Barnabás újabb írással jelentkezett, az előző munkajogi írás folytatásával. (Eddigi írásai itt.)
Ha szeretnél menni Barnabás jogi oktatására, ahol gombokért megtanulhatod mindazt a jogról, amit mindenkinek tudni kellene, írj egy e-mailt neki a barnabas.jog kukac gmail.com címre. Aki ott volt az előző oktatáson, nagyon elégedett volt vele. (Részletek és tematika itt.)
Munkajogi mini-sorozatunk második állomásán a különböző bújtatott munkaviszonyokról, illetve az egyéb, munkavállalókat hátrányosan érintő megoldásokról írok. A harmadik cikkben a versenytilalmi megállapodásokról, tanulmányi szerződésről, titoktartásról, munkaviszonnyal párhuzamosan folytatott tevékenységekről írok majd.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt.
Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
A munkajog, mint jogág az ipari forradalom után jött létre, mikor felismerték (tudomásul vették), hogy annak ellenére, hogy a munkaszerződésnél két magánjogi jogalany áll egymással szemben, akik elméletileg egyenlők, mégis a munkáltató diktál, ha a munkavállaló nem fogadja el a feltételeket, jön más, aki majd igen. Az európai munkajog ezt az érdekérvényesítésben terén jelenlévő egyensúlytalanságot próbálja kiegyenlíteni. Pontosan ezek miatt a munkáltatók előszeretettel próbálják megkerülni a kötelező munkajogi jogszabályokat, hogy csökkentsék a védelmi szintet, például bújtatott munkaviszonyokkal.
Először is: a szerződéseket – nem csak munkajogban, mindenhol – a tartalmuk alapján kell megítélni, nem pedig az alapján, hogy minek nevezzük el. Tehát ha én eladok valakinek egy bögrét 500 Ft-ért, hiába írjuk rá a szerződésre, hogy életjáradéki szerződés, ez attól még adásvétel lesz.
De mitől munkaszerződés a munkaszerződés? Az egyik fél munkát végez egy másiknak: ez igaz a vállalkozási és a megbízási szerződésre is, legtöbbször ezt a két szerződéstípust használják a munkajogi szabályok megkerülésére. Ha én megrendelek egy vállalkozótól valamit, akkor a vállalkozónak az a feladata hogy elkészítse nekünk: nem érint minket, hogy szabadságra akar menni, szülni fog, stb. Sőt, ha nem vagyok vele megelégedve, akkor egy perc alatt felmondhatom a szerződést és nincs végkielégítés, felmondási idő, stb.
Lehet ezt még fokozni: ha a munkavállaló kárt okoz harmadik személynek, akkor a munkáltató felel a károsulttal szemben; ha a vállalkozó okoz kárt, akkor a megbízó nem felel a károsulttal szemben.
Nagyon sok tekintetben előnyös tehát vállalkozót igénybe venni, munkavállaló helyett. Potenciális munkavállalóként ez rossz, mert pont a „biztos”, kiszámítható pénz miatt lesz valaki alkalmazott és nem vállalkozó.
Mitől függ tehát, hogy a valós tartalom szerint vállalkozók vagy munkavállalók vagyunk? Régen erről szólt és jó mankót nyújtott a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv, ezt ugyan hatályon kívül helyezték, de az ott leírtak megmaradtak a bírói gyakorlatban, így érdemes fellapozni.
Azt hogy mikor munkaviszony valami, minősítő jegyek alapján határozzuk meg, amiből többnek fenn kell állnia, hogy munkaviszonynak lehessen minősíteni. Az ún. minősítő jegyek a következők:
Munkakör: a vállalkozási szerződésnél valamit elő kell állítani, a munkaviszonynál bizonyos feladatokat el kell látni. Példával szemléltetve: a vállalkozót kihívjuk, hogy javítsa meg a garázskaput, egy karbantartónak viszont az a feladata, hogy elvégezze a szükséges javításokat, tehát az ő feladatát csak általánosságban tudjuk meghatározni.
