Napelem megtérülése

Régóta akartam írni arról, vajon megéri-e napelemet telepíteni.

Szöcske, aki régi olvasó és mellesleg több éve egy napelemes rendszer tulajdonosa, magára vállalta a cikk megírását.

A cikk inkább lett gyakorlati útmutató, mint megtérülési számítás, de attól még hasznos, ezért közzéteszem.

Egy kis bevezetés a cikk elé:

– A beruházásod 1,5-2 millió forint. Amikor ezt beruházásra költöd, lemondasz a pénzzel elérhető hozamokról is. Ha infláció felett 3%-ot hoz a pénzed, a tőkeköltséged évente 45-60 ezer forint. Vagyis ennyi mínusszal indulsz évente a napelemes rendszerrel. (Az évek múlásával csökken ez az összeg, ahogy termel a napelem áramot. Úgy viselkedik, mint egy 25 éves lakáshitel, amit havonta fizetsz. Az elején alig csökken a tőkéd, ezért a kamatterhed is magas, de ez az évek során lassan változik.)

– Amortizáció: ha a rendszer átlag élettartama 25 év, akkor nem csak a fent említett kamatokat kell kitermelnie, de ezen túl még a teljes befektetett tőkét is, hiszen azt is elbukod, ha a kétmilliós berendezésed nullát fog érni 25 év múlva. (Persze ez csak elméleti kérdés, valamennyit akkor is fog termelni. De számolj ezzel is.)

– A szervizköltség sajnos nem elhanyagolható költség. Ha a 300 ezres inverter 8 évente meghasal, az megint csak durván 40 ezres kiadás évente. Ha csak ezzel és az elmaradt kamatokkal számolunk (az amortizációval nem), ez így már évi százezer forint a kezdetekben.

Kockázatok:

– A legvalószínűbb kockázat, ha úgy tetszik, hogy vajon ott fogsz-e lakni, ahol most 25 év múlva is. Az átlagember 5-9 évente költözik, gyerekek számának a növekedése, csökkenése miatt, munkahely-váltás, anyagi helyzet javulása vagy romlása miatt.

Ha majd el akarod adni a házad, nem fogják kifizetni a napelem árát (ahogy a réz ereszcsatorna és a többi ráfordítás árát sem). Hamarabb eladod, könnyebben eladod, de az árban nem fogod tudni érvényesíteni a beruházásodat.

– Meddig fogja átvenni az áramszolgáltató a felesleges áramodat? Most törvény kötelezni erre a szolgáltatókat, de meddig? A hálózat egy nagy ingyenes akkumulátor neked, ahol a napközbeni és nyári túltermelést ingyen tárolják a számodra. Ha ez megváltozik, borul minden megtérülés. Egy megfelelő méretű akkumulátor közel milliós nagyságrend, ha pedig mondjuk 15 forintért fogod eladni az áramot és 37 forintért vásárlod vissza, más lesz a megtérülés és (nagyon más), mintha ezzel nem kellene számolnod.

– Mennyi lesz az áram ára a következő évtizedekben? Amikor 2012-ben azt mertem írni, hogy a kőolaj és a gáz ára csökkenthet is, nem csak nőhet, mindenki ellenmondott, mert hogy lehet ilyen eretnekséget írni. A gáz és az olaj ára csak nőhet, ezzel párhuzamosan az áram ára is. Hát, látjuk mi lett belőle. Hosszú ideje 40-50 dolláros olaj és olcsó gáz korszakában élünk már egy ideje. Ezt senki nem gondolta pár éve.

Ha sok napelemet telepítenek, az is az áram árának a csökkenését okozza. Vagyis elképzelhető, hogy akár lényegesen olcsóbb lesz az áram, így a napelem megtérülése is hosszú évekkel kitolódik. (Persze ha saját napelemed van, az áram növekvő árának kockázatától is megszabadulsz.)

Mindezek nem azt jelenti, hogy nem éri meg a napelem telepítése, mert szerintem megéri, de a megtérülése 15-20 év is lehet. Ha nagyobb rendszert veszel és mondjuk fűtésrásegítésre is használod, lehet, hogy jelentősen csökken a megtérülésed.

Ennyi bevezető után következzen Szöcske cikke, ha pedig tapasztalatod vagy véleményed van, a hozzászólásokban oszd meg velünk.

Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat:

Gyakran keverik a napelem és a napkollektor fogalmát: a napelem áramot termel, a napkollektor pedig meleg vizet készít.

A napelem egyenáramot állít elő, amit egy inverter alakít át a hálózatra vezethető váltakozó árammá.

A rendszer részeként a „hagyományos” villanyórát „ad-vesz” órára cserélik. Ez a fogyasztás mellett méri a visszatáplálást is. A megtermelt áram első körben házon belül kerül felhasználásra, ha éppen nincs akkora belső igény, mint a fogyasztás, akkor kimegy az áramszolgáltató hálózatába, és általában a szomszédoknál kerül felhasználásra. Az órát évente olvassák le, ezt szaldós elszámolási rendszernek nevezik.

Ha a leolvasáskor a fogyasztásunk több, akkor azt kiszámlázzák, ha viszont a termelésünk volt több, azt odaadhatjuk ajándékba a szolgáltatónak vagy kiszámlázhatjuk és kifizetik. A számlázáshoz (magánszemélyként) adószámot kell igényelni a NAV-tól, és természetesen adót is kell fizetni a bevételből.

Fontos megemlíteni a telepítés hivatalos ügyintézését is: mivel a „nagy közös” elektromos hálózatra táplálunk rá, az áramszolgáltatók biztonsági és üzembiztonsági okokból teljesen jogosan elvárják a megfelelő tervezést és megfelelő készülékválasztást. Maguk a napelemek kevésbé kritikusak, az inverterekre viszont minden szolgáltató kényes.

Szerencsére a szolgáltatónk honlapján megtalálhatjuk az általuk elfogadott inverterek listáját. Akinek van némi villanyszerelői tudása, akár saját kivitelezésben is megoldhatja a szerelést, amivel jelentős költségmegtakarítást érhet el, azonban a tervezést általában megkövetelik a szolgáltatók.

A szolgáltatói ügyintézés menete vázlatosan:

– Először be kell adnunk a szerződésmódosítási igényt a megfelelő dokumentációval ún. háztartási méretű kiserőmű (HMKE) létesítésére, melyre a szolgáltatónak 30 napja van, hogy elfogadja vagy hiánypótlást kérhet.

– Ha megkaptuk az engedélyt kezdődhet a kivitelezés, ami egy átlagos háztartási rendszernél max. 1 napos munka egy 2-3 fős rutinos kivitelező csapatnak.

