Az OTP elkészítette a szokásos, a NAV adatközlésén alapuló ingatlan-árváltozást mutató kiadványát.
Sajnos a NAV adatbázisa rengeteg torzítást eredményez, gyakran a megadott adatok nem pontosak, ráadásul adatvédelmi okból csak akkor adnak ki adatot, ha egy adott utcában legalább két adásvétel is megvalósult. Hogy ennek mi az értelme, nem tudom, mert ha az egyik ház 127 nm volt, a másik 185 nm, akkor csak a hülye nem tudja, hogy melyik két házról van szó. Ráadásul mindegy, hogy az Üllői útról beszélünk, vagy egy ötven méter hosszú utcáról, akkor is legalább két adásvétel kell az utcában, egyébként a NAV nem adja ki az adatot. Kisforgalmú településeken, városrészekben pedig egy-egy jobb vagy rosszabb minőségű ingatlan eladása is már komolyan torzíthat, ha kevés másik (a NAV által ismertetett) adásvétel volt. Mint mondtam, semmi értelme a NAV titkolózásának, de ha már nem akarja kiadni az adatokat, legalább ő maga csinálhatna egy használható kimutatást.
A másik probléma, hogy mostanában az árak felfelé torzítanak, két okból is. Az egyik, hogy az elavult, nem felújított lakásokat/házakat nem nagyon lehet eladni, így a megvalósult adásvételek nagyobb részében jobb minőségű és ezért drágább ingatlanok találhatóak. Ez azonban a statisztikákban áremelkedésként jelenik meg az elmúlt évekhez képest.
A másik ok, ha egy kerületben, városrészben átadnak egy százlakásos újépítésű társasházat, aranyáron mért négyzetméter árral, az egy egész kerület vagy város átlagárait látványosan eltorzítja.
Mindezen hibák szem előtt tartásával azért mégis hasznos egy ilyen összegzés.
2022-ben 14%-kal esett a forgalom, 2023 első három negyedévében már további 31%-os zuhanást láthatunk a tranzakciószámban.
Az árak nominálisan 12%-ot nőttek országosan, a 30 éve nem látott inflációs robbanás miatt viszont ez 9%-os áresésnek felel meg reálértékben.
Legkevésbé az önálló házak árai nőttek 2014 óta.
Baranya megye 50%-ot drágult két év alatt, aki tudja az okát, árulja el.
A legdrágább megyénk Somogy megye, gondolom a balatoni ingatlanmánia utócsengésének következtében.
A legdrágább megyeszékhely Debrecen, amit nem értek, az a szegedi ingatlanárak, hogy miért ilyen drága a város, amikor munkahely nincsen túl sok, az egyetem pedig annyit nem nyom a latba, az van például Pécsen is.
A budapesti átlagár kilencszázezer forint felett van négyzetméterenként.
43%-kal kevesebb a kiadott építési engedély, mint egy éve, vagyis nagy építkezési boom nem várható jövőre. Az infláció stagnáló árak mellett elintézi a túlértékeltség megszűntetését, a nominálisan emelkedő fizetések és a lassan, de csökkenő hitelkamatok miatt már a lassú fordulásban reménykednek az OTP elemzői.