Ha tehát a mi „vállalkozónk” feladata, hogy a gyárban mindent megjavítson ami elromlik vagy szerelőt hívjon, az inkább munkakör.
Személyes munkavégzés: a munkahelyre nem küldhetünk be mást dolgozni, ezzel szemben a vállalkozó akárkit odaküldhet, hogy csinálja meg a kerítést, nekünk igazából nem is számít ki végzi a munkát, csak annak a minősége.
Rendelkezésre állás: a vállalkozó annak dolgozik és akkor akinek akar; a munkavállaló várja a munkáltató utasításait, jellemzően munkaideje van, nem „csak” az számít, hogy készen legyen a feladat. A munkaviszonyban jellemzően nagyon széleskörű utasítási jog és alá-fölérendeltségi viszony van: a munkáltató mondja meg azt is hogy „mit” kell elvégezni és azt is hogy „hogyan”.
Munkaeszközök, a munkavégzés helye: a munkaviszonyban a munkáltató biztosítja az eszközöket, a munkavégzés is jellemzően az ő telephelyén történik; viszont nagyon kevés olyan vállalkozót látni, aki elvállal egy munkát, aztán odamegy a megrendelőhöz, hogy akkor adjon már egy trafót, vasat és elektródát, hogy le is tudja gyártani a kerítést.
Ha a minősítő jegyek alapján valami inkább munkaviszony, ez azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés valójában munkaviszony és így a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell rá alkalmazni.
Egyéni vállalkozóknál nagyon kedvező adózási mód a KATA, amivel havi 50 ezer Ft megfizetésével le is tudjuk az összes adófizetési kötelezettséget: ez nagyon sok esetben kedvezőbb, mintha a munkavállaló után rendesen megfizetnék a közterheket, így adná magát a lehetőség, hogy KATA-s vállalkozóként foglalkoztassák a munkavállalókat.
Erről azonban a KATA törvény külön rendelkezik, hogy nem lehet: egyrészt jelenteni kell, ha valakinek évi 1 milliónál többet számlázunk, másrészt a törvény 14. §-a külön rendelkezik arról, hogy miként kell elhatárolni a vállalkozási jogviszonyt a munkaviszonytól.
Másik kijátszási módja a védelemnek, hogy a munkavállalókkal határozott idejű szerződéseket kötnek: így nem kell őket kirúgni, ha nem tetszik valami, elég ha nem kötnek új szerződést. Így ráadásul soha nem kell végkielégítést fizetni, hiszen ezek a szerződések jellemzően pár hónapra szólnak, soha nem fogják elérni a végkielégítéshez szükséges 3 évet. Mármint szerintük.
Valójában ilyen esetben – mármint ha sokszor kötnek határozott idejű szerződést, ráadásul szinte biztos hogy újra és újra megkötik – határozatlan idejű munkaszerződésről van szó, mert a felek valódi akarata erre irányul, csak a munkavállaló így akarja megkerülni a munkavállalót védő szabályokat.
Ha a munkavállaló kárt okoz harmadik személynek, akkor azt a kárt a munkáltatónak kell megtérítenie, a harmadik személy a munkavállalót nem perelheti, csak akkor, ha a kárt szándékosan okozta.
A munkáltató legfeljebb 4 havi távolléti díjnak megfelelő összeget követelhet a munkavállalótól (tehát nincs olyan, hogy éveket keresztül ingyen dolgozik valaki egy károkozás miatt), ha az másnak kárt okozott. Ha a kárt a munkavállaló szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, akkor nincs ez a limit, a teljes kárt követelheti rajta a munkáltató is és a károsult is.
Ha pl. valamilyen munkaeszközt kap a munkavállaló, akkor minden esetben a teljes kárért felel, ha: a dolgot kizárólagos használatra kapta és állandó őrizetében tartja (pl. céges laptop, mobiltelefon), és a dolgot aláírással igazoltan vette át. Itt csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Tehát ha pl. a céges laptopot a kocsiban hagyja, akkor felelni fog, mert a kocsi feltöréséről nem tehet, de arról igen, hogy a kocsiban hagyta a laptopot.
