Mennyibe kerülhet egy gyerek az államnak?
Levente tette fel a kérdést, mennyibe kerül egy gyerek felnevelése az államnak, mennyit veszít az állam azon, ha a fiatalok külföldre mennek és nem otthon kezdenek el adót fizetni. Hogy mennyi a közvetett veszteség, miszerint máshol adózik, most figyelmen kívül hagyva, nézzük mennyibe kerül az államnak a gyerek “felnevelése”.
A kérdés érdekes és izgalmas, de nagyon nem könnyű kiszámolni a végeredményt.
Hogy mennyit költ az állam egy óvodásra, iskolásra vagy egyetemistára, azt is nagyon nehéz összeszedni a költségvetésből. Az se mindegy, állami vagy egyházi iskolába jár a gyerek. Ehhez még jön a gyerekszüléshez kötött kedvezmények (CSOK, Babaváró) költsége, családi pótlék, adókedvezmények, utazási támogatás és egyebek.
Azonban rengeteget keres is az állam azon, amit a szülők a gyerekekre költenek. Étel, ruha, gyógyszer, tankönyvek, tanszerek áfatartalma, benzin jövedéki adója és egyéb fogyasztási adók.
Viszont ugyanígy költ is a gyerekekre, orvosi ellátás, hadi kiadások, rendvédelmi kiadások és minden egyéb hasznából a gyerekek is részesülnek. S ott van még a gyámügy költsége és egyéb kiadások, amire elsőre nem is biztos, hogy gondolnánk.
Így elég nehéz igazságot tenni, mennyibe is kerül az államnak a gyereknevelés.
S a legfontosabb, hogy van-e értelme egyáltalán a kérdésfelvetésnek, amikor az állam csak azt a pénzt osztja szét, amit a szülőktől elvett adó formájában? A legvégén mindent az adófizetők, így a szülők is fizetnek, vagyis erre is a szülők költenek, az állam csak “segít” szétosztani a pénzt.
De nézzük az oktatást és a közvetlen állami támogatásokat.
1,252 millió 6 és 18 év közötti fiatal van az országban a KSH szerint.
A Klebersberg központ személyi kiadásai a költségvetés szerint 510 milliárd forint (de ebből 46 milliárd adó és járulék), dologi kiadások 70 milliárd forint, ennek is komoly része áfaként visszajön. Köznevelési célú humánszolgáltatás 249 milliárd (ha jól sejtem, ez az egyházi iskolák kiegészítő támogatása), hittanoktatásra további 6,6 milliárd. Az iskolák államosítása miatt az önkormányzatok már nem vagy nem igazán költenek az oktatásra ezen kívül, ha jól gondolom.
Ez alapján évente 690 ezer forintot költ az állam egy tanulóra bruttóban, de ebből vissza is kap járulékok és áfa miatt egy elég komoly összeget. 12 év alatt bruttó 8,3 millió forint az alap- és középfokú oktatás.
330 ezer óvodás van és 285 ezren tanulnak a felsőoktatásban. Ez utóbbira nettóban 78 milliárd forintot költ az állam, vagyis 273 ezer forintba kerül az államnak egy felsőoktatásban tanuló évente.
Utazási támogatásra elmegy évente egy 260 milliárd, azonban a 2,6 millió nyugdíjas ingyenes utazása valószínűleg sokkal többe kerül, mint a durván 1,8 millió 18 év alatti és felsőoktatásban tanuló menetdíj-kedvezménye. Ha 80 milliárd a diákok részesedése a támogatásból, akkor ez évi 44 ezer forintjába kerül az adófizetőknek.
Családi adókedvezmény két gyerek esetén havi 20 ezer forint, évi 240 ezer forint, 120 ezer gyerekenként, 18 év alatt 2,16 millió Ft-tal kevesebb jövedelemadót von el az állam a gyerek miatt.
Családi pótlék két gyerekre 26.600 Ft havonta, egy évtizede változatlan. Ez évente gyerekenként 159.600 Ft.
