Nyugdíjkötvény
Belengette a kormány, hogy belépne az állam a nyugdíjmegtakarítások piacára egy (valószínűleg) inflációkövető államkötvénnyel. A hír tegnapi, de már többen kérdeztétek, mi a véleményem róla.
Mivel még semmi konkrétumot nem árultak el, ezért szerintem korai róla bármit is mondani. Várjuk meg, amíg lesz valódi információ, addig felesleges véleményt formálni róla.
És igen, tökmindegy a konstrukció, ha az hozzá van kötve a korhatárhoz; de főleg azért mindegy, mert ha kevés aktív lesz (azaz döglött a gazdaság), akkor csak dekorációs papír lesz mindenféle befektetés, nemcsak a nyugdíj.
Mindeközben az aktívaknak olyan szupi változástatást raknak a nyakába, mint a 3 (!) éven belül kifizetett, de adott évben ledolgoztatható akár évi 400 túlóra. Merthogy elég dolgozó MÁR MOST SINCS.
De naná, a 4 gyerekes nő legyen főállású anya, a 40+ év munkaviszonnyal küldjük a nőket nyugdíjba – azzal a szlogennel, hogy ezekkel elősegítjük a több magyar gyerek születését.
MNYP torv
5. § (4) A pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető.
Ha nem lett volna magantulajdon, akkor nem kellett volna megzsarolni az embereket (elso korben azzal, hogy egyaltalan nem kapnak allami nyugdijat), es bohockodni a nyilatkozatokkal, hanem kerdes nelkul atcsoportositjak az allamkasszaba. Nem veletlenul nem igy tortent, es aki visszaadta, a nyilatkozasi lehetoseg miatt “onkent” adta. A strasbourgi birosag pedig egyetlen magyar allampolgar panaszat vizsgalta csupan, aki mellesleg nyilatkozott arrol, hogy megtartja a MNYP megtakaritasat.
Mivel a kormany tovabbra is fenntartja az igeretet, hogy megmarad a nyugdijra valo jogosultsag, igy elvileg nem serult a magantulajdon. Gyakorlatilag persze semmi sem garantalja, hogy az allami nyugdij tobb lesz majd mint zsebpenz
A dolgozók befizetéseit szétosztották az akkori nyugdíjjasok között, a hiány pedig az államadóságot növelte?
A törvény Nem változtatott a befizetendő nyugdíj járulékokon, de a dolgozók törvényileg meghatározott részének az új manyupoknak ment a befizetett járulék nagy része?
A felosztó-k. rendszerben a mostantól elcsatornázott pénzek elkezdtek hiányozni, és növekedehetett az államadóság?
Ugye nem bántottam meg senkit a kérdéseimmel?
azzal vicces meggyanúsítani, hogy bármilyen politikust kedvelnék. 🙂 Felőlem meg lehetne égetni az összeset (természetesen csak bizonyítékok alapján, de ez nem szabad, hogy akadály legyen, max a keresés nem alapos), ráadásul nem csak a maiakat, a korábbiakat is mind, keletről nyugatra kezdve vagy fordítva. Csak módszeresen, az a fontos.
Ettől függetlenül nyugdíjjárulék fizetésért a nyugdíjra vagy jogosult. Ez nem sérült, de a tőke nem volt a tied. További infót strasbourgtól kérjetek. Az kétségtelen, hogy a nyugdíjkorhatárt a kormány (vagyis helyesen a parlament/törvényhozás, a kormány csak végrehajtó hatalom) emeli/csökkenti, ezzel lehet játszani, sőt majd kell is!
És nagyon komolyan mondom, hogy aki azt gondolja, hogy ellopták, az gondolja végig, hogy ez mit jelent, s minél hamarabb cselekedjen aszerint. Az ilyesmi nem vicc!
Ezzel nem a jövendő, ki tudja milyen nyugdíjkötvényt vagy pláne nem a kormányt védem, csak bele kéne gondolni néhány alapvető összefüggésbe.
