Az MNB közzétette a különböző nyugdíjpénztárak költségeit, amit itt tudsz ellenőrizni.
Amire figyelj, hogy a költség havi 25 ezer forint befizetésre van kiszámolva. Mivel a pénztáraknál sávos költség-elvonás van, ha ennél kevesebbet fizetsz be, akár sokkal több is lehet a valódi költséged.
A fenti linken sorba tudod állítani a pénztárak költségeit minden időtartamra, illetve az eredményt le is tudod tölteni PDF-ben az eredményt.
Az onyp szemmel lathato osszeg eves befizetesevel jobb valasztas lehet, mint a 1,8-2%-os ter-mutatoval futo reszvenytulsulyos hazai befalapok, amiket a nyesz-re lehet venni.
De a legjobb szerintem elkerulni ezt is jo messzire. Kockazatos termek. Marmint a szamla maga.
@Kiszamolo, havi rendszeres (200e Ft) hosszútávú (20 év) megtakarításra mit javasolnál egy olyan informatikai területen mozgó 20as évei végét taposó egyéni vállalkozónak, aki a pénzügyek terén kepzetlen (még) ? 🙂
Egy olcsóbb költségű ETF lehetne erre a megoldás? Infláció feletti ~4% reális elvárás a 20 éves távon, illetve a részvény/kötvény vásárlásokat Te milyen időközönként ejtenéd meg, fél év, 1 év talán?
A kalkulációim alapján ezzel a módszerrel egy jelentősebb vagyon halmozódhatna fel a 20. év végére, ahonnan már alacsonyabb kockázatú rövidebb lejáratú papírok kamatai is fedezni tudnák nagy eséllyel a kiadásaimat.
Részben ide vágó kérdés, de eddig teljesen meggyőző választ nem találtam sehol. Önkéntes nyugdíjpénztárból van lehetőség más nyugdíjcélú megtakarítási konstrukcióba, pl. nyugdíjbiztosításba - (vicc...) NYESZ számlára átvezetni az ott lévő pénzösszeget, vagy csak eggyik ÖNYUP-ból a másikba van jogom menni anélkül, hogy a világ összes adóját kifizetném?
mennyire szamit a költsege ? nem a netto hozam szamit ? nem a netto hozam szamit egyedül ? vagy ez a költseg a netto hozambol szamitando le ? akkor az mitöl netto ?
termeszetesen ertem: ha (ez itt most egy jo nagy ha, mert latjuk a brutto hozamok közötti sok eves különbsegeket is, 1 "kockazati kategorian"* belül is) a hozam ugyanannyi, akkor a költseg dönt az ügyfelnek juto hozamrol
pl. mnb.hu/letoltes/hozamratak-2018.pdf
aegon kiegyensulyozott atlagos 10 eves netto: 7.45
otp kiegyensulyozott atlagos 10 eves netto: 8.44
* azt is gyanitom, hogy a "kiegyensulyozott" az nem exaktul ugyanazt jelenti mindenütt, tehat emiatt is nehez a teljesen korrekt összevetes
@sporolos
Az a kérdés, hogy vajon a nagyobb kezelési költséggel dolgozó pénztár nagy valószínűséggel megveri-e hosszú távon a kisebb kezelési költséggel dolgozót? Vagy akár a saját magad által kezelt minimális költségű portfoliót? A kiragadott példád alapján úgy tűnhet, hogy igen, de a válasz szerintem nem. Így mindenképp érdemes a költség minimalizálására törekedni.
Szerintem fontos az is, hogy a mostani 20%-os adóvisszatérítéssel számolva mennyivel csökken a TKM.
Nyugdíjig hátralevő idő
adókedvezmény TKM hatása a tőkére vonatkoztatva %-ban, évente átlagosan, 5% netto hozam mellett
10 év 2,6%,
20 év 1,12%,
30 év 0,62%.
