A legtöbb befektető a nyertes befektetési lehetőségek után kutat, keresi azokat az alapokat, amik kiemelkedő hozamokat hoztak az elmúlt években, hogy ő is részese lehessen a sikernek.
Azonban ez a hozzáállás eredményezi azt, hogy az átlagos kisbefektető a csúcs közelében vásárol és mivel nagyobb emelkedés után nagyobb a várható zuhanás is, ezért ijedten el is adja az új szerzeményét, komoly veszteséget realizálva így.
Ha már mindenképpen hinni akarunk az időzített vásárlás lehetőségében, érdemesebb inkább fordítva csinálni a dolgot. Azokat a befektetéseket megnézni, amik komoly veszteséget szenvedtek el az elmúlt években.
A zuhanások soha nem ok nélküliek és semmi garancia nincs arra, hogy ha valami zuhant 30%-ot idén, nem fog még további 20-30 vagy akár 40%-ot zuhanni, mielőtt megtalálja a gödör alját.
(Hogy hazai példát mondjak, a magyar tőzsde indexe, a Bux 2007-ben járt 30 ezer pont felett is, most kilenc év után sem érte el soha ezt a szintet újra. A MOL egy hatalmas idei áremelkedés után is alig a felét éri az akkori csúcsárának, az OTP-t is fillérek választották el a 11 ezer forintos ártól akkor, most pedig még a 7.500 forintot sem éri el az ára.)
De ha bármikor is érdemes mondjuk beszállni az európai bankszektorba, akkor érdemes akkor próbálkozni, amikor már 15% zuhanás után van a piac. Nagyobb eséllyel emelkedik egy árfolyam egy nagy zuhanás, mint egy hasonló emelkedés után.
(Érdemes megjegyezni, hogy bár már lassan nyolc éve mindenki egy komolyabb korrekcióra vár és nagyon sok értékpapírt túlárazottnak gondolnak a befektetők, ennek ellenére mindössze az Egyesült Államokban forgalmazott ETF-ek 15%-a hozott össze negatív hozamot idén, a többiek továbbra is rendületlenül emelkednek.)
Európában bőven találunk veszteséges papírokat, ilyen szinte az összes olasz tőzsdére fektető alap (például az Ishare alapja 19%-os veszteséget hozott össze idén), az európai bankok sem vonzzák mostanában a befektetőket, így szintén 15% körüli veszteséget szenvedtek el az európai pénzügyi cégekbe fektető alapok. Az angol font gyengülése is sok angliai és fontban nyilvántartott értékpapír hozamát lökte a negatív tartományba.
Aki nem fél az olyan egzotikus, világviszonylatban nem túl jelentős országok piacaitól, mint Szaúd-Arábia vagy Nigéria, szintén méretes esés után tud most beszállni a helyi piacra. (12-33% esés)
Az idei év nem a biotechológia éve az USÁ-ban, csak idén 16%-ot zuhantak az ezzel foglalkozó ETF-ek árai. Amiért esetleg érdemes megfontolni a vásárlás elhalasztását, az az elmúlt évek hozamai: az elmúlt 5 évben 25,62%-kal mentek fel az árak évente(!), 10 éves átlaghozam pedig szintén megközelíti az évi 15%-ot.
A másik nagy vesztes az Egyesült Államokban a napenergia szektor. Ennek oka a legnagyobb napenergiával foglalkozó cég, a SunEdison tavaszi csődje, amely szimplán belefulladt a hitelből való túl erőteljes terjeszkedésbe. Ha ez a veszteség nem lenne elég, ráadásul még a befektetők is elfordultak a szektor többi cégétől is, így sok ezzel foglalkozó ETF komoly mínuszt hozott össze, nem ritka a 33% feletti esés sem.
Bár idén a nyersanyagokkal foglalkozó alapok némi nyereségre tettek szert, az elmúlt évben az Ishare szélesen diverzifikált nyersanyag alapja -13%-ot hozott, ennél csak a 3 és 5 éves teljesítménye a csúnyább, de a 10 éves sem éppen egy fáklyásmenet.
