A kert egyik komoly költsége az öntözés, amit fúrt kút vagy esőgyűjtő hiányában a legtöbben vezetékes vízzel oldanak meg.
Állítólag egy négyzetméter zöld felület (ideértve a fákat is) évi 1 köbméter vizet igényel egy szezonban. Ehhez jön még hozzá az esetleges medence, autómosás és sok minden más kerti vízfelhasználás is.
A mi házunknál összehasonlítva a nyári és a téli vízfogyasztást, az egyébként is megnövekedett nyári vízfelhasználást is figyelembe véve évi 120-130 ezer forint megy el locsolásra, pedig mindössze 85 nm gyep van plusz néhány fa és cserje. (Tehát reálisnak tűnik az egy köbméter víz/négyzetméter éves vízigény.)
A vízdíj több, mint fele csatornadíj, amit ebben az esetben feleslegesen fizetek, hiszen ellocsolom a vízet.
Ezt a csatornadíjat lehetne kiváltani egy locsolási mellékvízmérővel. Amennyiben felszereltetsz egy plusz vízórát a kerti csaphoz/öntözőberendezéshez, akkor az azon vételezett vízre nem kell csatornadíjat fizetni, vagyis az esetünkben év 60-70 ezer forintot spórolnék meg.
(Lehet igényelni locsolási kedvezményt, de az csak 10% a szennyvíz költségéből és azt is csak nyáron vonják le, vagyis elenyésző mértékű a kedvezmény a locsolásra valójában felhasznált vízmennyiséghez képest. Fontos, hogy ez a 10%-os kedvezmény nem jár alapból, hanem külön kell kérni és érdemes megnézni, hogy érvényes-e még a régen kért kedvezmény.)
Ha locsolási mellékmérőt igényelsz, azt először meg kell terveztetni, ezt nálunk harmincezer forintért vállalják. A vízóra felszerelése és hitelesítése szintén hasonló tétel.
Vagyis már az első évben megtérülhet egy locsolási mellékmérő felszerelése. (Nyolcévente újra kell hitelesíteni, de az már nem akkora pénz.)
Ami miatt sokan nem tudnak felszereltetni mellékmérőt, hogy csak akkor veszi át a vízmű a mellékmérőt, ha a vízóraakna megfelel a mostani szabványoknak is. Annak ellenére ragaszkodnak hozzá, hogy a mellékmérő nem is az aknában van. (Legalább is nálunk ez így van.)
A legtöbben azon véreznek el, hogy nem lehet messzebb az akna, mint egy méter a telekhatártól. Ha ennél beljebb épült az akna, akkor kár költeni a tervezésre, mert nem fogják elfogadni. (Még egyszer: legalább is nálunk nem veszi át a vízmű az órát ebben az esetben.)
További kritériumok: a vízcső minimum 120 centi mélyen van, nem lehet az aknában szinteltolás a vízcsőben, csak vízszintesen futhat, minimum egy méterszer egy méter az alapterület és beépített létra van az aknában.
Ha van kerted és még nincs mellékmérőd, érdemes utánajárnod a lehetőségnek.
(A kútfúrás is lehet opció, de rengeteg helyen az úgy lehet egymilliós tétel, hogy nem garantálják sem a sikert, sem azt, hogy három év múlva is működni fog. Ha a környékeden van több kerti kút, érdeklődd meg, hogy milyen mélyen találtak vizet és milyen a talaj. S ne feledkezz el az engedélyeztetésről vagy a bejelentési kötelezettségről sem.)
1m3/1nm azt jelenti, hogy 1000mm csapadékot akarsz pótolni.
Ehhez képes a legcsapadékosabb Alpokalján sincs tudtommal ennyi az éves csapadék, vagy csak kb ennyi.
Pest és környéke kb.700mm körül szokott lenni, EGÉSZ évben.
Ha csak a nyáron 1m3 kell nm-enként, akkor oda nem megfelelő növény lett ültetve, de nagyon.
