Nyugdíjkötvény újabb infók

A Világgazdaságban jelent meg ma egy cikk az ÁKK elnökével, amiben többek között a nyugdíjkötvényről is szó van.

Mint ismeretes, az állam is be akar szállni a nyugdíj-megtakarítások piacába a saját állampapírjaival. Ennek részleteiről árult el néhány információt a mostani interjú.

Az előzetes információk szerint a nyugdíjkötvény a babakötvényhez lesz hasonló, az ügyfelek pénzét végig ugyanabba a termékbe fektetik, a kamatokat pedig automatikusan újra befektetik. (Végre, AKK. Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le és ne kelljen minden egyes kamatból minden évben egy-egy másik értékpapírt vásárolni. Reméljük, egyszer ezt is sikerül egy huszárvágással megoldani. Például úgy, hogy a lejáratot december 31-re tesszük, ami nem igényelne túl nagy informatikai fejlesztést.)

A kamata inflációkövető lesz, a jelenlegi PMÁK-nál több kamatot fog fizetni, de a babakötvénynél kevesebbet. A számlakezelés költségmentes lesz, valószínűleg a 20% adójóváírás is fog járni rá.

A lejárati kor 65 év lesz, azon még gondolkodnak, hogy a kamatokat fel lehet-e venni előtte. (Persze kérdés, nem fogják-e növelni a nyugdíjkorhatárral a lejárati időt, ahogy tették például Ausztráliában.)

Emelik a nyugdíjkorhatárt

Eddig nagyjából ennyit tudunk. A kérdés, érdemes-e belevágni, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.

Összehasonlítva a konkurens termékekkel, egyértelműen nyerő lesz. Egy nyugdíjbiztosítás a maga 4% körüli éves költségével labdába sem rúghat mellette. Ha a nyugdíjkötvény 5-6%-ot fog kamatozni költség nélkül, akkor a nyugdíjbiztosításnak 10% körüli hozamot kell hoznia csak ahhoz, hogy sokkal magasabb kockázat mellett ugyanannyit hozzon, mint a nyugdíjkötvény. (Az egyik legjobb tőzsde az amerikai, ott magas kockázat mellett évi 9,5% hozamot érhettél el hetven éves átlagban. Ezt kellene túlszárnyalnia a nyugdíjbiztosításnak.) S ezért sem veszünk nyugdíjbiztosítást:

Költség-kalkulátor nyugdíjbiztosításhoz (is)

(Egyébként én semmire nem adnék adójóváírást, aminek az éves költsége több, mint 1%, mert így csak az adófizetők pénzéből lesz profit a cégeknél és az ügynököknél. Lehet árulni nyugdíjbiztosítást, de ha nagyobb a költség, mint évi 1%, akkor nincs adójóváírás.)

Azonban a nagy kérdés az, merjünk-e akár 30-40 év távlatában állampapírban gondolkodni. (Ne felejtsük el, valószínűleg nem lesz visszaút, ha egyszer elkezdtük a megtakarítást. Ha mégis, nagyon komoly költségei lehetnek majd a kiszállásnak, de erről részleteket még nem tudunk.)

Ha azért akarunk takarékoskodni, mert a demográfiai folyamatok miatt az államnak nem lesz elég pénze, hogy megfelelő nyugdíjat biztosítson a 20-30 év múlva nyugdíjba vonulóknak, akkor vajon a legnagyobb ötlet-e, hogy ugyanennek az államnak adunk kölcsön pénzt és reménykedünk abban, hogy azért ezeket a kötvényeket lesz pénze visszafizetni. Azért adunk kölcsön az államnak pénzt harminc évre, mert úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég pénze harminc év múlva.

Persze ne legyenek illúzióid, az önkéntes nyugdíjpénztárak pénze is zömében magyar államkötvényben állnak és csak egy jogszabály-módosítás kell ahhoz a következő harminc évben, hogy a nyugdíjbiztosítások pénze is kötelezően magyar állampapírban legyen.

Mennyibe kerül a lakossági állampapír-állomány az államnak (vagyis az adófizetőknek) évente? A hatezer-milliárdos lakossági állományra ma is mintegy két százalékponttal több kamatot fizet az állam, mint a piaci szereplőknek. Ez évente 120 milliárd forint plusz költséget jelent már most is a piaci kamat felett. Ha ehhez még hozzájön újabb 20 milliárd forint elengedett SZJA a nyugdíjkötvények vásárlása után, akkor ez már mindjárt a fele például annak az összegnek, amit az alapfokú oktatásra költünk évente.