A pénztárosok, pénzkezelők minden esetben, külön rendelkezés nélkül is felelnek a hiányért. A leltári hiányért csak akkor felel a munkavállaló, ha írásban leltárfelelősségi megállapodást köt a munkáltatóval – ebben pedig meg kell határozni a felelősség részletes szabályait.
Jogszabályok tanulmányozásra: Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 179-190. §, 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról, 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 13-14. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:540. §
Ha szeretnél jobban eligazodni a jog világában, gyere el a jogi akadémiára, ahol közérthető módon és a mindennapi életből vett példákkal mutatjuk be, hogy a jog nem csak a jogászoké, hanem bárki számára érthető és világos – most kedvezményes, bevezető áron!
OFF:
Miklós, index.hu/gazdasag/2016/04/13/uj_ado_johet_a_kiado_lakasokra/
Ez a téma kissé módosítja az eddigi lakásvétel+kiadásról alkotott nézeteinket.
Szia, ez nem új dolog, már beszélnek róla egy ideje. Miben is módosítja a dolgokat? Aki eddig is adózott, az most kevesebbet fog, aki eddig nem adózott, ezután sem fog.
Milkos, ha az eddigi irasa linkre kattintasz, akkor ugyanez az oldal jon be.
Bea, gördítsd lejjebb az oldalt . 🙂
Pontosítás:
"erre irányul, csak a munkavállaló így akarja megkerülni a munkavállalót védő szabályokat."
helyett
gondolom ezt akartad írni:
"erre irányul, csak a munkáltató így akarja megkerülni a munkavállalót védő szabályokat."
Egy kérdés: mennyire lehet itthon szép magyar szóval contractor-ként dolgozni. Amennyire tudom Angliában (lehet, hogy más Ny-Eu országban is) elég bevett dolog, hogy IT területen így dolgoznak a népek. És ez elég munkavállaló szagú nekem, rendszeresen, ugyanott dolgozik, a megbízó erőforrásait használja, cserébe napi díjat kap (én 5 éve Londonban snr. dev-nél 500-600 fontot hallottam, én nem dologoztam soha így), de nincs fizetett szabi, semmi, csak több zseton egy napra. Ez itthon mehet?
Van egy elírás : -"csak a munkavállaló így akarja megkerülni a munkavállalót védő szabályokat." itt az első "munkavállaló" munkáltató akart lenni?
#vgaborka Magyarországon ez a kölcsönzött munkaerő. Külföldön és itthon is egy munkaerő közvetítő céggel vagy munkaviszonyban, ők számolják el a munkaidődet és adják a fizetésed.
@Kiszamolo :
"Kihasználtságtól, bérbeadási összegtől függetlenül tehát egy 50 nm-es lakás után évente 75 ezer forintot kellene adózni, összegezte a lap, amely szerint az új jogszabályt már áprilisban tárgyalhatja a parlament."
Nekem ebbol az jon le, hogy a kihasznalatlan lakasokert is fizetni kell, merthogy "kihasznaltsagtol fuggetlen", ez viszont az alacsonyerteku, videki, am nagyobb meretu lakasok tulajait nagyon kellemetlenul erintheti ( ugyanugy azoket is, akik nem adjak ki valamiert az orokolt lakasukat )
@vgaborka
Contractor az mukodik europa nyugati felen. Ugyanannyira agalyos, mint magyarorszagon. (Marmint, ha a szinlelt munka szerzodesre gondolsz)
Nemeteknel Freiberufler-nek hivjak. Ez nemeteknel egy kulon kategoria (nem EV). Az egyik nagy elonye, nem kotelezo nyugdijjarulekot fizetni.
Szoval ez egy teljesen kulon kategoria. A napi dijjak ugy vannak ahogy mondod. De azert van am szoras. Ceg es ceg kozott lehet kulonbseg ki mennyit szan az adott temara.
Ledolgozott napokra jar a penz. Az a fogalom, hogy szabadsag nem letezik, ugyanugy beteg allomany, es a tobbi sem.