Szerintem.
Persze részben ez is lehetett cél, hogy "egzotikusabb" legyen. 🙂
A gyep valóban az egyik leg vízigényesebb (és még munkás és tápszeres is) amúgy. Ne nyírd túl rövidre nyár közepén, az sokat segít (maximális magassági fokozaton told a fűnyírót inkább). És legyen helyette bokor és fa, annak szinte tuti nem kell 1m3.
ui: vagy "ültess" tarackot, az bírja 🙂
A hazai éves csapadékmennyiség 750 mm. S ettől nyáron gyönyörűen ki is ég minden fűféle.
Legyen akármilyen gaz, nyáron mind elszárad, csak tavasszal és ősszel zöldek. Menj ki egy tetszőleges mezőre júliusban.
Azért öntözöl nyáron, hogy a gyep ne égjen ki ugyanúgy, mint a mező. S az sajnos ennyibe kerül.
Ja és ha nem vágod rövidre, a gyep gombás lesz, de gyorsan.
Azt lehet tudni hogy mennyibe kerül az öntözési víz köbmétere mert ha jól tudom jóval drágább mint a "háztartási", ugyan is az nem támogatott.
De lehet hogy már nem így van.
Van még egy olyan lehetőség, hogy a vízműnek évente egy űrlapon bejelented, hogy locsolsz, s akkor májustól szeptemberig kapsz 10% kedvezményt. 10 %-OS ÁTALÁNYDÍJAS KEDVEZMÉNY néven lehet keresni pl. a dmrv honlapján. Nem tökéletes, de ingyen van. (És minden évben elfelejtem. :D)
Mi kutat fúratunk, 150 e körül lesz, plusz kell hozzá ugye a szivattyú
A gond az, hogy nálunk egymillió lenne a fúrás és még csak nem is garantálják, hogy ennyi pénzért vizet is találnak.
30 méter alatt pedig egyedi engedélyt kell kérni, s nálunk valószínűleg alatta lesz csak víz.
20 év alatt sem térül meg, főleg, ha a szivattyúcserét meg az áramköltséget is számolom.
Nem mindegy, hogy a völgyben laksz, vagy a dombon, a főúttól balra, ahol agyagos, vagy jobbra, ahol sziklás.
Először én is azzal kezdtem, hogy furatok egy kutat.
Kutat fúratni nem éri meg jobban? Ha jól tudom, az egyszeri bekerülési költségen felül meg a szivattyú áramhasználatán felül nincs más költséged.
Fúratni kell, ha lehetséges. Önkori megkapja a kútfúró technikai paramétereit és ingyenes a fennmaradás, csak jelenteni kell.
10m-es kb 200.000HUF, 20m 500.000 30m és felette egyéni áras. Megéri de nagyon.
Mehet rá törpe vízmű vagy sima szivattyú.
A csapadékvíz-gyűjtés max ideig-óráig elég, az elmúlt két évben minden kiégett volna, ha csak erre hagyatkozunk - jó, pár száz liter gyűjthető mennyiségről beszélünk, de voltak olyan hónapok (illetve zsinórban hat hét), amikor egy vödörnyi sem jött volna össze. És ez az év sem indul jobban. Csontszáraz minden, a levegő nedvességtartalma is 20% körül van.
Szóval nincs mit tenni, vezetékes vízzel öntözünk. Jó, a fúrt kút jobban megérné, de az itthoni kertünk nem elég nagy ahhoz, hogy ezzel bajlódjak, a vidéki ház/kert meg túl nagy ahhoz, hogy a fákon és szőlőn/ribizlin kívül mást is öntözzek.
