Tanácsadások alkalmával gyakran előfordul, hogy az ügyféllel teljesen mást értünk havi kiadás és megtakarítás alatt, így elbeszélünk egymás mellett.
Egyik gyakori hiba, hogy az emberek a havonta mindenféle pénzügyi termékbe félretett pénzt a kiadások közé sorolják. Mondjuk fizetnek négy lakástakarékot és ezt a nyolcvanezer forintot ugyanúgy kezelik, mint a bevásárlásra fordított összeget, mert ez nekik úgymond fix havi kiadás.
Amit havonta félreteszel akármilyen pénzügyi termékbe, az nem kiadás, hanem megtakarítás, hiszen egyszer kamatostól visszakapod, ezért ne sorold a havi kiadások közé akkor sem, ha havonta fizeted őket.
Másik ilyen probléma, hogy az emberek megtakarításnak vesznek olyan kiadásokat, amit később fognak elkölteni. Ha te havonta félreteszel a nyaralásra ötvenezer forintot egész évben, az nem megtakarítás, csak előre összegyűjtöd a kiadásra szükséges összeget. Ugyanez igaz, ha konyhabútorra, hűtőgépre vagy iskolakezdésre gyűjtesz hónapokon át.
Tehát ha egy előre betervezett kiadásra teszel félre, az még nem megtakarítás, csak a költés időbeli eltolása.
A hitel egy érdekes kérdés. Minek tekintsem azt az összeget, amit havonta hiteltörlesztőbe fizetek? Lehetne egyszerűen kiadás, de ha tíz év múlva lesz belőle egy tehermentes lakásom, akkor ez jó gondolat-e?
A hitel kamata egyértelműen kiadás. Ha a lakbért kiadásnak veszem (mert az), akkor a lakbér helyett a pénz bérleti díját, vagyis a kamatot is annak kell vennem. Ez nem kérdés szerintem.
A tőketörlesztést esetleg veheted megtakarításnak, bár ez már kicsit fogósabb kérdés. Ha olyan tárgyat vettél hitelből, ami hamar értékét veszíti, mint tévé, laptop, vagy konyhabútor, akkor szerintem ez nem megtakarítás, hanem csak előrehozott fogyasztás, vagy másként előre hozott kiadás.
Ha egy lakást vettél befektetési céllal hitelből, akkor a tőketörlesztés egyértelműen megtakarítás, hiszen a vagyonodat növeli, hogy egyre nagyobb része tiéd a lakásnak.
A saját lakásnál annyi a probléma, hogy az a hely, ahol laksz, az soha nem befektetés, hanem lakhely. Csak akkor válik a lakhely értékké, ha eladod és mondjuk kisebbe vagy olcsóbba költözöl. Így itt erősen kérdéses, hogy minek vedd a havi törlesztőrészlet tőketörlesztését. Ennek megválaszolását már rád bízom. 🙂
Szóval ők Cash-Flow szemszögből tekintenek a dolgokra. Hol itt a probléma?
Az, hogyha a cégedet csak cash-flow szemszögből nézed, soha nem fogod tudni, hogyan is állsz.
Egy remek cash-flow-val rendelkező cég is lehet brutálisan veszteséges és fordítva.
A cash flow csak arra jó és arra elég, hogy a cég mindig tudja fizetni a kötelezettségeit. De az eredmény dönti el, van-e értelme annak, amit csinál és hasznot termel-e a tulajdonosának, vagy éppen kárára van.
A kockázati biztosítással kapcsolatban mi a helyzet?
nandu, az egyértelmű havi költség, azért csak anyagi biztonságot vásárolsz kár esetére, ami jó esetben nem fog bekövetkezni.
Alapvetően egyetértek a cikkel, de valahol (szinte) minden megtakarítás célja az, hogy elköltsük. Ennek függvényében szerintem két szempont alapján lehet mégis a kiadást elválasztani a megtakarítástól:
- mikor szeretnénk elkölteni?
