Rengeteg kérdést kapok a blogon is, levélben is és más formákban is: mi lesz a forinttal? a babaváró hitellel? kivegyem-e a pénzem az államkincstárból? érdemes-e most ezt vagy azt venni? kivárni a lakásvásárlással? És sok hasonló kérdés.

Talán észrevettétek, hogy nem válaszolok ezekre a kérdésekre.

Ennek két oka van:

Az egyik, hogy nem akarok. Hatalmas a felelőssége annak, hogy mit mondok, még akkor is, ha kihangsúlyozom, hogy ez csak az én véleményem. Ennek ellenére sokan tényként elfogadják a véleményem jobb híján és aszerint cselekednek. S ezt a felelősséget nem akarom felvállalni.

A blog egyéb tekintetben is már túl nagyra nőtt ahhoz, hogy azt mondjak, amit akarok. Most írtam arról, hogy gond lehet a közjegyzőkkel a lakáshiteleknél, két óra sem telt el és már helyesbítést kért a Közjegyzői Kamara. Pedig a cikk egyedül csak itt jelent meg, mégis egy órán belül tudtak róla. S ez nem egyszeri eset, sok hasonló eset volt már. Ezért sem írhatok akármit, nem csak azért, mert az olvasók az alapján cselekednének.

Ezért ne várd tőlem, hogy megmondjam, mit tegyél most a befektetéseiddel és a hiteleiddel.

A másik ok legalább ennyire nyomós: nem tudom a választ.

2012-ben, amikor mindenki mérték nélkül váltotta az összes pénzét euróra 320 forintos akkori rekord árfolyamon és vitte ki Bécsbe, bátran mondtam, hogy ne tedd, mert ez csak egy ok nélküli pánik, egy bizalmi válság a kormány felé, gazdasági oka nincs annak, hogy így tegyél.

Azonban most olyan idők vannak, hogy bármi megtörténhet. Ilyen helyzet soha nem volt még. Volt már nagy gazdasági válság és nagy spanyolnátha járvány is, de soha nem volt a két dolog együtt. Ebből még túl sok minden lehet.

Az én érzésem szerint örülhetünk, ha annyival megússzuk, mint 2008-ban. Mivel a mostani helyzet pont azért alakult ki, mert 2008-ban nem megoldottuk a válságot, csak a szőnyeg alá söpörtük a kiváltó okokat, a betegség helyett csak a tüneteket kezeltük lázcsillapítóval és fájdalomcsillapítóval 12 éven át és ehhez jön hozzá a tény, hogy az egész világ karanténba vonult és leállt a termelés és a fogyasztás is, ebből még bármi lehet.

Akár 1929 is. Vagy keményebb is.

A vírus ki tudja meddig lesz velünk, vagy újra világkörüli útra indul-e ősszel, ahogy tette azt a spanyolnátha bő száz éve. (S az őszi járvány volt az igazán pusztító, ahhoz képest a tavaszi csak egy rossz vicc volt. A következő tavaszi járvány már csak a levezetés volt az őszi pusztítás után.)

Ha alap lesz még egy-másfél évig, hogy minden külföldről érkezettnek kötelező lesz a két hét karantén, akkor a turizmust és társait el is temethetjük s az adja a világ GDP-jének a tizedét és milliók élnek a turizmusból világszerte.

De az is lehet, hogy nem így lesz. Lehet, hogy hamarosan lesz egy olcsó és hatékony instant teszt és ezért fel lehet oldani a határzárakat, pusztán csak mindenkit tesztelni fognak a határokon. Háromóránként változik a világ, senki nem tudja azt sem, mi lesz egy hónap múlva.

Általánosságban válaszolnék csak két felvetésre.

Az egyik a forint állapota.

Azt látod, hogy zuhannak a tőzsdék az egész világon, így itthon is. Ez azért van, mert mindenki (amerikai nyugdíjalapok, német befektetési alapok és mindenki más is)  vonja ki a pénzét a tőzsdékről és a magyar tőzsdéről is és váltja euróra, dollárra az így szerzett forintját.

Ezért zuhan a forint, a zloty, a korona és a lej is.

A példa kedvéért a cseh korona pont úgy elhasalt, mint a forint:

A lengyel zloty sem járt jobban:

De ugyanezt látnád, ha megnéznéd a lejt és a többi hasonló devizát.

Ez normális ilyenkor, menekül a pénz a feltörekvő piacokról. Igazából tenni se nagyon tudna ellene a jegybank, akkor se, ha esetleg akarna. Ha az elefánt és a rinocérosz ki akar rohanni a szobából, a legokosabb amit tehetsz, ha félreállsz az útjukból.

Ezért ezen kár aggódnod. Viszont azt ne várd el tőlem, hogy megmondjam, mi lesz ezután. Ha még nagyobb lesz a gebasz, még több tőke fog menekülni. Ha csökken a pánik intenzitása, akár komolyan erősödni is fog hamarosan a forint.

Lehet, hogy most is rákényszerül a jegybank egy azonnali 3%-os alapkamat-emelésre, mint 2008 őszén és akkor rendbe jön a forint árfolyama. Most szerencsére nem 8%-ról kell emelni, mint akkor, hanem 0,9%-ról. A másik oldalról viszont nincs devizában annyira eladósodva az ország, mint akkor, ezért kisebb a kényszer a jegybankon. Szóval még bármi lehet, jelenleg egy napra sem látunk előre, nemhogy hetekre.

A másik állandó kérdés, mikor kell beszállni a tőzsdére. Jó vicc, ha bárki tudná.

Annyit tudok mondani, hogy én jelenleg nem látom az okát, hogy befektessek.

Előkészítettem a pénzt, hogy tudjak vásárolni, de még nem látom az okát, miért vegyek bármit is. Jelenleg még befelé megyünk a pánikba és a recesszióba, még nő a karantének száma és nem csökken, a csontvázak még el sem kezdtek kihullani a szekrényből tönkremenő vállalatok és munkanélküli tömegek képében. Ezért én elhatároztam, hogy még várok. A recesszió még el sem kezdődött, ez csak a kezdeti pánik szerintem.

De lehet, hogy tévedek és most már venni kellene. Majd meglátjuk. Csak azért írtam le, hogy mit csinálok, mert annyit rágjátok miatta a fülem. De ne azt csináld, amit én, hanem amit te jónak látsz. Ha pedig nem tudod, mit csinálj, legtöbbször a semmit csinálás szokott a legkifizetődőbb lenni. A legrosszabb eredményt pedig a pánik vezérelte eladások és vásárlások szokták eredményezni.