Napi ábra 01.22 Mennyi pénz áramlott tavaly a világ tőzsdéire?

Tavalyi év során 893 milliárd dollár áramlott a világ tőzsdéire, ez több, mint az a 785 milliárd dollár, ami az elmúlt 19 évben összesen befolyt ide.

Főleg ennek köszönhetjük, hogy az amerikai S&P 500-as index közel 27%-ot tudott hozni 2021-ben.

Share

31 hozzászólás

  • Nemtudom
    Ebből baj lesz!?
  • Copywriter
    Miklós, azért pár szót mondhatnál erről a dologról 🙂 Ez azért baj, mert … csomó pénz van tőzsdébe, aminek nagy része kisbefektetőké, akik majd elbukják? Vagy kiveszik és ingatlanba fektetik, ezzel még jobban felnyomják az árakat?
  • Indexkövető
    Ez biztos h jó szám, hiszen egy nagyobb alapkezelő többet kezel 5000mrd $-nál, BlackRock, Vanguard, Fidelity, State Street stb összesen 25-30e mrd $-t kezelnek.
  • Voldemort
    Vajon kamatemelés után látjuk-e ennek az ellenkezőjét? Sheeps gonna be sheeping
  • Laci bácsi
    Ez az egész tőzsdei mizéria egyre inkább egy pilóta játékra kezd emlékeztetni. Tartok tőle, nagy lesz itt a sírás-rívás, ha eljön az igazság pillanata. Sok embernek fog fájni a feje. A papírgazdaság halála úgy tűnik egyre közeledik. Miklós, szerinted mikorra várható? Idén, jövőre, vagy azután? Mi fog történni a pénzügyi, gazdasági szektorban? Minket magyarokat hogy fog érinteni. Hogyan lehet felkészülni rá? Írhatnál erről egy kis értekezést. Szerintem sokunkat érdekelne. Előre is köszönöm.
  • Z
    Gondolom ez azért baj (nem hozzáértőként), mert ennyivel nem termelt senki többet, hanem a mindenkinél növekvő extraprofit csak nyomtatott pénz, nincs mögötte semmi.
    A buborékok nőnek, az infláció nő.
    Utána jön a korrekció, minél magasabbról, annál fájdalmasabban. Elillan a rózsaszín köd, fejlesztések leállnak, visszaesés, munkanélküliség. Én eddig sejtem a sztorit. De azt még nem tudom felfogni, hogy a mindennapi életben ez hogy fog megjelenni, milyen hatással lesz rám. Mennyire drasztikusan kell ezt elképzelni. Olvasgatok, de jobban el kellene mélyülni a témában.
  • attila
    Én nyáron arra számítottam hogy a nagy USA segélyek kifutása után 3 hónappal érkezhetünk el a tetőhöz, s mivel új pénzek már nem jönnek illetve az inflációt kezelni kell vhogy ezért szépen leeresztik a lufikat. Az ilyeneket lassan nagyon nehéz leereszteni úgyhogy biztosan lesznek fájdalmas beszakadások is. Látva a “mire költesz” topikban azt hogy rengetegen hosszú távon tekintenek a coinokra, azt kell mondjam hogy valszeg azok találni fognak valamilyen egyensúlyi értéket ahonnan nem nagyon esnek tovább. Ellenben a mém részvényekkel. Szerintem eljött az ideje átülni osztalék rv-kbe külföldön és itthon egyaránt…..
  • B
    Hupi,
    Lassan bekerulnek a bitcoint erinto dolgok a kiszamolora is, penzugyi temakba is egyre tobbszor es tobbszor jon elo.

    Evekkel ezelott meglincseltek itt aki errol beszélt, mult heten meg kiderult hogy unokaocsemeknel az osztalyban revoluton veszik a kriptokat es tradelnek a gyerekek :))

    Erdemes visszanezni azok bankarok kijelenteseit 2017-2018 kornyekerol akik most pozitiv dolgokat mondanak a kriptokrol. Szerintem nagyon erdekes az egesz folyamat.