- mire szeretnénk elkölteni?
A cikkben lévő eszmefuttatást továbbgondolva pedig ha saját lakásra gyűjtünk, az minek számít? Szerintem megtakarításnak.
pancho, természetesen megtakarításnak az a célja, hogy legyen pénzünk valamire később. Nyugdíjra, lakásra, akármire. Ehhez a saját célhoz képest tudod értelmezni, mi számít a te esetedben megtakarításnak. A nyugdíjadon biztos nem segít, ha tetőfelújításra költöd a pénzed, ahogy a gyerek továbbtanulásán sem.
Ha a megtakarításod célja a gyereknek saját lakás, akkor egy arra fizetett LTP azt elősegíti. De ha a nyugdíjra gyűjtés a célod, akkor ugyanez az LTP csak közönséges havi költség a hosszútávú terveidhez képest.
"Amit havonta félreteszel akármilyen pénzügyi termékbe, az nem kiadás, hanem megtakarítás, hiszen egyszer kamatostól visszakapod, ezért ne sorold a havi kiadások közé akkor sem, ha havonta fizeted őket."
Egy megtakarításnak elég komoly kockázata van. Szerintem érdemes a kiadásokhoz sorolni. Bevételnek majd akkor, ha már zsebben van;)
"A tőketörlesztést esetleg veheted megtakarításnak"
Akkor a devizahitelesek igencsak megnövelték megtakarításaikat az elmúlt években 🙂
pancho: Így van, éppen ezért én egyszerűbben nézem: A tőke, aminek a REÁLkamatából biztosítom az alapvető létszükségleteket az egyfajta (bér)rabszolgamegváltási díj. Ahogy régen x összegből megválthatta egy rabszolga a szabadságát, most x összegből szintén megválthatja egy bérrabszolga a szabadságát azzal, hogy utána azt csinál, amit AKAR.
Függetlenül attól, hogy azzal profitot termel vagy sem.
És ahogy régen a felszabadult rabszolgák utódai is szabadnak születtek, úgy egy x összeggel rendelkező ember egyetlen utódja is szabadnak születik. Ha az illető két utódot akar, akkor x*2 összegre van szüksége hozzá. És így tovább.
Így alakulnak ki szabad dinasztiák és (bér)rabszolgák.
"Tehát ha egy előre betervezett kiadásra teszel félre, az még nem megtakarítás, csak a költés időbeli eltolása."
Akkor az LTP is kiadás, mert ott is: "csak előre összegyűjtöd a kiadásra szükséges összeget."
Okéé, hogy a végén több lesz belőle, de attól még logikailag következhet ez 🙂
graphite: Deviza sosem volt. Sem az eredeti szerződésekben rögzített devizának, sem annak forintra váltásának, semmilyen bizonylata nincs. A Kúria jogértelmezésében használt átszámítással kizárólag a deviza árfolyamváltozásaira történő fogadás definíciói értelmezhetőek. Hiszen egy fogadásnak nincs bizonylata, mert az mögött valós pénzügyi történés nincs, az csak nyilvántartható.
A bankok követeléseiket pedig nyilvántartásokra és átszámításokra alapozzák, bizonylatok nélkül.
@cikk
"A hitel kamata egyértelműen kiadás."
Én csak az infláció feletti részt tekinteném kiadásnak. Ha hitelből megvettem a befektetési célú lakást, akkor annak durván az inflációval növekszik az értéke. Annyi lesz a vagyonom, ha kifizettem.
Persze van állagromlás is, de azt a bérleti díjból fizetett javítások kell, hogy ellensúlyozzák. A kettő különbsége a befektetés hozamának egyik része. A másik rész az infláció feletti árnövekedés.
"A saját lakásnál annyi a probléma, hogy .. az soha nem befektetés, hanem lakhely. ... Így itt erősen kérdéses, hogy minek vedd a havi törlesztőrészlet tőketörlesztését."
