Péter kötött egy "költségmentes" vegyes életbiztosítást, mindjárt 35 évre. (Erről itt írtam bővebben)
Azt gyorsan összeadta, hogy beígért biztos lejárati összeg messze nem lesz annyi sem, mint amit addig befizet (jó 7.000 euróval kevesebb lesz), de ha még figyelembe veszi azt is, hogy a biztosításban van kockázati rész is, ami természetesen költség és ezért illik figyelembe venni, akkor úgy nagyjából 0,3% lesz az éves kamat, ami még euróban is igen sovány 35 éven át.
Azonban a biztosító a befektetésen esetlegesen elért éves plusz hozamokat visszaosztja a biztosítottaknak, így már talán megéri a dolog.
Miután már befizetett közel 3.500 eurót 2014 végéig, az alábbi kimutatást kapta:
Vagyis az elért 4,5%-os hozamot figyelembe véve neki járt 9 euró.
Ezt sehogy nem értette és kérdezte, miért ilyen kevés a visszaosztott nyereség, amikor 3.500 eurónak 158 euró a 4,5%-a.
A kérdés jó és csak nagyjából tudok rá válaszolni.
Az egyik, hogy a vegyes életbiztosításoknak van egy úgynevezett technikai kamatlába és a biztosító csak az afeletti részt tekinti plusz hozamnak, a technikai kamatláb kvázi bele van kalkulálva előre a termékbe.
Ennek a törvényi maximuma jelenleg 2,9%, vegyük úgy, hogy ennél a terméknél is ennyi a technikai kamatláb. Tehát eleve csak a 4,5-2,9%-ra jár visszatérítés, ami csak 1,6%.
Másrészt ennek az 1,6%-nak csak a 85%-át adja vissza a biztosító, ahogy ez ki is derül az elszámolásból is.
Tehát máris csak 1,36%-ról beszélünk.
A 3.500 euró 1,36%-a 47,6 euró.
Azonban a 3.500 euró az az összeg, amit az ügyfél befizetett és nem az, amit a biztosító úgy kezel, mint az ügyfél pénze.
Ebből az összegből még le kell vonni az üzletkötő jutalékát, a folyó költségeket és még a kockázati biztosítás költségeit is.
Mivel a költségek nem publikusak, ezért csak találgatni tudunk, mennyi pénzt is tart nyilván a biztosító az ügyfél számláján.
Valószínű, hogy a visszavásárlási érték jó alap lehet. (Ennyit kapna vissza az ügyfél, ha most kilépne a szerződésből.)
Ez, amint a fotón is látszik, 987 euró. Ennek az 1,36%-a 13,42 euró.
Ez még mindig bő 40%-kal több, mint a 9 euró, de már nagyságrendileg közel vagyunk. Sajnos nem tudom, milyen egyéb költségek miatt lett 9 euró és nem 13,42 euró, de szerintem ez már annyira nem is oszt, nem is szoroz.
Hát így lett 9 euró a 3.500 euró 4,5%-a. Sajnos nagyjából stimmelnek a számok, nem elírás történt, nem hiányzik legalább egy nulla a hozam végéről.
És a legjobb, hogy ezeket igen nehéz felmondani, a hatóság szerint meg rendben van az a 9 euró.
35 évre? OMG
Hűha ez aztán a nagy üzlet.... 🙂
de nem csak a 9 EUR-t írják neki jóvá, hanem az ismeretlen mértékű tőke 2,9%-át is...
m0n0: igen, azzal jön ki az, hogy mínusz 7000 eurója lesz 35 év alatt. Vagy évi 0.3% kamata, ha levonjuk a kockázati biztosítás költségét.
Elindulhatunk visszafelé: ha az 1,36% 9 EUR, akkor 100%=661 EUR.
s.e, de ha most visszad 981 eurót a biztosító, akkor nem lehet 661 a tőke.
Egy kérdés: azt írod, hogy a technikai kamatláb törvényi maximuma jelenleg 2,9%.
Ez azt jelenti, hogy minden ilyen szerződésre vonatkozik, vagy csak az újonnan megkötöttekre?
Magyarán, ha van egy régebbi szerződés magasabb technikai kamatlábbal, akkor az időközben lecsökkent maximális technikai kamatlábat alkalmazni kell a már meglévő szerződésekre is?
s.e. csak az újra. De neked egyébként az a jó, ha minél kisebb a technikai kamat, mert akkor annyival több hozamot kapsz, már ha van egyáltalán.
