Mennyi az új négy százalék?

A legtöbben ismerik a 4%-os szabályt, vagy hivatalosabb nevén a Trinity Study megállapítását. A Trinity Egyetem három professzora írt egy tanulmányt, ahol 1925 és 1995 között vizsgálták, hogy egy meglévő kötvény-részvény portfólióból mennyit lehet kivonni évente biztonságosan, hogy biztos kitartson a befektető élete végéig.

A vizsgált időszak alapján azt találták, hogy 4%-ot lehet biztonságosan felélni ebből a vagyonból, mert nem volt olyan időszak a vizsgált hetven év alatt, amikor ez azt okozta volna, hogy a megtakarító idő előtt kifut a vagyonából.

Ez a 4%-os szabály lett a korai nyugdíj mozgalom mantrája is: az éves költésed huszonötszörösét tedd félre és soha többé nem kell dolgoznod.

Ez igaz is. Volt 1995-ig. Csak közben elröppent 25 év és történt egy s más.

A 10 éves amerikai állampapír kamata a kilencvenes évek előtt 6-10% volt, soha nem esett a kamata 5,7% alá a hatvanas évek vége után. De előtte is nagyon rövid időszak volt, amikor 4% alatt volt ez az érték.

Ma kemény 0,65% ez az érték. Nulla egész hatvanöt százalék.

A cégek nem bolondok, ha kölcsön akarnak kérni. Megnézik, mennyi a biztonságos hozama egy állampapírnak és ahhoz képest kínálnak egy kis felárat. Ha az állampapír hozama leesett, a céges kötvények hozama is követte azt. Hogy még jobban fájjon a dolog, még a különbség az állampapír és a vállalati kötvények között is elolvadt, jobban, mint valaha.

Ma a kötvények 60%-a 2% alatti kamatot fizet (közel negyedük egyenesen negatív kamatot kínál), a maradékot meg jobb bottal sem piszkálni, lévén az amerikai tőzsdei cégek közel ötöde úgynevezett zombi cég, amelyik nem képes kifizetni a tőketartozását, csak azért van még életben, mert az alacsony kamatokat még képes fizetni.

A kötvénypiac tragédiája

De majd akkor megélünk az osztalékból. Sajnos itt is sok minden változott. Míg az S&P 500-as indexben 1960-ig ritkán csökkent az átlagos osztalék 5% alá és 3% alatt soha nem volt ennek mértéke, 1960 és 1990 között csak öt évben volt ez az átlag 3% alatt, egyébként 1970 és 1990 között 4% felett volt az osztalék éves átlaga, a kilencvenes évek közepén valami elromlott. Azóta fokozatosan csökken az osztalék mértéke, mára 1,93%-ra csökkent ez az átlag.

Ennyivel rosszabbul teljesítenek a cégek? Nem feltétlen. Azonban meg kell ismerkedni egy kifejezéssel, ez pedig az osztalékfizetési ráta: a részvényest megilleti a cég által megtermelt haszonból ráeső rész, mint tulajdonost. Azonban a többségi tulajdonosok hozhatnak olyan döntést, hogy ezt az osztalékot nem fizetik ki, hanem visszaforgatják. Hogy mekkora részét fizetik ki, mutatja meg az osztalékfizetési ráta, ami nullától százig terjedhet.

S itt jön a probléma. Míg a hatvanas évekig a megtermelt haszon (eredmény) közel kétharmadát kifizették a cégek a befektetőknek, ez mostanra közel egyharmadra csökkent, ezért lett 1,93% az osztalékból származó bevétel a kilencvenes évek előtt még általános 4% helyett.

Egy újabb késszúrás a négyszázalékos szabály hátába.

Éljünk meg a tőzsdei árfolyam-emelkedésből? Háááát. A részvények annyira túlértékeltek, hogy némi túlzással ehhez képest már a dotkom lufi csúcsának árazása is kívánatos beszállási pontnak tűnik. (Jó, nem, de 1998 már nem is tűnik olyan rossz évnek.)

1990 előtt az amerikai tőzsde átlagos P/E indexe kb. 12-15 volt, vagyis ha ma vettél egy részvényt, a cég 12 év alatt termelt annyi hozamot, mint amennyit fizettél a részvényéért. (Persze nem biztos, hogy ezt ki is fizették, lásd fentebb osztalékfizetési ráta. De legalább megtermelte a cég.)

Ma az S&P 500 amerikai tőzsdeindex P/E értéke a válság miatt 32,9 (becsült érték, pontosat akkor lehet majd mondani, ha a cégek közzé teszik a negyedév végén az eredményeiket.), de tavaly év végén is már 22 felett volt ez az érték.

Elég egy pillantást vetni a tőzsdei árakra, hogy lássuk, a tőzsdén az erőteljes növekedés időszaka váltakozik a 10-13 éves esés-stagnálás időszakával: a hatvanas évek végéig erőteljes növekedés, majd 12 év szenvedés, újabb 18 év erőteljes emelkedés, majd 13 év kellett ahhoz, hogy nullára kerüljünk 2000 és 2013 között. Most 2009 óta tart az erőteljes növekedés.

