Hogyan vegyél ki egy év szabadságot?

Írtam másfél éve egy cikket a sabbatical-ról, vagy magyarul szombatévről, amit azóta is folytatni akartam. A szombatév azt jelenti, hogy hétévente (vagy ahogy jól esik) kilépsz a munkából és fél-egy évet munka nélküli feltöltődéssel töltesz el. Pecázol, regényt írsz, utazgatsz, vagy teszel bármit, amit igazán szeretnél. Ha még nem olvastad, olvasd el ezt a cikket, ennek a folytatása ez a cikk.

Amint írtam is abban a cikkben, ez bevett, sőt egyre jobban bevett lehetőség a nyugati cégeknél, jobb egy jó szakembert egy évig nélkülözni, mint örökre elveszíteni, vagy kiégett zombikkal dolgozni évtizedeken át. Ideális esetben persze nem égsz ki a munkától, de még ha olyat is csinálsz, amit kedvelsz, akkor is jó néha hosszabb időre valami teljesen mással foglalkozni, kitisztítani az agyadat és új látásokkal, sőt világlátással, új lendülettel visszamenni dolgozni.

(Persze beszéltem sok olyan emberrel már, aki nagyon jól keres, de teljesen kiég a munkában. Többször előfordult már, hogy azzal indokolta valaki a brutális költéseit, mint méregdrága hobbi és utazások, hogy kell neki ennyi, hogy kiheverje a munka miatti stresszt. Ilyenkor rámutattam, hogy ha nem lenne ilyen stresszes a munkája, nem is kellene milliókat elköltenie arra, hogy ezt a stresszt ki tudja heverni és kényeztesse magát a kevés szabadidejében, vagyis egy egyszerűbb, rosszabbul fizetett munkával előrébb tartana anyagilag és egészségileg is. Ilyenkor nem a szombatév a megoldás. De mint fentebb írtam, a szombatév akkor is hasznos, ha egyébként örömmel végzed a munkádat.)

A legtöbb embernek lehetetlen küldetésnek tűnik még az is, hogy egy hónapig megéljen munkajövedelem nélkül, egy háromhavi munkanélküliség pedig már maga lenne a teljes pénzügyi összeomlás. Amikor a statisztikák szerint a magyar emberek felének még egy havi megtakarítása sincs (csak jelzem, az amerikai adat még rosszabb), akkor tényleg furcsának tűnik, hogy nyugodtan elszakadhatsz a mókuskeréktől egy évre.

A legtöbb ember, ha meghallja, hogy valaki egy év szabadságra ment, csak felsóhajt, bárcsak én is megtehetném.

Pedig egy kis tervezéssel és egy kis szemléletmód-váltással meg tudod tenni te is, hogy kiszakadj a jelenlegi környezetedből. A szemléletmód-váltás azért kell, hogy rájöjj, mi a számodra a fontos az életben? Megszerezd mindazt, amit a közvélekedés a sikeres élettel azonosít, vagyis te is vallod a “több drága holmi egyenlő több boldogság” hamis dogmáját, vagy szerinted az élet szólhat többről, mint a “nine to five ’till 65”-ról, ahogy az angol mondja, vagyis az egy életen át történő robotról, hogy nagy házat vehess hitelből, drága autót, sokcsatornás kábeltévét és a többi dolgot, ami az emberek szerint a boldogság és a boldogulás útja.

Először is, mint minden tervezésnél, tűzd ki a dátumot. Ez lehet fél év múlva is, vagy 2022. január 15 is. Ha nincs konkrét dátumod, mindig csak tolni fogod magad előtt a lehetőséget. A “majdvalamikor” garantáltan egyet fog jelenteni a “sohanapján”-nal. Ha van egy konkrét dátum, akkor mindent annak megfelelően kell elkezdened már most csinálni.

Ha hétévente akarsz elmenni egy év szabadságra, akkor mindössze a fizetésed 14%-át kell félretenned arra az évre, már ha ugyanannyit akarsz költeni abban az évben is, mint most. (Ha itthon maradsz és nem kell bemenned dolgozni, nem kell a nagyvárosban élned, stb, sokkal olcsóbban is kijössz. Ha utazol, sok hely van a világban, ahol olcsóbban megélsz, mint itthon, még utazással együtt is.)

Amire vigyázz, hogy ne a nyugdíjmegtakarításodból vagy a házfelújítási alapból menj el szabadságra, erre a célra külön kell félretenned.

Add lejjebb az igényeidet, lakj kisebb házban vagy lakásban, járj olcsóbb autóval vagy egyenesen tömegközlekedéssel, vágd vissza a nem szükséges kiadásaidat és mindjárt nem lesz olyan elérhetetlen, hogy megspórold a havi kiadásod 14%-át.

Ahhoz, hogy a karrieredben ne szenvedj végzetes törést, ahhoz pedig csak annyi kell, hogy legyél értékes ember, akiért kapkodnak a munkaadók, vagy legalábbis könnyedén találsz másik hasonló állást, ha visszajössz a szabadságból. Ehhez pedig nem kell mást csinálnod, csak folyamatosan képezni magadat a szakmádban, amire a munkavállalók bő kilenctizede nem hajlandó. Ha még odaadóan dolgozni is hajlandó vagy a munkahelyeden, biztos a siker. (Ahogy a bölcs mondás tartja, az emberek zöme csak pont annyit dolgozik, hogy ne rúgják ki és csak pont annyit keres, hogy ne mondjon fel.) És igen, ha nő a fizetésed, abból még könnyebb lesz félretenned az egyéves vakációdra.

