Megéri-e a napkollektor és mikor térül meg? Erre keressük a cikkben a választ.
A cikk apropóját apósomék adták. A helyi önkormányzat 300 ezer forinttal támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását, ezért belevágtak a napkollektor telepítésébe.
(Ez egy miskolci, vagy debreceni cég, hónapok óta szenvednek velük, hol nincs tőkéje a cégnek a tartály megvételére, hol egyéb gondjuk van. Kíváncsi leszek, hol lesznek 5 év múlva, ha valamit javítani kellene a kollektorokon. De ez már egy másik történet.)
Nagyon röviden azok kedvéért, akik nincsenek képben a napenergia területén:
A napenergiát kétféleképpen lehet hasznosítani: áramtermelésre napelemek segítségével, illetve melegvíz előállítására napkollektorokkal.
Napkollektorból két fajta van: a sík és a csöves. A sík a hagyományos, a csöves az új technika. Annyiban jobb a csöves, hogy felhős égboltozatnál a szűrt fényből is ki tud valami kis energiát nyerni. A sík mellett a régi és kiforrt technika szól. Síkkollektorokat 25-30 éve használnak, a csövesek sokkal bonyolultabbak és nem biztos most még, hogy akár 20 évig is működőképesek lesznek-e. Ha kisüt a nap, mindkettő egyformán termel, a síkkollektor-pártiak szerint a szűrt napból kinyerhető energia elenyésző, csak ez miatt nem éri meg a bizonytalan és drágább csöves kollektor.
Az így termelt melegvíz használható fürdésre, illetve áprilisban-szeptemberben fűtés helyett kisegítő fűtésre, illetve ősszel fűtés-rásegítésre.
A napkollektor rendszer áll a tetőn elhelyezett táblákból, egy 300-1000 liter közötti tartályból (attól függ, hogy akarjuk-e fűtés-rásegítésre használni), az összekötő csővezetékekből, illetve egy vezérlő részből. Egy átlag családot 3-4 kollektor tábla ellát, de amint látszik, az árat kis mértékben befolyásolja, hogy kettő, vagy több tábla van-e felszerelve.
Nagyon fontos a tájolás, északi tetőre egyáltalán nem szabad telepíteni napkollektort, de keleti, vagy nyugati tető sem igazán nyerő. Ha már választani kell, a nyugati a jobb, mert reggel még túl párás a levegő.
Na ennyit magáról a kollektorról. A kérdés az, megéri-e belevágni.
Az ezzel foglalkozó vállalkozások szerint mindenképpen. Mindenféle táblázatokban kiszámolják, hogy 10-20 év alatt megtérül, ha ennyi meg annyi kilojoule energiát termel évente.
Mi a két leggyakoribb csúsztatás ezekben a táblázatokban? Az egyik, kevésbé szofisztikált ferdítés, hogy a nyári energiatermelést kivetíti egész évre, miközben télen jóformán alig termel valamit a kollektorunk. Ezt viszonylag könnyű kiszúrni.
A másik szokásos számolási mód, hogy a teljes termelést figyelembe veszi, de külön a télit és a nyárit. Mi ezzel a gond? Csak annyi, hogy a nyári termelés kb. egy negyedét tudjuk csak felhasználni! Azaz a nyári kánikulában, amikor olvad a bitumen a tetőn, hiába van négy kollektorunk, ha már egy is bőven elégséges energiát termel. Így a másik három kollektor-tábla számunkra felesleges energiatermelése a megtérülés szempontjából lényegtelen, ezért nem is volna szabad számolni vele.
Akkor hogyan számoljuk ki, hogy megéri-e a napkollektor?
Pofonegyszerű a megoldás. Két megoldást is fogunk nézni.