Ilyen témát olvasva, óhatatlanul az jut eszembe, hogy milyen jól élünk mi itt magyar honban. Ivóvízzel locsoljuk a kertet, ivóvízzel mossuk a kocsinkat, ivóvízzel öblítjük a wc-t, ivóvízzel mosunk, ivóvízzel töltjük meg az úszómedencét, ivóvízzel fürdünk, és persze az egyéb víz pazarlásról már nem is szólva. Merthát ugye nem számít, van bőven. Ugyanakkor a világ legtöbb részén az ivóvíz kimondhatatlan kincs.
felénk nagyon klóros a vezetékes víz, nem locsolnák vele veteményest, de még egy szép virágos kertet sem. Ásott (gyűrűs) kútból locsolunk, így a locsolásnak vízdíja nincs viszont a szivattyú (kb. 5 évente lehet felújíttatni) + annak a villanyfogyasztása felmerül költségként.
Miklós - Nem tudom felétek milyenek a talajviszonyok, mennyibe kerülne egy ásott vagy fúrt kút, de ez is egy lehetőség.
Másik dolog, hogy amikor esetlegesen nyáron locsolási tilalmat vezet be az Önkormányzat akkor vezetékes vízzel sajnos korlátozva vagy.
Nekünk is van mellékmérő emiatt már vagy 20 éve. Nem tudom, most beszerelnék-e (akkoriban fizetni sem kellett érte). Mi a villanynál futottunk most bele ebbe az új szabvány miatti kiadásokba. Ott is teljesen megváltoztak a szabványok, ami miatt alapból nem zargatnak, de ha bármit változtatni akarsz, rögtön rádkényszerítik. 50 évig teljesen jó helyen volt a villanyóra a ház kert felőli oldalán, most egy mosogatógép és 12 amper különbség miatt előre kell hozatni a kapu mellé. Így aztán hiába ingyenes 32 amperig a bővítés, összességében olyan 200 ezer forint beruházással jár.
Igaz, ez nem kertészeti blog, de pénzügyi szempontból is van jelentősége. A kertben ami a sok vizet elviszi az a gyep (leander, és egyéb növények locsolásához nem javasolt a csapvíz, esővíz gyűjtést célszerű megoldani, nem nagy ördöngőség). A füvesítésnél arra kell odafigyelni, hogy legalább 20cm mélységben át legyen forgatva a talaj, és be legyen trágyázva, majd ezután célszerű, drágább, de minőségi fűmagot venni ( jellemzően mediterrán fűmag keverékek), mert ezeknek a gyökere mélyre hatol, így nem kell napi szinten locsolgatni és itt térül meg a plusz idő (ha te ásod fel a talajt) és a pénz (a fűmag). Én nyáron a nagy hőségben heti kétszer, egyébként pedig heti egyszer locsoltam a gyepet, és szép, zöld üde volt. Szóval ne spóroljatok a fűmagon és ne vegyétek meg a sport, szárazságtűrő és egyéb hangzatos nevekkel ellátott magokat, mert az nem a mi éghajlatunkra való.
Miklós, inkább kutat furassaál, hosszabb távon biztosan kifizetődőbb az ingyen víz, nem lessz áremelés, törvények változása stb.. és nem is fogol ivóvizet pazarolni locsolásra.
Nekem 2 éve van locsoló órám.
Nálunk ez úgy működött, hogy a pannon víz honlapján volt egy rajz, hogy hogyan kell beépíteni, tőlük megvettem az órát, majd amikor én felszereltem, akkor kihívtam őket ellenőrzésre.
Minden csatlakozást még egyszer meghúztak, majd aláírtam egy papírt, és kész.
Nem volt tervezési költség, csak anyag.
Kertészkedek, kút 1M lenne, szomszédban fúrtak csak nagyon mélyen van víz, S nyáron a kútban is alig. Most kötötték be a csatornát, nyáron havi 10 M3 az öntözés ( ha van a tartályban esővíz, az mellett) az a 10 % engedmény jelentéktelen. Marad a mellékvízóra 3év a megtérülése de fel kell ásni miatta a kocsifeljárót. Vagy egész nyáron megy a veszekedés hogy ezerforintos vízzel nem éri meg a kert...