Nem tudom, van-e értelme az új, mindenféle gyerekvállalási támogatásokkal számolni, hiszen csak pár éve vannak és egyáltalán nem biztos, hogy pár év múlva is lesz hasonló. De legyen mondjuk 4 millió forint gyerekenként. (Kevés a háromgyerekes család, ahol igazán jelentősek a támogatások.)
Sok mindent nem számoltunk, de felfelé kerekítve eddig 20 millió Ft körül járunk gyerekenként. Ennél pontosabban elég nehéz lenne kiszámolni egy gyerek költségét az egyetem végéig. Ebből az összegből kell levonni, amit a gyerekekre költöttek a szülők és az állam ezután adóbevételre tett szert.
Ez látszólag nem kevés, de szerintem nem is olyan sok. Természetesen veszteség, ha a gyerek ezután valahol külföldön lesz adófizető. De mint írtam is, az egy téves elképzelés, hogy az állam költött a gyerekre ennyit, hiszen azt adó formájában vette ki az ország lakóinak a zsebéből, akiknek a zömének van vagy volt gyereke, így a képlet nem sokat változik.
Szóval ha csak nagy hibát nem vétettünk, ennyit bukik az állam a külföld számára felnevelt fiatalokon.
Látom, neked is az az egyik fő premisszád, mint minden nacionalistának, hogy ha nem vállalunk gyereket, akkor kihalunk.
Megsúgnám, hogy évente kb. 83 millióval élünk többen a Földön. Ez a nettó növekmény, ennyivel többen születnek meg, mint amennyien meghalnak. Ennyivel többen zsúfolódunk össze a bolygónkon minden évben. Csak az arányok érzékeltetése miatt: ez a 83 millió Németország lakosságával egyenlő.
Biztos, hogy olyan nagy szükség van azokra a CSOK-os gyerekekre, miközben biztos léptekkel haladunk a klímakatasztrófába?
Anno az én szakomra felvételt nyert hallgatók kb 20%-a jutott el végül a diplomáig. Tiszta “haszon” lehetett lehetett a maradék 80%-ot az egyetemen 1-3 évig tanítani, hogy aztán diploma híján a többség kétkezi munkát végezzen. Szerintem mindenki jobban járt volna, ha inkább munkába állnak egyetemistáskodás helyett.
Zsu, aki akarja és megteheti, most is külföldön taníttatja a gyereket. Komolyan majd egész családok szívatják magukat a kiköltözéssel, ahelyett, hogy csak a felnőtt gyereket küldik ki tanulni, mint most is?
Azert engem nem vigasztal, hogy Afrikaban es Azsiaban tulnepesednek. En azt nezem, hogy nalunk itt mi a helyzet, es nalunk kevesebben szuletnek mint ahanyan meghalnak.
Ettol fuggetlenul az igaz, hogy nem baj, ha picit csokken a lakossagszam. Azt nem hiszem, hogy tul sok CsOKos gyermek szuletne. Ugy tudom, hogy statisztikailag nem latszik a tobblet, ami logikus is, mert amennyivel dragabb a 3. gyerek, annyit nem hoz a CsOK. Ez csak azoknak eri meg, akik amugyis 3 vagy tobb gyermeket szeretnenek.
Eurostat (ec.europa.eu/eurostat/web/income-and-living-conditions/data/database) szerint a diplomával rendelkezők nettó medián átlagbére nálunk 7341 eur, az alatta lévő “upper secondary and post secondary non-tertiary” végzettségűeké 5570 eur (az emberek végzettségéről van szó, nem a munkakörről, ebben a mediánban már benne van a büfészakos diplomások bére is). Mivel a szuperbruttó ezek kb. duplája, a befizetett adójuk is ennyi, ergo egy diplomás évente cirka 1770 ezer eurral többet rak a közösbe. Kiszámoló cikke szerint 1 év a felsőoktatásban 273ezer hufba kerül az adófizetőknek, ami kb. 800 eur. Ergo átlagban egy diplomás 2 év alatt ledolgozza csak a különbséggel. Azt nem tudom hányan mennek és maradnak kinn végzés után, de ez még 90% feletti kivándorlás mellett is pluszra jön ki 40 év munkaviszonnyal számolva.