Elkértem apósomék gázszámláit. Nyáron, amikor csak melegvízre és főzésre használják a gázt, átlag ötezer forintos gázszámlájuk van., amiben már a havi alapdíj (1250 Ft) is benne van. Azaz ez az összeg egy része az, amit melegvíz-készítésre fordítanak, maximum ennyit tudnak spórolni a napkollektorral. Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy ezt a teljesítményt télen is hozza a kollektor, viszont hanyagoljuk el a fűtés-rásegítés hatását cserébe.
Az állami támogatás után saját pénzükből 1.7 millió forintot ruháztak be a kollektorba. (Itt nem számoltam még az aluminium redőnyök árát, azzal együtt a két és fél millióhoz közeledik a számla vége.)
Ha ezt betennék bankba, tartós befektetési számlára, vennének belőle inflációkövető magyar államkötvényt infláció+3%-os kamatra, kamatadó-mentesen (TBSZ számla), akkor ez a pénz az infláció felett(!!!!) évente további 51 ezer forintot kamatozna úgy, hogy a tőkéjük nem csak megmarad, hanem még az inflációval gyarapszik is évente, azaz a reálértéke sem változik.
Az 51 ezer forint évente havi 4250 forintot ér reálértéken, körülbelül ennek az összegnek a háromnegyedét költik melegvíz-előállításra havi szinten. Azaz mivel a fenti esetben a tőkéjük megmarad, sőt az inflációval megegyezően gyarapodik, örökjáradékszerűen megkapnák ezt a pénzt.
Vagyis ezekkel a feltételekkel a beruházás sohasem fog megtérülni. Nemhogy 10, vagy 20 év alatt, de még 200 év alatt sem, ha a gázár az inflációval megegyező mértékben növekszik.
Ahhoz, hogy 20 év alatt megtérüljön a beruházás, a mai állapot szerint kb. kétszeres gázár kellene.
(Természetesen egy igazán nagy családnál, ahol esetleg több generáció együtt él és a melegvíz-fogyasztásuk a sokszorosa a fent említettnek, lehet, hogy mégis megéri a kollektor.)
Nézzük a másik megközelítést, az annuitás-számítást. Az annuitás lényege: egy adott összeget egy adott kamat mellett kölcsönadunk és egyenlő részletekben törlesztik vissza, ahol a havi törlesztő tartalmaz kamatot és tőketörlesztést is. (Így működnek a lakáshitelek is)
Tehát tételezzük fel, hogy "kölcsönadunk" a napkollektorunknak 2,5 milliót (ennyi a beruházásunk ugye), mennyit kell "visszafizetnie", azaz havonta megtermelnie a napkollektornak, hogy adott időszak alatt megtérüljön a beruházásunk.
Ha elfogadjuk, hogy jelenleg 7%-os bankbetétet találni nem egy nagy kunszt, akkor számoljunk ennyivel.
Akkor térülne meg a beruházásunk 10 év alatt, ha a kollektor havonta megtermelne (kiváltana) 29.027 Ft ára gázt. 20 év alatt akkor térülne meg, ha havonta 19 ezer forintnyi gázt váltana ki.
Mivel a teljes havi gázfogyasztásunk nincs ennyi összesen (éves szinten), ebből is látszik, hogy nem térül meg a kollektor 10 év alatt, de még 20 év is erősen kérdéses.
Az már csak hab a tortán, hogyha csak 3-4 évente kell karbantartásra 20-30 ezret költenünk, máris elvitte 6-7 havi melegvíz-termelés árát a szervíz.
Külön öröm, amiről gyakran elfeledkeznek a számolásnál, hogy a napkollektor elektromos berendezései bizony nem kevés áramot is fogyasztanak.
(A második számolásnál vigyázni kell azzal, hogy nem vettük figyelembe a gázár növekedését, ezért ne a mai, hanem egy tízéves gázár-átlaggal kalkuláljunk.)
Ha valaki ezt másként látja, kérjük ossza meg velünk a tapasztalatait.
