Külföldi TBSZ második rész
2017-től külföldön is lehet TBSZ számlát nyitni, így már külföldi szolgáltatónál is elérhető a TBSZ kamatadó-mentes lehetősége.
Az világos, hogy ennek a tényét be kell jelenteni az adóhivatalnál, aki ezt tudomásul is veszi. Ami azonban kicsit sem világos, hogy mitől lesz egy külföldi számla TBSZ számla? Attól, hogy én rámondom, hogy az? Vagy úgy használom, mintha az lenne?
Nyilván nem. Ezért az még kevés, ha én bejelentem az ilyen irányú vágyamat a NAV-nak, hogy én mától ezt a számlát TBSZ-nek akarom használni. (Az, hogy a NAV elfogadta a bejelentésem tényét, még nem jelenti azt, hogy vizsgálta volna, hogy az általam bejelentett számla teljesíti-e a TBSZ-re vonatkozó előírásokat.)
Mit vár el a NAV a külföldi szolgáltatótól, hogy bizonyított legyen a számla TBSZ jellege?
Mivel erre senki nem tud válaszolni, írtam a NAV-nak. Nos, a válaszból csak pont a lényeg nem derül ki, de írtam neki megint, amit a végén bemásolok. Reméljük, hamarosan tisztán fogjuk tudni, tudunk-e tényleg külföldön TBSZ számlát nyitni, vagy ez csak egy elméleti lehetőség lenne, ha lenne olyan külföldi szolgáltató, aki meg is felel a kritériumoknak.
Következzen a NAV (első) válasza:
2017 január 1-jétől a természetes személyek külföldi befektetési szolgáltatóval is tartós befektetési szerződést köthetnek.[1]Ezek a szolgáltatók nem kötelesek adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), ezért a kedvezőbb adózási szabályok esetükben akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti a szerződés megkötését a NAV-nak. A magánszemély a bejelentést írásban, kötetlen formában teheti meg a lakóhelye szerint illetékes NAV igazgatóságnál. A bejelentésben fel kell tüntetni a szerződéskötés tényén túl, a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a befizetett pénzösszeget, az átutalt pénzügyi eszközök pénzösszeg értékének feltüntetésével az első befizetést, illetve lekötési átutalás esetén a pénzösszeg lekötését. A kedvezőbb adózás feltétele még a befektetési szolgáltató, vagy hitelintézet által kiállított olyan igazolás, ami alapján a tartós befektetési szerződésből származó jövedelem megállapítható.
A megkötendő szerződés típusa szerint lehet betéti vagy befektetési (portfolió) típusú, amit a magánszemély befektetési szolgáltatóval vagy hitelintézettel köt meg. A tartós befektetési szerződések esetében többlet követelmény, hogy a magánszemély legalább 25 ezer forintot (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszközt) fizessen be a számlára. A befektetési típusú számla csak a gyűjtőévben növelhető. A lekötött pénzösszeget a befektetés hozamaival együtt a befektetési szolgáltatónak a 3, illetve 5 éves lekötési időszakban a lekötési nyilvántartásban kell tartania.
Ha a magánszemély külföldi pénzintézetnél nyit tartós befektetési számlát és 30 napon belül bejelenti azt a NAV-nak, akkor a kettős adózás elkerülése érdekében a magyar szabályok szerinti alacsonyabb adókulcs, vagy akár teljes adómentesség is vonatkozhat a számlán megszerzett jövedelmére. Ha elmulasztja a bejelentést, akkor hiába felel meg a szerződés a magyar szabályoknak, a számlán keletkező jövedelem után Magyarországon is adóznia kell.
Külföldi befektetési szolgáltatónak minősül az Európai Unió tagállamában, vagy azon kívüli országban székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet, mivel az Szja tv. nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő rendelkezést.
Eddig a NAV levele.
Ebből csak pont a lényeg nem derült ki, bár nagyon úgy néz ki, hogy csak valódi külföldi TBSZ számla lehet TBSZ számla adózási szempontból is.