De Béla sem megy ki tanulni, itt elvégzi a támogatott orvosit, és kimegy jól keresni. Hát ennyi ember téved 🙂
Ez így csak egy egyszerű arbitrázs Béla részéről, fölözd le a hasznot, tanulj ott, ahol egy hosszú távú társadalmi szerződés alapján olcsó a tanulás, és dolgozz ott, ahol ilyen nincs, és jól megfizetik a képzett embereket. Nyilván a profitmaximalizálás Béla stratégiájával jön ki a legjobban. Orbánt és a magyar néplelket felesleges idekeverni, ez csak simán kapzsiság.
Függetlenül attól, hogy mennyi gyerekem van, a közösség érdekében a fentieket muszáj lesz rendbetenni, mert az arbitrázsnak az a lényege, hogy mindenki rááll (amíg van, aki a másik oldalt finanszírozza). A hallgatói szerződés jó irány.
Értem. Tehát szerinted az normális, ami Indiában, Afrikában vagy mondjuk arab országokban megy gyerekvállalás címszó alatt. EU-ban mennyivel is nő a népesség 1 egész akárhány gyerek per házaspár esetén? Ja hogy ez csökkenést jelent? Upsz.
Legyen országhatár, mert azért hívják Magyarországnak. Azért van saját nyelvünk, zászlónk, Himnuszunk.
Arra, hogy Nigéria vagy Paiksztán túlnépesedik, nem az a válasz, hogy az EU meg haljon ki.
A Kárpát-medencében nincs túlnépesedés, és még csak a veszélye sem fog fennállni a következő 100 évben. Innentől fogva ma Mo-n minden olyan jellegű érvelés, hogy ne vállalj gyereket mert túlnépesedik a bolygó teljesen fals. Reklámozzátok ezt a dolgot Pakisztánban, ott tényleg szükség lenne a one-child-policy-re.
Másik téma: szép dolog a világállam, de az ember biológialiag ugyanott tart mint 100 000 éve. Törzsi lény vagyunk. Ha tetszik ha nem, benne van az agyad legmélyén, hogy van a mi törzsünk, meg vannak a másik törzsek. Pontosan ezért mindig is szükség lesz egy Ti-re ahhoz, hogy legyen Mi (azaz egy közösség). Ha a világon mindenki Mi, akkor nincsen Ti, és az nem lehet működőképes.
Ez nem egy jó dolog, de annyira megváltoztathatatlan, minthogy a Föld kering a Nap körül. El kell fogadni, és kihozni belőle a legjobbat (pld. dolgozni azon, hogy konstruktív legyen a törzsek közötti verseny és ne mészárlás)
Az egyetlen szitu amiben egy világkormány működőképes lenne, ha találkoznánk egy idegen fajjal aki ellen lehetne egyesülni.
“Érdekes, hogy mennyien írnak külföldről, hogy Mo-n milyen sz.r, bezzeg ott kint. Ha ott annyira jó, miért nem ottani, helyi fórumokon írják le a boldogságukat, hanem inkább visszafelé fikáznak?”
Honnan tudod, hogy “nem írják le helyi fórumokon a boldogságukat”?
Tudod, vannak hazaszerető emberek, van egy ilyen típus, a hazafiak. Ezek az emberek egyre jobban elkeseredve nézik, hogy hova süllyed szeretett hazájuk. Teljesen mindegy, hogy hol élnek, ők akkor is magyarok, és Magyarország elsődleges helyet foglal el a szívükben. Szeretett, fontos “projektjüket” látják csődbe menni, erőszakkal csődbe vinni. Bizony, az aggodalom, a féltés, a Magyarország iránti hazaszeretet, a jobbítási szándék valószínűleg megmarad életük végéig, hiába kellett azt a sokszor nagyon nehéz döntést meghozni és sok akadályt leküzdve véghezvinni, hogy elhagyják a hazájukat.