S.E, egyébként itt a rendelet róla: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500054.MNB
Ez igy hogy jon ki szabalyosra? A koltsegeket azert illene ismertetni nem? Ha meg nincsenek, akkor miert nem kapja vissza legalabb azt, amit befizet?
Kiszamolo: Oké, csak kicsit bulváros az "így lett 9 euró a 3.500 euró 4,5%-a." amikor a 9 eur és a 4,5% között kis túlzással nincs is kapcsolat 🙂
A kép nevéből kiderül a biztosító 🙂
na jo, de ez a 9€ nem holmi porias atlag-euro, hanem minösegi, premium 9€!
Sajnos nekem is van egy tőkegarantált UL-em, ez a bejegyzés arra indított hogy számolgassak kicsit (A költségek nálam láthatóak).
2010-ben kötöttem 30 évre, havi 70 EUR + a kockázati díj, azzal most nem számolnék (mert akkor sírok...). Alapkezelői díj + adminisztrációs díj + garancia díj + az ügynöki jutalék jön le, így az eddig befizetett 5040 EUR-ból 3770 "hasznosult". A jelen érték 4278 EUR - a hasznosulthoz képest valóban van évi 2% nyereség, de a befizetetthez képest 2,5% veszteség.
A kérdés már csak az, hogy mikor nyelem le a békát....
A zillmerelési technika (ez egy biztosításmatematikai költségelvonásos módszer) miatt a vegyes biztosításoknál a futamidő elején díjtartalék alacsony, így nem lehet a befizetett díjakat úgy tekinteni, mintha az (a biztosítási szolgáltatásra levont díjak után) befektetésre kerülne teljes mértékben.
Az aktuális díjtartalék "ellenőrzésére" ott van a visszavásárlási tábla (vagy értesítő), ugyanis az megmutatja az évek számának megfelelő díjtartalék nagyságát elég pontosan. Pl. egy 35 éves szerződés esetén a 4. évben 25%, akkor szinte biztos lehetsz abban, hogy a 4 éves díjad 25-28%-a van csak befektetve, tehát erre számítódik a többlethozam.
Ezért lehet ilyen kevés a jóváírt hozam a példa szerint.
Az nem lehet a posztban felvetett hova tunt a penz feladvany magyarazata, hogy a kimutatas a 2014 evi eredmenyrol szol most pedig 2016 van? Arra gondolok, hogy az ugyfel most, amikor megkereste Kiszamolot valoban mar befizetett 3500 eurot, de 2014-ben meg csak ennek a harmada lehetett a biztositonal. (Erre vetitve jon ki a kamat, es nem a maig befizetett osszegre) A leirt esettanulmanybol nekem az jott le, hogy kb evi 1000 euro lehet a fizetesi kotelezettseg es mivel 2015-ben irodott jova az elso hozam, ezert a szerzodes vszeg 2014-ben indult. Ha megis 3500 euro kerult befizetesre 2014-ben es az elso hozam 2015 evi, akkor nem ertelmezheto, hogy lejaratig ilyen eves dij mellett miert csak 35 ezer az osszes befizetendo osszeg, mely a 28 ezres lejarati es a kiszamolo altal irt 7000 euros lejarati bukta osszegebol kovetkezik.
pana, nem 2014 végéig fizette be a 3.500 eurót és a szerződés már 4 v. 5 éves.
nem tisztem megvedeni a biztositokat, de valahol a mi hibank, potencialis ugyfeleke, hogy trukkozniuk kell. Valamennyi ceg arul kockazati biztositast mely egyszeru mint a faek es megkockaztatom korrekt ajanlat. Pl. Az en esetemben 10 millas szerzodesi osszegre 100 ezer ft az eves dij 20 evre. Ez igy megsem fogy, mert phu 20 ev alatt 2 milliot fizetek ki a "semmire". Arra nem gondolunk ilyenkor, hogy ha 1 ev alatt bekovetkezik a bizt esemeny 1:100 a kifizetesi bukta kockazata a biztosito szamara. Mit csinal ezert a biztosito? Megprobalja a kockazati biztositas dijat elbujtatni, ugy hogy lenyegeben a donto reszet az altalunk befizetett toke kamatnyeresege terhere szamolja el, igy ugy tunhet, h nem kerul semmibe, igy kevesbe faj az ugyfeleknek. Pedig valojaban ez a biztositonak sem jo (kamatkockazat) meg nekunk sem, hisz sokkalta tobb penzt kell lekotve tartani az ingyenesseg illuzioaert.
