Külföldi TBSZ második rész

2017-től külföldön is lehet TBSZ számlát nyitni, így már külföldi szolgáltatónál is elérhető a TBSZ kamatadó-mentes lehetősége.

Az világos, hogy ennek a tényét be kell jelenteni az adóhivatalnál, aki ezt tudomásul is veszi. Ami azonban kicsit sem világos, hogy mitől lesz egy külföldi számla TBSZ számla? Attól, hogy én rámondom, hogy az? Vagy úgy használom, mintha az lenne?

Nyilván nem. Ezért az még kevés, ha én bejelentem az ilyen irányú vágyamat a NAV-nak, hogy én mától ezt a számlát TBSZ-nek akarom használni. (Az, hogy a NAV elfogadta a bejelentésem tényét, még nem jelenti azt, hogy vizsgálta volna, hogy az általam bejelentett számla teljesíti-e a TBSZ-re vonatkozó előírásokat.)

Mit vár el a NAV a külföldi szolgáltatótól, hogy bizonyított legyen a számla TBSZ jellege?

Mivel erre senki nem tud válaszolni, írtam a NAV-nak. Nos, a válaszból csak pont a lényeg nem derül ki, de írtam neki megint, amit a végén bemásolok. Reméljük, hamarosan tisztán fogjuk tudni, tudunk-e tényleg külföldön TBSZ számlát nyitni, vagy ez csak egy elméleti lehetőség lenne, ha lenne olyan külföldi szolgáltató, aki meg is felel a kritériumoknak.

Következzen a NAV (első) válasza:

2017 január 1-jétől a természetes személyek külföldi befektetési szolgáltatóval is tartós befektetési szerződést köthetnek.[1]Ezek a szolgáltatók nem kötelesek adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), ezért a kedvezőbb adózási szabályok esetükben akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti a szerződés megkötését a NAV-nak. A magánszemély a bejelentést írásban, kötetlen formában teheti meg a lakóhelye szerint illetékes NAV igazgatóságnál. A bejelentésben fel kell tüntetni a szerződéskötés tényén túl, a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a befizetett pénzösszeget, az átutalt pénzügyi eszközök pénzösszeg értékének feltüntetésével az első befizetést, illetve lekötési átutalás esetén a pénzösszeg lekötését. A kedvezőbb adózás feltétele még a befektetési szolgáltató, vagy hitelintézet által kiállított olyan igazolás, ami alapján a tartós befektetési szerződésből származó jövedelem megállapítható.

A megkötendő szerződés típusa szerint lehet betéti vagy befektetési (portfolió) típusú, amit a magánszemély befektetési szolgáltatóval vagy hitelintézettel köt meg. A tartós befektetési szerződések esetében többlet követelmény, hogy a magánszemély legalább 25 ezer forintot (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszközt) fizessen be a számlára. A befektetési típusú számla csak a gyűjtőévben növelhető. A lekötött pénzösszeget a befektetés hozamaival együtt a befektetési szolgáltatónak a 3, illetve 5 éves lekötési időszakban a lekötési nyilvántartásban kell tartania.

Ha a magánszemély külföldi pénzintézetnél nyit tartós befektetési számlát és 30 napon belül bejelenti azt a NAV-nak, akkor a kettős adózás elkerülése érdekében a magyar szabályok szerinti alacsonyabb adókulcs, vagy akár teljes adómentesség is vonatkozhat a számlán megszerzett jövedelmére. Ha elmulasztja a bejelentést, akkor hiába felel meg a szerződés a magyar szabályoknak, a számlán keletkező jövedelem után Magyarországon is adóznia kell.

Külföldi befektetési szolgáltatónak minősül az Európai Unió tagállamában, vagy azon kívüli országban székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet, mivel az Szja tv. nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő rendelkezést.

Eddig a NAV levele.

Ebből csak pont a lényeg nem derült ki, bár nagyon úgy néz ki, hogy csak valódi külföldi TBSZ számla lehet TBSZ számla adózási szempontból is.

Ilyen pedig tudtommal nem létezik külföldön.