Update: márciusi és áprilisi használat után azt kell mondanom, nagyobb szutyok a rendszer, mint eddig hittem. Nem hogy gyakorlatilag nulla volt a fűtésrásegítés értéke, igen sok napon át még a meleg vizet sem tudta szolgáltatni 4 embernek tavasszal! Szerintem ablakon kidobott pénz volt a kollektor ára. A nyári kánikulában egy feketére festett olajos hordó is fel tud melegíteni párszáz liter vizet 40-50 fokra, azért kár egy fillért is kiadni.
Update 2: egész júliusban rengeteget ment a kazán a felhős idő miatt, pedig négy kollektortábla figyel a tetőn, 2 és fél millió forintért. Ennyit a megtérülésről....
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. target="_blank" rel="noopener noreferrer">. vagy RSS-en
*VaLaci:*
Szia!<br />
Az észrevételed sajnos sok igazságot tartalmaz, azért néhány dolog sántít.<br />
Nem derül ki pl., hogy mire kértek/kaptak árajánlatot. Volt-e előzetes felmérés, tervezés? Mire szeretnék felhasználni a napenergiát? Optimálisak-e a helyi adottságok? A szerelő/szállító garancia vállalása miben merül ki? Napkollektorok felrakásakor sajnos az esetek nagy többségében ezek a kérdések elő sem kerülnek, hisz a szerelőnek a munka megszerzése a cél, és nem az ügyfél elégedettsége. <br />
A síkkollektort már több mint ötven éve szerelik világszerte. Lásd: <a rel="nofollow" href="http://chromagen.com/">chromagen.com/</a><br />
A kollektorok összehasonlításánál, a sík sokkal egyenletesebben termel éves szinten mint a csöves. Fűtésrásegítésnél ezért ajánljuk inkább ezt. A nyári plusztermelés hasznosításáéra is kidolgoztunk már megoldásokat, mellyel elektromos áramot takaríthatunk meg.<br />
Mindenképp kiemelném, hogy határozottan el kell választani a meleg víz előállító, és a fűtésrásegítő rendszert! Nem biztos hogy mindkettőt megéri mindenhol szerelni. A megtérülés az első esetben 3-5 évre tehető támogatás nélkül. Ebből kiindulva lehet további kalkulációt végezni...
*Kiszámoló:*
@VaLaci: Írhatnál bővebben is, ha van rá időd.<br />
Hogy apósoméknak nem éri meg soha, az fix. Azt már le sem írtam, hogy a keleti tetőre szerelték nekik. Illetve még fel sem szerelték, ott áll a garázsban dobozban.<br />
Ritka frankó brigáddal szerződtek.<br />
<br />
Ti mennyiért szerelnétek fel, ha minden alapanyag megvan? 4 kollektor, 1000 l tartály, a tető és a garázs (tartály) között van még egy szint.
elvesztek a régi blog.hu-s hsz-ek
nemrégiben egy ismerősöm vett lakást, és nagyfelújítást csinált. Az édesapja, aki irányította a munkát, mindenképpen rá akarta beszélni a napkollektorra. Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy erről beszéljem le az apukát. :):):)
Az illető hölgy (jelenleg) egyedülálló, rengeteget dolgozik. Amire nem sajnálta a pénzt (tisztában volt vele, hogy felesleges, ágyúval verébre lövés), vett egy szuper, tárolós, kondenzációs kazánt, ami a fürdőszobában lett felszerelve. Az egyetlen másik melegvízvétel a fal túloldalán lévő konyhában van.
Nálunk, átfolyós kazánnal, ami min. 3 méterre van a vízvételi helyektől, 2 gyerekkel, a nyári gázfogyasztásunk volt kb. 3000 forint (20m3).