Némi keresgéléssel rengeteg további vesztest találunk, egy listát sorba rendezve például itt. Azonban érdemes megnézni a listán azt, hogy az elmúlt év vesztesei mennyi emelkedés után estek vissza, ahogy az sem mindegy, hogy például a veszteség mondjuk az angol font értékvesztése miatt jött létre euróban.
Arról már nem is akarok szólni, hogy érdemes megnézni, hogy fizikai papírokat tart-e az adott ETF, vagy csak swapokat és ki a kibocsátója, illetve mennyi pénz van az adott alapban.
Szóval a dolog nem annyira egyszerű, hogy ha sokat esett, akkor megvesszük. Amit mondani szerettem volna, hogy a józan befektető inkább akkor vásárol, amikor valami akciós és nem akkor, amikor már régóta emelkedik valaminek az ára.
Arra nagyon megkérlek, hogy ilyen kockázatos alapokba csak akkor tegyél pénzt és csak annyit, hogy ha a felét elveszíted ennek a pénznek, az sem fog fájni. Az olyan befektetéseket, mint nigériai tőzsdeindex zuhanás utáni vásárlása, inkább tekintsd játéknak, mint befektetésnek és ne is áldozz annál több pénzt rá.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Hajrá részvénypiac!;)
Én maradok az 5 éve 15%-ot üzembiztosan termelő kezelt számlámnál. Lehet, hogy nem sok, de 1% floating mellett szerintem nem rossz.
Én a napenergiás ETF-eket tartom a legperspektivikusnak. A legtöbb cég pénzügyileg rossz bőrben van, ezért a befektetők utálják is a szektort, de közép és hosszútávon semmi ok nincs arra gondolni, hogy a legtöbb cég csődbe fog menni. A szektor hatalmas boom előtt áll és a legtöbb cég túl fogja élni a mostani nehézségeket, hatalmas emelkedést elérve. Pontosan ki fogja túlélni arra nem mernék fogadást kötni, de aki túléli, az hatalmas megrendelésekben fog dúskálni. Pont erre jó az ETF.
Mint írtam én szerencsejátéknak tartom a tőzsdét, semmi racionális alapja nincs sokszor az áraknak. Ha szerencsejáték, ott viszont 2 stratégia van: Bukások után tét emelés, nyerések után tét emelés. Az első belátható, hogy biztos csőd (tét duplázás, egy idő után a világ pénze sem elég), a másodikkal viszont lehet nyerni. De nálam a tőzsde alapból: No bet.
A Deutsche Bankról mi a véleményetek?
Petya, eddig jól hoz.
"Nagyobb eséllyel emelkedik egy árfolyam egy nagy zuhanás, mint egy hasonló emelkedés után."
Szóval nem nagyon hiszel a momentumalapú befektetésben?
@Petya , én inkább BNP-t, Banco Bilbaót és Commerzbankot vettem. Ugyanúgy akciós és nincs annyi botrány mint a DB-nél. 5-10 év múlva meglátjuk jól döntöttem-e.
már minden van belőle, mert mindenki UP-ot vár benne, szóval maradjon még puskapor egy "korrekcióra" is...
@Balázs:
Tavaly év végén lezártam első TBSZ számlámat valahol 17-18% közötti éves növekedéssel. Ennek ellenére irigylem a 15%-ot üzembiztosan hozó kezelt számládat, ugyanis az enyém nagy kilengésekkel hozta a fenti hozamot.
