Gyógyszerek árazása

Volt már szó arról, hogyan lehet sokat spórolni a gyógyszereken. Leginkább úgy, hogy csak akkor veszel gyógyszert, ha tényleg kell és akkor is hatóanyagot veszel és nem reklámozott márkanevet, hogy rájössz, a “strong” annyit jelent, mintha kettőt kapnál be a “normálból”, hogy gyakran csak három gyógyszert összekevernek és adnak hozzá egy kis citromaromát és vagyonokért árulják kitasakozva, jó sok reklámmal megtámogatva és így tovább.

Hogyan spórolj vagyonokat a gyógyszertárban?

Zoltán írt egy újabb kis szösszenetet a gyógyszerek és táplálékkiegészítők témájában, remélem sokaknak hasznos lesz. Megtudhatod belőle, mennyire eltér az árazása a plázákban és  a lakótelepeken lévő gyógyszertáraknak, illetve hogy mit jelent egy táplálékkiegészítő forgalmazási engedélye. (Gyakorlatilag semmit.)

Következzen az ő írása.

Elöljáróban, orvos vagyok, és több mint 20 éves gyógyszeripari múltam van.

Magyarországon a gyógyszerek vagy vénykötelesek, vagy recept nélkül kaphatóak (OTC). Ezen belül, vannak TB támogatott gyógyszerek és nem támogatottak.

Azok a gyógyszerek, amelyek TB támogatást kapnak, Magyarországon kötött árasak. Ez azt jelenti, hogy a bruttó fogyasztói áruk fix (beleértve a termelői árat, de fix a patikai árrés is), fix a támogatás és a térítési díj is, ezért minden patikában pontosan ugyanazon az áron vásárolhatóak meg. Érdemes tudni, hogy ezen gyógyszerek esetén áremelésre sincs lehetőség a gyártó oldaláról (hosszú évek óta!), de a támogatása változhat (és így a térítési díja is).

A TB támogatásban nem részesülő gyógyszerek esetén viszont a gyártó is szabadon határozza meg a saját árát (termelői ár), és a patika is akkora árréssel dolgozik, amit nem szégyell. Következésképpen, a gyógyszerek patikai (fogyasztói) ára nagyon széles határok között mozoghat.

Támogatott gyógyszerek:

Fogyasztói ár (meghatározott fix ár): termelői ár (kötött) + nagykereskedői árrés (kötött) + patikai árrés (kötött)+ 5% ÁFA. Ez az ár két részre oszlik: térítési díj (ezt fizeti a beteg a patikában) + támogatás (ezt fizeti a társadalombiztosító).

Nem támogatott, szabadáras gyógyszerek:

Fogyasztói ár: termelői ár (szabadon emelheti a gyártó) + nagykereskedői árrés + patikai árrés (tetszőlegesen nagy) + 5% ÁFA.

A vényköteles gyógyszerek egy része támogatott (és így fix áras), más része nem támogatott, szabadáras (pl fogamzásgátlók). A vény nélkül kapható gyógyszerek 99%-a nem támogatott, szabadáras.

Hogyan tudsz a gyógyszerek árán spórolni?

Érdemes tudni, hogy a támogatott gyógyszerek patikai árrése (ami fix) olyan alacsony, hogy ezeket a gyógyszereket lényegében veszteségesen árulja a patika. Ezért a gyógyszertárak – a saját üzleti vállalkozásuk nyereségessé tétele miatt, meg hogy ne menjenek csődbe – a szabadáras gyógyszerekre akkora haszonkulcsot tesznek, amekkorát csak tudnak.

Azonban ez patikáról patikára változó. Például, nagy bevásárlóközpontokban, illetve kiemelt helyeken működő gyógyszertárakban általában sokkal drágább ugyanaz a szabadáras gyógyszer, mint máshol (ahogyan a sztrádák mellett is drágább a benzin). Viszont internetes rendelés esetén meg lényegesen olcsóbban tudsz ugyanahhoz a gyógyszerhez hozzájutni (itt most a Magyarországon legálisan működő webpatikákra gondolok, nem Ebay és hasonlók). Érdemes tehát körülnézni, az árösszehasonlító oldalak (árgép, árukereső) is sokat segítenek ebben.

Kicsit bonyolultabb a támogatott gyógyszerek esete, de itt is jelentősek a különbségek. Mint mondtam, ezek a gyógyszerek fix árasak ugyan, viszont az árkülönbség (a térítési díj) ezek között is gyakran jelentős. Vegyük például a rosuvastatin (ez egy koleszterinszint-csökkentő) esetét. Jelenleg a 10 mg-os egyhavi terápiát nyújtó készítmények esetén a térítési díjak 176 és 949 Ft között mozognak (2021 áprilisi adat). Azaz van olyan konkrét márkanevű termék, amiért 949 Ft-ot kell fizetned (mivel fix áras, minden patikában ugyanennyit), egy másik márkáért pedig 176 Ft-ot (és van még 3-4 másik ezen két ár között).

Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy gyógyszerek esetén a forgalombahozatali engedélynek elválaszthatatlan része a bioekvivalencia vizsgálat, ami arról szól, hogy minden követő (generikus) gyógyszernek igazolnia kell az eredeti, originálissal megegyező felszívódási (biohasznosulási) egyenlőségét. (Azaz azt, hogy mindegy milyen márkanéven veszed meg, ugyanazt a hatást kapod.)

Más esetekben még bonyolultabb a helyzet. A gyártóknak ugyanis van arra is lehetőségük, hogy kivegyék saját terméküket a TB támogatás alól, és ez esetben – mivel azonnal szabadárassá válik a termék – tetszőleges áron forgalmazhatják. Például a pantoprazol 40 mg hatóanyagok között (ez egy gyomorsav-csökkentő) van számos TB támogatott, fix áras termék, a legolcsóbb jelenleg 340 Ft (egyhavi gyógyszer térítési díja), de létezik TB támogatásból kivont termék is, 2253 Ft-ért (Házipatika tájékoztató ár, mivel szabadáras, ezért +/- eltérhet).

A NEAK oldalán utána tudsz nézni annak, hogy egyes gyógyszerek mennyibe kerülnek:

http://neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/gyogyszer_segedeszkoz_gyogyfurdo_tamogatas/egeszsegugyi_vallalkozasoknak/pupha/Vegleges_PUPHA.html

A fenti linken keresd a „publikus gyógyszertörzs – lakossági tájékoztató” sort, ez egy sima excel lesz. Ha megnyitod és raksz egy szűrőt a hatóanyag oszlopra, akkor könnyen kikeresheted, ami téged érdekel. Fontos megjegyzés, hogy ebben a táblázatban csak a támogatott gyógyszerek szerepelnek, a nem támogatottak áráról – lévén szabadárasak – innen nem tudsz informálódni.

Pár gondolat még ehhez. Magyarország úgynevezett „márkázott generikus” ország, ami egyrészt azt jelenti, hogy nálunk nem hatóanyagot, hanem konkrét márkanevet írnak a receptre, másrészt azt, hogy a betegek is jobban ragaszkodnak a felírt márkákhoz. Pedig a patikákban elvileg van lehetőség helyettesítésre (hatóanyagon belül olcsóbb termék felajánlására), de ezt a gyakorlatban a patikus nem ajánlja fel, ha pedig mégis, akkor a beteg nem fogadja el. Ennek is köszönhető, hogy a fogyási adatok szerint a drágább gyógyszerekből sokkal több fogy, mint az olcsóbbakból, például a fenti két kiemelt példa esetén.

Miért írnak az orvosok ennyi drága gyógyszert? Legtöbbször megszokásból. Egy átlag háziorvosnak – aki több száz, de inkább több ezer féle márkanevet is felír – se ideje, se lehetősége arra, hogy hónapról hónapra kövesse az árváltozásokat (támogatás és térítési díj változásokat). Ami ma a legdrágább, könnyen lehet, hogy fél éve még a legolcsóbbak egyike volt. Neked viszont, aki szedsz 2-3 vagy akármennyi gyógyszert, sokkal egyszerűbb azt a keveset lekövetned.

Nem azt mondom, hogy minden hónapban böngészd át a fenti linket. De egyszer egy évben érdemes ránézni, hogyan alakult az adott hatóanyagon belüli gyógyszerek ára, mert adott esetben nagyon sokat lehet spórolni azon, ha más néven, de ugyanazt a hatóanyagot szeded. (És ha az orvos nem írja át a nevet, te akkor is kérhetsz cserét a patikában.) Ha te nem szedsz sok gyógyszert, de a szüleid igen, akkor is érdemes körülnézni.

Egy másik témáról is szeretnék pár gondolatot írni, ez pedig a gyógyszerek és étrend-kiegészítők témaköre. Magyarországon jelenleg több mint 21000 étrend-kiegészítő (ÉK) van forgalomban (forrás: https://ogyei.gov.hu/ETREND_LISTA# ). Ezen belül is, ha megnézzük évről évre, 2004-ben még csak kicsivel több mint 100, 2005-ben közel 700, 2020-ban 2400 új ÉK került forgalomba.

Egy ÉK-t nem kell engedélyeztetni, csak a forgalmazási szándékodat kell bejelenteni az illetékes hatóságnak (korábban az OÉTInek, ami mára beolvadt az OGYÉIbe). Ők pedig nem vizsgálják be a készítményt, csupán annyit néznek meg, hogy a címkeszövegen szereplő összetevő (ami szerinted ebben a készítményben van, például 500 mg kalcium) emberi fogyasztásra alkalmas-e, illetve hogy a mennyisége nem haladja-e meg a napi bevételi érték háromszorosát, ill. eléri-e minimum a 30%-át. Ha ezek teljesülnek, a termék „notifikálva” lesz, ami annyit jelent, hogy a hatóság tudomásul veszi a forgalmazást (de ez nem jelent sem engedélyezést, sem bevizsgálást, az OGYÉI nem vállal felelősséget a termék iránt!).

