Mennyi ideig kap ellátást egy nyugdíjas?
A napokban az online médiában fellángolt a vita a nyugdíjasok eltartásának terheiről, illetve arról, hogy a ma 30-50 éveseknek lesz-e még egyáltalán nyugdíjuk.
Az utóbbi kérdésre Magyarországon még nem mertek felelni a politikusok, ellenben Romániában megtették: a napi.hu híre szerint a 1966 és 1971 között született romániai személyeknek már csak az utolsó fizetésük 15%(!)-a lesz a nyugdíjuk. Járni sokkal több járna, csak sajnos ennyi fog csak jutni.
Arról, hogy idehaza sem lesz ez másként és hogy miért, arról itt írtam: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad, illetve arról, hogy mennyit költünk az éves adónkból a nyugdíjakra, arról itt: //kiszamolo.hu/ennyit-adozol-es-erre-koltik.
(Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy itt nem a mostani nyugdíjasokról van szó, hanem egy fenntarthatatlan rendszerről, amit a politikusaink az önös érdekeik miatt már lassan 25 éve külföldi hitelekből fenntartanak, nem tőrödve azzal, hogy hamarosan az egész ránk szakad és egy egész generáció, a most 30-50 évesek fognak nyugdíj és megtakarítás nélkül élni öregkorukban. De az a politikusoknak még sokára lesz, a következő választás viszont másfél év múlva.)
Egy ilyen hosszú bevezetés után ma igazából egy gyakori téveszmét szeretnék eloszlatni.
Az emberek úgy gondolkodnak, hogy felfújt ügy az egész nyugdíjas téma, hiszen mindenki tudja, hogy a magyarok 66 évig élnek, vagyis csak három-négy évig kell eltartani őket nyugdíjasként.
Ez a tévedés a statisztikai adatok félreértésén alapul.
Egyrészt van a születéskor várható élettartam, ami a magyar férfiaknál 70,5 év, a nőknél 78,1 év és évente(!!!) mintegy fél évvel folyamatosan nő ez az érték. Öt év alatt a férfiak születéskor várható életkora 1,96 évvel lett hosszabb.
Ezt úgy számolják ki, hogy átlagolják az összes autóbalesetben elhunyt kétéves gyerek, a fiatalon meghalt tinédzser, a 45 évesen infarktusban meghalt és a matuzsálemi kort megért ember adatát, így ebből kijön egy átlag, amivel ebben a kérdésben nem megyünk semmire. A húsz évesen meghalt fiatal nem csak nyugellátást nem kap, de nem is vesz részt a nyugdíjak előteremtésében. Ezért ez az adat a mi szempontunkból nem releváns.
A másik adat, ami számunkra sokkal fontosabb, hogy egy 65 éves ember még várhatóan mennyit fog élni. A KSH adatai szerint egy 65 éves férfi még átlagosan 14,1 évet, egy hölgy még 18,2 évet él. Tehát egy 62 évesen nyugdíjba vonult férfi még durván 17 évig, egy hölgy pedig 21 évig kap nyugellátást.
Az új törvények szerint a hölgyek már 58 évesen is elmehetnek nyugdíjba, ha megvan a 40 év munkaviszony, amibe a gyereknevelés is beszámítható. Nos, egy 58 éves hölgy még várhatóan 23,5 évig fog élni, azaz eddig kell neki nyugdíjat biztosítani. Ha a gyereknevelést is beleszámoljuk, a jelenlegi állapotok szerint 32 év munka után további 23,5 évig kapja a nettó fizetésének a 70-75%-át.
Ezzel az új rendelkezéssel (is) Magyarország szembe megy az európai trendekkel, a legtöbb államban a nyugdíj-korhatár erőteljes emelése van napirenden, például a csóró Németország a jelenlegi 67 éves korhatárt is tovább akarja emelni, annak ellenére, hogy ott az átlagnyugdíj csak a fizetés 47%-ra rúg és nem 75-80%-ára, mint nálunk.
Remélem, így már mindenki pontosabban érti a probléma nagyságát. Ami, még egyszer mondom, nem a mostani nyugdíjasok, hanem a rendszer maga.
