Lakástakarék új feltételek

A Nagy Lakástakarék Beszántása nap után változtak a már meglévő szerződések feltételei is és nem javukra. Bár ezt már megbeszéltük hozzászólásokban, Kornélnak igaza van, érdemes róla röviden megemlékezni, mert több embert érint, mint ahány olvassa a hozzászólásokat.

A két változás a következő:

– Az eddigiekkel ellentétben csak a szerződéses összeg után jár állami támogatás. Ha 5.000 forintra nyitottad a szerződést és havi 20 ezer forintot fizettél be, a teljes összegre megkaptad az állami támogatást. Eddig. Mostantól csak az ötezer forint után jár a támogatás.

– Ha lejárt a szerződésed, de ennek ellenére nem nyilatkoztál, hogy szeretnéd felhasználni, csak egyszerűen tovább fizetted, megkaptad rá ennek ellenére az állami támogatást. Igen, kitaláltad: eddig. Mostantól ez sem így van.

Tehát mostantól se többet, se tovább nem érdemes fizetned, mert állami támogatást nem fogsz rá kapni. S természetesen hosszabbítani sem lehet a rövidebb futamidejű szerződéseket.

Share

132 hozzászólás

  • Kiszamolo
    Bizonytalan, mindegyik lakástakarék így értelmezi a törvényt, lásd bemásolt otp-s példa.

    Aegon dettó ezt mondja:

    Jár-e állami támogatás arra a megtakarításra, amelyet a módozat szerinti összegen felül helyezek el?
    Csak a szerződésben meghatározott havi betét összegéig vehető igénybe állami támogatás, az ezt meghaladó, többletbefizetésre nem. Így a 2018.10.17-ét követően beérkező többlet befizetésekre már nem hívható le állami támogatás.

    Fundamenta:

    Jár-e állami támogatás arra a megtakarításra, amelyet a szerződésben vállalt összegen felül helyezek el?
    Csak az Ön által megkötött szerződés alapján rögzített feltételek szerinti, havi betét mértéke szerint jár az állami támogatás. A szerződésben rögzített mértéket meghaladóan fizetett betétre nem jár az állami támogatás.

    Ezt mondják a pénztárak is és ezt mondja a törvény is. Ezért én is így gondolom.

  • tevejoci
    Fodraszcsajismeros: ,,Minden eddiginel tobbet kotnek lakastakarekot nala,mivel az allami tamogatas helyett,most ok tamogatjak a befizeteseket.” MIVAN?!
  • LSV
    Ezt ugye trollkodásként írtad? 🙂 A csúnya állam elvette a “szegény” embertől a támogatást. Ebből a szempontból azért igaza volt a VM-nak, nem azok nyitottak ltp-t akik 5ezerrel akartak gyűjteni.

    Én is nyitottam 2db 5eft-ost (mert félidőben fut még 5db 20ezres), számítva arra hogy tudom 20 ezerrel fizetni és ezután kapni az állami támogatást. Már akkor is mondták hogy a szerződéses összegre jár az állami támogatás, az pedig a hitellel eggyütt 800,000Ft a 4 éves havi 5000Ft-os megtakarítású szerződésnél.
    Szóval ha jól értelmeztem akkor ha 48 hónapos a szerződés, 16e ft-ot lehet befizetni rá. Ezt már más is említette régebben.
    Ellenben ha mégsincs így, akkor is még fizethetem a nagyobb összeget (hogy elkülönítve legyen lakáscélra), vagy fizethetem ötezerrel, és a tizenötezerből vehetek állampapírt.
    Remélem a babakötvényeket nem szántják be, ott még érzek némi rizikót (4db 18 évre).

  • Geroj
    Október végi állami támogatás kifizetés az OTP-nél.
    5000-es szerződés – 20000-es befizetés. Az első 3 negyedévre a 20000-ek után, a 4. negyedévre már csak 5000-ek után állapították meg a támogatási összeget.
  • Vihar Mari
    Nekem az 5.000,- rel kötött, 20.000,- rel fizetett szerződésemből már kevesebb mint 1 év van hátra, már fizetem a 20-szal tovább, ha törik ha szakad….
  • Mostmivan
    koszi a valaszt! Megkerdezem azert a rokasokat, bar azt hiszem ugyanezt a valaszt kapom. Ha most emelem meg az osszeget sem fog jarni a max tamogatas, mivel “kifutottunk az idobol”? Koszi

    Egyebkent nem mulik semmi rajta, ha az emelt osszeget fizetem be, ugyis jon az elszamolas. Akkor latszani fog, hogy jar-e vagy sem.

