem érdemes lenne spórolni három évet az alternatív képzéssel. (Már ha nem lenne ostoba papírfetisizmus idehaza. De ez talán nem annyira jellemző az informatikára.)
De mivel nem a közgazdaságtan a kérdés, hanem az informatika (és azon belül is leginkább a programozás része), ezért várjuk a véleményeket, de még inkább a tapasztalatokat.
(S igen, ha nem szereted a programozást vagy nincs is érzéked hozzá, azon egyetlen iskola sem fog segíteni. Akkor botcsinálta programozó leszel, akármilyen iskolát is végeztél. Igaz ez minden szakmára, nem csak erre. Azért ne tanulj meg egyetlen szakmát sem, mert állítólag jó lehet vele keresni.)
Előre is köszönjük az érintettek nevében.
DE: 14 éve dolgozom a szakmában, és _szerintem_ ezek miatt hülyeségek ezek a képzések, nem érnek semmit:
– mindenféle tanulásnál, képzésnél többet számít a tapasztalat
– a sikerességhez kell, hogy az adott személy akarjon és szeressen SOKAT, nap mint nap programozni, ez egy gyorstalpaló alatt szerintem nem derül ki – egyetemi X év alatt talán jobban
– udemyn, skillshare-en sokkal olcsóbban sokkal több tudásanyaghoz juthat bárki, mint 1-1 ilyen képzésen
– ingyen is elérhető a világ összes tudása IS
– iszonyatos mennyiségű konkurencia van a piacon – nem fognak téged választani pár hónapos képzéssel, amikor egy junior állás is ott kezdődik, hogy 2-3 év tapasztalat
– nem beszélve arról, hogy mindig lesz egy nálad sokkal olcsóbb indiai, aki CV alapján tud legalább annyit a szakmáról, mint te a képzés végére
nem javaslom ezeket.
Mik a javaslataid azoknak akik erre már rájöttek? 🙂
Hobbiból csinálják azt amit szeretnek és abból kinő a vállalkozása?
1. Néhény hónap, 1 év alatt nem lehet az Informatikát megatnulni (ahogy más szakmát sem). Ezek a tanfolyamok olyanok, mint amikor valaki író szeretne lenne és a tanfolyam megtanítja írni-olvasni. A baj ott kezdődik, amikor az iskolák erről nem világosítják fel eléggé a tanulókat.
2. Van értelme az ilyen iskoláknak? Igen. Nagyon jó a self-learning (szép magyar szó 🙂 ), de az elején jó, ha van egy gyakorlott tanár/oktató/mentor, aki átsegíti a tanulót a problémán, kulcsot ad a probléma megoldásához.
3. Szerintem bűn elhitetni az emberekkel, hogy bárkiből lehet informatikus. Ez is egy szakma, amihez képességek, rálátás és fogékonyság szükséges. Akiben ez nincs meg, az nem lesz az (ahogy közgazdász, pék, építész stb sem), hiába az a papírja szerint. Ebben az esetben fog nagyot csalódni a tanuló, hogy “informatiukus” lett és mégsem keres vele jól.
Akárhol végez az illető, kezdő programozóként még rengeteget kell tanulni, ahhoz, hogy önállóan és “jól” tudjon programozni.
Tehát (szerény véleményem szerint) az attitűd és az egyéb soft skillek sokkal fontosabbak, mint a lexikális tudás.
