Legjobb befektetés a napelem
András küldött át egy ajánlatot, amit napelem telepítésre kapott. A cég nevét nem akarom leírni, de egy zrt.-ről van szó, tehát nem egy Jancsi és Juliska Bt. a szomszéd utcából.
A napelemet legtöbben megtérülés alapján veszik vagy nem veszik meg. Az András által kapott árajánlat ebből a szempontból minimum botrányos megtévesztés, nagyban hasonlít a unit linked biztosítási ügynökök számításához, mennyire jól jársz, ha kötsz egy szerződést. (Ez az ő hasonlata, nem az enyém, de igaza van.)
Nézzük mindjárt a kezdő kalkulációt. (Kattintásra nagyobb lesz.)
Ha a villanyszámla havi 10450 Ft, akkor 240 havi villanyszámla összege 2,5 millió forint. Ez eddig rendben is van.
Három százalékos éves áremeléssel számolva szerintük 4,5 millió lesz a végeredmény. Ez önmagában már hülyeség, mert itt nem kamatos kamattal kell számolni, amit ma elköltöttem villanyszámlára, azt miért is kell felszorozni kamatos kamattal? Ráadásul nem most fizetem ki egyben a 2,5 milliót, hanem havonta apró részletekben.
Ennek a számolásnak már indulásnál semmi értelme, valaki legjobb esetben is kettes alá volt matematikából.
Ha azt akarom kiszámolni, hogy ha évente 3%-ot nő az ára, mennyit fogok elkölteni villanyszámlára a következő 20 évben, akkor a végeredmény 3,37 millió forint.
De ennek a számolásnak sincs semmi értelme, mert aztán vissza kellene diszkontálnom jelenértékre, hogy mai forintban fejezzem ki 3% infláció mellett, akkor pedig a végeredmény újra a 2,5 millió forint lenne.
Itt már tévedtünk egy szűk 1,2 millió illetve 2 millió forintot. (Hogy az ár nem nőtt egy fillért sem az elmúlt nyolc évben, miközben a napelemek ára lényegesen csökkent, az most mellékes is, hiszen ez bármikor változhat.)
De ez még semmi.
Bár inflációval számoltunk, valamiért hozzácsapunk még “áremelkedés kockázata” címmel másik félmilliót. Az embernek csak két kérdése maradt: Mi van? Ezmiez?
Ingatlan értékcsökkenése további 1,3 millió forint. Újra csak az előző kérdés: mi van? Miért csökkenne az én ingatlanom ára, csak azért, mert az új ingatlanokra kell tenni napelemet? Ha egyáltalán hajlandóak a vevők kifizetni vásárláskor azt, hogy napelem van a házon, az maximum a napelem bekerülési értéke, de ez csak egy elméleti maximum. Inkább az fog történni, hogy könnyebben eladom a házam, ha napelem is van rajta. A medence, a réz ereszcsatorna meg a jakuzzi és a kerti kisház árát sem fizetik ki, maximum részben vagy két hasonló ház közül azt veszik meg inkább, amihez van jakuzzi is, ha egyébként ugyanannyiba kerülnek.
(A vicces dolog, hogy a későbbiekben a számolás során még hozzá is fognak csapni az ingatlan árához, csak azért, mert van napelem rajta. Tehát egyrészt 1,3 millió mínusz mert nincs másrészt 2,5 millió plusz, mert van rajta napelem.)
Tehát nyertünk 6,3 millió forintot állítólag.
De az agyhalál itt még nem ért véget, tudják még fokozni.
A rendszer ára 1,3 millió forint. Nem derül ki, hogy nettó vagy bruttó, de az áram árát bruttóban számolják. S ami itt nincs feltüntetve, az a munkadíj, ami az apróbetű szerint 271.500 Forint plusz 27% áfa.
Ilyen aprósággal, mint az ár nem tartalmazza a munkadíjakat, minek terhelni a megrendelőt? Meg hogy a “befektetése” nagyon nem 1,3 millió forint, hanem sokkal több.
Azon lehetne vitatkozni, hogy egy mindössze 2,64 kWp rendszer tud-e termelni évi 125 ezer forintnyi villanyszámlát kiváltó áramot (ideális esetben tud), de ez már lényegtelen is.
Hogy mitől nőne az ingatlan ára 2,6 millióval egy másfél milliós napelem felszerelése miatt, szintén nem kapunk választ.