Természetesen nem ok nélkül csinálja ezt az állam, azt szeretné, ha a magyar lakosság kezében lenne az államadósság egy jelentős része, mert a lakosság nem fog olyan gyorsan kiszállni, mint a külföldi befektetők a következő válság pillanatában. De érdemes azért látni, mennyibe is kerül az adófizetőknek évente ez a nagyobb finanszírozási biztonság.

Egyelőre ennyit tudunk az új termékről, ha lesznek pontosabb részletek, majd megint írok róla.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

115 hozzászólás

  • Szaky
    A Portfólión jelent meg nem rég egy cikk amiben összehasonlították a leendő és a ÖNyP-i hozamokat.

    Akinek van hozzáférése az olvassa el:
    Nagy dobásra készül a kormány nyugdíjügyben – Kiszámoltuk, mennyit hoz neked

    portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=312289

  • cga82
    Kiszámoló, egész reményteljes vagy, lehet lassan belátod, miért volt hülyeség a teljes magyar manyup rendszer úgy, ahogy volt 🙂

    Egyébként öröklésnél még lehetnek meglepetések, főleg ha esetleg bekerül valami biztosítási elem is a konstrukcióba.

  • VAG
    Thank you but no, thank you. Felvehetelen megtakarításra már elég egy (az önyp). Mire én 65 éves leszek, addigra az még egy fiatalos középkorú munkavállaló lesz a 70+ éves nyugdijkorhatárhoz képest.
    Meg hát látjuk is elvtárs, hogy magának vannak itten úgynevezett megtakarításai, minek is kell akkor annyi nyugdij, ugye?
  • Kiszamolo
    cga, miért is volt hülyeség? Nem csak állampapírban tartották a pénzt. Emléxel még a néphülyítésre? “Eltőzsdézték a zemberek pénzét, azért vesszük el inkább a zemberektől.”

    Az egy nagyon jó történelmi lehetőség volt, hogy az állam kivonuljon a nyugdíjak finanszírozásából és megszabaduljon az összes politikai erő a nyugdíjasok befolyásától.

    Ahelyett hogy kiterjesztették volna a kezdeti 25%-ról, inkább felélték a pénzt.

    De ezt már százszor lerágtuk, a politikai hovatartozás szerinti értelmezés pedig engem nem érdekel, úgyhogy itt ezt abba is hagytuk.

    Aki ezen akar lovagolni, lapozzon vissza, ha ezer hozzászólás nem született ebben a témában, egy sem. Felesleges további százat legyártani erről.

  • Zabalint
    A legnagyobb buktató, hogy az állam határozza meg a nyugdíjkorhatárt, így ha mondjuk 65 évesen már 75 év lesz a korhatár, de szellemileg vagy fizikailag már nem vagy elég friss a munkádhoz, akkor hiába van 100 milliód egy ilyen számlán, nem veheted fel.

    Na meg a sima lakossági állampapírnál ez sokkal hosszabb távú dolog, az állam meg már a manyup államosítással eljátszotta a megbízhatóságát. Én az önyupban és a nyeszben sem bízok meg, előbbim is csak azért van, mert egy korábbi munkahelyem támogatta. De bármikor megváltoztathatják a feltételeket, eltörölhetik a kiskapukat, és kizárólag nyugdíjkorhatarhoz köthetik ezt is.

    A nyugdíjkötvény azoknak lehet majd jó, akiknek néhány év van a nyugdíjkorhatárig, és bíznak benne, hogy addig nem lesz semmi gebasz.

  • promontor
    “valószínűleg a 20% adójóváírás is fog járni rá” Ezt a nyomtatott cikk írja? Csak mert a webes változatban (vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/barcza-gyorgy-uj-megoldasokra-van-szukseg-az-adossagkezelesben-2-1377766/ ) nem szerepel.
  • Blend Ahmed
    „Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le és ne kelljen minden egyes kamatból minden évben egy-egy másik értékpapírt vásárolni.”

    Lehet, hogy ez nem is trehányság, hanem tudatosság. (Not a bug, but a feature.)
    Ha év közben jár le a kötvény, akkor előfordulhat, hogy a TBSZ tulajdonosa már be sem fekteti a pénzt, vagy csak alacsony kamatozású FMÁP-ba teszi. Másrészt meg az is megtörténhet, hogy elfelejti a kamatot újrabefektetni.

    Konkrét adatok hiányában nehéz ezt számszerűsíteni, de lehet, hogy az ÁKK ilyen módon több milliárd Ft kamatkiadást is meg tud spórolni.

