2017-től külföldön is lehet TBSZ számlát nyitni, így már külföldi szolgáltatónál is elérhető a TBSZ kamatadó-mentes lehetősége.

Az világos, hogy ennek a tényét be kell jelenteni az adóhivatalnál, aki ezt tudomásul is veszi. Ami azonban kicsit sem világos, hogy mitől lesz egy külföldi számla TBSZ számla? Attól, hogy én rámondom, hogy az? Vagy úgy használom, mintha az lenne?

Nyilván nem. Ezért az még kevés, ha én bejelentem az ilyen irányú vágyamat a NAV-nak, hogy én mától ezt a számlát TBSZ-nek akarom használni. (Az, hogy a NAV elfogadta a bejelentésem tényét, még nem jelenti azt, hogy vizsgálta volna, hogy az általam bejelentett számla teljesíti-e a TBSZ-re vonatkozó előírásokat.)

Mit vár el a NAV a külföldi szolgáltatótól, hogy bizonyított legyen a számla TBSZ jellege?

Mivel erre senki nem tud válaszolni, írtam a NAV-nak. Nos, a válaszból csak pont a lényeg nem derül ki, de írtam neki megint, amit a végén bemásolok. Reméljük, hamarosan tisztán fogjuk tudni, tudunk-e tényleg külföldön TBSZ számlát nyitni, vagy ez csak egy elméleti lehetőség lenne, ha lenne olyan külföldi szolgáltató, aki meg is felel a kritériumoknak.

Következzen a NAV (első) válasza:

2017 január 1-jétől a természetes személyek külföldi befektetési szolgáltatóval is tartós befektetési szerződést köthetnek.[1]Ezek a szolgáltatók nem kötelesek adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), ezért a kedvezőbb adózási szabályok esetükben akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti a szerződés megkötését a NAV-nak. A magánszemély a bejelentést írásban, kötetlen formában teheti meg a lakóhelye szerint illetékes NAV igazgatóságnál. A bejelentésben fel kell tüntetni a szerződéskötés tényén túl, a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a befizetett pénzösszeget, az átutalt pénzügyi eszközök pénzösszeg értékének feltüntetésével az első befizetést, illetve lekötési átutalás esetén a pénzösszeg lekötését. A kedvezőbb adózás feltétele még a befektetési szolgáltató, vagy hitelintézet által kiállított olyan igazolás, ami alapján a tartós befektetési szerződésből származó jövedelem megállapítható.

A megkötendő szerződés típusa szerint lehet betéti vagy befektetési (portfolió) típusú, amit a magánszemély befektetési szolgáltatóval vagy hitelintézettel köt meg. A tartós befektetési szerződések esetében többlet követelmény, hogy a magánszemély legalább 25 ezer forintot (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszközt) fizessen be a számlára. A befektetési típusú számla csak a gyűjtőévben növelhető. A lekötött pénzösszeget a befektetés hozamaival együtt a befektetési szolgáltatónak a 3, illetve 5 éves lekötési időszakban a lekötési nyilvántartásban kell tartania.

Ha a magánszemély külföldi pénzintézetnél nyit tartós befektetési számlát és 30 napon belül bejelenti azt a NAV-nak, akkor a kettős adózás elkerülése érdekében a magyar szabályok szerinti alacsonyabb adókulcs, vagy akár teljes adómentesség is vonatkozhat a számlán megszerzett jövedelmére. Ha elmulasztja a bejelentést, akkor hiába felel meg a szerződés a magyar szabályoknak, a számlán keletkező jövedelem után Magyarországon is adóznia kell.

Külföldi befektetési szolgáltatónak minősül az Európai Unió tagállamában, vagy azon kívüli országban székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet, mivel az Szja tv. nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő rendelkezést.

Eddig a NAV levele.

Ebből csak pont a lényeg nem derült ki, bár nagyon úgy néz ki, hogy csak valódi külföldi TBSZ számla lehet TBSZ számla adózási szempontból is.

Ilyen pedig tudtommal nem létezik külföldön.

Úgyhogy megint írtam, hogy pontosítsák, mitől lesz egy TBSZ számla TBSZ számla, minek kell megfelelnie a külföldi szolgáltatónak:

Kedves NAV,