A legnagyobb amerikai cégek éves profitja összemérhető egy-egy kisebb állam teljes GDP-jével, de vajon melyik cégek keresik a legtöbbet évente?
Ok, az első az Apple, ezt nem volt nehéz kitalálni. Tavaly 45,7 milliárd dollár profitot termelt, méghozzá 21%-os profitrátával, azaz minden ötödik dollár nettó haszon volt a cég életében. Ezért hiába kevesebb, mint fele az árbevétele a cégnek a Walmarthoz (legnagyobb amerikai áruházlánchoz) képest, ez a profitráta a legjövedelmezőbb cégé teszi az Egyesült Államokban.
Ez az összeg másfélszeresével egyenlő a teljes magyar éves költségvetés, vagyis ha akarná, egy éves profitjából kilenc hónapig fizethetné Magyarország összes kiadását a cég.
Kicsit másként fogalmazva az Apple percenként keres 87 ezer dollárt a nap 24 órájában.
Mögötte erősen lemaradva második a bankszektorból ismert J. P. Morgan, 24,7 milliárd dollárral és 23%-os profitrátával, majd Warren Buffett cégcsoportja következik 24,1 milliárdos eredménnyel és 11%-os profitrátával.
Ha valaki nem tudta volna, a banki üzlet még mindig jól jövedelmez, ugyanis további három bank is felfért a tizes listára, a Wells Fargo (negyedikként 21,9 milliárd dollár és 23%), a Bank of America (hatodik 17,9 milliárd dollár és 19%-os profitráta) valamint a Citi Group (kilencedik 14,9 milliárd dollár és 18%-os profitráta).
Ötödik a Google anyacége, az Alphabet 19,5 milliárd dollárral és 22%-os profitrátával. A Microsoftot még korai temetni, hetedik a listán 16,8 milliárd dollárral és 20% profitrátával.
Nyolcadik a Johnson&Johnson 16,5 milliárd dollárral és a cég tevékenységi köre miatt kicsit meghökkentő 23%-os profitrátával.
Tizedik pedig a régebben Philip Morris néven futó Altria Group, ami dohánytermékekből keresett 14,2 milliárd dollárt 74%-os profitráta mellett.
Az árbevétel alapján legnagyobb amerikai cégek zöme nem fért fel erre a tízes listára az alacsonyabb profitráta miatt. Így lemaradt a már említett Walmarton kívül az olajiparban érdekelt Exxon (árbevétel 205 milliárd dollár), a gyógyszergyártó McKesson (192 milliárd dollár) a United és a CVS Health, a távközlési AT&T (164 milliárd dolláros árbevétel), az autógyártó GM (163 milliárd dollár árbevétel) és Ford (152 milliárd dollár) is.
Érdemes néha kicsit belegondolni, mekkora cégek is vannak a piacon, mekkora piaci értékük és jövedelemtermő képességük van.
Ne felejtsük el, hogy az adott profit eléréséhez a megfelelő termék kínálaton és hatékonyságon kivül sokszor egy nagyon bonyolult vállalatrendszer felépítése szükséges. Holdingok, leányvállalatok, résztulajdonlások kusza rendszere. Így, adót "optimalizálva" jön ki a nagy zsé.
Ha pár évet visszamegyünk az időben, akkor több olajcég lenne a lista élmezőnyében (ld. olajár).
A 100 legnagyobb cég egy ügyes illusztációja itt:
ishtyaqhabib.com/2017/06/02/Revenue.html
És egy emléztető az USA gazdaságának nagyságáról:
aei.org/publication/putting-americas-ridiculously-large-18t-economy-into-perspective-by-comparing-us-state-gdps-to-entire-countries/
offtopic:
Üdv Hölgyek és Urak!
Szertnék kérdezni a tőlem sokkal okosabbaktól. 🙂
2006 óta fizetek önkéntes magánnyugdíjpénztárat, sajátbefizetés és céges kaffetéria jegyében.
Azt hallottam, hogy 10 év után kivehetem a pénzt. Úgy tippelem kb 800-1 millió ft lehet a számlán.
Felmerült bennem, hogy hiteltörlesztésre használnám a pénzt, ha kivehető.
3,6 millió törzstőkés hitelem van, ami havi 36 e ft 11-12 évig még. Anulásos módszerrel vonja bank, kb 18 e ft a törzstőkéből és szintén ennyi kamat havonta.