Megosztanád velünk, hogy az a kezelt számla mi és hol lehet hozzáférni? Köszi
@Gejza rovid tavon pontosan az: ostoba szerencsejatek. Viszont a szorgos emberek milioi, kik minden nap aktivan tevekenykednek a gazdasagban, nehany evtized utan valoszinuleg termelni is fognak valamit. Jaj nekunk ha nem igy lenne 🙂
@shylock "Viszont a szorgos emberek milioi, kik minden nap aktivan tevekenykednek a gazdasagban, nehany evtized utan valoszinuleg termelni is fognak valamit. Jaj nekunk ha nem igy lenne"
Eddig valóban így volt, mert az utóbbi kétszáz évben 30-40 évente megduplázódott a Föld lakossága. Csakhogy a jövőben már nem lesz ilyen népesség-martingale:-)
Ha egy feudalis foldesur lennek, akkor a "tobb jovedelem tobb jobagyot igenyel" tipusu gondolkodast elfogadnam. De az is lehet hogy nem, mert mar a kozepkorban is volt eleg ellenpelda, es vegul is a hatekonysagot valamint termelekenyseget nem lehet csak ugy eltemetni.
@Balázs
@Omnisapient
Ott volt pl. a budakess kezelt számlája, 10 évig milyen fasza volt (papíron), maga cég is 20 éve a piacon volt..
Aztán mossá mégse olyan jó..
aztán van itt külföldi is..5gulden vagy Perfecto FX
kezeltszamla.hu/palyafutasom-legnagyobb-bukasa-ez-het/
van még 1 pár persze,
a másik kedvencem hogy a te pénzeddel keresik halálra magukat számukra rizikó nélkül, számodra kockázatosan, ha minden fasza nyernek 30%-ot neked visszaosztanak 15-öt.
Ha gáz van akkor csak te bux, tőkegarancia idevagyoda.
Bonusz pletyka szintjén az oldal atyja sem preferálja ezeket a befektetéseket 😉
a DB-t "állítólag" NEM fogják hagyni bedőlni ha odakerül a sor, persze garancia nincs arra nem hogy úgy végzi mint a piraeus görög bank, hogy nem csődölt be csak 15.000-ről esett pontosan 0,14-ig az árfolyam
a jövőt még Sorosgyuri sem látja nemhogy mi helóták 😀
Kezelt számla hú az nagyon meleg, hosszutávon mindegyik bedöl.
,Balázs szerintem fogd a pénzt és fuss amig még megteheted.
Neves intézményi befektetők szerint is az ETF-ek az új részvények. Nem értem, hogy Miklós miért buzdítja a szerintem nem kellően szofisztikált olvasóit ilyen kockázatos műveletekre. Régen rossz, ha valaki most és ilyen rövid írásból értesül ezekről a lehetőségekről, és vesz ilyen kockázatos eszközöket. Ki fog szólni, hogy meddig kell tartani, és mikor kell majd eladni?
@shylock: "Ha egy feudalis foldesur lennek, akkor a “tobb jovedelem tobb jobbagyot igenyel” tipusu gondolkodast elfogadnam."
Az lehet, hogy a hatékonysággal és gépesítéssel az embert mint termelési tényezőt tudod helyettesíteni, de az éremnek van másik oldala is, mert kevesebb ember kevesebb fogyasztót, azaz kisebb gazdaságot is jelent.
A megoldás, hogy a robotokat is rá kell majd kényszeríteni a fogyasztásra és hitelfelvételre 🙂
A gurulóhordón egyszer összefüggésbe hozták a gazdasági lejtmenetek kezdetét a munkaképeskorú lakosság számának tetőzésével.
gurulohordo.blog.hu/2013/03/06/a_sok_tesztoszteron_nem_tesz_jot_a_demokracianak
@omnisapient : Szerintem semmi okod a panaszra! Ha jól számolom, bőven megduplázódott a kezdeti tőke abban a TBSZ-ben, akkor meg nincs miért keseregni a menet közbeni mínuszok miatt.
Elárulod a portfólió főbb paramétereit, jellemző összetételét? Stabilan tartottál mindent, vagy időnként cserélgetted a papírokat? Melyik szolgáltatónál tartottad?
Előre is köszönettel
@maveryck Szerintem nem szabad osszehasonlitani egy ceg reszevenyet egy ETF-fel, ami mondjuk nem szektorspecifikus. Kisebb egy totalis veszteseg lehetosege egy DAX30-at, vagy SP500-at lekoveto ETF eseten, mintha a penzunket egy lora tesszuk fel. Azert itt a cikkben is a nagy kilengesu ETF-ek olyan szektorokat kepeznek le, amiknek nagy a beta-ja es ha az adott szektornak jol megy, akkor az ETF arfolyama is szarnyal, ha meg nem akkor van veszteseg.