  • Mostmivan
    Egyebkent erdekes, mert anno direkt tovirol-hegyire atnyalaztam a szerzodeseket es a torvenyt es mindenhol a befizetett osszegre hivatkoztak. Ergo kihuzhattal tobb tamogatast, mint a szerzodeses osszeg. Ha ez a modositas elotti szerzodesekre is kiterjed, akkor az jogilag nem tunik kosernek, hiszen visszamenoleges….
  • Tibor
    Én továbbra is úgy gondolom, itt nem változott semmi, jár ugyanúgy a 20e után. Nekem is 7 darab 5e-s szerződésem van. De ha mégsem, ki kell deríteni valahogy. És emelni kell a szerződéses összegen. És akkor lehet fizetni a 20e-t. Én a megtakarítási év kezdetén be szoktam tolni a 240e-t, mert a 7 szerződésből 4 még olyan ami 3%-on kamatozik. A többi persze 0,1-es.
    Évek óta 20e-rel fizetem a pár éve meglevoket, és mindig jött a 72 rongy rá. Ha a jövőben nem jönne, akkor az olyan változás lenne ami a meglevő szerződést érinti. Ami meg nem lenne korrekt. Bár ez őket sosem érdekelte.
  • Tibor
    kérdezted tőlük, hogy miért? Ez ha így van, akkor bőven meglevő szerződéseket érintő, és visszamenőleges hatályú változás. Sőt, mi is a változás? Mert az októberi változás ezt nem változtatta.
  • gab
    Nekem is van 2 db 5 ezres 20 ezerrel fizetve, ha nem adják meg rá a támogatást, fel lesznek mondva. Ez márciusban derül ki nálam. A Funda amúgy kamatos kamatot fizet? Mert hozamlesős módozatok, akkor lehet, hogy megtartok egyet, de mivel van ezen kívül még rendesen 20 ezerre kötött is, nem biztos, hogy megéri fenntartani 1-nél többet.
  • Panasonic
    Sziasztok! Elsősorban Kiszámolót kérdezem: Nincs itt egy kis félreértés/kavarodás a havi vállalt befizetés illetve a szerződéses összeg értelmezése körül? Szerintem a szerződéses összeget meghaladó befizetésre nem jár az állami támogatás, nem a vállalt havi befizetés a lényeg. De nem vagyok szakértő, csak megpróbálok logikusan gondolkodni… 🙂 Példa: van egy 2015 évi 5k-s, 520k célszámú szerződésem, melyre 40 hónapon keresztül befizettem havi 10k hufot. Eddig erre megkaptam az állami támogatást, így összesen 472 ezer forint jött eddig össze. Szeptemberben megemeltem a szerződéses összeget 1560k-ra, hogy meg lehessen osztani 3 felé. Megtörtént. Most van 3 db 520k-s szerződés 1 év futamidővel a lejáratig egyenként 164e huf tőkével. Értelmezésem szerint ezek mindegyikére befizethetek 12*20k-t lejáratig, hisz ezekkel együtt sem érem el a vállalt szerződéses összeget. Mi a véleményed?
  • LSV
    Egyetértek, én is ezt mondtam. Az ötezres vállalt befizetés szerződéses összege 800,000Ft. Ezt leosztva 16 ezer körül jön ki amit be lehet fizetni, mert a szerződéses összegre hivatkoznak nem a havi befizetésre.
  • Tibor
    ha tényleg így van, ahogy a cikk írja, akkor simán csak fel kell emelni a szerződéses összeget a maximálisra. És akkor lehet tolni a 20e-ket. Akkor már fog járni a támogatás. Csak sajnos ilyenkor ki kell fizetni a szerződéses összeg különbözetének 1%-át. De remélem ez az egész csak egy felreertelmezes. Kéne egy kincstari állásfoglalás hozzá.
  • Tibor
    régebben arra is járt. Minimális szerződéses összeggel futott egy 8 éves szabadon felhasznalhato szerződésem. A végén a 20e-s befizetesek és az éves 72e-k miatt a megtakarítás több volt mint a szerződéses összeg. Mind megkaptam. És ez a rész nem változott azóta sem. Sehol nem írják, hogy a szerződéses összegnek köze lenne az állami támogatás osszegehez. Szerintetek?
  • skylaner88
    Most az LTP szolgálgatók kényük kedve szerint kiegészítik a történy szövegét? Milyen alapon?