Ilyen pedig tudtommal nem létezik külföldön.
Úgyhogy megint írtam, hogy pontosítsák, mitől lesz egy TBSZ számla TBSZ számla, minek kell megfelelnie a külföldi szolgáltatónak:
Kedves NAV,
Annyi hogy mivel külföldi brókerek nem jelentenek a NAV-nak nekem kell eltenni az éves kimutatásokat amiből lászania kell hogy a gyűjtőév után nem volt utalás se ki, se be.
Ha lejár az 5 év: bumm adómentes a számlán lévő pénz, akkor már nem kell jelentgetni semmit.
Szerintem addig kell TBSZ-t nyitni amíg lehet. Világviszonylatban nem nagyon van más ország ahol a tőkejövedelem nem adózik.
Amúgy szerintem ez pont becsszóra megy, de egy ellenőrzéskor igazolni kell tudni a szabályok szerinti felhasználást.
(vagyis megfelelő kezdő összeg befizetése + 0. évi befizetések, nincs befizetés, pénzkivétel 1. – 5. évig, a veszteség nem vonható össze más számla nyereségével)
Elvileg a későbbiekben nem lehet ebből gondom. A Nav-nál azt mondták, hogy én így igazolhatom, hogy náluk jártam és eleget tettem bejelentési kötelezettségemnek.
Ez a három mind SZJA. Attól, hogy a hétköznapi gyakorlatban külön neveket adnak neki, attól még mind SZJA és jelenleg 15% lényegtelen, hogy bankbetétre, kötvényre, részvényre,… számolod. Az osztalékra még szocho is mehet.
Tegyük fel, hogy egy magyar állampolgárnak a MÁK-nál van számlája (nem TBSZ), amiről a MÁK automatikusan vonja a kamatadót. Ez a magyar állampolgár jelenleg külföldön dolgozik és adózik. Ahol a bevételei között a kamatokat is be kell vallani és mivel ott adóalany, adózni is kell utána.
Létezik kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény.
A MÁK és a külföldi adóhatóság szerint is létezik, viszont egymásra mutogatnak, hogy kitől kellene visszaszerezned a duplán levont kamatadót.
Lett megoldás, de nem egyszerű. 🙁
A kamatadó is jövedelem, be kell vallani akkor is, ha nem az adott országban keletkezett.
Miért ne kellene?
Ráadásul sok ország hatóságai ki is cserélik egymás között ezeket az információkat, tehát ha akarnánk, sem tudnánk titkolni.
Nem kell szükségszerűen abban az országban tartózkodnod, ahol a pénzed van.
Nekem 2 másik országban van több-kevesebb befektetésem azon kívül, ahol élek.
Jaj. Az adó pont nem jövedelem, hanem a jövedelmed (kamat) után fizeted. A kettős adózást elkerülni szokták, nem szándékosan megtenni. 😀
Szerintem keress fel egy adótanácsadót, mielőtt tönkre adózod magadat. 😉
A NAV-nak csak a törvények és az egyedi adóvizsgálatok során elkészült határozatok számítanak.
Mi a gond az SZJA törvénnyel? (1995. évi CXVII. tv.)
A 67/B. § (1) szerint
“A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.”
Ha a szerződésben ez nem szerepel, akkor a törvényt szerint ezek nem tartós befektetési szerződések.
Emellett az igazolásoknak a (8) és (6) bekezdés szerint tartalmazniuk kellene a magyar adószámot.
Ezek után csak a NAV törvényértelmezésén és jóindulatán múlik, hogy a TBSZ számla megnyitása után 10 évvel hogy végződik egy adóvizsgálat.
Ez kockázat. 🙁
Pl. ezt találtam: google “A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3006/2018”
“34. Az adóhatósági bírság kiszabása során az alábbi szempontokat lehet figyelembe venni.
ca)…pl.: amennyiben az adózó mulasztását kizárólag az adóhatóság, a KSH , stb. hivatalosan közzétett téves állásfoglalása, vagy hibás kitöltési útmutató eredményezte a bírság korlátlanul mérsékelhető.”