– Ezután készre kell jelenteni a kivitelezést, amelynél elvárás lehet pl. az épület érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyve is.

– Itt újabb 30 napja áll rendelkezésre a szolgáltatónak, ha mindent rendben találtak időpontot egyeztetnek az ügyféllel az oda-vissza mérő villanyóra felszerelésére. Hivatalosan tilos az invertert bekapcsolni az áramszolgáltatói átvétel időpontjáig, mert a szolgáltató csak ekkor ellenőrzi le a megfelelő kivitelezést. (Régi analóg villanyóránál nem feltétlenül veszik észre az áramszolgáltató szakemberei, ha korábban is működött az inverter, újabb típusú digitális órák viszont a mérőeszköz külső befolyásolási kísérleteként észlelhetik a visszatáplálást, amiért akár bírságot is kiszabhatnak.)

Ezt az eljárást végignézve érdemes alaposan megfontolni, mielőtt valaki saját kivitelezésbe kezd. Ha több kört kell futni a szolgáltatóval, mert nincs elsőre rendben minden, akkor előfordulhat, hogy akár fél évig is csak a ház dísze lesz a napelem mező, mert elhúzódik a szolgáltatóval való ügyintézés.

A napelemes rendszer „mértékegysége” a kWp (kiloWattpeak), ami a rendszer névleges csúcsteljesítményét jelenti. Erre van egy szabványos mérési módszer, adott hőmérsékleten (25 ⁰C), adott légnyomáson és 90 fokos napsugár beesési szögben ennyit termelne a rendszerünk.

A valóságban számunkra fontosabb a gyakorlati termelés, Magyarország éghajlatán úgy számolhatunk, hogy 1kWp ideálisan telepített rendszer évente 1100-1200 kWh áramot termel, Magyarország északi részén inkább 1100, délen akár 1200 felett is lehet.

A telepítésnél nagyon fontos az ideális tájolás, ami szintén éghajlat-függő, nálunk a délre néző 35 fokos dőlésszögű elhelyezés az ideális.

A napelem a hideget „szereti”, tehát télen szikrázó napsütésben a névlegestől magasabb is lehet a pillanatnyi termelés, nyári kánikulában pedig kevesebb, persze ezt kompenzálja, hogy nyáron jóval több a napsütéses órák száma, így a napi csúcsok inkább nyáron, de nem a legmelegebb napokon jellemzők.

Ebből az is következik, hogy ha nem rendelkezünk tisztán déli tájolású tetősíkkal, viszont délkeleti és délnyugati is van, akkor a délkeleti a kedvezőbb a termelés szempontjából, hiszen a reggeli hidegben hatékonyabbak a cellák, mint a délutáni melegben.

A napelem panelek részbeni árnyékoltsága is sokat ront az egész rendszer teljesítményén. Ezért minden zavaró tényező (kémény, kutyaólszerű tetőablak, műholdantenna, stb.) helyét és napjárás közbeni árnyékterületét figyelembe kell venni a kiválasztáskor.

A telepítés helyét illetően ezért izgalmas, hogy egyáltalán lehet-e a tetőn elegendő területet biztosítani egy igényekhez szükséges napelemes rendszer számára. Ha kevés az egybefüggő síkfelület, akkor akár két különböző irányba néző tetősíkra is helyezhetjük a paneleket, de ehhez drágább inverter szükséges, amely az ilyen rendszer többféle teljesítményszinten érkező egyenáramot kezelni tudja.

Telepíteni persze nem csak lakóingatlan tetejére lehet. Ha más nincs (pl. egy gépkocsibeálló), némi kompromisszumok árán a kert rovására a földre is telepíthetőek a panelek, ilyenkor az extra tartószerkezet fogja kicsit megdrágítani a beruházást.

Az elmélet után térjünk rá a számokra:

1 kWp napelemes rendszer telepítésének költsége 400.000-500.000 Ft között van, attól függően, hogy

– mekkora rendszert telepítünk (a költségek egy része nem nő arányosan a rendszer méretével, a nagyobb rendszer fajlagosan olcsóbb)

– a márkás napelemes paneleket és invertert vagy inkább az olcsóbbat részesítjük előnyben

– melyik kivitelezőt választjuk és milyen árat sikerül vele kialkudunk.

A tervezéshez elég korrekt számokat ad a http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php oldal.

Az alapértelmezett 14%-os rendszerveszteséget nyugodtan le lehet csökkenteni akár 5%-ra, mert az oldal mögött lévő adatbázis régebbi, a maiaktól rosszabb hatásfokú rendszerek adatain alapul.

Ma a normál „A” tarifás áram ára kb. 37,5 Ft/kWh (szolgáltatótól függően kisebb eltérés előfordulhat), tehát 1 kWp rendszer évente mai áron kb. 40-45000 Ft értékű áramot tud megtermelni, azaz a rendszer megtérülése valahol 9-12 év között várható.

(Megjegyzés: illene számolni a beruházás elmaradt hozamaival is, vagyis azzal, hogy ha befektetnénk ezt a pénzt másba (bankbetétbe, kötvénybe, részvénybe, stb.), az ott is termelne pénzt, amitől elesünk, ha helyette inkább napelemeket veszünk. Ezért a valós megtérülés ennél pár évvel több.)

A megtérülésnél fontos kérdés, hogy milyen fogyasztókat akarunk kiváltani, mert az „Aha” tarifán kívül minden szolgáltatónál van „B” (vezérelt) tarifa is, amit régen „éjszakai áramnak” hívtak. Ezzel jellemzően villanybojlereket vagy ritkábban hőtárolós villanykályhákat táplálnak, nekünk az a lényeges, hogy ennek mai ára kb. 22 Ft/kWh, tehát ha a villanybojlert kötjük át „nappali áramra” a napelemes termelés miatt (csak az „A” tarifára van szaldós elszámolási lehetőség), akkor máris csak 25000 Ft körül lesz az éves megtakarításunk 1 kWp rendszerrel.

Mennyi a rendszer várható élettartama? A napelemekre a gyártók többnyire 25 éves 80%-os teljesítménygaranciát vállalnak, ami azt jelenti, hogy 25 év múlva a panel még képes lesz az újkori termelésének 80%-ára. Magyarországon nem igazán vannak ilyen régi rendszerek, ezért ezt csak külföldi példákkal lehet gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztani.

A németországi 30 év körüli napelemes rendszerek jellemzően még a névleges teljesítményük 90%-a felett teljesítenek. Remélhetőleg a gyártási technológia sem romlott az utóbbi évtizedekben, ezért számolhatunk legalább 30 éves élettartammal.