    OTP:
    “..2018. évi LXIII. törvény szerint: a támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket – a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 2018. október 17-étől történő meghosszabbítását, valamint a szerződéses összeg emelését kivéve – nem érinti.”

    LTP törvény:
    22.§: “…A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket – a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 29. § szerinti meghosszabbítását kivéve – nem érinti.”
    29.§: “megtakarítási idejének meghosszabbítása esetén a 21. § szerinti állami támogatás a meghosszabbított megtakarítási időre nem illeti meg”.

    A törvényben szó nincsen a szerződéses összeg emeléséről, azt továbbra is lehet.
    Csak a meg.tak. idő-t hosszabítása esetén nem jár az áll.tám.

  • András
    Kérdés. Mi történik abban az esetben ha 2 év múlva lejár a mostanim de nem tudom felhasználni? Saját lakást nem tudok majd valószínűleg venni. Milyen opcioim lehetnek?
  • Családfő

    Engedj meg egy kis provokációt. Hozzászólásaid alapján feldúltnak látszol, magadat (is) győzködöd, és a korrektség hiányát emlegeted a szolgáltatói oldalról, miközben te magad az ellenkezőjével éltél eddig spórolva a díjon stb. Rendben, hogy a “ravaszkodás” ment, mehetett évekig – nem vagy ezzel egyedül -, de ha egyszer bezárnak egy kiskaput, nem fletétlenül helyénvaló és elegáns a hangos méltatlankodás.
    Azzal egyetértek, hogy a törvény szövege nagyon nem egyértelmű, és az állásfoglalások ellenére ki tudja, mi fog ténylegesen történni.
  • Tibor
    ez durva. Szerintem csak rosszul értelmezik. Egy ilyen félreértelmezés miatt lehet ez az új para is, hogy csak a vállalt megtakarítás utáni befizetésre jár.
  • Tibor
    sosem tartottam korrektnek ezt a szerződéses osszeges dolgot. Ha már az elején tudod, hogy nem akarsz hitelt, akkor minek szerzodtetnek le arra az elején. És továbbra se látom, hogy bármilyen kiskapu most bezsrodott volna. Lasd 2 hozzaszolassal ezelőtt, az OTP teljesen atertelmezi a törvényt. És vele együtt az összes pénztár is. Szerintem csak ennyi történt.
  • LSV
    Lakáscél != házat veszek. Felújíthatsz, bútort vehetsz stb.
  • Családfő
    Tibor, szóval nem tartottad korrektnek, de mégis aláírtad, élvezted a kiskaput, és ha mostantól mégis betartják a szerződést (meglátjuk, mi lesz), akkor ők az inkorrektek. Értem. 🙂
  • Tibor
    Itt van egyébként a szankció is, mi van akkor ha nem a vállalt rendszeresség szerint fizetsz.
    ” Ha a lakás-előtakarékoskodó a 7. § (1) bekezdésének megfelelően vállalt kötelezettségétől eltérően nem a szerződésben meghatározott rendszerességgel és részletekben helyezi el a betétjét, akkor az adott megtakarítási év harmadik és negyedik negyedévében betétként elhelyezett összegre járó állami támogatás nem haladhatja meg az (1) és (2) bekezdés szerinti állami támogatás 25-25%-át.”

    Ez alapján is a befizetésre jár, ha az a Q1-Q2-ben történik, akkor semmi gond, csak akkor nem jár teljes befizetésre, ha Q3-ban vagy Q4-ben rakod be az évest.
    És eddig is így volt.