Nálunk 5 méteren már van stabilan víz, viszont olyan vasas, hogy mindent befog, illetve a szivattyú sem szereti annyira.
A házak fala, kb 2 hónap locsolás után elkezd besárgulni, úgy hogy maximum a vízpárát fújja hajnalban a szél a falra. Ugyanez a térkőre illetve minden másra is igaz a kertben.
@gyorgyi Örülj, hogy csak 200 ezer. Amúgy ez csak magának a mérőszekrénynek az ára. Mivel teljesítmény bővítéssel (+12A) kéred, csak ezért ennyi. A szolgáltató saját kötségén állja az alábbiakat: villamos terv a kivitelezéshez, többi közművel való egyeztetés, 15m-ig ő állja a bekötéshez szükséges vezetéket, valamint a kivitelezés költségét(út átfúrás, árok ásás, stb.)
El kell fogadni, hogy ami 50 évvel ezelőtt elfogadott volt, ma már nem korszerű. A felhasználói szokások is nagy mértékben változtak --> sokkal nagyobb teljesítményre van szüksége a mai embernek. 50 éve világítás volt, esetleg egy-egy hűtő, tárcsás mosógép. Ma: klíma(több), szárítógép, mosógép, mosogató gép, mikró, elektromos autó, miegymás.
A +12 amper pedig igenis nagy dolog. Ha az eddig vezeték keresztmetszeted nem bírta el, akkor vastagabbra kell cserélni. Különben kigyulladna a ház. Kényelemnek ára van....
tetőről lefolyó víz gyűjtése egy köbméteres tartály azért mindenhol elfér, és persze abból csak kiengedni lehet a fizet, nem "folyik", de nem olyan vészes a bekerülési költsége és minden nagyobb esével megtelik.
Sziasztok.
Többfelé bontanám a kérdést.
1. Az anyagi/megtérülési oldala.
A csapvíz+csatornadíj kombónál bármi jobb. Aztán ki lehet számolgatni, kinek mi, mennyi idő alatt jön vissza.
2. A a víz minősége. Nálam például rengeteg savanyú talajt igénylő növény van, ezeket nem lehet mésztartalmú vízzel öntözni. Tehát kizárt a csapvíz és a kútvíz is. De tulajdonképpen az összes növény jobban szereti az esővizet, hiszen ahhoz van szokva. Ezért esővizet gyűjtök, ami ugye mészmentes, lágy víz. (és nem mellesleg ingyen van) Összesen 2400 litert tudok gyűjteni/tárolni jelenleg, de folyamatosan fejlesztem.
3. A füvet én nem öntözöm, szerintem (elnézést akit érint) ez olyan úri huncutság, városi divat. Ivóvízzel pedig egyenesen a pazarlás netovábbja.
Nekem a kert egész mást jelent. Rengeteg fa (ezen belül kb. 40 féle fenyő) és sok cserje, egyéb különleges növény található, ezeket nyilván öntözöm.
@Kiszamolo
Nem akarom kerteszeti iranyba terelni, de:
A gyep tipikusan akkor gombosodik, ha nincs szelloztetve rendszeresen es a nyari nagy melegben este locsolsz. De akkor majdnem biztosan, es igen, kulonosen, ha magasra van hagyva. Ugyanakkor muszaj nyaron magasra hagyni, foleg azert, hogy onmagat arnyekolja es nagyobb legyen a zoldtomeg.
A megoldas az ontozorendszer idozitese tartos nagy melegben hajnali 4-5 korulre a megfelelo mennyisegben. A vizhozamot allandoan allitani kell az idojaras fuggvenyeben. A gyepet meg heti ketszer nyirni.
A hoseg elott kaliumtulsuly kell a gyepnek, a nitrogent hanyagolni kell teljesen, az csak tavaszra valo.
Tavasszal hozza kell szoktatni a melyre gyokerezeshez, kiados de ritka ontozessel. Ezzel elerheto, hogy kanikulaban sem kell naponta ontozni.
