Nyugdíjasok Európában
Jenő ajánlott egy angol nyelvű cikket az európai nyugdíjasokról, amiben bár új megállapítások, vagy látások nincsenek, mégis érdemes elolvasni.
Egyrészt a cikk kitér arra, hogy Görögország gazdasági összeomlása miatt négy év alatt a nyugdíjak összege az eredeti összeg 48%-ára zuhantak (bár még mindig 700 euró az átlagnyugdíj, viszont 648 euró a szegénységi küszöb) és a nevetséges nyugdíjkorhatárt felemelték 67 évre, illetve az ország hitelezői azt akarják, hogy bevezessék a nullszaldós nyugdíjrendszert, ami azt jelenti, hogy a kormány minden évben csak annyit tud szétosztani nyugdíjra, amennyit abban az évben ilyen címen beszed az adófizetőktől. Ez előrevetíti, hogy további hatalmas zuhanás várható a havi nyugdíj összegében. (Egyébként ilyen rendszer már több országban működik és előbb-utóbb mindenhol kénytelenek lesznek bevezetni, ami viszont magával fogja hozni, hogy a demográfiai válság kiteljesedésével a nyugdíjak összege visszakerül oda, ahonnan elindult 90 éve: szó szerint csak az éhenhalás ellen fog megoldást kínálni. Egy kis nyugdíj-történelem ebben a cikkben.)
Utána a cikk azt taglalja, hogy minden európai országban a politikai pártok a nyugdíjasok fogságába kerültek, mert egyrészt a lakosság negyede 65 év feletti, másrészt a nyugdíjasok sokkal aktívabbak politikailag, mint az átlagemberek.
Ezért egyetlen politikai erő sem teheti meg, hogy ne keresse a kegyeiket, ami viszont rengetegbe kerül az adófizetőknek és egyre jobban megterheli az országok költségvetését. (Külön probléma, hogy kevés nyugdíjast foglalkoztat a jövő, már nem nagyon érdekli őket, mi lesz az országgal 25 év múlva, ha erőn felül költ az állam mondjuk a nyugdíjakra.)
A több évtizedes kegy-keresés és ennek következtében az egyre több privilégium és juttatás miatt ma egy átlagos európai nyugdíjas jobban él, mint egy átlagos munkás, miközben közöttük a legkisebb a veszélye az elszegényedésnek. Ez nem volt mindig így, a hatvanas években még a társadalom legszegényebb 25%-a között voltak a nyugdíjasok, most a felső 40%-ban vannak.
Az európai országok a GDP 15%-át költik a nyugdíjasaikra és csak 7%-ot az oktatásra és a családtámogatásra.
Ha az európai országok el akarják kerülni a katasztrófát, már most el kellene átalakítani a nyugdíjrendszert, lényegesen megnyirbálva a mostani nyugdíj-juttatásokat és privilégiumokat és fenntartható pályára kellene állítani a nyugdíjkasszákat.
Ehhez azonban meg kellene törni a nyugdíjas szavazók befolyását a politikára és a politikusokra, ami viszont sok érdekes kérdést felvet, hogyan lehetne ezt csinálni. (A cikk példának hozza a Brexitet: míg a fiatalok elenyésző része akarta elhagyni az Uniót, a 65 év felettiek 85%-a a kilépésre szavazott, így azok döntötték el Nagy-Britannia jövőjét, akik már ezt a jövőt meg sem fogják élni.)
Csak a cikk fő mondanivalóját ragadtam ki, akit érdekel a téma, olvassa el az eredeti cikket is (és ha ráér, az ott belinkelt cikkeket is.)
Köszönjük Jenőnek a cikkajánlást
Tehát az idősek vagy a fiatalok voltak arányaiban többen szavazni?
Tud valaki esetleg egy ilyen adatot mutatni?
Persze nyugdíjasnál lehetne ezt valami “lemenő” rendszerben, azaz mondjuk nyugdíjba menés utáni választáson még szavazhasson vagy ilyesmi, de utána ne.