Nem véletlen, hogy az ÉK forgalmazás hatalmas üzlet, hiszen az „engedélyeztetése” (ami nem is engedély) nagyon gyorsan megy és fillérekbe kerül. Ugyanez gyógyszereknél évekbe és milliókba.

A fenti laza szabályozás tárt kapukat jelent az ügyeskedőknek. Például ezen a linken: researchgate.net/publication/228559816_Analysis_of_glucosamine_and_chondroitin_sulfate_content_in_marketed_products_and_the_Caco-2_permeability_of_chondroitin_sulfate_raw_materials

olvasható egy amerikai vizsgálat, ami megnézte, hogy az ottani piacon forgalmazott ÉK-k összetevői mennyire állnak összhangban a címkén szereplővel (azaz hány %-a van benne az ígértnek), és például a kondroitin esetén 32 termékből csak 5 felelt meg a 90-110% közötti elfogadott sávnak, közel felében pedig gyakorlatilag semmi nem volt.

Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy minden ÉK rossz, és az összes ÉK-t gyártó cég csaló. Vannak jó minőségű, megbízható termékek. De ha ugyanazt a terméket el lehet úgy is adni, hogy „kifelejtem” belőle a drága összetevőket, és így nagyobb hasznom marad, akkor a piac tele lesz (és van) ügyeskedőkkel, mindenhol a világon, nálunk meg különösen.

A gyógyszereknél azonban nincs ilyen kiskapu. Ha gyógyszerként szeretnéd az adott terméket törzskönyveztetni, ahhoz egy nagyon precíz, 3000+ oldalas, minden irányból alátámasztott dokumentáció kell, precíz bevizsgáltatás stb. Cserébe, ha gyógyszerként veszed meg ugyanazt a vitamint, akkor biztos lehetsz benne, hogy az garantáltan tartalmazza a feltüntetett hatóanyagot, és szennyezőanyag mentes stb.

Ezért szoktam azt javasolni, hogy ha ugyanazt az anyagot (gyógyszernél hatóanyagnak hívják, étrend-kiegészítőnél összetevőnek) megtalálod gyógyszerben is és ÉK-ben is, akkor célszerűbb a gyógyszert választani, mert abban tuti benne van az, ami. (Bónuszként, a gyógyszer elszámolható egészségpénztári számlára is, az ÉK meg nem.) – Ilyenek a vitaminok, a porcvédő anyagok meg jópár más is.

Érdekes még azt is megfigyelni, hogy az ÉK-k között sok olyan van, amik a mennyiségekkel dominál. 11 hatóanyag 1 kapszulában meg hasonlók. Például a porcvédő hatóanyagokról készült olyan vizsgálat, ami igazolta, hogy a glükózamin és a kondroitin gátolja egymás felszívódását. Ezért gyógyszerekben a két hatóanyagot nem szokták kombinálni, többnyire vagy csak ez, vagy csak az van benne. Nézd meg a hasonló ÉK-ket: glükózamin, kondroitin, MSM, meg még egy tucat hasonló, hadd szóljon, ennyi cuccból csak lesz valami, ami használ (vagy nem).

A másik ilyen kedvenc divat példám a kollagén/hialuronsav. Nincs ezzel semmi baj, én is szeretem a kocsonyát. De el ne higgyétek, hogy a kollagén felszívódik a bélből és eljut a porcokhoz. A kollagén molekulatömege 300.000 dalton, és már az 1000 dalton körüli molekulák sem nagyon szívódnak fel. Óriási baj is lenne, ha így lenne, és még nagyobb baj lenne, ha az ereink átjárhatóak lennének ekkora hatalmas molekulák számára.

(Az albumin, a legfontosabb szállító fehérje a vérben, átlagos tömege 2700 dalton, ez se tud átjutni az érfalon. Amikor mégis sikerül neki, például egy szúnyogcsípés után hisztaminfelszabadulás miatt, akkor azonnal hatalmas vizenyő lesz a helyén, mert húzza magával a vizet is az erekből. Előfordul, hogy az albumin nagyobb tömegben tud átjutni az erek falain, ezt hívják anafilaxiás sokknak, és legtöbbször halálos.)

Szóval ez a mega 300.000 daltonos kollagén, ha megeszed, szépen megemésztődik, azután aminosavként meg cukorként felszívódik, és hasi zsírrá alakul. De ugyanerre alkalmas a rántott hús is, kicsit olcsóbban.

Ezért is nem meglepő, hogy kollagén hatóanyagú gyógyszer nincs forgalomban. (Pontosítok: van, de csak injekcióban, amit közvetlenül az ízületbe fecskendeznek. Úgy tényleg hat.)

Költsétek okosan a pénzeteket, keressétek inkább a gyógyszereket. Sajnos mivel a patikákban „minden is” kapható, nem egyszerű megkülönböztetni, melyik termék gyógyszer és melyik ÉK. A legegyszerűbb úgy kideríteni, hogy kérdezz rá, egészségpénztárra megy-e. Pénzügyi tudatos blogolvasónak amúgy is van EP számlája. Ha elszámolható, akkor gyógyszer (és akkor „tutira” hatni fog/benne van a szükséges hatóanyag).