  • Imre
    @kiszamolo

    A Fundamenta ezt írja a honlapon:
    “Hogyan hajtható végre a szerződés módosítása a törvénymódosítást követően?
    Szerződéses összeg emelést, futamidő hosszabbítást, megosztást, állami támogatásra való jogosultsággal kizárólag 2018.10.16-ig aláírt módosítási kérelmek esetén lehet teljesíteni. A 2018.10.17-én, vagy utána aláírt módosítási kérelmekre, a korábban megkötött szerződésében rögzített fizetési feltételektől eltérő megtakarítás után, állami támogatás nem jár.”

    Ezek szerint nem lehet emelni a szerződéses összeget, csak az állami támogatás bukásával? 😮

  • Tibor
    szerintem rosszul értelmezi a funda a törvényt. Abban az van, hogy csak a hosszabbításra nem jár.
    ott van a törvényben konkrétan, hogy mi a szankció ha nem a vállalt megtakarítás szerint fizeted. Nem változott. És eddig is be volt tartatva ez a rész. Ld előző hozzaszolasom, idézet.
  • TT
    Érdekes, hogy vannak, akik szerint egyenesen csalás, hogy valaki kisebb összegre nyitott, hogy megspórolja az egyébként indokolatlanul magas nyitási költséget. Ugyanezek meg azon is háborognak, hogy az állami támogatás nélkül az LTP kamata negatív lenne éppen a magas költségek miatt. És az is rohadjon meg, aki nyitási kedvezmény miatt spórolt a szerződési díjon, hiszen ő is “trükközött”.
    Egy analógia: ez ugyanolyan, mintha valakit azért szidnál, mert kisebb a telefonszámlája, azért mert csatlakozott egy flottához vagy mert megtartási kedvezményt alkudott ki a mobilszolgáltatónál. Ez ugyanúgy jogszerű és csak az egyén akaratán múlik. Ha te nem szeretsz alkudni, attól még nem a többi embert kell hibáztatni, ha valamit drágábban kapsz meg. Ez különbözteti meg a kapitalizmust a kommunizmustól.
  • Kiszamolo
    Tibor, az állam csak a szerződéses összeg után küldött támogatást, lásd feljebb az egyik hozzászólást.

    Úgy tűnik, az állam is rosszul értelmezi. 🙂

    Ja és a szerződéses összegnek semmi köze a szerződés szerinti havi befizetés összegéhez. Ez utóbbit tartalmazza a törvény.

  • Tibor
    azért az OTP és a funda is rosszul értelmezi szerinted is? Mert ők azt mondják ha megemeled a szerződéses összeget, akkor arra már nem jár. De a törvény erről nem ír. Csak a futamidő hosszabbításról. Majd megpróbálok valahogy szerezni egy állásfoglalást, és elmondom mit írtak. Egy esetet olvastam én is, de lehet ott más is volt. Lehet q3-q4-ben volt több befizetés, nem arányosan. Vagy az OTP megkapta az államtól, csak nem írták jóvá az ügyfélnek. Lehet bármi.
  • QTT
    @Zest:

    “7 új szerződést kötöttünk október 16-án, mindet 5.000 Ft-tal. Azóta 20 ezer forinttal fizetjük mindet”

    Szerintem meg inkább ez a felháborító…

    Te most komolyan azon sírsz itt, hogy nem fizetheted a kutyád nevére kötött kismillió 5e Ft-os szerződésedet 20-al?

    Egyébként nem kizárt, hogy még ma is élne az LTP a régi szabályokkal, ha nem mindenki hozzád hasonlóan csinálja. Milyen érdekes én nem b@sztam a fillért, kipengettem a 20ezres szerződés nyitási díját (pontosabban 50%-ot, mert akció volt épp) és nem is kell itt vergődnöm.