Nem biztos, hogy rá merném tenni a megélhetésemet arra, hogy nem most fog jönni az újabb 12-13 éves esés-stagnálás időszaka.

Röviden összefoglalva a 4%-os szabály nagyon vonzó, de sajnos már a múlt századé, mostanában nem érdemes erre alapozni az életedet. S amiről még egy szót sem beszéltünk eddig, az az infláció. Hogy a forint inflációs szempontból veszélyes deviza, azt mindenki tudja a saját bőrén megtapasztalva. (Most éppen megint majdnem négy százalék a pénzromlás üteme, a legrosszabb érték egész Európában. Megint.)

De azt már kevesebben tudják, hogy a dollár is csúnyán megcsuklott az infláció terhe alatt többször is az elmúlt évtizedekben. Bizony itt is volt többször is 10% feletti éves inflációs ráta. (Olyan képet találtam, amin az olajár is rajta van, de az csak bónusz. 🙂 )

Kifogsz egy 1972-1982 közötti inflációs időszakot és a pénzed zöme semmivé lesz az infláció miatt. Mindez kombinálva egy mesterségesen lenyomott kamatokkal és recessziós gazdaság miatt csökkenő részvényárakkal halálos elegy még akkor is, ha van munkád mellette. Ha nincs, mert hátradőltél 35 évesen, mert úgymond a 4%-os szabály szerint nyugdíjba vonultál, akkor nem szívesen lennék a helyedben.

S akkor most mennyi az új 4%? Mennyi vagyon kell, hogy biztos elég legyen életed végéig?

Nem tudom megmondani. Azt tudom, ha a befektetéseid hozamai elérik az infláció szintjét (ami ma már nem egyértelmű sajnos), akkor 350 millió forintból havi 648 ezer forintot tudsz kivonni, de akkor 45 év alatt el is fogyott a pénzed az utolsó fillérig. Ha ennyi pénzed van, már elmúltál ötvenéves és elég a havi 648 ezer forint, szerintem nyugodtan lazíts egyet. (Ha az inflációnál nagyobb hozamot érsz el, akkor arányosan kevesebb tőke is elég vagy többet ki tudsz venni ugyanannyi tőkéből.)