Felháborítónak tartom, hogy az én adómból és járulékomból aszerint vonnak hogy a szavazók többsége mennyire lett “megvásárolva” – azaz mennyi lett nekik elosztva az én pénzemből…
Két szempont ehhez: A demokrácia alapvető működése alapján pedig nincs lehetőség más módon érdemben befolyásolni, mint a kor szerinti összetétellel. 4 évig laktam egy társasházban, ahol egy életre megtanultam, hogy az idősek nagyon jelentős többsége nem AKAR hosszú távra (lásd 1 évnél hosszabb) gondolni. Az egyik oka persze annak, hogy nincsenek gyerekeik és unokáik egyre nagyobb arányban. Megbomlott iletve csak az egyik irányban működik a szolidaritás. Lásd: Mo 2008 óta nyugdíjemelések vs. béremelések közszférában.
Az idősebbek talán gyakorlatiasabbak, tapasztaltak, földhöz ragadtak, a fiatalok meg sokszor el vannak szállva..
Persze az átlag minden életkorban vállalhatatlanul hülye, és érzelmi alapokon dönt, így végülis lehet, hogy tökmindegy.
Nagyon sokszor nem is pénz kellene egy idős embernek, hanem bizonyos szolgáltatások, pl. ebédkihordás, bevásárlás, takarítási segítség. Később egy saját szoba+fürdőszoba egy normális idősotthonban teljes ellátással (étkezés, orvos, gyógyszer, ágyban fekvőknél gondozás).
Anyámék vígan lemondanának a nyugdíjuk 90%-áról, ha ezt megkaphatnák – viszont ebből a pénzből ma nem kapnak ilyen ellátást.
Pedig nem biztos, hogy összesen többe kerülne, ha tömegével így látnák el a nyugdíjasokat, mintha mindegyik külön-külön tart fenn lakást, eladhatatlan falusi házat, fizeti a gyógyszert, aminek egy részét kidobja, mielőtt a doki megtalálja a neki megfelelőt, stb. (folyt. köv.)
pl. 50 éves kor után választható rugalmas munkabeosztás, rész- vagy teljes otthoni munka, részmunka+résznyugdíj kombó, ami nagyobb, mint a teljes nyugdíj.
Ahogy pl a vezetésnek is van egy minimuma, -szerintem túl kicsi- a közügyekhez is kellene egy minimum.
Lehet rajta vitatkozni, hogy ez hogy nézzen ki, de ha valaki nem képes átlátni alapvető gazdasági összefüggéseket, netalán önmagát is alig birja ellátni, az csak ne szavazzon.
(vagy, mindenki kap 5-10 szavazatot 4 évente. Ezt el lehet lőni eurovizióra, VV játékosok benntartására, vagy választásokkor felhasználni, bár ez az ntellektuális szűrő egy formája)
Lehet, hogy ez lesz majd egyik hajtóereje az országunknak?
lehet jönni ide bulizni, kur..zni, olcsón nyaralni, meg majd az időseket is pesztráljuk olcsóért?
akkor megint marad a felállás, és a nyugatnak az lesz az érdeke, hogy M.ország ne fejlődjön túl sokat, mert akkor megdrágul.
1) 1 pont – mindenkinek, aki nincs büntetve, nagyokrú stb. (kb, mint most),
2) +1 pont, ha aktív kereső (adófizető) és az 1) pontnak megfelel.
3) +1 pont, ha a 2) pontnak megfelel és kiskorú gyermeket nevel.
Ez eltolná az arányokat az adót fizetők (aktívak) felé, illetve a jövőbe invesztálók (gyereket nevelők) felé.
Olyan rendszer működőképes, ami fenntartható. Látható, hogy a mai rendszer szavazati szempontból bár “egyenlő”, de nem igazságos.
vagy ez a Jenő nem az a Jenő? 🙂
Mintha egy indiainak mondanád hogy egyen marhahúst. 🙂
Egyébként jó a bejegyzés, összefoglalja korunk egyik legnagyobb problémáját, és bár a megoldás is tálcán van kínálva, úgyis belesétálunk a szakadékba.