Úgy indulj el, hogy mikor hazaérsz, akkor is legyen még meg a hathavi vésztartalékod, így van fél éved, hogy találj új munkát.

De a legjobb, ha beszélsz a mostani munkaadóddal, hátha elenged egy évre és nem kell felmondanod. Ha a nőket vissza tudják venni 3-5-7 év GYES után, téged is. Főleg, ha tényleg több vagy a számukra, mint egy tizenkettő-egy tucat aktagyártó, vagy összeszerelő biorobot.

Ha utazol, keresd az olcsó lehetőségeket. Lehet, hogy nem egy párizsi, vagy tokiói luxushotelben kell eltöltened az időt. A repjegy Ázsiába valószínűleg drágább lesz, mint ott az élet egy hónapig. Ezért járj utána alaposan, hogy a legolcsóbb utazni és hol olcsó a szállás.

Ne centizd ki a költéseidet. Mi van, ha kénytelen vagy 25 dollárért kitaxizni a reptérre Indonéziában? Vagy csak drágábban tudsz megszállni, mint tervezted? Hogy ne kelljen a pénz miatt aggódni, legyen 20%-kal több pénzed, mint amit előre kalkuláltál. (Vagy fordítva: tervezz 20%-kal kevesebb programot, mint amennyire pénzed van.)

Ha nincs sok pénzed világot látni (és azt szeretnéd csinálni), vállalhatsz önkéntes munkát is a világ számos pontján. Rengeteg weboldalon találsz ilyen lehetőségeket, például az idealist.org-on, habitat.org-on és sok másik ehhez hasonló oldalon. Egyszerre utazol, segítesz és tanulsz és látsz rengeteg dolgot.

Köss biztosítást, mielőtt elindulsz. Ha 2-3 hónapnál tovább leszel távol, az utasbiztosítás nem lesz jó, ilyenkor köss olyat, mint például az Allianz Worldwidecare, amiről már írtam itt.

Találd ki, mit akarsz csinálni abban az egy évben és azt is, miért. Írd le, hová szeretnél eljutni és hogyan. Az várhatóan mennyibe fog kerülni? (A helyi árakhoz használd a numbeo-t vagy valami hasonló oldalt, amiről már írtam itt.) Ha az nem jön össze, akkor mit fogsz csinálni helyette? Ha már annyi ideig készültél és spóroltál erre az évre, hozd ki belőle a legtöbbet, tervezd meg alaposan, mivel fogod tölteni az időt, hogy jutsz el a legolcsóbban a kinézett helyre, stb.

Add ki a lakásod, amíg távol vagy. Amilyen bolond árak vannak most Budapesten, csak a lakáskiadás árából elélsz Thaiföldön munka nélkül, de még egy egyiptomi négy-öt csillagos hotelhez sem kell túl sokat ráfizetned. Másik lehetőséged, hogy lakáscsere keretében kiadod ingyen külföldieknek a lakásod, cserébe te is ingyen laksz külföldön. Ezzel foglalkozó oldal például a Homeexchange.

Ha tudsz és akarsz, keress pénzt a szabadságod alatt. Írj blogot, készíts fényképeket, amiket pénzért árulhatsz az ezzel foglalkozó oldalakon, taníts nyelvet az italki.com-on vagy a fiverr.com-on, írj könyvet, fordíttasd le angolra és áruld az Amazon.com-on vagy a Play Marketben és még sok hasonló lehetőséged van pihenés közben is pénzt keresni.

Amit mondani akarok: sokkal egyszerűbb megtenni azt, hogy fél-egy évig kiszakadsz a munkából és azt csinálod, amit igazán szeretnél. Könyvet írsz, megtanulsz arabul vagy japánul, önkénteskedsz Afrikában, a gyerekeiddel vagy egész nap, bejárod a világot, vagy bármit, amit szívesen csinálnál, ha nem kellene dolgoznod.

Ez természetesen egyáltalán nem kötelező, de rengeteg embernek hatalmas segítség az élete során. Olvass el erről szóló beszámolókat, alig van valaki, aki megbánta volna, hogy belevágott. Sokan gyerekekkel együtt csinálják végig, a gyerekek magántanulóként tudják le azt az egy évet. Többet tanulnak ez az egy év alatt, mint az iskolában a többi közel húsz év alatt.

Ha van kedved, vágj bele te is, egyáltalán nem annyira lehetetlen, mint sok embernek elsőre tűnik.

Share

102 hozzászólás

  • pelydzs

    Én lassan már a 2. ilyen évem végén vagyok és egy percig sem bántam meg és még most is tudom húzni egy ideig.

