Passzív vagy aktív befektetés?
Régóta vita tárgya, hogy az aktív befektetés-kezelés felül tudja-e teljesíteni a passzív stratégiát. A passzív kezelés során befektetnek egy-egy indexbe, vagy alacsony költségű egyéb ETF-be és a megfontolva haladás az alacsony költségek és az aktív kezelésnél óhatatlan rossz döntések hiánya miatt általában a passzív befektetés közép és hosszú távon túlteljesíti az aktív portfóliókat.
Erről már többször írtam: Aktív vagy passzív befektetés? Indexek és alapok, Amerikai kisbefektetők teljesítményei és még sok hasonló cikk.
Gergő most egy újabb videót talált, ami vizuálisan is bemutatja a régi igazságot, miszerint lassan járj, tovább érsz. Szerintem ezzel a vitát sikerült is örökre eldönteni, most már videós bizonyítékunk is van rá. 🙂
A piacot nem tudod előre megjósolni. Trump győzelmének estéjén is mindenki meg volt róla győződve, hogy itt a világvége, gondolom jópáran vettek fel short pozíciót, mégis picivel több mint egy hónap alatt 10%-os pluszban van az amerikai gazdaság. És ha újabb 8 jó év jön? És ha 100? És ha 1 év múlva semmit sem fog számítani mert eljön a Repülő Spagettiszörny és mindannyiankat húsgombóccá varázsol?
Nem mellesleg a hosszú távú befektetéseket nem izgatják a hullámvölgyek.
még akkor is ha újult erővel akarnak továbbnyomtatni a jegybankár cimborák…
akkor már csak úgy indokként kéne egy 20-40%-os lejtmenet:)
“Trump győzelmének estéjén is mindenki meg volt róla győződve, hogy itt a világvége,”
ez már önmagában igen kemény kontraindikátor rövidtávon:)
“mégis picivel több mint egy hónap alatt 10%-os pluszban van az amerikai gazdaság. ”
valóban?
és akkor a venezuelai gazdaság már 400 EZER százalékos pluszban van? 🙂
grafikon:
cdn.tradingeconomics.com/charts/venezuela-stock-market.png?s=ibvc&v=201612091530r&d1=19160101&d2=20161231
2002 óta 8-ról 37000-re ment fel a Caracas-i tőzsdeindex…
csak az utóbbi 1 hónapban 250%-os emelkedés volt…
a tőzsdeindex szintje sokkal inkább a pénznyomtatásról szól mint a gazdaság sikeréről…
en.wikipedia.org/wiki/Renaissance_Technologies
És gondolom ezen emelkedések mindegyikét bölcs előrelátással meglovagoltad… 🙂
Pont ez a lényeg, hogy senki nem látja előre, hogy merre fog elmozdulni a piac. Azért könnyű vészmadárnak lenni, mert ha elég kitartóan sipákolsz, előbb-utóbb igazad lesz. Könnyű 2016-ban véleményt mondani a 2002-2016-os időszakról, engem sokkal jobban érdekelne néhány tipp a következő 10 évre 🙂
szerintem az aktiv befekteteskezelessel tul lehet teljesiteni a piacot, amennyiben szakmakent tekintesz ra. csak itt mar megint bele kell kalkulalni akkor a szokasos korulmenyeket h jo de ha munkakent fodog fel akkor vond le az eredmenybol a berkoltseged stb, pedig azt tuti senki nem vonja le a passzívból ha kiszámolót olvasgat.
az aktiv kisbefektetoi eredmenyesseg azert olyan amilyen mert az emberek nagyon nagyon butak. nem csak ebben, mindenben. csak korul kell nezni. a legalapvetobb hibakat kovetik el sorozatban. ez pedig durvan lenyomja az atlagot.ugyan az a sztori mint a kvesztor, meg marcsika ugyekben. szal neked nem kell Warren Buffetnek meg Sorosnak, Rona Peternek lenni szakmailag eleg ha a felso 10-15%ot megcelzod es mar jo leszel, ahogy ezt leirtad mas szakmaknal is. folyt kov
Szóval soha nem veszünk semmit mert vagy rali van, vagy éppen világvége….. 😀
Vélhetően igaz, hogy a passzív kezelés jobban hoz, már csak a 1,5-2% költségkülönbség miatt is.Ugyanakkor egy nagy rally vége fele vagyunk, ki tudja mikor fordul/sávozik az index, egy long ETF-en akár pár éves távlatban is mínuszos lehetsz… (rossz időben indított short ETF-en szintén).