Még ezek után is egy délelőtt elment arra, hogy legalább annyira meggyőzzem, hogy egy évet várjon a kollektor felszerelésével, ezalatt mérje le, hogy kb mennyi pénzt fordít a melegvíz előállításra. Talán megegyeztünk... 🙂
ja, és a szépség: újból lehet áll. támogatást igényelni ilyen projekthez (50%-ot). feladat, a lány mindenképpen nézzen utána. Kiderült, hogy a támogatás csak akkor jár, ha meghatározott szerelők végzik a munkát. Viszont kiderült, hogy velük végeztetve, a költségvetés közel a duplája lenne... ennyit az állami támogatásokról. viszont a szerelő cég javára legyen szólva, miután meghallgatták a paramétereket, első mondatuk volt, hogy soha nem fog megtérülni.
szerintem csak szállodának, panziónak, étteremnek, ilyesminek érheti meg, ahol nagyon sok melegvizet fogyasztanak. Meg kell nézni, mennyit spórolsz vele...
Az első érv a fenti vitában az volt, hogy "nyáron nem kell gázszámlát fizetni". Persze, nem kell a 2000 forintos gázszámlát kifizetni, nagy kaland, miután egyösszegben kifizetett 1milliót...
Kedves Kiszamolo.
Tudom, hogy nem jo helyre irom ezt , de hatha megtalal.
A kerdesem , hogy hol talalom a LED -es osszehasonlitast mer bar erdekel , nem sikerult felkutatnom.
Koszonet, Joey
Annak az az oka, hogy még nem írtam meg. 🙂
De mivel már egy éve akarok írni róla, remélem, hamarosan meglesz.
Koszonom a gyors valaszt.
Ha esetleg van a tarsolyban egy haz hoszigeteles(kulso) , valamint nyilaszaro csere osszehasonlitas is erdekes lehet.
En kivulrol szigeteltem , de a nyilaszarot akarhogy szamoltam 20 ev alatt sem erte meg. Eleg volt egy 5000ft-os szigetelogumi csere.
1 év üzemelés után mi a tapasztalat a napkollektorról?
Üdv,
István
Soha nem vennék, legalábbis ennyiért nem.
A szerelők már többször voltak, a megtermelt melegvíz értéke köszönő viszonyban sincs a termék árával. Nettó bukás az egész.
Viszont most beszéltem egy arccal, a Baumaxban akciós egy kollektor, annak van tetőre szerelhető változata is, 500 ezer forint mindennel (kisebb, de meleg vízre elég). Ha ennek felét visszakapod támogatásban, 4-5 év alatt behozhatja az árát
Nem támadásképpen, de nagyon zavaró, hogy a post írója minimális információk szolgáltatása mellett húzza le az egész technológiát egyetlen megvizsgált projekt kapcsán.
A napkollektoros rendszerek tervezése és telepítése komoly szakértelmet kívánó feladat, ezernyi buktatóval, itt pedig már a post elején említésre kerül, hogy valami gyanús társaság készítette a rendszert, akik hónapokig azon küzdöttek, hogy egyáltalán az alkatrészeket beszerezzék a projekthez. Ebből már önnmagában lehet következtetni valamelyest az elkészült rendszer esetleges problémáira.
Egy hibásan, ügyetlenül kiépített rendszer nyilván a közelébe nem fog jutni soha a jó megtérüléshez szükséges hatásfokhoz. Mi értelme van ilyen kapcsán egyáltalán megtérülésről beszélni?
Nem világos, hogy az ablakokra szerelhető aluminium redőnyök egyáltalán mit keresnek a számításban. Nyilván semmi közük a napkollektor megtérüléséhez, ergo minek kellene hozzáadni őket az 1.7M forintos beruházási árhoz? A szerző pedig rendszeresen a 2.5M forintos árat szerepelteti ami ezeket is magába foglalja.
Mivel a cikk a rendszer paramétereiről szinte semmit nem ír, lehetetlen megítélni, hogy miért ilyen rossz a hozama. Ettől függetlenül, néhány példa a hatásfokot rontó tényezőkre:
- Napkollektoros fűtésrásegítésnek csak akkor van értelme ha a ház felületfűtéssel rendelkezik és annak méretezése, maximum 30-35 fokos előremenő vízhőmérsékletnél már kifűti a házat az idő nagy részében. A napkollektor ugyanis ennél magasabb hőmérsékletű vizet csak zuhanó hatásfok mellett tud előállítani télen. Radiátoros fűtési rendszerre értelemszerűen csak gyalázatos hatásfokkal lesz fűtésrásegítés (ha van egyáltalán olyan mekk-mester ai ilyennel próbálkozna).