    Utaztam, tanultam/tanulok, hobbimnak élek és talán most egy vállalkozás is összejön, csak ki kellett várni, hogy megtaláljon vele az Élet… 🙂

  • Tünde

    Én már másfél éve ilyen szombatéven vagyok, mivel munkanélküli vagyok. A megtakarításaimból élek, amik ebben a hónapban végleg elfogynak. Munka sehol, ennyit erről. Nem, nem lettem kisimultabb, kipihentebb ettől a másfél évtől, épp ellenkezőleg. Életem legrémisztőbb élménye, pedig blogoltam, önkéntes munkát is végeztem és még hobbim is van.

    Persze, ettől a szombatév még jó dolog.

  • Kiszamolo

    Tünde, a másfél év kényszerű munkanélküliség nem egyenlő a munkából való önkéntes kiszakadással. Ha jó szakmád van, nyelvtudásod és még tehetséged is, fél év alatt találsz munkát, főleg a mai munkaerőhiányos piacon. Hogy neked nem sikerült, azt sajnálom és tényleg frusztráló lehet, de azért ez nem feltétlen az átlag.

  • smartdrive

    pont hétévi megtakarításom van. akkor én fordítva csinálom, hét évre megyek szombatozni

  • KL

    Bár említetted, hogy a kényszer munkanélküliség nem egyenlő a sabbaticallal, azt kell hogy mondjam, a kényszer munkanélküliség volt életem legjobb 10 hónapja. Elkezdtem blogolni,új hobbikat és érdeklődési kört fedeztem fel. Ezeknek köszönhetően most olyan munkám lesz, amit teljes szívvel fogok végezni. Igaz, kevesebbért, de az alatt a közel 1 év alatt megtanultam spórolni, átgondoltan költeni és megtanultam a fizetésem 50%-ból kijönni egy hónapban(na nem havi net 1M-t kerestem előtte :)). Persze a tündérmeséhez az is hozzátartozik, hogy a párom támogatott( kb a fizum 50%-val, amit én később visszafizettem neki), de mindig is külön kasszán voltunk/vagyunk tehát nekem elvből nem volt az opció, hogy az ő pénzéből éljek. Szóval csak azt akarom ezzel mondani, hogy ez a dolog valóban megoldható anyagilag, csak merni kell ugrani, illetve megtervezni ahogy azt te is írtad. Mindenkinek ajánlom!

  • Családfő

    A munkáltatók is valóban egyre jobban nyitottak ilyesmire. Több embert ismerek, akik éppen a szombatévüket “töltik”, és várja őket vissza a munkáltatójuk.

    Aki viszont úgy érzi, nehezen talál majd új munkát, az próbálhatja olyan dolgokkal tölteni a szombatévet, amik amellett, hogy kikapcsolják és feltöltik, közelebb viszi a vágyott munkatípushoz. Legyen az nyelvtanulás a külföldi önkénteskedés által, szakirányú tanfolyam elvégzése stb. A mai világban keresleti piac van munkaerőfronton, ha az alap készségek megvannak.

  • ki_más

    2004-2005-ben sikerült megvalósítanom. Japánban voltam és Új-Zélandon. Életem legnagyobb élménye volt… Mikor visszajöttem, akkor a (volt) cégemnek hirtelen szüksége lett rám és még többet is fizettek 🙂

  • Adam S

    Én sajnos egy éve tervezem, hogy ilyen 1 éves szabadságra elmegyek, csak attól tartok, hogy nem fogom az időmet hasznosan eltölteni (ha nem kell majd dolgoznom). Jelenleg a munkám havi fix 172 órát kitölt, és félek, hogy nem tudnám jól strukturálni az életem, ha nem a munkám köré szervezném (mert ugyan kezdek kiégni a munkában, de még mindig jobbnak látom azt, ha bemegyek reggel 10-re, mintha semmi rendszer nem lenne az életemben). Van valami tanács ahhoz, hogy hogyan lehet megtalálni, hogy mit is szeretnék csinálni az életemmel?

  • Feri78

    @kiszamolo olyannyira jó ötlet, hogy én konkrétan jövő év március-április körül kezdem. egy évet tervezek, lehet, hogy kevesebb lesz, és az is lehet hogy több. Igazából nem kellett megbeszélni a munkahelyemmel sem, mert nem akarok visszamenni, annyit azért sikerült elérni, hogy az első 3 hónapban még állományban leszek náluk, és kapok fizetést, csak nem kell bejárni dolgozni. Valószínűleg valamennyit fogunk utazni, de leginkább pihenésre, az egészségemre szeretném fordítani ezt az időt, és persze a családomra. Hogy meg fogom-e bánni? Ha utána találok állást, akkor szerintem nem. Leginkább attól parázok hogy mit fognak szólni a közel egy év töréshez a CV-ben. Mi 6 év tartalékkal vágunk bele, az azért elég kellene hogy legyen egy időre.

  • Project12

    Mivel most már hónapok óta Thaiföldön vagyok, ki kell jelentenem: NEM olcsóbb sokkal, mint Magyarország. Ezt a “kiadod a lakást és abból megélsz egy olcsó országban”, kb el lehet felejteni, így nagyon spórolnod kell mindenen, ami kb a lényeget veszi el.