Szerintem senkit sem bántottál meg. Senki nem vitatta ugyanis, hogy rövid távon ráfizetés volt az államnak manyup, vagy hogy rosszul működött. A vita arról folyt, hogy magántulajdon volt-e.
Ugye a kérdéseidnek ehhez nem sok közük volt?
Egyébként jó kérdéseket tettél fel, de szerintem érdemes lenne folytatni a kérdéseid sorát, és megpróbálni megválaszolni, hogy bár rövid távon egy ilyen rendszer indítása nyilván növeli a hiányt, hosszú távon vajon megtérülő befektetés lehetett volna-e az államnak. Vagy mit lehetett volna változtatni rajta, hogy az legyen, és milyen időtávokon lehetett volna tervezni vele.
Ehhez kell némi bizalom és hit, most néztem hosszú távú inflációval korrigált ezüst chart-ot, és kb ott van az ára, ahol 1910 körül volt. Nem tűnik egy fergeteges, elhalaszthatatlan lehetőségnek.
Az Magyar államkötvényekkel kapcsolatban: Ha hosszútávú nyugdíjcélú portfolióépítés szempontjából nézzük, akkor hol lenne a helye?
Vegyünk mondjuk egy “klasszikus” 60-40 portfóliót (részvény-kötvény arány). Gondolom a kötvények egy része vállalati kötvény, másik része esetleg állampapír. A kötvényeknél is érvényes a diverzifikáció, tehát tipikusan különböző kibocsájtójú és lejáratú kuponokat szoktak összemixelni kötvényalapokba ill. ETF-ekbe. Ezzel a megközelítéssel nem menne elég erősen szembe, ha a portfólió jelentős része csak a Magyar Államon múlna? Persze ha a feltételek, kamat igencsak kedvező, talán beleugranék, de akkor is csak arányaiban kis összeggel.
Pl. köthető lenne előre fixált életkorhoz. Vagy ledolgozott évekhez, esetleg az első befizetéstől számított évekhez. Plusz korai feltörési lehetőség közepes büntetéssel. A lényeg, hogy előre láthatóan, mi alapján kerül kifizetésre.
Semmi baj a nyugdíjkorhatár emeléssel, de nehogy már egs magánbefektetés lejárati idejével is utólag játszadozzon az állam.
Ehhez képest bizonyos politikusok egyik legnagyobb hazugságát hirdeted nagy mellénnyel. Továbbra is tény, hogy magántulajdon volt, ez nem vita kérdése. A kérdés, miért vitatkozol egy olyan ténnyel, amiről konkrét jogszabály rendelkezett? Az, hogy előadod a szokásos közhelyet, hogy mineen politikus dögöljön meg, nem változtat a hihetetlenül erős elfogultságodon. Dögöljenek meg, de azért magánpénzek kizsarolása az nem lopás?
A te érvelésed alapján egyébként pl. a családi adókedvezményt is visszakérhetik utólagosan.
ugyanezt mondtam anno a hölgynek a nyugdíjigazgatóságnál mikor értetlenkedett hogy én bent akarok maradni 🙂
másodszor citálod az EJEB döntését, miközben egy korábbi hozzászólásodban elismerted, hogy az EJEB pont ebben a kérdésben nem döntött. Akkor mégis mit akarsz ezzel? Vagy ez csak a tudatanoknak szóló etetés, akik nem ismerik a bírósági határozatot? Akkor:
mint ismeretes a bíróság egy visszalépő tag ügyében döntött, akinek nem sérültek a jogai, mert “önként” lépett vissza, és a korábbi tulajdonáért nyugdíjjáradékot fog kapni. A kérdés ugyebár nem ez.
Promontor
milrt ne lehetne a “kötvény”, vagy inkább konstrukció lejáratát simán pl. 60 éves életkör betöltéséhez kötni.