Share

101 hozzászólás

  • eLemlámpa
    Hú, és akkor melyik a legjobb koronavírus elleni oltás? (Miklós, jól gondold át kirakod-e :D:D:D )
  • Frank
    Köszi a cikket. Ilyen a kollagénhez hasonló étrendkiegészítő hazugságokat tudnál még írni?
    Jó lenne egy felsorolás, hogy mi az, amit tuti nem érdemes megvenni ÉK-ként.
  • Akos
    A fogyasztóvédelem vagy vmilyen szerv nem vizsgálja random a termékeket (köztük az EK), hogy valóban az van-e bennük amit ráírnak?
  • cat in the box
    Csak egy apró kiegészítés (szintén a gyógyszeriparban dolgozom): a nagy gyógyszercégek is egyre inkább étrend-kiegészítőben vezetnek be rengeteg egyébként teljesen jó egyszerű terméket (mindenféle vitaminok, gyógynövény kivonatok stb.), mert szimplán nem éri meg a macera (idő, pénz, kockázat stb.) a klinikai kutatáshoz. Szóval én ezeket nyugodt szívvel ajánlanám, mert minőségileg és összetételében rendben lesz. Ellenben a mindenféle garázscégektől óvva intenék mindekit, amivel sajnos nem csak az internet, de sokszor a patikák is tele vannak.
  • einguaz
    Köszi.

    > Azaz azt, hogy mindegy milyen márkanéven veszed meg, ugyanazt a hatást kapod.

    Ez csak a hatóanyagra igaz, vagy az egyéb “körítésre” is?

    Volt olyan tapasztalatom, hogy az eredeti (vagy legalábbis az egyik) márkával semmi baj nem volt, egy másik márkával viszont előjött az egyik (ismert) mellékhatás.
    Nem tudom, hogy ez csak a véletlen / egyéb külső hatás következménye (egyszeri eset), vagy okozhatja a két gyártó tablettájának egyéb összetevői közötti különbség.

  • KezdőTudatosPista
    Aktuál téma, szedj Aspirin Protectet AstraZeneca oltás után (nehogy szedjetek!):

    Astrix – 302 Ft
    Aspirin Protect – 1090 Ft (akciósan!)

    Egyik sem véd a mélyvénás trombózistól, szóval teljesen feleslegesen fekteti meg vele az ember a gyomrát.

  • Rosen
    Ez a Dalton nagyon jó:) Ilyen, nem SI mértékegységet még használnak valahol?
  • tré
    Köszönjük az írást!
    A patikusok is meglepődnek, ha azt mondom pl. hogy “a loperamid tartalmú gyógyszer nem vált be”, másfajta hatóanyagú/hatásmechanizmusú szert adjon. Nagy kerek szemekkel néznek rám; de persze értik és másképp viszonyulnak utána hozzám.
    Egyszer egy plázás patikus mondta, amikor egy szabadáras védőoltás árát sokallottam, hogy nézzem inkább plázán kívül. Köszönöm neki! 🙂 7000 Ft-ért vettem előtte és utána, ott meg 13000-ért otthagytam. 🙂
    Aszkorbinsav vegyszerboltban a legolcsóbb, de drogériákban is normál áron van és az útba is esik.
    De van, aminek én is bedőltem, mert azt gondoltam, valami hathatós szert ajánl a patikus és nem olvastam el az összetevőket sem, csak otthon. Testápolót kaptam gyulladáscsökkentő helyett méregdrágán.
  • Luna
    Miklós (és többiek) mit gondoltok arról, hogy oltási kártyához kötik a szabadidős tevékenységek nagy részét?
    Én egyébként már regisztráltam, de nagyon felháborít, hogy olyan oltáshoz kötik ezeket a dolgokat, amiért a felelősséget senki nem vállalja.
  • GG
    Hasznos cikk!
    Szerencsére nem szedünk állandó jelleggel semmit se.
    A fentiek miatt viszont sokszor mérgelődök, hogy az adhoc vásárolandó gyógyszerek/készítmények megvásárlásakor mennyire legombolnak. (rá szoktam keresni a nagyobb online patikákban kiváncsiságból és akár 30% körüli különbségek is szoktak lenni)
    Mivel adhoc vásárlásokról van ilyenkor szó, nem szoktam a neten megrendelni mert azonnal kell (meg egyesével a szállítási költség miatt se akkora buli), de ha valaki előre tud tervezni annak mindenképpen ajánlom a nagyobb online patikákat itthon, mert amit az átlag patikai hálózatok árazás szempontjából megengednek maguknak az már-már vérlázító.
    Étrendkiegészítők ritka vásárlása esetén én a DM/Rossmann termékeit szoktam előnyben részesíteni, lehet naívság, de részükről feltételezek egy olyan fokú minőségbiztosítást ami számomra megfelelő garancia, illetve az áruk is renben van.
  • Edem
    Azért azt hozzátenném ,mint érintett, hogy sokszor hiába ajánlja fel a patikai dolgozó a helyettesítőt, vagy olcsóbb gyógyszert. A vásárlók nagy része nyugdíjas, akiknek még a csomagolás változását se lehet elmagyarázni. Ő inkább elmegy a másik patikába, mert nem ilyen doboza van az ő gyógyszerének. Meg neki pontosan az kell, amit a doktor úr felírt, hisz csak az ért hozzá……..