Itt fontos megemlíteni, hogy olyan forgalmazót / kivitelezőt érdemes választani, amely várhatóan 25 év múlva is utolérhető lesz, és behajtható rajta a vállalt garancia.

Több áramszolgáltató is hirdet az utóbbi időben napelemes rendszereket saját kivitelezésben. Az ügyfelek (helyenként az interneten, fórumokban is olvasható) gyakorlati tapasztalatai szerint sajnos nem feltétlenül jelentenek garanciát a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézésre, mert valójában nem mindig egy nagy és komoly cég végzi a kivitelezést, hanem egy alvállalkozóként szerződött partner, akitől akár a szolgáltatótól függetlenül is megrendelhetjük a kivitelezést.

Sokan választják őket azért, mert ők kisebb eséllyel tűnnek el a garancia időtartama alatt, ebben lehet valami, bár hosszú távú tapasztalat jelenleg még nincs erről. Egyébként ezek szolgáltatói partnercégek eleinte jellemzően az átlagos piaci ártól  magasabb árakon vállalták a rendszer telepítését, majd rájöttek, hogy így nem lesz elég ügyfelük, így manapság jellemzően árban versenyképes ajánlatokat szoktak megadni, így pénzügyi okokból nem feltétlenül kell egy kisebb céget megbízni.

Azonban ugyanez igaz lehet fordítva is: az áramszolgáltatótól teljesen függetlenül működő kisebb- nagyobb cégek is vállalni szokták az áramszolgáltatóval a gyors és gördülékeny ügyintézést, ha meghatalmazást adunk a cég képviselőjének, akár be sem kell mennünk egyszer sem a szolgáltató ügyfélszolgálatára, minden megoldható emailben.

Mindenkinek azt javasolnám, hogy érdemes több kivitelezőtől is ajánlatot kérni, mielőtt valakivel szerződést kötünk, és ne az ár legyen az egyetlen szempont a döntésnél.

A rendszernek gyengébb pontja az inverter. Ennek ára manapság kapacitástól és márkától függően 150-300 ezer Ft között szóródik (legalábbis amíg háztartási, és nem ipari méretekről beszélünk).

Az inverterre a legtöbb gyártó 5 éves garanciát nyújt, ami extra pénzért általában kiterjeszthető 10 évre.

A külföldi példák alapján 13-15 évet szoktak működni. Az élettartamuk szempontjából lényeges az elhelyezésük. Alkalmasak kültéri telepítésre is, azonban a benne lévő kondenzátorok nem szeretik a szélsőséges hőmérsékletet, így ha megoldható érdemesebb egy kamrába vagy garázsba telepíteni, ahol egész évben 10-30 fok közötti, nem pedig -20-40 fok közötti hőmérsékleten van.

Aki csak kívül tudja elhelyezni, arra mindenképp ügyelni kell, hogy ne érje közvetlen napsütés. Lakótérbe én nem tenném, még a passzív (ventilátor nélküli) hűtéssel szereltek is halkan, de folyamatosan zúgnak működés közben.

A megtérülési számításokhoz visszatérve tehát 30 éves élettartam mellett számolnunk kell legalább egy inverter cserével, bár szerencsés esetben javítható is lehet az eszköz, és 10 év múlva valószínűleg olcsóbban vehetünk majd újat, mindenesetre az inverter várható cseréje 1 évvel hosszabbítja a megtérülést.

A fentiekből már azt hiszem egyértelműen kiderült, hogy olyan sok a megtérülést befolyásoló körülmény, hogy nagyon nehéz általános receptet adni a megtérülési számításra.

A cikk elején említettem, hogy a túltermelés kiszámlázható a szolgáltató felé. Ezért adózás után kb. 15 Ft/kWh-t kaphatunk, így egyértelmű, hogy a mai bekerülési és átvételi árak mellett nem érdemes túltermelni, a rendszer méretét úgy érdemes belőni, hogy éppen nullázza az éves fogyasztásunk.

Egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztását 3-4kWp rendszer fedezi, így azzal számolhatunk, hogy 1,2-2M Ft közötti beruházás szükséges az éves fogyasztás nullázásához.

Az áramszolgáltatók egy fázisra maximum 4-5 kWp rendszerek telepítését szokták engedélyezni, ha valaki ettől nagyobbat szeretne, már 3 fázisra kell visszatáplálnia, bár egy átlagos családi háznál a tetőfelület sem mindig elég nagyobb rendszerekhez (egy panel mérete 1×1,6 m, egy polikristályos panel teljesítménye jelenleg 250W, monokristályosból van már 300W-os is azonos méretben, de ezek fajlagosan drágábbak).

Ha pesszimistán 13 évnek vesszük a megtérülést, akkor úgy tekinthetjük, hogy a beruházással előre kifizetjük 13 évre a villanyszámlánkat, cserébe utána legalább ugyanennyi ideig ingyen kapjuk majd az áramot.

Sajnos itt jön a képbe jónéhány ha…

Nem tudjuk, hogyan fog változni 30 év alatt az áram ára a lakosság számára, mert ez leginkább a mindenkori kormányon múlik.

Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi szaldós elszámolási rendszerrel gyakorlatilag egy végtelen kapacitású ingyenes akkumulátorként használhatjuk az áramszolgáltató rendszerét, amit nappal termelünk felhasználhatjuk éjjel, és ami még jelentősebb, a nyári túltermelést télen fogyaszthatjuk el.

Nagy kérdés viszont, hogy ezt a rendszert mikor változtatják meg…

Ha változik a rendszer, a nappal-éjszaka ciklusok esetleg megfizethető áron akkumulátorral áthidalhatók, de a téli-nyári termelés között már akkora a különbség, hogy ez manapság akkuval nem oldható meg, ráadásul jellemzően a téli fogyasztásunk a magasabb.

A marketing sokszor mondja, hogy a napelemnek nem napsütés kell, csak fény. Saját tapasztalataim alapján azt kell mondjam, ez csak reklámszöveg. A saját rendszerem csúcstermelése 17 kWh/nap, ezzel szemben egy ködös-esős napon ugyanez a rendszer csak 0,5-1,5 kWh között termel, és télen megesik hogy 1-2 hétig alig látjuk a napot…

Havi átlagot tekintve nincs harmincszoros szorzó a jobb és rosszabb hónapok között, csak 4-5-szörös, azaz a szaldós „ingyenakku” nélkül egy nyári időszakra méretezett rendszer télen csak a fogyasztásunk 20-25%-át termelné meg, ha pedig a téli fogyasztáshoz választunk rendszert, akkor nyáron 4-5-szörös túltermelésünk lenne, amit csak olcsón vesz át az áramszolgáltató.

