Nyugdíjkötvény újabb infók
A Világgazdaságban jelent meg ma egy cikk az ÁKK elnökével, amiben többek között a nyugdíjkötvényről is szó van.
Mint ismeretes, az állam is be akar szállni a nyugdíj-megtakarítások piacába a saját állampapírjaival. Ennek részleteiről árult el néhány információt a mostani interjú.
Az előzetes információk szerint a nyugdíjkötvény a babakötvényhez lesz hasonló, az ügyfelek pénzét végig ugyanabba a termékbe fektetik, a kamatokat pedig automatikusan újra befektetik. (Végre, AKK. Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le és ne kelljen minden egyes kamatból minden évben egy-egy másik értékpapírt vásárolni. Reméljük, egyszer ezt is sikerül egy huszárvágással megoldani. Például úgy, hogy a lejáratot december 31-re tesszük, ami nem igényelne túl nagy informatikai fejlesztést.)
A kamata inflációkövető lesz, a jelenlegi PMÁK-nál több kamatot fog fizetni, de a babakötvénynél kevesebbet. A számlakezelés költségmentes lesz, valószínűleg a 20% adójóváírás is fog járni rá.
A lejárati kor 65 év lesz, azon még gondolkodnak, hogy a kamatokat fel lehet-e venni előtte. (Persze kérdés, nem fogják-e növelni a nyugdíjkorhatárral a lejárati időt, ahogy tették például Ausztráliában.)
Eddig nagyjából ennyit tudunk. A kérdés, érdemes-e belevágni, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.
Összehasonlítva a konkurens termékekkel, egyértelműen nyerő lesz. Egy nyugdíjbiztosítás a maga 4% körüli éves költségével labdába sem rúghat mellette. Ha a nyugdíjkötvény 5-6%-ot fog kamatozni költség nélkül, akkor a nyugdíjbiztosításnak 10% körüli hozamot kell hoznia csak ahhoz, hogy sokkal magasabb kockázat mellett ugyanannyit hozzon, mint a nyugdíjkötvény. (Az egyik legjobb tőzsde az amerikai, ott magas kockázat mellett évi 9,5% hozamot érhettél el hetven éves átlagban. Ezt kellene túlszárnyalnia a nyugdíjbiztosításnak.) S ezért sem veszünk nyugdíjbiztosítást:
(Egyébként én semmire nem adnék adójóváírást, aminek az éves költsége több, mint 1%, mert így csak az adófizetők pénzéből lesz profit a cégeknél és az ügynököknél. Lehet árulni nyugdíjbiztosítást, de ha nagyobb a költség, mint évi 1%, akkor nincs adójóváírás.)
Azonban a nagy kérdés az, merjünk-e akár 30-40 év távlatában állampapírban gondolkodni. (Ne felejtsük el, valószínűleg nem lesz visszaút, ha egyszer elkezdtük a megtakarítást. Ha mégis, nagyon komoly költségei lehetnek majd a kiszállásnak, de erről részleteket még nem tudunk.)
Ha azért akarunk takarékoskodni, mert a demográfiai folyamatok miatt az államnak nem lesz elég pénze, hogy megfelelő nyugdíjat biztosítson a 20-30 év múlva nyugdíjba vonulóknak, akkor vajon a legnagyobb ötlet-e, hogy ugyanennek az államnak adunk kölcsön pénzt és reménykedünk abban, hogy azért ezeket a kötvényeket lesz pénze visszafizetni. Azért adunk kölcsön az államnak pénzt harminc évre, mert úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég pénze harminc év múlva.
Persze ne legyenek illúzióid, az önkéntes nyugdíjpénztárak pénze is zömében magyar államkötvényben állnak és csak egy jogszabály-módosítás kell ahhoz a következő harminc évben, hogy a nyugdíjbiztosítások pénze is kötelezően magyar állampapírban legyen.
Mennyibe kerül a lakossági állampapír-állomány az államnak (vagyis az adófizetőknek) évente? A hatezer-milliárdos lakossági állományra ma is mintegy két százalékponttal több kamatot fizet az állam, mint a piaci szereplőknek. Ez évente 120 milliárd forint plusz költséget jelent már most is a piaci kamat felett. Ha ehhez még hozzájön újabb 20 milliárd forint elengedett SZJA a nyugdíjkötvények vásárlása után, akkor ez már mindjárt a fele például annak az összegnek, amit az alapfokú oktatásra költünk évente.