    Vállalkozást kell csinálni, vagy a mai világban értékes készségeket tanulni. Igen, tegyen félre egy évig az ember. De amit félretett, azt folyamatosan invesztálja magába, mert máshogy a büdös életbe nem fog összejönni (vagy beletelik 10-15 fegyelmezett évbe, hejhó, de jó….), én legalábbis nagyon sajnálnám, hogy az életem 7 évig egy valamire spórolok, amit aztán elköltök egy év alatt, és vissza a (majdnem) nullára.

  • Abel

    Tökéletesen egyetértek a cikkben leirtakkal. Második honapomat nyomom sabbatical-ban. A munkáltatóm kis gondolkodás utan elengedett, de közben mástól is kaptam ajánlatot még úgy is, hogy nem kerestem aktívan. Ha jó vagy a szakmádban ez így lesz, és nem kell félni a szombatévtől meg hogy lesz-e munkád utána… ha nem vagy jó, akkor rossz szakmát választottál.
    Aki többet akar olvani a témáról annak ajánlom Joe Dominguez -Wicki Robin “Your money or your life” c. könyvét, ami pont arról szól hogyan értelmezd újra a kiadásaidat éld azt az életet amit szeretnél. (Sajnos csak angolul elérhető )

  • brennholz

    Lassan egy éve élem a szombatévemet. Alapvetően tanulás (volt) a cél, ami össze is jött. Végtelenül gyorsan lehet motiváltan és sok szabadidővel tanulni. Más, mint az egyetem 🙂
    Vigyázat! Ki lehet esni gyorsan a szakmából (programozás). Érdemes nem teljesen abbahagyni.
    A nyárra tervezett utazgatások egy műtét miatt nem jöttek össze sajnos, de legalább nem is költöttem el azt a pénzt. Ha már műtétről beszélünk: érdemes a TB-t fizetni (7050Ft/hó), nehogy aztán problémánk legyen belőle. (Nem vagyok bejelentkezve munkanélkülinek)
    2 hónap kellett, mire először kipihentnek éreztem magam. Nyitottabb lettem, új céljaim vannak, más értékrend alakult ki, stb., stb. . Legközelebb kézzelfoghatóbb célokkal vágok bele az egy évbe, vagy rövidebb ideig, de szórakoztatóbban töltöm.

  • Kiszamolo

    Én is olyantól hallottam, aki évek óta kinn él Thaiföldön, hogy mennyit fizet a lakhatásért. Nyilván nem a felkapott turista központokban bérel lakást és nem a hasonló éttermekben eszik.

    Itthon is gombokért elvagy egy somogyi faluban vagy egy békés megyei kisvárosban a budapesti árakhoz képest.

  • Timi

    @Adam S Én itthonról dolgozom és kötetlen, hogy mikor a lényeg, hogy hó végére meg legyen a munka.
    Nekem sokat segít, hogy kialakítottam ehhez egy napi rutint, mintha bejárós munkahely lenne. Meghatározom mikor kelek fel, adott nap mennyit szeretnék haladni stb és tartom is magam ehhez. Arra akarok kilyukadni, hogy ahogy Kiszámoló is írja lényeg a tervszerűség. Legyen kerete az egésznek. Gondold át mit szeretnél, mennyi idő kell hozzá és próbáld elosztani adott időre.

  • P. G.

    Ez a sabbatical eredtileg az angolszász országokban az egyetemi szférában volt divat. Aki az akadémiai mókuskerékben pörög, oktat-kutat-pályázatokat ír folyton a grant-ekért, az kivesz egy évet, és mondjuk csak szakirodalmazik, megír egy fontos könyvet, stb. Hallottam már róla, hogy a versenyszférában valaki “felnőtt” fejjel nappalis MBA-csinál. Nem tudom, az itteni hozzászólások mennyire reprezentatívak. El tudom képzelni, hogy főleg Budapesten, főleg hiányszakmákban/topmenedzserek között ez ma már nem ritka.

    Ilyesmin gondolkodom, nem láblógatás, hanem pár hónapos nappalis, intenzív tanfolyam lenne. Megpróbálom elérni, hogy fizetés nélküli szabadságra vagy hasonló megoldásra mehessek el, a bökkenő, hogy projektálláson vagyok, mindig határozott idejű szerződéssel. A TB-t fizetnem kell majd magam után. A munkanélküli ellátásoknak még nem néztem utána, ha én mondok fel, vszeg nem járnak.

  • Zabalint

    Össze tudnám szedni rá a pénzt, de egyetlen problémám van az egésszel: a munkanélküliség réme. Racionálisan végiggondolva nem kellene félnem tőle, mert keresett területen dolgozok, jó nevű cégnél, ami jól mutat a CV-ben is, képzem is magamat, Budapesten szerintem bármikor találnék 1 hónapon, vagy akár 1-2 héten belül kis cégnél, 2 hónapon belül multinál munkát. Ugyanakkor érzelmi szinten még mindig nem tudom elhessegetni ezt a frusztrációt, amit korábban még vidéken szedtem össze ezzel kapcsolatban. Még mindig tudat alatt szerencsének, kegynek élem meg, hogy van munkám, és nem fogom fel teljesen, hogy én is válogathatok a munkahelyek közül. Ez pedig frusztrálna.

  • Zabalint

    @Kiszamolo:
    Somogyi faluban a lakhatást leszámítva minden más drágább mint Budapesten.