Mi a véleményetek?
Arra gondoltam, a hitel után pedig visszaraknám a pénztárba a pénzt.
A hitelt kényelmesen kifizetem, a családi havi jövedelmünk kevesebb mint 10%-a, de megnyugtatna, ha nem lenne hitelem. Továbbá bízom benne, hogy a tranzakcióval nyernék pénzt.
Előre is köszönöm a véleményeteket!
Baltazár, csak a hozamot veheted ki, nem az egészet.
"ez a profitráta a legjövedelmezőbb cégé teszi az Egyesült Államokban."
Céggé. Tudom, elírás, de akkor is. 🙂
Viszont sok cég úgymond nem fér hozzá a rengeteg pénzéhez, mert az offshore területen van, ha használni akarnák, brutál adót kéne rá kifizetni, talán valami 35%-ot vagy ilyesmi.
Van ám itt "extraprofit" 🙂
szerintem az összes Apple üzletet meg kéne adóztatni, s akkor vissza lehetne adni a zembereknek a 430-as telefonból 50 ezret. Így már simár megérné megvenni! Az Apple-nek pedig még így is maradni egy csomó pénze!
Ej a rosseb egye meg, megint nem vagyok rajta 🙂
Kicsit off, de a bloghoz kapcsolódhat:
fayotletpalyazat.hu/
Miklós, akár Neked, akár a blogon másnak nincs ötlete erre? Nemes cél és felvetés a pénzügyi tudatosság növelésére.
Itt az index ír róla pár sort, de gondolom az eredeti honlapon is le van írva minden (a lényeg, hogy nem kell tudni megvalósítani az ötletet, csak ötlet kell ): index.hu/gazdasag/2017/11/09/tanitsa_meg_a_penzugyekre_az_embereket_az_otp_halas_lesz_erte/
@Baltazár
Valóban, adómentesen csak a hozamot lehet kivenni, de ki lehet venni a tőkét is csak akkor SZJA+EHO fizetési kötelezettség lesz (nem kevés). Olvass utána a pénztáradnál!
Amit viszont érdemes: hozam kivenni és befizetni megint az ÖNYP-be és saját pénz betétele nélkül akár 150e adójóváírást kapsz pénztári számládra! 😉 siess ha még idén eljátszanád!
Baltazár ne vedd ki. Inkább járj utána hogy a munkáltatód miért nem fizeti a hiteltörlesztésedet adómentes juttatásként, a cafeteriából levonva. Az önkéntesbe pedig a céged adózva tesz be, az nem jó.
AAA, pont ezért kell a komplex cégstruktúra, országokon keresztül-kasul átívelő leányokkal (amelyek végül valahol, sokszor több szinttel később, mind az anyacégbe konszolidálnak), amely azért segít a pénz nagy részét mozgatni a célállomásra (pl. USA), legálisan. Ami meg mégis egy alacsony adójú országban marad, azt pl. elköltik ott K&F-re, esetleg parkoltatják, amíg nincs megoldás az olcsó transzferre.
Az ilyen cégek adózási szakemberei naggggyon jól meg vannak fizetve, de persze értik a dolgukat.
Ha már itt tartunk, a hozzáértőket kérdezem.
Érdemes a hozamot tőkésíteni, azaz kiszedni és rögtön visszautalni és bezsebelni az adókedvezményt?
Ez túl egyszerűnek tűnik, nincs valami trükk azon kívül, hogy 10 év után lehet ezt eljátszani és csak 3 évente?
Ostoba Mérnök: Én ezt szoktam csinálni. Az első tíz év után ki lehet venni a hozamot, aztán három évente.
Szóval hozamot kiveszem, és egyben befizetek annyit, hogy az adókedvezmény maximumát kapjam. A hozam maradékát pedig a következő évben.
@Mérnök! Az ötlet működőképes és legális. Nincs trükk sem. Tavaly én is eljátszottam ugyanezt. Nem rögtön, de pár hónap különbséggel és több részletben visszafizettem a felvett hozamot.