“Érted haragszom én, nem ellened”
“fizeti a gyermektelenek nyugdíját is” – elárulom neked, hogy én eleve úgy kalkulálok, hogy nem lesz egy fillér állami nyugdíjam sem, ha megélem egyáltalán (ami még vagy 35 év). Ha tehetném, inkább megtartanám a nyugdíjjárulékomat és a szochó erre eső részét, elintézem én azt magamnak. Ráadásul fizeti-fizeti, de meddig? Pár évente mindig felmerül a szingliadó (ami amúgy most is van), vagy a gyermektelenek kizárása a nyugdíjrendszerből.
Tisztázzuk, én nem vagyok tulajdona az országnak, nem vagyok teljes valómban alárendelve a kollektívának. Nem egy sakkbábu vagyok, hogy ide-oda tologassanak. Nem csak egy “emberi erőforrás” vagyok, mint ahogy azt egyébként a jelenlegi kurzus (vagy pl a 20-as évek fasizmusa) szeretne kezelni. Az állam van értem, nem én érte. Az én adómból működik, nekem dolgozik (legalábbis kellene), hát álljon már meg a menet! Ez olyan, mint amikor az én adómból (is) próbálnak kék plakátokon a képembe hazudni. Az állam nem azért van, hogy a saját adómból megakadályozza az én szabad mozgásomat.
Ne agodj, amig technologiai fejlodes van, addig nyugdij is lesz. Es a satatisztikak szerint joval tobb eselyed van megelni, mint nem megelni. Raadasult te most a szuleid nyugdijjat fizeted, nem a sajatodat, szoval a tiedet majd a gyerekeid fogjak befizetni…
Imádom, amikor megszólal a jobboldal szócsöve.
Imádnád, ha sok rabszolgát szülne neked a plebs, mi?
Tudod mit, ha még idén bevezetjük a szocializmust, akkor csinálok nem 3, hanem 6 gyereket.
Akkor ugyanis a verseny helyett lesz idő gyereknevelésre.
Ennyit erről.
A kapitalizmusról tudjuk, hogy olyan mint a hegylakó: csak egy maradhat.
Nem véletlen, hogy a legtöbb magyar gyerek Kádár alatt született.
a Mi az nalunk a csalad igy a Ti az a minden mas, zaszlotol meg nemzeti identitastol fuggetlenul. Elkeserit ami abban az orszagban megy, sosem fogok azonosulni azzal az uram-batyam rendszerrel ami ott megy, parttol fuggetlenul, igy sosem lesz a “Mi” halmaz resze.
L, másként értjük a hazaszeretet fogalmát. Számomra a jobbítási szándék az, hogy fiatalként itthon dolgozom, boldogulok a családommal. Nem távolról szólok le mindent, ezzel (ön)igazolva, miért léptem le. Ami valójában a könnyebb élet, kevesebb küzdés reménye.
Sehol nem írtam, hogy a fiatal ne dolgozzon külföldön. Öt évet simán engednék az első 15ből. Képzeld, pont ennyit voltam én is anno külföldön munkavállalás céljából. Ezalatt félretettem, és világot láttam, de nemcsak nyugat, hanem kelet felé is. Kritikus vagyok a rendszerrel szemben, de tudom, nem tőle függ az életem … és a “csőd” szó nekem inkább hazug, mint féltés, pénzügyi blogon pláne
A munkahelyednek sem vagy tulajdona, de lehetsz az értéke, akit meg szeretne védeni. Ha pl. beírat egy képzésre, aláírathat veled tanulmányi szerződést, röghöz köthet, mégsem kelsz ki magadból, mintha az állam tenné.
“A legvégén mindent az adófizetők, így a szülők is fizetnek, vagyis erre is a szülők költenek, az állam csak “segít” szétosztani a pénzt.”
Ezt keretik nagyobb betümerettel es felköveren kiemelni, akarmelyik cikkedben is jelenik meg. Az örökös “muszaj adot fiezetnünk?” kerdes ugyanis helytelen, mert igen is kell de (!) nem mindegy hogy az a beszedett adot hogyan menedzselik es mire költik el.
