Miből áll a GDP?

A mostani felfordulásban a gazdaság teljesítménye, illetve annak változása kulcsfontosságú adat. Ennek mérésére szolgáló legelterjedtebb mérőszám a GDP vagy Gross Domestic Product, vagyis bruttó hazai termék.

A gazdaság akkor nő, ha több terméket és szolgáltatást állított elő, illetve fogyasztott el mint tavaly ilyenkor, esetleg mérhetjük a változást az elmúlt negyedévhez képest is. (Természetesen a kapott adatokat inflációval korrigálni kell.)

A magyar GDP, hasonlóan a többi országéhoz, visszaesést mutat az első negyedévben. Mivel az első negyedévet a járvány alig érintette, mindenki a második negyedéves adatokra vár.

Arra gondoltam, ha már ennyire fontossá vált ez az adat a mostani helyzetben, nézzük meg, mi van mögötte és mi befolyásolja a változását. A turizmus összecsuklása mennyiben fog felelni a magyar GDP változásában?  Az aszályos év miatti mezőgazdasági visszaesés mennyiben módosítja az éves GDP-t? Ha leáll az építőipar vagy éppen rákapcsol mondjuk Paks miatt, az mennyire fogja változtatni a számokat? Egyáltalán, egy paksi méretű beruházás hogyan változtatja a GDP értékét?

A GDP-t többféleképpen is ki lehet számolni, az egyik leggyakoribb módja a fogyasztási oldalon való számítás, összeadjuk a lakosság fogyasztását, a cégek és a lakosság befektetéseit (a háztartások új lakás vásárlása is befektetés illetve a cégek raktárkészletének változását is ide sorolják), a kormány fogyasztását (az nem fogyasztás, hogy a kormány pénzt von el az aktívan dolgozóktól és odaadja a nyugdíjasoknak, az csak transzfer egyik zsebből a másikba a kormány “segítségével”), illetve az export és import különbségét.

Képlettel: Y = C+I+G+(X–M), ahol a betűk az angol megfelelők: Consumption, Investment, Goverment.

Ezen kívül lehet még termelési oldalról is számolni. A fogyasztás vagy a termelés alapján is ugyanazt az értéket kell kapni, hiszen amit megtermeltünk, azt vagy elfogyasztottuk, vagy elraktároztuk vagy kivittük külföldre.

(Persze messze nem olyan egyszerű egy ország GDP-jét pontosan kiszámolni, mint az papíron tűnik, függetlenül attól, hogy melyik módszert akarjuk használni. Nem véletlenül korrigálják gyakran utólag a kapott értékeket.)

A GDP-ben benne van a német autógyárak itthoni gyáraiban megtermelt árumennyiség is és az ukrajnai vendégmunkás jövedelme is. Azonban ezek a megtermelt javak jelentős része el fogja hagyni egyszer az országot. A külföldön élő magyar vendégmunkások hazautalásai viszont a magyar gazdaságot fogják gyarapítani. Ha a kettő értéket összeadjuk (külföldiek itthon megszerzett és hazautalt jövedelmét illetve a magyarok külföldön megszerzett, de hazautalt jövedelmét) és ezt hozzáadjuk a GDP-hez, akkor kapjuk meg a GNI-t vagy a bruttó nemzeti jövedelmet. 2018-ban a GNI 4,92%-kal volt kisebb, mint a GDP. Azaz a GDP szűk 5%-ának megfelelő összeggel többet vittek ki a külföldi tulajdonosok és munkavállalók az országból, mint amennyi pénzt a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak.

Egy ország GDP-jét érdemes elosztani a lakosok számával, hogy megkapjuk az egy főre eső GDP-t.

Az USA GDP-je adja a világ teljes GDP-jének a 23,6%-át, a második Kína 15,5%-kal. Azonban az amerikai 21,44 billió dolláros GDP-n 328 millió ember osztozik, míg a kínai 14,14 billió dolláron 1,39 milliárd. Így az egy főre eső GDP 9.770 dollár Kínában és 62.794 dollár az Egyesült Államokban.

(Csak zárójelben: érdemes vetni egy pillantást a fenti grafikonra. A 20 legnagyobb állam adja a világ össz-GDP-jének 78,2%-át, a többi 173 osztozik a maradék 21,2%-on.)