Természetesen nem ok nélkül csinálja ezt az állam, azt szeretné, ha a magyar lakosság kezében lenne az államadósság egy jelentős része, mert a lakosság nem fog olyan gyorsan kiszállni, mint a külföldi befektetők a következő válság pillanatában. De érdemes azért látni, mennyibe is kerül az adófizetőknek évente ez a nagyobb finanszírozási biztonság.
Egyelőre ennyit tudunk az új termékről, ha lesznek pontosabb részletek, majd megint írok róla.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Akinek van hozzáférése az olvassa el:
Nagy dobásra készül a kormány nyugdíjügyben – Kiszámoltuk, mennyit hoz neked
portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=312289
Meg hát látjuk is elvtárs, hogy magának vannak itten úgynevezett megtakarításai, minek is kell akkor annyi nyugdij, ugye?
Az egy nagyon jó történelmi lehetőség volt, hogy az állam kivonuljon a nyugdíjak finanszírozásából és megszabaduljon az összes politikai erő a nyugdíjasok befolyásától.
Ahelyett hogy kiterjesztették volna a kezdeti 25%-ról, inkább felélték a pénzt.
De ezt már százszor lerágtuk, a politikai hovatartozás szerinti értelmezés pedig engem nem érdekel, úgyhogy itt ezt abba is hagytuk.
Aki ezen akar lovagolni, lapozzon vissza, ha ezer hozzászólás nem született ebben a témában, egy sem. Felesleges további százat legyártani erről.
Na meg a sima lakossági állampapírnál ez sokkal hosszabb távú dolog, az állam meg már a manyup államosítással eljátszotta a megbízhatóságát. Én az önyupban és a nyeszben sem bízok meg, előbbim is csak azért van, mert egy korábbi munkahelyem támogatta. De bármikor megváltoztathatják a feltételeket, eltörölhetik a kiskapukat, és kizárólag nyugdíjkorhatarhoz köthetik ezt is.
A nyugdíjkötvény azoknak lehet majd jó, akiknek néhány év van a nyugdíjkorhatárig, és bíznak benne, hogy addig nem lesz semmi gebasz.
Lehet, hogy ez nem is trehányság, hanem tudatosság. (Not a bug, but a feature.)
Ha év közben jár le a kötvény, akkor előfordulhat, hogy a TBSZ tulajdonosa már be sem fekteti a pénzt, vagy csak alacsony kamatozású FMÁP-ba teszi. Másrészt meg az is megtörténhet, hogy elfelejti a kamatot újrabefektetni.
Konkrét adatok hiányában nehéz ezt számszerűsíteni, de lehet, hogy az ÁKK ilyen módon több milliárd Ft kamatkiadást is meg tud spórolni.
Tudom, hogy inflációkövető, de a KSH / MNB által publikált inflációs ráta eltérni látszik a valóságtól…
De még egyszer, aki ezen akar rugózni, olvassa el a többi ezer hozzászólást, ezerszer lerágott csont.
Van olyan lehetőség, hogy ha nyugdíjkorhatár előtt meghalok, akkor az államra szál? Így nem lenne túl vonzó…
Sztem a fő gond, hogy a babakötvény 3% kamatprémiumával nagyon bezárta magát az állam.
A PMÁP most 1,7%, a NYK lesz mondjuk 2,5%.
De ha elindulnak felfelé a kamatok és a bankok többet fizetnek majd a 0,1%-tól, akkor az 1,7% PMÁP prémium nem lesz elég, hogy a lakosság az egyszerű, rugalmas és rövid bankbetét helyett a macerás PMÁPot vegye, viszont nem tudnak több prémiumot adni, hiszen nem verheti a PMÁP a NYK és BABA termékeket…
Esetleg az adókedvezménnyel tudnak még kicsit játszani…
Egyszer már megfizettem a tanulópénzt a Vienna Insurance-nek (unit linked), és mindenkinek csak azt tudom javasolni hogy kerüljön minden olyan megtakarítási formát ami korlátokat állít abban hogy mikor/mire költheted a pénzed.
Inkább növessz egy kis önuralmat és amit mondjuk nyugdíjra gyűjtesz tényleg felejtsd el.