  • Kiszamolo
    promontor, igen, bár nincs egyértelműen kijelentve.
  • cga82
    : bocs, tudom, már emlékszem, aki nem ért egyet azzal, hogy jó a volt manyup, az politikai.
  • Zelei K Andor
    Vajon a nagy arányban a magyar lakosság által finanszírozott államadósság nem gerjeszti az inflációt (mint a visszafizetés legegyszerűbb módját, az adósság elinflálását)?

    Tudom, hogy inflációkövető, de a KSH / MNB által publikált inflációs ráta eltérni látszik a valóságtól…

  • Atex
    Majd az asszonyhitelt ide betoljuk és reménykedünk, h ne legyen baj
  • Kiszamolo
    cga, jellemzően fideszesek védték az esetek 99%-ában, miért is volt jó döntés beszántani és felélni a jövőre félretett pénzt.

    De még egyszer, aki ezen akar rugózni, olvassa el a többi ezer hozzászólást, ezerszer lerágott csont.

  • szocske
    Ez az örökölhetőség kérdés nem is értem hogyan merül fel…
    Van olyan lehetőség, hogy ha nyugdíjkorhatár előtt meghalok, akkor az államra szál? Így nem lenne túl vonzó…

    Sztem a fő gond, hogy a babakötvény 3% kamatprémiumával nagyon bezárta magát az állam.
    A PMÁP most 1,7%, a NYK lesz mondjuk 2,5%.

    De ha elindulnak felfelé a kamatok és a bankok többet fizetnek majd a 0,1%-tól, akkor az 1,7% PMÁP prémium nem lesz elég, hogy a lakosság az egyszerű, rugalmas és rövid bankbetét helyett a macerás PMÁPot vegye, viszont nem tudnak több prémiumot adni, hiszen nem verheti a PMÁP a NYK és BABA termékeket…

    Esetleg az adókedvezménnyel tudnak még kicsit játszani…

  • gertitorpee
    Tőlem egy forintot sem fognak látni 🙂
    Egyszer már megfizettem a tanulópénzt a Vienna Insurance-nek (unit linked), és mindenkinek csak azt tudom javasolni hogy kerüljön minden olyan megtakarítási formát ami korlátokat állít abban hogy mikor/mire költheted a pénzed.
    Inkább növessz egy kis önuralmat és amit mondjuk nyugdíjra gyűjtesz tényleg felejtsd el.
    Szerintem ami ma a legolcsóbb és lebmegbízhatóbb keret megtakarításra az a TBSZ belföldi és/vagy külföldi szolgáltatónál vezetve. Nincs plusz ktsg és azt veszel amit akarsz (akár PMÁK-t)

    Nem tudom hogyan lehetne ez az új deal jobb mint a PMÁK ahol 3-4 évre adsz pénzt és 1% költséggel visszaváltható. Ez a konstrukció amit írnak ha 30 éves vagy gyakorlatilag egy 40 éves kötvény, hiszen addig nem férsz hozzá a pénzedhez. Így hirtelen az Argentín 100 éves kötvény jut róla eszembe, de azt legalább dollárban bocsátották ki 8% éves kamattal…

  • cga82
    : a kérdéseidet megválaszolva:
    “cga, miért is volt hülyeség? Nem csak állampapírban tartották a pénzt.”

    Kb a fele volt állampapírban, a másik felének túlnyomó része magyar befektetésekben, összesen olyan 85% volt a magyar befektetések súlya. Ez pont úgy nem függetleníti a nyugdíjrendszert a magyar gazdaság folyamataitól, mint ahogy a jelenlegi kötvény sem (ezt jó vetted le), VAGY ha igen (mert ezek a vállalatok főleg külföldön fektetnek be), akkor olyan nagy mennyiségű tőkét vittél ki az országból, nagyban már nem tudsz fenntartható módon ismételgetni.

    “Emléxel még a néphülyítésre? “Eltőzsdézték a zemberek pénzét, azért vesszük el inkább a zemberektől.””

    A működési költségekre gondoltak, volt is benne igazság, rengeteg pert nyert meg az akkori PSZÁF.