Azonban más a dollár vásárlóértéke is Ugandában, Kínában, Oroszországban vagy az Egyesült Államokban. Ezért szoktak PPP (purchasing-power-parity) vagyis vásárlóerővel módosított GDP-t is számolni. Így Kína már le is hagyja az Egyesült Államokat mintegy 10%-kal, igaz még mindig négyszer annyi ember között kell elosztani az így kapott összeget.

Mivel a GDP sok olyan összetevőből is áll (például beruházások), amik a háztartások fogyasztását és életszínvonalát nem érinti, ezért szokták vizsgálni külön a háztartások fogyasztását is, ami egy nagyon jó mérőszáma a háztartások valódi életszínvonalának. Itt az európai háztartási fogyasztás értéke vásárlóerő-paritáson:Miből áll össze a magyar GDP?

A magyar GDP több mint negyedét a bruttó állóeszköz-felhalmozás tette ki, egész pontosan 25,5% volt 2018-ban. Ennek 80%-a volt a beruházások összege, ennek felét az 50 főnél többet alkalmazó vállalkozások adták. De a kormány sem tétlenkedik, a 2016-os visszaesés után az uniós pénzek segítségével nagyot nőtt a kormányzati beruházás volumene is, csak 2018-ban 31%-kal nőtt ez az összeg.

A feldolgozó ipar adta a beruházások 26%-át, a szállítás, raktározás a 16,8%-át (ennek zöme az uniós autópálya és vasút építések), ehhez hasonló volumen az ingatlanépítések, majd a közigazgatási beruházások jönnek 6,6%-kal.

Ha a beruházások értéke nagyot nő, ennek durván negyede megjelenik a GDP növekedésben is. S fordítva, ezek elmaradása hasonló módon befolyásolja a GDP-t. Szintén hasonlóan befolyásolja a GDP-t a készletek változása. Ha egyik negyedévben raktárba termelnek a cégek, nő a GDP abban a negyedévben annak ellenére, hogy nem adták azt el. Utána viszont mivel a cégek a raktárból árulják a termékeiket, a GDP csökken, mert új termelés nem történt.

A mezőgazdaság nagyon ki van téve az időjárásnak, így a mezőgazdaság -0,8 és +0,7 százalékpont között szokott hozzájárulni a GDP változásához. 2018-ban 0,2 százalékponttal növelte a GDP értékét a jó termés, viszont előtte évben pedig -0,3 százalékponttal rontott az éves növekedésen a rossz termés. A mezőgazdaság 3,4-3,8%-ban járul hozzá a GDP-hez.

A szolgáltató szektor növekedése adja évek óta a GDP növekedésének a legnagyobb részét. A kereskedelem, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás felel a GDP 11,3%-áért. Ezen belül a turizmus adja a GDP 6,8%-át, kérdés, idén ez az ág hogyan fog teljesíteni. Reményre ad okot, hogy bár a külföldiek nem jönnek, de a magyarok sem mennek külföldre, ez részben pótolhatja a kieső külföldi költéseket.

Az elmúlt három évben az építőipar is szárnyalni kezdett, igaz volt honnan felkapaszkodnia. Az építőipar súlya a GDP-ben 5,5%. Sajnos az ipar növekedése az utóbbi években néhány negyedévtől eltekintve visszaszorult, pedig ez felel a GDP 20,4%-áért.

Szállítás, raktározás adja a GDP 5,1%-át, a közigazgatás, oktatás, egészségügy felel a GDP 14%-áért, az információ és kommunikáció szolgáltatás a GDP 4,1%-át adja, míg a pénzügyi szolgáltatás és biztosítások adják a GDP 2,8%-át.

Röviden ennyit kell tudni a (magyar) GDP-ről. Izgatottan várjuk a második negyedéves adatokat, hogy csúnya lesz-e, az nem kérdés, csak az, hogy mennyire, illetve hogy az év végéig mennyit tudunk ledolgozni a visszaesésből. S a világgazdaság szempontjából sokkal fontosabb európai és amerikai számokat is néhány héten belül megismerhetjük.

Share

68 hozzászólás

  • tumpara
    Endre bá: a hiperekben árult hitvány import is ugyanúgy támogatva van az unió által, mint a magyar, nem emiatt hitvány az az import, hanem mert nyugatabbra hatékonyabban termelnek, és az alacsonyabb önköltségi árnak köszönhetően megéri elhozni keletre. Persze ide a gyatrább minőséget hozzák, ide az is jó.
  • Janos82
    Nacionalista:

    Szerintem az onellatast azzal lehetne erositeni, ha megerne a kiskertben termelni. Viszont jelenleg nem eri meg, mert tul olcso minden. Aki mashogy gondolja, az vezesse le nyugodtan, hogy hany ora munkaval, befektetessel mennyi kajat sporol meg.

    endreba: Ezert kell a magasabb vam is, hogy ne legyen az import aru annyival olcsobb.