Szerintem ami ma a legolcsóbb és lebmegbízhatóbb keret megtakarításra az a TBSZ belföldi és/vagy külföldi szolgáltatónál vezetve. Nincs plusz ktsg és azt veszel amit akarsz (akár PMÁK-t)
Nem tudom hogyan lehetne ez az új deal jobb mint a PMÁK ahol 3-4 évre adsz pénzt és 1% költséggel visszaváltható. Ez a konstrukció amit írnak ha 30 éves vagy gyakorlatilag egy 40 éves kötvény, hiszen addig nem férsz hozzá a pénzedhez. Így hirtelen az Argentín 100 éves kötvény jut róla eszembe, de azt legalább dollárban bocsátották ki 8% éves kamattal…
Most olvastam el Ben Graham Intelligens Befektetö cimü könyvet es nagyon megtetszett a 90%-10% tözsdeindexalap-sajatreszveny aranyu stragegia kezdö befektetökent. Aztan olvasom itt a blogon hogy europaikent ki vagyok zarva a legtöbb olcso (amcsi) indexkövetö alapbol. Ha megtalalok olyan brokert ahol pl. VanguardS&P500 alap elerhetö (Swissquote, Internaxx) ott €100k a belepesi minimum. Na bumm! Kerdesem: az olcso tözsdeindex alapot milyen befektetesi eszközzel tudnam kivaltani? ETF-fel? Es ha igen, akkor milyen kockazatai vannak az elöbbivel szemben? Elöre is köszönöm a valaszokat.
/ON TOPIC
Magyar allamnak nem adnek egy fillert se, föleg a MANYUP ota. Hat meg 30-40 evre!
Mindezek ellenére mutatók tekintetében messze jobban és ígéretesebben állunk, mint 2010 előtt szinte bármikor a gengszterváltás óta. A gond nem is a mutatókkal van, hanem azzal, hogy az mennyire egy kiszámítható, szerves fejlődés eredménye.
Egyszer már meg lett védve a nyugdíjmegtakarításom, nem létezik, hogy én erre még egyszer lehetőséget adjak.
Avagy: ha el akarnám kótyavetyélni, elmennék Monte Carloba, és egy szép pillanatban, amikor elkap az ihlet, az egészet feltenném a ruletten a feketére. Jobban fizet(het), kisebb a kockázat és élmény is maradna. 🙂
Kegyetlen jó érzékkel 2007 közepén kötelezték/engedélyezték a magyar részvények vásárlását…
Csak annyit kell mondani, nem lehet a magyar állampapír kitettségük nagyobb, mint 25% és összesen nem lehet nagyobb a forint kitettségük, mint 50%. És kész. Ennyi az egész.
A mostani próbálkozást sokkal inkább látom megoldásnak arra, hogy az állam hosszútávon biztosítsa az adósságának stabilizálását és a külföldi és intézményi szereplők befolyának csökkentését, mint valós megoldást a nyugdíjra.
Úgy gondolom, hogy a velem nagyjából egyidősekben, tehát azokban, akik már dolgoztak a manyup bevezetésekor és a beszántása idejére már sok éve oda irányították a lóvét, nos, bennük kitörölhetetlen negatív nyomot hagyott ez az eset.
Majd nyilván beszáll az OTP meg az Erste úgy, hogy egy fillér haszna nem lehet. Lett nekik hasznuk az alapkezelésen, sokkal több, mint kellett volna.
Azt kellett volna mondani, hogy nem lehet több az összes éves költség, mint 0,5%. Aztán csók. Ez nem lehetett indok a beszántásra.
De most nem a manyupról van szó.
Ne legyünk naívak és ne becsüljük alá a fiúk kreativitását, amikor ki kell farolni a befektetés alól.
Most itt lenne a lehetőség, hogy az állam átgondolja, hogy pl. ne csak szja-ból, hanem más adókból vagy adójellegű kiadásokból is jóvá lehessen írni az adókedvezményt. Ezzel a sok katás mind érdeklődni kezdene a nyugdíjelőtakarékosságok után. De megint csak szja szerepel…
Mintha az állam direkt csőbe húzná az embereket a katázással.
(És most ne azon rugózzunk, hogy egy programozó csutkáig tolja a katát és csak 600 e adót fizet. A katások jó része amúgy minimálbér körüli összegeket szed ki, amihez képest az 50 rugó nem annyira kevés.)
De tudom, nem ez a téma.
nem IT kérdés, hanem logisztikai. Ha 31-én van lejárat, akkor azt a fióklátogató elég későn kezelheti le, az előre rendelkezés meg nem népszerű… De 27-i / jan 2-i rohamot a Kincstár fiókjában majd állja ki, akinek két anyja van …
2019-02-27 at 10:51
így van, annak biztosan megéri, aki aránylag rövid idő múlva eléri. Hogy mi az a rövid idő, egyéni elbírálás. Ez lesz a kockázati mérőszám 🙂
40 évre nem tenném be, 15-re meg szerintem működhet.
Éppen rájuk is gondolva a NYK lehetne akár SZJA-tól függetlenül is támogatott, ahogy a babakötvény vagy a néhai LTP volt…
Nem a profittal volt baj, hanem azzal, hogy nem volt maximalizálva. Meg azzal, hogy okosba’ lehetett csak kivenni, úgy meg sokkal többet vettek ki.
