Ezért fizetsz ennyi adót
Ebben a cikkben az adózásról és az állami szerepvállalásról szeretnék szólni. A magyar ember egyrészt siránkozik, hogy sok adót kell fizetni, másrészt elvárja, hogy az állam fizessen mindent a gyerek oktatásától a nyugdíjig, az egyházak fenntartásától az Operaház üzemeltetéséig. Ezen túl természetesen legyen ingyenes az egészségügy is és az utazás is.
Magyarországon egészségtelenül nagy az állami újraelosztás szerepe, 2011-ben minden megtermelt 100 forintból az állam elvett 52 forintot és ő döntötte el, kinek adja. A KSH adatsorából kiderül, hogy a környező országok ennél sokkal kisebb részt vonnak el: Románia 32,5%, Szlovákia 33,4%, Bulgária 33,1%, Csehország 40,3%, Lengyelország 38,5%. (A lehető legegyszerűbben fogalmazva: arányaiban ennyivel kevesebb adót kell fizetnie mindenkinek, azaz ennyivel több pénzt viszel haza.)
Érdemes megnézni, ők hogyan állnak gazdaságilag és mi hol kullogunk. Ajánlom figyelmedbe a Szlovákiáról írt cikkemet is. //kiszamolo.hu/gondoskodo-allam-kontra-piacgazdasag-magyarorszag-vs-szlovakia
Ami még nagyobb tragédia, hogy a teljes elvont összegnek mintegy 60%-át jóléti kiadásokra költjük. Ebből fizetik a nyugdíjakat (a teljes állami bevétel 23,4%-át erre fordították tavaly elött, míg tavaly csak 19,5%-át, ami örvendetes javulás lenne, ha nem csak egy technikai kiszervezés miatt csökkent volna az összeg, ugyanis a korhatár alattiakat átsorolták más kategóriába, ezzel papíron több mint 12%-kal csökkent a nyugdíjra költött összeg. Hangsúlyozom, csak papíron.), szociális és lakhatási támogatásra is elmegy 20,9%, az „ingyenes” oktatás is belekerül 10,8%-ba, az egészségügyre 10%-ba, kultúra és környezetvédelem 5,9%.
Az állam fenntartása 19,1%-ot visz el, a gazdasági funkciók 13.1%-ot.
(Aki böngészni akarja az arányokat, itt megteheti.)
(Egy cikk a nyugdíjról: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/)
Az eddig felhalmozott államadósság miatt (mert „természetesen” az állam minden évben többet költ, mint amennyit beszed), bő egybillió forintot kifizetünk kamatokra is. Csak hogy tudjuk érzékelni ennek a nagyságát, ez több, mint a személyi jövedelemadóból befolyó pénz kétharmada. Azaz majdnem csak azért fizetsz SZJA-t, hogy abból kifizessék az eddigi tartozások kamatait. Nem a tőkét törlesztik, csak a kamatokat fizetik.
Hogy egy kicsit személyesebbé tegyük a problémát, vajon tudod-e, hogy mennyit adózol a megkeresett jövedelmedből?
Ha hazaviszel nettó 160 ezer forintot, akkor a munkáltatódtól valójában 320 ezer forintot kaptál. Azaz a jövedelmed fele elmegy az adóra és a járulékokra, amit te és a munkáltatód közösen fizettek be.
Sajnos az adózásod itt távolról sem ér véget.
A megmaradt pénzeddel elmész vásárolni. Minden elköltött ezer forint után újabb 213 forint megy az államkasszába az ÁFA miatt. (Az alapvető élelmiszerek áfa kulcsa 18%, viszont alig valamit lehet ide sorolni, csak a legalapvetőbb tejtermékek és gabonából készült termékek tartoznak ide. Ezért ezekkel nem számolunk, cserébe az alkohol és cigaretta jövedéki adóját sem vesszük figyelembe.) Az éves ÁFA bevétel, amit főleg a lakosság fizet meg (hiszen a cégek visszaigényelhetik általában), két és fél billió forint, majdnem a duplája a teljes személyi jövedelemadónak.