A naponta ontozok elobb-utobb szembetalaljak magukat a talpas muharral, az kicsinalja a gyepet hamar.
Az elvileg csapadékos Alpokalján nyáron a kutakban nincs víz, a 2000-es években horror összegért, EU-s támogatással vitték el a világ végén lévő házakhoz a vezetékes vizet, mert amúgy nyáron a falugondnok hordta ki a hegyen lakóknak a vizet. Mindenki kirakta a műanyag ballont, és a falugondnok vitte fel a heti 100 liter vizeket kannában. Ami kb. főzésre volt elég.
@prakt Ue: 30 m mélyen lett víz, de nagy a vastartalma. Az itthoni kocsimosást kipróbáltam, kösz, nem. A füvet nyírtam rendesen, de akármit csinálok: az é-i oldalon mohás lesz, a nyugati kicsi területre pedig ha kirakom a medencét, az nyírja ki a közepén.
Szóval, minden korábbi elvemmel ellentétesen - műfű lesz.
Van egy halom növényem (évelők, bokrok, virágok), azok nyilván maradnak; a konyhakert marad (magas ágyások és pár gyümölcsbokor) és csepegtető csöveket építek hozzájuk - viszont feladtam a szép zöld fűért való harcot.
Jami, hamarosan lesz cikk a műfűről. 🙂 Addig is nagyon nézd meg, hogy hol veszed, a barkácsáruházban, szőnyegáruházban, tüzépen, kertészeti boltban árultakat nem szabad megvenni, két hét után úgy néznek ki, mintha padlószőnyeg lenne a kertben. Igen, a drágák is.
Az sem mindegy, ki teszi le és hogyan. A rendes lerakás kb. ugyanannyiba kerül, mint maga a minőségi műfű.
Az ivóvizzel wc öblítés engem is bosszant nagyon. Amikor újítottam fel, csapadékviz öblítést terveztem, de a kivitelező olyan költséget számolt, hogy elvetettük. 3m3 esőt tudok tetőkről gyűjteni kerti öntözéshez, de júli-aug színte nem is esik.
@levendula Ha jól tudom lehet csapra is szerelni mérőt és akkor nem kell felásni mindent.
Nálunk most esedékes a 8 év eltelte utáni almérő csere, 19 ezer Huf. (Fővárosi vízmű)
A hatékony vízgazdálkodásban nagyon nagy segítség a precízen beállított automata öntözőrendszer. Manuálisan lehetetlen olyan egyenletesen a vizet eloszlatni és ütemezni. Nem csak a gyepre, hanem minden másra is, veteményes, virágoskert, de még a dézsás növények a teraszon, sőt a muskátlik az ablakban is benne vannak nálunk a rendszerben. 220huf/m3 szerintem vicc kategória. (Pl egy csepegtető gomba 2liter/óra áteresztő és naponta megy 3/5/10 percet, növényfüggő) persze, beruházás de kb olyan mintha a kézi mosást vetnénk össze az automata mosógép munkájával, vagy az autózást a gyaloglással.
A locsoláson kívül szoktatok tápanyagokat kijuttatni a fűnek? Az is nagyon sokat számít. Meg talán 1-2 darabbal több fát ültetni, ami csökkenti a környezetében a hőmérsékletet. Sok helyen láttam, hogy pár kisebb fa van csak a kertben, semmi árnyék. Persze, hogy kiég a fű. Főleg, ha reggeltől estig éri. Szerintem a déli oldalra nem árt 1-2 közepesen magasabb fa sem, hogy legyen árnyék a fűnek. Attól nem hiszem, hogy baja lenne. De nem vagyok nagy kertész, tehát lehet hülyeséget írtam. Sőt, inkább csak egy ötletnek szántam.
Érdemes rákeresni a gondozásmentes kert kifejezésre, ami persze félrevezető mert a kert rendszeres munkával jár mindenképp. A medencés bejegyzéshez egyébként jó kiegészítés lehet ha az adott terület gondozási költségeit levonjuk az épített medence árából és a thermowood/wpc terasz, szaletli, sziklakert, kerti tó is egyből szimpatikusabb lesz így szamolva.