    Az, hogy az orvosok meg melyik márkát részesítik előnyben…….. Nos a receptekből pontosan látni a patikában, hogy melyik orvost, melyik cég szponzorálja éppen……. De persze ez csak találgatás. A mi remek országunkban nem fordul elő ilyen. 😀

  • jami
    Köszi, teljesen érthető.
    Én totál paraszti logikával, épp az ep elszámolás miatt jutottam el eddig. Rácsodálkoztam még régen, miért nemfizethető ep kártyával az egyik fajta c vitamin és rákérdeztem, durva élmény volt a fentire rájönni ott a patikában.
    Nemcsak vitaminoknál van, pl. gyerekeknek is való szirupoknál is. Ugyanaz a hatóanyag, sokkal olcsóbb ÉS ep-ben elszámolható vs nem is annyira hatékony, ám agyonreklámozott drága. Mégegyszer: gyerekeknek…

    (Épp vettem pulzoximérőt, hasonló kört futva.)

  • Gyakorlatias
    Ez jo es hasznos, de van valakinek egy fokkal gyarkolatiasabb megoldasa erre? Pl, melyik ibuprofen alapu fajdalomcsillapitot vagy D vitamint vegyem?
  • Sárkányfűárus
    Gratulálok a cikk írójának, nagyon összeszedett írás. Egy kiegészítésem lenne csak. Ha valaki nem akar táblázatot bogarászni, akkor van hivatalos keresője is a NEAK-nak, ahol össze lehet hasonlítani a támogatott gyógyszerek árát: neak.gov.hu/gyogyszerkereso Arra tényleg figyelni kell, hogy ebben a listában csak a támogatott készítmények vannak benne. Sokszor előfordul, hogy a nem támogatott készítményt is lehet támogatottra helyettesíteni, erről a gyógyszertárban lehet érdeklődni.
  • ZSK
    Kedves posztoló, köszönet az információkért.

    Van olyan kollagén a piacon, ami 2000 daltonosként hirdeti magát, akkor az sem ér semmit (idézet a leírásból: Neu5Gc-mentes, 2000Dalton alatti peptidméretű, közel 100%-ban hasznosuló, extra minőségű halkollagén)?
    És pl. a húsleves, vagy az említett kocsonya máshogy szívódik fel, mint a kollagénes táplálékkiegészítő?

  • NAR
    “De el ne higgyétek, hogy a kollagén felszívódik a bélből és eljut a porcokhoz. A kollagén molekulatömege 300.000 dalton, és már az 1000 dalton körüli molekulák sem nagyon szívódnak fel. Óriási baj is lenne, ha így lenne, és még nagyobb baj lenne, ha az ereink átjárhatóak lennének ekkora hatalmas molekulák számára.”

    Hű, most mennyi emberben tetted tönkre a placebóhatást 🙂

  • ZX71
    Senki nem vizsgálja be hivatalból az étrend-kiegeket, amik ráadásul nem a gyógyszerek közé tartoznak, hanem hivatalosan élelmiszerek. Az ÁNTSZ-nek lenne lehetősége vizsgálni, de az ÁNTSZ-t is belesorvasztották az OGYÉIbe – ez jól látszik egyébként a koronavírus járványkezelésen; ezzel például az ÁNTSZ-nek kellene foglalkoznia, ha lenne olyanunk, hogy önálló ÁNTSZ.

    Így van, vannak azért jó minőségű étrend-kiegek, de egyrészt nehéz megtalálni, másrészt gyógyszerben sokszor olcsóbb (lásd 5% áfa, EP kártya).

    A vivőanyagok különbsége miatt valóban lehetséges eltérő mellékhatás azonos hatóanyagú szerek között, de ez már egyénre szabott nyilván.

    Én kinéztem magamnak egy kisebb patikát, kevésbé felkapott helyen, ott rendszeresen jobb áron vannak a szabadáras termékek,és mindent itt veszek. Néha online, akkor meg bevásárolok előre olyasmit, amire szükség lesz

  • Cinikus
    Zoltánra most rászabadulunk. 🙂
    Érdemes ÉK-t szedni egyáltalán? Mármint kiegyensúlyozott (jelentsen ez bármit) étrend mellett van értelme az ilyesminek?
    A Centrum multivitamin és a Jutavit között van különbség (nem milligrammok tekintetében, hanem jobban felszívódik a drágább)?
  • Tomasz

    “Én egyébként már regisztráltam, de nagyon felháborít, hogy olyan oltáshoz kötik ezeket a dolgokat, amiért a felelősséget senki nem vállalja.”