@panasonic
Hat, en konkretan szeretem azt, amikor meg akarok venni valamit, akkor PONTOSAN tudjam, hogy mit veszek, es, hogy mennyit kell erte fizetni.
Tehat, a biztosito, ha arul nekem akarmilyen biztositast, akkor lesz szives megmondani, hogy:
- Mekkora dijert
- milyen esetekben
- milyen esetekben NEM
fizet.
Minden egyeb esetben, amikor ezeket nem mondjak meg, akkor sajnos kenytelen vagyok feltetelezni, hogy at akarnak verni (es tenyleg at akarnak verni, mint az lathato a fenti peldabol is), es abbol pedig nem kerek.
Abban viszont igazad van, hogy a vevok igenyeihez (kepessegeihez??) igazitott kinalat erheto el.
Viszont azt a tenyt nem kellene mar annyira magyarazni, hogy az uzletkotok (fuggetlenul az inkompetenciajuktol vagy a rossz szandekuktol) bizony legtobbszor alaposan felretajekoztatnak. Ami mondjuk nem meglepo, ha azzal kezdi, hogy az orrod ala tolja a 3 napos "diplomajat".
Mindenki megérdemli a "sorsát" aki biztosítónál gyűjti a megtakarításait.
@Kiszamolo a csoportos kockázati életbiztosításról, amit terveztél, arról van valami fejlemény?
Már minden felállt a színpadon, éppen ma is beszéltem a biztosítóval. Elvileg 9-10. körül jön vissza a hölgy, akkor tudunk szerződni.
HA hahaha
tudod mit, miért akarsz akkor a biztosítás egy k.jó üzlet a biztosítás, lehetőség, esély, megoldás.
a befektetési jellegű, pedig: a piac megverését célzó k.nagy átküldés!
ez az apu veddmegnekem buli
elnök:)))
@Kiszamolo
Végre. Várjuk a részleteket!
cga, nem értem a kérdést.
A technikai kamat az csak technikai, mint a neve is mutatja. Veszi a biztosító a költségeit és a haszonelvárását és azt mondja, hogy ha havonta ennyit befizetsz, kapsz x ezer eurót vagy forintot 20-30 év múlva.
Ha a technikai kamatnál több a haszna, akkor annak minimum 80%-át a törvény miatt át kell adnia. Ezt is előre megmondja, hogy 80 vagy 85%-át adja át.
Ezért minden mást változatlannak feltételezve két termék közül, amelyik x ezer eurót vagy forintot igér, az a jobb, ahol kisebb a technikai kamat.
@fudosin Szerintem a dijmentesités lehetőségével jobban jársz, mintha megszünteted.
Én csak azt nem értem, hogy ha valahogy kiszámolta az ügyfél, hogy a 35. év végére 7000 Euróval lesz szegényebb, és eddig befizetet 3500-at, akkor miért nem hagyja abba a befizetéseket, azonnali hatállyal? Most. Egy centtel se többet. Igen, bukni 3500-at elég kellemetlen érzés, de 7000-et még rosszabb. Nem tudom bármennyit is vissza tud-e szerezni a 3500-ból, de ha nem, akkor is jó, csak hagyja abba!
cga, a technikai kamatláb az a beigért hozam és még jön mínusz a költségek.
Ezért jobb, ha kisebb a TK és mégis ugyanannyi az ígért végöszeg.
Érdekelne a véleményetek egy nyugdíjbiztosítással kapcsolatban. A mabisz nyilvántartása szerint a 10 éves TKM 0,71-2,63%, a 20 éves TKM 0,61-2,53%. Az adókedvezménnyel egész baráti lenne.
Sziasztok!
Na nézzük azt a baráti árat:
Éves díj 240 000 Ft
Adójóváírás: 20% 48 000 Ft/év
Indexálás:0%
Éves hozam: 4%
Költségmentes végösszeg a 20. év végén: 7 485 737 Ft
Lejárati összeg 1% tkm esetén: 6 727 663 Ft
Lejárati összeg 2% tkm esetén: 6 060 072 Ft
Költség 2% tkm esetén a teljes időre: 1 425 665 Ft
EZ AZ ÉVES DÍJ: 29,7%-a a 240 000 Ft éves befizetésből 71 283 Ft minden évben!!!!!