  • Dave

    Itt most olyanról van szó, hogy 7 évig ugyanannál a cégnél dolgozik az ember, és utána ott kér fél-egy év szabit? Vagy már pár év múlva is lehetséges? Klasszik nyugati cégek budapesti SSC-iben dolgoztam eddig, de ilyenről nem hallottam, hogy lehetséges lenne. Persze a nők jönnek 5 év után nulla aggyal. (A nagy igazságtalan egyenlőtlenségben ugye).

  • Családfő

    Feri78, mit fognak szólni? Örülnek, hogy egy kipihent, feltöltődött munkavállalót kapnak.

  • Kiszamolo

    Zabalint, persze, a falusi autószerelő, meg az összes szolgáltatás drágább, mint Budapesten. A Lidl meg a Tesco meg ugyanannyi a közeli városban, mint máshol. Tehát Julika, a fodrász olcsóbb, a kaja ugyanannyi, a lakhatás pedig lényegesen kevesebb.

  • Géjza

    Nekem most jár le az egy év. Az egész kényszerből kezdődött a cég tulajdonosa úgy döntött beszünteti a működését. Siránkozhattam volna a munkanélküliségen, mindazonáltal kezdettől fogva ajándékként tekintettem erre a lehetőségre. Magamtól nem tudom mikor iktattam volna be egy ilyet.

    Nem mentem sehova, itthon maradtam. A célom a lelki béke és a belső egyensúly megteremtése volt. Egy szóval ezt az évet magamnak szenteltem. A jógától a meditáción keresztül a buddhizmusig mindenfélébe belekóstoltam. És nem csak beugrottam egy rövid tanfolyamra aztán kipipál és kész, hanem ténylegesen volt időm gyakorolni. Így hamar sikerült rátalálnom a fő irányra is. Ez komoly eredményeket hozott. Akik régebb óta láttak, alig akarnak rám ismerni. A kisugárzásom egész biztosan pozitív irányba változott. Úgy vélem ez nagy segítség lesz az új munkahelyhez is.

  • Tibor

    Szep alom 🙂
    Egyelore meg a hathavi (sot 3havi) tartalek is elerhetetlennek tunik, nemhogy ez..
    De majd talan egyszer 🙂
    Luxusdolgokra, stb nem koltunk, autom nincs, tomegkozlekedek, a lakhatas visz el eleg sokat.
    Ha lenne lakasunk amit kiadjunk abbol menne a dolog siman, de csak berlunk, a szerzodes nem engedi a viszontberlest, es felmondani majd ujat talalni se realis, erre pl 4 evet vartunk (azelott volt egyhavi vesztartalek ezt pont a koltozes nullazta le most dolgozom hogy visszajojjon)

  • Zabalint

    @Kiszamolo:
    A Lidlbe, Tescoba el kell autóznod, Budapesten belül meg nem is kell autót fenntartanod, mert olcsó és jó a tömegközlekedés. A falusi bolt meg a pesti sarki bolthoz képest is jóval drágább. A sufni autószerelő, akihez inkább nem vinnéd el az autód, mindenhol olcsó, csak a faluban nem lesz más lehetőség. Ugyanez igaz a fodrászokra is.

    Nyilvan a Hilton sokkal drágább, mint egy falusi panzió, csak ha ugyanazon a szinten nézed a szolgáltatásokat, árukat, akkor kiderül, hogy Budapesten majdnem mindenből találsz olcsóbbat. A pesti késdobálókban is olcsóbban mérik a sört, mint a falusi kocsmában, csak eszedbe nem jutna bemenni oda…

  • Zabalint

    Egyébként Thaiföldön meg az európai színvonalú szolgáltatásokkal, árukkal lesz a baj. Mert ok, hogy a helyiek ötöd annyiból megélnek, mint te, de a bolti élelmiszer nem megy át olyan minőségellenőrzéseken, mint itt, a piacokról nem is beszéltünk, a higiéniai szintről, az átlagos ingatlan felszereltségéről, vagy hogy milyen egészségügyi ellátást kapsz ott olcsón, és mennyit kell fizetned, ha magas színvonalút akarsz.

  • Péter

    Tavaly karácsonyi ajándéknak munkanélküliséget kaptam. Ekkor elhatároztam, hogy ebből pozitívan fogok kijönni. Régi álmomat valósítottam meg. Szeretem a természetet és a fényképezést is. Mindig is szerettem volna ellátogatni hazánk nemzeti parkjaiba. Most sikerült. Ráadásul meg tudtam valósítani, hogy mind a 4 évszakban fényképen megörökítsem azokat. Nem túl sok hó esett, így a tél kicsit hiányos maradt, de 3 évszak biztosan sikerült. Ezen kívül megismerkedtem a gyógynövényekkel, amiket azóta rendszeresen fogyasztok. Ráadásul az országos kék túra több szakaszát is teljesítettem, valamint sok hazai várat és kastélyt is felkerestem. Munkahely keresésnek most állok neki, bár szerintem ez hitrendszer kérdése, hogy mennyire hamar találsz.