VAgy erre inkabb vmi celzott Udemy, Oreilly es tarsai?
amiket én csinálnék (persze ezekből csak egyet):
– 2-3-4 évig dúrni az undemy-s, skillshare-es kurzusokat, közben pedig valami nagyobb lélegzetvételű projektet megvalósítanék, ehhez persze kell hogy el tudjak képzelni egy ilyen projektet, és meg is akarjam csinálni
– megtanulnék a fenti oldalakról tesztelni (manuális, és auto is 1-2 nyelvhez), és néznék tesztelős távmunkákat
– tanulnék online marketinget, és belefognék valamilyen webshop létrehozásába (POD, dropshipping, vagy bármi más)
– elgondolkoznék az előző blog írós cikken, hogy nekem való-e, és ha el tudom magam képzelni abban, csinálnám azt
igen, ezekkel a lépésekkel indul az egész, viszont ezeket is elmagyarázza egy vagon kurzus pl skillshare-en, ehhez nem kell bootcamp
egyébként most nem leszek népszerű, de ha valaki azt sem tudja elképzelni, hogy mit akarna programozni (mert mondjuk annyit lát, hogy sokpénztkeresekaprogramozással), annak meg azért tökmind1 a képzés formája, mert nem neki van a szakma kitalálva
skillshare-re egyébként rengeteg helyen lehet vadászni ingyenes 30 / 90 napos kezdő trial lehetőséget, járjon ennek utána, aki tanulna ingyen
1. közgazdészként alig használok bármit a tanultakból… ilyen erővel az tényleg csak a papírért volt 🙁
2. dolgozom IT fejlesztéseknél, megrendelői oldalon. Nem a kódolókat hiányolják az IT cégek, hanem akik az üzleti folyamatokat lefordítják nekik.
3. lövésem sincs, mit adnak ezek a gyorstalpalók, alap/junior/szak- és segédmunkára biztosan elég. De haverok mentek gimiből műegyetem infó szakra, és azt tudom, hogy ami egy igazán jó IT-snak kell, azt nem fogják pótolni ezek: még ha a kedv és a hajlam meg is van, a matematikai háttér kizárt, hogy pótolható, akinek ez nincs meg. És le lehet programozni egy számtani sort erővel, vagy elő lehet venni a négyjegyű fv-táblát, ha tudod mit keresel. Kicsit gyorsabb lesz utóbbi esetén az alkalmazás azért…
A program 24 honapos. Az elso 6 honap egy codecamp-en, utana 6 honap gyakorlat a cegnel, majd 12 honapos hatarozott ideju szerzodes, termeszetesen tanulmanyi szerzodessel egyutt, tehat fizetni kell, ha elobb felmondasz.
Nagyon fontos volt, hogy a felvetel utolso koreben a cegek valogattak es csak azt vettek fel, akinek fix helye volt es megegyezett egy munkaadoval, pontosan tudtad, hogy hol es mit fogsz dolgozni. En szoftvertesztelokent akartam elhelyezkedni, mert erre volt ralatasom baratok, ismerosok altal.
A koncepcio maga teljesen jo volt, a kivitelezes kevesbe, plusz tavaly szeptemberben kellett atvenni a cegeknek a gyakornokokat. Teljes bukas lett belole, a 24 resztvevobol 3 kapott szerzodest. Rajtam kivul egy jogi vegzettsegu kozepkoru srac, akibol nem informatikus lett, csak igy olcsobb volt megszerezni, illetve egy 22 eves honfitarsunk, aki profi programozo.
A kepzes anyaga nem volt jo, a mentalitast probaltak belenk nevelni, ami viszont mukodott.
Minden este 5kor kaptunk tobb tiz oldalnyi anyagot, amit otthon el kellett olvasni, masnap ebbol reggel teszt, majd gyakorlati feladatok, amikre delutan 4-ig kaptunk idot, a megoldasokat pedig prezentanli kellett. Termeszetesen mindezt kis csoportokban, hogy a csapatmunkan legyen a hangsuly.
Mivel vegyes volt a tarsasag, volt gyesrol visszajovo anyuka, 30 ev utan munkanelkulive valo nyomdasz, stb., gyakorlatilag a soft skilleken volt a hangsuly, informatiokai tudast minimalisan szedtunk magunkra, technologiakat is elvetve. Jo pelda erre a Git. Command linebol tanitottak par parancsot, de amikor a cegnel ehhez megmutattak a celszoftvert, hozza sem tudtam szagolni.