Ezen kívül még fizeted a telefonadót a telefonálásod után, a bankadóból azt a részt, amit a bankok át tudtak rád hárítani és még sok minden mást is. Amikor elmész tankolni, a 450 forintos benzinárat látva jusson eszedbe, hogy a költségvetésbe 913 milliárd forint plusz ÁFA folyik be jövedéki adóból, ennek túlnyomó része az üzemanyagból. Egészen konkrétan, a benzin árának 54%-a jövedéki adó és ÁFA.
De illetékre is kifizetünk 88 milliárdot évente és még hosszan lehetne sorolni a számtalan adófajtát.
Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy minden megkeresett száz forintból az állam elvon tőled 65-69 forintot különböző jogcímen. Másképpen fogalmazva januártól szeptember elejéig az államnak dolgozol, az év utolsó négy hónapjában megkeresett jövedelem csak a tiéd.
Ezek után talán érthető, hogy miért szorgalmazza minden közgazdász lassan negyed évszázada, hogy gyökeresen át kellene alakítani a magyar költségvetést. Egy haldoklónak nem frizuraigazításra van szükség, hanem radikális műtétre.
Rövid úton el kellene érni azt, hogy a környező államok szintjére essen vissza az állami újraelosztás mértéke. Ehhez az államnak le kellene mondania a bevételeinek a harmadáról, de az embereknek is le kellene mondaniuk az állami költekezés harmadáról. Ugyanis azt csak a politikusok képzelik, hogy lehet úgy csökkenteni az állami adóbevételeket, hogy közben a kiadásokat nem csökkentjük ugyanolyan mértékben.
Mivel toronymagasan a legnagyobb tétel az állami kiadásokban a jóléti kiadások, ezeken kellene a legtöbbet spórolni. Bár az oktatás és az egészségügy területén már voltak próbálkozások (szerkezeti reformoknak semmiképpen nem nevezném őket), de a kormány retorikáját hallgatva például a nyugdíjak újragondolására semmi remény nincs. Eddig nem volt még olyan politikus Magyarországon, aki akárcsak a nonszensz ingyenes utazási lehetőséget merte volna korlátozni. Gyurcsány Ferenc is inkább lemondott, mint hozzányúljon a 13. havi nyugdíjakhoz.
Üdvös lenne a közszféra létszámát is radikálisan csökkenteni, hiszen 660 ezer ember dolgozik itt, ami elképesztően rengeteg. A kormány szerint 400 ezer lenne az ideális létszám. Két dologra szeretném felhívni a figyelmet: egyrészt az így megspórolható összeg bár hatalmas, de elenyésző kiadás a nyugdíjakhoz képest, másrészt gyökeres átalakítás nélkül a szokásos fűnyíró elvnek semmi értelme. Ha ellenben megszűnne a 3200 önkormányzat és lenne helyette 300 régióközpont, hová lehetne elhelyezni a pártok helyi embereit? Inkább hozzunk létre járásokat is, hogy legyen elég hely nekik.
De most nem akarok belemenni ennek a fejtegetésébe, a cikknek a mondandója, hogy a magyar államháztartás a környező országokhoz képest iszonyúan elhízott, a radikális fogyókúra azonban lehetetlen a kiadási oldal drasztikus megnyirbálása és a dolgok velejéig ható szerkezeti átalakítás nélkül.
Mivel mindez sok átmeneti kárvallottal jár, ezért erre semmi esély nincs már a választásokhoz közeledve. Sikerült újabb négy évet eltékozolnunk.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Ha ez a cél, hajrá !
Az egészségügy átalakítása éppen nem azt jelentené, hogy kevesebbet keresnének az ápolók, hanem lehetne rendezni a bérüket. Csak persze akkor az állampolgároknak is fizetni kellene az ellátásért (egyébként ahogy most is teszik, csak feketén.)