Számítási módszer pl. 10 évre:
- az éves befizetés: 300 000 (év végén)
- adóvisszatérítés: 60 000 (év végén)
- összes befolyó pénz 10 év alatt: 3 600 000
- számlaegyenleg hozammal: 4 528 041
- átlagos számlaérték: 2 308 887
- TKM hatás = 1 éves adóvisszatérítés / átlagos számlaérték = 60 000 / 2 308 887 = 2,6%
És az MNB számainál azt is figyelembe kell venni, hogy ha az ember úgy dönt, hogy maga kezeli a pénzét, akkor számlavezetési díjat, kereskedési jutalékokat vagy alapkezelői díjat neki is kell fizetni. Ha nem TBSZ-t választ, akkor SZJA-t is.
Az MNB igazán leprogramozhatta volna a választható összegű befizetés TKM számolását is. De mit várjunk egy olyan szervezettől, ahol csak 1450-en dolgoznak.
Látszik a számokból, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a legjobb megtakarítási forma a nyugdíja évekre (a NYESZ mellett).
Először is választunk egy olcsó, de stabil pénztárat, pl. Honvéd. 20 év esetén még a legmagasabb TKM is csak 0,95% (250ezres befizetés mellett, 500ezer mellet nyilván kevesebb). Visszaigényeljük az SZJA 20%-ot, ez még 10milliós tőkére vetítve is 1%-os biztos hozamot jelent, de 3 milliósnál 3,33%. Több, mint a TKM.
Évről évre kiderül mennyire jó választás volt az Életutat választanom. Az összes portfolió a legalacsonnyabb TKM-esek közé tartozik. Igaz, elég fapad, se napi árfolyam, se bankkártyás/csekkes befizetés, cserébe olcsó és a hozam is a legjobbak közt van mindig.
Tény, hogy alacsony befizetéssel nagy a költség az összes ÖNYP-nél (tehát a kis pénzűeket sarcolják nem a nagy pénzűeket), de havi 20ezerből nem lesz senkinek sem nyugdíja, de 40-ből sem.
Hogy kockázatos-e? Én 17 éve fizetek be, nem látom milyen kockázata van ami bármilyen másik terméknek nincs.
@zsolt Önsegélyező- illetve egészségpénztárba történő átlépésre akkor van lehetőség, ha a pénztártag munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható.
@headset
Érdemes még annak a kockázatát is fontolóra venni, hogy csökkentik/megszüntetik az adókedvezményt a következő 10-20-30 évben. Továbbá annak, hogy esetleg kedvezőtlenül változnak a törvényi feltételek a következő 10-20-30 évben a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságára, vagy a pénztárak befektetési stratégiájára vonatkozólag.
@gondolkodo Bár nem hozzám intézted a kérdést, én amit csinálnék a helyedben, hogy 10 millió Ft-ig csak webkincstáron keresztül MÁP+ és PMÁK-ba fektetnék, sokat olvasnék a dolgokról érdemes a lustaport weboldalt is megnézni az ügybe. 10 millió felett egy nagyon olcsó díjú de megbízhat webes bróker (magyar), ott pedig a saját ízlésednek megfelelő alacsony költségű ETF-et vásárolni. Amit érdemes nézni szerintem az etf-ek összehasonlítása céljából: https://www.justetf.com/de-en/
Én jelenleg ezt csinálom... ha valaki tud jobbat szóljon.
Realhozammal szamolva le kell diszkontalni az szja-visszateritest, mert az minden evben max 150k.
Ha az inflacio 3% minden evben, ugy 10 ev mulva 150k visszaterites mar csak 111k-t er. A befizetes meg mar evente 1M, mert ott meg indexalni kell.
Nyugdíjig hátralévő idő?
Állami : végtelen
Öngondoskodás : meglátjuk. Jó úton haladunk, de a 3 gyerek jövője még sokmindenen változtatni fog.
Mindenesetre köszönöm, itt kezdtem megtanulni az alapokat. Megnyugodtam, mert van vésztartalék. Meg megtakarítás a jövőre nézve. Meg a lehetőségekhez mért napi költés. Pedig alapvetően minden nap vennék valami kütyüt, vagy konyhakést, vagy jó alapanyagot a főzés ez. De megtanultam, hogy "Hülyeségre nem költünk" (és a klasszikus folytatás... "Inkább sört veszünk")
Én úgy számolom, hogy az ÖNYP rendszer saját "hozama" 4%-os levonás és 20%-os adójóváírás mellett 2.7%, 1.4% és 0.95%, tíz, húsz ill. harminc éves időtávon, alapesetben (erre jön még a befektetések utáni hozam).