Igen, így a kormány nem tudná utóbb a jogosultsági feltételt egyoldalúan módosítani 🙂
szenyora
1) bankok nem vezettek manyup számlát
2) a jutalák maximalizált volt, amitől a manyupok ált. kevesebbet kértek
3) engedélyezett szereplők voltak a piacon, jó sokan. Így aztán ez piaci volt
4) magánszámla volt, ma is az
Mire is fogják fordítani az így befolyó milliárdokat? Adósság törlesztés, mint a MNyP-i pénzek esetén Paks2-re, stadion építés, esetleg a felcsúti kisvasút meghosszabbítása Bicskéig, esetleg Moszkváig?
Ezek nyereségéből remek nyugdíjat lehet majd fizetni.
Téged most komolyan ennyire meg tudtak vezetni?
A tőke igenis a tied volt, lásd a fentebbi jogszabályhivatkozást.
A nyugdíjhoz való jogod mint olyan valóban nem sérült. A méltóságteljes öregkor lehetősége viszont 1M ember számára odaveszett. Nyugdíj lesz mai értéken 20K forint, sok idős meg majd didereg, kukázik, gyerekei nyakán él, vagy a gép mellett esik össze holtan 79 évesen. A szomorú az, hogy lehetett volna másképp is. Lehetett volna. Most már nem lehet.
Valóban nem elvették a szó szoros értelmében. Csak kaptál egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Odaadod önként v nem kapsz nyugdíjat az államtól, ígérjük. Avagy, egy híres film nyomán: Vagy az aláírásod kerül a papírra, vagy az agyvelőd.
Tényleg elfogadhatónak gondolod, hogy a kormány így bánjon veled?
Én a következtetést levontam, nyílt bankszámlám másik országban + magyar állampapír moratórium 2099-ig.
Ez így tipikusan a “fizess be a feneketlen gödörbe, amellett, hogy garanciát nem adunk arra hogy valaha is viszontlátsz belőle 1 ftot is” esete.
Nyílván mindenki szeretne úgy 30-40 évig pénzt parkoltatni valahol, hogy nem biztos hogy kiélvezheti…..főleg, hogy az egészségügyet és halálozási statisztikákat elnézve lassan a férfiak várható életkora a jövőben várható nyugdíjkorhatár alá fog bekúszni….
Ki az, aki szerint egy csupán ilyen struktúrájú rendszer hosszú távon fenntartható, működőképes??
Ugyanis a szolidáris rész nemcsak a szép hosszú életű időseknek fizeti mindvégig a nyugdíját, hanem minden 65év feletti ingyenes utazását, és egyéb kedvezményeiket is ebből kell(ene) finanszírozni. Sőt, azokét is akik a nyugdíjkorhatár előtt lerokkannak.
Korai elhalálozásuk esetén viszont a pénzük 83%-a eltűnt a rendszerből és csak a szolidáris 17 maradt.
Az állami hozzájárulás mértéke ráadásul évente relatíve zsugorodott a népességfogyásnak és az öregedő társadalomnak köszönhetően.
Tudom, utópisztokus, de utálom, hogy a TBSZ-eken felaprózódik az állományom.
Ezzel a belengetett nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban a legfőbb aggályom, hogy nyugdijkorhatár elérésekor lehet hozzáférni. Mi van, ha valaki – jó gyerek módjára sokat spórolt, és – hamarabb szeretnem nyugdíjba menni?
A lenyúlják a kötvényemet alapon aggódóktól kérdezem: ti egyáltalán nem vesztek semmilyen magyar állampapírt?
Azért gyanusítanak meg azzal, hogy bizonyos politikai oldallal elfogult vagy, mert az írásaid alapján láthatóan képes vagy a logikus gondolkozásra, mégis úgy tűnik, hogy komolyabb kritika nélkül elfogadtad a kormánypropaganda hazugságait:
Nem volt magántulajdon, mert nem rendelkezhettél felette szabadon, vagy mert az amúgy is levont adóból volt a pénz, és lám, a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy nem volt magántulajdon.