Hogy az engedélyeztetés, új villanyóra és a többi, szintén nem olcsó úri huncutság benne van-e az árban, az szintén nem derül ki sehonnan. Ahogy az se, hogy miután változott a törvény és már ekkora napelemet sem lehet egy fázisra kötni, vajon ez több fázisú napelemre szóló ajánlat-e? (Nyilván nem.)
Várhatóan hamarosan változik a szaldós elszámolás és ezzel a megtérülés is? Nem mondjuk el az ügyfélnek, majd rádöbben magától.
Ez (és az összes hasonló) árajánlat fogyasztóvédelemért kiált, mert hát a butaság, az átverés és az eltitkolt költségek lenyűgöző keveréke, pár milliós büntetést mindenképp megérne.
A cikk nem arról szól, megéri-e a napelem vagy sem, hanem arról, hogy egy ilyen “árajánlat” mekkora átverés és milyen képtelen állítások vannak benne.
Update: Bár nem akartam erről írni, de térjünk ki a valódi megtérülésre is.
Leegyszerűsítve a számolást, feltételezzük, hogy 25 év a rendszer élettartama.
A napelem nagyon nem lineáris befektetés, rengeteg kiadás független vagy majdnem független attól, mekkora rendszert csináltatsz. Sajnos mostantól egy fázisra már csak 2,5 kW-os rendszert rakhatsz, erre fontos figyelned, ha napelemben gondolkodsz.
Szóval vegyünk egy nagyobb rendszert, mert a kis rendszer nagyon kicsi eséllyel térül meg hamar. Legyen a példa egy 2,5 milliós rendszer, ezzel számolunk, az alternatív befektetés állampapír plusz.
Ha beruházunk 2,5 millió forintot egy napelembe, amit állampapírba is tehetnénk (aminek a kamatától ezért elesünk) és 25 év alatt a befektetésünk értéke nullára csökken, mert akkora a rendszer tönkre is megy, akkor havonta 14.542 Ft-ot kell hoznia a napelemnek, hogy nullán legyünk 25 év alatt. (Ebben benne van az a kamat is, amiről lemondtunk, amikor állampapír helyett inkább napelemben fialtatjuk a pénzünket.)
Ha nem változna az ár, átlagosan ennyi áramot kellene kiváltania minden hónapban a rendszerünknek. Ha abból indulunk ki, hogy az áram ára évi 3%-kal nő, akkor a kezdeti időben elég havi 13.500 Ft-nyi termelés. De ekkor még semmit nem nyertünk a dolgon, hiszen pont nullára jövünk ki, mire ki kell dobni a rendszert 25 év alatt.
Ha azt szeretnénk, hogy ugyanez a rendszer 15 év után termőre forduljon, akkor addig 19.704 forintnyi termelésre van szükség havonta, ha az áremelkedéssel is számolunk, akkor egy bő ezressel kevesebbre. Tehát durván számolva, egy 2,5 milliós rendszer akkor térül meg 15 év alatt, ha 18.550 Ft-nyi villanyszámlát kivált havonta. De akkor ne romoljon el semmi, hiszen egy inverter-csere is évekkel kitolhatja a megtérülést.
A sokat emlegetett 10 éves megtérülés akkor válik igazzá, ha a két és fél milliós rendszerünk éves átlagban havi 26.455 Ft-ot képes megtermelni. (A 3%-os éves áremelkedéssel számolva kicsit több, mint havi 23 ezer forintos termelésre van szükség.) Ekkor 10 év után ingyen van a rendszer, a hátralévő 15 évben (ha 25 évnek vesszük az élettartamot) már tiszta haszonnal számolhatunk.
Nem számoltunk az esetleges szervizköltséggel, ahogy a szaldós elszámolás kivezetésével sem, ami nagyon csúnyán át fogja rendezni a megtérülést, hiszen várhatóan 14-18 Ft-ért fogjuk tudni eladni a napközben, főleg tavasszal és nyáron megtermelt áramot és kétszer ennyiért fogjuk visszavenni azt éjszaka és ősszel vagy télen.
(Aki még nem látott villanyszámlát közelről, itt megnézheti, hogy az áram ára a villanyszámlából a legkisebb tétel, nettó 12-13 forint, a többi költség a rendszerhasználati díj, amit most nem kell megfizetni a napelemmel rendelkezőknek, de ez fog változni a szaldós elszámolás kivezetésével.)