Értitek… A bírság mérsékelhető. Szó sincs az adó vagy késedelmi pótlék elengedéséről. 🙁
Adószakértő viszont nem vagyok, ezért a hozzáértőket kérdezem, volt-e valaha a magyar adótörténetben, hogy explicit módon lukra futtatták állampolgárok egy csoportját? Gondolok arra, hogy elismerik a külföldi TBSZ létezését, elfogadják a regisztrációt, aztán x év múlva közlik, hogy ácsi, nincs olyan szolgáltató, ami megfelelne… laikusként azt gondolná az ember, hogy van valami jóhiszemű eljáráshoz való jog.
Na meg majd 5 év múlva próbáld elmagyarázni a NAV-nak, hogy ugyanarra a számlára újraindítod az 5 évet… amikor még most sem értik egyes ügyfélszolgálatok mit csináltál. 🙂
Itt van róla néhány cikk (ez a legújabb, de benne vannak a régiekre a linkek):
penzugyifitnesz.hu/tbsz-regisztralas-elektronikus-feluleten/
“A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb százezer euró (kb. 30 millió Ft) összeghatárig fizet kártalanítást.”
Ezzel szemben az IB-nél érvényes SIPC pl. 500.000 USD-ig biztosítja a számlát.
Persze van olyan, h osztalék adó, amit az adott országban fizetsz, pl USA, de ennyivel kevesebbet kell befizetni ott, ahol tartózkodsz.
Eszembe jutott valami, ami részben megoldja a 67/B. § (1)-ben szereplő problémát.
A bejelentésbe be kell írni, hogy
“Vállalom, hogy az 1995. évi CXVII. tv. 67/B. § (1)-ben említett jövedelem tekintetében a 67/B. § szerinti adózási szabályok szerint járok el.”
Vagy valami hasonlót.
Ez nem teljesen vág egybe a tartós befektetési szerződéssel kapcsolatos formai követelménnyel, mert ennek a szerződésben kellene szerepelnie és a szolgáltatónak is vállalnia kellene. De mivel a külföldi számlavezető esetében a feladatokat a törvény a számlatulajdonosra hárítja át, ez a vállalás tartalmilag egyenértékű lehet és egy esetleges bírósági fellebbezésnél javítja az esélyt.
Nem bántani akarom őket, amire nem kell adót fizetni, az nem is igazán tartozik a NAV alá. Igaz, amikor vagyonosodást ellenőriznek, akkor ezeket az összegeket különös figyelemmel ellenőrzik. 🙂
Ilyen például az (alap)tőke emelés és csökkentés. Egyik tétel sem adózik. De mindkettőt különös lelkesedéssel ellenőrzi a NAV. Annak ellenére, hogy törvényi előírás tud lenni az emelés.
Múlt héten vittatuk meg a privát csoportjában és továbbra sincs végleges info. A NAV annyit mond a bejelentésedre, hogy befogadta a kérést. De azt nem mondja, hogy elfogadja a számlát, mint TBSZ, sem azt, hogy “leokézta” a kérést és TBSZként kezeli azt a számlát.
A törvény kimondja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy TBSZ számlának és ezeknek a külföldiek végülis nem felelnek meg.
Egyelőre egy dolog tűnik kb. biztosnak ,amíg várunk a válaszra: lehet külföldi TBSZ-t nyitni, amennyiben az megfelel a NAV követelményeinek és él az adatközlés. Ilyen külföldi TBSZ-ről azonban még nem hallottunk:)
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Szeretném a 1995. évi CXVII. törvény 67/B. alapján Tartós Befektetési Számlaként bejelenteni a CapTrader GmbH – Kokkolastr.1 – D-40882 Ratingen
(Fon: 02102 100494-00 – Fax: 02102 100494-90 – E-Mail: info@captrader.com
Geschäftsführer: Rafael Neustadt, Samed Yilmaz – HRB Düsseldorf 44445) szolgáltatónál „xxxxxxxx” azonosító alatt vezetett értékpapírszámlámat, melyre az első befizetés 2019. xx. xx.-án, xx:xx-kor történt, zzz.- EUR értékben.