  • Omnisapient
    Továbbra is Kiszámolóval értek egyet abban, hogy a manyup beszántása az egyik (ha nem A)legnagyobb hosszútávú ballépés volt. Akkor alig két évnyire álltunk attól, hogy az első versenyzőknek megkedzjék a kifzetést és láthassuk, hogy hogyan is fog ez működni akkor, amikor már nem csak tolni kell bele a pénzt, hanem az onnan esedékes kifizetések kiegészítik a nyugdíjas állami nyugdíját, ami persze a normálisnál valamivel kisebb lett volna annak fejében, hogy a nyugdíjjárulék egy részét nem az állami, hanem magánalapba fizette. Most, megint ott vagyunk, mint a 90-es évek közepén, a manyup kialakítása előtt: mindenki vágja, hogy gáz lesz, az állami nyugdíj egyedül nem lesz megoldás, valamit csinálni kell.
  • Ildikó70
    Lehet bármilyen jó konstrukció 20-30 vagy még több évre az államnak adni a pénzem nem fogom és sokan gondolkodnak így szerintem. Ezt a legkönnyebb államosítani és a legkönnyebb visszaélni vele – elég 1 nap alatt törvénytmódosítani.
  • Zylver
    /OFF TOPIC
    Most olvastam el Ben Graham Intelligens Befektetö cimü könyvet es nagyon megtetszett a 90%-10% tözsdeindexalap-sajatreszveny aranyu stragegia kezdö befektetökent. Aztan olvasom itt a blogon hogy europaikent ki vagyok zarva a legtöbb olcso (amcsi) indexkövetö alapbol. Ha megtalalok olyan brokert ahol pl. VanguardS&P500 alap elerhetö (Swissquote, Internaxx) ott €100k a belepesi minimum. Na bumm! Kerdesem: az olcso tözsdeindex alapot milyen befektetesi eszközzel tudnam kivaltani? ETF-fel? Es ha igen, akkor milyen kockazatai vannak az elöbbivel szemben? Elöre is köszönöm a valaszokat.

    /ON TOPIC
    Magyar allamnak nem adnek egy fillert se, föleg a MANYUP ota. Hat meg 30-40 evre!

  • Omnisapient
    Az a rövidlátás, amiről a manyup beszántásakor az ország gazdasági vezetése tanúbizonyságot tett szerintem még most is nagymértékben rontja az országról külföldön kialakított képet, nem beszélve a pógároknak a kormányba/országgyűlésbe vetett hitéről. Azóta nagyon nyilvánvalóvá vált, hogy párt és állam és “független” intézmények túlzottan összefonódnak, ami gyakorlatilag kézi vezérléshez és garantált kiszámíthatatlansághoz, méginkább megbízhatatlansághoz vezetett.
    Mindezek ellenére mutatók tekintetében messze jobban és ígéretesebben állunk, mint 2010 előtt szinte bármikor a gengszterváltás óta. A gond nem is a mutatókkal van, hanem azzal, hogy az mennyire egy kiszámítható, szerves fejlődés eredménye.
  • cga82

    Önmagában nem, sőt, stabilabb lesz tőle a finanszírozás (a hazai lakossági befektetőnek nincs árfolyamkockázata, valszeg kp-ból jön eleve aminek egyéb előnyei is vannak az állam számára stb), válságban nem adnak el olyan gyorsan. Az infláció jelenleg a kínálati oldalon korlátos gazdaság miatt kezd éledezni, nincs elég munkaerő stb., nem az államadósság miatt – de még a potenciális infláció kockázatát is nagyrészt leveszi rólad a papír, még ha nem is igazán tartod reálisnak az inflációs rátát (EU-s jogszabály alapján készül egy hasonló ráta egyébként, az HICP, azt az Eurostat rendszeresen auditálja, akkor fognék gyanút ha a kettő nagyon messze kerülne).

  • Gary
    Majd jól bevásárolok belőle… ha szétfagy a pokol.
    Egyszer már meg lett védve a nyugdíjmegtakarításom, nem létezik, hogy én erre még egyszer lehetőséget adjak.
    Avagy: ha el akarnám kótyavetyélni, elmennék Monte Carloba, és egy szép pillanatban, amikor elkap az ihlet, az egészet feltenném a ruletten a feketére. Jobban fizet(het), kisebb a kockázat és élmény is maradna. 🙂
  • Eltevelyedes
    Hát, amit megtanultam az elmúlt 20 évben, az az, hogy ne bízzak meg semmiben, ami állami. Akármit ígér, az a végén nekem nem lesz jó. Úgyhogy passzolom.
  • Kiszamolo
    cga, erről nem fogunk vitatkozni, de erre még válaszolok: a törvény szabta meg pontosan, mibe tehetik és mibe kell tenniük a pénzt.