    Hazugság.

    webbeteg.hu/cikkek/jogi_esetek/26288/tevhit-hogy-a-covid-oltasert-ne-vallalna-senki-a-felelosseget

  • Menyus
    És akkor kollagént miként lehet a szervezetbe bevinni?
  • ferenc_12
    erre a túl nagy a molekula ezért nem szívódik fel dologra már készülnek az EK gyártók és a leírásban kitérnek rá, hogy ők a mega molekulából direkt kisebbet csinálnak , használják a daltont is mint mértékegység, és az már úgy képest lesz felszívódni, hogy ez persze tényleg így van-e azt nem tudom 🙂 : gyogynovenybolt.com/shop/product/szerves-hialuronsav-100mg-tabletta

    ezt a maximum 3 szoros dolgot nem teljesen értem. én láttam már olyat, hogy 1000%-feletti RDA-nyi mennyiséget tartalmazott ad adott ÉK valamilyen ásványi anyagból vagy vitaminból (1szem), akkor ez most hogy van?

  • Szabolcs

    D3 vitamin: Bioextra-t irass fel dokival
    ibuprofen: szerintem az mind gyógyszer, abból nem let ÉK. amelyik szimpibb.

    de, számít a vivőanyag, és pl. hogy mi kíséri el, pl lehet hogy az adott gyógyszer laktózos, akkor ne azt vedd, ha nem bírod a tejcukrot. Ebből a szempontból van különbség, és a gyógyszergyárak folyamatosan keresik a jobb megoldást, ebben a generikusak nem feltétlenül ugyanolyanok.
  • Keki
    Köszönjük az információkat!
    Engem nagyon zavar, hogy a patikákban szemlátomást nem kötelező kiírni semminek az árát, álljál sorban, kérdezd meg.
    Amit viszont nem értek: én is úgy tudtam, hogy a patikus adhat azonos hatóanyagú gyógyszert a felírt helyett. Én viszont volt, hogy úgy jártam, hogy kértem a bevált generikusat, de a patikus megjegyezte, hogy a recepten be van jelölve, hogy nem cserélhető le más márkára.
  • zol37
    Hát ez a kollagén/hialuronsav tanács érkezhetett volna kicsit hamarabb, most szedtem el belőle egy nagy dobozzal. Igazolhatom, semmi hatása.
  • headset

    “Épp vettem pulzoximérőt, hasonló kört futva.”

    Megkérdezhetem, hogy hol vetted és mennyiért? Én is gondolkodom rajta, de lusta vagyok utánanézni. Előre is thx.

  • ZX71
    Érdemes-e étrend-kiegészítőt szedni egyáltalán? Létezik egy szervezet, az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság). Ők határozzák meg egyebek mellett, hogy milyen étrend-kiegészítő összetevőről milyen egészséggel kapcsolatos állítás mondható (relámban pl), szakzsargonban ezek az EFSA claim-ek.
    A claim-ek az alábbi weboldalon böngészhetőek:
    ec.europa.eu/food/safety/labelling_nutrition/claims/register/public/?event=register.home

    Ezek között vannak elfogadott claimek (jelenleg 261) meg nem elfogadott claimek (2077). A nem elfogadottak között vannak még vizsgálat alatt levők, de többségében ezek az elutasított egészségügyi állítások.

    Az én véleményem az, hogy az elfogadott claimekkel rendelkező összetevőket érdemes lehet fogyasztani (ezek szinte kizárólag a vitaminok és a nyomelemek), a nem elfogadott meg nekem azt jelenti, hogy az az összetevő nem csinál semmit.

  • ZX71
    Kollagénről még: alapvetően ez egy nagyon nagy molekula (fehérje), amely szervezetünk számos helyén képződik. A hialuronsav dettó, illetve ez egy GAG molekula, ami aminosavak mellett sok cukrot is tartalmaz (és ezekből képződik). De ezek a makromolekulák nem egyformák, csak a bőrben csak kollagénből legalább négyféle fő típus van. Ezeket a helyi sejtek (bőrben pl a fibroblasztok) majd jól megtermelik. Kétségtelen tény, hogy a kollagén alapmolekuláit ha megesszük, akkor segítjük a fibroblasztok kollagén képzését, ehhez azonban bármilyen fehérje és cukor megteszi, a sima rántotthús is kiváló kollagén alapanyag.
    Ami meg az 1000 daltonos kollagént illeti: 1000 dalton az néhány aminosav össztömege, tehát ehhez ilyen pár aminosavnyi kicsi fehérjékre kell vagdosni a sokezer aminosavból felépülő molekulát. Kb mint a tégla meg a téglapor.
  • csizkek
    “Hazugság. webbeteg.hu/cikkek/jogi_esetek/26288/tevhit-hogy-a-covid-oltasert-ne-vallalna-senki-a-felelosseget”
    Annyi csavar azert van benne, hogy azert a mellekhatasokert amiket rairnak a betegtajekoztatora, arra nincs “felelossegvallalas”. Ergo elolvasod es tudomasul veszed. Tudtommal. Vki cafoljon meg:)
  • jami

    2 helyen nézem komolyan
    HTS Medical Kft
    Pingvin Patika (itt a számlájuk pöpec ep-hez)

    Onnantól, h az ep-nek ok, szerintem csak pénztárca-érzékenységtől függ, mi szimpi. (Én Beurert vettem végül a 3 éves gari miatt ;))