Aki egy egyértelmű megtérülés-kalkulátorra vagy konkrét válaszra számított csalódnia kell, túl sok az előre nem ismert körülmény.

Ha valaki biztosra akar menni, egy dolgot javasolhatok:

Olvassa le a villanyórát néhány nyári napon napkeltekor és naplementekor, majd ehhez méretezze a rendszerét. Amíg házon belül elfogyasztjuk a pillanatnyi termelést, addig bárhogy is változik az elszámolási rendszer, biztosan kevesebbet kell majd fizetni az áramszolgáltatónak. Kicsit lehet javítani a mérleget, ha a nagy fogyasztású eszközök üzemeltetését a kora délutáni órákra időzítjük.

Így persze nem nullázható a villanyszámla, télen biztosan fizetnünk kell majd a korábbi 75-80%-át, és nyáron sem lesz nulla a számla.

Aki optimistább, telepítsen akkora rendszert, ami éppen nullázza az éves fogyasztását. Rövidtávon nem túl nagy az esély a szaldós rendszer eltörlésére, mert Magyarországnak EU felé vállalt kötelezettségei vannak az áramtermelésben a megújulók arányának növelésére, amihez a mai napelem árak mellett szükséges valamilyen támogatás. Nálunk nem közvetlenül támogatják a telepítést, hanem „ingyen akkut” kell adniuk a szolgáltatóknak.

Én úgy számolok, ha csak addig marad a szaldós rendszer, amíg behozza a rendszerem a beszerzési árát, akkor hiába lesz rosszabb később az elszámolás, bármennyit is termel majd 20 év múlva a rendszerem, azt egy olyan rendszer teszi majd, ami nekem már „ingyen van”.

Share

182 hozzászólás

  • Chemist
    100%-ban garantálom, hogy aki a háztetőre napelemet telepít, az nem fog jól járni. A logika egyszerű: méretnöveléssel a hatékonyságot növelni lehet, ezt írta a szerző is. Tehát egy óriás raktárépületre, vagy akár szabad földre telepítve, az invertert kondicionált helységben tartva, házon belüli karbantartással sokkal profitábilisabb. Namármost nem nagyon látok ilyen óriás napfarmokat. Ez két dolgot jelenthet:
    – minden vállalkozó hülye, hogy nem látja a meggazdagodás lehetőségét és csak te tudod a tutit
    – nem éri meg piaci alapon, így neked mégannyira se

    Kivételek:
    – ha Orbán/EU azt akarja, hogy megérje neked és valami okból a vállalkozónak meg ne
    – ha zöld vagy és érzelmi okból telepíted (de ekkor inkább napelemcég részvényt javaslok)

    Aki nem ért egyet, azt magyarázza meg hogy
    – miért alacsonyabb az ő önköltsége a Magyar Naperőmű Rt-nél
    – miért nem létezik a Magyar Naperőmű Rt

  • okoska

    a sörösdoboz, ha szelektíven gyűjtöd, akkor értékes nyersanyag, nem hulladék. A napelemmel nem tudom mi történik ha bevégezte dolgát….

  • kritizator
    Akkor én is nyelvtankodok:

    AHA tarifáról még nem hallottam

  • Kiszamolo
    Szerintem cégtől nem kell átvenni a felesleges áramot lakossági eladási áron.

    Ha majd a lakosságtól sem kell, majd annak sem fogja megérni.

  • Dave

    Ha már kötekedés: mit nyelt öt tanár?
  • BTM
    Az inverterek esetleges meghibásodásakor sem feltétlenül szükséges a komplett berendezés cseréje. Leggyakrabban az elektrolit kondenzátorok szoktak elöregedni benne, amit lehet cserélni, nem is olyan vészes összegért. Most még kevés a tapasztalat ebben a témában, de ahogy terjednek a napelemes rendszerek, valószínűleg kialakul ennek is egy háttéripara, javítóbázisa.
    Persze nem árt ha, mindig a legrosszabb forgatókönyvre számítunk, amikor megtérülést kalkulálunk.
  • szocske

    vannak is már és épülnek is ilyenek, ez épp egy friss hír, ráadásul azt írják EU pénz nélkül, simán üzleti alapon:
    minap.hu/cikkek/naperomu-epul-sajobabonyban

    Ami engem meglep, hogy nekik sem sikerült 400ezer/kWp alá nyomni a költséget, pedig ez ma már egy 5kWp házi rendszernél is elérhető

    Az invertert azért nem érdemes légkondizni mert:
    – ha mindegyik egy központi helyen van, akkor túl hosszú a dc vezeték kell, ami nagy veszteség
    – 20 panelenként nem annyira érdemes mindenhová tenni 1-1 légkondicionált helyiséget
    – max. az inverter élettartama lenne hosszabb pár évvel, extra teljesítményt nem nyernél, ennél jóval többet buknál a 15 éves légkondizáson

    Ami esetleg érdekes lehet, a panelek hűtése.
    Nagyüzemben nem nagyon van melegvíz igény, de házi méretre léteznek ún. hibrid panelek, HMV-t csinál, és közben hűti a napelemet. Eddig nem terjedtek el, vmi biztos nem jó velük

  • szocske

    ami miatt megérheti helyben a háztetőn, de nem éri meg nagyban:
    amit elhasználok én és a szomszédok, azon az áramon nincs jelentős szállítási veszteség.
    Ha nagy központi napelem farmok lennének, akkor lenne.
  • W_B

    “En nem annyira vagyok bizakodo, hogy a teli/nyari szakadek athidalasanak az eszkoze az akkumulator lenne.”

    Azt én sem mondtam, mivel szvsz teljesen kizárt.

    “Akkor mar inkabb valamilyen kemiai atalakitas, pl. hidrogen gaz, vagy DMFC alkalmazasa. Bar, a tarolas ekkor is oriasi terfogatot venne el.”

    Ezen nagyon sok kutató dolgozik, de nincs rá jó megoldás.

    A metánnak is van egy pár bibije, pl. az elektromos áram –> metán konverzió kb. 50% hatásfokú, majd metánból gázturbinával vissza elektromos árammá szintén kb. 50%, tehát az eredő hatásfok 25%, plusz elég költséges technolóia szükséges hozzá.


    “Ha nem lesz szaldó, akkor az éjjel-nappalt kisimító akkura nagy eséllyel be kell majd ruházni, a téli-nyári különbséget persze nem tudjuk megoldani.”

    Szerintem így sem érné meg az akku.