Ami engem erintett – a teszteles – konkretan fel nap volt a tantervben. Mivel en korabban nekialltam tanulni, nem volt gond
Mikor elvegeztuk a kepzest, kaptunk ket oklevelet, amin minden szerepelt, amirol valaha is szo esett, persze hasznalni semmit nem tudtunk rendesen. Ha valaki a negyedet tudta volna igazabol, sorban alltak volna erte a cegek.
Erre persze a cegek is hamar rajottek, ugyhogy a tobbseget szamitogep kozelebe sem engedtek, nem tanitottak es a gyakorlati ido vegevel elkuldtek. Mivel en folyamatosan kommunikaltam a ceggel, ahova felvettek, tudtam mi var es arra keszultem, ezert nem voltam gondban, de tegyuk hozza, hogy a teszteles nem fejlesztes.
Es persze tisztaban kell lenni azzal, hogy az ember kezdo es idot kell szanni ra, vannak hatalmas lyukak a tudasban, amiket be kell tomni. Erre nalam nem lehet panasz, teljesen jol mukodott a dolog es mara mar tudom a dolgom. Persze ez csak azt jelenti, hogy tudom, hogy mit kell megtanulnom es azt hogyan tudom megtenni.
más, ittt pl találtam 2 hónap ingyen skillshare lehetőséget a tanulni vágyóknak: couponbarrow.com/store/skillshare-coupon/100-off-get-two-months-free-from-skillshare/
A poen az lett a vegen, hogy a kommunikacio nemet nyelven zajlik az id 99%-ban, tehat kenytelen voltam az is megtanulni, ami mar egyaltalan nem jelent problemat. Az angolom viszont sokat romlott..
Osszessegeben szerintem egy CodeCamp azoknak valo, akiknek kell a kozosseg, nem tudjak meg, hogy pontosan mi erdekli oket, kepet szeretnenek kapni az informatikarol es megtanulni az alapjait. Ahhoz viszont tul draga es sok ido. Nekem szerencsem volt, de ezt annak koszonhettem, hogy pontosan tudtam, hogy mit szeretnek csinalni, hol fogok dolgozni es celiranyosan arra keszultem. Ehhez csak hozzaadott a kepzes, nem helyettesitette azt.
Az pedig szimplan hazugsag, hogy egy ilyet elvegezve munkaba tudsz allni es produktiv tudsz lenni. Ez pont olyan, mint a jogositvany. Papirod van rola, hogy nem a csomagtartoban keresed a kormanyt, de vezetni meg nem tudsz. Ha szeretnetek,
ilyen pár hónapos kurzusos főleg indiai, de amúgy más nemzetiségűből van végtelen sok, a mi cégünkhöz 1-1 álláshirdetésre ilyenből jelentkezik mondjuk 40-50, meg 2-3 olyan, akivel van bármiféle értelme szóbaállni
az egyetlen talán működő módját ezeknek az Xhónapos izéknek úgy látom, hogy ha szerződésben lefektetik, hogy a kurzus végével berugdosnak valamelyik partner céghez egy kezdő pozícióba – az ilyeneket még akár javasolni is tudom, bár ezek rendre jóval drágábbak is
pedig jó lenne az eleje is.
továbbá azt akartam, hogy legyen egy központi adblocker, hogy az összes eszköz, ami az otthoni hálózaton ül (telók, számítógépek, tvk) reklámmentes legyen
továbbá akartam egy otthoni streaming szolgáltatást, egy kvázi offline netflixet letorrentezett anyagokkal
na, ennek a kivitelezéséhez meg kellett tanulnom 1-2 technológiát, 30 nap ingyen skillshare alatt bőven sikerült is, és össze is raktam – egy fillérbe nem került a tanulás
Sok minden változott az elmúlt években, ami fontos a mostani jelentkezőknek az elhelyezkedési ráta. Míg 5 évvel ezelőtt 80-90%-os volt, most kb. 15%.