@Kiszamolo
😀
Nem én veszem és nem én rakom le. Festeni festek, szerelek stb; de miután megnéztem pár lerakást segítő anyagot, úgy döntöttem, hogy ha rászánom a pénzt, akkor legyen jó. (Mellesleg öregszem és be kellett látnom, hogy vannak könnyen elérhető fizikai határaim...)
Nem spoilerezem tovább a témát 😉
Senki nem írta eddig, de még egy lehetőség van: a szürke víz használata. Ez a "szennyvíz" azon része, ami még menthető. Nyilván a meglévő csatornarendszerhez hozzá kell nyúlni és például a kádból/zuhanyból külön vezetni. Ezt ki lehet locsolni a kertbe/gyepre gond nélkül egy kis pihentetés után (az is csak igazából a szappanhab miatt kellhet).
Ha valaki most épít/korszerűsít, érdemes így készíteni, mert a talajvíz szintje csökken, a nyarak egyre melegszenek, az éves csapadék pedig eleve kevés és egyenetlenné válik.
Off Topic:
Kedves Miklós,
Most olvastam újra a 2015-ben írt két autós cikket ( élet autó nélkül, autókról még egyszer ). Nagyon tetszett. 🙂
Szívesen olvasnék újra egy update autós cikket. 7 évvel később gondolom több az autó. 480 forintos benzinárnál is azt látom hogy egyre több az autó, és egyre nagyobbak a dugók Pesten. Kíváncsi leszek 600 Ft / liternél üresek lesznek-e az utcák...
Száraz országokban irtó nagy luxus gyepet tartani, éljen a diverzifikált kertészkedés, a szárazságtűrő és az árnyékot adó növények. Nem véletlenül angolgyep a gyep. Na mindegy, csak meglepő miután nyesegessünk költségeket ahol tudunk és vigyázzunk a bolygócskánkra.
Műfű?! Én még nem láttam UV álló anyagot, soha. Utána mit csinálsz vele? Szállópor, műanyag microszemcsékkel? Vagy csak simán amikor belepi a finom (pl szaharai) por a frankó kis áprilisi szélviharokban? Lemosod mint egy bútort? És milyen az a kánikulában, mint műanyag, nem forrósodik fel? És ahelyett h a kert a párologtatása révén hűtené a levegőt még tovább hevíti? Kiváncsi lennék a tapasztalatokra, olyanoktól főleg akiknél három évnél régebb óta van.
Én nem pénzügyi, hanem környezetvédelmi okból nem vagyok hajlandó vezetékes vizzel öntözni. Van kút a telkemen, ennek ellenére vettem 1m3-es tartályt az ereszcsatorna ala, csapadékosabb napok után 1-2 hétig nem kell a szivattyut sem hasznalni.
A 10%-ot már most lehet kérni, vagy csak májustól?
Vízművek oldalán csak a tájékoztatót találtam meg, de ott nem írják konkrétan, hogyan kéne igényelni.
Írták itt a klóros vizet, hogy nem jó locsolásra.