Jelenleg azt gondolom, az aktív stratégia nyerőbb lehet a következő években.
Az ingatlan kérdésben is igaza van, miszerint hosszú távon nem egy nagy biznisz általában, évek óta ez a véleménye, ugyanakkor meg lehetett volna nézni pl. nm/átlagbér számokat, látszott, hogy agyonnyomott árak vannak/voltak pár éve. Vagyis rövid távon jó eséllyel nagy kasza lesz a piac, venni kell annak, aki tud, jó helyen. 30-50%nyerő 2 év alatt elég hosszú idő alatt hozható be pl. Prémium államapírral
Mindig volt egy de. Elhitte, hogy ő látja az irányt, aztán csak nem akart gyengülni a dollár, csak nem emelkedett tovább az adott piac, sőt beesett. Az ilyeneken aztán bukott akkorát, hogy mínuszos lett a passzívhoz képest.
Persze, én is játszok. Deutsche Bank, Brazília és a többi. De csak viszonylag kis pénzzel. Az elmúlt 3 évben ezeken a játékokon többet kerestem, mint a bő tízszer akkora rendes befektetéseimen.
De ez csak oltári mák, nem hiszem azt magamról, hogy akkor én most sikeres aktív menedzser vagyok.
ha a venezuelai tőzsdeindexre gondolsz, akkor annak igen sokat levon a “sikeréből”, hogy egy olyan pénznemben denominálják amit nemsokára már az utcán fognak söpörni…
PS.: az un. Katastrophenhausse vagy Crack-Up Boom kb. arról szól, hogy a lakosság visszautasítja az állam által pénznek titulált papírfecniket és néhány óra alatt mindent elkölt…
pl. USD-ben denominálva valószínűleg mélyrepülésben van a venezuelai tőzsdeindex (természetesen itt az USD helyi feketepiaci árfolyamára gondolok…)
az efféle happeningek során teljesen bevett dolog az, hogy reálértékben nézve végül 80-90%-ot vagy akár még többet buknak a derék befektetők…
@ügyvéd
az un. “contrarian” befektetést aktív vagy passzív stratégiának tekintitek?
elvégre ez egyfelől aktív, hiszen a befektető alul árazott piaci szegmenseket keres
másfelől pedig passzív elvégre a delikvensek akár éveken át is hajlandóak makacsul szembe menni az éppen uralkodó piaci trendekkel…
en.wikipedia.org/wiki/Contrarian_investing
no ezzel -megfelelő helyzetfelmérés és lelki beállítottság esetén esetén – nagyon sok pénzt lehet keresni
mondjuk pl. Warren Buffet lenne jó példa a “contrarian” befeketőre
elvégre ő általában szembe megy a piaccal (mármint a piaci szentimenttel)
a túlfűtött szegmenseket otthagyja és szépen átmászik az éppen közutálatnak örvendőkbe… oszt türelmesen vár…
“Elhitte, hogy ő látja az irányt, ”
általában ott rontják el, hogy rövidtávon gondolkodnak, persze nem állítom azt, hogy azoknak is fenékig tejfel lenne az élete akik éppen beletrafálnak az alaptrendbe, elvégre menet közben is igen szép lehet a “turbulencia”
pl. 1987 október 19.én – amikor egy nap alatt 22%-ot zuhant a Dow Jones – igen kevesen voksoltak volna amellett, hogy – történelmi perspektívában nézve – az egyik legnagyobb tőzsdei rali van alakulóban…
en.wikipedia.org/wiki/Black_Monday_%281987%29
Ma Magyarországon nagyon okosnak kell lenni és inkább szerencsésnek, hogy reál hozamot el tudjunk érni. Csak azt tudom, hogy a BAMOSZ listája alapján a 3/4 a bef. alapoknak még a Prémium Állampapír bruttó hozamát se hozza, arról meg ne is beszéljünk, ha realizálni akarod a pénzed meg kevesebbet viszel, haza mint amikor betetted volna. Ha meg külföldre viszed a pénzed a devizakockázattal (290 dollár ár!) számolnod kell, ha meg kb 10-15 évre eurós ETF-et veszel akkor bróker kockázat miatt nem éri meg a kb. +4%/év. Szerencsejáték befektetések mint pl. Forex (ECN/STP) kizárva a fent említett okok miatt és a szabályozatlan piac miatt.