Ostoba Mérnök, mindenképp célszerű kivenni. Visszatenni viszont nem biztos, hogy oda kellene:
https://kiszamolo.hu/hogyan-sporolj-a-nyugdijadra/
UI.: a tőke rész is lelvehető lesz majd büntetés mentesen 20 év után (nem az egész, csak ami bent pihent már a 20 évig ...).
@Ostoba Mérnök
"Érdemes a hozamot tőkésíteni, azaz kiszedni és rögtön visszautalni és bezsebelni az adókedvezményt?"
Igen. Nincs más trükk.
@Ostoba Mérnök
Arra azért figyelj, hogy azonnal csak annyit fizess be, amennyi az adókedvezményhez kell. Ha több a hozam, akkor a következő évben kell befizetni és így tovább.
Az ugye lejön, hogy a gyártócégeknél a transzferárakat ezek a gigászok alakítják, az adóhatóságok pedig jobb híján elfogadják?
A profit nem a gyártósoron keletkezik, hanem a jogászok és közgazdászok hathatós közreműködésével.
@Ostoba Mérnök
"Ez túl egyszerűnek tűnik, nincs valami trükk azon kívül, hogy 10 év után lehet ezt eljátszani és csak 3 évente?"
Működik. Én is csináltam már egyszer.
Sürgősen el kell kezdeni, mert az átfutás egy hónap. De egyes pénztárak nem azonnal indítják az órát, hanem valami vagyonértékelési időpontoktól.
És ha bármilyen adat hiányos, könnyű lecsúszni az ezévi befizetésről.
@Családfő
Az Apple-nek eppen az a "baja" hogy bizony nem tud hozzajutni az USA-n kivul felhalmozott bevetelehez, csak, ha kifizetne ra a 35%-os adot.
Ugyanis teljesen mindegy, mit buveszkedik vilagszerte, ha jol ertettem, az USA adorendszer az orszagba jutaskor szamitja fel az adot. A maximum kedvezmeny az, hoyg a 35%-bol le lehet vonni a mashol ugyanezert a penzert mar kifizetett adot. (azaz, egy 5% os Irorszagi adozas utan az USA-ban mar "csak"30%-nyi adot kellene fizetniuk. 😀
Ezert gyakorlatilag az USA-ban inkabb hitelt vesz fel, hogy finanszirozza a kiadasait...
Meg az is olcsobb, mint hazavinni a penzt, es rendesen leadozni.
@Baltazár
Én ezt kb 2012 környékén játszottam el. Számolgattam Excell táblában: Bennhagyom, kiveszem - lekötöm, kiveszem - hitelt törlesztek... Szóval több variációt. Az jött ki, hogy a legjobb megoldás, ha felveszem a hozamot, és végtörlesztem a hitelemet. Nekem olyan 1,5M volt a hitel tőke része akkor. A maradék pénzből megcsináltattam a szememet, amit azóta sem bántam meg.
Viszont itt valaki írta, hogy a cafeteriát is lehet hiteltörlesztére fordítani, ezt is érdemes megfontolni.
@Ostoba Mérnök
Fontold meg, hogy a hozamot bármikor kiveheted, a tőke rész csak 20 év múlva vagy ha nyugdíjba mész. Ha már felveszed, fektesd be máshol, hasonló portfólióba. Ha már elég sok pénzed van benn, az a 100-150ezer nem számít annyit...
#Offtopic
@ Kiszámoló: Felhívtam a pénztáramat (otp) Igazad van a hozamot lehet kivenni 10 év után. 3 évente lehet kifizetést kérni.
A törzstőkét is ki lehet venni 15% adó + 22% Egészségügyi járulék kifizetés után.
A kifizetés menete: Nyomtatványt kell kitölteni, az utolsó lappal be kell menni a pénztárba azonosításra. A hitelesített dokumentumot pedig be kell küldeni számukra.
3000 Ft a kezelési díj.
Szerintem kérni fogom a kifizetést. Felkerekítem 1 milliára és előtörlesztek. Mivel amit előtörlesztek azután már nem kell kamatot fizetnem. A nyugdíjpénztárba pedig visszarakom majd egy összegben a hitel teljes kifizetése után.
#offtopic
@Addam: A cégnél eltörölték a cafetériát. Megunták velejáró macerát és kifizetik nettóban.
Továbbiakban nem kívánnak cafetériát ügyintézni. Én ezt az összeget fizetem be önként, így már jár rá az adókedvezmény is.