  • barna

    Nagyszerűek ezek az elképzelések, de valahogy kimarad belőle a gyerek. Utazgatunk, töltjük a saját szabad évünket, aztán majd 40 éves korban rájövünk, hogy gyereket már csak örökbe fogadni tudunk, mert a biológia nem várta meg, míg magam körül forgok és megunom, meg rájövök, hogy egyedül maradok…

  • Betonkocka

    @Adam S: Gondolkodtal mar pszichologuson? Persze o se tudja megmondani a tutit, de megfelelo kerdeseket felteve segithet neked rajonni, hogy valojaban mit akarsz

  • Kata

    Been there, done that:)

  • dreamer

    Phuketen voltam idén 6 hónapot. Egy medence körül 7 bungaló, mindegyik nappali, 2 szoba konyha és fürdőszoba. Rezsivel együtt fizettem havi 50-55 ezret.
    Pár éve olvastam egy könyvet (Tim Ferris – 4 órás munkahét), amiben ugyan rengeteg bullshit van, de beindította a gondolkodásomat, hogy megtaláljam a módját, hogyan tudnám online irányítani az itthoni vállalkozásomat. A vállalkozás átalakítása kb. 1 évet vett igénybe, utána tűntem el 6 hónapra, családostól (feleség+2 gyerek).
    Napi 1-1,5 óra a laptop előtt és ugyanolyan színvonalon éltünk mint otthon, csak szabadabban.

  • Péter

    Blogoláshoz ajánlom ( angolul tudóknak! ) a Blogginger.com-ot. Most ez a legfelkapottabb blogger oldal, nem véletlenül. Pénzt is lehet vele keresni 🙂

  • Feri78

    @Családfő legyen igazad 🙂

  • Kiszamolo

    Barna, ki mondta, hogy gyerekvállalás helyett menj szabadságra? Ha elolvasnád a cikket, az van benne, hogy gyerekkel együtt is el tudsz menni szabadságra.

  • Ildikó

    @Kiszamoló A vidéki falvakban minden drágább, még a fodrász is, mint a közeli kisvárosban, de oda meg utazni kell. Busz vagy vonat naponta 2-6 pár oda-vissza, ha autózol akkor már ugyanott vagy pl. egy fodrásszal – pont ezért kérnek a faluban többet. Az élelmiszerre ugyanez igaz. Ha 20-30 km-t kell utaznod egy nagyobb bevásárláshoz már jóval drágább lesz, ha egyedül vagy megveheted a helyi kisboltban is. Autószerelőt nem tudom, nekünk a szomszéd ingyen javít, ha kell. Amihez kevés a tudása, ahhoz szakszerviz kell, az meg ugyanannyi, ha nem drágább, mint Budapest – egyszer volt alkalmunk tapasztalni, hogy kb. 7-8 éve 7000 Ft-os óradíjjal dolgoztak, de a hibát nem találták meg. A rezsi megint több, mert pl. nem válogathatsz internet/TV/telefon/mobil szolgáltatók között, azt kell megvenned, ami van a faluban és térereje is van. A víz-villany- gáz régen Budapesten olcsóbb volt, mint vidéken

  • Liv

    Sziasztok, a tartalék megvan, engem is az érdekelne, mint többeket, hogy hogyan fogadja a következő munkáltató az 1 éves szünetet. Mert ha őszintén bevallod, hogy elvonultál pihizni, akkor esetleg arra a következtetésre jut, hogy nem számíthat rám kellőképpen, nem?
    Esetleg személyes tapasztalat ezzel kapcsolatban? Köszönöm!

  • Eltévelyedés

    Na, most itt van a rém, van még kb 2 hónapom a munkahelyen. Gyűlölöm, így lassan betelik a pohár és az alkalmas időben felmondok. Kb a trónörökös születésekor esedékes, még örülök is, hogy sok időt tölthetek én is a babával. Ámbár még nem tudom mit kellene csinálnom, nem akarok azonnal új munkát keresni, tartalék van bőven.

    Hol érdemes szerintetek utánaolvasni, ki mivel ütötte el a sok szabadidejét, mivel inspirálódott?

  • Zoletta di Zuchero

    Én vagyok az emlegetett somogyi faluban lakó. Ha most vennél lakást/házat, tényleg olcsóbb, mint másutt. De helyette minden más drágább, mint pl. Pesten, ahonnan jöttem. Mindent a városban kell megvenni, mert helyben a kaja min. 150% a kisboltban, szóval olcsóbb beautózni érte. DE emiatt kell autó, ami a földutat is kibírja. A postás nem jön ide, mert földút, az eBay-es csomagomat visszaküldik Angliába, mert földútra nincs kedve a GLS-nek bejönni, … na, a víz olcsóbb, mert nincs csatornázás. A közpénz(em)en nyírt pesti parkot viszont én csinálom itt a saját benzinemmel a saját kistraktorommal.
    Btw, éltem Kanadában egy évet, nagyon jó volt, más emberként jöttem haza. Ázsia sokat változtatott rajtam, bár csak hónapokat lehettem ott. Mennék még: csak a(z anyagiak miatti) félelem és a nem konvertálható szaktudásom marasztal.