Végezetül egy számomra meglepő adat: egy 80 éves férfi még várhatóan további 6,31 évet él. Úgyhogy ha van ilyen idős olvasóm, nyugodtan ültessen még gyümölcsfákat, a statisztikák szerint még jó pár évig fogja enni a termésüket.
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
És azért azt ne felejtsük el, hogy nem csak a nyugdíjasok az “eltartottak”, inaktívak, hanem a gyerekek – sokszor nem 18, hanem 23-28 éves korukig. Illetve mindazok, akik nem jutnak munkához, nem akarnak munkát vállalni vagy nem pl. képesek rá.
Kiszámoló: 2.7 millió valódi foglalkoztatott van az országban. (A statisztikai foglalkoztatottság közel 4 millió, de ez önbecsapás. Nincs ennyi főállású folyamatosan.) Ez a 2.7 millió “tart el” most is 10 millió főt. Hova tudna ez az arány romlani? Éppenséggel fogyó népesség mellett is lassú javulás mutatkozik, ahogy kormányciklusokra átnyúlóan zárulnak be a nyugdíjrendszer kiskapui, csökken a nyugdíjasok száma! (Most még ugye némi statisztikai bűvészkedés is erősíti ezt.)
Egyáltalán nem az a kérdés, hogy a 2.7 millió 10 milliót tart-e el a jövőben vagy hurrá 11-et vagy jujj csak 9-et. Ez úgy tűnik nem befolyásol sokat – vagy ha igen, akkor inkább legyen ez a szám csak 9, és legyenek a terhek könnyebbek. Inkább az a kérdés, hogy a 2.7 millióból lehet-e mondjuk 3-4 millió valódi aktív aktív munkavállaló?
Egyébként ne felejtsük el, hogy az időskor nem kell jelentse az aktivitás végét. A biológiai öregség egyre jobban kitolódik a várható élettartammal. A legtöbb munkakör manapság egyáltalán nem használja el a munkavállalókat 55 éves korukra, a tudósok ritkán érik el pályafutásuk csúcspontját 60 éves koruk előtt. Stb. A kérdés megoldott: a nyugdíjkorhatár kitolása a biológiának megfelelően. Ezt teszik a fejlett országok.
Kérdésem arra irányulna, hogy a továbbtanulós/szakma választós bejegyzésed hova tűnt? Régebbi bejegyzésedben olvastam, hogy csináltál ilyet is, de ha a linkre rámegyek, akkor kidob egy üres oldalt, sajnos nem találjuk szöveggel. Érdekelne az is, szívesen elolvasnám. Jó a blogod, csak így tovább. 😉
Üdv: Krisztián
Na, azért ne vegyünk egy kalap alá egy 16 évest és egy 76 évest inaktív szempontból. Míg a fiatalt nagyrészt a szülei tartanak el, addig az időst az állam.
Írd be, melyik cikkben láttad és javítom.
Alulról a tizenegyedik bekezdésnél keresd.
nem vagyok szakember ebben a témában, DE németben biztos van vagy 3000 euro az átlag fizu, nálunk meg van 400euro, nem mindegy mi a százalékszámítás alapja , 3000 47%-a, vagy 400 75%-a. én ha lehet az előbbit választanám mert fizetést most sem kapok annyit
Németnek lenni jó, mert gazdagok. Pakisztáninak lenni rossz, mert szegények. Magyarnak lenni középszívás.
A kérdés az, hogy egy gazdaság mennyi szociális ellátást bír el. Márpedig ha a kőgazdag németek szerint ennél több ingyenes juttatást még ők sem vállalnak be (pedig sokkal inkább megtehetnék, mint mi), akkor ezen kell elgondolkodni.
Igen és mennyi pénzt kapnak a fiatalok fotelhuszárkodásért az államtól?
Kiszámolo! Miért nem rakod be azt a statisztikát ilyenkor, hogy egy átlagnyugdíjas hány évet dolgozott(29) és hány évesen ment nyugdíjba? Ha azok a szabályok lennének érvényben rájuk, mint ami ránk lesz, akkor a 2/3-át vissza lehet küldeni dolgozni!
iden is lesz vagy 6% nyugdijemeles, ez alig 200MRD