  • szocske
    Az “Aha” tarifa tényleg mókás, nem tudom hogyan lett az “A”-ból “Aha”, valami helyesírásellenőrző/automatikus kiegészítés tréfálkozhatott… A word fájlomban még “A” szerepel.

    ha nem túl macerás, ezt tudnád javítani?

  • BTM
    : “Vesz az ember egy hotarolot, + villanybojlert, es azzal futeni a hazat.”
    Mielőtt belevágnál, konzultálj egy épületenergetikussal. Mekkora fűtési teljesítményre van szükség az ingatlanon jelenleg? Gyanítom, hogy nincs akkora bojler, ami kifűtené a házat.
  • BTM
    : Lehet, hogy nem Magyar Naperőmű Rt-nek hívják, de a Mátrai Erőmű nemrég létesített egy 16MW méretű napelemparkot. Aztán amikor jobban süt a nap, kevesebb lignitet lapátolnak a kazánokba.
  • szocske
    @w_b mai árakon nemigen érné meg éjszakára sem akkuzni, de
    – ki tudja mikor szűnik meg a szaldó, és mennyi lesz akkor az akku. Még az is lehet, hogy akkor majd megéri.
    – azzal riogatnak, hogy egyre több áramszünet várható, mert spórolnak a hálózati fejlesztéseken a szolgáltatók. Ha akkuzok az éjjel-nappak kisimítása miatt, akkor ezektől is megóvom magam, ráadásul ha van akkum, akkor is tud termelni a napelem, amikor a hálózatból nem jön áram (ugyanis jelenleg olyankor az inverter lekapcsol biztonsági okokból!). Szóval az akku megtérüléséhez ezt a tényezőt is hozzá kell adni, csak ez megint nehezen forintosítható, mert ki tudja hány óra áramszünet lesz évente, és az mennyire érint engem kellemetlenül (pl. ha órákig nincs áram, akkor gázfűtés sincs, hisz nincs keringetés)…
  • szocske
    eszembe jutott még egy érdekes tényező a megtérülési számításhoz, amit ha jól emlékszem még senki sem vetett fel eddig:
    mennyire csökken a napelemek ára?
    Ha ma az én rendszerem 1M Ft, és évente 100 ezer értékű áramot termel, de én még hezitálok vagy tudatosan kivárok, és csak 1 év múlva veszek egy ugyanekkora rendszert.
    Ha a rendszer ára 1 év múlva csak 900 ezer Ft, akkor én vesztettem 1 évet a rendszer élettartamából és a 100 ezer forint kamatait is, hiszen amit 1 év alatt megspóroltam a villanyszámlán, ugyanazt visszakapom az 1 évvel későbbi telepítéssel…
  • W_B

    “mai árakon nemigen érné meg éjszakára sem akkuzni, de
    – ki tudja mikor szűnik meg a szaldó, és mennyi lesz akkor az akku. Még az is lehet, hogy akkor majd megéri.”

    Még az is lehet (legalábbis matematikailag nem kizárt), hogy Mátyás király mindjárt besétál az ajtón. 🙂
    Egyelőre nincs itt Mátyás király, tehát ne számoljuk vele, azt vegyük alapul ami VAN, és ami valószínű.

    “– azzal riogatnak, hogy egyre több áramszünet várható, mert spórolnak a hálózati fejlesztéseken a szolgáltatók. ”

    Minden _lehet_, MadMax is lehet. Nálunk az elmúlt években nem volt áramszünet.
    De ha feltétlenül az áramszünetre akarsz készülni, akkor érdemesebb venni egy generátort.

  • Guest
    Szerintem villanyautó mellé a legokosabb beruházni egy ilyenbe. 5 éven belül remélhetőleg mindkettő ára esik annyit, hogy gazdaságilag is racionálisan lehessen belevágni.
  • mage

    Már, hogy ne lenne gázfűtés, ha elmegy az áram. Úgy hívják gáztűzhely. 🙂

    Viccet félre téve, nagyon jó kis cikk, sok ilyen kellene még.

  • debora
    Amíg kb. 12000,- forint / hó a villanyszámlám, egyszerűen nem éri meg. Főleg, hogy évente és akár visszamenőleg változnak a jogszabályok.
    Szemmel láthatóan csak a retorika szintjén megy az újratermelődő energia hasznosításának elősegítése.
  • Deviáns
    Bocs mindenkitől, az elküldés után én is észrevettem a hibát. Akkor egy új számítás:

    Havi kb 5000Ft villanyszámla esetére

    Forrás: napelem-szereles.hu/images/ajanlatok/arajanlat_1,5_kW-os_napelemes_rendszer_szerelesehez_telepitesehez_alapminosegu_anyagokkal.pdf

    1,5kWp ára: 900eFt-1M*3%-> 27e-30e Ft
    1,5kWp termel 60-67500 Ft

    67,5e-27e=40,5e
    900e/40,5e =22,2 év megtérülés.
    Ez messze van a 12 évtől. Mondjuk a Fundamenta tényleg sokat javíthat rajta. úgy már csak 15 év lenne a megtérülés.

  • szocske
    @w_b szerencsés helyen élsz.
    Nálunk volt idén 3-4 alkalommal.
    Volt közte 1-2 órás kiesés is, és majdnem egész napos áramszünet is.
    Régen csak abból láttam, hogy újra be kell állítani az egyik órát, és nem tudtam, hogy 1 perc vagy 5 óra volt, mert nap közben volt, amikor dolgoztam.
    Mióta napelem van, már pontosabban látom azon, hogy bár hétágra sütött a nap, mégis alig termelt a napelem.

    Persze csak az áramszünet miatt jobban megéri generátort venni.
    De ha összeadom azokat az előnyöket, hogy
    – akkuval nappal megtermelem éjjelre is az áramot (nyilván ha már nincs szaldó)
    – mikor áramszünet van, akkor sem olvad le a fagyasztóm
    – mikor áramszünet van, akkor sem csak dísz a háztetőn a napelem

    Akkor már lehet, hogy inkább az akkut választom.

  • szocske

    Pontosan, ebből a példából nagyon jól látszik, hogy inkább nagyobb rendszert érdemes telepíteni.
    1,5kWp ára 0,9-1M
    3 kWp ára 1,3-1,5M
    5 kWp ára 2-2,2M

    A példádban szereplőhöz képest kétszer annyiba kerülő rendszer háromszor annyit termel, ami azért jelentősen csökkenti a megtérülést.

  • Hudi
    @w_b:

    “Nálunk az elmúlt években nem volt áramszünet.”

    Úgy érted, hogy te nem tapasztaltad, vagy valami folyamatosan monitorozta és ez alapján állítható, hogy pár másodperces kimaradás se volt ?