Úgyhogy megint írtam, hogy pontosítsák, mitől lesz egy TBSZ számla TBSZ számla, minek kell megfelelnie a külföldi szolgáltatónak:

Kedves NAV,

Pont a részletek nem világosak, kérem ebben segítsenek.
Akármilyen számlára fizethetek be és azt kinevezhetem TBSZ számlának, bejelentem, hogy én ezt a számlát mától TBSZ számlának tekintem, majd beccsszó nem nyúlok hozzá 5 évig, vagy csak dedikáltan külföldi szolgáltató TBSZ számlája a megfelelő? (Mert ilyen nem létezik.)
Mit jelent az, hogy 3-5 évig lekötési nyilvántartásban kell tartania a külföldi szolgáltatónak? Nyilván nem fogja, mert azt sem tudja, mi az.
Ha jól értem, az nem működik, hogy én a példa kedvéért nyitok egy számlát az egyik külföldi brókercégnél, bejelentem a NAV-nak, majd miután nem nyúltam hozzá 5 évig, boldogan kamatadó-mentesen felveszem róla a pénzt.
Köszönettel:
Csernok Miklós
Nos, itt tartunk most. Hamarosan (várhatóan 10-14 nap múlva) innen folytatjuk.
Share

29 hozzászólás

  • János
    A külföldi számlák ellenőrzése egyébként hogyan történik? Ha nyitok egy küföldi bókerszámlát, akkor a bróker automatikusan értesíti erről a NAV-t? Vagy a NAV csak abból értesül, hogy én bejelentem?
  • gertitorpee
    Én nyitottam ilyet és bejelentettem idén. Be kellett vinnem 1-2 papírt a brókertől amin látszik hogy az én számlám és hogy megfelel a jogszabályban meghatározott kereteknek. Aztán írtam egy nyilatkozatot is papíron, kaptam rá pecsétet és eltették.

    Annyi hogy mivel külföldi brókerek nem jelentenek a NAV-nak nekem kell eltenni az éves kimutatásokat amiből lászania kell hogy a gyűjtőév után nem volt utalás se ki, se be.

    Ha lejár az 5 év: bumm adómentes a számlán lévő pénz, akkor már nem kell jelentgetni semmit.

    Szerintem addig kell TBSZ-t nyitni amíg lehet. Világviszonylatban nem nagyon van más ország ahol a tőkejövedelem nem adózik.

  • Tamás74
    Ez írás olyan, mintha évekkel ezelőtt született volna 🙂 Kamatadó mentesség? Szerintem aki külföldi szolgáltatóhoz megy, az pont letojja, mert tőzsdézik (->árfolyamnyereség- és osztalékadóra figyel)
    Amúgy szerintem ez pont becsszóra megy, de egy ellenőrzéskor igazolni kell tudni a szabályok szerinti felhasználást.
    (vagyis megfelelő kezdő összeg befizetése + 0. évi befizetések, nincs befizetés, pénzkivétel 1. – 5. évig, a veszteség nem vonható össze más számla nyereségével)
  • Névtelen
    Nekem is van külföldi TBSZ-számlám. A bank ahol a befektetést nyitottam, adott egy igazolást arról, hogy beutalás TBSZ-számlára került. Ezt az igazolást vittem be személyesen a Nav-hoz, ott azt sem tudták miként kezeljék ezt az ügyet, de rányomták a Nav-pecsétjüket a bankomtól kapott TBSZ.-igazolásra amit le is fénymásoltak és a másolat ott maradt.
    Elvileg a későbbiekben nem lehet ebből gondom. A Nav-nál azt mondták, hogy én így igazolhatom, hogy náluk jártam és eleget tettem bejelentési kötelezettségemnek.
  • maveryck
    Addig is maradok a honi TBSZ-eknél.
  • V
    annyi csavar ehhez hogy aki eletvitelszeruen kulfoldon el az ugy nem magyar adoilletosegu, (180 napos hatar) igy nem is adozik az ertekpapir szamla utan Magyarorszagon, nincs ertelme “TBSZ-kedni”. Az itteni adobevallasban termeszetesen szerepel az ertekpapirszamlan elert hozam/veszteseg. Ezzel ellentetben tudtommal ingatlan berbeadasbol szarmazo jovedelem abban az orszagban adozik ahol az ingatlan van helyileg.
  • Alex
    “Kamatadó mentesség? Szerintem aki külföldi szolgáltatóhoz megy, az pont letojja, mert tőzsdézik (->árfolyamnyereség- és osztalékadóra figyel)”

    Ez a három mind SZJA. Attól, hogy a hétköznapi gyakorlatban külön neveket adnak neki, attól még mind SZJA és jelenleg 15% lényegtelen, hogy bankbetétre, kötvényre, részvényre,… számolod. Az osztalékra még szocho is mehet.