A jelenlegi szabályok szerint 20 évvel a befizetés után a tőkét adómentesen ki lehet venni. Újból befizetve ismételten érvényesíthető rá a 20% jóváírás az évi max. 150 eFt határig. Ezzel harminc éves távon 1.2%-ra tornászható fel az érték.
A felhalmozott hozam 10 év tagság után, és onnantól 3 évente vehető ki adómentesen. A kivett hozamot újrabefizetve, arra is jár a 20% adóvisszatérítés, ezzel a körrel a befektetések effektív hozama emelhető.
(Figyelmeztetés: ilyen időtávon jelentős kockázatot jelent a jogszabályi környezet kedvezőtlen változása. Nincs semmi garancia arra, hogy 10 év múlva is lesz még adóvisszatérítési lehetőség)
A Teslás cikkhez már nem lehet hozzászólni?
@gaborr Az a pénztárak kockázata, hogy semmilyen garancia nincs mögöttük, mint a betéteknél (OBA), vagy a befektetési termékeknél. (BEVA).
Ha a pénztár becsődöl, vagy mondjuk a letétkezelő bankja, akkor fuccs a levesbe minden.
Ugyanez sajnos megtörtént pl. 2015-ben, amikor a Honvéd Egészségpénzár fizetésképtelenné vált azután, hogy a pénzeit a Buda-Cash érdekeltségű nevenincs bankokban tartotta...
Mivel egy pénztár intézményi befektetőnek minősül, nem vonatkozik az ő betéteire, befektetéseire semmilyen állami garancia.
És Te, mint pénztártag is bukod a pénzedet..., sajnos!
(mivel nekem is van Önyp-m, nagyon várom várom már az MNB régóta ígért intézkedését a pénztári garanciaalapok bevezetése kapcsán.)
Már csak össze kell vetni ezzel: mnb.hu/letoltes/hozamratak-2018.pdf
És meg is van, melyiket érdemes választani. Én Honvédből léptem át Budapestbe, de lehet, hogy akkor innen meg nemsokára máshova 🙂
"MNB igazán leprogramozhatta volna a választható összegű befizetés TKM számolását is. De mit várjunk egy olyan szervezettől, ahol csak 1450-en dolgoznak."
:)))))
@Rosen "a legjobb megtakarítási forma a nyugdíja évekre (a NYESZ mellett)"
Pár éve megnéztem 1-2 ÖNYP-t, és nem tetszett, mert kötelezően sok kötvényalapot tartott a portfólióban, a részvényarány nagyon minimális volt. És a már akkor is rekord alacsony hozamok mellett én úgy gondoltam, hogy hosszú távon nekem nem buli lényegében kötvényalapokba (vagy mondjuk 70-80% kötvényalapba) beszállni. Ha kötvényalapot akarok venni, azt nagyon egyszerűen megtehetem a NYESZ-en is, arra is jár az adójóváírás és azt csinálok, amit akarok. Egy olcsó szolgáltatónál ha nyitsz egy NYESZ-t, és ETF-ből leszimulálod akármelyik ÖNYP portfólióját, nem hiszem el, hogy nem a NYESZ jön ki jobban. Főleg mert MÁP+ és PMÁP NYESZ-en lever sok más kötvényt.
Ehhez kicsit kapcsolódva, tudja valaki esetleg, hogy az önsegélyező (egészség) pénztárak hozamait hol lehet az előző évekre visszamenően megnézni? Én keresgéltem a neten, MNB oldalán is, de nem találtam.
@Pék
"Ha a pénztár becsődöl, vagy mondjuk a letétkezelő bankja, akkor fuccs a levesbe minden."
Ez tévedés.