    Én általánosságban (Mo. 99%-n, lakossági ill. nem kritikus üzemi helyen) úgy vélem hogy tervezett vagy nem tervezett módon éves szinten átlagosan pár órás üzemszünet most is van. Ha ez éjszaka történik vagy amikor nincs otthon senki és nem túl hosszú ideig akkor legtöbbünknek persze nem okoz gondot (fagyasztó 12-24 óráig birja, egy riasztó csak harmad annyi ideig, router majd újra indul). Viszont az időjárási viszonyok szélsőségesebbnek tűnnek és a hálózati fejlesztési és karbantartási költség is redukált ebből eléggé valószinűsithető hogy átlagosan több üzemszünetre érdemes számitani.

  • L70
    Mindenképpen nagyon hasznos a cikk és a hozzászólások, jó eltesszük, egyszer még jól jöhet.

    Tervezzük, hogy házba költözünk, és azt látom, hogy pusztán költség/haszon elven jelenleg nem éri meg, talán majd pár év múlva mást hoz a számítás.

    Ha valamikor ki lehetne bővíteni a leírást a napkollektor esetére is, az nagyszerű lenne.

  • Nűnű
    Felmerült a kérdés, de nem lett megválaszolva, hogy az elektromos autót lehet róla tölteni?
    Tudom, hogy inkább nappal használjuk az autót, és éjjel töltenénk, de valahogy mégis.
    Vagy nem is igazán tétel az autó fogyasztása?
  • szocske
    A napkollektorról szerintem nem nagyon van mit írni, a családok többségének a megtérülése valahol a 50 év és a végtelen között szóródik…
    Esetleg kivétel:
    – olcsó házibarkács módszerekkel készült kollektor
    – ha valaki valamiért jelenleg nagyon drágán állítja elő a meleg vizet és ezen nem is tud változtatni..
    – extrém sok meleg vizet felhasználó családok
  • szocske
    @nünü amíg van szaldós rendszer, teljesen mindegy, hogy mire használod.
    A rendszer méretének növekedésével csökken a fajlagos költség, így minél nagyobb az energiaigényed, annál inkább megéri.
    Ha e-autót töltesz, akkor valószínűleg jó nagy lesz a fogyasztásod, így ha van elég pénzed és elég nagy déli fekvésű háztetőd, akkor sokkal Neked hamarabb megtérül, mint aki kevés áramot fogyaszt.

    Szaldós rendszer nélkül már érdekesebb kérdés, az e-autó akkuja elvileg tárolhatná a nappali túltermelést, ha az autó akkor lenne otthon. Éjszaka dolgozó taxisok előnyben 🙂

  • Kiszamolo
    Én is írtam már róla, ezer év és megtérül a tizede.

    Apósom vett kollektort, nagyjából ablakon kidobott pénz egy az egyben.

  • drtothr
    Nűnű: Egy tisztán elektromos hajtású BMW i3 valós fogyasztása 100 km-re 15.3 kWh.
    Viszont a feltöltés esetén erre rá kell számolni átlag 25% töltési veszteséget.
    Vagyis 19.12 kWh-t kell rátölteni az autóra 100 km-enként.
    Ez majdnem “teli tank”, mert vegyes használatban kb. 130 km-t tud a gép.
    (Ezek nem katalógusadatok, amik szebben festenek ennél, hanem tesztelés alapján megadottak.)
    Lehet otthonról tölteni az autót, jó 2,5-3 kW teljesítményen ketyeg ilyenkor a töltő.
  • mzsombor

    Az általad írt rendszerárak alapján ma kb úgy lehet kalkulálni, hogy az árból 300e Ft a “fix” rész, és e felett van még 350e Ft költség kWp-enként. Ha ezt a képletet használjuk, akkor 1,5-5 kWp között jó közelítéssel meghatározhatjuk a rendszerárat.

    Kiszamolo, már készülök egy részletes excellel, ami megtérülést számol, figyelembe véve a tőkeköltséget, amortizációt, különféle fogyasztási profilokat (ha pl. éjszakai áramot is szeretnénk kiváltani), várható hozamot, az áram árának változását, a telepítési adottságokat (mert nem mindenki tud ideálisan telepíteni, ez is ronthatja a megtérülést) stb. Lesz benne lakástakarékos, és a nélküli verzió is. Aztán akkor mindenki számolgathat, hogy NEKI megéri-e. 🙂

  • Csb
    Amerikaban Elon Musk másik cége, a SolarCity ingyen telepit napelemet, majd használati dijat szed, tehát megéri nekik, A napi elraktározásra ott lesznek a Tesla Power Wall tipusu termékek, és az elektromos autók terjedésével az aksik is jobbak lesznek. A nyári téli miatt az átvétel tényleg kényes kérdés, és a raktározás is. De az energia ingyen van és ha elég sokan választják akkor az olajfüggöség csökken és a lobbierö a visszavásárlásra nö. Aztán ha már van akkor növelheted a fogyasztásod a fütés áttételével, csökkentve a költségeid.
    Összeségében Mo-n kockázatos, de valószinüleg megéri.
  • Janos82
    :

    Ahogy no a napelemesek mennyisege, ugy lesz egyre nehezebb a szolgaltatok helyzete. Nagyon jol meg lehet figyelni, hogy ott draga az aram, ahol sok a megujjulo ( Nemetorszag, Dania ) .

    A baj az, hogy amikor sokat termelnek a napelemek, akkor nincs lehetoseg a tarolasra, es az arampiacon esik emiatt az aram ara. Viszont nem tud minden eromu leallni, ilyenkor eladjak kulfoldre olcson. Aztan jon az, amikor a napelemesnek kell az aram, ilyenkor meg kulfoldrol kell vasarolni, tipikusan dragan.

    Szoval a napelem terjedesevel a rendszerkockazatok nonek, ugyhogy en inkabb a szaldos elszamolas visszaszorulasara latok eselyt. Persze ha lesz olyan tarolasi lehetoseg, ami kelloen jo es olcso, akkor ez se jelenthet majd gondot.

    Es nem, nincs ingyen a napenergia, mert beruhaztal, es valamikor majd le kell bontani meg addigis karban kell tartani.