A nagyon jók továbbra is tudnak munkát szerezni, de a képzésben lévők nagy részének nem lesz helye.
A képzések nagyrésze gagyi, az utóbbi években sok iskolában csökkent a színvonal.
Ettől függetlenül aki elhivatott és nyomja + van “IT-s vénája”, annak nagyon jó lehetőség tud lenni ha jó képzést választ.Röviden ennyi, üdv bct
Többen elmondták hogy a tudás, a rátermettség, az önképzés, a problémamegoldó képesség és az általános ismeretek mennyire fontosak ebben a világban. Ilyen szempontból még előny is lehetne az egyetem, de sajnos nagyon sok olyan felsőoktatási képzés van, aminél ezek a gyorstalpalók simán leköröznek.
Angliabol kerultem ide egy multin keresztul es kozgazdaszkent dolgoztam veluk 4 even keresztul. Kozben meghazasodtam es felesegem nem akart visszakoltozni, pedig eredetileg az lett volna terv. Igy elkezdtem allast keresni.
Nemetul nagyon gyengen beszeltem, csak angollal pedig szinte lehetetlen volt elhelyezkedni, igy amikor talaltam egy programot, megpalyaztam. A fo motvacio az volt, hogy itt angollal is lehet boldogulni, de gyerekkoromban tanultam programozni es sok projektben vettem reszt korabban, amin keresztuk tudtam nemi tapasztalatot gyujteni. A szoftverteszteles erdekelt, mert arra volt ralatasom ismerosok es baratok alltal. 5000 jelentkezobol 24-et vettek fel.
Mármint általános szakemberből, vagy olyanból, aki éppen ahhoz ért, ami a cégnek kell?
Pl. tegyük fel van egy C++ programozó, aki jól végzi a munkáját, de beleun a C++ hibák böngészésbe, ezért váltana mondjuk Java-ra. Őt felvenné egy Java-s cég úgy, hogy programozni tud, de érdemi Java tapasztalata nincsen? (a szintaxist ismeri, kisebb dolgokat csinált hobbiból, de nagy Java projektben nincs tapasztalata)
Tehát a hiány úgy értendő, hogy általában nincs jó szakember, vagy hogy olyan nincs, aki éppen azt tudná, ami a cégeknek kell, és nem akarják bevállalni, hogy X hónap alatt betanítják a jelentkezőt, mert aztán esetleg lép más céghez, és kidobott idő és pénz volt a tanítása?
“jelenleg $1,202,136,384,079 pénz van csak a bitcoinban ‘elméletileg’, ez a pénzáradat hova tűnne?”
Sehova. Összeomlana az árfolyam, és ez az összeg eltűnne. Mivel nagyrészt felesleges, frissen nyomtatott lufipénzek parkolnak benne, a gazdaságra nem lenne nagy hatással. Esetleg a Tesla árfolyama érezné meg, meg pár nagy cégé akik újonnan ebben is tartalékolnak.
Azzal abszolút egyetértek, hogy 4.5 hónap alatt nem lehet megtanulni programozni. Ez a képzés arra elég, hogy megfelelő affinitás mellett(!!!) átadja a programozás legeslegalapvetőbb fundamentumainak egy részét, némi ismeretet a leggyakrabban használt segédprogramokról valamint egy softskillset-et, ami segít a képzés utáni állásinterjúk során abban, hogy el tudd adni magad.
Autodidakta önképzésről: GF-nál volt egyszer egy ilyen kapcsolatépítő nap, amikor jöttek partnercégek és többek között minden cég mesélt picit magáról, meg a tapasztalataikról.
