Lakástakarék új feltételek
A Nagy Lakástakarék Beszántása nap után változtak a már meglévő szerződések feltételei is és nem javukra. Bár ezt már megbeszéltük hozzászólásokban, Kornélnak igaza van, érdemes róla röviden megemlékezni, mert több embert érint, mint ahány olvassa a hozzászólásokat.
A két változás a következő:
– Az eddigiekkel ellentétben csak a szerződéses összeg után jár állami támogatás. Ha 5.000 forintra nyitottad a szerződést és havi 20 ezer forintot fizettél be, a teljes összegre megkaptad az állami támogatást. Eddig. Mostantól csak az ötezer forint után jár a támogatás.
– Ha lejárt a szerződésed, de ennek ellenére nem nyilatkoztál, hogy szeretnéd felhasználni, csak egyszerűen tovább fizetted, megkaptad rá ennek ellenére az állami támogatást. Igen, kitaláltad: eddig. Mostantól ez sem így van.
Tehát mostantól se többet, se tovább nem érdemes fizetned, mert állami támogatást nem fogsz rá kapni. S természetesen hosszabbítani sem lehet a rövidebb futamidejű szerződéseket.
Aegon dettó ezt mondja:
Jár-e állami támogatás arra a megtakarításra, amelyet a módozat szerinti összegen felül helyezek el?
Csak a szerződésben meghatározott havi betét összegéig vehető igénybe állami támogatás, az ezt meghaladó, többletbefizetésre nem. Így a 2018.10.17-ét követően beérkező többlet befizetésekre már nem hívható le állami támogatás.
Fundamenta:
Jár-e állami támogatás arra a megtakarításra, amelyet a szerződésben vállalt összegen felül helyezek el?
Csak az Ön által megkötött szerződés alapján rögzített feltételek szerinti, havi betét mértéke szerint jár az állami támogatás. A szerződésben rögzített mértéket meghaladóan fizetett betétre nem jár az állami támogatás.
Ezt mondják a pénztárak is és ezt mondja a törvény is. Ezért én is így gondolom.
Én is nyitottam 2db 5eft-ost (mert félidőben fut még 5db 20ezres), számítva arra hogy tudom 20 ezerrel fizetni és ezután kapni az állami támogatást. Már akkor is mondták hogy a szerződéses összegre jár az állami támogatás, az pedig a hitellel eggyütt 800,000Ft a 4 éves havi 5000Ft-os megtakarítású szerződésnél.
Szóval ha jól értelmeztem akkor ha 48 hónapos a szerződés, 16e ft-ot lehet befizetni rá. Ezt már más is említette régebben.
Ellenben ha mégsincs így, akkor is még fizethetem a nagyobb összeget (hogy elkülönítve legyen lakáscélra), vagy fizethetem ötezerrel, és a tizenötezerből vehetek állampapírt.
Remélem a babakötvényeket nem szántják be, ott még érzek némi rizikót (4db 18 évre).
5000-es szerződés – 20000-es befizetés. Az első 3 negyedévre a 20000-ek után, a 4. negyedévre már csak 5000-ek után állapították meg a támogatási összeget.
Egyebkent nem mulik semmi rajta, ha az emelt osszeget fizetem be, ugyis jon az elszamolas. Akkor latszani fog, hogy jar-e vagy sem.
Évek óta 20e-rel fizetem a pár éve meglevoket, és mindig jött a 72 rongy rá. Ha a jövőben nem jönne, akkor az olyan változás lenne ami a meglevő szerződést érinti. Ami meg nem lenne korrekt. Bár ez őket sosem érdekelte.
OTP:
“..2018. évi LXIII. törvény szerint: a támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket – a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 2018. október 17-étől történő meghosszabbítását, valamint a szerződéses összeg emelését kivéve – nem érinti.”
LTP törvény:
22.§: “…A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket – a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének 29. § szerinti meghosszabbítását kivéve – nem érinti.”
29.§: “megtakarítási idejének meghosszabbítása esetén a 21. § szerinti állami támogatás a meghosszabbított megtakarítási időre nem illeti meg”.
A törvényben szó nincsen a szerződéses összeg emeléséről, azt továbbra is lehet.
Csak a meg.tak. idő-t hosszabítása esetén nem jár az áll.tám.
Engedj meg egy kis provokációt. Hozzászólásaid alapján feldúltnak látszol, magadat (is) győzködöd, és a korrektség hiányát emlegeted a szolgáltatói oldalról, miközben te magad az ellenkezőjével éltél eddig spórolva a díjon stb. Rendben, hogy a “ravaszkodás” ment, mehetett évekig – nem vagy ezzel egyedül -, de ha egyszer bezárnak egy kiskaput, nem fletétlenül helyénvaló és elegáns a hangos méltatlankodás.
Azzal egyetértek, hogy a törvény szövege nagyon nem egyértelmű, és az állásfoglalások ellenére ki tudja, mi fog ténylegesen történni.