  • Gyula
    @w_b
    A DMFC elvileg mindket iranyba mukodik.
    Ha Metanollal eteted, akkor aramot ad ki, ha pedig aramot tolunk bele, methanolt keszit a levego CO2-jabol illetve vizbol.
    A gond az vele, hogy nem tiszta metanollal mukodik, hanem metanol vizes oldataval, 4-5%-os oldattal.
    Ez ujabb problemat vet fel, mivel a raktarozasnal az energisuruseg egybol 1/20-adara esik vissza. (100l oldatban csak 5l az effektiv energiatarolo kozeg)
    Az atalalkitas hatasfoka szerintem nem akkora gond, ha az aram kvazi “ingyen” van, mondjuk napelembol. Ekkor mindezt lehet kompenzalni a rendszer meretevel.
    Ahogy en tudom, a gazturbinas eromuvek hatasfoka siman 90% felett van.
    A FOldgaz rendszernek a nagy elonye, hogy nem kell hozza kiepiteni sem kulon eolszto sem tarolo infrastrukturat.
    Sot, az AUDI mar csinalt mesterseges benzint es gazolajat is. Azokat meg aztan igazan konnyu kezelni.
  • szocske
    köszi, ezek hasznos adatok…

    Ez alapján, ha valaki szinte minden nap lemeríti és feltölti az e-autóját, amíg van szaldós elszámolás, napi 20kWh áramra van szüksége, az egyéb fogyasztásán felül, így csak az autó töltéséhez kell egy 6-7kWp rendszer, ami legaláb 2,5M Ft.

    Ha szaldó nincs, akkor én inkább a nyári átlagot méretezném 20kWh-ra, erre elég lenne egy 3,5kWp rendszer is.

  • Gyula
    Aramszunet:
    Azert itt mindegyik megoldasnak vannak olyan pontjai, amire figyelni kell!
    – Akkumulator(olom): Erre a celra SOLAR akkukat kell venni, amik birjak a melykisulest. Egy normal auto akku igen hamar belepusztul, ha az akkufeszultseg egy bizonyos szint ala csokken.
    Ezen kivul a ciklusok szama is korlatos. 1000 toltesi ciklus az nagyjabol 3 ev, 2000 pedig mondjuk max 7. Es egy ilyen rendszer, amivel akar sziget uzemben is mehet egy haz, szerintem siman belenyal a millios kiadasba. (Rosszabb esetben 3 evente)
    – Liion akkuk: En meg nem lattan az Elon Musk fele akkupakkon kivul Liion alapu tarolorendszereket. Itt gyakorlatilag cellankent kell figyelni a homersekletet, mert a lithiumos cella akar meg is gyulladhat. Ez nagyon dragava teszi s rendszert.
    Szoval, az akku cska akkor eletkepes, ha nincs vetezetek a kornyeken (sziget uzem).
    Folyt.
  • szocske
    ha csak a raktározás a gond, akkor egyszerű a megoldás: szeszfőzde 🙂
    azaz le kell párolni, pl. napenergiával fűtve, amikor épp túltermelés van 🙂
  • Gyula
    …folyt.
    Pl. ha valaki vesz egy tanyat az alfold kozepen, es az ottani szolgaltato kozli, hogy szivesen visz oda aramot, ah a tulaj letesz 40 millio HUF-t a bekotesert.
    AKKOR megeri a sziget uzem.
    Az aggregatorok:
    Szerintem ezek a legjobbak a hosszabb aramszunetek atveszelesere.
    Amire figyelni kell:
    – a mai “szuper” benzinek sajnos kb fel ev alatt megromlanak (kivalnak beloluk a szupi adalekok), tehat a benzint a gep mellett, kannaban kell tarolni, amit fel evente cserelni kell.
    – Valtoztatni celszeru a haz elektromos rendszeren, azaz kell egy magneskapcsolo a villanyora utan, ami fizikailag levalasztja a belso aramkort a szolgaltato rendszererol aramszunet eseten.
    – Erdemes priorizalni a fogyasztokat
    – Legfontosabbak:
    – Futes. hiaba van gaz, ha nincs aram, nem megy a vezerles meg a szivattyu sem.
    – Hutoszekreny
    – Alapveto kenyelmni dolgok, vilagitas stb
    folyt.
  • Gyula
    folyt.
    – Maradek. amiknek mar tenyleg durva beruhazassal lehet csak biztositani a funkcionalitasat. Ilyenek pl a porszivo, hajszarito, villanysuto, legkondi. Illetve altalaban MINDEN, ami 1kW feletti fogyasztassal rendelkezik.
    Szerintem, ha valaki aramszunet biztos rendszert akar, akkor erdemes meg venni vagy tobb kis teljesitmenyu UPS-t vagy egy nagyobbat venni.
    Illetve meg erdemes az egesz haz/lakas vezetekeleset megfeleloen kialakitani, hogy a kulonfele szintek szet legyenek valasztva. Ez pedig megint nem olcso.
    Azonban ilyen esetben a koltsegeket nem szabad szamolni.
    Egy aggregatoros/UPS-es kWh nagyon draga.
  • Béci
    Én a napelemes nyári túltermelést fűtésre használom. Először is, fűtöm vele a konyhát, mert növeli a sütés-főzés hatásfokát (ti. ha melegebb a helyiség levegője, akkor kisebb a disszipáció). Asszonynak eleinte furcsa volt, de már megszokta.
    Másodsorban pedig a teljes ház fűtése kánikula esetén a legjobb, mert ha a benti hőségből kimegyünk, akkor “hűvösbe” megyünk. Ha kint van 30 fok, akkor bent csinálok legalább 35-öt. Nem mindegy a hőérzet. Szomszédok csodálkoznak mindig, hogy mi hogy bírjuk a nyári nagy melegeket. Hát így!
  • W_B

    “– akkuval nappal megtermelem éjjelre is az áramot (nyilván ha már nincs szaldó)”

    “Ökölszabály”, hogy az akkuk az élettartamuk kevesebb értékű áramot tudnak tárolni, mint a bekerülési költségük: innentől nem éri meg akkuval otthon áramot tárolni, HA van vezetékes.

    “– mikor áramszünet van, akkor sem olvad le a fagyasztóm”

    Hányszor olvadt le eddig a fagyasztód ? Ilyenkor egyébként az áramszolgáltató kifizeti a kárt.


    “Úgy érted, hogy te nem tapasztaltad, vagy valami folyamatosan monitorozta és ez alapján állítható, hogy pár másodperces kimaradás se volt ?”

    A rádiós ébresztőóra 1 mp-es áramszünet esetén is 00:00 -ra vált, tehát -ha akarod- ez monitorozza.