Ekkor ha a pillanatnyilag megtermelt áram 30%-át átlagosan azonnal fel is használjuk, akkor a maradék 60%-ra kétszeres megtérülési időt kell számolni, mert ennyivel drágábban kell megvennünk, mint amennyiért el tudjuk adni a felesleges áramot a szolgáltatónak.
S ha adózni is kell majd az eladott áram után, még csúnyább lesz a képlet.
Amivel nem számoltunk, azok a támogatások. Ha te a rendszer felét ajándékba kaptad az államtól vagy kamatmentes hitelt kaptál rá, úgy más lesz a megtérülés. De mivel nem erről akartam írni, ezt már nem fogjuk kiszámolni. Józan paraszt ésszel, ha a két és fél milliós rendszer felét az állam visszaadta, akkor pont fele annyi áramot elég termelnie, mint a fenti számok. Ha kamatmentes a hitel, akkor nem kell számolni az állampapíron elvesztett kamattal, hiszen nem a saját pénzedből van a rendszer. Ekkor a rendszer árát nem kell felszorozni az elmaradt kamatokkal.
Amivel nem tudsz számolni, hogy esetleg hatalmasat esik a napelemes rendszerek ára a jövőben (bár erre talán olyan nagy esély nincs, inkább csak kisebb, folyamatos árcsökkenésre s mindez a már működő rendszeredet sehol nem érinti, így nem is kell vele számolni) vagy fordítva, nagyon megugrik az áramár. (Ez utóbbi lehetséges, hiszen mesterségesen van alacsonyan tartva és éppen friss hír, hogy több áramszolgáltató is a megfelelő kezekbe került idehaza, gázszolgáltatókkal együtt. Azonban akkor még mindig tudsz telepíteni napelemeket, ha mondjuk kétszer ilyen drágává válna az elektromos energia.) Mivel ezekkel nem tudunk kalkulálni (ismeretlen tényezők) és mindkét irányban lehet változás, hagyjuk figyelmen kívül őket.
Ha a fenti számoknál a te rendszered jobbat hoz, akkor megérte, ha nem, akkor nem.
Megkerdezhetem, milyen elektromos kazant valasztasz? Nalam is most kerul fel a napelem a tetore juniusban, es en is szeretnem a gazkazant elektromosra cserelni, de meg nem tudom merre induljak…
Nem értek a témához, szóval nem tudom megbecsülni, hogy mekkora egy cella/inverter éves értékvesztése/amortizációja.
Elfogadom, ha valakinek fontos a fenntarthatóság, vagy egy ekkora összeg nem nagy érvágás, de szimplán pénzügyi szemszögből az elérhető haszonhoz képest jelentősnek tűnnek a kockázatok (amortizáció, szabályozói kockázat (!!!!), stb). Emiatt nem biztos, hogy fair a kockázatmentes állampapír hozamát venni benchmarknak :).
Első évben volt fel nem használt áramunk. Második évben elfűtöttük a pluszt légkondival. Idén lett elektromos autó és egy hónappal korábban lett leolvasva (így több téli hónap esett bele), hirtelen keletkezett is egy 95 ezres elszámolónk.
Hatfős család 200m2-en, hat számítógéppel. Van, ami 0-24h megy.
– meddig maradhat valaki szaldósban?
– ha több ingatlan van a nevemen, bárhol felhasználható, amit megtermelek?
– 0 kamatos hitel van még, vagy kimerült?
– utóbbinál is lehetek szaldós?
– ha fiam megörökli, új szerződéssel bukja a szaldóst?
Köszi!
“több áramszolgáltató is a megfelelő kezekbe került idehaza”
Akkortájt még a napelemtelepítés nem volt ennyire fókuszban és szem előtt.
Amit sokan szemérmesen elhallgatnak: fél vilàg Szlovákiából hozta be akkortájt, AFA nélkül. Na az így keletkezett ár màr igen jó megtérülési idôt adott…
Másik, ha már ennyi villamosmérnök is olvassa a blogot. Nem tudom urban legend-e, de azt hallottam, hogy néhol az áramszolgáltató 230V-nál magasabb feszültséget ad, így a napelem invertere által előállított 230V-ot nem tudja a hálózatba táplálni. Logikusnak tűnik, mert az áramot a feszültség szállítja, de megdöbbentő, ha így van.