    Kegyetlen jó érzékkel 2007 közepén kötelezték/engedélyezték a magyar részvények vásárlását…

    Csak annyit kell mondani, nem lehet a magyar állampapír kitettségük nagyobb, mint 25% és összesen nem lehet nagyobb a forint kitettségük, mint 50%. És kész. Ennyi az egész.

  • Omnisapient
    Továbbra is úgy gondolom, hogy a manyup egy jó kezdeményezés és jó próbálkozás volt vadhajtásokkal. Lehet, hogy nem kellett volna engedni annyi manyupot létrehozni, hanem tendereztetni őket arra, hogy ki tudja alacsonyabb költséggel és nagyobb nettó hozammal, mint két fő mutatóval működtetni őket és csak kettőt engedni. Vagy lehet, hogy csak egyet és az üzemeltetést és a befektetési tevékenységet kiszervezni kevés számú profinak.
    A mostani próbálkozást sokkal inkább látom megoldásnak arra, hogy az állam hosszútávon biztosítsa az adósságának stabilizálását és a külföldi és intézményi szereplők befolyának csökkentését, mint valós megoldást a nyugdíjra.
    Úgy gondolom, hogy a velem nagyjából egyidősekben, tehát azokban, akik már dolgoztak a manyup bevezetésekor és a beszántása idejére már sok éve oda irányították a lóvét, nos, bennük kitörölhetetlen negatív nyomot hagyott ez az eset.
  • Kiszamolo
    Omni, azt rontották el, hogy önkormányzati rendszerben erőltették a manyupot (is). Ami azt jelenti, hogy nem lehet rajta haszon.

    Majd nyilván beszáll az OTP meg az Erste úgy, hogy egy fillér haszna nem lehet. Lett nekik hasznuk az alapkezelésen, sokkal több, mint kellett volna.

    Azt kellett volna mondani, hogy nem lehet több az összes éves költség, mint 0,5%. Aztán csók. Ez nem lehetett indok a beszántásra.

    De most nem a manyupról van szó.

  • cga82
    @kiszamolo:

    “Csak annyit kell mondani, nem lehet a magyar állampapír kitettségük nagyobb, mint 25% és összesen nem lehet nagyobb a forint kitettségük, mint 50%. És kész. Ennyi az egész.”

    Egy hasonló szabály (bár a cégcsoportokat is nézni kell, nem olyan egyszerű egyébként) valóban effektíven limitálná a magyar befektetéseket, ez igaz. De itt a GDP százalékában mérhető összegekről beszélünk, ha ezt külföldön fektetjük be mondjuk 10-20-30 évre és csak utána látjuk a hasznát, akkor levágtuk a saját növekedésünket mondjuk a felére, harmadára simán (a hatás nagyon hasonló ahhoz, mint amikor a költségvetés akármilyen okból kiadást vág, de a manyup még ráadásul hitelből futott, ami ugye maradna). A műtét sikerült, a beteg meghalt, ez nem volt opció.

    Ennyike részemről, szép napot.

  • VaraMan
    Nincs olyan ígéret, ami arra ösztönözne, hogy évtizedekig a magyar államnak adjam a pénzem. Ilyen vezetőkkel meg még annyi sem. Láttuk,már hogy működnek. Fél nap alatt módosítanak bármilyen szabályt mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül, keresztbe húznak bármilyen stratégiát. Felemelik a nyugdíj korhatárt, limitálják a kifizetést vagy bármi ilyesmi, sőt még ilyenebb. A legjobb nyugdíj célú befektetés, ha külföldön dolgozol 8-10 évet. Ha több országban, akkor még a diverzifikáció is működik. Én ezt a stratégiát követem. Persze ott is megváltozhatnak a feltételek, de én jobban bízom bármely nyugat-európai társadalomban, hogy beváltja a nyugdíj ígéretet, mint a magyarban. Emellett persze takarékoskodni kell nyugdíj célra is, de ezt talán mondani sem kell.

    Ne legyünk naívak és ne becsüljük alá a fiúk kreativitását, amikor ki kell farolni a befektetés alól.