Folyt. Köv…
2021-04-14 at 15:37
Vettél egy nas-t…? 🙂
A másik, hogy a szemléletmód meg elvont gondolkodásra való hajlam és az elméleti tudás hiánya miatt csoportvezető nem nagyon lesz abból aki csak ilyet végzett. Akiben ezek megvannak az meg fog csinálni egy Bsc-t legalább.
Ettől függetlenül érettségi után akit nem érdekel az elvont gondolkodás meg kutatás annyira de a programozás igen, annak a helyében biztos, hogy belevágnék, de azért levelezőn utána lehet megcsinálnék egy Bsc-t is ha belefér
Self-learnerekről annyit mondtak, hogy mivel náluk folyamatos a hiány fejlesztőkből, így minden vonalon nyitottak a jelentkezőkre, de sajnos 5 év távlatában 16 értelmezhető jelentkezésből 1-et tudtak felvenni azok közül, akik teljesen autodidakta tanultak programozni.
youtube.com/watch?v=IATqnwRzhOw&list=PLUSN5jOt4E0juZAdxP_MrqssGFVO4L7ns&index=12
Szia! Én is hasonló pozícióban. Megkérdezhetem, hogy mióta és kb. hol dolgozol?
19-ben kezdtem dolgozni az egyik 1 éves képzés után, két diplomával a hátam mögött (sok év, teljesen más szakmából származó tapasztalattal). Ha a képzést is beleszámolom, akkor most taposom a 4. évem fejlesztőként. Szerintem nem dolgozom rosszul.
Örülök, hogy az 1 éves sulit választottam, szerintem fél év alatt a – hozzászólók közt is elő-elő kerülő – begyöpösödött, régivágású fejlesztők (akinek nem inge, nem veszi magára) miatt nehéz a “beilleszkedés” egy új helyre egy frissen végzettnek.
De kérdem én, egy lelkes, pálakezdő nem jobb egy állest kereső 10 éve ugyanazon a kódon dolgozó, a világot nem ismerő fejlesztőnél? Nyilván, nem fogja tudni megmondani, hogy az adott nyelv legmélyebb bugyraiban milyen eltérések vannak, de egy juniortól ezt ki várja el? Amúgy nyilván: elhivatottság kérdése az egész..
Egy nagy különbség a BSc vs gyorskurzus vitában a matematikai tudás természetesen a BSc javára. Ha valaki fentebb szeretne lépni pl. architekti szintekre, akkora már tisztában kell lenni mondjuk az algoritmuselméleti alapokkal, ami kemény matekra támaszkodik, tehát kell hozzá egy BSc-s mérnöki matektudás. És meg sem említettem még az egyre jobban terjedő big data/machine learning/deep learning pozikat, ahová statisztika, valószínűségszámítás, sztochasztikus analízis is kellhet.
Bár matekból se lehetetlen önképzéssel felzárkózni, de nem hiszem hogy sokan képesek lennének rá.
De pár gondolatot azért megosztok az irományomból lentebb, mert a 900 karakter az nagyon kevés ebben a témában.
általánosból – minél mélyebb szintű / bonyolultabb / célzottabb egy programnyelv, annál nagyobb belőle a hiány, viszont persze annál több idő is megtanulni rendesen használni
egy wordpress-es webshopot összetaknyolni kb bárki tud manapság, de ha mondjuk rendes Go fejlesztőt keres egy cég, akkor nagyon nehezen talál csak
“Pl. tegyük fel van egy C++ programozó, aki jól végzi a munkáját, de beleun a C++ hibák böngészésbe, ezért váltana mondjuk Java-ra. Őt felvenné egy Java-s cég úgy, hogy programozni tud, de érdemi Java tapasztalata nincsen? (a szintaxist ismeri, kisebb dolgokat csinált hobbiból, de nagy Java projektben nincs tapasztalata)”
igen az ilyenből is kevés van, és simán felvesszük az ilyeneket – viszont ők nem is pár hónapos kurzusokról zuhannak ki, hanem sok év tapasztalattal
Én mérnökit végeztem és mérnöki munkát végzek, programozom, de kell hozzá méréstechnika, elektronika, hardver architektúra ismeret, jelfeldolgozás, irányítástechnika… Nincsen itt egyetlen bootcampes sem, mert ez mérnöki pozíció, és ehhez mérnökit KELL végezni. Erre való az egyetemi képzés. Ez az eredeti célja.