  • Liv
    Az elmélet és a gyakorlat ilyen esetekben elég távoli viszonyban szokott lenni egymástól.
    Tegyük fel, hogy egy magyar állampolgárnak a MÁK-nál van számlája (nem TBSZ), amiről a MÁK automatikusan vonja a kamatadót. Ez a magyar állampolgár jelenleg külföldön dolgozik és adózik. Ahol a bevételei között a kamatokat is be kell vallani és mivel ott adóalany, adózni is kell utána.
    Létezik kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény.
    A MÁK és a külföldi adóhatóság szerint is létezik, viszont egymásra mutogatnak, hogy kitől kellene visszaszerezned a duplán levont kamatadót.
    Lett megoldás, de nem egyszerű. 🙁
  • Alex
    Ha egy magyar állampolgárnak a MÁK-nál van értékpapírja, azt miért kellene külföldön bevallania és leadóznia? Itt nem az adóhatóságok a hunyók, hanem az adóalany. Ő maga adózott 2x.
  • Liv

    A kamatadó is jövedelem, be kell vallani akkor is, ha nem az adott országban keletkezett.
    Miért ne kellene?
    Ráadásul sok ország hatóságai ki is cserélik egymás között ezeket az információkat, tehát ha akarnánk, sem tudnánk titkolni.
  • Lív

    Nem kell szükségszerűen abban az országban tartózkodnod, ahol a pénzed van.
    Nekem 2 másik országban van több-kevesebb befektetésem azon kívül, ahol élek.
  • Alex
    “A kamatadó is jövedelem…”
    Jaj. Az adó pont nem jövedelem, hanem a jövedelmed (kamat) után fizeted. A kettős adózást elkerülni szokták, nem szándékosan megtenni. 😀
    Szerintem keress fel egy adótanácsadót, mielőtt tönkre adózod magadat. 😉
  • headset
    Az itt a gond, hogy tudtommal a NAV előzetes állásfoglalásai nem bírnak kötelező erővel a NAV-ra. Ez nem szerepel valamilyen formában az első levélben? Régebben ezt minden állásfoglalásba be szokták írni.

    A NAV-nak csak a törvények és az egyedi adóvizsgálatok során elkészült határozatok számítanak.

    Mi a gond az SZJA törvénnyel? (1995. évi CXVII. tv.)
    A 67/B. § (1) szerint
    “A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.”
    Ha a szerződésben ez nem szerepel, akkor a törvényt szerint ezek nem tartós befektetési szerződések.

    Emellett az igazolásoknak a (8) és (6) bekezdés szerint tartalmazniuk kellene a magyar adószámot.

    Ezek után csak a NAV törvényértelmezésén és jóindulatán múlik, hogy a TBSZ számla megnyitása után 10 évvel hogy végződik egy adóvizsgálat.

    Ez kockázat. 🙁

  • headset
    Még megpróbáltam rákeresni, hogy hogyan viszonyul a NAV az állásfoglalásaihoz.

    Pl. ezt találtam: google “A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3006/2018”

    “34. Az adóhatósági bírság kiszabása során az alábbi szempontokat lehet figyelembe venni.
    ca)…pl.: amennyiben az adózó mulasztását kizárólag az adóhatóság, a KSH , stb. hivatalosan közzétett téves állásfoglalása, vagy hibás kitöltési útmutató eredményezte a bírság korlátlanul mérsékelhető.”