A csőd azt jelenti, hogy a pénztár a működési költségeiből nem tudja kifizetni a villanyszámláját vagy a bank a saját vagyonából a dolgozóit. Ha az intézmények rosszul gazdálkodnak, az önmagában nem érinti az ügyfelek követeléseit.
Csak akkor van baj, ha a pénzintézetnél valaki elsikkasztja az ügyfelek elkülönített számlán kezelt pénzét és értékpapírjait. Egy nagy letétkezelő banknál sokaknak kell ehhez együttműködni. És a korábbi esetek óta az MNB is megszigorította az ellenőrzéseket és új eszközöket vezetett be.
@Peter
"Érdemes még annak a kockázatát is fontolóra venni, hogy csökkentik/megszüntetik az adókedvezményt a következő 10-20-30 évben."
Ez már valóban megtörtént egyszer, amikor a 30% 20%-ra csökkent. Ha csökken a visszatérítés, akkor az ember a továbbiakban nem fizet be semmit és kész. Vagy legfeljebb a minimumtagdíjat, ha szolidáris akar lenni a pénztárral. Mindkét esetben lesz egy havi néhányszáz forintba kerülő számlája, ahol kezelik a pénzét. Ez elviselhető kockázat.
Az egyéb durva jogszabályváltozásoknak ennél sokkal kisebb az esélye, pláne visszamenőlegesen. Ennyi rizikó minden megtakarításban van.
@mgpx
"A jelenlegi szabályok szerint 20 évvel a befizetés után a tőkét adómentesen ki lehet venni. "
Várj ez nem olyan egyszerű, ha jól értem akkor 20 év után csak az a tőke vehető ki adómentesen, ami már legalább 10 éve bent van, nem pedig a számlán szereplő teljes összeg. Visszatérítés kihasználására mondjuk érdekes lehet évente kivenni és visszafektetni az éppen adómentessé váló egyéves összeget... Ha engedik az ilyet egyáltalán.
@mosogape
Hát azt pont nem szabad, úgy téves eredményre jutsz. A belinkelt oldalon ugyanis már a nettó hozamráták vannak 10 és 15 évre, amiben a TKM egy komoly része már benne van. Így a vagyonkezeléssel kapcsolatos költségeket kétszer vonnád le, ami hülyeség.
A bruttó hozamokból lehetne levonni, de azt a csak a 2018-as évre látjuk a linkelt pdf-ben, ami meg nem mondd el elég sokat.
@kmiki
A NYESZ-re hála az égnek nem csak magyar befalapokat lehet venni. Amióta a BÉT-re bevezettek ishares ETF-eket már semmi akadálya, hogy az ember fia ingyen vegyen részvényalapot, 0,07%-os TER-el.
NYESZ -> befizetés után az első tranzakció ingyenes. Sajnos egy összpiaci ETF nagyon hiányzik, de a lehetőségek így se rosszak:
SP500, EUSTOXX50, DAX, NASDAQ100
Ha valakinek összegyűlik ca. 11,000 forintja, máris befizetheti és megveheti az 50 legnagyobb Európai vállalat részvényeit. SAP, Siemens, Luis Vuitton, Allianz, mindenki ismeri őket.
Én a hecc kedvéért néha ránézek a nagyobb szereplők befalapjaira hátha megtörtént a csoda és nekiálltak végre ésszerű folyó költségekkel dolgozni.
Pl. CIB Fejlett Részvénypiaci alapok alapja tájékoztató szerint éppen 2,33% folyó költség. benchmark: 90% MSCI World. Mégis mi a hozzáadott érték? Max az agyhalál.