  • naa
    A mg. fontos az élelem előállítása miatt – környezetvédelmi szempontból is jobb, ha helyben állítják elő, rendben tartja a vidéket (az ugar látványa nem túl szép) + turisztikai szempontok, munkát ad vidéken – engem nem zavar a támogatás addig amíg nem korrupcióra megy. A zöldség-gyümölcs stb. termelés legalább kézzelfogható, nem úgy mint a GBP nagy részét kiadó “szolgáltatások”, melyek nagy része egyéb szolgáltatásokhoz állít elő inputot, melyek aztán egy újabb szolgáltatásként jutnak el a “fogyasztóhoz” 🙂

    Más kérdés, hogy nem hatékonyan silány minőséget termelni tényleg nincs sok értelme, annál még az is jobb lenne, ha megpróbálnánk visszaerdősíteni a nem szükséges, gyenge minőségű területeket pl., jót tenne a Föld tüdejének…
    Ha kapnék egy darab földet valahonnan, lehet, hogy nem adnám el (kertészkedni én csak a ház körül), hanem erdőt ültetnék rá – bár gondolom azt is kell kezelni

  • Deviáns
    @belavoltam:
    Ha az első mondat megvolt, értelmezd az utolsót is légyszi:
    “Ha ‘valódi’ áron lennének a mezőgazdasági termékek, jóval nagyobb súllyal esnének a GDP-be, viszont több lenne az éhes ember.
    Ugyanazt jelenti, mint amit te írtál, csak a másik oldalról nézve.
  • csizkek
    .A.Laki “Azert azt vedd figyelembe, hogy a 20-as P/E rata mogott egy gyakorlati elvaras van. …..”

    Ezt a kommentedet kitennem ide fooldalra, vastagon bekeretezve!:) Ebben minden benne van es ugyanez vonatkozik az ingatlanra.
    Aztan majd meglatjuk ha vege az USA valasztasi evbek, hogy mi lesz. De lehet nem is kell annyit varni, eleg csak ranezni az uj fertozottek szamara USA vagy Del-Amerika vonalon.

  • csizkek
    “Szerintem teljesen mindegy, hogy mi jön ki GDP adatnak Q2-ben. A Q3 az érdekes, az meg még odébb van. Nem gondolom, hogy kb bárkit is érdekel a Q2, hogy egyik-másik ország jobb/rosszabb eredményt produkált.”

    Ez nagyon nem igy van. Neked is javallom lejjebb V.A.Laki hozzaszolasat. Q2 az 25%-a az evnek. Ha a te alkalmazotti bonuszodat (tegyuk fel) nem fizetik ki es elore lathatolag a kov 2-3 evben se nagyon lesz ra remeny. Ezaltal az eves kereseted csokken akar 10-20%-al. Akkor mit csinalsz? Ceget valtasz, mert ez mar nem versenykepes fizu all in all? – Ergo eladod a reszvenyeidet? Vagy ulsz tovabb a poziciodban, hogy ahh majd a fonokod visszaadja ezt a bonuszt 5 ev mulva?
    Reszvenypiacon van ilyen is meg olyan is. De semikepp nem igaz az, hogy senkit nem erdekel Q2. Foleg ha mar Q1 is sok cegnel elverzett. PErsze most “belyeggyujtes” van, erre is lehet spekulalni..

  • D
    Érdekes látni, hogy sokan idealizálják a kisüzemi zöldség/gyümölcstermesztést. Tetszik, vagy sem, de a méretgazdaságosság kőkeményen érvényesül. A modern mezőgazdaság elsősorban tőke, másodsorban szaktudás, és harmadrészt (változó mértékben) munkaerőigényes. Az első közmondásosan hiánycikk itthon, a másodikban is lenne hova javulni, és a harmadik sem feltétlenül teljesül. Kivezènyelhetsz 30 képzetlen idénymunkást krumplit szedni, egy krumpliszedőgéppel nem tudják felvenni a versenyt.. (ez csak egy példa, a munkafolyamatok félelmetesen nagy része gépesíthető)
  • Zylver