A kapott adójóváírás pedig: 20*48 000 =960 000 Ft
Ha ezt levonom, akkor is 465 665 Ft a költségem 20 évre. Ez évi: 23 283 Ft Az éves befizetés 9,7%a
Tehát az adójóváírás 1, 1,5% költségszintet tud kiegyensúlyozni.
A TKM azért csalóka, mert nem az éves befizetésből, hanem a biztosítás aktuális értékéből kerül levonásra- Akkor is amikor ez 240 000 Ft és akkor is amikor ez 24 000 000 Ft
@zsolt
Plusz ugyanazt az adójóváíráts önkéntessel és/vagy nyesz-el is meg lehet kapni, jóval kisebb költségek mellett...
@zabalint "önkéntessel és/vagy nyesz-el" vagynál nem ésnél már majdnem.
3 keret van adójóváírásra:
ÖNYP, ÖP, EP, max 150 ezer
NYESZ, max 100/120ezer (életkorfüggő)
biztosítás valahol 100-150ezer között, nem tudom pontosan.
A 3 együtt max. 280 ezer lehet.
Szóval ha önkéntesed vagy NYESZ-ed van, akkor max. 100, 120 vagy 150ezret kaphatsz meg,
He ezekből kettő van, akkor már elérhetsz 250-et, nyugdíj előtti pár évben 270-et.
De a 280 eléréséhez kell a biztosítás is.
Ettől függetlenül én sem kötnék, hiszen több a költség, mint az adókedvezmény.
A biztosításnál évi maximum 130 000 Ft adójóváírás vehető igénybe.
A Nyesz érdekes!
A jogszabály alapján a levonható költség az állomány után évi 1% minimum 2 000 Ft
Na most ha erre veszel egy befektetési alapot évi 2% alapkezelési díjjal, akkor itt is eléred az évi 3% költséget. Minden esetben a portfólióból vonva, nem az éves díjból.
Így egy közepes életbiztosítás költségét futod annak előnyei nélkül/Garantált lejárati összeg, kockázati védelem./
Az más kérdés, hogy amelyik banknál néztem a NYESZ számlát, ott sehol sem érvényesítették az 1%-ot, csak a 2 000 Ft-ot.
Egy kis csemege:
MKB Értékörző nyugdíjbiztosítás TKM-je: 20 évre 1,34%
NN Motiva 20 évre:3,76%
A legtöbb eladott nyugdíjbiztosítás 2015-ben az NN Motiva volt.
No comment.
Az a baj ezekkel, hogy borzasztó nagy érdekellentét van. A biztosítónak egyáltalán nem célja, hogy te minnél nagyobb hozamot érj el, csak annyi, hogy minél hosszabb távra garantálja a saját bevételét (amit tőled von el költségként). Gondold végig, hogy rábíznád-e bárkire a szorgosan megtakarított vagyonodat ilyen feltételek mellett, mielőtt szerződsz!
@zsolt
a legnagyobbat a Posta ugrotta unit-linked szinten, ami minden szempontból kétségbeejtő. a miértjét/veszélyét az értőnek felesleges kifejteni, ez érdektelennek pedig szintén az 🙂
@snasim az a baj, semmi nem garantálja, hogy 20 évig lesz adókedvezmény. Volt már rá példa, tizenéve még 30% adókedvezmény volt a biztosításra. Aztán 20. Aztán 20, de csak akkor ha keveset kerestél (X Ft jövedelem felett nem járt), aztán 0, és néhány éve ismét van 20%.
Ezek a fenti variációk jó 10 éven belül voltak életben.
Ilyen piacon hogy kötelezze el magát az ember 10-20 évre?
Az én véleményem, hogy az EP, ÖP, okés, mert abból kiszedhetem a pénzt ha már nem éri meg tartani, vagy minimális díjal fenntarthatom.
ÖNYP és NYESZ már rizikósabb, de még onnan is ki lehet szállni, NYESZ-t TBSZ-é alakítva vagy akár leadózva.
Ha 1-2-5 évig él rá az adókedvezmény, addig kihasználom, utána majd alkalmazkodom.
A biztosítással viszont az a gondom, hogy épp azokból az évekből vonnak le sok pénzt, amíg merek számítani az adókedvezményre, így ha nem viszem végig nagy bukás lehet belőle.
@zsolt
Nyeszre lehet venni pmákot, bmákot, ETF-et vagy részvényeket is.
zabalint, ha azóta nem változott, akkor csak forintban nyilvántartott termékeket lehet venni, így az etf kiesett.