Rogán magyarázkodását a magántulajdon fogalmával kapcsolatban ezerszer megcáfolták már, megtalálhatnád a google segítségével az eredeti törvény szövegét, és annak is bármikor utánanézhetnél, hogy konkréten milyen ügyben hozott döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Aki érti, hogy mi történt, az nem gondolja, hogy ezt a pénzt “ellopták”. Egyszerűen zsarolással rávették a többséget, hogy adja oda. Ez akkor sincs rendben, ha amúgy sz*r volt a rendszer.
A logikád szerint akkor az SZJA 1%-ot kapó nonprofit szervezetketől is bármikor visszaszerezheti az állam a pénzt némi ráhatással, igaz? Hiszen azt sem a nettó fizetésedből adományoztad, sose volt a tiéd, az is csak az adódból volt, ami meg az államé.
Vagy ha hoznának egy törvényt, hogy aki nem utalja vissza a lakástakarékon keresztül kapott állami támogatást, az megszívja, az is rendben lenne, hiszen az állami támogatás is csak az államnak befizetendő adóból volt.
Az egyetlen dolog, ami magántulajdonná válik, az Bözsi néni nyugdíjemelése, mert az személyesen O.V. adja, ha úgy alakulnak a számok.
Értem én, hogy ezzel a spekulációt akarják kivédeni (jól megforgatom a pénzem, de nem is nyugdíjra kell elsősorban), csak pont ezzel lesz hiteltelen.
Mert igen, nő a várható élettartam, de egyrészről a többség nem dolgozik 17 éves korától mint pl. apám; másrészről nem minden munka végezhető 69 évesen is. A fizikai munkák jelentős része, vagy pl. hivatásos söfőrség; de még egy óvónői vagy sebészi munka sem az, ami pont ugyanolyan jól megy 69 évesen, mint 59.
Én 6 évvel később kezdtem el dolgozni a szüleimtől, min. 42 éves munkaviszonnyal tudok nyugdíjba menni, ha addig nem emelnek,d e tuti fognak. Mindeközben a jelenlegi nyugdíjasok igen nagy részének nincs meg a 40 éve és a többség
Azaz az én több évtizedes befizetéseim mennek a jelenlegi nyugdíjakra, de én takarékoskodjak, mert nekem nem lesz – mindeközben a takarékoskodás évtizedei alatt akármikor változtathatnak a megtakarításom kifizetési idejéről/módjáról. Szupi.
– – – – –
Természetesen nem hagytam veszni a magánnyugdíjpánztári befizetéseimet és annak idején sorbaálltam, hogy nyilatkozni tudjak a megtartásáról. Tudom, hogy sokak szerint nem az enyém, de mégis nemsokára lesz ott egy nyolcjegyű számmal leírható összeg, (10 Misi) ami egy kis bizakodást adhat a bizonytalan jövőre nézve.
Az alapszabály értelmében a kötelező tagdíj havi 5000 Ft. Évente 60 ezer. Ez azért számít, mert az alapszabály rendelkezik arról, hogy a kötelező tagdíjból levonandó összeget a hozamból levonhatja a pénztár akkor is, ha abban az évben nem volt befizetés. De ha nincs hozam, vagy negatív, akkor nem tudja levonni. Jól gondolom? Vagy majd lekönyveli és levonja jövőre? Vagy levonja a korábbi években elért hozamokból?
Az, meg, hogy egyéni befektetőként melyik a jobb, az ízlés kérdése. Szerintem pl. sokkal kényelmesebb, ha automatikusan a nyugdíjkorhatárhoz alkalmazkodik a konstrukció, mint ha megragadna egy fix életkornál, ami adott esetben nyugdíj előtt van és én meg gondolkodhatok, hogy mibe tegyem addig is, amíg elérem a korhatárt.
Nem hiszem, hogy az állam garanciája kevesebbet érne, mint a nyeszben tárolt részvényeké vagy az önyp-ket üzemeltető cégeké. Egyik esetében se vagyok maradéktalanul nyugodt.
A prémium állampapír lejárat előtti visszaváltásával nem tudja valaki, hogy mi a helyzet? Azt értem, hogy most 1% a büntetés, de mi véd attól, hogy holnaptól módosítsák 10 vagy 20%-ra, vagyis ha valamiért előbb kéne vagy elveszteném a beléjük vetett bizalmat, akkor nagyot bukjak rajta….?