A mostani eleg langyos idoszakban az en ETF portfoliom is alig hozott valamit (eves tavlatban talan 1%-ot). Tudom, hogy vannak sokkal jobban teljesito alapok, de nekem ez igy megfelel.
Petya, a Deutsche Bank, háááát.....
portfolio.hu/finanszirozas/bankok/sorra_dolnek_ki_a_csontvazak_a_vilag_egyik_legmocskosabb_bankja_a_deutsche_bank.238515.html
Kisbéla, egy újabb hangzatos portfolio cikk. Mint a legutóbbi, miszerint összeomlott a DB árfolyama, mert 3%-ot esett az ára, hogy aztán emelkedjen 10%-ot.
@Kiszamolo most hogy ilyen olcsó a gbp (bár volt a történelemben olcsóbb is a gbp a huf-hoz képest), te vennél UK állampapírba (gilt) fektető etf-et? pl ezt?
ishares.com/uk/individual/en/products/251806/ishares-uk-gilts-ucits-etf?siteEntryPassthrough=true&locale=en_GB&userType=individual
ha nem, miért nem?
@Kiszamolo
A fősodratú médiában mégse lehet pénzügyi hír hogy mari néni befizette a sárga csekket mind eddig mindig 30 éve 😉
re RTLClub - Halálhiradó
Megaztán az a hír is járja hogy a DB már régen jobban lenne minden szempontból ha megincsak a média nem segítene be naponta 1-1 koporsószöggel.
Kérdés, hogy a szaudi-nigériai ETF-ek, azaz a fejlődő országok ETF-ei nem kerülnek-e lényegesen többe (magasabb TER).
Az rendben van, hogy magasabb hozam= magasabb kockázat ;de miert kerülnek többe a fejlődő országokat követő ETF-ek?
Én nem tudom az okát..
@usespanner szigorúan véve az általad említett régió un Frontier Market kategóriába kerül. Ez jóval rizikósabb mind a fejlődő.
Költségeket feltehetőleg nagyobbak mivel ezek viszonylag kevésbé likvid papírok.
@Kiszamolo
DB: Poziból beszélsz; látom! 😀 Én is tettem bele egy kis aprót, eddig OK.
@Kiszamolo
Tudsz olyan befektetésről ami az űriparral kapcsolatos? Nekem leginkább a SpceX tetszene, de nincs nyilvános részvénye..
@ügyvéd van etf, ráadásul elég jól hoz:
ishares.com/us/products/239502/ishares-us-aerospace-defense-etf
de az űripart a spacex-el azonosítani nem túl távolra látó dolog.
Hosszú távú befektetések esetén megéri külföldi brókert választani? ETF-eket vennék, esetleg államkötvényeket (de azt is lehet ETF-ben). Nem akarok hozzányúlni 5 éven belül, szóval itthon KBC-nél TBSZ-el lehetne adómentesen befektetni, csak a KBC számlavezetést + jutalékot kell megfizetnem. Viszont ez jóval drágább mint mondjuk az Interactive Brokers-nél. Kérdés, hogy hogyan kéne adóznom Interactive Brokers-e számla esetén? Gondolom TBSz pl kilőve? De magyar adót fizetek csak? Vagy USA adót, és a különbözetet meg itthon kifizetem (ha van)?
@tomi kérdés mivel jársz jobban. esetlegesen az alacsonyabb tranzakciós és járulékos költségekkel, vagy az adókedvezménnyel?
IMHO az angol leányvallalatnál nyitott számláról ugyanúgy kell adóznod (ameddig UK az EU része) mintha itthon lenne számlád, csak ugye mindig napi huf árfolyamot kell számolni a nyereség/veszteségnél, de ezt egy egyszerű excel táblázatban meg tudod tenni, hogy kiszámold a 15%-os adódat. de nincs náluk számlám, szóval ez privát vélemény.