Az otthoni elektromos autó töltés napelemről jól hangzik, mivel így kihasználható az autó akkumulátora, azonban általánosságban pont nappal nincs otthon az autó, hiszen nem éjjel használjuk.
Nálam is hasonló a helyzet, csak a villanyóra éppen aktuális szabványosítása 3-400e Ft… + a rombolások helyreállítása. Teljesen új helyre kell áttenni a villanyóra szekrényt, plusz az egyéb sallangok, meg akkor fázisbővítés, ami a napelemen kívül teljesen indokolatlan….. Azért nem engedtem el a témát, a fenti összegből egy saját felhasználásra méretezett rendszert tervezek, fűtés/HMV rásegítésre, esetleg a mosókonyha betáplálásra. Meglepően kedvező ajánlatokat kapok az alkatrészekre, így ha nem bevett módon akarom felhasználni a rendszert, nem kevés haszonkulcs lehet ezeken a telepítéseken :-).
Ezek a sivár tények egy éves üzemeltetési tapasztalattal. Rokonság án erre felbuzdulva házkorszerűsítés: infrafűtés, légkondi, mindent ellátó 10,5kWp bekerülés 3,7mft, reméljük belefértünk még az MFB uniós hitelbe.
Jah, az eautos dolog nekem is feltunt, de szaldos elszamolas esete azt hiszem mas: az ejszakai fogyasztasbol levonhatod a nappali termelesed (ez persze nemileg eloskodes az infrastrukturan). Ez persze nem fog orokke tartani (soooot).
Már hogy lenne indokolatlan a fázisbővítés? Az indokolatlan hogy nemhogy lakásokba, hanem 60 milliós családi házakba 1 fázist kötnek le, miközben rengeteg az elektromos fogyasztó. Egyik legnagyobb vicc hogy bent van az elektromos sütő és indukciós főzőlap, együttesen akár 10kW max. teljesítménnyel, ami önmagában 42A és ezek vannak lekötve 32A egy fázisra. Nyilván jóformán soha nem fog felvenni ekkora teljesítményt, de akkor is.
Ha van bent gáz nem is szórakoznék napelemmel. Új építésnél meg azért jó mert nullszaldó miatt így megéri etetni a relatív olcsó telepítésű villanyfűtést, az fogja elvinni a fogyasztás túlnyomó részét.
Ha egyszer korrigálják mindkettőt, szerintem sokan néznek majd, akik az új házba csak elektromos fűtést tettek, mert úgymond drága a gázt bevezetni. Mindjárt más lesz a megtérülése mindkettőnek.
Akkor már inkább legyen napelemes rendszer elektromos fűtéssel. Van némi többletköltség, de itt nem az volt az alternatíva hogy a meglévő modern gáz mellé legyen még napelem is…
Amik segitenek a megterulesben:
– 20 evre 0%-os EUs hitel
– szaldos elszamolas
Mi a gazos futest valtottok le villanyfutesre (legkondi), igy nem csak a villanyszamlan sporol az ember hanem a gaz szamlan is tud. Legkondi arat meg folosleges beleszamolni mert az kellett amugyis a nyari hutes miatt / volt is mar.
Ugyanezt lehet egy hoszivattyuval is elerni, ami igaz meg plusz ~2.5 milla, de konfort erzetben jobb mint a legkondis futes.
Amit nem szoktak sehol emlegetni:
– aram halozat fejlesztese: amper bovites siman 200k koruli osszeg onmagaban, oracsere, kismegszakitok, 3 fazisu FI rele es a tobbi kicsit felul becsulve egy 500k-t en szamolnek ra munkadijjal
“Az e-autó sem fog örökké jövedéki adómentességet élvezve gurulni az utakon. Ha elterjed, valahogy megadóztatják”
Én már mindenkinek mondogatom, ez lesz a nyugdíjkiegészítésem. Feketetöltés, elektronszőkítés 🙂
Villamosmérnök, ezt ennél egyszerűbb megcsinálni: átlag benzines autó fogyaszt X litert 100 km-en, átlag futás 14 ezer kilométer, erre eső jövedéki adó éves szinten áltagosan 250 ezer forint, kedves elektromos autósok, ennyi az éves adó, ami pont egyenlő a benzines autók éves jövedéki adójával.