ÖNYP akkor jó, ha a munkáltató támogatja, én így kezdtem, de az adóvisszatérítést az egészségpénztárba kérem, nem szeretem, ha a pénzemhez csak a nagyon távoli jövőben férhetek hozzá
@pek ahogy headset is írta a pénztár csődje nem nagyon érint, mivel a megtakarításom a letétkezelőnél van. mivel az önyp kötvényeket, részvényeket vásárol, a letétkezelő csődje sem szabad hogy rosszul érintsen. én az életútnál vagyok, amelyiknek a letétkezelője az unicredit. akkor felmerül a kérdés, szerinted az unicreditnél lopnak? ha az unicreditnél lopnak, akkor nem lophatnak bárhol máshol is? (ahol nyeszt, vagy bárhol máshol ahol értékpapírszámlát nyitsz?) akkor létezik bármi ami biztonságos? egy negatív vagyonnal rendelkező betétbiztosító milyen biztonságot nyújt? (aminek a weblapja sem működik már - oba.hu)
ami rosszul érinthet az az, hogy az értékpapírok amelyeket tart, azok cégei/államai mennek csődbe. de ez minden más befektetésre is igaz. esetleg a likviditási tartalékban tartott pénzösszeg veszhet még oda, de az minimális.
@pek jut eszembe, pénztári garancia alap. tudtad, hogy létezik amúgy egy ilyen? igen, fenntartunk egy ilyen intézményt az MNYP vagyon garanciájára. ennek is a letétkezelője az unicredit, miközben állami cégről van szó! hát nem vicces? 🙂 ráadásul állampapírban tartja a vagyonát! ami nem kevesebb, min 600 millió forint, és erre fenntartunk egy apparátust, mely évente több mint 20 millió forintba kerül+25 millió elégetett hozam. tehát évente -3% hozamot produkál az állampapír portfolió. szép, nem?
egyszerűen bicskanyitogató:
pga.org.hu/pdf/beszamolok/beszamolo2018.pdf
vajon mivel tölthetik a mindennapjaikat az ott dolgozók? erre mondják, hogy WTF?
közben megjavult az oba.hu, mind1.
@kepe, a MÀP+ és a PMÁK-al csak annyit látok problémásnak, hogy kvázi évente kellene új számlát nyitnom náluk, mert 1 év után már nem lehet befizetni rá, így ami ez idő alatt felhalmozódik az az összeg 12*200.000ft* az éves inflációval, tehát kb 2,5m forint jelenértékben számolva, amit évről évre kellene megnyitni és befizetni náluk.
Igaz, ez az ETF-ek esetében sem nézne ki másképp, éves/féléves/vagy akár negyedéves távlatokban kellene vásárolnom, viszont ott a 20 éves időszakra nézve látok rá esélyt az infláció feletti 4-5%ra, míg ez a MÀP és társainál elképzelhetetlen.
Itt nyilván a fő kérdések közé tartozik ennek a vásárlási időköznek a megállapítása, a portfólió kialakítása, és a folyószámlán lévő pénz minél alacsonyabb költségű mozgatása a vásárlásokra.
Amit már megtanultam, az az, hogy kb "lényegtelen", hogy mikor szállok be a tőzsdére, ha folyamatosan fizetek be összeget 🙂
@savingsrate
Ez igaz, de, nagyon elegtelen szamomra a diverzifikacios lehetoseg a betas etf-ekkel, es tovabbra is az a legnagyobb bajom, hogy bebetonoztam magam egy termekbe uszkve harom evtizedre.
A KH valogatott 4 alapot nezd meg, mar 2004 ota fut, es egesz ugyesen hegesztettek ossze, havi jelentesben latod az osszetetelet. Nt indulastol szamitott hozam 7% felett (azaz br 9% felett), rel. alacsony szoras mellett.
Persze jo draga ez is, de ha nem ismernek mas lehetoseget nyeszre, en ezt vennem.
@savingsrate
"Amióta a BÉT-re bevezettek ishares ETF-eket..."
Melyik brókereknél lehet a BÉTa ETF-ekkel, részvényekkel kereskedni forintban? Úgy látom, hogy KBC-nél, OTP-nél nem viszont RC-nál igen. Leírná a tapasztalatait aki ezekkel a BÉT-re bevezetett részvényekkel/ETF-ekkel forintban kereskedett?
@inevitable
A tőkerész és a hozamrész felvételének adózási szabályai valóban eltérnek.
Tőkerészt annak _befizetésétől_ számított 20 év múlva lehet először adómentesen felvenni. A 21. évben az első év befizetéseit stb. Hozamrészt viszont a _tagsági jogviszony_ létesítésétől számított 10 év után is már adómentesen fel lehet venni.
