MNB versenyképességi program
Ma jelent meg az MNB versenyképességi programja, ami 330 pontban vázolja fel, hogyan lehetne versenyképesebb az ország.
Vannak benne olyan dolgok, amiket már harminc éve mindenki megfogalmaz, mégse történik semmi komoly áttörés, mint például az állami bürokrácia csökkentése és az adózással töltött idő jelentős csökkentése a cégek életében. Mást ne mondjak, lassan 25 ígérgetik, hogy a járulékokat elég lesz egy számlaszámra elküldeni és majd a NAV ha akarja, szétkönyveli. Most minimum öt számlaszámra utalsz, van amelyikre havi ezer forintot. Ha ehhez kevés volt negyed évszázad a számítógépek korában, nagy illúzióim nincsenek.
Vannak benne olyan dolgok, amiket egy huszárvágással meg lehetne oldani, mint például a túl drága bankszámlák egyből olcsóbbak lennének, ha kivezetnék a tranzakciós adót. Annak bevezetése előtt jóformán minden banknak volt ingyenes számlacsomagja, azóta nem igazán találni ilyet.
Vannak olyanok is, amikkel nem értek egyet, mert például miért kellene az szja-nak 10% alatt lenni, amikor az az adóztatásnak szinte csak a legkisebb szelete, ráadásul a fizetésből levont összegek közül is a legkisebb. Persze, a szavazásra jogosult állampolgár azt látja, amikor ránéz a fizetési papírjára, abba pedig bele sem gondol, hogy 27% áfát adózik akkor, amikor elkölti a pénzt.
Egy cégek számára kötelező honlapnak sincs értelme, akinek most sincs, annak ezután sem lesz. Ha kötelező lesz, csinál valami értelmetlen, használhatatlan valamit, hogy ne lehessen megbüntetni, hogy nincs. De se érdemi információ, se frissítés, semmi nem lesz ezeken a honlapokon.
Ennek ellenére vannak benne jó ötletek, például hogy ne kelljen lakáshitel felvételekor mindenkinek közjegyzőhöz futkosni, legyen egy központi digitális platform, ami kiváltja a közjegyzői bejegyzést.
A TBSZ számla működésének újragondolása, ne legyen ennyire bürokratikus és nehézkés a számla megnyitása és vezetése. Jóléti alap létrehozása, ami egy egybegyúrt önkéntes pénztár-szerű valami lenne. A NYESZ számla marhaságának a kijavítása, ahol valamiért a tőzsdei osztalék adóköteles, szemben minden más nyereséggel. A több éves állampapírok kamatainak automatikus tőkésedése, hasonlóan a mostani babakötvényhez.
Akinek van kedve, olvassa végig a kiadványt.
Egy mondatból még semmi sem érdemes kibogarászni, de vajon a Jóléti Alap az ÖNYP+EÜ pénztárak helyett lenne vagy azok mellett?
1. Az ÁKK rendszeresen időzíti új sorozat bevezetését egy korábbi sorozat lejárata utáni 2. napra. Mivel a rendszerük nem képes T+2-re árat jegyezni, de a régi sorozatot már felfüggeszti, rendszeresen kell 2 napig ingyen finanszírozni az államot, ha pl. nincs alternatív értékpapír (pl. 5 éves prémium, vagy eurós állampapír). Az ilyen lenyúlásokat is ki lehetne vezetni a rendszerből.
2. Minden év január 2-n személyesen kell bemenni egy újabb TBSZ-t megnyitni, miközben bankok már online nyitnak számlát akár új ügyfeleknek is.
Jaj nem igaz, ezt már hány éve ígérgetik?
Kezdhetnék a sok kis adó megszüntetésével, gondolok ilyenekre hogy évi 5000 Ft-os kamarai hozzájárulás. A közszférából tömegeket kéne átterelni a versenyszférába, állam is spórolna, munkaerőhiány is enyhülne. Még a Lázár is beismerte nemrég, hogy csak ígérgetik ezt de nem csinálták meg.
Az a baj vele, hogy az utolsó 5 pont/témakör (egészség, oktatás, kutatás, bürokrácia, infrastruktúra/energia) teljesen szembe megy azzal, amit a kormányzat csinál, hírdet és gyakorol. Egyébként nagy valószínűséggel emiatt nem működik az első 7 pont, mert hiányoznak ezek az alapok..
Sok sikert kívánok az MNB-nek a kormányunk felvilágosításában.