Előfordulhat, hogy kis terhelés mellett 230V-nál nagyobb a hálózati feszültség, ez azonban nem feltétlenül gond, ha a határon belül van. (Talán az inverter védelmi beállítása nem megfelelő, azért kapcsol le hamar.) Mikor sok fogyasztó kapcsolódik a hálózatra, (pl. klíma nyáron), akkor viszont csökkenhet a feszültség, szélsőséges esetben hálózati zavarokat okozva. Folyt.
500ezer Ft környékén voltak az árak, ehhez képest én olyan 3 Ft-ot fizetek kb. a villanybojler után havonta. Ez nagyjából 40ezer Ft/év, így hagytam a napkollektort inkább.
Igazából sajnálom, mert szívesen lennék “zöldebb”, de anyagilag nagyon nem érte volna meg.
Nyáron melegben a klímák állandóan mennek, tehát állandó nagy a terhelés, napos-felhős idő esetén viszont a napelemek által betáplált áram ingadozik szintén próbára téve a hálózatot, illetve minden hálózatra kapcsolódó eszközt.
Amúgy én még arra lennék kíváncsi GABOR8, hogy ha elromlik az egyszerű ügyfél napelemes rendszerében pár év után egy 1000Ft-os alkatrész, akkor azt ki, és mennyi idő alatt javítja/cseréli ki?
Mert ha ez nyáron történik, és egy hónap a javítás, akkor az éves termelés 15%-a ugrott.
(Egy kivitelezőnek vélhetően a telepítés a prioritás, abban van pénz, nem a hibaelhárításban.)
Légkondin és villanyos tűzhelyen kívül minden van, Előbbi helyett inkább szigeteltem, utóbbi meg indokolatlan. Van mosógép, szárítógép(kétnaponta megy), fagyasztó szekrény, meg az egyebek. Így van ~220kWh átlag fogyasztásunk, ami most Covid alatt inkább 245kWh, 2 gyerekkel otthon. Tehát hova/minek ide 3 fázis?? Csak főzőlap miatt?? Sokat főzünk, de akkor is indokolatlannak tartom, meg az első bekerülési/beépítési költségét ne is említsük, plusz én sem tenném rá egy fázisra bármit is írnak rá, ahogy említetted…
E-autók kapcsán: ha sok lesz belőlük, ugyis bevasalják rajtuk a kieső jövedéki adót, napelem ide vagy oda. Nem fog ezzel bohóckodni az állam, ennél sokkal kreatívabb, majd kapnak/kapunk a nyakunkba valami e-adót, évi 200-300e Ft fixen (hasonlóan mint a teljesítményadó), aztán mindenki ott tölti az e-autóját ahol akarja, az adóbevétel megvan akár napelemről töltöd, akár Mariska tekeri a dinamót otthon.
“Nem tudom urban legend-e, de azt hallottam, hogy néhol az áramszolgáltató 230V-nál magasabb feszültséget ad”
minél közelebb vagy a transzformátorhoz, annál nagyobb a feszültség, mert a legtávolabbinál is garantálni kell a minimumot, a vezetéknek meg van ellenállása… Ezek szabványokban leírt dolgok és tartani szokták. Úgy emlékszem(!) +-10% megengedett, de ez 10 percre van átlagolva.
Jól tudod, az inverter feszültsége nagyobb kell, hogy legyen visszatápláláskor és ha a hálózati feszültség túl nagy, lekapcsol 253V effektív felett.
Ha mindenki napelemet telepít, és senki sem fogyaszt egy verőfényes munkanap délben, le fognak kapcsolni az inverterek a környéken, de ez még egyenlőre nem általános probléma.
Mindenkit lebeszélnék szimpla elektromos fűtésről még ha van napelem akkor is, ha nincs akkor főleg. Nem tudhatod mikor szüntetik meg a szaldós elszámolást, lehet 2 év múlva de lehet hogy 20 év múlva csak. De ha megszüntetik télen a gatyád ráfizeted a fűtésre, kivéve ha nagyon jó energetikájú házad van, hővisszanyerős szellőztetéssel. Ezt ha van itt épületgépész az tudja számszerűsíteni.