A rizikót én inkább az éves újra kötésben rejlő feltétel változtatásban látom. LTP példája alapján pl 10 év múlva megszűnik a kamatpremium vagy az adójóváírás lehetősége.
Én 30 vagyok, 40 éves befektetéssel számolva a fenti kockázat mellett is vonzó a dolog a pénzt biztos visszakapom, költségen nincs. legfeljebb ha változnak a kamat és szja feltételek majd csökkentem az ide áramló megtakarítást.
Elfogadott jogszabály hiányában csak gondolkodni lehet. majd meglátjuk milyen ajánlat jön és a mögötte álló reputáció mellett kinek éri meg, én ugy gondolom h ez rövid (3-5 év) és hosszútávon (25-30 év) lehet megérős
2019-02-27 at 11:13
A MNyP-nak minimum 70-%-ot állampapírban kellett tartaniuk, ez volt a törvényi előírás! :))
Igen, szerintem is ez egy fontos szempont nekik. Amíg nem érzik azt, hogy emiatt már kevesebben nyitnak TBSZ-t, addig ezen nem fognak változtatni… 🙁
Ott az az internet nevű izé, amin lehet ügyet intézni.
Meg előtte egy héttel papír alapon is rendelkezhetsz, mi legyen a kamattal/felszabadult tőkével.
Vagy bumm, két nappal később mész be, ahogy most is.
Gondolod, ha március 11-én van a kamatozás, akkor most nincs tele unatkozó nyugdíjassal az összes fiók, akik még aznap besiettek, hogy újrakössék a kapott 17 ezer forint kamatot, nehogy csak egy napig is ne kamatozzon ez a hatalmas összeg?
S ha megoldanák, hogy magától forduljon, az lenne csak a királyság…. Akkor be se kellene menni.
Arra nem gondoltál, hogy ezek aután pénztárak tök jól működtek? Mondjuk úgy, hogy alkalmaztak portfólió-menedzsert, akinek az volt a feladata, hogy növelje a hozamot. Tagot meg mi a francnak toborozni, ha ad 1: kötelező a tagság, ad 2: a legkézenfekvőbb pénztárhoz csatlakozom, és így is többől választhatok. (Példának okáért, Budapesten élő, az ELTÉ-n oktató, katolikus nagycsaládos vagyok. Budapest megyének is lenne manyupja, az ELTÉ-nek is, vagy bármilyen egyetemi érdekérvényesítő szervezetnek, a Magyar Katolikus Egyháznak is, sőt, akár a Nagycsaládosok Egyesületének is.)
Ami pedig a költségeket illeti, abból is látszik, hogy összejátszottak a manyupok a törvényhozással. Ez kapásból ugyanúgy bizalomvesztés, mint a beszántás. Lásd ltp-k. A szájuk íze szerint alkották a jogszabályokat.
“Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le…”
Persze az is lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk?
Merthogy van egy másik hír is: portfolio.hu/befektetes/nyugdij/bombat-robbant-az-mnb-a-nyugdijaknal.315673.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Ebben sok mindenről szó van, többek között van egy olyan pont is, hogy:
“Megújítanák és további kényelmi szolgáltatásokat is bevezetnének a lakossági állampapírok vásárlásai során, ilyen lenne az automatikus kamattőkésítés, az automatikus vásárlási lehetőség és a TBSZ rendszer újragondolása is.”
Egyébként lehet, ez a cikk egy (vagy több, pl. nyugdíj, TBSZ) külön posztot is megérdemelne…
Ennél azért több oka van. Az egyik legfontosabb, hogy a magyar emberek tulajdonában lévő papírokra fizetett kamatok Magyarországon maradnak, és magyar emberek költik el, nem külföldi vagy magyar kézben lévő bankok.
Amikor azt nézzük, hogy a magyar államadósság mennyi, akkor rossz számot nézünk. Azt kell nézni, hogy ennek a finanszírozásnak milyen költségei vannak, és ilyen szempontból az állam az elmúlt pár évben nagyon jó irányban mozdult el, sokkal kevesebbe kerül az adósság, mint más országoknak. És még ez a kamat is itthoni befektetők kezébe kerül vissza, nem külföldre. Ez zseniális húzás!
Az inflaciokoveto papirokat nem olyan konnyu elinflalni:) Ettol special pont vedve vagy.
Azt se hinnem, hogy fizeteskeptelenne valik az allam. Szerintem a nyugdijkorhatart fogjak tologatni.
Ez meg arra jo, hogy a nyugdijjra felretett penzedbol ide is tegyel.