  • Családfő

    Gyerekek, sok itt a felesleges negatív energia. Már megint. 🙂

    Itt van fentebb egy marék kiváló példa, lásd dreamer, Géjza, Abel, ki_más stb. stb. Közös bennük, hogy mindegyikük más életkörülményekkel és más úton, de sikerként élte, éli meg.

    Szóval ahelyett, hogy keresgetjük a kákán a csomót, miért ne azzal töltenénk az időnket, hogy miként működjön a dolog? Egy biztos: tuti recept nincs a módjára, hozzá kell igazítani életkorhoz, családi állapothoz, anyagi lehetőségekhez, életcélokhoz. Ez nem egy szakácskönyv, ahol csak a receptet kell követni.

    Ui: jártam Thaiföldön (rövidebb időre), és megerősítem, hogy simán ki lehet jönni kevés pénzből, és még túl sok kompromisszum sem kell hozzá. Az élmény viszont megfizethetetlen.

  • Feri78

    @Barna gyerekpárti vagyok, az lenne az igazi, ha minden családban 4-5 gyerek lenne, de nem értem, miért mondod, hogy a sabbatical elképzelésből kimarad a gyerek? én most 39 vagyok, tartok 1 év szünetet, de már van 2 gyerekünk, a nagyobb fiam most lesz 9 éves – egyik célom ezzel a pihenővel, hogy több időt töltsek velük.

    @kiszamolo a jövedelmed 14%-t sem kell félretenned 7 évig. jó esetben a jövedelmed minimum 20%-át alapból félreteszed (én az utóbbi pár évben 50-60% körül tettem félre). továbbá, szerintem egy évig a kiadásokat még lejjebb lehet faragni mondjuk 15%-al, ezért a jövedelmed 70%-a elég egy évre. és a félretett pénzre kamatot is kapsz, így elég kb a fizetésed kb 8%-át félretenni 7 évig, és abból egy nagyon fapados sabbatical már kijöhet.

  • Feri78

    Szerintem közhely szinten mindenki tudja, hogy a multicégeknél nagy tempót diktálnak, de ez belülről azért nehezebb megélni ezt.

    Pl az én esetemben, a helyettesem és én az elmúlt 3 évben jellemzően reggel 9-től éjfélig dolgoztunk, és nem az időt pocsékoltuk, tényleg ennyi volt a munka. A vezetői csapatból a négy legközelebbi manager kollégáim közül az egyik idegösszeomlást kapott, és amíg a pszichiátrián volt, a felesége beadta a válópert és lelépett a gyerekekkel. A másik rákos lett, most operálták, úgy néz ki nem volt áttét, megúszta. A harmadik titokban saját céget alapított, és nemsokára lelép. A negyedik még bírja.

    Én idáig megúsztam, de eljött az ideje a szünetnek. Sokan azt nem értik a sabbatical-nál, hogy ez nem (csak) 1 év lustálkodás, hanem befektektetés az egészségedbe, munkaképességedbe, családi hátteredbe. Sok embert ismerek, aki nem lépett idejében, és nagyon megbánta.

  • Csaba

    @Adam S: Van egy nagyon jó anyag, ami segít értékesen megszervezni az életedet akkor is, ha nem kell munkába járnod. Én sokat tanultam belőle. Annak idején több helyen is fent volt a neten mp3-ban, de az eredetihez azt hiszem videók is tartoznak. A címe a Szabadság útja. Opcioguru rakta össze, a saját tapasztalatai alapján.

  • Anyukica

    Talán nem a kis falu a jó példa. Vidéki kis-közepes városokban szerintem olcsóbb az élet, mint a fővárosban. Abból is gondolom, hogy az általam ismert helybéli szakik (festő, víz- és gázszerelők, villanyszerelők) szívesen dogoznak a közeli Debrecenben, mert többet kérhetnek ugyanazért a munkáért. De ismerek itteni autószerelőt is, akihez kihozzák a debreceniek az autót, mert itt olcsóbb a szervíz. Nálunk van Ld.. és P…y, tehát nem kell olvsó élelmiszerért utazni.

  • Feri78

    amellett hogy mennyibe kerül az élelmiszer városban és falun, az is kérdés, hogy mit veszel. egyik kedvenc oldalam az earlyretirementextreme, leírja, hogy rengeteget lehet spórolni az ennivalón, ha van időd, és mindent alapanyagból készítesz el, ahelyett, hogy félkészen vennéd meg.

    nekem ez most nem annyira aktuális, mert időből van a legkevesebb, de egyszer érdemes kiszámolni, hogy mennyibe kerül, ha egy 4 tagú család:

    A. valamelyik plaza food court-jában eszik két egész adag, és két fél adag bolognai tésztát

    B. félkészen vesznek egy csomag jó minőségű tésztát, jó minőségű bolognai szószt, pl Barilla, darált marhahúst, előre reszelt sajtot

    C. vesznek lisztet, tojást, paradicsomot, fokhagymát, olívaolajat, fűszereket és darált marhahúst, tömbsajtot, és az alapokból otthon elkészítenek egy éttermi minőségű bolognait, mint régen csinálták

    Ezeken évente százezreket lehet megfogni.