@gaborr
Olvas, értelmez. Nem "azonosítottam", csupán azt írtam, hogy "nekem a SpaceX tetszene".
Írtam ezt azért, mert egyedül a Musk művek 😀 volt képes arra, hogy teljesen önerőből alig 5 év alatt kijusson az űrbe, saját hordozókkal. Ehhez még elég nagy országoknak is jóval több idő kellett. A többiek ehhez képest (Blue Origin, ATK Orbital, stb) jóval hátrébb tartanak. Ezért ÉN ebben látnám a legnagyobb fantáziát.
Az általad ajánlott ETF azonban pont úgy látom, hogy a szektor "hagyományos" vállalataiba Boeing, stb fektet, nem a most feltörekvő magáncégekbe,
( Szóval ne oszd az észt...)
@ügyvéd ok, hajrá! =)
@Tomi
Ha kisebb költségeket akarsz, nézd meg a RandomCapitalt is. Nincs számlavezetési díj, van TBSZ és a jutalék is egy kicsit kisebb, mint a KBC-nél.
Egyébként, ha kb. évi 3-4 % nyereségre számítasz, abból az adó miatt lejön 0,6-0,8%. Ez jóval több, mint pl. a KBC-s TBSZ évi 0,12% díja.
Opsz. Megint nem ment át a kommentem, amiben illedelemesen nem értettem egyet/rácsodálkoztam/kérdeztem/ a posztra/posztról, és csak a blogon máshol található hivatkozási pontokra linkeltem. Passz.
@Petya : Deutsche Bank? Háttér, check this out: "Germany's Invisible Crisis PDF"
"Aki nem fél az olyan egzotikus, világviszonylatban nem túl jelentős országok piacaitól, mint Szaúd-Arábia vagy Nigéria"
Attól függ, ki milyen szemüvegen keresztül nézi a világot: geostratégiailag mindkét ország pont *elég* jelentős, persze biztos van, aki mindenhol csak grafikonokat lát és nem keres mélyebb összefüggéseket (a grafikon nem az alfája és omegája az összefüggéseknek). Amúgy szerintem se vegyél nigériai, de pláne szaúdi ETF-et, lásd fent (jön az amcsi palagáz).
@ügyvéd: Offtopic, de a "Musk művek" nem önerőből jutott ki az űrbe, hanem a NASA által finanszírozott projekt keretén belül. Musk nem csak és kizárólag a saját pénzét tette bele a projektbe, hanem masszívan kapta az állami pénzt is. Úgy meg nem annyira nehéz.
@ Stanlee
Ez így ebben a formában egyáltalán nem igaz. Olvass utána.
De a trúváj a SaceX történetében nem is az, hogy ki miből finanszírozta, hanem a "gyorsaság" amiről írtam: "Ehhez még elég nagy országoknak is jóval több idő kellett.
Soha senkinek nem sikerült ilyen rövid idő alatt a "nulláról" kijutnia az űrbe.
Ez a lényeg. Ezért szeretnék SpaceX részvényes lenni! 😀
Stanlee
Bármennyi pénzt adnának neked, utána tudnád csinálni?
Jah nem?
Annyira bírom az ilyen fazonokat, "Úgy meg nem annyira nehéz."
ÉSZNÉL VAGY?
Azt mondja: "Azonos hozzászólásokat észleltünk, úgy tűnik ez már egyszer megírásra került."
Akkor ezzel mi legyen? Köszi!
@BTM:
ERSTE-nél van a TBSZ. Inkább kereskedtem, mint tartottam. Sokat kerestem és buktam is turbó certifikátokkal. Most már tudom, hogy kell velük bánni, így most már csak az irányt és az időzítést kell eltalálni a megfelelő mögöttesben és utána folyamatosan figyelni, amíg nyitva a pozi.