Szerintem a teljes törlesztésből a hasonló lakásnak megfelelő albérleti díj és az infláció feletti kamat az fogyasztás. A befizetés többi része: megtakarítás.
Ha veszek egy nagy értékű, 5 évig használt dolgot, akkor annak az ára is lehet megtakarítás, a 60-ad része havi kiadás.
@Davic
2017-07-02 at 21:52
"Egy megtakarításnak elég komoly kockázata van. Szerintem érdemes a kiadásokhoz sorolni. Bevételnek majd akkor, ha már zsebben van;)"
Nagyon félrértetted, hogy miről van szó. A megtakarítás soha nem bevétel.
Bevétel a fizetés, az örökség, a megtakarítások hozama, stb.
A bevételünk átalakul fogyasztássá (a cikkben kiadás) vagy megtakarítássá.
A cikk arról szól, hogy egy kifelé irányuló pénzmozgást a kettő közül hová soroljunk.
@nandu
2017-07-02 at 21:02
"A kockázati biztosítással kapcsolatban mi a helyzet?"
Voltaképpen az egy felhalmozás, ami egy jövőbeli, esetleg soha be nem következő kiadást fog ellentételezni. Mintha félretennénk és baj esetén elővennénk a bankból.
De nehéz megtakarításnak nevezni, mert minden hónapban, amikor nincs baleset, elvész az értéke és ezért nem jelent vagyonnövekedést.
Viszont ha a fogyasztást a felelősségteljes gondolkodás szempontjából inkább negatívnak, a megtakarítást pozitívnak tekintjük, akkor én inkább megtakarításnak könyvelném.
És ha a vagyonnövekedést a megtakarítások összeadásával számoljuk, akkor minden balesetmentes hónapban le kell vonni a biztosítási díjnak megfelelő veszteséget.
@graphite
2017-07-02 at 22:25
"Akkor a devizahitelesek igencsak megnövelték megtakarításaikat az elmúlt években "
Így van. Rengeteg tőkét törlesztettek, ezért nagyon sok megtakarításuk felhalmozódott.
Nagy kár, hogy a devizaspekuláción elszenvedett veszteségük majdnem ugyanekkora volt és ezért a megtakarításuk eltünt.
Azért a lakástakarékot nem egyszerű besorolni, ha a tető felújítás hőszigeteléssel is jár, akkor már nyugdíj-előtakarékosság, hiszen kisebb lesz a nyugdíjasként fizetendő fűtésszámla?
De ha nyugdíjasként kisebb lakásba költözöm, akkor az ltp-bol finanszírozott medence is nyugdíj-előtakarékosság volt, mert miatta drágábban adhatom el a hazat 😉
Már csak a megtakarítás és a befektetés közti különbséget kellene a helyére tenni és akkor be is állna az egyensúly. Megtakarítás az, amit nem költök el a bevételemtől, függetlenül attól, hogy utána mit kezdek vele (párnacihában tartom vagy befektetem). Befektetés pedig az, amit valamilyen hozam reményében elhelyezek valahol és nem számít, hogy a későbbiek során a seg**re verek és egy este elpengetem a kaszinóban, vagy nyugdíjam lesz belőle, vagy lakást veszek.
Ezek a fogalmak (bevétel, kiadás, megtakarítás, befektetés) a pénz pillanatnyi folyamat-státuszát jelzik, tekintettel arra, hogy a pénz egyfolytában része a gazdaságnak mindaddig, míg ki nem vonja valaki belőle (lásd: párnahuzat/széf esete).
"Nagy kár, hogy a devizaspekuláción elszenvedett veszteségük majdnem ugyanekkora volt és ezért a megtakarításuk eltünt."
Elvileg (elvileg aláhuzandó) lett volna rá esély, hogy bejöjjön a spekuláció, szerintem a forintosítással szenvedték el a tőkeveszteséget azok akiknek 20 éves szerződéseik voltak.
