Mennyi ideig kap ellátást egy nyugdíjas?

A napokban az online médiában fellángolt a vita a nyugdíjasok eltartásának terheiről, illetve arról, hogy a ma 30-50 éveseknek lesz-e még egyáltalán nyugdíjuk.

Az utóbbi kérdésre Magyarországon még nem mertek felelni a politikusok, ellenben Romániában megtették: a napi.hu híre szerint a 1966 és 1971 között született romániai személyeknek már csak az utolsó fizetésük 15%(!)-a lesz a nyugdíjuk. Járni sokkal több járna, csak sajnos ennyi fog csak jutni.

Arról, hogy idehaza sem lesz ez másként és hogy miért, arról itt írtam:  //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad, illetve arról, hogy mennyit költünk az éves adónkból a nyugdíjakra, arról itt: //kiszamolo.hu/ennyit-adozol-es-erre-koltik.

(Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy itt nem a mostani nyugdíjasokról van szó, hanem egy fenntarthatatlan rendszerről, amit a politikusaink az önös érdekeik miatt már lassan 25 éve külföldi hitelekből fenntartanak, nem tőrödve azzal, hogy hamarosan az egész ránk szakad és egy egész generáció, a most 30-50 évesek fognak nyugdíj és megtakarítás nélkül élni öregkorukban. De az a politikusoknak még sokára lesz, a következő választás viszont másfél év múlva.)

Egy ilyen hosszú bevezetés után ma igazából egy gyakori téveszmét szeretnék eloszlatni.

Az emberek úgy gondolkodnak, hogy felfújt ügy az egész nyugdíjas téma, hiszen mindenki tudja, hogy a magyarok 66 évig élnek, vagyis csak három-négy évig kell eltartani őket nyugdíjasként.

Ez a tévedés a statisztikai adatok félreértésén alapul.

Egyrészt van a születéskor várható élettartam, ami a magyar férfiaknál 70,5 év, a nőknél 78,1 év és évente(!!!) mintegy fél évvel folyamatosan nő ez az érték. Öt év alatt a férfiak születéskor várható életkora 1,96 évvel lett hosszabb.

Ezt úgy számolják ki, hogy átlagolják az összes autóbalesetben elhunyt kétéves gyerek, a fiatalon meghalt tinédzser, a 45 évesen infarktusban meghalt és a matuzsálemi kort megért ember adatát, így ebből kijön egy átlag, amivel ebben a kérdésben nem megyünk semmire. A húsz évesen meghalt fiatal nem csak nyugellátást nem kap, de nem is vesz részt a nyugdíjak előteremtésében. Ezért ez az adat a mi szempontunkból nem releváns.

A másik adat, ami számunkra sokkal fontosabb, hogy egy 65 éves ember még várhatóan mennyit fog élni. A KSH adatai szerint egy 65 éves férfi még átlagosan 14,1 évet, egy hölgy még 18,2 évet él. Tehát egy 62 évesen nyugdíjba vonult férfi még durván 17 évig, egy hölgy pedig 21 évig kap nyugellátást.

Az új törvények szerint a hölgyek már 58 évesen is elmehetnek nyugdíjba, ha megvan a 40 év munkaviszony, amibe a gyereknevelés is beszámítható. Nos, egy 58 éves hölgy még várhatóan 23,5 évig fog élni, azaz eddig kell neki nyugdíjat biztosítani. Ha a gyereknevelést is beleszámoljuk, a jelenlegi állapotok szerint 32 év munka után további 23,5 évig kapja a nettó fizetésének a 70-75%-át.

Ezzel az új rendelkezéssel (is) Magyarország szembe megy az európai trendekkel, a legtöbb államban a nyugdíj-korhatár erőteljes emelése van napirenden, például a csóró Németország a jelenlegi 67 éves korhatárt is tovább akarja emelni, annak ellenére, hogy ott az átlagnyugdíj csak a fizetés 47%-ra rúg és nem 75-80%-ára, mint nálunk.

Remélem, így már mindenki pontosabban érti a probléma nagyságát. Ami, még egyszer mondom, nem a mostani nyugdíjasok, hanem a rendszer maga.

Végezetül egy számomra meglepő adat: egy 80 éves férfi még várhatóan további 6,31 évet él. Úgyhogy ha van ilyen idős olvasóm, nyugodtan ültessen még gyümölcsfákat, a statisztikák szerint még jó pár évig fogja enni a termésüket.