Mi lesz a pontos tövényi szövegszabályozás? Kire vonatkozik, kire nem, mik a részletek, hogy lesz megvalósítva és még számtalan kérdés. Ez eddig nem program, csak ötletelés. Aztán láttuk már ezektől a fideszes arcoktól, hogy a jó ötleteiket is mérhetetlenül ostobán és arrogánsan implementálják, ami többet visz mint hoz.
Lesznek ebből még konfliktusok, mert a versenyképességi fordulat nem fog nagyon passzolni a gazdasági növekedési tervhez. Főleg, hogy Matolcsi elég erősen rivalizál Vargával. Lesz itt még házon belüli harc, de majd a nagyfőnök eldönti, hogy kinek van igaza. Ő úgyis ért mindenhez is.
Ausztria utolérése meg egy álom. Szép, de pont ez a vezetés a gátja, annak is, hogy legalább a Szlovákokkal versenyezzünk. Még akkor is ha elismerjük, hogy vannak gazdasági sikerek. (konjunktúrában vagyunk, tegyük hozzá)
Vagy van ez ellen hatékony eszköze a jegybanknak, és gond nélkül tudják 3% környékén tartani?
Túl sok az ingyen pénz (helicopter money) mostanában a hírekben…
Köszönöm előre is.
Lajos
Van 2,5 milliós diákhitel tartozásom, illetve 1 éve valamilyen elgondolásból beraktam 900 ezret vésztartaléknak 5 éves magyar állampapírba. Sajna ez a 900 jelenleg a full “megtakarításom”.
A diákhitel törlesztőm havi 23 körül van.
Megérné kivenni ezt a 900-at és előtörleszteni, vagy hagyjam bent, sose lehet tudni alapon és inkább a 23 ezren felül apránként előtörlesztgessek inkább?
Példa: hiába hirdeti magát ügyfélbarátnak a bank, ha fél évig húzza egy vállalkozás hitelfelvételét, 5 körben bekérve olyan dokumentumokat, amelyeket 1 körben is be lehetne.
Másik példa: Józsi kőműves ma megteheti, hogy 350-400 ezer Ft-ért támasztja a lapátot vidéken, építkezésen. Senki nem tanítja meg hatékonyan dolgozni, a CSOK hype elmossa a jó szakember és rossz szakember közötti különbséget. Mindenki megkapja ezt a jó pénzt, aki reggel pulzust és lélegzést tud produkálni az építkezésen.
Sajnos az állami beavatkozás hazavágja az érintett szektorokat, elmossa a tehetséges és tehetségtelen közötti különbséget, uniformizál, és mindenkit kegyelemkenyéren tart.
Hagynának inkább békén…
Látva azt, hogy a 20 ezer forint alatti mentességről milyen lelkesen feledkeznek meg a bankok, én nem lennék ebben biztos.
De egyszerű a megoldás: a valóban ingyenes számlák után tranzakciós adót sem kellene fizetnie a bankoknak és kész.
2019-02-27 at 18:03
a diákhitel feltételezi, hogy megvan az érettségid. számold ki… 🙂
2019-02-27 at 18:03
Ja, vagy szülj gyerekeket 🙂
nyesz számlán osztalék adó mentesség az persze jó.
startupok első három évében tao mentesség az szerintem üdvözölendő (bár visszaélésre ad lehetőséget) a startupok ilyen alacsony szintű támogatása szerintem gáz, de az már örömteli, hogy egyáltalán már foglalkoznak velük. sajnos, ennél sokkal előrébb tartanak már nyugaton.
Képzeljük el, hogy az üres önkormányzati lakások hasznosítása (MNB 330 program, 7/24. pont) úgy zajlana, hogy egy megfelelő felhatalmazással rendelkező önkorm. ügyintéző (ilyen ma nincs):
– Rálátna az üres önkorm. lakás adatbázisra
– Kereshetne cégeket, hogy részfinanszírozzák a potenciális munkaerő ott lakását.
– A cég állásokat hirdethetne, amelyhez lakást kínálhatna az egész család számára.
– Az ügy lezárásakor lenne egy többé már nem üres önk. lakás, egy (vagy több) betöltött munkahely, egy elégedett család, amely elég mobilis volt a munkahely mellé való költözéshez
– Az ügyintéző kapna 500 ezer Ft prémiumot megoldott (végigvitt!) ügyenként
Jobb lenne így, mint vesztegetési pénzként megkapni CSOK-os építési vállalkozóktól.
“Fő cél: A GDP-arányos hitelállomány duplázódása egészséges szerkezetben”
Ezt tudja valaki dekódolni?
Ez a GDP arányos állam adósságra vonatkozik? Jelenleg ha jól emlékszem 70% körül van, ezt szeretnék duplázni?