  • szorgos
    Szerintem itt a baj akkor lesz nagy, amikor a különböző nyugdíjalapok kezdenek el bitcoinba meg nft-be pakolni (nem tudom hogy most ezt teszik-e.
    Svájcban gyanúsan sok reklám ömlik a kriptavaluta befektetés-felhívással kapcsolatban, mintegy normalizálva a terméket.
    Nekem ez a bitcoin-rally a tech-lufihoz hasonlít. Nincs mögötte valós érték, semmire ömlik bele a pénz.
    Ha az én nyugdíjam azért lesz lenullázva, mert a hülye jampi egy éves bónuszért reorganizálta a nyugdíjalapom befektetési protfolióját hogy trendibb legyen, hát én… – úgyse csinálok semmit, csak nagyon keserű lesz.
    Persze tudom, öreg vagyok, meg maradi, de ami mögött nincs valós érték, az előbb-utóbb kikorrigál. Vagy új közgazdaságtant írunk…
  • attila
    Attól lesz vmi érték hogy mennyien hiszik el hogy hosszú távon is értéket fog képviselni és ez a cryptóknál úgy látom egyre nagyobb tömeget jelent. 2017-18-ban sztem sokkal kevesebben gondolták hogy hosszú távon lehet ennek értéke. Egy részvénynél a lefeleződés semmit sem jelent hosszú távon így a cinoknál sem látom ezt problémának….
  • Mark
    attól került be a bitcoin a kiszámolóba, mert egy TradingView-ról származó képen szerepel a bitcoin? Elképesztő, hogy egyesek mennyire bitcoin mániások. Ha meglátják valahol a “bitcoin” szót, rohannak kommentelni, hogy naugyeénmegmondtam. Mondjuk pont most nem értem mit keres itt egy bitcoint éltető, amikor az egy hónap alatt elveszítette az értékének a felét… Ja, hogy a tőzsdeindexek is estek közben (a VWCE 5%-ot)? Hát nem azt mondogatták mindig a bitcoin fanatikusok, hogy az a(z egyik) jó benne, hogy nem követi a részvények/tőzsdeindexek árfolyamát?
    Miért kell mindenhol, mindig megjelennie egy bitcoin mániásnak?
  • Igazmondó
    Ha globàlisan van felvett x dollár hitel aminek a költsège y dollár kamat, akkor ha vissza akarjuk fizetni az x dollárt az x+y dollárral tudjuk. A többit rád bízom….
  • Furamura
    Azért ennek nagyon nagy része sharebuyback a nagy cégeknél. Valamint a pénz bizonyos cégekbe áramlott és nem a piacba tisztán bár szerintem ez a szám nem jó mert, ha nézzük META, TESLA, MSFT mennyit ment azok trilliárdok.

    Igazmondó
    2022-01-22 at 14:50
    Ha globàlisan van felvett x dollár hitel aminek a költsège y dollár kamat, akkor ha vissza akarjuk fizetni az x dollárt az x+y dollárral tudjuk. A többit rád bízom….

    Erre válaszul kihagytad az inflációt felveszek X hitelt azt ynal fizeted ami a US10 year Treasury bill 1.98% körül lesz a csúcson wall Street consensus alapján az alap estimated infláció pedig legalább 2.6% lesz hosszú távon szóval minden évben többel csökken a hitele mint amennyi a kamat.

  • Zsolt
    A profit nagyobb es tobb embernek van penze. Ha dragak is a reszvenyek majd utoleri a profit az arazast. Kicsit komolytalan, hogy evek ota a lufi igazolasa megy de 10% korrekcional nagyobb nen volt.
    A coinoknak meg akkor van erteke ha adnak erte penzt. Es marpedig adnak, es van ra kereslet. Egy kosaras kartyaert es adhatnak sok penzt pedig nem sokkal hasznosabb.
  • Olvasgató
    …nem túl rózsás! Ennyi tőke menekült a részvénypiacokra, csak mert “nincs alternatíva”? …Most akkor megjelent a combosabb infláció és a FED-nek elfogytak az eszközei? Nullkamatról lehet csökkenteni? Nem? Emelni kell, hogy fékezzék az inflációt? És itt már, mint QE, nyomtatni sem mernek?

    Mi lesz ebből?

  • Tp
    Nem ugy volt, h szombaton nincs post? 🙂

    Rossz napra időzítettem, bocsi.