A bootcamp nem is veszi ezt célba. A bootcamp oda pályázik, ahova a programozók mennek, akik kényszerből csináltak egyetemi képzést.
(egyébként halkan zárójelben a nagy magyar torrent oldal dugig van udemy-s, skillshare-es, meg pluralsight-os tananyagokkal, közülük rengeteg IT / programozás témákban)
Szóval érdemes tudatosítani, hogy a bootcamp nem a mérnökképzést váltja ki. Teljesen nyilvánvaló, hogy 3-5 év alatt lényegesen többet lehet tanulni és gyakorolni, mint 1 év alatt.
A mérnök képzést szerintem biztosan nem lehetne becsomagolni 1 évbe, még egy területre koncentrálva sem.
A 7+4 félévből lehetne talán értelmesen egy 5+3, ha értelmes tanárok, értelmes anyagot adnának le.
Rövidebb nem sokkal lehetne, de sokkal több tudást át lehetne adni, normális rendszerben.
Erre 2 mondást tudok mondani, az egyiket egy open office-ban mellettem ült, más csapatban dolgozott fejlesztő mondta:
– Engem Java fejlesztőnek vettek fel, de azóta megtértem (értsd: C++ fejlesztőként dolgozott).
A másikat volt főnököm mondta:
– Én legalább 20-szor tanultam meg ezidáig a Perl-t (Java fejlesztők voltunk, de Perl scriptek is voltak a rendszerben, amiket néha foltozgattunk)
Engem amúgy első nem gyakornoki munkahelyemre Delphi fejlesztőnek vettek fel, de kezdetektől fogva Java-ban fejlesztettem, mert közben változott a koncepció.
Szerintem önállóan nulláról megtanulni nagyon nehéz és sokkal hosszabb ideig tart egy szint elérése, mint vezetve. Mondom ezt úgy, hogy én önállóan tanultam meg, és egyetemet is végeztem a témában később. A kurzusoknál a bőség zavara nagyon durva, és azt sem tudod először, hogy mit tanulj, mit kell tanulni belőle. Rengeteg olyan buktatója van, amit tapasztaltként simán megoldok, de a kezdő fejével nem.
A bootcamp nagyon fel tudja gyorsítani az önállóhoz képest, mert kezdőként nehéz materiált választani, nehéz belőni, hogy milyen projektet csinálj és nehéz a csapatmunkát is megoldani. Ad egy kötöttséget, hogy muszáj csinálni. Iszonyatos tempót diktálnak egyébként. Aki nulláról végig tudja csinálni mondjuk a codecool 1 éves képzést, az nagyon nagy teherbírású. A potenciál biztosan megvan benne. Érdemes tudni, hogy ebbe heti 60 órákat bele kell pakolni.
A tempó olyan, hogy az első negyednél a programból 75% kiesett.
Aki ezt végig tudja csinálni tisztességesen, az fel fogja tudni venni a versenyt egy fejlesztővel, de egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni. 1 év nyilván nem 3.
A programban van gyakornokság, és szerintem 1-2 év munka után, már nem az iskola dönt.
Az egyetemet végzettek mekkora része lesz később architect? Mekkora részük megy data science irányban?
Az egyetemet végzett fejlesztők többsége is sima fejlesztő lesz, aki a legalsó fejlesztői poziban rotáltatja magát cégen belül.
Már csak statisztikailag sem lehet másként, hiszen abból a pozícióból sok van és minden feljebbiből meg kevés és nem lehet mindenki főnök.