  • Moni
    Adójóváírás: itt a sokszázezer katás vállalkozó, akik jelenleg kb hitelképtelenek (főleg, ha Bt-jük van) a Kata tv. jövedelemszámítási szabályai miatt, és persze nyugdijmegtakarításuk sincs, mert az szja-ból történő jóváírás nélkül egyik sem túl vonzó.
    Most itt lenne a lehetőség, hogy az állam átgondolja, hogy pl. ne csak szja-ból, hanem más adókból vagy adójellegű kiadásokból is jóvá lehessen írni az adókedvezményt. Ezzel a sok katás mind érdeklődni kezdene a nyugdíjelőtakarékosságok után. De megint csak szja szerepel…
    Mintha az állam direkt csőbe húzná az embereket a katázással.
    (És most ne azon rugózzunk, hogy egy programozó csutkáig tolja a katát és csak 600 e adót fizet. A katások jó része amúgy minimálbér körüli összegeket szed ki, amihez képest az 50 rugó nem annyira kevés.)
  • Who cares?
    A MANYUP-ba nem értem, hogy engedhettek profitorientált cégeket. Bebizonyosodott, hogy a zárt, eleve önkormányzatisággal rendelkező szervezetek (főleg szakszervezetek) pénztárai kenterbe verik a magáncégek manyupjait (Vasas, Honvéd, stb.). Eleve szarul teljesítő pénztárakért persze, hogy nem sírtak a tagok (én sem, az ING egy kalap fos volt).
    De tudom, nem ez a téma.
  • Szabolcs
    Kiszámoló: “a lejáratot december 31-re tesszük, ami nem igényelne túl nagy informatikai fejlesztést.”
    nem IT kérdés, hanem logisztikai. Ha 31-én van lejárat, akkor azt a fióklátogató elég későn kezelheti le, az előre rendelkezés meg nem népszerű… De 27-i / jan 2-i rohamot a Kincstár fiókjában majd állja ki, akinek két anyja van …
  • Szabolcs
    Zabalint
    2019-02-27 at 10:51

    így van, annak biztosan megéri, aki aránylag rövid idő múlva eléri. Hogy mi az a rövid idő, egyéni elbírálás. Ez lesz a kockázati mérőszám 🙂
    40 évre nem tenném be, 15-re meg szerintem működhet.

  • szocske
    sztem simán van ilyen háttér a kata bevezetésében, hogy nekik nem kell magas nyugdíjat és táppénzt (csed, gyed) fizetni.

    Éppen rájuk is gondolva a NYK lehetne akár SZJA-tól függetlenül is támogatott, ahogy a babakötvény vagy a néhai LTP volt…

  • Kiszamolo
    Who és akkor ki kezeli a pénzt, ki hozza be az ügyfeleket, ki intézi a dolgokat? Lelkes önkéntesek? Egy kis, egyébként is létő csoportnál ez esetleg működött, de több millió taggal nehezen elképzelhető.

    Nem a profittal volt baj, hanem azzal, hogy nem volt maximalizálva. Meg azzal, hogy okosba’ lehetett csak kivenni, úgy meg sokkal többet vettek ki.

  • Egyszeri kommentelő
    A mindenkori magyar kormányokban a bizalmam totálisan nulla. Ugyanakkor nem látom annak okát h amiatt kellene aggodni hogy az állam akár 20-30 év múlva teljesítse a kötvény alapján fenálló fizetési kötelezettségét.

    A rizikót én inkább az éves újra kötésben rejlő feltétel változtatásban látom. LTP példája alapján pl 10 év múlva megszűnik a kamatpremium vagy az adójóváírás lehetősége.

    Én 30 vagyok, 40 éves befektetéssel számolva a fenti kockázat mellett is vonzó a dolog a pénzt biztos visszakapom, költségen nincs. legfeljebb ha változnak a kamat és szja feltételek majd csökkentem az ide áramló megtakarítást.

    Elfogadott jogszabály hiányában csak gondolkodni lehet. majd meglátjuk milyen ajánlat jön és a mögötte álló reputáció mellett kinek éri meg, én ugy gondolom h ez rövid (3-5 év) és hosszútávon (25-30 év) lehet megérős

  • Szaky
    cga82
    2019-02-27 at 11:13

    A MNyP-nak minimum 70-%-ot állampapírban kellett tartaniuk, ez volt a törvényi előírás! :))

  • promontor
    Vicces, mert egyfelől az online szöveg azt a benyomást akarja kelteni, hogy a hozamot az ötéves állampapír és a Babakötvény közé akarják belőni (mondjuk eleve “érdekes” logika, hogy egy 18 éves megtakarítás miért “ér” több hozamot, mint egy 30+ éves…), másfelől viszont, ha a nyugdíjkötvény kapna 20% adókedvezményt, akkor az messze jobb lesz, mint a Babakötvény, ami kap 10-et, de csak 6000 forintig…

    Igen, szerintem is ez egy fontos szempont nekik. Amíg nem érzik azt, hogy emiatt már kevesebben nyitnak TBSZ-t, addig ezen nem fognak változtatni… 🙁

  • Kiszamolo
    Szabolcs, miért is kellene berohanni 31.-én az Államkincstárba?