Kicsit félrevezető és hatásvadász a cikk a nagyvállalatok értékteremtő képességei szempontjából és most nem arról a néhány vállalatra gondolok ahol iszonyú magas a pozitiv cashflow mennyisége, hanem a többi nagy jétékosról, akik hülyére veszik a részvényeseket és a piacot azzal, hogy amíg növekedő bevételről számolnak be és brutál osztalékot fizetnek ki folyamatos profitcsökkenés (vagy veszteség!) mellet a befektetőiknek sokmilliárd dollár HITELBŐL!!!! A könyv szerint pedig úsznak az adósságban, erre a remek értékitéletéről híres tőzsdei szereplők pedig úgy jutalmazzák cserébe ezeket a vállalatokat, hogy megduplázódik és triplázódik a részvényárfolyamuk. Szerintem ez inkább aggasztó, mintsem örvendetes.
Exxon, Coca Cola, J&J, IBM, GE....
@Ostoba Mérnök, ez attól függ...
Szerintem:
Ha egyébként nem használod ki a max. adókedvezményt és várhatóan nem lesz szükséged erre a pénzre, akkor vedd ki és fizesd vissza, így megnyered az adókedvezményt.
Ha egyébként is fizetsz be pénztárakba és kimaxolod az adókedvezményt, akkor hagyd itt, jól jöhet ha vmiért kell, hogy bármikor ki tudod venni.
Ha az egyéb megtakarításaiddal jobb hozamot érsz el, akkor viszont ne saját pénzt fizesd be, hanem a már ott lévőt vedd ki és fizesd vissza.
Tehát az egyik kérdés, hogy enélkül is kihasználod-e a 150k/év adókedvezményt, a másik kérdés, hogy a nyugdíjpénztári számlád vagy az egyéb befektetéseid hoznak többet.
@Mérnök
Ezen én is gondolkoztam anno, de az egészségpénztárral majdnem kimaxolom magamat, valamint, inkább legyen ott egy Jolly Joker pénz, amihez bármikor nyúlhatok, minthogy egy olyan összeg, amit majd csak nyugdíjasan kaphatok meg.
Nekem így nem éri meg tőkésíteni.
Köszi mindenkinek a válaszokat.
Akkor gyorsan eljátszom. Nincs benne sok pénz, a 150EFt nem elhanyagolható összeg.
@L70
...A profit nem a gyártósoron keletkezik,...
A gyartosoron nem is profit az, hanem megtakaritas.
Es a megtakaritas, valamint a valodi profit is egyarant a Multi kozpontjaban keletkezik!
Annak az orszagnak a GDP-jet noveli, ahol a ceg realizalja a nyereseget.
Gyula,
így van, nem is az Apple-re gondoltam, nekik nincs különösebben nagy "cégflottájuk". Azért ők is megoldják a dolgot, csak valóban kicsit körülményesebb, nehezebb nekik - és persze nyilvánosan picsognak, de nem kell könnycseppet hullatni értük.
miska,
furcsának találtam a mondanivalódat, ezért rápillantottam az első cégre, amit említettél. Az Exxon mérlegben alig látni hitelt (tök alacsony a gearing), a profit mértéke nagyjából együtt látszik mozogni az olajár mozgással az évek során, a részvényesek meg szerintem 50% emelkedésnek is örülnének, nemhogy duplázódásnak meg triplázódásnak: 5 éve ~86 dolcsi, most ~83 dolcsi, és közben sem látni durva kilengést. A többi cégre már rá sem néztem. Vicceltél vagy hasra ütöttél?
@Deviáns "A maradék pénzből megcsináltattam a szememet, amit azóta sem bántam meg."
Olyat már hallottam, hogy vki megcsináltatta a fogát, de hogy a szemét... 🙂
Miért meghökkentő a J&J adat?
@Tudatlan
Lézerkorrekció...
@Tudatlan: "Olyat már hallottam, hogy vki megcsináltatta a fogát, de hogy a szemét…"
valószínűleg lézeres látásjavításról van szó, magyarul korrekcijóó... csinálják már úton-útfélen, járóbeteg, fekvőbeteg, ülőbetegnél is. Járóbetegnél nagyobb a rizikó, ülőbetegnél végbélen át nem lehet, így annak kicsit drágább 😀