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

167 hozzászólás

  • SingleDad
    eferix, nem. Tévedésben vagy. Én 7 hónapja a befektetéseimből élek. Eleinte nyitott voltam a 30as nyuggerra, de elég gyorsan rájöttem, hogy az égvilágon semmi használható tudást nem ad át. Egyszerű marketingfogással felfutatva megtalálta a könnyű pénzkereseti lehetőséget.
  • Ricky Gervais
    Szerintem a helyzet meg ennel is jobb, szinte minden fent van a neten teljesen ingyen, baromi jo youtube csatornak vannak minden temaban. Ha valakinek nem kell papir csak sajat vallalkozast akar csinalni, akkor marketingtol a jogon at mindent megtalal tok ingyen. En is igy epitettem fel a sajat cegemet teljesen nullarol, konyvelon kivul soha senkit nem fizettem. En csinaltam a webshopot, honlapot, megtanultam az online marketinget. Tok ingyen.
    Mindent tokeletesen csinalok? Nyilvan nem.
    De 4 ev alatt elertem a havi 3 millios tizsta hasznot egy eleg zsufolt piacon. Raadasul amit 4 ev alatt tanultam a sajat boromon az megfizethetetlen.
  • Tomi
    Ha hiszel a KSH inflációnak, akkor 350 mill-ből havi 408 000Ft-ot úgy ki tudsz venni, hogy sosem fogy el a pénzed.
    2025/J kamatprémium mértéke 1,4%, ami az infláció feletti rész. A többi meg fedezi az inflációt…
  • ITs1
    Az ingatlan őrületet nem értem, de győzzetek meg hogy jó biznisz:
    350m össz vagyon és mindet 1 lakásba befektetni, 0 likviditás, 0 diverzifikáció, keresel rajta br havi 1m-t, ami éves 3,5% br hozam, hát nem az év biznisze.
    Pont most, egy soha nem látott mértékű emelkedés után akar még mindig ilyen sok ember lakásba fektetni? Az alapkamat 0,6%, persze nincs sok más alternatíva (stagnáló árak mellett jobban jársz az állampapírral), de nem marad mindig így. Volt hogy 15 év kellett, mire ugyanannyiért el tudtad adni a lakásod, mint amennyiért vetted, ez a kockázat most is benne van, nem csak emelkedni tudnak az árak.
    Sokaknak bejött, a hitelre lakásbefektetés, de nem csak nyerni lehet rajta, mi lesz ha néhány év múlva kevesebbet ér a lakás, mint amennyiért vetted, felújítás ráférne és a bérlő épp felmondott?
    Ezt még ajánlanám: https://kiszamolo.hu/a-lakas-nem-passziv-befektetes
  • Janos82
    Azert ez a szabaly ugy lenne “megdolt” ha a multbeli ertekeket vennenk alapul, es azok alapjan vizsgalnank. Ha igy nezzuk, akkor a reszvenyek p/e csokkeneset az is okozta, hogy nagyon megnott az ertekuk. Nekem meg mindegy, hogy osztalekot veszek-e ki, vagy reszvenyek adok el, ha volt egy jelentosebb emelkedes.
  • Husz János Puszita
    @bgbg: Pont erről beszélek. A nyugdíjrendszerek már így is recsegnek, ropognak. Penznyomtatasbol nem fogjak tudni kitomni a lyukakat, mert pont az okozza a problémát, azért ertektelenednek el a nyugdijmegtakaritasok, ördögi körbe lépnének. Valaki fizetni fog és ki más, mint az adófizetők.
  • Multibagger
    Ha úgy gondolkozol, mint az átlag, akkor miért vársz az átlagtól eltérő hozamot?
    Amzon, Tesla, Netflix, Shopify, Zoom – mindenki szerint túlértékelt cégek, ha évekre visszanéztek akkor is azok voltak, mégis hol vannak most? Folyamatosan kenterbe vernek mindent.
    Nem a P/E-t kell nézni növekedési részvényeknél, ez miért nem esett még le?
  • Helmholcz
    Jól látod, a pénzügyi függetlenség meg tudja adni egyeseknek a biztonsági hálót, amivel ki mernek szállni a mókuskerékből. Van egy közeli zenész cimborám, aki a negyvenhez közeledve, mikor az utolsó szülője meghalt, úgy döntött kivesz 1-2 év “szabit”, kiköltözött a megörökölt házba (a saját lakását kiadta), amit felújított és berendezett magának egy kis házi stúdiót. Ahogy elnézem, soha nem megy már vissza dolgozni, pedig becslésem szerint a pesti lakásával együtt lehet legfeljebb 100 mFt működő tőkéje. Azzal foglalkozik amit szeret, és gyerekkora óta művelte hobbiként, ezekből így együtt vígan eléldegél (persze nem egy Nagy Feró kategória, aki csak sírni tud, hanem több hangszeren játszik, session több zenekarban, tanít, kever/masterel, technikuskodik koncerteken, freelancel külföldre, social media oldalakat menedzsel zenészeknek stb.).
  • Én is akarok kommentelni...
    Szerintem a FIRE csak definíció kérdése.
    Nekünk jelenleg a havi költésünk átlag 300 ezer alatt van nyaralással együtt, pedig még hitel is van, plusz még nem repült ki a gyerek.
    Ezzel szemben van adózás után havi 160 ezer bérleti díj bevétel, és kb. 30M megtakarítás szétszórva (ugye milyen kevés?) állampapírba/részvénybe/kőolaj ETF-be. Plusz van egy kötetlen munkaidejű, otthonról végezhető munkám, ami egyben a hobbim is, havi 600 ezer nettóért. A párom keresetét hagyjuk is.
    Az, hogy hétköznap, “munkaidőben” a gyermekemmel popcornt majszolva itthon filmet nézek vagy elmegyünk biciklizni az már NEKEM bőven early retirement. Azt csinálom amit szeretek és akkor, amikor jól esik. Így egész sokáig ki fog tartani ez a kevéske megtakarítás is.
    Nem csak a hozamból kell megélni, azt kiegészítheted azzal, amit szeretsz csinálni. Ha a pénzért csinálod, azt már megette a fene, mert melónak hívják.
  • NAR
    Néha felmerül bennem, hogy az utóbbi 10 évben a közgazdaság-“tudomány” mekkora része avult el…
  • SingleDad
    Kedves Én is akarok kommentelni…! Érdekelnének a részletek! Már ami publikus. Vagy itt vagy akár privátban. A jobbtól érdenes tanulni.
  • Fajanko
    ram pont stimmel a leirasod; 10 ev pharma multi utan asztalos vagyok. Ebből 7 évet töltöttem az új szakmám felépítésével és többezer óra tapasztalat megszerzésével. Nem nevezhetem meg, de a live edge bed etsy kifejezésre keresve megtalálsz.
    a 4% nem oktatásra, hanem tárgyi eszközökre, egyéb beruházásra biztosan elmegy. Nálam ez kb 20% volt.
  • Kiszamolo
    NAR, nagyjából az egész.
  • rmm
    Kár, hogy Kiszámoló is félreérti a korai nyugdíj fogalmát, lévén az ember nem semmittevéssel tölti a mindennapjait, hanem továbbra is produktív. Továbbra is alkot, csak nem a megnyomorító multik kényszere által vezérelve, hanem a saját ritmusában, a saját szabályai szerint. Bele is őrülnék, ha a henyélésen kívül nem lenne más hobbim.