    Ott az az internet nevű izé, amin lehet ügyet intézni.

    Meg előtte egy héttel papír alapon is rendelkezhetsz, mi legyen a kamattal/felszabadult tőkével.

    Vagy bumm, két nappal később mész be, ahogy most is.

    Gondolod, ha március 11-én van a kamatozás, akkor most nincs tele unatkozó nyugdíjassal az összes fiók, akik még aznap besiettek, hogy újrakössék a kapott 17 ezer forint kamatot, nehogy csak egy napig is ne kamatozzon ez a hatalmas összeg?

    S ha megoldanák, hogy magától forduljon, az lenne csak a királyság…. Akkor be se kellene menni.

  • Who cares?
    Miklós, most ez egy komoly kérdés volt???
    Arra nem gondoltál, hogy ezek aután pénztárak tök jól működtek? Mondjuk úgy, hogy alkalmaztak portfólió-menedzsert, akinek az volt a feladata, hogy növelje a hozamot. Tagot meg mi a francnak toborozni, ha ad 1: kötelező a tagság, ad 2: a legkézenfekvőbb pénztárhoz csatlakozom, és így is többől választhatok. (Példának okáért, Budapesten élő, az ELTÉ-n oktató, katolikus nagycsaládos vagyok. Budapest megyének is lenne manyupja, az ELTÉ-nek is, vagy bármilyen egyetemi érdekérvényesítő szervezetnek, a Magyar Katolikus Egyháznak is, sőt, akár a Nagycsaládosok Egyesületének is.)
    Ami pedig a költségeket illeti, abból is látszik, hogy összejátszottak a manyupok a törvényhozással. Ez kapásból ugyanúgy bizalomvesztés, mint a beszántás. Lásd ltp-k. A szájuk íze szerint alkották a jogszabályokat.
  • cga82
    :

    “A MANYUP-ba nem értem, hogy engedhettek profitorientált cégeket. Bebizonyosodott, hogy a zárt, eleve önkormányzatisággal rendelkező szervezetek (főleg szakszervezetek) pénztárai kenterbe verik a magáncégek manyupjait (Vasas, Honvéd, stb.)”

    Ennek egyik oka valószínűleg az alapkezelő volt – a kis pénztár tendereztetett és kapott mondjuk egy teljesen jó alapkezelést 0,4%-ért. A nagy is tendereztetett és kiválasztotta a saját cégcsoportjának alapkezelőjét, a törvényi maximumért (ami még 1%-on nem volt kevés ennyi pénzre), plusz még amit az egymásba ágyazott alapok, saját kötvények/bankbétetek és egyéb trükkök hoztak.

    Hogyan lett ez a helyzet? Szar volt a szabályozás, és nem azért, mert a felügyeleten nem látták ezt. Pontosan tudták, dokumentálták, hogy ezer sebből vérzik mindenhol a rendszer, javaslatokat tettek, valamiért mégis maradtak a kiskapuk.

  • Alfa
    Ki az a hülye, aki 30+ évre HUF állampapírt venne amikor attól félünk hogy fizetésképtelenné válik az állam VAGY elinflálják a francba az államadósságot?
  • cga82
    @szaky: persze, másképp nem működhetett volna a rendszer, a világon nincs annyi pénz, hogy ekkora összeget teljesen kivegyél a költségvetés finanszírozásából. (A 70% szerintem az új befektetésekre vonatkozott és nem az állományra, mert végül nem volt ebben annyi állampapír.)
  • cga82
    Mindenkinek, akiben a kétség felmerült: ezzel a papírral lényegében a felosztó-kirovó rendszerben veszel magadnak további jogosultságot, értékpapírosított formában.

    Több nyugdíjat fogsz kapni azokhoz képest, akik nem vettek? Igen. Minél többet veszel, annál többet (amíg nincs felső korlát.)

    Államkötvényt veszel? Nem. Mivel ennek a papírnak speciális célja van, kicsit szürke zóna, a szabályozás rengeteg paraméterével elég szabadon rendelkezhet az állam, amíg nem kockáztatja a _formális_ nemfizetést.

  • promontor
    @blend-ahmed
    “Már csak arra várunk, hogy azt is sikerüljön közel tíz év után megoldani, hogy a jellemzően TBSZ számlára vásárolt ötéves állampapír ne mindig az év közepén járjon le…”

    Persze az is lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk?