- A napkollektorral télen nem használati melegvizet (HMV) kell termeltetni, hanem a házat kell fűteni (ha megoldott a fűtésrásegítés). A HMV ugyanis sokkal magasabb hőmérsékletű (>45 fok), azaz ezt a napkollektor már csak lényegesen rosszabb hatásfokkal tudja előállítani. A rendszerrel szállított vezérlőnek ilyenkor automatikusan a fűtésrásegítést kell prioritásba engednie és a HMV-t meg termelje meg ilyenkor a bojler annélkül hogy hőt venne le a napkollektoros rendszer pufferéről.
- A vákumcsöves picivel jobb a téli HMV termelésre (ha valaki mégis ezzel akar próbálkozni).
- Ha a nyári igényekhez túl sok hőt termel a napkollektor szet, akkor a paneleket fel kell emeltetni, hogy nagyobb szögben álljon a földhöz képest. Ezzel a nyári termelés csökken, a téli viszont nő. Valószínűleg rosszul van megválasztva a panelek dőlésszöge ha ez fellép. Persze ha a szögemeléssel nagyon elmenve a 45 foktól már romlik a teljes-éves hatásfok de az elrontott rendszeren még így is javít, mert egyrészt nem lesz 90 fokos a tartály nyáron (fűtve a házat), másrészt télen sokkal jobban fog termelni az ekkor fennálló lapos nap-beesési szögek miatt.
- Nagyon meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán el lehet-e értelmesen helyezni a kollektor paneleket mert masszívan tönkreteheti a megtérülési esélyeket. Ha a telepítés helye tele van betakarással (pl.: déli oldalra telepített magas fenyőfa, nem legalább 45 fokban dél felé néző panelek, elégtelen dőlésszögű tetőre szimplán ráfektetett panelek...stb), akkor nyilván gyalázatos lesz a hozam.
- A 4 paneles (gondolom 8m2 körüli) rendszer nagyon vékonykának tűnik fűtésrásegítésre. Ehhez nagyon jól hőszigetelt, nagyon profin megtervezett és kivitelezett felületfűtés kell hogy bármilyen látható hatást hozzon.
Összességében senkinek nem javaslom, hogy pusztán ez alapján a cikk alapján döntsön, mert a leírtnál jobban működő rendszereket azért lehet bőven találni.
Az nyilván hatalmas probléma, hogy nagyon kevés igazán hozzáértő és korrekt áron dolgozó cég van a piacon, ezért kockázatos belevágni. Sajnos nagyon bele kell ásnia magát a napkollektorra vágyónak ahhoz, hogy ne egy nagy rakás trágyát kapjon nevetséges árakon.
A posztolónak abban tökéletesen igaza van, hogy havi 5 ezer forintból nehéz lesz megtakarítani. Ennek megfelelően ilyen kis projektben szerintem sincs értelme gondolkozni, és ehhez képest az 1.7M forintos beruházási ár nagyon sok. Egy lényegesen nagyobb fűtésrásgítési arányt megválasztva (ha erre alkalmas az épület) lehetett volna jobb számokat elérni, hiszen sok rendszerkomponens ára nem lineárisan növekszik, azaz a nagyobb rendszer teljesítmény arányosan olcsóbb lesz. Ugyanígy a telepítés ára sem lineárisan növekszik a korrektül dolgozó cégnél.
Pusztán anyagilag nem jön ki az egész. Amíg 4 ezer forint a melegvíz előállításának költsége, addig nonszensz a kétmilliós számla egy rendszerért, ami szinte kizárólag csak melegvizet képes adni.