  • Családfő
    ,
    Ismerem a törvény részleteit. Az idézett résszel azt fedték le, ne billenjen el a befizetés az év vége felé (lásd pl. 11 hónapig kamatoztatom máshol, majd évforduló előtt befizetem az egész évet, ezzel tovább maxolva a hozamot), ellenben nagyjából havi rendszeres megtakarítás legyen. Mint már én is írtam, a törvény módosítása baromira nem egyértelmű – összecsapták -, de bőségesen benne van, ahogy Kiszámoló és az LTP-k értelmezik. Magam is ezt a forgatókönyvet tartom valószínűnek, viszont ha mégis jön majd a támogatás, akkor örömmel megköszönöm. Egyébként bámulatosan nem látod a gerendát, csak a szálkát.

    ,
    Bátran szólíts meg, nem harapok. Javaslom, alaposabban elolvasni, amiket írtam és nem belemagyarázni olyat, amit nem. Az analógiád meg teljességgel másról szól, máskor picit jobban gondold át.

  • Zabalint

    Életemben egyet kötöttem, azt is 20 ezerre, a kiutalásnál szívatás miatt meg is fogadtam, hogy soha, de mégis miért ne lett volna etikus 5 ezerre kötni és 20-at fizetni? A számlanyitási díjban volt különbség, de azt nem az állam, hanem a cég kapta, ők meg engedték így, cserébe így hitelt nem tudott felvenni az illető. Azzal egyetértek, hogy az nem volt korrekt, hogy akárhány családtagra lehetett kötni, és annak még tulajdoni hányadot sem kellett szereznie.
  • Zoli
    Nincs itt semmiféle kiskapu. A törvény mindig is egyértelműen fogalmazott hogy a betétként elhelyezett összegre jár a támogatás max 72000 ft-ig függetlenül a szerződéses összegtől.
    A pénzintézetek ezt nem verték nagy dobra, mert mennyire megéri már 20-30e Ft nyitási díjat elkérni egy betéti számláért.
    Anno amikor kötöttem az Erste-nél, a fél bank próbálta nekem bemagyarázni hogy ez nem lehetséges. Ehhez képes mégis kiutalták az 5000-es szerződésre a 72000 Ft-t.

    Aki kifizette a 20e-re a nyitási díjat, az cserébe magasabb hitelösszeget kap így ebben semmi igazságtalan nincs.

  • Zoli
    @Kiszamoló:
    “ha te havi 5000 forintra szerződtél, de többet fizetsz, nem a szerződés szerint fizetsz, márpedig a törvény ezt veszi alapul.”
    A szerződésben nem arra szerződsz hogy 5000 Ft-t fizetsz. A szerződésben vállalást teszel hogy minimum 5000 Ft-t fizetsz. Olyannyira így van ez, hogy pl az Erste üzletszabályaza külön meg is említi a vállalt összegen felüli befizetés lehetőségét (többletbefizetés) amire szintén jár az állami támogatás.
  • Zoli
    Erste álláspontja:
    Azon ügyfeleknek – akik 2018.10.16-tal bezárólag már rendelkeznek lakástakarékpénztári szerződéssel – nincs teendőjük, az állami támogatás mértékét a törvényhatározat nem módosítja.
    Ha eddig megkaptad az 5e szerződésre a 72e ft-t, akkor ez utánis meg fogod.
  • Zoli

    “az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg. Ezt mondja a törvény. Ha te többet fizetsz, az nem az adott szerződés alapján történik.”

    Ezt félreérted. Az ltp szerződésben a minimálisan vállalt összeg szerepel amelyen felül többletbefizetés _teljesíthető_.
    Ezen felül a törvény egy szót sem ír arról, hogy limitálva lenne a maximum befizethető összeg.
    A félreértés abból adódhat, hogy van olyan többletbefizetés, amikor a szerződéses időszakot (pl 4 év) követően fizetsz be. Erre eddig jár, mostantól viszont már nem jár a támogatás.

  • gab
    Egyáltalán nem értek egyet azokkal, akik szerint nem etikus 5 ezerre kötni, és 20 ezret fizetni. A Funda a teljes, megtakarítás+hitel összeg után szedte be az 1%-os szerződésnyitási díjat, akkor is, ha nem kellett hitel. Ha mégis kellett, meg kellett emelni a szerződéses összeget, és utólag befizetni a szerződésnyitási díjat… Nekem sem kell hitel tőlük, ezért csináltam így.