Üdv:
Gábor
Azt hiszem nagyon hasonlóan “toljuk”. Nekem is 80-90% körül “rendes befektetésekben” (Bef alapok) van, amik a mostani állás szerint hoznak idén olyan 6-10%-t a maradék jáccópénz (DB, Trump rally 😀 ) ezt felhozza a cél 15 re, és pararam, máris elérhető az 5 évente duplázás.
De semmi sem tart örökké, lesz még itt éves 40% hozamú befalap ami mellett nem kell semmit csinálni.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az nagyon nehéz, amikor rakod be a pénzt, és zuhan tovább. És utána amikor végre visszajön a veszített összeg, na akkor nem kell eladni, hanem várni, várni, várni.
ha valaki naponta, vagy akár nap közben folyamatosan nézi a piac alakulását, de csak havonta köt 1-et az aktív? vagy aki havonta újrasúlyozza a portfolióját az aktív?
De ez csak oltári mák, nem hiszem azt magamról, hogy akkor én most sikeres aktív menedzser vagyok.”
Így van lehet oltári mák de mondjuk a DB-t 11 € alaat nem mák és főként nem kistételben érdemes…:-)
Nézve “rendes” és rendetlen/játszós befektetéseket azért döntés kérdése miért is rendesben vagy 10x-es tőkével és a játszósban az apróval… holott értékeltségi szintek, ezközérték, ROA, ROE szerint azért pl a DB megérdemelt volna mondjuk egy rendes befektetést csak ugye kijött a Trump eredmény a le nem zárt USA ügy és bizonytalan volt de ezért van most 17 € felett… nagy kockázat nagy nyereség ….:-)
zsiday.hu/blog/buta-p%C3%A9nz-2
a sikereket sokan nagy dobra verik a kudarcaikról azonban általában hallgatnak:)
szerintem a contrarian megközelítés a tuti
azaz mindig azokat a piaci szegmenseket kell megkeresni amik alul értékeltek, éppen a kutya sem keresi őket, de van bennük fantázia
így kb. olcsón vásárolhatsz és drágán adhatsz el
közben pedig akár éveken át csücsülhetsz az adott pozícióban
ezekre is lehet ETF-eket találni
és persze még az alul értékelt szegmensek esetében is érdemes várni egy lokális lejtmenetet
lehetőség mindig van, ha vársz semmiről se maradsz le, ez különben hatványozottan igaz a contrarian megközelítésre, elvégre ott olyan szegmenseket keresnek, amelyek éppen az un. “bottoming out” fázisban vannak, az meg aztán évekig is eltarthat:)
mindig vannak olyan szegmensek, amelyek ha nagy volatilitás mellett is, de évtizedekig mennek
pl. 1943 és 1980 között a Barron’s Gold Mining INdex 17-ről 1200-ra ment föl gyomorforgató volatilitás mellett (ez a 7000%-os rali, több mint hétszeresen körözte le a DJIA akkori 900%-os raliját)
goldchartsrus.com/chartstemp/free/zlongwlog.php?ticker=^BGMIW
oszt 1980 óta csak döglődik az egész, most éppen az 1980-as érték bő 40%-án áll és a közeljövőben szerintem még kiadósat fog esni
ezzel szemben 1980-tól pl a bankpapírok kapcsoltak eszméletlen raliba, abban lehetett évtizedekig kellemesen lebzselni…
szóval mindig vannak ilyen szegmensek csak meg kell találni őket
Klasszikus elmélet kontra gyakorlat esete.