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Share

16 hozzászólás

  • Demográfiafetisizmus

    Ez fordított mathusianizmus. Tömény butaság olyan adatokat extrapolálni, amik az elmúlt 20-30-40-50 évben sem voltak állandóak, akkor is ha nagyjából az összes közgazdász és demográfus ezt teszi. Egy biztos a nyugdíjrendszer változni fog. Változnia kell. De a csekély ütemű népességfogyást katasztrófaként beállítani szimpla rövidlátás. Éppenséggel ez az egyetlen kedvező adat, ha hossszútávban gondolkodunk. A jelenlegi népesség és fogyasztás (vagyis életszínvonal) nem fenntartható. Egy csökkenő népességgel esetleg mérsékelhető az ökológiai katasztrófa – ez utóbbi kevésbé cáfolhatóan valós szerintem és súlyosabb következményekkel jár mint a népességfogyás.

  • Kiszamolo

    Amikor 10-15 éve 2.2 gyerek helyett 1.3 születik, az nem átmeneti állapot és nem kismértékű fogyás

  • Racta Kata

    Akik propagálják folyton a születésszám emelkedését, csak egyre nem gondolnak: a sok gyerekből egyszer sok öreg lesz … Ez rövidtávú gondolkodás. Ki kell “szenvednie” a társadalomnak a nagylétszámú korosztályoknak a levonulását, emberi mértékű nyugdíjjal és ha reális számú állampolgár él majd az országban, eljöhet a minőségi fejlődés ideje ! Persze, ha nem teszik tönkre végletesen az országot mint ahogy azt mostanában látjuk !

  • Demográfiafetisizmus

    2.2 vs. 1.3 ellenére bizony úgy tűnik kismértékű a fogyás. Évente 5 ezrelék mindössze. Tökéletesen kezelhető. Ha csak ilyen mértékben esett volna az életszínvonal, akkor azt ki se tudnánk mutatni. Ennek NINCS költségvetési, pénzügyi relevanciája. Hacsak az nem, hogy folyamatosan rengeteget lehet spórolni a közoktatáson. Nincs számottevő népességszámbeli különbség pl. most és a 20 évvel ezelőtti állapothoz képest. A gazdasági helyzet és az életszínvonal változása TELJESEN független ettől a számtól.

    És azért azt ne felejtsük el, hogy nem csak a nyugdíjasok az “eltartottak”, inaktívak, hanem a gyerekek – sokszor nem 18, hanem 23-28 éves korukig. Illetve mindazok, akik nem jutnak munkához, nem akarnak munkát vállalni vagy nem pl. képesek rá.

    Kiszámoló: 2.7 millió valódi foglalkoztatott van az országban. (A statisztikai foglalkoztatottság közel 4 millió, de ez önbecsapás. Nincs ennyi főállású folyamatosan.) Ez a 2.7 millió “tart el” most is 10 millió főt. Hova tudna ez az arány romlani? Éppenséggel fogyó népesség mellett is lassú javulás mutatkozik, ahogy kormányciklusokra átnyúlóan zárulnak be a nyugdíjrendszer kiskapui, csökken a nyugdíjasok száma! (Most még ugye némi statisztikai bűvészkedés is erősíti ezt.)

    Egyáltalán nem az a kérdés, hogy a 2.7 millió 10 milliót tart-e el a jövőben vagy hurrá 11-et vagy jujj csak 9-et. Ez úgy tűnik nem befolyásol sokat – vagy ha igen, akkor inkább legyen ez a szám csak 9, és legyenek a terhek könnyebbek. Inkább az a kérdés, hogy a 2.7 millióból lehet-e mondjuk 3-4 millió valódi aktív aktív munkavállaló?

    Egyébként ne felejtsük el, hogy az időskor nem kell jelentse az aktivitás végét. A biológiai öregség egyre jobban kitolódik a várható élettartammal. A legtöbb munkakör manapság egyáltalán nem használja el a munkavállalókat 55 éves korukra, a tudósok ritkán érik el pályafutásuk csúcspontját 60 éves koruk előtt. Stb. A kérdés megoldott: a nyugdíjkorhatár kitolása a biológiának megfelelően. Ezt teszik a fejlett országok.

  • Bakonyi Krisztián

    Kedves Kiszámoló! OFF:

    Kérdésem arra irányulna, hogy a továbbtanulós/szakma választós bejegyzésed hova tűnt? Régebbi bejegyzésedben olvastam, hogy csináltál ilyet is, de ha a linkre rámegyek, akkor kidob egy üres oldalt, sajnos nem találjuk szöveggel. Érdekelne az is, szívesen elolvasnám. Jó a blogod, csak így tovább. 😉

    Üdv: Krisztián

  • Tóth Mihály

    “És azért azt ne felejtsük el, hogy nem csak a nyugdíjasok az “eltartottak”, inaktívak, hanem a gyerekek – sokszor nem 18, hanem 23-28 éves korukig.”