Már eltelt negyed évszázad, de sokan még mindig abban a tudatban élnek, hogy amit az állam fizet, az ingyen van.
Nos, nekik írtam ezt a cikket. Szerintem a linkekkel, konkrét magyar és külföldi adatokkal, 2012-es magyar költségvetéssel azért annak is értelmezhető, aki többet szeretne tudni a kérdésről.
🙂
A jelenlegi működési peremfeltételek alapján (ti. 3 millió nyugdíjas szavazó van), nem lesz ebben változás, leggfeljebb a rossz irányba.
dr. Mellár Tamással beszéltem egy konferencián a múlt héten és feltettem neki ezt a kérdést, hogy ha a politkusok nem is mondanak igazat, de legalább a közgazdászok megmondhatnák. Szerinte itt nagyrészt már konszenzus van. Amit ő lát megoldásként:
– GDP növekedés max felével nőhet a nyugdíj (csökkenés esetén terméeszetesen csökkentendő)
– és most kapaszkodjatok meg: nyugdíjasoknak ne legyen szavazati joga (ő egyébként 58 éves, és így ajánlotta)
Hozzáteszem mindkettőt esélytelennek látom, mégha az első elvileg gazdasági szükségszerűség is lenne. Nem létező pénzeket osztunk szét.
http://www.kozoskassza.hu
http://www.amipenzunk.hu ez utóbbi valamiért nem megy most…
mindjárt nem kellene ilyen adókat fizetni. Ennyire egyszerű.
Na igen…
És pontosan ez az az érv, amire a legnagyobb adócsalók, konkrétan a színlelt szerződéssel dolgozó “vállalkozók” semmit nem tudnak mondani.
Hőbörögni viszont tudnak, amikor az egészségügy állapota szóbakerül…
Az állami alkalmazottal az is a probléma, hogy nem csak a fizetését, de még az adóját, TB-jét, nyugdíját is az adófizetők pénzéből fizetik, hiszen az állam a foglalkoztatója. A versenyszférában ezek a levonások külső, megtermelt pénzből származnának.
Van milliárd (angolul billion)
utána jön a trillió (angolul trillion) ami 1000 milliárd, és inkább ez utóbbi fordulatot szokták használni.
A billió szónak magyarban nincs helye, kivéve, ha a milliárdot nevezzük annak. De arra meg van szavunk. A “trillion”-t billiónak fordítani hülyeség lenne.
Csak mivel az angol el van csúszva, sőt, az amerikai angol és a brit sem egységes, ezért mindenki inkább ezer milliót, meg ezer milliárdot használ a félreértések elkerülése miatt.
Attól, hogy az angol és főleg az amerikai angol nem ezt használja, azért amikor magyarul beszélünk, használjuk bátran a magyar számokat.
Nem a 70 ezres kisnyugdíjakat kell csökkenteni, hanem a 270 ezreseket.
Sajnos nyugdíj mindenkinek jár, a mostani nyugdíjasnak és a 20 év múlva lévő nyugdíjasnak is, csak éppen a jelenlegi felállásban már nem fog jutni.
Elvben ingyenes, a befizetéseinkből finanszírozzák. Gyakorlatban azaz általánosabb, hogy pluszban fizetned kell, ha normális ellátást akarsz.
Vagy a közösségi közlekedés: mind a MÁV, mind a BKV pénzszivattyúként szolgálnak. Abból, amennyit rájuk költ az állam, nyugodtan lehetne valóban ingyenes, mégpedig mindenki számára ingyenes az utazás -már ha nem nyúlnának le bődületes összegeket, különféle kondér közeli cégek. (A MÁV korrupció ellenes osztályának működését egy év után beszűntették, és nem azért, mert nem voltak hatékonyak.)