  • V.A.Laki
    : Valoszinuleg sokaig velunk marad az inflacio. Ha a FED meg akarja allitani az inflaciot, akkor fel kellene emelniuk az alapkamatot legalabb az inflacioig, mondjuk olyan 7%-ig. Itt mar realis az esely, hogy megszunik az inflacio. Tegyuk fel, hogy ezt meg tudjak ugy lepni, hogy kozben nem omlik ossze a fel vilag. Tegyuk fel, hogy valahogy sikerul nekik.

    Ekkor mi van? Az amerikai allamadossag fedezesere kibocsatott uj kotvenyek is 7% korul forognak majd, vagyis a kotvenyek tulajdonosai azt fogjak atelni, hog az amerikai kormany onti a nyakukba a penzt. Egy inflacios kornyezetben. Ami ugye tankonyvi defincio szerint inflaciot okoz …

    Ezert mondjak sokan, hogy a FED majd hatalmas izmozasba kezd, felemelik az alapkamatot combos 2%-ig (ami nem lesz egyszeru, sok minden bele fog remegni), aztan rajonnek, hogy semmi de semmi eszkoz nincs a kezukben, hogy barmit is tegyenek.

  • AmG
    ne keverd a cég értéknövekedését, és a bele áramlott tőkét.
    Ha van egy cég az árfolyama 1.000 forint és van 10.000.000 részvénye, akkor a cég értéke 10 milliárd forint.
    Ha veszek belőle 500 db-ot 1.000-ért, majd 500 db-t 1.050-ért és 500 db-t 1.100-ért (felfelé lépkedve az ajánlati könyvben), akkor beáramlott összesen 1,575.000 forint. Záráskor az árfolyam 1.100 lesz, és a cég piaci kapitalizációja 11 milliárd. Pedig NEM áramlott be 1 milliárd, csak 1,5 millió.
  • Amg
    ne keverd a cég értéknövekedését, és a bele áramlott tőkét. A kettő eltér egymástól.
    Nem is nagyon szeretem, amikor egy cégnek a piaci kapitalizációját emelik ki, mert az sok információt nem ad, ellenben nagyon félrevisz.

    Ha van egy cég az árfolyama 1.000 forint és van 10.000.000 részvénye, akkor a cég értéke 10 milliárd forint.
    Ha veszek belőle 500 db-ot 1.000-ért, majd 500 db-t 1.050-ért és 500 db-t 1.100-ért (felfelé lépkedve az ajánlati könyvben), akkor beáramlott összesen 1,575.000 forint. Záráskor az árfolyam 1.100 lesz, és a cég piaci kapitalizációja 11 milliárd. Pedig NEM áramlott be 1 milliárd, csak 1,5 millió.

    (nem vagyok benne biztos, hogy megjelenik, mert először FireFox-ról írtam, az nem jelent meg, majd Chrome-ról, akkor az írta duplikáció, most újra beküldöm kicsi másképp… valami lesz)

  • mad823
    Hát ugye magasról lehet nagyot esni. 🙂 Illetve minden hepe után jön egy hupa. Szóval akinek van, az most gyanítom elkezd eladni, ez egy picit jobban megdönti majd a lejtőt. Aki meg venne, az picit dőljön hátra, popcorn-t elő és várja a lejtő alját.
  • naa
    Nekem gyanús az első ábra. Mi az, hogy az “inflow” 0 körül ingadozott 2021-ig? Miután az utóbbi évtizedben erről beszélünk, hogy a nyomtatot pénz keresi a helyét és viszi fel a tőzsdeindexeket, főleg az amerikait…

    Egyáltalán mit is mér ez az “inflow? Ha pénzt adok részvényért, akkor a pénz az előző tulajhoz kerül, aki elad – a tranzakció során nem került új pénz a “tőzsdére”, hol van itt az “inflow”? Minden részvényt egyszerre el is adnak meg meg is vesznek. Nincs olyan, hogy “megvették”, valaki al is adta ugyanakkor.
    Új pénz akkor kerül oda, ha új bevezetés, IPO van (?), de ott is a pénz a bennfentesnek megy, nem a “tőzsdére”. Ha a vállalat visszavásárol részvényt, akkor pont hogy pénzhez jut a “tőzsdéről”, amit aztán elkölt valamire.
    Azt nézzük itt, hogy mennyit utalnak be/ki brókerszámlákra/ról aggregáltan? Hogy lehet ezt mérni egyáltalán?
    Mit mutat pontosan ez az ábra?