“A manyup tagok a befizetéseik 17%-át adták az állami, “szolidáris nyugdíjkasszába”, míg 83% elvileg örökölhető, és “csak a sajátjuk” volt. Ki az, aki szerint egy csupán ilyen struktúrájú rendszer hosszú távon fenntartható, működőképes??”
https://kiszamolo.hu/nyugdijrendszer-van-megoldas/
A fiatalon hosszabb időre eltelt pénzek felszabadulásának is tudok örülni most, akkor is, ha viszonylag kis összegről van szó, és nem is kenyérre kell jelenleg.
Szerintem el kéne fogadni, hogy amit adó/járulék formájában az államnak fizetsz az vagy el lesz sikkasztva, vagy szavazat lesz belőle vásárolva. Ilyen a nyugdíj is, amit már most erőn felül fizetünk.
sajnálom, hogy nekem kell elmondani, de az élet marhára inkorrekt. Most rengeteget adózol, amiből hamarosan, amikor jobban lesz rá szükséged, se “ingyenes” egészségügyed, se nyugdíjad nem lesz igazán. Mondhatod, hogy rosszkor születtél, de gazdagabb vagy és magasabb életszínvonalon élsz, mint bármikor korábban (akár a mostani nyugdíjasok aktív éveihez hasonlítva is), de nagyobb a felelősséged is, nem költheted minden jövedelmed az életszínvonalad emelésére, ha hosszú távon is fent akarod tartani. Megoldás? Nem az államtól kell várni a csodát…
Mert előző évben a lendület 9,07%-ot hozott, a csendélet pedig 2,6%-ot? Ezért átugrottál a másikba?
Miközben a csendélet 10 éves hozamrátája 7,24%, a lendületé pedig 7,02% volt?
Maradni kell a fenéken, mert hosszú távon nem lesz felülteljesítő az, ami rövid távon. A lépésed negatív eredményéért egy felelős van, mégpedig ott áll a tükör előtt. Buy and hold, ha nem értesz hozzá, és akkor is ha igen
Én is unom, hogy a kamat kamata talán még befektethető, de annak a kamata már vicces. És még véletlenül se december 31. körül járnak le. Meg egyszer csak valamiért bezárják az előző PMÁP-ot, és indítanak egy újat, ha Gyuri aznap úgy kel fel.
Pont ezért nem veszek, mert nem tervezem 65 éves korig dolgozni (vagy tovább sem). Legfeljebb egy jelképes összeggel megpróbálom majd, aminek az ÖNYP fogja kárát látni (azok a fránya költségek, ugye?), de nem megy oda jelentős pénz.
Ez a 17/83 arány igen ütős lett. Hova raktad a mindenki által kötelezően fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot? Az nem hozzájárulás a FEKI piramishoz?
Azt már csak halkan írom, hogy a manyup tag lemondott a nyugdíja 25 százalékáról (miközben a járulékai 76 százalékát a feki-be fizette). + Lemondott a manyup belépése előtti időszak nyugdíjjogosultságának 25 százalékáról, miközben abban az időben 100 százalékot fizetett a fekibe :-). Szerintem a FEKI jól járt volna ezekkel az arányokkal. Az átmeneti időt kellett volna finanszírozni, kisvasutak és stadionok helyett.
Viszont a mostani Unit-linkedek jóval olcsóbbak szerintem mint 10 éve. (Lásd MABISZ TKM táblázat.). Az ÖNYP és a NYESZ sem egy rossz alternatíva. Kérdés, hogy a három közül hosszútávon melyiknek jobb a költsége, ha néha változtatjuk a portfóliót. Ezekről szívesen olvasnék egy összehasonlító cikket. ÉS ebbe bele lehetne venni az 1 összegű unitlinkedeket is. Ha meg elveszik ezeknek az állami támogatást, akkor az csak az új szerződésekre lesz hatással? Sajna a témával kapcsolatban egyre több kérdés merül fel bennem.