És nagyon fog zavarni, hogy az akkori aktív réteg mennyire utálni fog, de ez ellen elég keveset tudok majd tenni.
A jövőben továbbra is a dolgozók kizsigerelése és a nyugdíjasok kitömése várható minden országban, ahol ilyen elszabott, túl nagyra duzzadt nyugdíjrendszert sikerült összehozni az évek során. Nyilván persze nem a végletekig, a balanszot valahogy úgy belőve, hogy a 4-8 év alatt, amíg az átlag politikus előre tud gondolkodni, pont ne dőljön össze még a rendszer.
Amúgy több ismerősöm is el tudna helyezkedni kamionosként ~350ezer Ft havi bevételért, de mindegyik mondja, hogy nem megy, mert minimálbér az alapbér, amelyen felüli pénz (napidíj, km pénz stb…) nem számít bele a nyugdíjba. Szoktam mondani, hogy szerintem meg lehetne próbálni, mert lassan teljesen irreleváns lesz számunkra, hogy mennyit vonnak le a bejelentett bérből, úgysem abból fogunk megélni, hanem a megtakarításokból.
Az a nyugdíjas megdolgozott a nyugdíjáért,nem az államból él,hanem kőkeményen lehúzott érte x évet,ti meg még nem engednétek azt sem,hogy szavazzanak?? szép…
Gondolom az ilyeneknek azok akik otthon jól megmondják a nejnek aki a gyereküket gondozza,hogy “amíg az én pénzemből élsz…”
Mindezt azért, hogy kitömje szavazatokért cserébe azok zsebét, akik:
– gyereket nem csináltak, a torz korfát kitermelték
– végigülték a szocializmust, visszasírják Kádárt a mai napig
– a jó öreg szocialista munkavégzés, gyárból lopkodás hozzájuk köthető
– korkedvezményesen/leszázalékolva, idő előtt leléphettek nyugdíjba
Nyilván tisztelet a kivételnek, de nagyon vastag ez a réteg, amit jellemeztem.
Amelyik politikai erő logikusan próbálná megközelíteni a kérdést, azt valószínűleg még a 40-60-as korosztály is elevenen megnyúzná, mert az öngondoskodás teljesen idegen fogalam mindenki számára.
Tehát, mivel az öngondoskodás hiányzik, s az arra való hajlandóság, bárki csinálhat bármit, ez egy ördögi kör addig, amíg nem fog összeomlani a rendszer. az öngondoskodás meg nem 10 év alatt fog kialakulni.
A “kőkeményen lehúzott érte x évet…” duma pedig
1.Demagóg, és nem is kicsit.
2.”x” általában JÓVAL kisebb mint amit a ma 20-30-40 éveseknek kell “lehúzni” a fizetésükhöz képest arányosan fele akkora nyugdíjért.
3.A mostani járulékfizetők is keményen le fognak húzni x évet, és akkor majd ők se szavazhatnának, ami tökéletes egyenjogúságot jelent!
És NEM, nem engedném hogy szavazzanak, mert “mivel már nem élünk sokáig” alapon a TÖBBSÉG (igen, vannak kivételek, persze, azok mindig vannak) nem arra szavaz hogy “jövőben jobb legyen” hanem arra, aki már ma nagyobb nyugdíjat ad neki. A segélyesek szintén
Mindenki aki adót fizet, szavazhasson, amikor nem fizet, akkor ne. Tökéletesen igazságos. Persze a mai nyugdíjas nem szavazhatna, de aki ma dolgozik, az se szavazhatna amikor már nyugdíjas lesz.
A nej pedig menjen szépen dolgozni, a házimunkát meg tessék szépen megfelezni a férfi és nő között, és aki egész életében otthon ült, az ne kapjon egy forint nyugdíjat se, meg szavazati jogot se.
Egyébként pedig ha valaki az én pénzemből él – ergo én dolgozok meg érte ő meg nem, akkor hadd szóljak már bele abba hogy mit csinál.