  • Pistu
    Szuper infók, köszönöm. Multivitamin és gyógytea márkát esetleg tudtok ajánlani?
  • Körtefa
    @ferenc_12
    “erre a túl nagy a molekula ezért nem szívódik fel dologra már készülnek az EK gyártók és a leírásban kitérnek rá, hogy ők a mega molekulából direkt kisebbet csinálnak”

    Van egy régi film (Drágám, a kölykök összementek!), abban is ilyet csinálnak, nagy dolgokból kicsiket! 🙂

  • Karesz
    A testünk fehérjetartalmának 30%-a kollagénből áll. A szervezet folyamatosan termel kollagént, ám ennek mennyisége a kor előrehaladtával csökken, pláne, ha étrendünk nem tartalmaz kollagénfehérjéket (glicin, prolin, lizin nevű aminosavak) és elegendő C-vitamint (+vas, réz).
    Ezért jó a kollagén pótlás (pl. főként vegaként), krémből tényleg nem szívódik fel. A kollagén fehérjékben igen sok glicin, prolin és glutamin található. De persze számít a forrás (pl. hal, marha, sertés = eltérő aminosavprofil), meg gyakran hormonokkal is szennyezett.
    A zselatin részlegesen hidralizált, nehezen is szívódik fel, ezért van hidralizált kollagén (kémiailag emészthetőbb, rövidebb láncú fehérjékre bontott).
    Vizsgálatok igazolják, hogy ez a kollagén dózisfüggő mértékben (30 mg/kg) valóban megnöveli a kollagénszintézishez szükséges aminosavak szintjét a vérben.
    De ne higgyél nekem se, kutass mindig utána.
  • mgpx

    “Ez jo es hasznos, de van valakinek egy fokkal gyarkolatiasabb megoldasa erre? Pl, melyik ibuprofen alapu fajdalomcsillapitot vagy D vitamint vegyem?”

    Kérdezd meg a patikában, hogy az adott hatóanyagból milyen gyártmányok vannak készleten. Amely márkák neve ismerősebben cseng, azoknál jó eséllyel a hatóanyag mellé egy rakás kereskedelmi hirdetést is vásárolnál. A magasabb marketingköltséghez elég ritkán társul alacsonyabb fogyasztói ár.

    Ibuprofen esetén biztos lehetsz benne, hogy mindegyik bevizsgált a termék, nem a hatóanyag különbsége miatt alakulnak ki a jelentősen eltérő árak.

  • Zt23
    Én évekig szedtem a pantoprazolt, de nekem nem igazán segített. Átváltottam esomeprazolra (kb. heti 1-szer kell csak bevennem, és 8 óra után már nincs étkezés + egészségesebb ételek), azóta nincs annyi sav problémám. Ismerősömnek is utóbbi vált be csak.
  • Zt23
    Kollagén injekció is kamu vajon? Én ott is kamuszagot érzek. Cbd olajjal valakinek tapasztalata?
  • Saab777

    “Ez jo es hasznos, de van valakinek egy fokkal gyarkolatiasabb megoldasa erre? Pl, melyik ibuprofen alapu fajdalomcsillapitot vagy D vitamint vegyem?”

    D3 vitminra egy javaslat: Pharma Patent Vitamin D3 2000NE filmtabletta 30db/doboz. Ha a háziorvos felírja, akkor kb 300-330 Ft / doboz a vényköteles, támogatott gyógyszer. Ugyanez a hatóanyag szabad forgalomban 2200-3000 Ft / doboz, kb 60 db/doboz. Én a téli hónapokban, október és március között szoktam felíratni a háziorvosommal, egy-egy alkalommal 3 havi adagot, így csak kétszer kell gyógyszertárba menni.

  • TT
    Azért az OGYÉI sem tétlenkedik:
    telex.hu/tudomany/2021/04/26/sorra-tiltja-be-az-ogyei-a-kannabiszolajas-termekeket
  • Capri
    Mi nemrég költöztünk ki a belvárosból sasadra és nagyon meglepödtem, hogy a patika kb 10-15%-al drágább… persze a piaci logika alapján megtehetik mert a vásárlók egy jelentös része nyugdíjas akik nem fognak/tudnak elmenni máshova…
  • Ákos

    Magát a kollagént sehogy, azt a szervezet állítja elő magának.
    A kollagén összetevőit kell bevinni, az meg teljesen mindegy hogy húsleves vagy kollagén por formájában.( A kollagemes EK-ben már valóban nem kollagén van, hanem úgymond elő van emésztve, de igy csak a bél munkája sporoljak meg)