    Érdekes adalék, hogy vannak emberek, akik még fizetni is hajlandóak a minőségért – elképesztő, mi? -, míg a multiban végzett munkám során rohadtul nem a minőség volt a prioritás, ott a deadline az isten, semmi más. Na meg a növekedés, a profit, az állandó rohanás a végtelenbe. Kinek kell ez?!

  • Kiszamolo
    rmm, egy rakás cikket írtam már róla, hagyjál már.

    https://kiszamolo.hu/?s=korai+

    Fontos megérteni, hogy a nyugdíjba vonulás nem azt jelenti hogy egész nap otthonkában ülsz a nappali kanapéján és az Esmeraldát bámulod reggeltől estig. Éppen ellenkezőleg, mivel soha többet nem kell már a megélhetésért dolgoznod napi 8-10 órát, végre szabad vagy, hogy valami értelmeset csinálj az életben. Ez lehet a családoddal töltött idő, könyvírás, az evangélium hirdetése Közép-Afrikában, fogyatékos gyerekek tanítása, vagy bármi, amit egész életedben igazán csinálni akartál volna, csak a munka miatt nem volt rá időd.

    Ráadásul most egyetlen szót sem mondtam róla, csak annyit, hogy veszélyes és elavult a 4%-os szabályra támaszkodni.

  • Dolgozzanak a szegények
    Mi van, ha veszek 4 átlagos lakást 4×35 millió Ft-ért Budapesten és kiadom 4x150eFt-ért havonta feketén?
  • V
    akkor az van hogy 1) adot csalsz 2) nem szamolsz egy csomo mindennel mint pl amortizacio, uresjarat, berleti dij ingadozas, diverzifikacio hianyabol fakado extra kockazat, raadasul a 4 berlod utani szaladgalas es folyamatos villany- es gazira leolvasas egyeb ugyintezes miatt ez mar megintcsak egy reszmunkaidos allas lesz
  • dmry

    rabosítás foganasotísának tényének fennállására kerülhetne akár sor, akár sör!

    engedelmeddel, ezért inkább a 40×350 millás megoldást javasolnám, mert akkor a szerény (értsd ∞), ám célzott állami támogatás mellett, yachton átadott és
    nemzetiként magasztalt korrupciós díj (természetesen hamisított) ezüstfokozatában IS tudnának részesíteni, of course:)

  • V.A.Laki
    En azt vettem eszre, hogy azok szivjak meg, akik a “majdnem” kategoriaba esnek. Akiknel csak egy kicsi hianyzik. Aki a “nem” kategoriaba esik, az tudja es beletorodik, aki az “igen” kategoriaba esik, az helybol atugorja a lecet. Az szivja meg, aki majdnem ert a villanyszereleshez, aki majdnem nagyon jol tud vezetni, aki majdnem jol valaszt lakast. Aki majdnem mindig jo reszvenyt sortol. Ugyanigy azoknal a legnagyobb a veszely, akiknek majdnem osszejohetne a korai nyugdij

    Mert ha van 200 milliod kapeban, eros a kisertes, hogy vegyel a felebol ilyen-olyan tozsdeindexet, a tobbibol 3-4 panellakast es utana a panelbarok unalmas eletet eld. De kozben messze nem vagy azon a szinten, mint akinek van egy milliardja, es ha van harom ep agysejtje, sose fogy el a penze. Kockaztatod, hogy 10-20 ev alatt csendben elerodalodjon a vagyonod, aztan elvigye egy valsag, mikor a legsebezhetobb vagy.

  • Szabolcs
    “Dolgozzanak a szegények
    2020-08-25 at 20:03
    Mi van, ha veszek 4 átlagos lakást 4×35 millió Ft-ért Budapesten és kiadom 4x150eFt-ért havonta feketén?”

    definíció szerint adót csalsz, az van. 🙂
    ha ettől eltekintek, akkor ha most van ennyi pénzed, akkor maxhitelből vedd meg, az önerő feletti részt meg tedd be máp+-ba. Akkor kb. likvid maradtál a az inflációt is leköveted évtizedes viszonylatban. Gazdag nem ettől leszel, de talán nem vész el a megtakarításod.
    Vagy fektesd be a korábban elhangzott bármibe, és a nyereségből ne felejts el adózni…