Erre nem megoldás, hogy először egy tartályba engeded, hagy levegőzzön egy darabig? Mondjuk reggel bele a víz, este meg kilocsolni
Azt hiszem, tudom, melyik mellékmérőt hirdető oldalról származik a számítás (1 m3, 1 m2-hez), és nem biztos, hogy jó a matek – érdemes megkérdezni egy kertészmérnököt is, hogy valóban kell-e ennyi vizet ellocsolni a kertre, még ha így is teszed. Ez meglehetősen nagy pazarlásnak tűnik 85 nm-re; gyakorlatilag még egyszer kifizeted a család teljes vízfogyasztását. Nekem tavaly br. 99e Ft-os ajánlatot adtak Pest megyei ingatlanhoz, úgy, hogy a mellékmérő felszereléséhez már minden ki van építve, tehát egyedül az órát kell rátenni és bejelenteni. Az én kalkulációmban messze nem éri meg, 2000 nm feletti kertben sem locsolok ennyit, nem is rendeltem meg a szolgáltatást...(lebeszélni nem szeretnék senkit persze, de ez rengeteg víz, ami kárba megy, nem a számlát kéne optimalizálni először, hanem a fogyasztást – nem rosszindulatból írom, csak vö. az én esetemmel (nálam is karbantartott fű+fák)
Ja, elfelejtettem megírni. Az én megoldásom végül az esővíz gyűjtése lesz. Kutat sem furatok, mert az sem éri meg, ráadásul kb. hetente változnak a szabályok, hogy éppen engedély-, és/vagy adóköteles-e, nem szórakozok vele ...
Tényleg meg kell szüntetni a rezsicsökkentést....
Gyerekként kertes házban laktam, viszont nagyon hamar be lettem fogva kerti munkára, és rá kellett jöjjek már itt, hogy igazából az embert van a kertért, és nem fordítva.
Olvasva most itt a kommenteket, megint csak megerősíti bennem az érzést, hogy soha többet kertes ház (kivéve ha lenne pénzem kertészre, aki $(ide azt a szót akartam írni ami lengyelül mosómedvét jelent) helyettem az egésszel). Agglomerációba kiköltözött kollégáktól sose hallottam azt, hogy mennyire élvezik a kertet, azt viszont minden hétfőn, hogy egész hétvégén dolgoztak vele, meg megint égetik a pénzt rá. Hülyének tartom aki megveszi azt 5-ös BMW-t, hogy aztán locsolja rá a pénzt, de hogy agyagot, meszet, savakat meg gyökérmélységet számolgassak gyepre felnő melléjük is.
Tökéletes, szárazságban is zölden maradó fű a nádképű csenkesz.
Ha nem elég mély a kút, akkor szennyezett vizet kapsz tipikusan, ha túl mély, akkor az meg az ivóvíz készletekre lehet negatív hatással. Inkább a kertet kell úgy alakítani, hogy ne kelljen locsolni. Ha kiég kiég, ez van. Vagy műfű, jó drágán.
Legroszabb példája a fúrt kutaknak szaud-arábia, ahol sivatagokat kezdtek locsolni mélyről felszivattyúzott vízzel. (gabonakörök)
Mellékvízóra szvsz egy szó.
Off:
Miklós írnál arról, hogy mibe érdemes most fektetni? Állampapírban mennyire van biztonságban a pénz? Érdemes kpt magunknál tartani?
Esetleg más is írhat ha van tipp.
Köszönöm!
Durvák ezek a kútfúrási árak. A szomszéd 3 éve csinálta, 45 ezer volt neki, nekünk tavaly 70 ezer+ szivattyú ugyebár. Itt mindenki ennyiért csináltatni, 30-35 méter körül van a víz felénk (oké, nyilván senki nem terveztette és jelentette be).
Nem tudom, hol kerül egy millióba egy kútfúrás, az nagyon durva.
Zelle, gondolom az Alföldön laksz, ott egészen más a történet.
Azon túl amiket írtam, még egy érv az esővízgyűjtő mellett.
A tartályban/hordóban kicsit felmelegszik, így a 25-30 stb. fokban nem a 10 fokos hálózati vagy kútvízzel locsolsz, mert ugye a növény ezt sem szereti. A fűnek mondjuk mindegy. De a fűlocsolásról már kifejtettem a véleményemet.