Mas: itt mar sokan leirtak az indokokat, hogy miert lecelnek le az emberek a “tejjel-mezzel folyo Kanaanbol” a “hanyatlo nyugatra” es en mar csak annyit szeretnek hozzatenni: en nem azert mentem el mert rossz volt “otthon”, hanem azert nem akarok visszaterni “haza” mert latom azt az eg es föld különbseget az eletminösegben (nemcsak a fizetesekben!!!) ami miatt 50-100 evvel elmaradottabbnak tartjak az orszagot akar mar Ausztriatol, nem hogy a többi nyugati/eszaki allamtol.
Egyrészt a Mi-Ti az többszintű. Van egy nagyon jó beduin mondás:
I, against my brothers. I and my brothers against my cousins. I and my brothers and my cousins against the world.
Másrészt te levetteted magadról a magyar identitást, de szinte biztos vagyok benne, hogy felvettél helyette valami mást, egy a családnál bővebb szintet. A gyülekezetedet, a befogadó országodat, a munkahelyed, a sakk-klubbod stb. Lehet élni a magyar közösség nélkül, van sok másik. De ha megkaparod a felszínt, valamilyen közösséghez mindenki tartozni akar.
Olyan statisztikát most nem találtam egyértelműen mennyi a lemorzsolódás, még az se fix mit tekintünk lemorzsolódásnak. Jellemzően valamivel a fele alatti lemorzsolódás értékeket találtam forrástól függően.
De egyrészt a fentebbi számokba még ez is belefér, másrészt a számolásom során igyekeztem “magam ellen” becsülni, medián helyett átlagot véve nagyobb a különbség (pedig ugye az átlag x darabszám adja vissza a befizetett teljes adót, a medián inkább a legjellemzőbb, nem a legpontosabb érték), a kiköltözők se messze 0-át adnak a közösbe, utalnak vissza, stb. stb. Harmadrészt akkor mostmár a kiköltözőkkel akarod megfizettetni az itthonmaradók tandíját is akik nem voltak képesek elvégezni az egyetemet. Ezt a gondolatbeli sápot ródd ki azokra akikre rá lett költve, ne másra. De hát ugye bármit azért, hogy azt húzzuk vissza aki véletlenül vinné valamire.
Amúgy meg, ha egy közösség tesz értem (=ingyen egyetem), akkor az úgy korrekt, hogy ezt valamilyen szinten képességeim szerint kompenzálom. Szerintem egy utólagos tandíj ha az ember végleg lelép külföldre azért még nem etikátlan, nem fasizmus. Én személy szerint akkorára lőném be ezt a “kárpótlást”, hogy ne legyen visszatartó hatása, aki nyugatra megy az ki tudja fizetni (és jelenleg ez így is van). Senkit nem akarok erőszakkal itthon tartani aki menni akar az hadd menjen, egy rabszolgatársadalom nyilván senkinek sem jó. De az egyetem végéig gyakorlatilag kizárólag kiveszel a közösből (tb, oktatás, utak stb.) Az talán, hogy ha ezután örökre lelépsz akkor valami jelképes összeget vissza kelljen adni az nem egy ördögtől való dolog.
Oké, akkor hagyjuk már ezt az színjátékot, hogy mi egy országot kellene közösen belakjunk, verődjön akkor mindenki törzsbe, osszuk fel a területet, és hagyjuk egymást békén. Lassan életszerű lenne, ha Budapest városállamként kiválna.
“Aki egymaga van, annak biztos nem, de amíg ő hétvégén wellnessel, addig mi különóráka meg edzésre és orvoshoz hordjuk a gyerekeinket.”
Míg nem volt gyermeked, Te hétvégenként wellnesseltél? 😉
(Tudom, nem a lényeg…)
Tehát rasszisták vagytok, és úgy néz ki, büszkén vállaljátok. A fehér ember többet ér, mint a nem fehér ember.
vezinfoblog.hu/az-elektronikus-adatszolgaltatas-valtozasa-2020-1-resz/
Ebből én azt olvasom, hogy : Igen, a számla online kiállítása kötelező, néhány kivétellel.
Ez egy nagyon elegáns módja a vita lezárásának. Aki ellenérvet sorakoztatna fel, az csak simán rasszista.