Egy dolog nem teljesen világos számomra teljesen : ETF tartásánál (vétel utan mondjuk 5+ évig tartás) van valamilyen plusz költség közvetlenül az ETF-fel kapcsolatban? Ha csücsül a KBC számlán, azért számlavezetést fizetek, de magának az ETF-nek nincs költsége? Vagy olyan, mint a részvény, elvan a számlán, és nem kér enni?
Tovabb tanulok, ha jól értem, az ETF-nél nincs tartási költség, hanem a vételi és az eladási ár közötti különbség a költség, amit az ETF jegyzője nyer. De ez csak egyszeri költség, ha hosszú távú tartás a cél, nem pedig daytrade, akárhány évig tarthatom az ETF-et extra költség nélkül.
Jól értem?
Márk van éves költség, jellemzően 0.1-0.5%. Ezt az ETF kibocsátója vonja le.
Plusz van egy évi 0.12%, amit a számlavezetésért von le a számlavezető.
Kiszamolo,
Értem, hát, az azért hosszú távon nem kevés költség - persze, minden relatív, a bef. alapnál nyilván egy nagyságrenddel jobb.
Ezt a költséget hogyan érvényesíti? Plusz költség nekem, vagy az árfolyamba épül? Honnan vonja le a kibocsátó? A számlavezetőmön keresztül a főszámláról?
Nézem az ETF adatokat az xtf.com-on, az expense ratio lesz ez a költség, ha jól gondolom.
Viszont nem találom, hogy osztalékfizető, vagy nem osztalékfizető egy ETF. Ahol van last dividend adat, az nyilvan osztalekfizeto. Mi szerepel itt, ha nem az? Vagy máshol fel van tuntetve, hogy nem osztalékfizető?
koszonom,
Mark
Még egy kérdés. Volt szó fentebb az osztalékfizető ETF-ekről. Ha TBSZ számlán tartok ETF-eket, akkor elvileg oda nem mehet, mert TBSZ számlán pénzforgalom csak a nulladik gyűjtőévben lehet. Akkor hova kerül az osztalék? Az kerülhet mégis a TBSZ-re, vagy az értékpapírszámla főszámlájára kerül?
Sehol nem tudok szűrni a visszaforgató ETF-re, ezért alig találtam ilyet.
@Márk
2016-11-30 at 19:16
"Ha TBSZ számlán tartok ETF-eket, akkor elvileg oda nem mehet, mert TBSZ számlán pénzforgalom csak a nulladik gyűjtőévben lehet."
A TBSZ-en lehet pénzforgalom, ha az ellenérték a TBSZ számlán van.
Ha veszel vagy eladsz valamit. Ha kamatot kapsz vagy osztalékot. Ezeket mind rákönyvelik a TBSZ számlára.
Csak további összegeket nem lehet befizetni vagy betutalni a gyüjtőév után.
@Márk
2016-11-30 at 11:02
"Ezt a költséget hogyan érvényesíti? Plusz költség nekem, vagy az árfolyamba épül? Honnan vonja le a kibocsátó? A számlavezetőmön keresztül a főszámláról?"
Az ETF kezelő az éves költség 1 napra eső részét mindennap kiveszi az alap készpénz állományából. Ugyanúgy, mint egy másfajta befektetési alapnál.
Ennyivel csökken az alap naponta kiszámított értéke és ezen keresztül az árjegyző vagy más vevők és eladók által kialakított árfolyam.
Röviden: beépül az árfolyamba.
headset,
köszi szépen a válaszokat, most már világos.
Tegnap este éppen elkezdtem összevadászni ETF-eket (főleg itteni cikkek, illetve lustaportos cikkek alapján), de ezek főleg amerikaiak, és osztalékfizetők.
Aztán olvasgattam a Tehetős Teknősön, és elbizonytalanodtam. Meg fogom próbálni megnézni az európai, nem osztalékfizetős ETF-eket is. Csak elég nehéz a sok adatból kikeresni azt, amelyik engem érdekel...
Márk, mi lett eredménye a kutakodásnak?
Itt nem kéne, hogy legyen WHT:
etfinfo.com/en/product/IE00B5BMR087/