Hőszivattyús rendszer valamelyik variánsát érdemes ha nincs bent gáz. Legolcsóbb talán a split klíma, ill. a központi légcsatornás levegő-levegő rendszerek, hűtés is meg van oldva. Ha van bent gáz akkor az a legolcsóbb fűtés, hiába drága a belekerülése egy komplett cirkónak. Ha be kell kötni akkor már érdemes számolni a hőszivattyús megoldással, főleg ha hűtő klíma amúgy is lenne. Fűtőszálas fűtés meg nyaralóba való.
1. Munkát generál
2. Fogyasztást generál
3. Cashflowt generál
4. A szomszéd is ilyet akar ( kumulatív igények )
5. Betömi a zöldek száját
6. Betömi a balosok arcát
7. Csökkenti a gázigényt ( eletromos fűtés / légkondi / buffertároló elektomos kör )
8. Szinte önrész nélküli is lehet támogatást igényelni ( többféle program létezik napelemre )
Hátrányok
1. Nyilván ha van tőkéd és beteszed acéliari termékekbe lehet jobban fial
2. Drágul a napelem a nagy igény miatt
3. Drágul a munkaerő
4. Komplexebb energia irányítás
5. Adott esetben hagyományos erőművi kapacitást is kell allokáni az energia elosztóknak
6. Nem menti meg a bolygót
7. Növeli a vinnyanfüggést ( hálózatok szállítása bizonytalan lehet kapacitáskieséskor)
8. Hosszútávú szerződések hiánya
Légkondi teljesítménye 1-1,5kW/db, villanytűzhelyé 6kW, ha mind max teljesítményt felvesz 2 légkondival is 6+2×1,5=9kW, ami önmagában 40A. Egy fázison meg van max 32A. Nyilván egyénileg ki kell számolni indokolt-e a 3 fázis, egy meglévő ingatlanon nem feltétlen kell szaladni bővítésért 100-200 ezerért. De újépítésűekben egyre népszerűbbek az indukciós főzőlapok, légkondik, nevetséges hogy a 3 fázison spórolnak egy 50-60 milliós ingatlanon. Egy kertesházban meg eleve több nagyfogyasztóról beszélünk, fűnyíró, szivattyú, egyéb barkácsgépek. Azért vicces lenne ha a hétvégi főzés-mosás mellett egy kis légkondizással már nem tudnál nekiállni füvet nyírni, mert megfeküdt a 32A alatt olyan házban amiért kifizettél 60 milliót.
Ahogy a kiszámoló is írja, a teljesitményadó mintájára lesz valami annál sokkal durvább összegű adó, amit havonta, negyedévente kell fizetni. Ilyen nagy összegű adónál célszerű minél sűrűbben szedni, akár havonta, mert különben az emberek elköltik a pénzt másra és nehezen tudják befizetni.
Aztán, hogy itt hogyan fognak szolidarítani, hogy a kocsi árát, teljesítményét, korát vagy a tulaj gazdasági lehetőségeit veszik figyelembe. pl kisnyugdíjas stb. A jövő kérdése ez
Egy hősies cégtől van az árajánlat.
Értem, meg is találtam őket. 🙂 Remek hír, hogy akkor már legalább kettő ilyen kutyaütő banda létezik…
…gondolom, találnánk még bőségesen ilyeneket.
Miközben van tű a szénakazalban: akikkel a családtag – majd egy másik is – megcsináltatta, azok tökéletesen korrektek és gyorsak voltak az elejétől a végéig. Pedig “csak” kft a cégformájuk. (Dunaújváros régi nevének köze van a cégnévhez.)
Én a havi 14-16e Ft-os villanyszámlát váltottam ki 6.2kWp rendszerrel. A mosógép és a szárítógép az év _minden napján_ megy 2 vagy 3 alkalommal. Emellett egy 200L melegvíztárolót fűt 3 fűtőbetét, és a többi elektromos fogyasztót táplálja a rendszer. Szaldós elszámolás, kb 2 havi fogyasztást görgetünk a következő “termelési szezonig”. Az MFB hitel 0%, havi törlesztés 9100Ft 20 évre. Mivel nem volt mit befektetni állampapírba (a 10% önerő befektetésével nem sokra mentem volna), így nem is volt kérdés, hogy megéri-e vagy sem a napelemes beruházás.
Még szerencse hogy egyre többen vagyunk akik ezt nem így gondolják…..