” Ha a lakás-előtakarékoskodó a 7. § (1) bekezdésének megfelelően vállalt kötelezettségétől eltérően nem a szerződésben meghatározott rendszerességgel és részletekben helyezi el a betétjét, akkor az adott megtakarítási év harmadik és negyedik negyedévében betétként elhelyezett összegre járó állami támogatás nem haladhatja meg az (1) és (2) bekezdés szerinti állami támogatás 25-25%-át.”
Ez alapján is a befizetésre jár, ha az a Q1-Q2-ben történik, akkor semmi gond, csak akkor nem jár teljes befizetésre, ha Q3-ban vagy Q4-ben rakod be az évest.
És eddig is így volt.
A Fundamenta ezt írja a honlapon:
“Hogyan hajtható végre a szerződés módosítása a törvénymódosítást követően?
Szerződéses összeg emelést, futamidő hosszabbítást, megosztást, állami támogatásra való jogosultsággal kizárólag 2018.10.16-ig aláírt módosítási kérelmek esetén lehet teljesíteni. A 2018.10.17-én, vagy utána aláírt módosítási kérelmekre, a korábban megkötött szerződésében rögzített fizetési feltételektől eltérő megtakarítás után, állami támogatás nem jár.”
Ezek szerint nem lehet emelni a szerződéses összeget, csak az állami támogatás bukásával? 😮
ott van a törvényben konkrétan, hogy mi a szankció ha nem a vállalt megtakarítás szerint fizeted. Nem változott. És eddig is be volt tartatva ez a rész. Ld előző hozzaszolasom, idézet.
Egy analógia: ez ugyanolyan, mintha valakit azért szidnál, mert kisebb a telefonszámlája, azért mert csatlakozott egy flottához vagy mert megtartási kedvezményt alkudott ki a mobilszolgáltatónál. Ez ugyanúgy jogszerű és csak az egyén akaratán múlik. Ha te nem szeretsz alkudni, attól még nem a többi embert kell hibáztatni, ha valamit drágábban kapsz meg. Ez különbözteti meg a kapitalizmust a kommunizmustól.
Úgy tűnik, az állam is rosszul értelmezi. 🙂
Ja és a szerződéses összegnek semmi köze a szerződés szerinti havi befizetés összegéhez. Ez utóbbit tartalmazza a törvény.
“7 új szerződést kötöttünk október 16-án, mindet 5.000 Ft-tal. Azóta 20 ezer forinttal fizetjük mindet”
Szerintem meg inkább ez a felháborító…
Te most komolyan azon sírsz itt, hogy nem fizetheted a kutyád nevére kötött kismillió 5e Ft-os szerződésedet 20-al?
Egyébként nem kizárt, hogy még ma is élne az LTP a régi szabályokkal, ha nem mindenki hozzád hasonlóan csinálja. Milyen érdekes én nem b@sztam a fillért, kipengettem a 20ezres szerződés nyitási díját (pontosabban 50%-ot, mert akció volt épp) és nem is kell itt vergődnöm.
Ismerem a törvény részleteit. Az idézett résszel azt fedték le, ne billenjen el a befizetés az év vége felé (lásd pl. 11 hónapig kamatoztatom máshol, majd évforduló előtt befizetem az egész évet, ezzel tovább maxolva a hozamot), ellenben nagyjából havi rendszeres megtakarítás legyen. Mint már én is írtam, a törvény módosítása baromira nem egyértelmű – összecsapták -, de bőségesen benne van, ahogy Kiszámoló és az LTP-k értelmezik. Magam is ezt a forgatókönyvet tartom valószínűnek, viszont ha mégis jön majd a támogatás, akkor örömmel megköszönöm. Egyébként bámulatosan nem látod a gerendát, csak a szálkát.
,
Bátran szólíts meg, nem harapok. Javaslom, alaposabban elolvasni, amiket írtam és nem belemagyarázni olyat, amit nem. Az analógiád meg teljességgel másról szól, máskor picit jobban gondold át.
Életemben egyet kötöttem, azt is 20 ezerre, a kiutalásnál szívatás miatt meg is fogadtam, hogy soha, de mégis miért ne lett volna etikus 5 ezerre kötni és 20-at fizetni? A számlanyitási díjban volt különbség, de azt nem az állam, hanem a cég kapta, ők meg engedték így, cserébe így hitelt nem tudott felvenni az illető. Azzal egyetértek, hogy az nem volt korrekt, hogy akárhány családtagra lehetett kötni, és annak még tulajdoni hányadot sem kellett szereznie.
A pénzintézetek ezt nem verték nagy dobra, mert mennyire megéri már 20-30e Ft nyitási díjat elkérni egy betéti számláért.
Anno amikor kötöttem az Erste-nél, a fél bank próbálta nekem bemagyarázni hogy ez nem lehetséges. Ehhez képes mégis kiutalták az 5000-es szerződésre a 72000 Ft-t.