  • studkell

    Kiszámoló: azért a szombatévet nem egy somogyi kisfaluban vagy békési kisvárosban képzelném el, hanem igenis frekventáltabb környéken, hadd lássak már világot. És az többe kerül. (Bár numbeo szerint Porto, Lisszabon hasonló árszínvonalú, mint Budapest.), Ettől függetlenül támogatom, bár én inkább 2 hónap munka, 1 hónap szabival képzelem el, szerintem ott jobban létrejön a “hasznosnak és kipihentnek” lenni egyensúlya.

  • Dani2

    SSC-ben dolgozom, ott a HR és a céges policy szerint a fizetés nélküli szabadság “nem támogatott”. Ez azt jelenti, ha el akarsz menni, akkor menj, le vagy szarva, mondj fel, helyettesíthető vagy, bármikor felvesznek egy új balekot. Az más kérdés, hogy csak drágábban, gyengébb munkaerőt, de hát ez nem a HR baja 🙂 Off, de valaki tudja, a HR mit csinál (ha a bérszámfejtés outsourcolva van és az új emberek felvétele sem a HR dolga)? 😀

  • Zabalint

    @Anyukica:
    Magyarországon nagyjából egy árszínvonal van majdnem mindenütt, leszámítva a lakhatást. Viszont ha a helyi piacméret nem ér el bizonyos szintet bizonyos termékek és szolgáltatások terén, akkor az drágábbá teszi az adott terméket vagy szolgáltatást. Ezért drága a falvakban a kisbolt, mert nincs annyi vásárló, hogy több bolt legyen, illetve a bolt nem tud annyit eladni a termékeiből, hogy kis árréssel is meg tudjon élni. Egy nagyközségben, kisvárosban már nem drága az alap élelmiszer, de pl. ruhát már csak drágábban tudsz venni, és gyér a kínálat. De vannak dolgok, amelyekre már csak a megyei jogú városokban vagy Budapesten van tömegigény, így kisvárosokban nagyon drága, ha van. Csak az téveszt meg sokakat, hogy a nagyvárosban nagyobb minőségi skálát fed le ugyanaz, és esetleg az átlag is feljebb van.

  • Zabalint

    Egyébként ha olcsón akarnék élni úgy, hogy nem kéne munkahely, akkor én is valamely kisvárost választanám, olyat ahol már van Lidl, Tesco, stb., de kapok 3-4 millióért egy társasházi lakást. De 1 éves visazavonulásra nem biztos, oda nagyobb városméret kéne, mert 1 év miatt nem vennék lakást, bérlakás piac meg nem nagyon van a 10-30 ezres kisvárosokban.

    De leginkább sehová nem költöznék, májustól szeptember végéig sátrazva járnánk a kéktúrát és a környező országokat, majd Budapestről ugranánk el ide-oda, mert az utazás innenca legegyszerűbb sokfelé.

  • Nagy Vonalakban

    Thaiföld szerintem is olcsó, havi egy millióból simán ki tudsz jönni (lányok nèlkül, persze….).

  • jurta

    Nem is a hetedik évben, hanem már a hetedik végén kértem 3/4 évet. Főnököm féltékeny volt rám. Azért engedett el, mert nem talált volna mást ilyen “rövid” időre. Ecuadorban önkénteskedtem egy farmon. Annyi vágyott és hasznos könyvet olvastam el végre, mint máskor évek alatt. Úgy élveztem, hogy a szabadidő második felére még átmentem Új-Zélandra (szüreti szezonra dolgozni). Az átindulás előtti napokban írt a hazai főnök, hogy nem vesz vissza. Tragédia?

    Pont e hónapokban jobban megismertem magam és rájöttem, hogy nem is akarok irodában dolgozni, hanem gyerekekkel-kamaszokkal foglalkozni a természet közelében. Azóta már mentem nyugat-európai gyerektáborba meg erdei iskolába (ezek az utak már nyereségesek is voltak). Ismerőseim, akik újra látnak, azt mondják, ki vagyok cserélve (én is így érzem). Nekem kissé elszabadult a szombatév. :-), de nem bántam meg. Ajánlom.

  • jurta

    “még mindig jobbnak látom azt, ha bemegyek reggel 10-re, mintha semmi rendszer nem lenne az életemben). Van valami tanács ahhoz, hogy hogyan lehet megtalálni, hogy mit is szeretnék csinálni az életemmel?”

    Szerintem: utánamenni, miért nem elég a konstruktív életvezetéshez számodra a belülről fakadó út (hogy rögtön “rend”-et ne mondjak), miért van szükséged kívülről rád kényszerített rendre. Ennek eszköze lehet a @Betonkocka által említett egyéni pszichoterápia, de sok minden más is (könyvek/előadások, coaching, vagy csak egy 100%-osan, akár kényelmetlenül őszinte beszélgetéssorozat a pároddal – ez ingyenes 🙂 ). A terápiában egyébként szinte mindig mélyebb gyökerekre bukkansz, mint amilyen szinten a kérdést feltetted (már csak ezért is érdemes 🙂 ).

  • Családfő

    Dani2, vannak (nagy) SSC-k, ahol támogatják, szerencsére. Azért nem árt, ha jó teljesítményű ember kéri.

    Nagy Vonalakban, a ladyboy-ok viszont simán beleférnek… 😀