Nyáron naponta kb 500 liter vizet öntözünk ki lehet sokkolódni. Ez havi 15 m3. Amikor először kiszámoltam…én is kiakadtam, de a férjemnek fontos a szép gyep. Nekem meg a gyümölcsös és a veteményes. És persze a virágok. Ezért cserébe minden virul, duzzad az erőtől, burjánzik, csodás. Az uram azt mondja, ha legurítana naponta egy olcsó 300 hufos sört (soha nem iszik semmit) az társadalmilag teljesen elfogadott lenne, szomjoltás kategória. 9000 huf havonta, télen nyáron. Ez a 15 m3 víz többlet pedig havi 3300 huf, almérővel, csak nyáron. Ez az ő érve. Az enyém pedig: 2000 huf volt a szamóca tavaly szezonban is.. a szeder? A málna? Fokhagyma? Petrezselyem? Nyilván ráálltam a legdrágább holmikra de durván megtérül, növényvédelemmel együtt is! Ja és kondibérletre meg futócipőre se kell költenünk 😀
Nekünk kb. 400nm-es kertünk van, az első nyáron felszereltettem a kerti locsolásmérőt.
Sajnos muszáj locsolni.
Gyűjtjük az esővizet is, 6db 300 literes hordóba (1800 liter), de hamar elfogy.
Gondolkoztam nagyobb, föld alatti vízgyűjtő ciszternán, de milliós tétel lenne..
Gyümölcsfák vannak, alatt amolyan mezei fű. 🙂 Tehát nem a szép, egyenletes gyep, hanem mindenféle vadvirág, lóhere, stb.
Jól emlékszem, hogy érdi vagy? Még egy ilyen bürökratikus, emberellenes, szemétkedő bandát, mint a helyi vízmű még nem hordott a hátán a világ. Ahhoz, hogy az általuk 8 éve beépített műanyag vízóraaknába bekerüljöm egy általuk hozott locsolási mellékmérő, egyebek mellett az alábbiak szükségeltetnek:
-Műszaki leírás, mely tartalmazza a kérelmező, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatokat, a beépítésre kerülő mérőberendezések típusát,főbb jellemzőit (locsolni akarok wazzzz)
-az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével (kertben akarok locsolni wazzzzz)
-a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzait olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi (aknába wazzz, ti hoztátok wazzzz)
-60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat (nálatok vagyok szerződve a főmérővel wazzz)
(folyt)
(folyt)
Mindezt természetesen "Vízgazdálkodási tervezési szakterület (VZ-TEL), illetve Építmények gépészeti tervezési szakterület (G) tervezői jogosultsággal rendelkező személy által elkészített terv (Magyar Mérnöki Kamarai tagság szükséges)." támogassa. Szóval 38e a vízóra, 6e a tulajdoni lap, 30e-60e a terv. És voálá, iikresítetik az órát az aknában. KÖSZÖNJÜK! Szüleim most csináltak hasonlót Pátyon: helyi vízmű felhív, elmondták, hogy vegyünk egy órát (4e), szereltessük be (adnak szerelőt ha kell - 10e), őrizzük meg a hitelesítési lapot, küldjük be emialben. Jöttek, plombáltak (6e), oszt jó napot. Érdiek meg kijöttek a szomszédhoz, és hümmögtek, hogy a főmérőból és a mellékmérőből a cső nem pont párhuzamosan fut. Persze egy huszas után hümmögés abbamaradt és csak aláírták az átvételit.
Nem szabad(na) autót mosni otthon, mert a szennyvíz veszélyes hulladéknak minősül.
Gyepet locsolni minek? Főleg ivóvízzel? (utálok károgni, de az édesvíz készletek végesek.) Felfogott esővízzel esetleg.
Fákat nem szabad! locsolni, a gyökereiket így a föld felszínén növeszik meg, és nem mennek le a talajba. Egy erősebb szélnél nem lesz mivel kapaszkodniuk.
(nálunk fúrt kút van, homokos talaj, így a kert (jellemzően a paradicsom és a balkonvirágok kapnak vizet)).
Igen, valóban az Alföldön lakom.
Most olvasva ezeket, azt mondom, szerencsére, mert van saját veteményeskertünk, amivel nagyon sokat spórolunk az élelmiszeren, szóval örülök, hogy nem egymillió a kútfúrás :O