Tegyük félre Zs-t és az érdekeit, és nézzük elméleti szempontból. Igazából már léteznek hasonló ellentétpárok: érték vs. növekedési, osztalékfizető vs. -nemfizető, nagycégek vs. kiscégek, fejlett vs. feltörekvő, stb. Lehet, hogy az aktív vs. passzív is ilyen. De ezt még nem tudtuk a gyakorlatban kitapasztalni, mert még nem volt olyan piaci helyzet, hogy a passzív befektetések lettek volna túlsúlyban.
kíváncsiságból utánanéztem, hogy a 2002 óta 4000-szeresére szárnyaló venezuelai tőzsdeindex hol van ma USD paritáson
2002 óta kb. a hat ezred részére zuhant vissza a bolivar feketepiaci árfolyama, tehát a látszólag fantasztikus rali eddig úgy mínusz 33%-os bukta volt USD paritáson
(+ gondolom még egy csinos árfolyam-nyereségadó is dukál a szocialista paradicsomban a társadalmi igazságosság jegyében:)…. ezt bekalkulálva szerintem már az 50%-os buktán is túl vannak… )
máskülönben életemben nem láttam még olyan megalomániás jegybankot mint venezuelai 1989-ben 1 bolivar még 20 USD-t ért…
ma a feketepiaci árfolyam 1 USD = 4700 bolivar (a hivatalos árfolyam pedig vmi 1 USD = 10 bolivar, de az kb. egy beteg vicc)
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Implied_vs_Official_Value_VEF_2014.png/800px-Implied_vs_Official_Value_VEF_2014.png
Jól látszik a hozzászólásokból, hogy mindenki másban “hisz”, ezért működik a pénzpiac. Ezért van minden pillanatban eladó és vevő is.
“engem sokkal jobban érdekelne néhány tipp a következő 10 évre :)'”‘
én arra tippelnék, hogy kb. az 1970-es éveket fogjuk újra játszani, azaz masszív nyersanyagpiaci rali lesz
pl. az olyan vállalatok mint a Gazprom remekül fognak menni
persze ez egy pillanatig sem jelenti azt, hogy holnaptól
néhány hónapos távon én inkább USD erősödést, euró-válságot és masszív tőzsdei lejtmenetet várnék
az mindenképpen szükséges a következő pénznyomtatási kör megindításához
A tőzsdei előrejelzéseknél mindig ez a sztori jut az eszembe
Azon gondolkodom, hogy nincs-e itt valami félreértés. Az adott index árfolyama ill. árfolyam növekedése azonos-e annak teljesítményével? Az indexbe befektetők egy 20%-os árfolyam növekedés esetén vajon 20% nyereségre tesznek-e szert? Sztem. nem! Az árfolyam mozgás mértéke nem lehet azonos a piaci szereplők által realizált nyereséggel vagy veszteséggel, mert ez sztem. ellentmondáshoz vezetne. Egyénileg persze ez nyilván lehetséges, de a befektetők összessége ezt elméletben sem érheti el. Ezért nincs is értelme ezt számon kérni. Gondoljatok bele abba, hogy egy pl. 20% árfolyam növekedés során a forgalom 1-5 %-os értéknél sokszorosa lehet annak, mint ami az 5-20%-os szakaszon. Vagy fordítva. Ha a piac egésze azt a stratégiát követné, hogy megveszi az indexet, és beleül 20 évre, nem működne a piac. Nem lenne eladó. Elnézést, ha zavaros, amit leírtam, csak gondolkodom.