  • Staycation
    Ricky Gervais, Én is akarok kommentelni…: GRATULÁLOK!!! 😉
  • Joeblack
    Akkor az van, hogy mágus vagy. 🙂 Mielőtt belevágsz, azért nézd meg, hogy a 150-ért bérlésre kínált lakáskategóriát mennyiért kínálják eladásra, vagy azt, hogy egy 35M-ért eladásra kínáltat mennyiért adnak bérlésre. Gyorsan összeomlik a felvázolt matek. Jelenleg a lakáskiadásnál majdnem minden befektetési lehetőség hozama jobb. Egyébként működhetne is, csak ki kell várni, hogy a lakásárakban is megjelenjen az a -20%, ami a bérleti díjakban már megjelent.
  • L70
    Közeledünk az 50-hez, és amolyan fél FIRE-ban élünk. Párom nem dolgozik, én igen, max 8 órában, lehetőség szerint kötetlenül. Van egy iskolás gyerekünk. Havi átlag 400 ezer a költés, ebben már a nyaralás is benne van. Anélkül 300 ezer lenne (Covid miatt most 350 ezer lesz). Munka jellegű bevétel 500 ezer (csak én). Van két örökölt nem hasznosított ingatlan, a drágább a gyereké lesz, az olcsóbb a taníttatására mehet (nem számolunk vele, csak megtartjuk). Van megtakarítás (állampapírban, ÖNYP-ben, részvényben), ami kb 19 évi megszokott költekezésünket fedezné. Genetika miatt várható, hogy mindketten megéljük a 80-at (ez nem biztos, de várható). A szomszéd, a munkatárs, még a barátok se igen gondolják rólunk, hogy ez a háttér megvan. Nem mutatjuk kifelé.
    Az egész nagy előnye az, hogy rendkívül megnyugtató helyzet, nincs egy perc idegeskedés se anyagiakon.
  • Csaba
    “Mi van, ha veszek 4 átlagos lakást 4×35 millió Ft-ért Budapesten és kiadom 4x150eFt-ért havonta feketén?”

    140 millióból 5.2% hozamot hozol ki úgy, hogy teljesen illikvid a vagyonod, nulla a diverzifikáltsága, és a négy lakással annyi gondot veszel magadra, amennyit most nem tudsz elképzelni. Ráadásul mindezt feketén. Csak egy rosszakaród legyen, és olyat kapsz a NAV-tól, hogy jövőre is pörögni fogsz.

  • eferix
    Én csak azt nem értem, hogy miért veszélyes ezzel kalkulálni, ki az, aki erre támaszkodik egyáltalán? Ez csak egy durva becslés, ami hosszú távon (20-30 év) még kiadhatja a matekot egyébként, akkor is ha a jelenlegi környezetben nem úgy tűnik. Amúgy sem életszerű, hogy kiszámolod a 25x-et és elkezdesz ekkora tőkét összegyűjteni a párnacihában, majd ha megvan, akkor befekteted.
    Én két adatra támaszkodok: eszközökből bejövő havi bevétel / havi kiadás. A kettőt elosztva megkapom, hogy hány százalékban vagyok jelenleg anyagilag független. Azon dolgozom, hogy ez a szám elérje, majd biztonságos szinten meghaladja a 100%-ot. Nyilván az inflációval (és az életszínvonal inflációjával) növekedik a kiadás oldal, de azt is látni kell, hogy minél magasabb az eszközökből jövő összeg, annál többet lehet újrabefektetni, ami egy idő után be tudja pörgetni az egészet.
  • okosban megoldjuk
    Enny hozzászólást elolvasva azt látom hogy a korai nyugdíjasok is dolgoznak, de ők is pénzért. Annyi hogy amikor a hobbi munkájukba is belefáradnak akkor bátran beinthetnek, nincs rajtuk kényszer.
    Pedig azt is megtehetnék, hogy valaki más érdekében végezzék a hobbijukat. Pl aki szívesen építkezik az beállhatna segíteni a fiatal házas haverja házépítésébe, aki tud és szeret autót szerelni az a csóró szomszéd ócska kocsiját életben tarthatná stb. Vagy a saját érdekében foglalkozik olyannal ami nem pénzről szól pl kertészkedik vagy a családdal tölti az idejét. Kiszámoló is erre utalt amikor írt a korai nyugdíjról. Az anyagi fedezet ezt is megengedné.
  • Vonalas
    (első komment): figyelmesen végigolvastam a posztot és nem vágom, honnan jött ez a “4*25 elv.” Gyengébbek kedvéért? 🙂
  • zolika

    “Kíírsz put opciókat jó részvényekre piac alá, ahol az éves hozam még értelmezhető.”
    Az a baj, hogy nagyon kevés olyan alaptermék van, amiben szívesen üldögélne az ember ha ráhívják, plusz éppen csökken a vola erősen így az “értelmezhető hozam” is. Azért van pár, pl SPG megjátszható.
    De ez se a Szent Grál, ahogy az opció pápa mondhatná, ha már a pápáknál tartunk 🙂
  • kékfrankos
    Olvtársak!