A munkahelyemen is van főnököm, akinek a pénzéből élek én, és ő is beleszól hogy én mit csináljak. Nem is háborgok ellene!
Tudom, most jön a háztartásbeli nők kihasznált helyzete duma is, de nem kell olyan férfihez hozzámenni aki cselédet akart, hanem olyat kell keresni aki egyenrangút.
Igen, a nyugdíjasok tényleg eltartottak, de nem másodrendű állampolgárok. Ilyetén módon az érdekképviselet lehetőségét megvonni tőlük nem demokratikus. És ha egyszer valamelyik társadalmi csoportnak korlátozzák a jogait, az elindíthat egy folyamatot, mely során egymás után más rétegek jogai is törlésre kerülnek.
Az ilyen rendszer pedig könnyen visszaélésekhez is vezethet. Ha a munkanélküli sem szavazhat, akár azzal is trükközhet a hatalom, hogy az állami érdekeltségű szférában a választások előtti hónapban a köztudottan kormánykritikus embereket elbocsájtják. Utópia lenne? Ugye emlékszünk még a néhány évvel ezelőtti “jó elvtárs – rossz elvtárs” listákra?
Csak óvatosan.
Eközben a szomszédja, Jóska, aki kb. vele egy idős, de 25 éve rokkantnyugdíjas és otthon maszekolgat, leszarja mi van a világban, de az ő nyugdíjához ne nyúljanak. És ő is jár szavazni (nagyapám is).
Mi a megoldás? Mert az biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem jó…
De, az a nyugdíjas, aki az állam által fizetett nyugdíjból él, az “az államból él”.
Az a nyugdíjas, aki az aktív évei alatt takarékoskodott ésabból él, az nem “az államból él”.
Én ugyan nem járok tüntetésre, meg írogatok alá petíciót. Elvagyok a jelen helyzetben a felső 10%-os fizetésemmel. Ha majd nem leszek el, mert tovább romlik, fogom a nyelvtudásomat, diplomámat, szakmai tapasztalatomat és köszi a halakat Magyarország. Egy hét alatt találok munkát külföldön és évekre van likvid megtakarításom.
Nem kell semmi jogát korlátozni senkinek, hanem pusztán csak az szavazhasson, aki befizetett a közösbe. Pont. Nem utálni kell őket, nem másodrendűzni, sem semmi ilyen.
Egyébként is a szavazati jog elvétele nem egyenlő a “most akkor dögöljön meg” meg a “másodrendű” meg ilyen szólamokkal…
Na pontosan erről beszélek! Sőt, egyébként van a dolgozó rétegnek is egy része, aki az újítások, fejlesztések ellen van, amik emelnék a szolgáltatási színvonalat, ugyanezzel a szöveggel “leszarom a számítógépet/új akármit én már 1-2-3 hó/év múlva nyugdíjba megyek”
Pontosan!
A nyugdíjasok között vannak a nagyszüleink, szüleink, volt tanáraink és egyszer -hamarabb, mint gondolnánk-mi is köztük leszünk. Hosszú évtizedeken át fizették a nyugdíjjárulékot és most valami nyikhajok kétségbe merik vonni a tisztességes nyugdíjhoz való jogukat? Sőt még a szavazati jogukat is? Ne üssük rögtön agyon őket?
(És nem, nem vagyok nyugdíjas. Még több évtizedig befizető leszek.)
Nyugdíjba vonulás után 5 éveig még hármat.
Még 5 évig kettőt.
Utána 5 évig egyet.
Aztán vége, nem szavazhat.
Esetleg 5 év helyett 3 évenként is lehetne a váltás. Még így is 2 szavazás belefér.
Ezzel a szellemi leépülés (ami 70 éve felett gyorsul) általi befolyásoltságot, meg a “mit számít nekem mi lesz 20 év múlva” hozzáállás problémáját ki lehetne kerülni, de mégse vettük el a szavazati jogot.