    Egyébként meg miért ne lehetne felháborodni: ha sz_rul írják meg a módosító törvényt, az hadd ne az én problémám legyen. Mindenki a jogszabályokat követi, és keresi a kiskapukat. Az ügyfelek is. Bocsánat. Ha befizetésre jár a 30%, akkor legyen úgy, ne a Funda/OTP/stb értelmezgesse, hogy mi van. És az új szabályozás szerint is a befizetésre jár.

  • perge
    Ezért utálatos ez a rendszer, hogy itt néhány évente jogszabályokat kell böngészni, hogy egy sok évre tervezett konstrukcióban éppen hogyan csűrte-csavarta a hatalom kénye-kedve szerint és általában nem a honpolgárok érdeke szerint…:(
  • Tibor
    szerintem is így logikus, nem értem mi alapján íródott a cikk. Kellett legyen valami, amiből elindult a dolog. Remélem jól értjük, semmi kedvem feleslegesen szerződéses összegeket emelni 1%-okért.
  • hazi_feladat
    1 éve nyitottunk 4 db 5000-est otp ltp-t, 20-asával fizetve. Ház vásárlás miatt 10 M hosszú futamidős hitel,de 10 évig fix => kis havi törlesztő, ltp-ből előtörlesztés alapon.

    Ha mostantól 3 évig csak 5000-esével fizetjük, akkor persze vicc az egész, de van még itt egy fontos szempont, az előtörlesztés költsége, ami LTP-ből a mi szerződésünk szerint költségmentes.
    1, 1.5, 2 % díj esetén, érdemes kiszámolni, hogy mikor jár jobban az ember.

    A – Betolni a 15-öket is LTP-be (előtörlesztést nyerjük, bukjuk a máshol elérhető hozamot)
    B – 15-öket félrerakni pl. állam papírba és abból előtörleszteni (előtörlesztési díj lesz)
    C – 15-öket félrerakni, előtörlesztés előtt betolni ltp-be(lehet ekkora összeget egyszerre?)

    Persze C nyer, de nem tudom mit szólnak hozzá, ha lejárat előtt fél misiket/ltp betol be az ember 🙂

    Lehet aktualis-lakashitel-kamat alá jobb lett volna,de itt nagyobb az élet.

  • Tibor
    @hazi_feladat szerintem bármennyit be tudsz fizetni, csak nem jár rá állami támogatás. Csak kamat. Ha még olyanod van, ami 3%-on ketyeg. Akkor érdemes előbb is befizetni. Hadd kamatozzon. Én a megtakarítási év elején be szoktam fizetni a 240e-t előre, a bankban úgysincs kamat, jó helyen van a fundanal, hadd kamatozzon.
  • TT

    Fogalmam sincs mit írtál, én a kommentelők egy részének általános nézetét írtam le, amit egyből igazolt QTT utánam írt kommentje is.
    Az analógiám is köszön szépen, jól van, mivel tényleg az irigység beszél azokból, akik drágábban kapták meg ugyanazt a terméket. Persze aki havi 5ezerre szerződött 20ezer helyett, az valójában nem is ugyanazt a terméket kapta, hiszen nem kap a lejáratkor hitelt, ami persze a jelen banki vs. LTP hitelkamat különbség mellett most épp nem hátrány, de korábban még az lehetett.
  • Tibor
    szerződéses összeget most is, korábban is bármikor lehetett emelni. Ezért sosem értettem, hogy minek kell maximális szerződéses összegre kötni az elején. Honnan tudja valaki, hogy majd 4 év múlva kell neki hitel? Ha kell, lejárat előtt 2e Ft-ért és a szerződéses összeg különbözetének egy százalékáért meg lehetett emelni, és ugyanott vagy a végén. Ha meg nem kell s hitel, minek fizessen érte? Nem láttam sosem ebben az etikátlanságot. Az meg nehogy már az ügyfél hibája legyen, hogy az ugynokok a nyitási díjat kapják meg jutalék gyanánt. Tök ugyanaz mikor a pincért az italok eladásából fizetik, és rossz szemmel nézik ha valaki nem iszik, mert nem illik nem inni, holott ha nem akarsz éppen, nehogy már te legyél a hibás.
  • Családfő
    TT, elnézést, akkor mégsem nekem címezted.
  • birzol
    Miről is szól a törvénymódosítás? Két dologról: az újakra nem jár támogatás; a másik pedig, hogy nem lehet a meglévőket hosszabbítani. Ennyi. Se többről se kevesebbről.