    Ha offolni akartok, vagy az aktuális témát alaposabban átbeszélni, vagy privát üzit küldeni, arra van már egy jó hely:

    https://www.reddit.com/r/kiszamolo/

  • hemond
    a szegények: fél év múlva azt mondja az albérlőd, hogy ő nem fizet, és ha nagyon pattogsz, akkor elmegy a NAV-hoz. Kitenni meg nem nagyon tudod, mert onnan hogy ő bent lakik birtokon belül van. Pereskedhetsz majd évekig.
  • Csizkek
    ” Budapesten és kiadom 4x150eFt-ért havonta feketén?” ugy jarsz mint tobb ismerosom hasonlo megoldassal. Egyiknel talan meg a szanitereket is elloptak/eladtak. Vagy tovabbadtak berletbe a tulaj lnak nem fizettek. Egy ilyet behuzol a 4-bol es ment a lecsoba a nyereseged.
  • Csizkek
    ” Nem a P/E-t kell nézni növekedési részvényeknél, ez miért nem esett még le?” jo marketing duma. Ezek eszkozarbuborekok egy kvazi ponzi sema mogott. Nem az adott ceg termeli a profitot hanem korulotte levo hype behuzza a kovetkezo delikvenst aki hajlando egyre tobbet es tobbet fizetni egy papirert (reszveny), mert elhiszi hogy a kovetkezo meg tobbet ad majd erte. Mlm ugyanigy mukodik, csak ott vannak radumalo Joskak. Mondjuk itt is, eleg megnezni par tsla hivo hozzaszolasait. Ertem en hogy technogia es majd lesz bevetel, de raerunk majd akkor azzal az arazassal:) persze a legtobb penzt ezzel lehet keresni ha az elejen vagy egy ponzinak, de elobb utobb jon a valosag vaslapattal.
  • Csizkek
    ” nagyjából az egész.” es ilyenkor mit tud egy atlag befekteto csinalni? Csinaljunk forradalmat es buntessuk meg a jegybankarokat? 🙂
    Nekem mint atlagembernek se tudasom se idom arra, hogy napi szinten elemezzel, tradeljek. Nagyon ugy tunik, hogy nem csak ez a 4% szabaly bukott eddig, hanem a buy and hold, de akar az evi rebalanceolt lusta portfoliok is hosszu tavon. Robinhoodok korszakaban mennyi az atlag reszvenyido tartas? Ilyen arazas mellett van ertelme long-nak stop loss nelkul? Ez a kiulom majd 15-20 evet reszvenyekben, indexekben se tunik tul jo otletnek manapsag. Ingatlan? Buborek az is. Arany? Cash? Az meg inflalodik.
  • Muslica
    Nem vitatkozva a számokkal és a konklúzióval annyi kiegészítést tennék, hogy ez a F.I.R.E. életmód azt is jelenti, hogy az ember nem él nagylábon (általában vidékre vonul, ideje egy részét akár önellátásra fordítja, kiszáll az un. fogyasztói társadalomból). Ami azt jelenti, hogy 2-3 jól megválasztott budapesti garzon kiadásából ez az életmód akár fedezhető is ma Mo-n (1 főre számolva). Ez jelenleg 100 millió magyar forint befektetésével jár. Persze jobb a több láb, nyilván, de ezek bevételeivel még csökkenés árán is nyugodtabban alhat az ember, mintha pl. csak munkajövedelméből élne. Tudom, itt is van kockázat, de azért ezekből lesz annyi bevétel, hogy egy rosszabb időszakot is át lehet vészelni. Ha pedig 30%-nál nagyobb bérleti díj csökkenés lenne a piacon, akkor azt hiszem, olyan baj lenne, hogy kb. senki, a leggazdagabbak sem alhatnának nyugodtan..
  • Ingatlanba fektetek

    Remélem ez komoly kérdés volt és nem cinizmus, mert akkor csak pazarlom rád a drága időmet. 😉

    Az én 30 éves tapasztalataim a következők:

    Ha feketén adod ki és nem világi cimborának (és még abban is van rizikó), akkor 100%-osan borítékolható a bukás. Teljesen ki vagy szolgáltatva, jobb esetben csak kirakni nem tudod, rossz esetben még adóelkerülésért is mocskosul megbüntetnek. Közben jó eséllyel le is lakják az ingatlant.
    Ha most jön az, hogy majd önbíráskdosz, akkor tök jó, mert még ülni is fogsz.

    15% az SZJA és nyugodtan alszol, teljesen felesleges feketézni.

    Folyt…

  • Ingatlanba fektetek
    Folyt.:

    Tegyük fel, hogy legálisan csinálod.

    1. A sima természetes elhasználódást te fizeted két bérlő között, tud ez sok is lenni.
    2.. Biztosítás is kell, szívtam az elején több lakásnál, mert nem volt.
    3. Egy idő után megtanulja az ember becsülni a jó bérlőket. Van olyan mai értéken 50 milliós lakásom garázzsal a XIII.-ban, amit 10 éve bérel tőlem egy külföldön dolgozó pasas. 2 hónapot használja évente, nulla gond, nulla amortizáció. 12 önrész mellett 10 hitelem volt ár anno, azt ő fizette.
    4. Ritkán van olyan, hogy csont nélkül kiadod és nem áll üresen két bérlő között.
    5. Sokféleképpen jöhet az áldás, most éppen a Covid. Két romkocsmámból ment el a bérlő szó nélkül a VII. kerületben. Gondolhatod meddig fog üresen állni mindkettő…

    +1 Ha olyan ingatlant tud az ember venni amin jó eséllyel tőkenyeresége is lesz, az úgy oké.
    Csak úgy kiadásra venni bármit. az most szerintem necces

  • Egg
    a szegények

    Akkor adot csalsz.