Aki tehát ÖNYP-ben gondolkodik, annak megéri a 11. évtől a hozamrészt, a 21. évtől pedig a tőkerészt is átforgatnia a plusz adóvisszatérítés érdekében. Már amíg a jogszabályok ezt lehetővé teszik.
@gondolkodo PMÁP-nek és MÁP+-nak miért kellene évente új számlát nyitnod? Nincs rájuk kamatadó, ráadásul a MÁK ingyenesen vezeti a számlád!
@headset
“ Az egyéb durva jogszabályváltozásoknak ennél sokkal kisebb az esélye, pláne visszamenőlegesen.”
Olyanokra gondolok, hogy például az infláció alatti hozamú állampapírból vásároltatnak majd kötelezően és nagy arányban a pénztárakkal, vagy hogy nem veheted majd ki a hozamot/tőkét a nyugdíjkorhatár (65-70-75?) elérése előtt. Ezeknek nem kell visszamenőleges hatályúnak lennie ahhoz, hogy erősen megszívd, ha már ott parkol az idősebb éveidre szánt megtakarítás egy jelentősebb része. Ráadásul simán meg is tudnák lépni, még akkora füstje se lenne, mint a MNYP vagyonok “megmentésének”, mert viszonylag szűk rétegnek fájna igazán. Lenne egy pártízezres facebook csoport az elégedetlenkedőknek, tüntetgetnének kicsit, a kormánypropaganda meg simán lenyomná erőből az összes elégedetlenkedő hangot.
@gaborr Az a pénztárak kockázata, hogy semmilyen garancia nincs mögöttük, mint a betéteknél (OBA), vagy a befektetési termékeknél. (BEVA).
Ha a pénztár becsődöl, vagy mondjuk a letétkezelő bankja, akkor fuccs a levesbe minden.
Ugyanez sajnos megtörtént pl. 2015-ben, amikor a Honvéd Egészségpénzár fizetésképtelenné vált azután, hogy a pénzeit a Buda-Cash érdekeltségű nevenincs bankokban tartotta...
Mivel egy pénztár intézményi befektetőnek minősül, nem vonatkozik az ő betéteire, befektetéseire semmilyen állami garancia.
És Te, mint pénztártag is bukod a pénzedet..., sajnos!
(mivel nekem is van Önyp-m, nagyon várom várom már az MNB régóta ígért intézkedését a pénztári garanciaalapok bevezetése kapcsán.)
A Teslás cikkhez már nem lehet hozzászólni?
Realhozammal szamolva le kell diszkontalni az szja-visszateritest, mert az minden evben max 150k.
Ha az inflacio 3% minden evben, ugy 10 ev mulva 150k visszaterites mar csak 111k-t er. A befizetes meg mar evente 1M, mert ott meg indexalni kell.
Én úgy számolom, hogy az ÖNYP rendszer saját "hozama" 4%-os levonás és 20%-os adójóváírás mellett 2.7%, 1.4% és 0.95%, tíz, húsz ill. harminc éves időtávon, alapesetben (erre jön még a befektetések utáni hozam).
A jelenlegi szabályok szerint 20 évvel a befizetés után a tőkét adómentesen ki lehet venni. Újból befizetve ismételten érvényesíthető rá a 20% jóváírás az évi max. 150 eFt határig. Ezzel harminc éves távon 1.2%-ra tornászható fel az érték.
A felhalmozott hozam 10 év tagság után, és onnantól 3 évente vehető ki adómentesen. A kivett hozamot újrabefizetve, arra is jár a 20% adóvisszatérítés, ezzel a körrel a befektetések effektív hozama emelhető.
(Figyelmeztetés: ilyen időtávon jelentős kockázatot jelent a jogszabályi környezet kedvezőtlen változása. Nincs semmi garancia arra, hogy 10 év múlva is lesz még adóvisszatérítési lehetőség)
@headset
Érdemes még annak a kockázatát is fontolóra venni, hogy csökkentik/megszüntetik az adókedvezményt a következő 10-20-30 évben. Továbbá annak, hogy esetleg kedvezőtlenül változnak a törvényi feltételek a következő 10-20-30 évben a nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságára, vagy a pénztárak befektetési stratégiájára vonatkozólag.