A mai választási rendszereket nem lehet csak úgy megváltoztatni, főleg, mert a magukat demokratikusnak nevező és a világot valójában irányító globál oligarchák nem szeretnék. Ők készülnek arra, amit a jelenlegi rendszer a jövőben hozni fog (pl. az inaktívak fogyasztása nő, ezért már most előre gründolnak hozzá vállalatokat, melyek egyszer majd megkerülhetetlenek lesznek).
Hát ez inkább fordítva van, legalábbis amit én tapasztalok.
Ja, a kmk korában. És az a baj hogy x év munkára x év vagy x+y év nyugdíjas év jut, ott már matematikailag nehezen jön ki az egyensúly.
Ja és az özvegyi nyugdíjakra ezt nehéz ráhúzni, pedig sokaknak az turbózta fel 60E-ről 120E-re a nyugdíjat.
Viszont érdekes, amint előkerül a kérdés, mindjárt aljas és becstelen rágalmazásnak lesz titulálva még a felvetés is, hogy valamit csinálni kellene a túlburjánzott nyugdíjakkal, meg egy utolsó rongy, aki sajnálja a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat és az ingyen utazást. Hát ezt érdemlik ezek a becsületben megöszült emberek?!
Homokba dughatjuk továbbra is a fejünket és felháborodhatunk azon, ha valaki a mai nyugdíjasok privilégiumát meg meri kérdőjelezni, de annál nagyobb lesz a társadalmi robbanás 20-25 év múlva.
Nekünk viszont nem lesz nyugdíjjunk, meg ingyenes utazás, mert nem jut majd rá pénz…
Más: görög példa. Igen, jó példa, ami öngondoskodásra ösztönöz, de azért azt se felejtsük el, hogy a nyugdíjnegyedelés mellett a megtakarításokból is jócskán lenyúltak. Szóval hiába az öngondoskodás, ha egyszer csak valami indokkal azt is megdézsmálják. Aztán akkor ott áll az ember 70 évesen, az államtól nyugdíjat nem kap, a saját megtakarítását meg elszedték, elégették, hogy jusson másra, másnak.
Valakinek ötlete a mentést illetően? Vagy nyugodjunk bele, hogy legalább talán a ciánkapszulához olcsón hozzájutunk?
Ironia be: Akkor amondo vagyok, hogy aki csak egy Ft adovisszateritest kap, annak se legyen szavazati joga, mert aze szavaz a Fideszre, mert a gyerek utan jo sok adojovairast kap. De a kozalkalmazottnak se legyen szavazati joga, mert allamtol kapja a zset. Utanam 10x-es adot fizettek, mint egy minimalberes utan, szoval az en szavazatom erjen 10x annyit. Ironia ki.
Persze nem arrol ir ide a tobbseg, hogy hogyan is lehetne a nyugdijprobleman enyhiteni, pedig az jobban erdekelne.
Szóval szerintem ne akarjunk páriákat az inaktívakból, mert magunk is úgy végezhetjük, és ehhez még csak a nyugdíjas kort sem kell megélni.
Szóval akkor nem a nyugdíjasoknak osztogatnák ki ugyanezeket az összegeket, hanem családipótlékemelésre, meg csokra, meg államilag támogatott hitelre..stb A populisták ugyanúgy megtalálják a módját, hogy kiszolgálják azt a társadalmi csoportot, amitől a hatalmuk függ. Nem egy másik társadalmi csoportot kell fajsúlyosabb helyzetbe hozni a túlnyomórészt butákból álló választók közül, hanem a butaság ellen kell tenni, ennek módja pedig a (nem csak gyermekre korlátozódó) oktatás.
1. csoportba tartozó országok: nyugdíj kb ismeretlen fogalom volt és lesz, nyomorgás fiatalon, nyomorgás öregen.
2. csoportba tartozó országok: a demográfiai helyzet miatt összeomló nyugdíjrendszer, akinek van megtakarítása megél, akinek nincs nyomorog.
Szívesen várom a meglátásokat, hátha van valakinek jobb elképzelése a jövőre nézve. Én sajnos más variációt nem nagyon látok, mivel minden más nagyon bonyolult és kockázatos, valamint kétes kimenetelű mind politikailag, mind a társadalomra nézve.