  • szocske
    az nem nyugdíj, 4 lakas már elég sok feladatot ad, mikor melyikben dugul el a lefolyó vagy cserélődik a bérlő.
    Ezen kívül nincs garancia, hogy
    – nem fogjak komolyabban ellenőrizni, adóztatni a feketén kiadást
    – a lakas értéke csökken, fel kell majd újítani, enélkül csökken az elérhető bérleti díj
    – nem garantált az ngatlsn árak folyamatos emelkedese

    Nyilván kevesebbet kell dolgozni a kiadással mint egy gyartosoron, de valamivel elő is kell teremteni cserében a lakások arat.

  • Szlacikaa
    Most 6 kiadó ingatlan, de volt több is csak építettem egy családi házat közben. Eleinte szakikkal javíttattam, de közben ez lett a hobbim is. Ma már másnak is megcsinálom. 25 éve a nulláról kezdtem, mindent hitelből. Tudom veszélyes, de próbáltam minimalizálni. Sok hajnalom ment rá a netes tanulásokra, olvasásra. Megérte. Közben meghagytam a normál foglalkozásomat is és bejártam a fél világot. Sőt most már jótékonyságra is jut. Gondoltam a gyerekeimre, akik 4 nyelven beszélnek. Ezt katák nem felesleges dolgokat. Azt majd vegyenek a megkeresett pénzükből, de remélem a közös megállapításainkat majd nem felejtik. Úgy gondolom ez mai áron úgy 150 M. lehet és ebből kis szerencsével még fogunk élni német nyugdíjas színvonalon. És a gyerkőcöknek is marad majd. 50 éves múltam és gondolkodom a normál foglalkozásomat befejezésén.
  • Endre
    @singledad:

    Megosztanál velünk néhány részletet, akár vendégcikk formájában?