Nincs azzal semmi gond, ha nem vagy kíváncsi más emberek véleményére, de akkor kommentelés helyett (ami már eleve egy interakciót feltételez) inkább a blogírást javasolnám számodra.
Igen, a nemzet az valóban egy modern dolog. És biztos, hogy nem is fog örökké tartani, párszáz év múlva lehet hogy valami más alapján fogunk államokká, közösségekké rendeződni. Eleve csak a közlekedés és az információterjedés gyorsulása tette lehetővé a megszületését. Viszont azért születtek meg a nemzetek, mert erre az emberiségnek van egy belső igénye. A nemzetek előtt a vallás rendezte táborokba a népet (30 éves háború), előtte meg a törzsi felosztás. Nem a nemzetállamok léte az alapvetés (az lehet, hogy csak egy pillanatkép a történelem színpadán), hanem hogy van Mi, és van Ti. Ezért nem lesz soha világkormány meg világbéke. Az első lépés, hogy ne tagadjuk le ezt az ősi ösztönt. A második lépés feltenni a kérdést, hogy hogyan lehetne ezt a javunka fordítani, hogyan lehetne ebből egészséges versenyt csinálni.
Csak egy kérdés: Vannak rengetegen az országban, akik egész életükben csak kivesznek a közösből. Tőlük nem kell beszedni semmit? Ja, hogy tőlük nem tudunk. Akkor kéretik békén hagyni azokat akik kiszedtek, de most dolgoznak.
Akik meg kimentek azok közül biztos sok belefér az alábbiak egyikébe:
– küld haza pénz
– pár év múlva hazajön és itt költ
– nyugdíjasan jön haza és itt költ
Szóval őket sem értem miért kellene lehúzni. Mit szólnátok ahhoz, ha az állam azt mondaná, hogy amelyik babávárós, csok-os gyerek felnő és kimegy azok peráljanak, mert nem arra adtam a pénzt, hogy a megszületett gyerek külföldön költsön és dolgozzon. Fogadok, hogy ez nem tetszene itt néhányaknak szemben a fentivel.
“egyetem végéig gyakorlatilag kizárólag kiveszel a közösből (tb, oktatás, utak stb.)” ez azért szerintem elég leegyszerűsített és demagóg megfogalmazás, mert az esetek 99%-ban van olyan aki fedezze nekünk ezeket a költségeket. Így például az én szüleim már legalább 25 éve dolgoznak és adóznak tisztességesen, amiből szerintem telt az egyetemi oktatásomra és nem roskadt össze az állam ettől. Egy cseppet sem fogok lelkiismeret-furdalást érezni emiatt, vagy mert máshol gyarapítom a GDP-t. A 7700 Ft-os TB-t meg szerintem ne is említsük mert én vidéken (Debrecen), ha orvoshoz kellett mennem még a sürgősségin egy kéztöréssel is laza 3-4 órát vagy többet kellett eltöltenem mire begipszelték a kezemet. Többet ér ha megtartom azt a 90ezret és kifizetem az egyszeri 25-30ezres traumatológiai vizsgálatot egy magánkórházban, ahol nem kell nyáron 33 fokban törött kézzel elájulnom 😀
Ezután kimegy pl. a gazdag Svédországba, így Svédország még gazdagabb lesz (ingyen kapott egy fiatal orvost), Magyarország pedig még szegényebb.
(Persze az összes ilyen külföldre menő itthon hagyja a nyugdíjas szüleit, fizessék csak nekik a nyugdíjat és az egészségügyet az itthon maradottak…)
“Látom, neked is az az egyik fő premisszád, mint minden nacionalistának, hogy ha nem vállalunk gyereket, akkor kihalunk.
Megsúgnám, hogy évente kb. 83 millióval élünk többen a Földön. ”
Európában (és Magyarországon is) FOGY a népesség.
Afrikában és Ázsiában nő.
“Szerintem egy utólagos tandíj ha az ember végleg lelép külföldre azért még nem etikátlan”
En mondjuk korabban nem erintettem ezt a kerdest, de ez ugyben en kicsit mashonnan kozelitek. Az en ertekrendem szerint a felsooktatasban valo reszvetelt fizesse az egyen, ne a kozosseg. Azert, mert a kozvetlen haszon az egyene. Tehat ne csak az elkoltozok szamara, hanem en bloc legyen piaci aron az egyetem mindenki szamara.