    Én sem értem miért állítja mindegyik pénztár ugyanazt: nem lehet emelni, nem lehet megosztani, ha többet fizetsz be nem jár támogatás, stb. MIÉRT? Mi ennek az alapja? Nyilván ott sem diszlexiás jogászok dolgoznak, valamire alapozzák, de mégis mire?
    Itt a fórumon sem értem, vannak jogász olvasók, de egyik sem alkot véleményt?!

  • birzol
    Miért vetted le a Notinos cikket? Mert komoly ingyen reklám volt, vagy mégis hamis termékeket árul azért olyan olcsók?
  • Kiszamolo
    Brzol, kezdődött a te azt honnan tudod, hogy nem hamis a parfüm hozzászólások, nekem ehhez meg nincs kedvem. Segíteni akartam annak, aki nem ismeri, de erre semmi szükségem.
  • Tibor
    szerintem megosztani nem lehet. Mert olyankor egy új szerződés jön létre. Nekem legalábbis így logikus. Viszont a többiben szerintem igazad van. Én sem értem ezt a cikket meg a sok kommentek. És az a fura, hogy is úgy gondolja. Pedig eddig mindig mindent ugyanúgy láttunk. Fura az egész. Már írtam az allamkincstarnak, de meglepne ha érdemben valaszolnanak.
  • Tibor
    Meg is jött a válasz a MÁK-tól az állásfoglalás kérésre. Kb ezt vártam, nem fűztem hozzá nagy reményt. Akkor mi a következő? LTP-től kérdezni a honlapjukon lévő tájékoztatás után tök felesleges szerintem.

    “Lakás-előtakarékossági szerződésekkel kapcsolatban hatáskör hiányában nem áll módunkban tájékoztatást adni.

    Szerződésekkel, támogatásokkal kapcsolatos kérdésekkel, kérjük, forduljon a lakás-takarékpénztárakhoz.”

  • Spurdisznó
    Megkímélt Fundamenta-s Audit vennék olcsón.

    Második kocsinak, boltba járáshoz jó lesz és talán a szomszédok sem írigykednének.

  • mz/x
    Ha nem fogadtam el a kiutalást és fizetem tovább a havi 20 ezret. akkor eddig az volt, hogy csökken a felvehető hitel. Ugyanis nincs leszerződve a betét összege, csak a szerződéses összeg szerepel számszerűsítve a szerződésben. A tv módosítás a megkötött szerződéseket – a megtakarítás idejének meghosszabbítását kivéve – nem érinti.
    A LTP törvény 2§ (9) szerint a megtakarítási idő a szerződésben rögzített betétösszeg első elhelyezésétől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő.
    Szerintem a szerződéses összegig pakolható be a pénz, állásfoglalást azért nem kérnék, mert ha nagy lesz a felhajtás, gyorsan jöhet erre is egy törvény módosítás. Megvárom, hogy fizetik-e , és ha nem, akkor panszt teszek. Sokat nem veszítek, 3% a kamat ezen még.
  • Makk Márton
    Ez esetben ki az illetékes? Az egy dolog, hogy mi volt a szándéka a jogalkotónak, az meg egy másik dolog, hogy a nagy kapkodásban a felét kifelejtették a törvénynek, az meg a harmadik, hogy a szándékot akarják betartani a lakástakarékok, és nem a törvényt. A megosztott szerződések az eredeti szerződés kötéstől élnek -tehát ha ma megosztom még beszántás előttiek lesznek-, az emelés meg nem hosszabbítás, ergo nyugodtan lehetne csinálni az egy csopfadt szerződésedből 3db 20000-set. Elméletben. Persze ehhez az kell, hogy mindenki azt olvassa ki a törvényből ami le van írva, és nem azt amit hiszünk, hogy le akartak írni.