@szocske
Köszi a helyesbítést. Akkor ezek szerint ha lenne egy elég alacsony költségű nyugdíjbiztosítást, akkor érdemes lenne egy keveset beletolni évente, ha az önyupban és a nyeszben már megvan a max. Mondjuk én messze vagyok attól, még önyupot sem maxolom, mert csak akkor tenném, ha mindehhez az éves megtakarításom csak egy töredéke kellene, jelenleg viszont javát ezekbe kéne tennem, ami így már elég kockázatos lenne.
@zabalint pmákot hol lehet venni nyeszre?
egyébként én ezért szimpatizálok az EP és ÖP-vel, mert ott a 2 éves lekötésre is van 10% adókedvezmény.
Szóval ha kevesebbet fizetsz be évente, akkor a lekötéssel félretehetsz pénzt későbbre, hidd el jól fog jönni gyerekszületéskor 1-2M Ft, akkor is, ha az csak 5-10 év múlva esedékes.
Ha most nem kell a pénz, és amit befizetsz, azt le is kötöd, akkor 30% kedvezménnyel számolhatsz.
Ha meg eléred, hogy összesen van bent 3M Ft-od, akkor nem is kell többet befizetni, csak évente lekötni 1,5M-t és máris kapod a 150 adókedvezményt minden évben.
Az EP és ÖP hozamok általában felülteljesítik a bankbetéttel elérhető hozamokat, bár ez most nem sok, de még lehet jobb is.
Az EP akár az ÖNYP-t is helyettesítheti, hiszen nyugdíjas korban sajnos jellemzően költeni kell orvosra, gyógyszerre.
"Ha most nem kell a pénz" ezt nem úgy értem, hogy feleslegesen sok pénzed lenne, hanem úgy, hogy ebben a pillanatban nem tudod az EP vagy ÖP egyenleget felhasználni 🙂
@Kiszamolo
Ok, erre nem gondoltam. Akkor ETF kizárva (1-et kivéve). Mondjuk egy 80% pmák, 20% részvény alap konstrukciónak akkor is jóval kisebb a költsége, mert csak a részvényalapnak van csak alapkezelési díja, mondjuk nem tudom hosszútávon nem jobb-e a 100% pmák.
@szocske
Nem gondoltam bele, hogy esetleg nem lehet, de Ersténél például lehet (legalaó sor aktuális jegyzés felett):
erstebroker.hu/hu/premium_magyar_allamkotveny.html
Szerintem bárhol lehet, ahol sima értékpapír számlára is vehető.
Gyereket ebbeb az országban biztosan nem vállalunk (oktatás, gyerekvállalást körbelengő máz, stb., stb.).
@zabalint
Egy más szemszög a gyerekvállaláshoz: én úgy érzem, és baráti/ismerősi körben sincs ez másként, hogy sok felesleges hisztéria megy a magyarországi gyerekvállalás témájában. Erre különüsen fogékonyak a még gyermektelenek, ami nem meglepő, mert az ismeretlenbe ugranak bele, amikor családot alapítanak.
A valóság nem ennyire sötét - bár nem is napos -, és az oktatás sem feltétlenül rossz mindenhol. Hisz ott is nagyon sok lelkes, motivált és energikus ember dolgozik, csak persze a negatív példáknak nagyobb a hírértéke. Kétségtelen, hogy Budapest és a nagyobb városok azok, ahol könnyebben lehet választani, kisebb helyeken szerencse kérdése a minőség.
Fentieket csak a balansz miatt írtam, aztán persze ott vállaltok gyereket, ahol szeretnétek. 😀
Köszönöm szépen a véleményeket! A EP ÖP ÖNYP adóvisszatérítése már le van fedve az önsegélyező pénztárral. Azonban szeretnék további adóoptimalizálást. A NYESZ-ben gondolkodtam elsődlegesen, de sajnos nem találtam megfelelő leírást a működéséről.
Tavaly egy ügyfélszolgálatos hölggyel beszéltem a nyesz kapcsán. Ő azt mondta, hogy EGT tagállamban bejegyzett értékpapírok jöhetnek számításba, DE forint alapú elszámolással. Ha jól értelmeztem akár lehet ETF is, de mindig forintra átváltva lehet az egyenlegéről információt szerezni. Illetve bajos az adás-vétel. Ha van valakinek gyakorlati tapasztalata a nyeszről, minden infót szívesen fogadok.