Továbbra sem értem. Ez a hitelálomány duplázása az államadósságra vonatkozik? Magyarország államadóssága kb 73%-az éves GDP-nek jelenleg (utóbbi időben csökkenő trend, mert GDP szépen nő). Ez azért nem túl alacsony. Azt szokták mondani, ha 80% fölött van a gdp arányos állam adósság, akkor előbb-utóbb történelmi statisztikák alapján államcsőd esélye igen magas. Nyilván vannak kivételek, pl Japán irdatlan magas adóssággal sem ment (még) csődbe.
Ezt a jelenlegi kb 70%-ot szeretnék feltornászni 140% körülire?
Amúgy én nem bánnám, úgyis a megtakarításom jelentős része külföldi részvényekben stb van, aminek a gyenge HUF csak jót tesz, ha ez a terv mégsem sül el túl jól.
Akinek sok hitele és sok gyereke van, az irányítható, jó alattvaló.
Nem rocket science.
: Igen, nem sok ingyenes számlacsomag van, de akad. Nekem az Erste-nél ilyen van (Top Plus)
Én nem sietnék visszafizetni azt a hitelt így, inkább vennék az extra pénzemből még pmákot.
Én is tudnék felvenni még diákhitelt de egyelőre lusta voltam utánaszámolni. De évi 700 000 Forintot vehetnék fel, két százalék kamatkülonbségen kábé nyerhetek 14k-t, s futom a két kamat kockázatát meg hogy elbasztam valamit a számolásban.
Ha érdekel, számold ki. Mindenesetre nem vagyok benne teljesen biztos, hogy most él a diákhitelre a minél előbb fizesd vissza ökölszabály…
Szerintem nincs meg a megfelelő jogi háttér, én legalábbis, ha nem lenne életbevágó, nem mernék se kölcsön adni, se hitelt felvenni Magyarországon. Szerintem a kúria ámokfutásai után nagyon rizikós a bankok helyzete, de a hitelfelvevőké is. A bíróságokon és a nyílt tengeren mindnyájan Isten kezében vagyunk…
De ha még mindig nem akarsz akkor adunk 10 milla kamatmentes hitelt hitelbírálat nélkül, csak költsd a pénzt és pörgesd a gazdaságot.
Ezek tényleg normálisak?
Mikor kijöttek az “asszonyhitel” kitudja hányadik módosításával, hogy immár hitelbírálat sem kell, na ott dobtam el az ékszíjat.
JTM, mit neked?
A magyar, központilag irányított BÉT-re és semmiféle magyar tőkepiaci produktumba tőkét, nem invesztálunk bele.
A vásárlásainkat főként a határ túloldalán bonyolítjuk, még a mindennapi szükségleteink is jóval olcsóbbak odaátról.
A magyar országvezetés teljesen hiteltelen lett, amit lehet, függetlenítek tőle.
Kb. 15 évvel ezelőtt érveltem amellett, hogy az államnak az összes számláról online adatbázist kellene létrehoznia, mert azzal az adócsalást jelentősen redukálnia lehet.
Akkor _mindenki_ abszurd ötletnek nevezte ezt.
Nemrégen meg lett valósítva és drasztikusan megnövelte az állam adóbevételeit, amivel lehetőség nyílott az adócsökkentésre.
Az MNB nem minden ötlete jó sajnos, érdemes lenne végigmenni a listán.
Időm mostanában nincsen erre, a blogomon is jó, ha havonta 1 cikk megjelenik. 🙂
Ez nagyonjó!
Pl. az FHB-nál érdekes módon épp a kincstárba és a 20ezer alatti utalások lettek ingyenesek.
Ezzel az FHB bizonyította, hogy ők a tiltás ellenére áthárították a trillt. Remélem kapnak egy komoly MNB bírságot 😀
Azert akarjak duplazni a lakossagi adosagallomanyt, mert abbol fogyasztas vagy beruhazas lesz, az meg huzza a GDP-t magaval.
Ha jol emlekszem, akkor 4% hitelbovulesbol kb 1% GDPnovekedes lesz. Ha jol emlekszem, akkor ez a 70% bovules 17.5% GDP novekedest hozna. Legalabbis rovid tavon.
most komolyan, ki az aki szerint jó dolog hitelfelvételre ösztönözni az amúgy segghülye embereket? Tényleg minden frankó lesz ha a pénzügyileg alúlművelt társadalom ész nélkül hiteleket vesz fel? Ez a szakértői vélemény, hogy túl kevés a hitelvállalás és az volna gazdasági szempontból jó ha minél többen vernék magukat adósságtengerbe?