Ha van annyi penzed, amibol 10-15 evig megelsz, akkor kb a felet be lehet tenni ide, amihez nyugdijjazasnal hozzafersz, a masik felet meg elkezdheted par evvel korabban felelni, ha ugy hozza a sors.
:
KATAsnak adojovairast? Minek? Igy se nagyon fizet adot, meg a minimalber utan se.
Aki meg csak minimalbert vesz ki a katabol( nem tudom, hogy ok kik lehetnek, nem ismerek ilyen KATAst), azoknak inkabb alkalmazottkent kene dolgozniuk…
Aki az átlagtól kevesebb LCD tévét és szivárványos guppit vesz, mert a fizetése jórésze elmegy lakhatásra és élelmiszerre, azt nem vigasztalja a 2,8% inflációs adat, ha közben a Tescoban tavaly 140 idén 210 Ft a kenyér ára.
Szerintem max. 5 -10 év, mert 15 évnél már lehetnek előre nem látható nyugdíjkorhatár emelések. Habár a becslések szerint még 15-20 év kell még az állami nyugdíjrendszer össdzeomlásához, tehát 15 év az határeset.
Ennek a másik oldala az, hogy amiből államkötvény lesz, abból nem lesz bankbetét, vállalati kötvény vagy részvény vásárlás, így a magánszféra meg közvetlenül vagy közvetve külföldi tőkéből ruház be, és annak a kamatait fizeti vissza. Tehát csodák nicsenek .
Egyébként állampolgárként ez a rendszer teszi legjobban lehetővé a kisemmizésünket, hiszen ha kell, inflálhatja a pénzünket.
Meddig tart hazudni az infláció mértékéről?
Tud mar valaki olyan szolgaltatot, ahol lehet nyesz-r szamlara venni az ujonnal bevezetett etf-ekbol?
Probaltam hireket keresni, de nema csend van, uccso szakmai hir is tavalyi.
Nem szeretnék egy szép január 1-én arra ébredni, hogy lejárt x ezer mrd Ft államkötvény és gondot jelent az újrafinanszírozás. Inkább járjon le minden hónapban x/12 ezer mrd, a tulaj meg oldja meg az újra-befektetést ahogy akarja.
Itt a valódi veszély, hogy belenyúlnak a konstrukcióba és nem lesz inflációhoz kötve, vagy infláció – x% lesz csak garantálva. Utána már működik az elinflálás, de szépen csendben azt itt nem lehet, csak ha belenyúlnak a történetbe, ami legalábbis egy minimális szinten mitigáló tényező.
Számomra a legnagyobb visszatartó erő a likviditás hiánya, a következő 35 évben bárkikor kellhet a pénz, vagy ha nem 70 éves koromig szeretnék dolgozni, csak 60, akkor is kellhet és az akkor nem működik, hogy még 10 évig nem férek hozzá. Tehát a teljes megtakarítás egy kisebb (5-10% maximum) részét fontolom meg maximum, hogy elvigyem ebbe az irányba.
Az Ersténél tuti lehet, merthogy én már vettem is NYESZ-re, többfélét is. Mondjuk az Erste nem a legolcsóbb szolgáltató, de nekem csak róluk van infóm.
Az inflacio meresenek vannak szabalyai, amiket nem a magyar kormany szab meg, hanem vannak EU-s iranyelvek. Amig nincs a ketto kozott nagy elteres, addig mindegy. A kosar meg tenyleg mindenkinel mas, de ez a nem inflaciokoveto befekteteseknek is a veszelye.
Ennyi erovel remelem senki se vesz ingatlant, mert azt sokkal nehezebb mozgatni:)
1. ha 2% felárat fizet az állam a lakosságnak, akkor ez a pénz bent marad a gazdaságban, abból valamikor az életciklus alatt itthon lesz fogyasztás, itthon veszel belelő szolgáltatást, itthon fizetsz ÁFÁT-t. Jelenértékben egyáltalán nem biztos, hogy ez kerül többe az államnak, mintha csak kifizeti az X-2%-ot ami egyből kimegy külföldre.
2. de nem csak jelenértékben van pozitív hatás: ha nő a lakossági finanszírozás, akkor csökken az egyéb kibocsátás, kisebb kibocsátásnak pedig kamat leszorító hatása van.. tehát ha a teljes finanszírozás 20%-át kitevő lakossági papírokon fizetsz +2%-ot, akkor a maradék 80%-ot kisebb kamattal tudod kibocsátani.
Ennek a kettőnek az eredője, figyelembe véve a jelentősen kisebb sérülékenységet valószínűleg masszívan pozitív.