@mosogape
Hát azt pont nem szabad, úgy téves eredményre jutsz. A belinkelt oldalon ugyanis már a nettó hozamráták vannak 10 és 15 évre, amiben a TKM egy komoly része már benne van. Így a vagyonkezeléssel kapcsolatos költségeket kétszer vonnád le, ami hülyeség.
A bruttó hozamokból lehetne levonni, de azt a csak a 2018-as évre látjuk a linkelt pdf-ben, ami meg nem mondd el elég sokat.
@Peter
"Érdemes még annak a kockázatát is fontolóra venni, hogy csökkentik/megszüntetik az adókedvezményt a következő 10-20-30 évben."
Ez már valóban megtörtént egyszer, amikor a 30% 20%-ra csökkent. Ha csökken a visszatérítés, akkor az ember a továbbiakban nem fizet be semmit és kész. Vagy legfeljebb a minimumtagdíjat, ha szolidáris akar lenni a pénztárral. Mindkét esetben lesz egy havi néhányszáz forintba kerülő számlája, ahol kezelik a pénzét. Ez elviselhető kockázat.
Az egyéb durva jogszabályváltozásoknak ennél sokkal kisebb az esélye, pláne visszamenőlegesen. Ennyi rizikó minden megtakarításban van.
@mgpx
"A jelenlegi szabályok szerint 20 évvel a befizetés után a tőkét adómentesen ki lehet venni. "
Várj ez nem olyan egyszerű, ha jól értem akkor 20 év után csak az a tőke vehető ki adómentesen, ami már legalább 10 éve bent van, nem pedig a számlán szereplő teljes összeg. Visszatérítés kihasználására mondjuk érdekes lehet évente kivenni és visszafektetni az éppen adómentessé váló egyéves összeget... Ha engedik az ilyet egyáltalán.
@kmiki
A NYESZ-re hála az égnek nem csak magyar befalapokat lehet venni. Amióta a BÉT-re bevezettek ishares ETF-eket már semmi akadálya, hogy az ember fia ingyen vegyen részvényalapot, 0,07%-os TER-el.
NYESZ -> befizetés után az első tranzakció ingyenes. Sajnos egy összpiaci ETF nagyon hiányzik, de a lehetőségek így se rosszak:
SP500, EUSTOXX50, DAX, NASDAQ100
Ha valakinek összegyűlik ca. 11,000 forintja, máris befizetheti és megveheti az 50 legnagyobb Európai vállalat részvényeit. SAP, Siemens, Luis Vuitton, Allianz, mindenki ismeri őket.
Én a hecc kedvéért néha ránézek a nagyobb szereplők befalapjaira hátha megtörtént a csoda és nekiálltak végre ésszerű folyó költségekkel dolgozni.
Pl. CIB Fejlett Részvénypiaci alapok alapja tájékoztató szerint éppen 2,33% folyó költség. benchmark: 90% MSCI World. Mégis mi a hozzáadott érték? Max az agyhalál.
@Pék
"Ha a pénztár becsődöl, vagy mondjuk a letétkezelő bankja, akkor fuccs a levesbe minden."
Ez tévedés.
A csőd azt jelenti, hogy a pénztár a működési költségeiből nem tudja kifizetni a villanyszámláját vagy a bank a saját vagyonából a dolgozóit. Ha az intézmények rosszul gazdálkodnak, az önmagában nem érinti az ügyfelek követeléseit.
Csak akkor van baj, ha a pénzintézetnél valaki elsikkasztja az ügyfelek elkülönített számlán kezelt pénzét és értékpapírjait. Egy nagy letétkezelő banknál sokaknak kell ehhez együttműködni. És a korábbi esetek óta az MNB is megszigorította az ellenőrzéseket és új eszközöket vezetett be.