A kozossegnek az esetleges pozitiv externalia jut a diplomasok tomegebol. En azt tartom jo leosztasnak, ha ezert cserebe (es a szolidaritas, mobilitas, eselyegyenloseg miatt) lehetove teszi a tandij 100%-anak meghitelezeset minden allampolgar szamara, akit felvettek vmilyen szakra.
A gyerekkorban nem befizetett kozos koltsegeken ugy lehet segiteni, ha a gyerektelenek KEVESEBBET adoznak, a gyerekesek pedig TOBBET. Egyen (“hobbi”) vs. kozosseg (externalia).
““az én szüleim már legalább 25 éve dolgoznak és adóznak tisztességesen”
Az az Ő befizetésük, nem a tiéd. Mielőtt dolgozni (és adózni) kezdtek, ők is pénzbe kerültek.
“A 7700 Ft-os TB-t meg szerintem ne is említsük mert én vidéken (Debrecen), ha orvoshoz kellett mennem még a sürgősségin egy kéztöréssel is laza 3-4 órát vagy többet kellett eltöltenem mire begipszelték a kezemet.”
És? Ellátták végül?
Londonban sem kell kevesebbet várnod.
“Többet ér ha megtartom azt a 90ezret és kifizetem az egyszeri 25-30ezres traumatológiai vizsgálatot egy magánkórházban, ahol nem kell nyáron 33 fokban törött kézzel elájulnom”
Ja, csak 1 befizetőre esik X db nyugdíjas, kismama, gyerek, akik nem fizetnek be, de el kell látni őket. Te is voltál gyerek, és leszel nyugdíjas.
Ez nézőponti kérdés. A szüleink a sajátjukat fizették be, vagy mindenki a gyerekeiét?
Hogy kezdődött a rendszer, először a fizetők kifizették a következő generáció költségeit vagy megelőlegezték nekik a tanulást és később visszafizették?
Úgy tudom adók előbb voltak, mint adóból fizetett oktatás.
A sürgősségi ellátást felesleges belevenni, és ez nem csak neked szól, hanem mindenkinek. Sürgősségi sorrend van. Kerültem már sorra 5 óra alatt is meg 15 perc alatt is. Előbbi egy szakadt szalag töréssel (ráér), utóbbi meg érzéketlenné vált fél arc (stroke gyanu, végül csak az ideg melletti gyulladás volt az ok szerencsére).
A nyugdíjasnak is befizetőnek kellene lennie, csak ugye nincsenek magánnyugdíjak, így a korábban adómentesen és/vagy kedvezménnyel elrakott magánnyugdíjmegtakarítást lehetne adóztatni UTÓLAG a kifizetéskor, így a nyugdíjas is fizetne adót és nem 2x, csak később.
Igen és még a pofankat is fogjuk be 😀 Sohasem fogod megérteni de szerencsére nem is kell, maradj a beszűkült kis vilagodban. Nincs szükségünk az engedelyedre.
Es lehet mondani, hogy a halatlan ertelmisegiek elszoknek Svedorszagba, de en azt latom, hogy vasvillaval kergetik el azokat az embereket, akiknek harom ep agysejtuk van. Lovasz Laszlo ugy kutatott a Microsoftnal, hogy o volt a legokosabb ember az epuletben, meg lehet nezni, mit kapott o meg a CEU a Csutitol. El lehet olvasni az osszes riportot az osszes fiatal kutatorol, akik iskolat teremthettek volna (megalazo fizuert, lelkesedesbol), de eluldoztek oket, mert nem voltak hajlandoak tapsolni Sztalin elvtarsnak. Az osszes fiatal orvosrol, akik 30 evesen noverszallon eltek, mig az orvosbarok mellettuk milliokat kerestek. Szoval nem, az “agyelszivas” nem csak a penzbeli szegenysegrol, a lelki szegenysegrol is szol.