Egy biztosítékot meg bárki ki tud cserélni.
A kivitelezést a cég csinálta, az 1 nap alatt elkészült, de utána hosszú hónapok voltak, mire a rendszer végre működni kezdett (papírmunka, óracsere). A működés 3-4 éve alatt már volt egy inverter csere, még szerencse, hogy akkor még garanciás volt, egyébként súlyos százezrekbe került volna. Az ügyfélszolgálat is kriminális volt. A családtag, ha kérdezik, hogy kivel csináltatta a rendszert, akkor nem ajánlja őket.
Más családtag is kért tőlük árajánlatot, de nem tetszett neki az ajánlat tartalma, majd utána hosszú hetekig telefonon zaklatták, hogy akkor mikor kötnek szerződést…
Neked 3kW kell, szoval 10 év felett vagy, de ha 5 kellene az is 10 ev vagy epp alatta van es nem 7.
Lasd amit irtam:
“1-3kW-nal 10 ev felett is lehet a megtérüles. 5kW felett már biztosan 10 év alatt van. Kb 7kWtol mar kozelitesz a 6 evhez.”
Amugy minek neked SE?
Egyáltalán, itthon megoldott az újrahasznosításuk vagy majd elássák valahol?
Vagy köteles visszavenni az eladó?
Na már megint a külföldön minden jobb. Mo-n is volt 3 fázis 80-ban is, annak aki kérte. De a Lehel hútőnek meg a tárcsás mosógépnek elég volt 1 is ezért nem mindenhol van, pont ahogy Svácjban sincs mindenhol csak azért mert nálatok pont van. De gondolom a kolbászkeritéstől nem látsz át a szomszédba.
91-ben vett valaki egy 110 nm-es budai lakást egy 1/1-es tulajdonostól, rendben kifizette. Évekkel később az eladó felesége bíróság által bejegyeztette magát 1/2 tulajdonosnak, mert az ingatlant a házasság alatt szerezték, ami ezáltal közös tulajdonnak számít, és a férj nem adta oda neki a fele pénzt. Majd a feleség évekre visszamenőleg használati díjat követel a vevőtől, mert ingyen használta az 1/2 tulajdonát. 2021-ben, tehát 30 évvel később ott tart az ügy, hogy végrehajtást vonnak a vevő nyugdíjából, az eladó felesége 1/2 tulajdonos, a lakás állapota meg folyamatosan romlik.
Hírtv, de ez a műsor néha nézhető (17:55-től kezdődik):
hirtv.hu/panaszkonyv/panaszkonyv-milyen-sonka-keruljon-az-unnepi-asztalra-2519215
Az állami támogatás korlátos, ráadásul meglehetősen szűkek ezek a korlátok. (csak 3 milla, ráadásul fele munkadíjra, fele anyagra) Ha felhasználod a támogatás egy részét napelem telepítésre, akkor azt az összeget másra már nem fogod tudni, így simán előfordulhat, hogy egy fontos fejlesztésedre nem fog jutni támogatás. Akkor azt majd teljesen saját zsebből kell megcsinálnod! Szerintem ezt is mérlegelni kell, amikor döntés előtt állsz.
Nincs 3 fázisú mosogatógép, sem bojler, sem sütő-főzőlap. 3 fázisú munkagépek vannak amit spéci 3 fázisos konnektroba lehet csatlakoztatni. A főelosztónál van egy 3 fázisú mérőóra, onnan háztartásokban a kismegszakítónál már szétosztják a fázisokat, lehetőleg egyenletesen a lakásban. Pl. tűzhelyhez egyben behúznak egy 5 eres vezetéket, 1-1 fázist kap a főzőlap és a harmadikat a sütő. Légkondikat is külön fázisra kötik. Bojlerre mindenképp érdemes vezérelt áramot igényelni mert jóval olcsóbb, és a rendszernek is hasznos ha a vízmelegítést energiatárolásként kezeli, azaz völgyidőben a többletárammal melegíti és nem csúcsidőben terheli tovább a hálózatot. Napelemnél is érdemes bojlert használni, nappal megtermelt “felesleg” áramot használati melegvízben el tudod tárolni, jóval olcsóbb mint egy akku ha már nem lesz szaldós elszámolás.
Ha építkeznék csakis 3 fázis.