    Értitek… A bírság mérsékelhető. Szó sincs az adó vagy késedelmi pótlék elengedéséről. 🙁

  • András György
    Az egyértelmű, hogy mindig van kockázat, ha adóbevallásról van szó. Ennek mértéke a kérdéses. Nekem alapvetően jó tapasztalataim vannak a NAV-val, 3-4 szer vizsgáltak, mindig korrektek voltak.
    Adószakértő viszont nem vagyok, ezért a hozzáértőket kérdezem, volt-e valaha a magyar adótörténetben, hogy explicit módon lukra futtatták állampolgárok egy csoportját? Gondolok arra, hogy elismerik a külföldi TBSZ létezését, elfogadják a regisztrációt, aztán x év múlva közlik, hogy ácsi, nincs olyan szolgáltató, ami megfelelne… laikusként azt gondolná az ember, hogy van valami jóhiszemű eljáráshoz való jog.
  • Nyugi
    Magyar TBSZ = nyugodt álom 🙂
    Na meg majd 5 év múlva próbáld elmagyarázni a NAV-nak, hogy ugyanarra a számlára újraindítod az 5 évet… amikor még most sem értik egyes ügyfélszolgálatok mit csináltál. 🙂
  • stingy
    ezt én már régebben lefutottam a NAV-val, még valamelyik itteni poszt alá be is írtam az eredményt: csak a teljes körű vizsgálat után, minden körülmény figyelembevételével fog az adóhatóság dönteni.Magyarul a jóindulatukon múlik, h TBSZ-lesz-e (amúgy szvsz nem), csak az adót és késedelmi pótlékot kell megfizetni visszamenőleg, vagy még jó sok bírságot is kiszabnak.
  • Mikike
    Kedves V! Az adóügyi illetékesség vizsgálata bonyolultabb ügy annál, hogy hol hány napot éltél. Éltem külföldön 11 hónapot, mégis az adótanácsadó cég le tudta levelezni az ottani adóhatósággal, hogy magyar adóilletékességű vagyok. Van egy kérdéslista amire válaszolni kell és aszerint sorolnak be adóilletékességi szempontból.
  • KXaXa
    Mészáros Péter már lefutotta ezeket a köröket. Régen olvastam a cikket, de emlékeim szerint minden évben nyitnod kell egy új alszámlát / vagy másik brókernél egy számlát. Ezt 30 napon belül le kell jelentened és úgy kezelni, mint egy TBSZ számlát.

    Itt van róla néhány cikk (ez a legújabb, de benne vannak a régiekre a linkek):
    penzugyifitnesz.hu/tbsz-regisztralas-elektronikus-feluleten/

  • Béla
    Számomra elsősorban a BEVA összeghatár csekéj volta miatt lehet vonzó a külföldi TBSZ.

    “A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb százezer euró (kb. 30 millió Ft) összeghatárig fizet kártalanítást.”

    Ezzel szemben az IB-nél érvényes SIPC pl. 500.000 USD-ig biztosítja a számlát.

  • Andrea
    Teljesen mindegy, h hol a pénzed. Ott adózod le, ahol élsz, kivéve lakás és kereset. Szóval külföldön élve nem működik a TBSZ.
    Persze van olyan, h osztalék adó, amit az adott országban fizetsz, pl USA, de ennyivel kevesebbet kell befizetni ott, ahol tartózkodsz.
  • ajsa
    Bocsánat, offtopic kérdés, de a régebbi hitelkártyás bejegyzésekhez már nem lehet hozzászólni: Hogyan lehet, egyáltalán lehet-e hitelkártyát feltölteni másik hitelkártyával? Van erre valami mobilos/netbankos vagy bármilyen applikáció? Nem szeretnék a postán csekkezni, a hitelkártyás csekkeken pedig nincs QR kód, hiszen én írom rá az összeget, amit fizetnék…
  • MadárfejűLali
    Aki kulfoldon adorezidens es Magyaroszagon szeretne pl. kamatadomentesen (pl. PAMP, MAP+) befektetni, a legegyszeruebben ugy tudja a kellemetlensegeket elkerulni, hogy a Mo.n elo egyenesagi rokonanak adomentesen odaajandekozza a befektetni kivant osszeget, o pedig beslattyog a MAK-hoz es nyit egy szamlat amire berakja a penzt. 5 ev mulva ugyanez a jatszma visszafele, a legtobb EUs orszagban pl. gyerek-szulo kozott eleg nagyvonaluan lehet mozgatni a penzt adomentesen (pl. Nemetorszag 400.000 €/10 evente adomentesen).
  • headset
    2019-11-08 at 18:17

    Eszembe jutott valami, ami részben megoldja a 67/B. § (1)-ben szereplő problémát.