    Na, azért ne vegyünk egy kalap alá egy 16 évest és egy 76 évest inaktív szempontból. Míg a fiatalt nagyrészt a szülei tartanak el, addig az időst az állam.

  • Kiszamolo

    Mondd hol láttad. Nyilván még a kiszamolo.blog.hu-s címre mutat, azt meg töröltem.

    Írd be, melyik cikkben láttad és javítom.

  • Bakonyi Krisztián

    //kiszamolo.hu/szabadulj-meg-az-adossagaidtol/

    Alulról a tizenegyedik bekezdésnél keresd.

  • Kiszamolo

    javítva.

  • Bakonyi Krisztián

    Köszi.

  • Telekes Zsolt

    “Németország a jelenlegi 67 éves korhatárt is tovább akarja emelni, annak ellenére, hogy ott az átlagnyugdíj csak a fizetés 47%-ra rúg és nem 75-80%-ára, mint nálunk. ”
    nem vagyok szakember ebben a témában, DE németben biztos van vagy 3000 euro az átlag fizu, nálunk meg van 400euro, nem mindegy mi a százalékszámítás alapja , 3000 47%-a, vagy 400 75%-a. én ha lehet az előbbit választanám mert fizetést most sem kapok annyit

  • Kiszamolo

    Ez remek, csak nem ez a kérdés.

    Németnek lenni jó, mert gazdagok. Pakisztáninak lenni rossz, mert szegények. Magyarnak lenni középszívás.

    A kérdés az, hogy egy gazdaság mennyi szociális ellátást bír el. Márpedig ha a kőgazdag németek szerint ennél több ingyenes juttatást még ők sem vállalnak be (pedig sokkal inkább megtehetnék, mint mi), akkor ezen kell elgondolkodni.

  • Anticonst

    “És azért azt ne felejtsük el, hogy nem csak a nyugdíjasok az “eltartottak”, inaktívak, hanem a gyerekek – sokszor nem 18, hanem 23-28 éves korukig. Illetve mindazok, akik nem jutnak munkához, nem akarnak munkát vállalni vagy nem pl. képesek rá.”

    Igen és mennyi pénzt kapnak a fiatalok fotelhuszárkodásért az államtól?

    Kiszámolo! Miért nem rakod be azt a statisztikát ilyenkor, hogy egy átlagnyugdíjas hány évet dolgozott(29) és hány évesen ment nyugdíjba? Ha azok a szabályok lennének érvényben rájuk, mint ami ránk lesz, akkor a 2/3-át vissza lehet küldeni dolgozni!

  • GabikA

    a nyugdij nem csokkenhet, ez axioma politikusoknal
    iden is lesz vagy 6% nyugdijemeles, ez alig 200MRD

  • Zoltán

    Bár korábban sok mindennel (főleg UL-lel kpcsolatban)nem értettem egyet Veled, de ez a cikked TELITALÁLAT!!! Ezt mondom én is, és nagyon sokan nem akarják elhinni, mivel a Viktor megmondta! Sajnos a többség nem mer/akar szembe nézni a szomorú tényekkel és azok várható következményeivel, inkább a szirénhangoknak hisz! 🙁

  • Demográfiafetisizmus

    Az állam nem tart el senkit. 🙂 A “társadalom” “gazdasága” tart el mindannyiunkat. Az államnak nincs semmije. A gyerekeket ugyanaz a “társadalom” “tartja el”, akik a nyugdíjasokat. Nincs különbség. Emellett a gyerekeket bizony iskolázni is kell – ma már egészen egyetemig. Ami viszont mégis csak jelentős közvetlen teher az állami költségvetésen is – ha ez az ami neked legjobban fáj. De nem ez a lényeg. Az aktív korúak alacsony foglalkoztatottsága volt azt hiszem a meghatározó mondandómban. A csekély ütemű népességfogyás egy körülmény és nem pedig probléma – ahogy egy másik pénzügyes blog szerzője találóan megfogalmazta. (Nem én voltam.:)) Alkalmazkodnunk kell. A népességfogyás üteme egyáltalán nem drámai, ami figyelmet érdemlő folyamat inkább a társadalom elöregedése. De ebben amúgy szerintem kimondatlanul konszenzus van a blog szerzőjével. De ez sem olyasmi, amit megoldanunk kell, ugyanis a növekvő várható élettartam mégis csak pozitív dolog. Hogy ez egyre növekvő eü. kiadásokat is jelent tény. A várható forgatókönyv szerintem egyszerűen: kevesebb iskola, több kórház, kitolódó nyugdíjkorhatár, növekvő időskori aktivitás, + bevándorlás.