    Merthogy van egy másik hír is: portfolio.hu/befektetes/nyugdij/bombat-robbant-az-mnb-a-nyugdijaknal.315673.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

    Ebben sok mindenről szó van, többek között van egy olyan pont is, hogy:

    “Megújítanák és további kényelmi szolgáltatásokat is bevezetnének a lakossági állampapírok vásárlásai során, ilyen lenne az automatikus kamattőkésítés, az automatikus vásárlási lehetőség és a TBSZ rendszer újragondolása is.”

    Egyébként lehet, ez a cikk egy (vagy több, pl. nyugdíj, TBSZ) külön posztot is megérdemelne…

  • Meister
    “azt szeretné, ha a magyar lakosság kezében lenne az államadósság egy jelentős része, mert a lakosság nem fog olyan gyorsan kiszállni, mint a külföldi befektetők a következő válság pillanatában.”

    Ennél azért több oka van. Az egyik legfontosabb, hogy a magyar emberek tulajdonában lévő papírokra fizetett kamatok Magyarországon maradnak, és magyar emberek költik el, nem külföldi vagy magyar kézben lévő bankok.
    Amikor azt nézzük, hogy a magyar államadósság mennyi, akkor rossz számot nézünk. Azt kell nézni, hogy ennek a finanszírozásnak milyen költségei vannak, és ilyen szempontból az állam az elmúlt pár évben nagyon jó irányban mozdult el, sokkal kevesebbe kerül az adósság, mint más országoknak. És még ez a kamat is itthoni befektetők kezébe kerül vissza, nem külföldre. Ez zseniális húzás!

  • Janos82
    :

    Az inflaciokoveto papirokat nem olyan konnyu elinflalni:) Ettol special pont vedve vagy.
    Azt se hinnem, hogy fizeteskeptelenne valik az allam. Szerintem a nyugdijkorhatart fogjak tologatni.
    Ez meg arra jo, hogy a nyugdijjra felretett penzedbol ide is tegyel.
    Ha van annyi penzed, amibol 10-15 evig megelsz, akkor kb a felet be lehet tenni ide, amihez nyugdijjazasnal hozzafersz, a masik felet meg elkezdheted par evvel korabban felelni, ha ugy hozza a sors.

    :
    KATAsnak adojovairast? Minek? Igy se nagyon fizet adot, meg a minimalber utan se.
    Aki meg csak minimalbert vesz ki a katabol( nem tudom, hogy ok kik lehetnek, nem ismerek ilyen KATAst), azoknak inkabb alkalmazottkent kene dolgozniuk…

  • Tamás
    A unit linkednél egyik évről a másikra megszűntették az adójóváírást, mi a garancia, hogy ennél nem fogják? Abból ki tudtam lépni, ebből nem lehet, csak ha majd nyugdíjba mentem… necces
  • GinTonic
    Kiszámoló: úgy tünik nincs messze, amit kívánsz. Az MNB ma közzétett versenyképességi csomagjában is írnak a lakossági állampapírok automatikus kamattőkésítéséről és automatikus vásárlási lehetőségről, sőt a TBSZ rendszerét is újragondolnák. Amúgy egész előremutató javaslatok vannak benne: tranzakciós illeték, bankolás, NYESZ, önkéntes pénztárak átalakításával kapcsolatban is.
  • szocske
    “Az inflaciokoveto papirokat nem olyan konnyu elinflalni” csak amíg a KSH inflációs adat reális a saját kosarunkra.
    Aki az átlagtól kevesebb LCD tévét és szivárványos guppit vesz, mert a fizetése jórésze elmegy lakhatásra és élelmiszerre, azt nem vigasztalja a 2,8% inflációs adat, ha közben a Tescoban tavaly 140 idén 210 Ft a kenyér ára.
  • Zabalint

    Szerintem max. 5 -10 év, mert 15 évnél már lehetnek előre nem látható nyugdíjkorhatár emelések. Habár a becslések szerint még 15-20 év kell még az állami nyugdíjrendszer össdzeomlásához, tehát 15 év az határeset.
  • Zabalint

    Ennek a másik oldala az, hogy amiből államkötvény lesz, abból nem lesz bankbetét, vállalati kötvény vagy részvény vásárlás, így a magánszféra meg közvetlenül vagy közvetve külföldi tőkéből ruház be, és annak a kamatait fizeti vissza. Tehát csodák nicsenek .

    Egyébként állampolgárként ez a rendszer teszi legjobban lehetővé a kisemmizésünket, hiszen ha kell, inflálhatja a pénzünket.