Arra is figyelni kell, hogy küszöbön a papírpénz-buborék (hitelpénz buborék) kidurranása nagy hozamemelkedéssel, a papírértékek összeomlásával és elértéktelenedésével és a nemesfémek felemelkedésével. Úgyhogy emiatt is egyértelműen SEMMI kötvényt nem fogok tartani szerintem soha. Mardok az ezüstnél.
A kérdésem az Aranykor működésére vonatkozik: mire számítsak tőlük, ha idén a hozam negatív, és nem fizetek be?
Azt tudom és értem, hogy ha idén befizetem a kötelező tagdíjat, akkor a befizetett pénzem x százalékát likviditási alap, működési alap vagy egyéb jogcímen elvonják. (5-6 ezer fF )
Az is tudom és értem, hogy ha nem fizetek be, akkor a hozamból jogosultak levonni ugyanezt az összeget.
De mi van olyankor, ha negatív a hozam. Csak ez érdekel.
Tudom, nézzem meg az alapszabályban. . .
“A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a Pénztár a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetéséből származó éves hozamát – a mindenkori pénztári éves egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével – csökkenti és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírja a tárgyév december 31-i felosztási arány szerint. A Pénztár akkor is alkalmazza az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a teljes tárgyidőszaki hozam terhére – az egységes éves tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának még meg nem fizetett része erejéig −, ha a pénztártag a tárgyidőszakra eső tagdíjat csak részben fizette meg.”
Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy akkor járok a legjobban, ha idén ebbe a pénztárba nem fizetek be semmit.
“Ami meg a “nehogymár a lejárati idővel játszadozzon” az állam érvet illeti, a jelenlegi NYESZt meg ÖNYPt ugyanúgy érinti a korhartárváltozás.”
Az önyupot csak részben, mert 10 év után felveheted a hozamot, 21 év után a tőkét, de a nyesznél is van menekülőút, TBSZ-é alakítással. De egyébként ezeknél is zavaró, hogy az állam játszhat a nyugdíjkorhatárral.
Szerintem pl. sokkal kényelmesebb, ha automatikusan a nyugdíjkorhatárhoz alkalmazkodik a konstrukció, mint ha megragadna egy fix életkornál, ami adott esetben nyugdíj előtt van és én meg gondolkodhatok, hogy mibe tegyem addig is, amíg elérem a korhatárt.”
Abból, hogy valamit nem nyugdíjkorhatárhoz kötnek, nem következik, hogy ne lehetne nyugdíjkorhatárig, vagy akár még későbbig ne lehetne folytatni.
Nem mint a várható nyugdíj, hanem mint a már kifizetett nyugdíj, vagy mint a fizetésed, meg ami épp a pénztárcádban vagy a számládon van. Nincs olyan, hogy valami jobban vagy kevésbé magántulajdon, legfeljebb a hozzáféréshez lehetnek szabályok. Ha a jog úgy rendelkezett róla, akkor magántulajdon. Azt a járulékot pedig a magánpénztárba fizetted be, az állam csak közvetítőként volt jelen.
Ha racionálisan döntesz, akkor nem fekteted be a kamat kamatának a kamatát (vagy már a kamat kamatát sem, attól függően mennyid van), hanem inkább megvárod, amíg több kamat összegyűlik, és egyben. Mert nem nyersz vele annyit, amennyit az időd ér.
Még mindig nem érted.
Amit a Manyupba fizettél, nem az államnak fizetted. Egy saját számlára fizetted, amihez csak adott feltételek mellé férhettél hozzá, de attól a tied volt. Vagy szerinted az állam nevében hozhattad meg azt a döntést, hogy melyik szolgáltatónál és milyen csomagban, mekkora kockázatvállalás mellett akarsz lenni? Ne legyél már nevetséges!
Az, hogy járulékként vonták, csak a technikai megvalósítása annak, hogy a saját érdekedben kényszerítettek a takarékoskodásra (félretetették). Önkéntes alapon nem lehet egy társadalom nyugodt időskorát garantálni.