    A bejelentésbe be kell írni, hogy
    “Vállalom, hogy az 1995. évi CXVII. tv. 67/B. § (1)-ben említett jövedelem tekintetében a 67/B. § szerinti adózási szabályok szerint járok el.”
    Vagy valami hasonlót.

    Ez nem teljesen vág egybe a tartós befektetési szerződéssel kapcsolatos formai követelménnyel, mert ennek a szerződésben kellene szerepelnie és a szolgáltatónak is vállalnia kellene. De mivel a külföldi számlavezető esetében a feladatokat a törvény a számlatulajdonosra hárítja át, ez a vállalás tartalmilag egyenértékű lehet és egy esetleges bírósági fellebbezésnél javítja az esélyt.

  • Dörnyei József
    Miklós, látszik, hogy prefferált ügyfél vagy a NAV-nál. Ilyen típusú kérdésekre nem szoktak válaszolni egyáltalán. Ha felteszel egy kérdést, amire az a válasz, hogy erre a tételre nem kell adót fizetni, akkor a NAV nem válaszol a kérdésre. EMail-re nem jön válasz, telefont leteszik.

    Nem bántani akarom őket, amire nem kell adót fizetni, az nem is igazán tartozik a NAV alá. Igaz, amikor vagyonosodást ellenőriznek, akkor ezeket az összegeket különös figyelemmel ellenőrzik. 🙂

    Ilyen például az (alap)tőke emelés és csökkentés. Egyik tétel sem adózik. De mindkettőt különös lelkesedéssel ellenőrzi a NAV. Annak ellenére, hogy törvényi előírás tud lenni az emelés.

  • Kiszamolo
    Dörnyei József a sajtóosztálynak írtam, azért válaszolhattak.
  • ritkan_szolok_hozza
    Péter sem futotta le a köröket, neki sem válaszolnak hónapok óta a legutólsó kérdésére, amely pont azt taglalja, amit Kiszámoló is kérdez.

    Múlt héten vittatuk meg a privát csoportjában és továbbra sincs végleges info. A NAV annyit mond a bejelentésedre, hogy befogadta a kérést. De azt nem mondja, hogy elfogadja a számlát, mint TBSZ, sem azt, hogy “leokézta” a kérést és TBSZként kezeli azt a számlát.
    A törvény kimondja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy TBSZ számlának és ezeknek a külföldiek végülis nem felelnek meg.

    Egyelőre egy dolog tűnik kb. biztosnak ,amíg várunk a válaszra: lehet külföldi TBSZ-t nyitni, amennyiben az megfelel a NAV követelményeinek és él az adatközlés. Ilyen külföldi TBSZ-ről azonban még nem hallottunk:)

  • Bubiv
    Ezt írtam a NAV-nak:
    Tisztelt Hölgyem / Uram!

    Szeretném a 1995. évi CXVII. törvény 67/B. alapján Tartós Befektetési Számlaként bejelenteni a CapTrader GmbH – Kokkolastr.1 – D-40882 Ratingen
    (Fon: 02102 100494-00 – Fax: 02102 100494-90 – E-Mail: info@captrader.com
    Geschäftsführer: Rafael Neustadt, Samed Yilmaz – HRB Düsseldorf 44445) szolgáltatónál „xxxxxxxx” azonosító alatt vezetett értékpapírszámlámat, melyre az első befizetés 2019. xx. xx.-án, xx:xx-kor történt, zzz.- EUR értékben.

    Kérem igazolják vissza, hogy elfogadják-e bejelentésemet.

    Köszönettel:
    xy

    Erre ezt írták ök:
    Tisztelt Ügyfelünk!
    2019.xx.xx-án érkezett levelére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a tartós befektetési számlával
    kapcsolatos bejelentése rögzítésre került, ezzel kapcsolatban további teendője nincs.
    Budapest, 2019. xxxxxxxx xx.

    Úgyhogy szerintem az én hátsóm már védve van, mivel nincs további teendőm. 🙂

  • Kiszamolo
    Bubiv, a gond az, hogy a NAV csak azt nyugtázta, hogy te bejelentetted. Azt nem vizsgálta, hogy a számla megfelel-e a TBSZ számla előírásainak.

    Ez a nagyon nagy kérdés.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.