Kérem igazolják vissza, hogy elfogadják-e bejelentésemet.
Köszönettel:
xy
Erre ezt írták ök:
Tisztelt Ügyfelünk!
2019.xx.xx-án érkezett levelére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a tartós befektetési számlával
kapcsolatos bejelentése rögzítésre került, ezzel kapcsolatban további teendője nincs.
Budapest, 2019. xxxxxxxx xx.
Úgyhogy szerintem az én hátsóm már védve van, mivel nincs további teendőm. 🙂
Ez a nagyon nagy kérdés.
“…egy Magyarországon nyitott TBSZ számla…Le kell adóznia, be kell jelentenie a kamatot a külföldi kamatadónak megfelelően külföldön vagy nem?”
Mivel nem írtad, hogy milyen külföld, országspecifikus nyilván választ nem fogsz kapni.
Szerintem a külföldi adóhivatalt nem fogja érdekelni, a TBSZ. Tekintheted úgy, mintha egy sima számla lenne.
Gondolom, -ott ahol adózol- a kamat után akkor keletkezik adókötelezettség, amikor jóváírják. Akkor is, ha nem veszed ki a számláról. Ugyanúgy, mint Magyarországon.
Szóval a logika alapján kell adót fizetned. A TBSZ miatt Magyarországon nem vonnak le adót, ezért még kettős adóztatás elkerülése okából sem csökkentheted a befizetendőt.
De ha valaki ennél konkrétabbat tud, ne tartsa magában. 🙂
Értem, köszönöm a választ, a külföldi ország egyébként Ausztria lenne. Nekem azért lenne furcsa, ha adóköteles lenne a magyar TBSZ-en lévő magyar állampapír Ausztriában, mert úgy hallottam, hogy az állampapír után alapvetően kibocsátó országban kell fizetni a kamatadót. Az világos, hogy ha nem állampapírról van szó, hanem részvényről, vállalati kötvényről, akkor a kamat, osztalék akárhol is keletkezik az adórezidensség országában adóköteles, de lehet az állampapíroknak a fenti elbírálása van. Másrészt az újonnak kibocsátott PMÁP és PMÁP+ papírok alapból kamatadó mentesek TBSZ számlától függetlenül is. Ezért gondolom ezek után végképp nem kellene adót fizetni más országban, de lehet tévedek. Ha valaki tud többet, megköszönöm.
Fordítva, Németországban nem kell adózni évi X euró kamat alatt. Neked magyarként akkor is kell adózni a német bankban levő pénzed után.
“…az állampapír után alapvetően kibocsátó országban kell fizetni a kamatadót.”
Az osztrák adótörvényekben van ilyen kitétel? Ha hasonló példát keresünk, a magyar állam biztosan nem engedi át az idegen állam kötvénye utáni nyereség adóját. Csak a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények alapján, a külföldön ténylegesen kifizetett adót lehet levonni a magyar adókulcs alapján számított adóból. Ha nem találsz erre eltérő törvénycikket, akkor Ausztriában is biztosan így van.
“…PMÁP és PMÁP+ papírok alapból kamatadó mentesek TBSZ számlától függetlenül is.”
Ahogy Kiszámoló is írta, Ausztriában ez nem számít.
Egy dolog lehet érdekes: mivel a MÁP+ nem fizet évenként forintban kamatot, csak a kötvények névértéke emelkedik, ezért szerintem külföldi adókötelezettség csak eladáskor vagy lejáratkor keletkezik. De ennek utána kell nézni, mielőtt így járnál el.
Arról van valakinek valami lövése, hogy Revolut-on keresztül vásárolt tőzsdei termékek után hogy kell adózni?
Vajon Revolut számlát lehet TBSZ-ként lejelenteni? A 30 napból már tuti kicsúsztam, ilyenkor bírság vagy mi tök történik?
Előre is köszi!