Nem várom el, hogy közvetlen hasznom legyen az áfából v az szjából, de a a bankszámlámon lévő pénz az enyém. Ez is ugyanilyen volt. Avagy kinézem a kormányból, hogy egy olyan döntési helyzetbe kényszerít, ahol a bankszámlám egyenlegéről is “önként” lemondok. Nem véletlenül van a pénzem egyre nagyobb része nem itt
Én a nyesz-t már tbsz-szé alakítottam, pont a potenciális korhatár emelés miatt, illetve ezt most lehetett, és ki tudja, lehet-e majd holnap is.
3 évente kiveszem az önyp teljes hozamát, és abban az évben azt fizetem be önyp díjként, ami után jár az adójóváírás. Önyp így szép lassan hízik, de nem hízik túl nagyra sem.
TBSZ-en csak részvényt és PMÁP-ot veszek (utóbbit a cipőt a cipőboltból elv alapján csakis a MÁK-ban), bef alapokat mindet eladtam, mert 1,5% körüli éves költsége van, ami 20 év alatt már 30%, az meg luxus.
Ha lesz is ilyen nyugdíjkötvény, akkor a jelenlegi önyp-be menő pénz megosztásával, egy része oda megy majd. Több nem.
Látok esélyt pozitív forgatókönyvre: a kölföldre kifizetendő kamat belföldön tartása + az alternatív ÖNYP sokéves költségeit megspórólva a 20+ év múlva esedékes nyugdíjválságot tompítani tudja, hogy nagyobb lesz a fogysztás a NYUCÁK számlák kifizetései miatt. (innen nézve üdvözlendő ez a jövőbe befektetés)
Persze látok én is kockázatokat: játszadozás a nyugdíjkorhatárral; valamilyen módon az állami nyugdíj csökkentése a NYUCÁK járadékkal; stb,stb…
Tudtommal államcsőd esetén a külföldi hitelezőket nem szokták kifizetni, a belföldiektől inflációval szoktál “elvenni” a vagyonukat. (ezért +1 pont az infláció követés miatt)
“Én a nyesz-t már tbsz-szé alakítottam, pont a potenciális korhatár emelés miatt, illetve ezt most lehetett, és ki tudja, lehet-e majd holnap is.”
Okos gondolat! Hiszen a NYESZ számlán már bentlevő pénzek egyetlen előnye az adómentesség. Ami a TBSZ-en is jár.
Az átalakítással nem vész el semmi előny, sőt attól kezdve a devizás befektetések is megnyílnak. Plussz a Magyarországon keletkezett osztalékoknál a TBSZ-en nincs adó, a NYESZ-en van.
És akár azonnal új NYESZ számlát lehet nyitni és a befizetések után adóvisszatérítést kérni!
Egyedül annak érdemes átgondolni a dolgot, aki hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt és ezért a NYESZ előbb nyílna meg, mint a friss TBSZ.
A MAK-nál jelenleg 1% a marzs, a bankoknál ennél lényegesen több is lehet. De a MAK-nál sincs garancia, hogy holnap ez ne legyen akár 20 százalék, ha esetleg valakik szerint ez lenne a haza érdeke… De ha valaki szeret rettegni jobbat mondok: Már most is írják, hogy perkopf max napi 10M visszavásárlására vállal a kincstár garanciát. Ha akarják, holnap ez a limit lehet 1M is, vagy akár nulla, ha a a haza veszélyben van, mert soros spekulánsai már a spájzban vannak. Sőt. Fizetek egy sört annak, aki beidézi, hogy hol van az törvényben (nem marketing szövegben: törvényben) leírva, hogy az államkötvényre állami garancia van. Max annyi lelhető fel, hogy a követelés nem évül el, szóval baj esetén bármikor mondhatják mint a békekölcsön esetében, hogy járni jár, csak nem jut… Vagy egy bizonyos összeg felett a pénzed karvalytőkévé minősítődik, és vesszenek a gazdagok! lásd Ciprus haircut