A redőny azért kell, mert nyáron túltermel a rendszer. Ilyenkor szoktak a szerencsétlen kollektor-tulajdonosok medencét tölteni a felesleges forróvízzel (500 Ft/köbméter áron). Vagy redőnnyel védekeznek.
Abban igazad volt, hogy a banda erkölcstelen és lehúzós volt. Azt kellett volna mondaniuk, hogy a hagyományos fűtési rendszerhez felesleges a fűtésrásegítés, kétmilliós rendszer helyett csináljunk egy ötszázezreset.
Csak hát kellett a nagy haszon.
Amint írtam is, ez a kollektoros marhaság max 500 ezerig éri meg, azt is csak akkor, ha az állam támogatja.
Áááá, milyen árak vannak már itt, ne vicceljetek, tavaly előtt vettem 215.000 Ft ért egy napkollektoros (nyomás alatt működő-22 csöves)rendszert (http://www.grunpower.hu/), mondjuk már 115 ezerért is lehet venni itt kisebb teljesítményűt 2 fős háztartás részére.Magam szereltem fel a tetőnkre és kötöttem a rendszerre, nem egy ördöngősség. Mi 6 fős család vagyunk, 2 év használat után elmondhatom, hogy minden várakozásomat felülmúlta. Februártól egészen november elejéig használjuk, kizárólag melegvíz előállításra. A vizet rövid idő alatt (2-4 órán belül) 60-90 fokosra fűti fel. Számításaim szerint havonta kb. 8 ezer Ft-ot spórolunk vele. Egy évben használjuk 9 hónapot, így 3 év alatt behozza az árát. Na erről ennyit.....
Ez a 10 évre vonatkozó 29.027 forint hogy jön ki?
Csak hogy tanuljak 🙂
Annuitás számítás.
Tudnál készíteni egy elemzést arra vonatkozóan, hogy megéri-e vízórát szereltetni a panel lakásba, vagy inkább jobb fizetni a ház teljes fogyasztása és a lakók száma alapján kikalkulált összeget?
Kifelejtettem a legfontosabbat, azaz, ki kell derítened, hogy átlag alatt vagy felett fogyasztasz. Kérdezd meg, mennyi az összfogyasztása a háznak, ezt oszd el az albetétek számával, és ekkor megkapod azt. Ha kevesebb saját fogyasztásod az éves átlagnál, akkor érdemes számolgatni, ha lényegesebben több, akkor eleve jól jársz, semmi teendőd.
Ez szerintem nagyon sok mindentől függ, leginkább mert a hazánkban a vízdíjak szórása elégé nagy kilengést mutat területileg. Például Budapesten majd fele annyi, mint mondjuk Bicskén, és akkor a csatornaköltségeket pluszban ide számítom, mert ugye ebből generálják azt. Ami fix költségeket illeti, ennek a kialakítása lakásfüggő, de az biztos, hogy ezt hatévente azaz ún. almérőt cserélni kell, ez most kb. 20 ezer (meleg és hideg vízről beszélek). És ekkor jön a fogyasztásod szintje, milyen időtávról beszélünk és az alternatív költség.
Egy szó mint száz, ki kell számolni.
Nagyon sok a hozzá nem értő cég, mert ez új technológia, és valljuk be, nálunk a mesteremberek, és a műszaki tervezők színvonala sem olyan, amilyen kellene legyen. Olyat is hallottam, hogy valakinek úgy szerelték fel a csöveket a tetőre, illetve úgy tervezték meg a rendszerét, hogy a csövek nyáron túlfűtöttek, és felrobbantak.
Egyébként meg most olvastam a Haszon Magazinban, hogy a gáz ára 3 éven belül jelentősen csökkenni fog, mert rácsatlakozunk az EU-s hálózatra a szlovák határnál. Íly módon nem leszünk kiszolgáltatva a Qva drága orosz gáznak. A litvánok ugyanis felnyomták az oroszokat az EU-nál, versenyelőnnyel való visszaélés miatt, és ezért most vizsgálat folyik az EU-ban a Gazprom ellen. Persze, az is lehet, hogy más van a háttérben.