  • cat in the box
    : EFSA-nál függőben van az összes gyógynövénynek a claimje. Viszont ezek egy jelentős részének létezik EMA (Európai Gyógyszerügynökség) által készített monográfiája a gyógyhatásukról, tehát valószínűleg át is fog menni sok (valeriana, echinacea, máriatövis stb.) csak a bürokrácia, ráadásul az EU-bürokrácia malmai nagyon nagyon lassan őrölnek.
  • cat in the box
    : az egyik a világ egyik legnagyobb gyógyszercége, a másik egy nem túl jó hírű magyarországi ilyen szinten sufnicég. láttam belülről mindkettő fajtát. persze a nagy cégnél megfizeted a márkát, meg a nagyobb profitelvárást, de azért a minőségbiztosítási rendszert is az alapanyagbeszerzéstől a gyártásig stb. és elhiheted, hogy ők nem egy multivitaminon összetételén spórolva akarnak nagyot kaszálni…
  • Dr Tovigloki
    Amikor mondom a gyógyszerészek hogy a legolcsobb paracetamol kérem(benuron) úgy néz rám mintha a lányával és a feleségével édesharmasoztam volna a patika közepén.
  • Dr Tovigloki
    Ibustar, vagy ibumaxba legolcsobb ibuprofen. Algoflex vegyen aki a reklámot meg akarja fizetni. Paracetamolokál nagyobb a különbség.
  • Dr Tovigloki
    Algoflex m (menstruációs görcsök ellen 300Ft/adag) helyett ibumax+nospa. (70+100ft /adag).
  • patau
    Ha nincs nagy árkülönbség az originális és generikus készítmény között, maradok az originálisnál (nálam egy kicsit elvi kérdés a K&F elismerése). Ha pofátlan a különbség, nyilván nem. Vannak generikumok, amiknél teljesen egyenlő a hatás, de van, ahol igenis lehetnek különbségek.
    A generikumok eredetihez képest előírt biohasznosulási aránya optimálisan 1, de a sáv 0,8-1,25. Elvileg előfordulhat, hogy a 0,8-hoz képest az 1,25 azért 50%-os különbség a hasznosulásban. (Gyakorlatilag ekkora nem szokott).
    Általában jobb (inkább designosabb) az originális dobozolása, pasztillázása, mint a kis keserű fehér kör sablon pasztillázó generikusoké (nem mind).
    Szóval nekem nem ennyire fekete-fehér, én nem rohanok generikushoz néhány százalék olcsóbb árért.
    Mondom ezt egy generikus gyártó részvényeseként 🙂
  • Doki
    Kiegészíteném a cikket azzal hogy ahogy a kollagén nem szívódik fel a bélfalon át úgy a gyulladásgátló szerek hatóanyaga sem a bőrön át. Ezért hát szintén pénz kidobás minden diclofenac tartalmú kenőcs, gél, tapasz megvásárlása amit a válladra, derekadra, térdedre kensz. Bőrőn át csak a nitroglicrin(szívgyógyszer) és a fentanyl(kábító fájdalomcsillapító, daganatos betegek kapják) szívódik fel.
  • ABU
    Wow de jó infók nagyon jókor. Egy barátommal appot készítünk amivel trackelni lehetne az otthoni készítmények lejárati idejét és a családok megoszthatnák egymással a “házi patikájuk” tartalmát. Rengeteg plusz tippet kaptam mivel lehetne még hasznosabb az embereknek, köszönöm. Bárki véleménye érdekel az appunkról és jöhetnek további tippek is 🙂
  • Dolores
    A jutavit kinai alapanyagokbol dolgozik, neha egy az egybe kinai bogyo van ujracsomagolva, semmilyen formaban nincs vizsgalva, hogy milyen osszetevoi vannak, barmilyen szennyezodese lehet, inkabb veszelyes mint hasznos
  • Feri
    Első exem orvoslátogató, ő azon dolgozik, hogy rávegye az orvost, hogy sokat írjon fel az ő termékükből.
    Második exem patikalátogató volt, az ő munkája, hogy rávegye a patikust, hogy mire cserélje le az orvos által felírt gyógyszert.
    A módszereik között mindenféle tisztességes és tisztességtelen eszköz megtalálható.
    Egy patikus írta itt előbb, hogy Magyarországon az emberek nagyon bíznak az orvosban, és ragaszkodnak az általa felírt márkához. Ez valóban így van, a patikusnak nehéz dolga van, ha helyettesíteni akar. Az emberek tudatában valahogy nincs benne, hogy a gyógyszerész legalább annyit tud a gyógyszerekről, mint az orvos.
  • helipokter
    Valamennyire kapcsolodik az EK-atveres temahoz.
    Jo tizenot eve a kollegakkal nagyon rakaptunk a teazasra. Idovel felbukkant dr Chen ginsenges teaja is. El nem tudtam kepzelni hogy nez ki teaban a ginseng, szoval kollega mondta hogy no problem, o tudja, majd felboncol egy filtert es megmutatja. Felboncolta es nem talalt semmit. Szoval irt egy reklamalo emailt. A vege egyreszt egy vicces magyarazat lett, miszerint az europai ember kenyes izlese nem fer meg a ginseggel, szoval inkabb kihagytak azt a ginseng teabol. Masreszt engesztelesul felajalottak ket doboz (ugyanolyan) ginseng teat is. Most csekkoltam, a tea ugyanolyan dobozban ma is letezik. Hogy az eltelt idoben hogy alakult a ginseng tartalma nem tudom, mivel azota a kozelukbe sem mentem. Hat, ennyi.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.