@zabalint az Erste broker számlavezetés sajnos idéntől nagyon megdrágult, fix havidíjat vezettek be ráadásul alszámlánként, azaz ha van egy értékpapírszámlád, egy nyesz és néhány tbsz számlád, akkor 2-3-5x fizeted a fix díjat :S
Ráadásul erősen korlátozottak az elérhető állampapírok, legalábbis tavaly még így volt.
Évek óta volt náluk értékpapírszámlám, és tavaly év végén terveztem nyeszt nyitni, de szerencsére még épp meg tudtam szüntetni az emelés hírét hallva (ezúton is köszi kiszámoló, hogy írtál róla, ugyanis az erste persze erről elfelejtett szólni, pedig hetente küldtek mindenféle spamet, de ezt a jelentős díjemelést valamiért nem tartották fontosnak...)
Persze lehet olyan hely, ahol olcsó a nyesz és lehet venni pmákot, ha vki tud ilyet, szóljon légyszi, én még nem találtam!
@snasim nyeszt évek óta használunk a szüleimmel, erste és otp van/volt számlájuk.
ETF-et nem vettem soha, csak saját bef. alapokból és részvényekből válogattam.
A normál értékpapírszámlától annyiban különbözik, hogy
- befizetés után az első tranzakció díjmentes
- korlátozott a vásárolható papírok köre (alapvetően a magyarokra igyekeznek korlátozni, nem tudom mennyire lehet kibújni ez alól, én nem próbáltam)
- van rá adóvisszatérítés, de erre már nem vonatkozik a díjmentes befektetés.
Mivel én csak olyanokat vettem, ahol nem volt alapkezelői díj, csak vételi és eladási jutalék, ebből a vétel javarészt díjmentes volt, tehát csak az eladás került pénzbe.
Rövid időtávban gondolkoztunk, így eleve nem akartam kockázatos dolgokat venni, így nekem egyszerű dolgom volt. Részvény kis százalékban, játékból volt.
Így aztán a hozam nagyobb részét az adókedvezmény adta. De akkor még 3 év volt a min
@szocske
"Persze lehet olyan hely, ahol olcsó a nyesz és lehet venni pmákot, ha vki tud ilyet, szóljon légyszi, én még nem találtam!"
Nekem az UniCredit-nél volt NYESZ-em. Ott tudtam PMAK-ot vásárolni.
Kitöltöttem egy spéci megrendelést. Az UniCredit átutalt pénzt az AKK számlámra. Ott megvettem és visszatranszferáltam a papírt. (Lehet, hogy ez automatikusan ment, már nem emlékszem.) De ez nem volt közismert, a fiókban nem is tudtak róla, csak a központban.
Jó eséllyel ezt minden számlavezető megcsinálja, amelyik hajlandó PMAK-ot nyilvántartani.
Azóta a NYESZ számlámat átvittem a KBC-hez ott befogadták a
PMAK papírokat. Az AKK-n keresztüli eladást is vállalták volna. Gondolom a vétel sem lenne gond.
@headset Szeretném megkérdezni, hogy milyen értékpapírok közül tudsz választani a KBC-nél? ETF-ek elérhetőek? Illetve hogyan zajlik a forintos nyilvántartása egy külföldi értékpapírnak, ha van neked ilyen?
Egyébként információt nem nagyon lehet találni a vásárolható értékpapírokról , csak annyit, hogy EGT tagállamban kibocsátott kell, hogy legyen.
@snasim
A KBC Equitas honlapján a kondiciókban fel van sorolva, hogy melyik tőzsdére mennyi a díj. Ezekről a tőzsdékről TBSZ-re vagy normál számlára bármelyik papírt megveheted.
Kisebb korlátozás, hogy a kötvényeket általában nem lehet web alkalmazással megvenni, ezért erre a díjak magasabbak. ETF-ek is vannak.
A vételhez devizát kell váltani (vagy utalni, befizetni). A középárfolyamhoz képest kb. 1% az árfolyam.
Ha van már értékpapírod, az értéket devizában listázzák, de a kényelem kedvéért az MNB árfolyamos Ft értéket is látod.
Az adózás az
(eladási ár)*(vételi napi MNB árfolyam)-vételár*(eladási napi MNB árfolyam) alapon történik, akkor is, ha már korábban megvolt a deviza.