    Az mar tuti biztos hogy eszközar bubit fujnak kb. marcius, de legalabb 2018 decembere ota. Addig csak eszközar inflacio volt, mert hiaba volt olcso a hitelezes, a tarsadalom csorobbik fele fogyasztasi cikkekre, sajat ingatlanra, diakhitelre es egyeb maganjellegü dolgokra költötte. Miközben a penzesebbek befektetesekbe forditottak az olcso hiteleket es nem a fogyasztasba. Ezert tünik ugy hogy a vilag fejletebb felen evek ota 2% alatt van az inflacio, de ez csak a fogyasztasi cikkek es szolgaltatasok inflacioja… a befektetesek inflaciojat meg senki sem meri, pedig biztos vagyok benne hogy ott az elmult evekre evi ketszamjegyu növekedes jönne ki.

    Hat ha tenyleg ez lesz a szitu (es ha a FED elkezd reszvenyeket is vasarolni, akkor tuti!) akkor heti szinten irany a lottozo vagy a kaszino, mert a tözsde felejtös lesz es tenyleg Japan-fele stagnalas jön.
  • tomi
    A kommentelők el vannak eresztve pénzzel az átlaghoz képest sokszorosan. Én a magam kb 500 bruttójával jóval többet keresek mint az átlag és még ezzel sem engedhetem meg magamnak, hogy annyit és olyat egyek amit szeretnék pl.: zöldség, halak, marhahús, gyümölcs, mert egész egyszerűen drága! Pedig én a “silány” és “olcsó” hiperes változatot veszem (venném) csak. Ha jól megdrágítanánk a nálam kevesebbet kereső nagy többség akkor innentől le kéne mondjon a zöldség gyümölcsről teljesen? Vagy heti egy paradicsom? Jó fejek vagytok…

    Amúgy egy pár százezres tv lecserélése (nyilván nem 2 évente, mert olyat embert nem csinál, egy két techmániást leszámítva) nincs pariban azzal, hogy mondjuk mostantól nem 1500-ért eszek egy nap, hanem 5000-ért… Kell az “olcsó”(szerintem a hiperekben is túl drága az év nagy részében, de még pl a paprika most is, hogy egyet mondjak) kaja,mertatöbbségígyjuthathza

  • Kiszamolo
    tomi, az azért megvan, hogy a támogatás a te adódból van?

    A megkeresett pénzed 68%-át elviszik adóba, cserébe olcsó a zöldség és ingyenes az oktatás.

    Semmi nincs ingyen, a legvégén mindenért te fizetsz.

    Ha engem kérdezel, szedjenek be 25%-ot rendőrségre, honvédelemre, közvilágításra, stb, aztán majd kötök magamnak egészségbiztosítást, veszek “drága” zöldséget (ami nem igaz, mert akkor ennénk a külföldit, a brazil, argentin meg marokkóit, nem a holland meg francia parasztot kellene pénzelni, aki tizenötször annyit akar keresni, mint egy marokkói) és fizetem a gyerekeim oktatását.

  • expect

    “Ha engem kérdezel, szedjenek be 25%-ot rendőrségre, honvédelemre, közvilágításra, stb, aztán majd kötök magamnak egészségbiztosítást, veszek “drága” zöldséget (ami nem igaz, mert akkor ennénk a külföldit, a brazil, argentin meg marokkóit, nem a holland meg francia parasztot kellene pénzelni, aki tizenötször annyit akar keresni, mint egy marokkói) és fizetem a gyerekeim oktatását.”

    Egyrészt erősen kétlem, hogy 25%-ból kijönnének a maradó közszolgáltatások. Másrészt ha kijönne, akkor igen, ez kiválóan működne az ország felső 10%-ába tartozva. Csak mondjuk a nettó 170 körüli medián kereset hiába nőne az adócsökkentés miatt teszem azt a duplájára, éhező, analfabéta tömegeket kapnánk eredményül. A mezőgazdaságot azért támogatják, mert stabilizálja a társadalmat, ha a létszükségletek mindenkinek elérhetőek. Ha ez eltűnne, annyira lenne stabil a helyzet, mint Afrikában.

  • Ronin
    D

    Amit te írsz, hogy 30 ember kell, az már nem kiskerti. 😀 30 embert hektáros területekre visznek ki. Nem pár 100 négyzetméterre. Viszont, aki hektárokon termeszt valamilyen zöldséget. Nem fogja végig nézni egyenként a sorokat, hogy milyen.