  • Nincs
    Azta! Milyen szép egyre erősödő szinusz hullám.
    (Vegyiparban egy ilyen görbére azt mondanánk h hát ez mindjárt szétrázza magát. )
  • Surci
    Az a vicc hogy 2012-től felfelé szinte minden évben annyit emelkedett a S&P500, amennyi az adott évi QE pénzöntés mennyisége volt nagyságrendileg. Az elmúlt két évet meg a S&P fel se tudta szívni, ment már mindenbe ingatlantól kezdve a kriptoig.

    Kérdés mennyire lesz fontos a FEDnek az infláció, és hogy fontosabb-e mint a tőzsde. Azért az USA-ban rengeteg embernek van a megtakarítása, nyugdíja, egészségbiztosítása stb… a tőzsdén, illetve az ingatlanpiaci buborékkal is jól járnak az idősebb generációk. Eddig egy bizonyos szint alá (AVWAP -érték) nem eshetett a piac, mert a FED 2008-tól kezdve mindig megvédte. Csak akkor nem volt fogyasztói infla.

    Elég egyértelműnek tűnik hogy választani kell, vagy a kamatemelés + tapír és csődhullám + feleződő tőzsde, vagy jönnek az újabb QE-k és az évi 8-10% infla, ár-bér spirál, stb…

  • Anton von P
    A 2011-es csúcshoz kèpest a következő csúcs (2014) is 3x-ozódás volt, mint most.
  • ROLL21
    A pénz, a deviza, számomra egy igen érdekes dolog.
    Olyan mint a kereszténység, vagy a budhizmus, vagy egyébb bármelyik vallás a világon. Az emberek belé fektetet hite tartja életben.
  • tücsök és bogár
    Egyébként kíváncsi vagyok, hogy a IT-ban elérhető magas fizetések mennyire származnak ezekből a pénzekből. A nasdaq-on sok olyan veszteséges informatikai cég van (meme/growth stocks) aminek az részvényárfolyamát megtöbbszörözte az olcsó pénz. Ilyen felelőtlenül befektetett pénzekből könnyű az IT-sokra licitálnia a cégeknek.
  • Husz János Puszita
    Én már egy ideje hátradőltem és várom mi lesz a kimenetel. Ilyen nagyszabású és világszintű monetáris kísérlet nem volt még a történelemben. Lássuk, el kell-e égetnem a végén a közgáz diplomámat. 😀
  • alapos
    “Egyébként kíváncsi vagyok, hogy a IT-ban elérhető magas fizetések mennyire származnak ezekből a pénzekből”
    IT-ban dolgozok, magas fizetésérért, de szerintem megnyugodhatsz, hogy ezeknek a pénzeknek töredéke jut az alkalmazottakhoz fizetés (vagy bármi más) formájában.
  • Okoska törp
    “Ha veszek belőle 500 db-ot 1.000-ért, majd 500 db-t 1.050-ért és 500 db-t 1.100-ért (felfelé lépkedve az ajánlati könyvben), akkor beáramlott összesen 1,575.000 forint. Záráskor az árfolyam 1.100 lesz, és a cég piaci kapitalizációja 11 milliárd. Pedig NEM áramlott be 1 milliárd, csak 1,5 millió.”

    Magyarázd már el, hogy áramlott ez a pénz a céghez? A részvényeket a tulajok adják-veszik egymás között. A cég bankszámláján ez egyetlen pillanatot se töltött el. (Hacsak nem bocsát ki a cég új részvényeket.) A cég az operatív eredményének visszaforgatásából és hitelekből szokott nőni. Majd ezt a növekedést értékeli a piac és lesz egyre nagyobb a cég kapitalizációja.

  • Farhátisztán
    Remek összeglaló!
    Köszi!
  • tumpara
    Kiszámoló: az első mondatban az “ugyanide” egy szó. Csak nagyon terjed ez a baromság.