Idegen devizában gyűjtötték a tőkét, amit egy nem túl jó árfolyamon forintosítottak - szerintem a nagy veszteség így keletkezett.
Kicsit kusza maradt így is szvsz. A lakástakarék megtakarítás, de lakás vásárlás kiadás?
Havi 100-200e ft között teszek félre (akkor is, ha épp nem gyűjtök konkrétan semmire). Jövőre költözünk nagyobb házba, ennek az összegnek egy része a lakásra, egy része az új bútorokra, háztartási gépekre, egy része egy második autóra lesz költve. Mégis megtakarításként gondolok rá. Az, hogy most ezt a megtakarított pénzt 1 év múlva új hűtőre vagy nyaralásra, 5 év múlva új lakásra vagy autóra, vagy 30 év múlva nyugdíjra költöm el, attól még szvsz megtakarítás. Megtakarítás, amit valamilyen céllal teszek félre. Ha ehelyett hóvégéig felélem, akkor nem megtakarítás. Hitel fizetésekor pedig nem számolgatunk megtakarítást, hanem ahogy te is mondod, a hitel minél előbbi eltüntetésére "spórolunk", és utána jöhet ismét a megtakarítás fázis. És akkor nincs keveredés.
angelo, ki is mondta, hogy a lakásvásárlás kiadás?
A saját lakás befektetés, és annak is érdemes tekinteni.
Egyrészt ugyanis helyettesíti a bérleti díjat, tehát valójában ugyanúgy viselkedik, mint ha kiadnád, csak nem plusz bevételed lesz, hanem egy havi rendszeres kiadásod esik ki. És ha nagyobba költözöl? Nos, ha bérelnél, akkor a nagyobb bérleti díja is nagyobb lenne.
Másrészt igenis nem szabad megfeledkezni a várható piaci értékről. Bárki lehet olyan helyzetben, hogy kell, vagy legalábbis érdemes költöznie, és akkor nem mindegy, hogy 50 millióért épített egy házat egy zsákfaluba, vagy egy belvárosi lakása van, esetleg nem belváfosi, de közlekedésileg jó helyen lévő háza, amelyik még rossz ingatlanpiaci időszakban is nagyjából megőrízte az értékét. Lehet persze előbbit is, csak akkor tisztában kell lenni azzal, hogy abból 45 millió az szimpla fogyasztási cikkre ment, és nem befektetés.
Egyébként én nem látok lényegi különbséget aközött, hogy valaki havi szinten félretesz pénzt a nyaralására, meg hogy LTP-be gyűjt és 4 évente felújít valamit a házán, hogy annak állapotát hosszútávon szinten tartsa. Mindkettő egyértelműen kiadás, mindkettő rendszeres is, csak más a ciklusuk, ha akarnánk, mindkettőt le lehetbe bontani havi szintre. A kérdés, miért kellene mindent havi szinten kezelnünk, mikor még egy vállalat is csak éves szinten teszi? Szerintem attól kellene megszabadulniuk az embereknek, hogy mivel a fizetésük havonta jön, ezért a kiadásukat is havonta kezeljék. Lehet, hogy ez minimálbérnél még valamennyire ésszerű, de minél nagyobb arányaj elentkezik a kiadásoknak nem havi rendszerességgel, annál inkább hosszútávú szemléletben kellene gondolkodni.
Szerinten amúgy az a megtakarítás, ami vagyongyarapodással jár. De így sem tudok éles határt húzni sok esetben.
Ha TV-re gyűjtök, akkor a havonta félrerakott összeg is megtakarítás és csak akkor lesz belőle kiadás, amikor ténylegesen megvettem a TV-t.
E logika alól csak az LTP lehet kivétel, mert annál korlátozva van, hogy mire költhetem el, tehát már a gyűjtési időszak is tekinthető kiadásnak.
pimpala, mivel azért teszed félre eleve, hogy hamarosan feléld, így az nem megtakarítás.