A probléma nem azzal van, hogy adót fizetünk, méghozzá jókorát, szerintem azzal sem, hogy mennyit költünk jóléti juttatásokra. Az iszonyat nagy gond a pénz elköltésének hatékonysága. A rossz adómorál valószínűleg ezzel is összefüggésben áll. Mert rendben, fizessünk sokat, de azért kapjunk jó szolgáltatást, vagy vonjanak el kevés adót, biztosítsák a nagyon alapszintű ellátásokat, és a többit mindenki megoldja, ahogyan tudja. Más: de szerintem öngondoskodásra ösztönözni az embereket szintén a politikusok felelőssége lenne. Ennek viszont semmilyen nyomát nem látom, sőt, inkább az ellenkezője folyik.
Az 1970 (Magyarország esetében azért feltételezhetően inkább 1990) és 2010 között külföldre, leginkább adóparadicsomokba menekített tőke összege országonként. Látjuk azt a kis legnyugatibb k-európai országot a térképen…? Ízlelgessük egy kicsit a buborékunkba írt számot: 242 milliárd dollár. 53 ezer milliárd forint. Majdnem pontosan a teljes államadósság kétszerese. Ha leosztjuk a lakosságszámmal az összegeket, még érdekesebb a kép: az egész világon (!!!) csak Kuvait és Szingapúr előz meg az egy főre vetített “kimenekített” tőke összegével. 5 millió forint fejenként, újszülöttől aggastyánig mindenkinek.
Szerintetek hiányzik ez az összeg a gazdaságból? Szerintetek fellendülne a gazdaság, ha ennek a tőkének akár csak egy töredékét vissza lehetne forgatni az országba?
Ami a “milliárdok” kérdését illeti, a magyar nyelvben úgy jönnek helyesen a nagyságrendek nevei, hogy millió, milliárd, billió, trillió (10 a 6., 9. 12., 15. hatványon). A billiárd, az csak a kaszinóban van…
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%ADz_hatv%C3%A1nyai
http://www.szakszervezetek.hu/koezlemenyek/9517-miert-riogatjak-provokaljak-a-koezszferat
Viszonzásul egy érdekesség:
http://vilagur.network.hu/video/kalo_janos_videoi/a_vilag_egyetem_es_a_10_hatvanyai
A magyar emberek 21%-a az államnak dolgozik, ami rengeteg.
Részlet az idézett cikkből:
“Értelmezhetetlen a Magyar Hírlap kormányzati forrásokra hivatkozó információja, amely szerint „középtávon 400 ezer dolgozó foglalkoztatása lenne optimális a közigazgatásban, vagyis, az államigazgatási szerveknél és az önkormányzatoknál”. Értelmezhetetlen, mert jelenleg e körben foglalkoztatottak létszáma mintegy 110 ezer fő.”
Na most akkor hogy is van ez?
Az államigazgatásban nagy a szórás – van ahol reggeltől estig dolgoznak rendesen (pl. néhány okmányiroda), és vannak a “kádertemetők”, ahol a havi feladat 2 óra alatt elvégezhető volt ott dolgozó ismerősöm szerint szerint (valamelyik minisztérium levéltára). Itt is van tartalék illetve átszervezési lehetőség, de sajnos nagyon müködik a “haveri alapon” majd nézünk valamit.
Az adósság után fizetett kamat hihetetlen teher, némileg érthető a kormány csökkentő szándéka. Más kérdés, hogy ez az a terület, ahonnan a csőd gyanúja/ténye nélkül egy forintot elvonni nem lehet.
Amúgy kíváncsi volnék a Kiszámoló álláspontjára vagyon kontra jövedelem adóztatás vonatkozásában!
No itt bukik el az egész elemzés, mert a korrekt mondat így festene:
Magyarországon egészségtelenül nagy az állami újraelosztás szerepe, 2011-ben minden megtermelt 100 forintból 100-x forint után az állam elvett 100-x osztva 100-al szorozva 52-vel forintot. Ahol x a politikai elit gazdasági holdudvara által be nem fizetett adó.
Az úgynevezett inaktívok körébe tehát ez utóbbiakat is be kellene számolni.