másra is lehet alapozni a tippelést
pl. az utóbbi évben több mint 10%-al zuhant az amerikai monetáris bázis
fred.stlouisfed.org/graph/?g=c8e4
legutoljára 1937-ben volt ilyen
fred.stlouisfed.org/graph/?g=c8e7
azt akkor durván 50%-os tőzsdei lejtmenet követte
persze érdemes más indikátorokat is nézni a helyzet kapcsán (sokféleképpen lehet mindent interpretálni)
mindenesetre én a magam részéről ezt meglehetősen baljós fejleménynek látom
2013 decemberétől felrobbanó FED reverse repo tevékenység is sokat elárul ennek a ralinak a “futtatásáról”…
fred.stlouisfed.org/graph/?g=c8ey
nem állítom azt, hogy részleteiben értem, hogy mi folyik itt, de az egész úgy “bűzlik” ahogy van…
ez a reverse repo tevékenység különben először 2008 szeptemberében robbant fel
részletesebb felbontásban ez nagyon szépen látszik
fred.stlouisfed.org/graph/?g=c8eK
szóval a 2013 decemberétől kibontakozó második reverse repo robbanás valószínűleg komoly belső feszültségekről tanúskodik
fred.stlouisfed.org/graph/?g=c8ff
Ezt sok (blabla) okoskodást használod is valamire, vagy csak minket szórakoztatsz vele? 😀
Hiába a sok okoskodás ez egy nagyon nagyon rossz tipp.
“Mindenből” sokkal sokkal kevesebb kell = masszív nyersanyagpiaci összeomlás lesz évtizedekig, de legalábbis stagnálás…
Mi a fene vinné fel pl az OLAJ árát, mikor egyre nagyobb teret nyernek az alternatívok???
Ideig óráig legfeljebb meg lehet akasztani de a trend töretlen.
“Mi a fene vinné fel pl az OLAJ árát”
A kereslet. Az egyik szemlélet szerint kiváltják a megújulók. Ez is érdekes kérdés, mert pl. mit nevezünk alternatívnak? A palagáz forradalom is az? 4. generációs atomenergia, fúziós reaktor? Megújuló erőforrásoknál az is érdekes kérdés, mennyi energiát tudnak termelni, milyen karakterisztikával és milyen egyéb hatása van. De tegyük fel, hogy mind anyagilag, energiamérlegben, és CO2 emisszióban megtérülővé válik a technológia, és ki lehet vele váltani a fosszilis energiahordozókat. Fokozatosan elterjednek. A másik szemlélet szerint, a gazdaság felhasználja az olcsó többletenergiát, hogy több vackot tudjon csinálni, nagyobb legyen a GDP, amivel a politikusok dicsekedhetnek, és nőjön a nyugdíjvagyonod is, mert a növekedés természetes és mindenkinek jó.
alternatívok?
már bocsi, de azok
1. nem tudnak hagyományos kisegítő kapacitások nélkül működni (ugyanis nem várhatsz el tőlük folyamatos teljesítményt)
2. a kisegítő kapacitásokat sem tudod hatékonyan működtetni, mivel prioritást kell biztosítanod a kötelezően átveendő “tiszta” energiának,
3. az alternatív energiatermeléshez kapcsolódó infrastrukturális létesítmények, már úgy alapból óriási fosszilis energiaigény mellett épülnek meg
4. a szénbányászat kinyírásával eltűnt az olaj és a gázipar legnagyobb konkurense
ha egy kissé elgondolkodsz a fenti négy ponton akkor pillanatok alatt meg fogad azt érteni, hogy:
1. miért van az egész CO2 hype élén egy rakás olajmágnás (pl. még az IPPC alapító Marice Strong is olajmágnásként indult…)
2. miért döntött 2007-ben all-time rekordot a kőolajár, ill.
3. miért áll rekordszinten ma is a kőolaj-felhasználás…,