  • Bankárospityu
    A kommenteket olvasva nem állom meg, hogy ne reagáljak arra az osztalékos tévképzetre, amit itt is, és magukat osztalékgurunak tartó trénerek, coach-ok, írók, stb. állítanak. Nevezetesen azt, hogy az egyéni osztalékhozam a fontos és nem lényeg, hogy most mennyi az árfolyam. Az osztalékhozamot a bekerülési árra vetítik. Nos ennyi erővel a nagypapa centekért megvett McDonalds, AT&T, stb részvényeinél is lehetne így számolni, csakhogy akkor a befektetett 100$ egy kisebb vagyon volt. A western-időkben pl. egy farmot kaptál érte. Nos, a hozamot a pillanatnyi árfolyamra kell számolni, mert a piaci döntés tárgya az, hogy MOST eladjak (másba fektessek) vagy megtartsam. Tökmindegy az eddig felhalmozott nyereség, az csak az egódnak hízeleg de a racionális döntéshozatal szempontjából lényegtelen. A pillanatnyi érték számít, összehasonlítva a tőke pillanatnyi “alternatív költségével”. folyt. köv.
  • Bankárospityu
    folytatás…
    Akkor már sokkal inkább kellene a bekerülési értéket jelenértékre átszámolni, de ezt persze, hogy nem teszik meg. Sokkal eladhatóbb így a történet. Csak nem korrekt.
  • naa
    Rulett: ehelyett azért vannak jobb lehetőségek, pl. a tőzsde, ha már a “könnyen menjen” a cél… 🙂 De ahogy Kisbankar is irta, érdemes megtanulni az opciókat kezelni és az értelmes(ebb) hozamok kicsit közelebb kerülnek.
    Ha valaki konzervatív, akkor is, ha kockázatvállalóbb, akkor is.
    Az, hogy opciókat használsz, jelentheti azt is, hogy sokkal kockázatkerülőbb vagy, mint aki simán megveszi a részvényt, ETF-et stb – mint az említett put kiírás példában: majd ha X ár alá megy, akkor megveszem, addig pedig a piac szépen fizeti nekem a prémiumot.
    Vagy fordítva: majd ha Y ár felett lesz, akkor eladom, addig pedig szépen fizeti nekem a piac a prémiumot. Mindegyik stratégia csökkenti a kockázatot a sima részvény vagy ETF adásvételhez képest és plusz hozamot jelent a prémium.
    Ezek a balta egyszerű dolgok, persze jó, ha érted, mikor érdemes ezekbe is beszállni, ja és a pozíció méretét figyelni..
  • Giorgo
    Csinálják ezt többen. Bár 20-30-40 éves távlatban az összes pénzed ingatlanban tartani, azért elég nagy merészség lenne. Mint, ahogy már többen mondták ez nem passziv befektetés. Elég mondjuk egy lakásnál kifogni egy rossz bérlőt. Ott akár milliók is eluszhatnak…
  • Joy
    Mikor nemcsak te, hanem a gyerek is otthon van hétköznap munkaidőben, az nem early retirement, hanem pandémia.
    Amúgy a pénzszórást megakadályozandó, gyermektelenül akár 230 ezer alá is le tudnád tornászni a családod havi kiadásait, hogy még többet örököljön majdan egy oldalági rokon, esetleg az állam. (Tudom, szólhattam volna korábban is.)
    Ellenben két gyermek mellett már pánikolhatnál, hogy nincs meg a kényelem, meg a FIRE életérzés, és már a bevételek 40%-át feléli a család. Szarkazmus off.
  • Andru
    Ha belegondolok, akkor a korai nyugdíj azért elég találó kifejezés. Életed virágában úgy élhetsz, hogy a megélhetés megszerzésére nem KELL időt fordítanod.
    Szerintem a többséget a nyugdíj szó téveszti meg. De hiszen a nyugdíjasok sem semmitcsinálnak! Sokan kerteszkednek, dolgoznak (igaz, sokan kiegészítés miatt, de sokan azért, mert szeretik a szakmájukat), utaznak. Szóval szerintem ebből indul ki a téves értelmezés.
    Amúgy meg mindenkinek más a független élet. Én nem akarok annyit hagyni a lányomra, hogy ne kelljen dolgoznia többet. Miért ne élhetném fel öregkoromban a pénzem? Nem az örökkévalóságnak takarítom meg, hanem magamnak.
  • Tamás
    Miklós, egyáltalán nem értesz az osztalék fókuszú befektetéshez. A cikkedben amiben bizonygatod hogy nem működik az osztalék fókuszú befektetés (és nem lehet hozzászólni) elég erősen elvérzik a dolog, több ponton is. Ami nem baj, talán egyszer utána olvasol majd. (Ettől még lehet, hogy nem az osztalék fókuszú befektetés a szent grál, de az egyértelműen kiderül, hogy fogalmad sincs róla hogy mi az.)
  • Kritikusan gondolkozó
    Érdekes cikk és elgondolkodtató. Sajnos a hozzászólások között nem sok kritikusan gondolkozó versenyző van.
    Kezdjük a kötvényekkel. Az USA kötvénypiac 40 éves bull-on van túl, az elmúlt 30 évben jobban hozott mint S&P500, tehát MOST nem érdemes kötvénybe fektetni és nem az elmúlt 25 évben. Igen veszélyes egy pillanatnyi helyzetet kivetíteni egy fél évszázadra és akinek volt egy kis makró érzéke már rég aranyba vagy azzal egyenértékűbe ül. concordeblog.hu/2020/06/25/ray-tango-sly-a-zseni/
    Folytassuk a részvényekkel. A cikk az S&P500-at hozza fel példaképp amiben technológia szektor a dotcom válságot idézi. Érzékletesebb példa hogy az indexben a legnagyobb 5 cég súlya akkora mint kb. 250 legkisebbnek. Amazon p/e: 128,66 osztalékot nem fizet… Eszerint az S&P500-ba nem érdemes fektetni és nem jelenti azt, hogy az olcsó, jó minőségű, osztalékfizető cégek ne érnék el az a 4%-ot.
  • Skepticism
    Egyre inkább úgy gondolom hogy az egész részvénypiac egy nagy lufi.
    A világon számtalan eszköznek azért van értéke mert mindenki elhiszi hogy van értéke, de alapvetően kitörölheted vele. Ilyen többek között a pénz, a kriptovaluta, de az én szememben egyre inkább a részvény is.
    Mit is kapok egy/száz/ezer darab részvénnyel ami valódi értéket képvisel?
    – Bennfentes, vagy bármilyen érdemi információt? Nem
    – Beleszólást a vállalat döntéseibe? Nem hiszem
    – Az osztalék kérdés fentebb ki lett vesézve
    – Még fizikai kiterjedése sincs hogy a billegő asztalt támassza

    Én sokkal inkább igyekszem törekedni a materializálható befektetési formákra mint az ingatlan.
    Egyébként hosszú távon amennyiben tovább szipolyozzuk a földi erőforrásokat és a klímaváltozás egyre inkább érezteti a hatását, el tudom képzelni hogy a világ összes részvénye nem fog érni egy pohár ivóvizet sem :). Ingatlan még akkor is lesz

  • eferix
    Ha te a pillanatnyi érték szerint közelíted meg a kérdést, akkor már nem osztalékfókuszú befektető vagy, hanem tréder. Ilyen szempontból igaz, amit írsz, de a két stratégiát totálisan mást jelent. Te aktívan kereskedsz a pillanatnyi érték szerint, minket pedig pont nem érdekel az aktuális értékeltség.