Aki kifizette a 20e-re a nyitási díjat, az cserébe magasabb hitelösszeget kap így ebben semmi igazságtalan nincs.
“ha te havi 5000 forintra szerződtél, de többet fizetsz, nem a szerződés szerint fizetsz, márpedig a törvény ezt veszi alapul.”
A szerződésben nem arra szerződsz hogy 5000 Ft-t fizetsz. A szerződésben vállalást teszel hogy minimum 5000 Ft-t fizetsz. Olyannyira így van ez, hogy pl az Erste üzletszabályaza külön meg is említi a vállalt összegen felüli befizetés lehetőségét (többletbefizetés) amire szintén jár az állami támogatás.
Azon ügyfeleknek – akik 2018.10.16-tal bezárólag már rendelkeznek lakástakarékpénztári szerződéssel – nincs teendőjük, az állami támogatás mértékét a törvényhatározat nem módosítja.
Ha eddig megkaptad az 5e szerződésre a 72e ft-t, akkor ez utánis meg fogod.
“az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg. Ezt mondja a törvény. Ha te többet fizetsz, az nem az adott szerződés alapján történik.”
Ezt félreérted. Az ltp szerződésben a minimálisan vállalt összeg szerepel amelyen felül többletbefizetés _teljesíthető_.
Ezen felül a törvény egy szót sem ír arról, hogy limitálva lenne a maximum befizethető összeg.
A félreértés abból adódhat, hogy van olyan többletbefizetés, amikor a szerződéses időszakot (pl 4 év) követően fizetsz be. Erre eddig jár, mostantól viszont már nem jár a támogatás.
Egyébként meg miért ne lehetne felháborodni: ha sz_rul írják meg a módosító törvényt, az hadd ne az én problémám legyen. Mindenki a jogszabályokat követi, és keresi a kiskapukat. Az ügyfelek is. Bocsánat. Ha befizetésre jár a 30%, akkor legyen úgy, ne a Funda/OTP/stb értelmezgesse, hogy mi van. És az új szabályozás szerint is a befizetésre jár.
Ha mostantól 3 évig csak 5000-esével fizetjük, akkor persze vicc az egész, de van még itt egy fontos szempont, az előtörlesztés költsége, ami LTP-ből a mi szerződésünk szerint költségmentes.
1, 1.5, 2 % díj esetén, érdemes kiszámolni, hogy mikor jár jobban az ember.
A – Betolni a 15-öket is LTP-be (előtörlesztést nyerjük, bukjuk a máshol elérhető hozamot)
B – 15-öket félrerakni pl. állam papírba és abból előtörleszteni (előtörlesztési díj lesz)
C – 15-öket félrerakni, előtörlesztés előtt betolni ltp-be(lehet ekkora összeget egyszerre?)
Persze C nyer, de nem tudom mit szólnak hozzá, ha lejárat előtt fél misiket/ltp betol be az ember 🙂
Lehet aktualis-lakashitel-kamat alá jobb lett volna,de itt nagyobb az élet.
Fogalmam sincs mit írtál, én a kommentelők egy részének általános nézetét írtam le, amit egyből igazolt QTT utánam írt kommentje is.
Az analógiám is köszön szépen, jól van, mivel tényleg az irigység beszél azokból, akik drágábban kapták meg ugyanazt a terméket. Persze aki havi 5ezerre szerződött 20ezer helyett, az valójában nem is ugyanazt a terméket kapta, hiszen nem kap a lejáratkor hitelt, ami persze a jelen banki vs. LTP hitelkamat különbség mellett most épp nem hátrány, de korábban még az lehetett.
Én sem értem miért állítja mindegyik pénztár ugyanazt: nem lehet emelni, nem lehet megosztani, ha többet fizetsz be nem jár támogatás, stb. MIÉRT? Mi ennek az alapja? Nyilván ott sem diszlexiás jogászok dolgoznak, valamire alapozzák, de mégis mire?
Itt a fórumon sem értem, vannak jogász olvasók, de egyik sem alkot véleményt?!
“Lakás-előtakarékossági szerződésekkel kapcsolatban hatáskör hiányában nem áll módunkban tájékoztatást adni.
Szerződésekkel, támogatásokkal kapcsolatos kérdésekkel, kérjük, forduljon a lakás-takarékpénztárakhoz.”
Második kocsinak, boltba járáshoz jó lesz és talán a szomszédok sem írigykednének.
A LTP törvény 2§ (9) szerint a megtakarítási idő a szerződésben rögzített betétösszeg első elhelyezésétől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő.
Szerintem a szerződéses összegig pakolható be a pénz, állásfoglalást azért nem kérnék, mert ha nagy lesz a felhajtás, gyorsan jöhet erre is egy törvény módosítás. Megvárom, hogy fizetik-e , és ha nem, akkor panszt teszek. Sokat nem veszítek, 3% a kamat ezen még.