NYESZ számlára csak olyan piacon lehet vásárolni, ahol forintért árulnak. (BÉT, AKK, forint névértékű befektetési alapok). Maximum külföldi részvényeket tartalmazó, forintban elszámolt alapot lehet venni.
@headset Köszönöm a válaszodat!
A tbsz esetében képben vagyok. A nyesz-szel kapcsolatban nincs információm a tényleges értékpapír kereskedelemről. Megzavart, hogy a törvény is és az ügyfélszolgálat is azt mondja, hogy EGT -ben kibocsátott értékpapírba, kötvénybe fektethetünk. Nem tudom elképzelni, hogy a gyakorlatban ez hogy működik. Pont ezért gondoltam alternatívának a nyugdíjbiztosítást, ahol ugye különböző ETF-ekbe tudom fektetni a pénzem, persze nem olcsón.
A nyesz-hez kapcsolódó adóvisszatérítés miatt akarnék nyitni egy számlát, és oda ETFekből álló portfóliót építeni. TBSZ-re tudom hogy megoldható, NYESZ-re ezek szerint nem?
@Kiszamolo Tudsz erről bővebbet? Ha a nyesz szigorúan a forint alapú eszközökre koncentrál, akkor a törvényben miért van benne az EGT korlátozás? Elég lenne, hogy magyar kibocsájtású legyen az értékpapír.
@snasim
"Ha a nyesz szigorúan a forint alapú eszközökre koncentrál, akkor a törvényben miért van benne az EGT korlátozás? Elég lenne, hogy magyar kibocsájtású legyen az értékpapír."
Szerintem azért, hogy az unió ne tudja a törvényt protekcionizmussal vádolni.
És szerencsére így lehetőségünk maradt pl. bármelyik forintban kibocsájtott német államkötvényt megvásárolni. 🙂
Mi ez az állandó nyavalygás a biztosítások körül? A biztosítás szót nem értitek? Vagy a befektetés szót? A kettő nem ugyanaz. A Kgfb után mit kapsz vissza? Semmit, mert kötelező biztosítás. A lakásbiztosítás után mit kapsz vissza? Semmit, mert ha becsapódik a villám, akkor a biztosító fizet. Ez a biztosítás szó, de biztosan benne van az értelmező kéziszótárban.
Befektetni akarsz? Akkor ott vannak a kötvények, részvények. Ez a befektetés, ahol várhatóan több pénzed lesz, mint volt, de galiba esetén senki nem fizet neked. Biztosan a befektetés szó is benne van az értelm. szótárban.
@paranojja az a baj ezekkel az ún. biztosításokkal, hogy
- az esetleges biztosítási eseményre kifizetett pénz nincs arányban az elvont költségekkel, valamint az, hogy
- befektetésként címkézi őket az ügynök, elhallgatva a költséget.
Ha nem hazudnák el a költségeket és nem hazudnának irreális hozamokat, hanem korrekten elmondanák, hogy befizetsz évi 1M-t 10 évig, ami összesen 10M, de ha baj ér, visszakapod a befizetésed 80%-át tőlünk, ha meg végigviszed és nem történt baj, akkor a 10 befizetésből szintén visszakapsz 8M-t, mert a maradék 20% a mi hasznunk, akkor szerinted hányan ugranának bele?
Remélem sokan olvassák a hozzászólásokat..
Valószínűleg a közgázt végzettek 50%-a se tudná a fenti témakört úgy összefoglalni magától, mint ahogy a fenti kommentek kapcsán laikusoknak átmehet -a leírtak alapján- a dolgok lényege..
Sziasztok! Nekem csodás Vienna Life UL van még abból az időből, amikor fiatal voltam és nem sokat értettem hozzá... Akkor még Axa volt. Fizetem 6. éve havi 25.000-el indult, arra jön a 3% inflációkövetés (aminél nem lehet kisebbet választani), jelenleg a befizetésekhez képest vagyok -470.000 (!) forintnál. Naprakész vagyok a bénán teljesítő eszközalapokban, meg a költségekben, de ha minden így megy, akkor a 10-12. évfordulón sem leszek a pénzemnél. A VL azt mondja, hogy ez egy fiatal szerződés, és majd a "bónuszokból" (ami a saját pénzem, lol) majd jól járok. Nem fogok... Ötlet, hogy ilyenkor mi van? Üljek rajta és majd lesz valami, vagy kockáztassak meg egy nagy bukót és tegyem máshova, hátha visszajön?