Egyébként a HV (használati melegvíz) előállítása nem olyan nagy összeg a fűtéshez képest, mint ahogy az összes háztartási költséget tekintve a világításé is elenyésző. Nem ezeken érdemes spórolni, hanem olyan beuházáson, amellyel jelentősebb a megtakarítás.
Az ablakszigetelésnél is nagyon elég a gumiszalagos, illetve egy jó asztalos is csodákra képes egyrégi ablakkal. Az sem elhanyagolható, hgy az újításunk a megtakarítás mellett mennyire lesz szervízigényes, milyen gyakran, és mennyiért. (rémtörténet a 3 milliós földfűtés évi többtízezres szervize) Persze, óriási lobbik vannak az ilyen újítások mögött. Egy régi jól tájolt magyar tornácos vályogház is ugyanolyan jól szigetelhet, mint egy passzív ház, csak amögött nincs hatalmas marketing gépezet. Tudom mit beszélek, a mátrai nyaralónkban nyáron klassz hűvös volt, még nyitott ajtó mellett is, persze ennek a kis ablak az ára. De a régiek többet tartózkodtak a levegőm, a tornácon még télen is!
Meg lehet ezt oldani többmilliós beruházások nélkül is. Nemrég egy élelmes amerikai kissrác natúr tükrökkel olyan sugárágyút készített, ami mindent hamuvá égetett ami az útjába került (valami "halálsugár"-nak nevezte el), rá lehet keresni. Na most, véleményem szerint össze lehetne hozni egy ugyanilyet békés célokra.
Ami a napkollektort illeti, a fűtési része annyira nem is, de az áramtermelési része megérheti a dolgot, főleg ilyen energiaárak mellett.
Én is láttam, talán a Discovery-n vagy a NatGeo-n. Egy parabolaantennára ragasztott tükröket, és a fókuszpontba tett cuccot melegítette. (Nincsen ebben amúgy semmi újdonság).
A poén az, hogy a "halálsugár" készülék végül "öngyilkos" lett. 🙂 A kiscsákó berakta valami fészerbe vagy garázsba, de nem takarta le. Az ablakon besütött a nap, és így felgyújtotta az egész épületet, így megsemmisült a "halálsugár" (az épülettel együtt).
Jelenleg egy új (nagyobb) verziót épít.
Itt egy elemzés, ami nem a kollektor, hanem a napelem felrakását és megtérülését nézi.
Hol itt a buktató? Miért nem ezt csinálja akkor a többség, a nemlétező megtakarításaiból?
Áramtermeléssel mehet a bojler is és nincs nyáron fűtés, max. felhasználod az áramot klímázásra. 🙂
http://megujulok-maskent.blog.hu/2013/04/07/megerianapelem?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2013_04_10&utm_campaign=index
Írtam a kommentekben ott, hogy hol vannak komoly hibák a számolásban.
"Az biztos nem igaz, hogy azt az áramot fogyasztjuk el, amit megtermelünk, ott pedig van különbség az átvételi és az eladási árban."
Ezt rosszul tudod. Ha tőled átvesznek X forintért Y kWh áramot, ugyanannyiért fogod visszakapni az Y kWh-t. Persze ami Y fölött van, azt nem annyiért kapod.
Valamint egy fontos dolog kimarad a számításodból, ez pedig a környezetvédelem. Erre persze mondhatod azt, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de annyival is kevesebb CO2 termelődik amennyivel kevesebbet te fogyasztasz.
Szóval lehet, hogy most kiszámolva nem éri meg (és apósodéké esetleg sosem fogja megérni), de nem tudhatod, hogy mi lesz 10 év múlva. Ahogy 2005-ben senki nem gondolta mi lesz 3 év múlva a gazdasággal, csak 2007-ben kezdték látni, hogy baj van.