"MNB igazán leprogramozhatta volna a választható összegű befizetés TKM számolását is. De mit várjunk egy olyan szervezettől, ahol csak 1450-en dolgoznak."
:)))))
@Rosen "a legjobb megtakarítási forma a nyugdíja évekre (a NYESZ mellett)"
Pár éve megnéztem 1-2 ÖNYP-t, és nem tetszett, mert kötelezően sok kötvényalapot tartott a portfólióban, a részvényarány nagyon minimális volt. És a már akkor is rekord alacsony hozamok mellett én úgy gondoltam, hogy hosszú távon nekem nem buli lényegében kötvényalapokba (vagy mondjuk 70-80% kötvényalapba) beszállni. Ha kötvényalapot akarok venni, azt nagyon egyszerűen megtehetem a NYESZ-en is, arra is jár az adójóváírás és azt csinálok, amit akarok. Egy olcsó szolgáltatónál ha nyitsz egy NYESZ-t, és ETF-ből leszimulálod akármelyik ÖNYP portfólióját, nem hiszem el, hogy nem a NYESZ jön ki jobban. Főleg mert MÁP+ és PMÁP NYESZ-en lever sok más kötvényt.
Már csak össze kell vetni ezzel: mnb.hu/letoltes/hozamratak-2018.pdf
És meg is van, melyiket érdemes választani. Én Honvédből léptem át Budapestbe, de lehet, hogy akkor innen meg nemsokára máshova 🙂
Nyugdíjig hátralévő idő?
Állami : végtelen
Öngondoskodás : meglátjuk. Jó úton haladunk, de a 3 gyerek jövője még sokmindenen változtatni fog.
Mindenesetre köszönöm, itt kezdtem megtanulni az alapokat. Megnyugodtam, mert van vésztartalék. Meg megtakarítás a jövőre nézve. Meg a lehetőségekhez mért napi költés. Pedig alapvetően minden nap vennék valami kütyüt, vagy konyhakést, vagy jó alapanyagot a főzés ez. De megtanultam, hogy "Hülyeségre nem költünk" (és a klasszikus folytatás... "Inkább sört veszünk")
Ehhez kicsit kapcsolódva, tudja valaki esetleg, hogy az önsegélyező (egészség) pénztárak hozamait hol lehet az előző évekre visszamenően megnézni? Én keresgéltem a neten, MNB oldalán is, de nem találtam.
@pek ahogy headset is írta a pénztár csődje nem nagyon érint, mivel a megtakarításom a letétkezelőnél van. mivel az önyp kötvényeket, részvényeket vásárol, a letétkezelő csődje sem szabad hogy rosszul érintsen. én az életútnál vagyok, amelyiknek a letétkezelője az unicredit. akkor felmerül a kérdés, szerinted az unicreditnél lopnak? ha az unicreditnél lopnak, akkor nem lophatnak bárhol máshol is? (ahol nyeszt, vagy bárhol máshol ahol értékpapírszámlát nyitsz?) akkor létezik bármi ami biztonságos? egy negatív vagyonnal rendelkező betétbiztosító milyen biztonságot nyújt? (aminek a weblapja sem működik már - oba.hu)
ami rosszul érinthet az az, hogy az értékpapírok amelyeket tart, azok cégei/államai mennek csődbe. de ez minden más befektetésre is igaz. esetleg a likviditási tartalékban tartott pénzösszeg veszhet még oda, de az minimális.
@gondolkodo Bár nem hozzám intézted a kérdést, én amit csinálnék a helyedben, hogy 10 millió Ft-ig csak webkincstáron keresztül MÁP+ és PMÁK-ba fektetnék, sokat olvasnék a dolgokról érdemes a lustaport weboldalt is megnézni az ügybe. 10 millió felett egy nagyon olcsó díjú de megbízhat webes bróker (magyar), ott pedig a saját ízlésednek megfelelő alacsony költségű ETF-et vásárolni. Amit érdemes nézni szerintem az etf-ek összehasonlítása céljából: https://www.justetf.com/de-en/
Én jelenleg ezt csinálom... ha valaki tud jobbat szóljon.