Mi lesz a következménye annak ha az átlagemberek a nyakló nélkül felvett hiteleiket nem tudják fizetni? Erről biztos készült valami hatástanulmány.. ja nem.. vagy csak papíron több száz milláért…
Az eszetlen hitelkihelyezés már megmutatta jótékony gazdasági hatását néhány évvel ezelőtt, ezt hívták gazdasági világválságnak, javítsatok ki ha tévedek, de a gyökere az volt, hogy az átlag amerikai túlvállalta magát és tömegével dőltek be a hitelek…
“A CSOK szabályaiban lefektetett értékek módosítása az ingatlanpiaci folyamatok hatékony lekövetése érdekében: A lakáspiaci kondíciók folyamatos változása miatt a lakásárak is érdemben módosulnak időről időre, így megfontolandó lehet a CSOK keretében kapható maximális támogatási összegek indexálása (pl. az MNB lakásárindexszel).”
Gondolom, alaposan utanaszamoltak, es kimutattak, hogy az ingatlanarak emelkedeseben a CSOK-nak legfeljebb elhanyagolhato szerepe van, ezert egy ilyen intezkedes nem okozna ongerjeszto folyamatot peldaul ugy, hogy a CSOK miatt dragulnak a lakasok, a CSOK lekoveti a dragulast, igy megint dragulnak, megint lekoveti, stb. Vagy lehet, hogy rosszul gondolom?
De ez már túl bonyolult összefüggés….
Az EKAER is adóadminisztrációt jelent! Ráadásul, mikor elindult, akkor a NAV se értette, a saját előadásán sem az egészet.
Az online pénztárgépek pedig ritka vacakul működnek, ahogyan a cégkapu nevű dolgot sem sikerült normálisra kivitelezni.
A tranzakciós illetéket ,meg csak haldokló gazdaságok alkalmazzák és pont vállalati területen sikerül vele az adót is megadóztatni. Miért nem vezetik ki teljesen?
Az áfa esetén, mint itt is írta valaki, külföldön fognak vásárolni akik csak megtehetik, akkor még annyi adó sem folyik be, mintha csökkentenék a világbajnok méretű áfát. További hozadék, hogy az a vállalkozás aki fizetett egy csomó adót, de a vásárlói külföldről fognak vásárolni, tényleg tönkremegy, vagyis megint kevesebb adó jön be. Ha jól menne tényleg a gazdaság, akkor miért nem lehetne legalább apró lépésekben az áfát is csökkenteni? Egységesen!
A magas áfa nagyon nagyon azt mutatja, hogy nem megy jól a gazdaságnak és nem mindenki fizeti a magyar áfát, mert inkább eljárnak külföldre vásárolni,( Sok fideszessel lehet találkozni Bécsben, állítólag. Ott vásárolnak) rendelgetnek külföldről, vagyis nem akarnak magas magyar áfát fizetni. Ez legalább duplán okoz kárt. Ha meg arra az bugyuta fideszes érvelésre kellene reagálni, amit említettél, van olyan is, hogy áfacsaló. Talán inkább a csalókat kellene kiszűrni, mint mindenkit köztük a tisztességes többséget büntetni.
Viszont az ÁFA helyett 10% sales tax lenne a kiló cukorra is, (amit jóhiszeműen megvesz a vevő a boltban “kaptam blokkot is,há’ hogyne lenne rajta ÁFA” ,pedig pár évvel ezelőtt csak nyomokban tartalmazott adót. Meg persze a vállalkozók Audi Q7-ére is ami cégautó és anyu viszi vele oviba, iskolába a gyereket.
Senki nem igényel vissza semmit, senki nem fizet adót ,senki nem trükközik, nem ír le költségként semmit sem, nincsenek számlagyárak. Az adminisztráció csökken és majdnem mindenki boldog.
A magas ÁFA a “szegények adója”, ráadásul a kulcs csökkentése nem feltétlenül hoz árcsökkenést, láttuk Gyurcsány ÁFA-csökkentésekor, viszont jelentős bevételcsöikenést jelentene az államháztártásnak. Ez a magas kulcs jó időre beleégett Magyarországba.
Én se értem, hogy miért most fűtik a gazdaságot a tartalékokat felélve. Hatalmas koppanás lesz itt nem is olyan sokára. Ideje kicuccolni a magyar eszközökből rövidesen, max. 1-2 éven belül. A gazdasági kockázatok mellett ott a hatalmas politikai kockázat is De a sok parasztvakítás ellenére egyre többen mennek külföldre. Ez egy haldokló, lezüllött ország, csak kipúderezték Orbánék.