  • szocske
    nyilván meg lehet bontani a rendszert, és kiépíteni a házban egy szünetmentes kört.
    A villanytűzhelyt és a klímát nem feltétlenül a “piros” konnektorba dugnám, de a világítást és a fűtés keringető szivattyúját igen.
    Az akku méretezése szintén ár- és igényfüggő.
    Egy irodaház szünetmentes rendszere tudtommal tartalmaz akkukat és generátort is.
    Itt pl. némi kockázatelemzés után a generátort lehetne esetleg kihagyni a rendszerből, ha a megfelelő átkapcsolással a napelem áramszünet esetén az akkukat töltené.
    A generátor persze éjszaka és sűrű hóesésben is termelne, de ha vannak is áramszünetek, azok többnyire karbantartással kapcsolatosak, így nappalra esnek, tehát elég lehet kisebb akku és hibrid üzemű inverter. A hóesés miatt még így is marad kockázat, kérdés mekkora.
  • drtothr
    Azért azt bele kell ám kalkulálni, hogy nem minden egyes nap autózik el az ember 100 km-nél többet. (130-140 km-nél többet meg nem is tud, mert a valóságban egy fullos feltöltéssel ennyit bír az akksi vegyes használat esetén.) Az általam megadott 19.12 kWh-s adat 100 km-re vonatkozott.
    Viszont ha az adott napon “csak” 46 km-t mész és fullos töltésről indulsz, akkor elég 8,76 kWh, ennél többet nem is tud felvenni a BMW i3 akksija! Ha visszatöltötted, hiába hagyod bedugva a töltőt, 3-4 W-on ketyeg, tehát lényegében nincs fogyasztás.
  • szocske
    ez jogos, de aki nem autózik legalább 100km-t naponta (mert pl. 50km-ről ingázik a munkahelyéről, vagy nagyon sokat kell munka ügyben szaladgálnia, pl. taxis), annak eleve nem érdemes e-autót venni pénzügyi alapon, jobban jár egy kedvező fogyasztású benzinessel/dízellel/hibriddel.
  • szocske
    @w_b Idén egyszer olvadt le a fagyasztó, amikor 12 órán át tartottak karban valamit, amiről úgy gondolták bőven elég úgy értesíteni, hogy a falu központjában kitettek egy cetlit a hirdetőtáblára.
    És nem tudja kifizetni a kárt a szolgáltató, mert a saját kertemben magamnak termelt biozöldségek ára a ráfordított munkát a mérnöki óradíjammal számolva sokszorosa annak, amit megtérítene 🙂
    Ha évente 1 ilyen eset van, nálam már magasan megtérül az akku ára, mert ez nehezen forintosítható kár számomra.
  • Hudi
    @w_b :

    Természetesen kérheted a szolgáltatót hogy fizesse meg a fagyasztó leolvadásii károdat, de:

    “Az áramkimaradás okozta kárt azonban nem minden esetben térítik meg a szolgáltató. Ha előre szólnak az áramkimaradásról, vagy rajtuk kívül álló okok – például a szélsőséges időjárás miatt – nincs áram, nem kérhető kártérítés. ”

    Szerencsés helyen laksz, hogy nálad az elmúlt években folyamatos volt az áramellátás, de máshol ez azért közel sem 100% (Én az elmúlt 3 évben kb. 3 félnapos tervezett karbantartási leállásba futottam bele és szerintem kétszer volt pár (tiz) perces üzemszünet. Ezen idő alatt országos szinten szerintem volt legalább 5 újsághír méretű (vihar utánni sok tucat lakást érintő sok órás) kimaradás is.

  • Janos82
    :

    es az elmult 10 evben hanyszor?:) Szerintem amit irtal az inkabb 5-10 evente egyszer van mint evente…

  • Handalamandala

    Hát te nem vagy normális. 😀
    Ezt a hőérzetesdit egy csésze forró teával is elérheted, mint ahogy teszik ezt Ázsiában a népek.
    Nem is jó kifejezés rád, hogy nem vagy normális, te ennél több vagy. 😀
  • szocske
    nem tudom, mert nem lakok itt 10 éve. Ahol korábban laktam szökőévente volt áramszünet, itt viszont sajnos néhány havonta van, igaz többnyire csak rövid kisesés. Olyan is van, amikor a 3 fázisból csak 1 esik ki.
    Azért remélem az idén nyári 12 órás előre nem rendesen kikommunikált karbantartás során javítottak valamit a szolgáltatáson és cserébe ritkábban lesz gond…
  • W_B
    @hudi

    12 óra alatt nem olvad le a fagyasztó, de ha Neked a saját biozöldségeid elveszítése akkora trauma, hogy megéri az akku beszerzése (és időnkénti pótlása!), akkor tedd.
    (BTW kiszámoltad már hogy ez kb. mekkora költséget jelent..?)

    A “pár (tiz) perces üzemszünet” -re sem érdemes (józan ésszel) akkupakkot venni, de persze ha lélegeztetőgéped működik otthon, akkor más a helyzet. 🙂

    Továbbléphetünk, vagy folytatjuk a szituációgyártást..?

  • drtothr
    Annyiban egészíteném ki a meglátásodat a véleményemmel, hogy csupán “pénzügyi alapon”, ahogyan írod is, e-autót venni véleményem szerint jelenleg senkinek sem érdemes!
    Aki túl keveset használja, az keveset spórol vele “üzemanyag szinten”.
    Aki többet használná, az csak szeretné, mert a 130-140 km hatótáv nagyon-nagyon kevés, egy taxis számára pl. ez totál használhatatlanná teszi az ilyen járgányt.
    “Pénzügyileg” a legtöbbet az tudja belőle kisajtolni, aki minden egyes nap kb. 130 km-t használja. De a jelenlegi ára, fenntartása, avulása miatt az e-autó nekik sem éri meg, ha csupán az anyagiakat nézzük.
    Amúgy príma gép 168 lóerő, extra remek gyorsulás, stb., de gazdaságosság szempontjából nagyon nem nyerő…
  • szocske
    elég szűk az a felhasználói kör akinek anyagilag megéri, az biztos.
    Aki minden nap elmegy az 50-60km-re lévő munkahelyére, így éves 25-30ezret biztosan megy, amikor elég is neki a 130-140 hatótáv, az évente 4-500ezret még a mai alacsony üzemanyagárak mellett is spórol + elvileg az egyszerűbb szerkezet miatt olcsóbb lehet a szervizelés is.
    Ha az ilyen felhasználó nem új e-autót vesz, hanem néhány éveset, akkor 2-3M lehet a felára az elektromos hajtásnak, szóval 5 év alatt megtérülhet a beruházás.
    Kérdés kibírja-e a pár évesen használtan vett autóban az akku még 5-6 évig…

    Taxi: Budapestre lehet, hogy kevés a 130-140, de egy nagyobb vidéki városban 80-100kmt megy egy műszakban egy taxis.
    Így naponta akár 2 műszakot is lenyomhat 2 sofőrrel, közte egy kis rátöltéssel, ilyen célra megérheti 5M-ért venni egy nissan leaf-et pl. egy 2milliós dízel golf helyett.