  • Janos82
    :

    Az olcsó élelmiszer pont a szegény vidékiekkel szúr ki, akiknek emiatt alig éri meg a háztáji. Majd egyszer számolj utána, hogy milyen tojásár mellett éri meg tyúkot tartani, vagy zöldségeskertet. Szerintem maximum a gyümölcsfák érik meg, de lehet azok se nagyon… Pedig az növénytermesztést simán tudnád hétvégén, vagy hét közben munka után csinálni, csak alig van rajta haszon. Nem lenne jobb, ha a növénytermesztés támogatására fordított pénzt inkább otthagynák a zsebedben? Vagy infrastruktúrafejlesztés lenne belőle?

  • Ronin
    D

    Közben meg mennyiségre termelnek nem minőségre. Mivel minél többet termelsz valamiből nagyobb területen, annál silányabb lesz a minősége, mert nem lesz rá idő és energia, hogy mindent megkapjon. Plusz te összehasonlítod a nagyüzemit a háztájival. Amúgy egy csomó olyan növény van, amit nem tudsz géppel aratni vagy szedni. A másik jó példa a felfújt krumplik, akkorák mint az ökle az embernek. A közepében meg szét van hasadva két ujjnyi vastagon és be van barnulva. Olcsóbban állítják elő, de drágább mire az ételbe kerül, mert a felét eldobod. És miért ilyen? Mert annyi vizet adnak neki. Mi a cél ezzel? Minél jobban nyomja a súlyt, nem az, hogy jó is legyen. Nekik az mindegy, hogy felét eldobod. Sőt még jó is, mert többet kell vennie az embereknek. Nagyüzem egyenlő a pazarlással. Több millió tonna élelmiszert dobunk ki emiatt.

  • D

    Mi az, amit (időhiány miatt) egy elültetett növény megkap a háztájiban, de nagyüzemben nem? Víz, föld, trágya, napfény, (vegyszer)?
    Nem állítottam, hogy minden munkafolyamat gépesíthető, de meglepődnél, hogy mennyi minden igen (és a gépesíthető dolgok köre csak bővülni fog). Önmagában a tény, hogy valami kicsi/nagy gazdaságból érkezett, nem sokat árul el a minőségéről (a háztáji termelés NEM egyenlő a biogazdálkodással). Biztos vagyok benne, hogy mindketten találkoztunk már kistermelőtől származó jó termékkel és rosszal is (ugyanez igaz a nagytermelőre is).
    A hozzászólásomban csak azt akartam kiemelni, hogy a nagyüzemi termelés bizony költséghatékonyságban nehezen verhető.
    Pazarlás? Mindkettőnél előfordul. Szerinted hol találsz nagyobb eséllyel hatékony öntözőrendszert (esetleg csepegtető öntözést)?
    (Miklós ha túlságosan eltértünk a tárgytól, nyugodtan moderáld ki ezt a kommentet
  • Ronin
    D

    Több hektáros területen nem tudsz csepegtető rendszert kiépíteni. Több 10 km csőre lenne szükséged hozzá. Annak az árát soha nem fogja behozni a termés. Csepegtető rendszert fóliában érdemes vagy kisebb területen kialakítani. Miért gondolod azt, hogy egy kertben nem tudsz kialakítani normális öntöző rendszert? Esetleg egy tanya körül pár hektáron még csak csak. De több 10 vagy 100 hektáron már esélytelen. 1 hektáron a csöpögtető rendszerhez minimum 15 km csőre van szükség. Értem, hogy nagyon sokmindent lehet gépesíteteni és kell is. De nem lehet mindent. És minél nagyobb területen gazdálkodik valaki, annál kevesebb ideje lesz átnézni a növényeket. Egyszerűen csak elkezdik adni neki a vegyszert, műtrágyát, ha kell, ha nem.

  • Ronin
    Magyarországon volt öntöző rendszer. Csak szépen hagyták tönkremenni. Majd az unió hathatós segítségével mégjobban tönkretették a gazdaságot. Mert a nyugatiaknak kellett ez a piac is.
  • tomi
    : ez így tiszta sor és egyet is értek! én úgy vettem, hogy hasonló elvonás mellette legyen még drágább a zöldség, és azt úgy már túlzásnak éreztem!
    kisebb elvonás kisebb állam és kevesebb ingyenes (ár csökkentett) szolgáltatás, ezt bármikor aláírnám!