Jol lehet keresni vele. De dolgozni kell. 😉
A megbizok nagyon valogatosak, es nyilvan igyekeznek a szerintuk legjobbat kivalasztani. Cserebe gyorsan dontenek. 1 het alatt lehet munkad. Nekem soha nem volt "ures jaratom" mindig jott a kovetkezo mire veget ert az elozo. Elkezdeni baromi nehez, utana mar megy "magatol".
A KATA egyéni vállalkozó esetén az 1millás jelentési (nyilatkozati) kötelesség mit jelent a gyakorlatban, mi következik belőle?
Illetve úgy tudom, hogy olyan szabály is van, hogy az éves összes bevétel 50%-a nem lehet egy azon "ügyféltől"? Vagy itt csak akkor számít, ha az ügyfél egy cég? Ha magánszemély, akkor mindegy, akár az egész 6millás keret lehet egy azon személytől?
Az életben elképzelhető olyan eset, hogy valaki egy olyan munkát vállal, ami mondjuk 6milla díjjal jár és csak ezt csinálja egész évben, nem?
Illetve még egy kérdés, hogy ok, hogy egy:
"a vállalkozási szerződésnél valamit elő kell állítani, a munkaviszonynál bizonyos feladatokat el kell látni."
A szolgáltatás is a "valamit elő állítani" kategória? Mivel egy fodrász mondjuk nem nagyon állít elő bármit, csak egy bizonyos feladatot lát el. Vagy egy műszaki ellenőr, aki "csak ellenőriz". Itt mi az irányadó?
Kicsit OFF: Tud valaki Budapesten jó munkaügyi jogászt/ügyvédet ajánlani, aki közalkalmazotti, közfo viszonyokban is jártas?
Egyelőre konzultálni szeretnék, de azt nagyon jó lenne. Email-ben is jó lenne: "a_kulcslyuk_szelleme" néven, freemail.hu cím. Köszönöm, ha valaki tud segíteni!
@rcs "Magyarországon ez a kölcsönzött munkaerő. Külföldön és itthon is egy munkaerő közvetítő céggel vagy munkaviszonyban, ők számolják el a munkaidődet és adják a fizetésed."
Van ilyen is, ezt kolcsonzott munkaeronek nevezik, de nem azonos a contractorral.
A contractor az nincs alkalmazotti jogviszonyban, ha mondjuk kozvetiton keresztul kerul be egy megbizohoz.
A contractorok kozvetitese egy hatalmas uzeletag itt kint a "fejvadasz" cegeknel.
Csak "ossze kotik" a contractort es a megbizot aki valamilyen konkret embert keres egy fix idore. Ilyenkor a contractor az a kozvetito ceggel all szerzodesben a kozvetito meg a vegmegrendelovel. Nem ritkak a lancolatok sem. A napidijj attol is fugg, hogy az ember hol szerepel a lancolatban. Azt be kell latni, hogy a komoly nagy vegmegrendelo cegekhez csak kozvetiton keresztul lehet bejutni. A kozvetitok precizek, pontosan fizetnek. Ebbol elnek.
A megbízási szerződést említed az elején, de aztán többet nem. Ugyanaz vonatkozik rá mint a vállalkozásira?
Én kíváncsi lennék a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó utazási időre járó fizetés, napidíj témára.
Az esetek:
-Munkanap kiutazás: az esti repülőre foglalnak jegyet.
Ledolgozod a napi munkádat, majd kiutazol a reptérre. A hotelbe érsz este 11-12-re. Mivel nem vagy külföldön 8 (6?) órát, erre a napra nem jár napidíj. Dolgoztál 7-8 órát + utaztál 6-ot cég érdekből, plusz másnap reggel 8-kor kezdesz a külföldi telephelyen. Csak a napi bért kapod. Sem túlóra, sem napidíj.
-Munkanap hazautazás: délutáni/esti repülő. Ledolgozod a napi munkádat, majd kiutazol a reptérre. Hazaérsz este 11-12-re. Dolgoztál 7-8 órát, aztán 6 óra hazaút. Itt szerencsére jár a napidíj + a munkabér is.
-Vasárnap kiutazás: az esti repülőre foglalnak jegyet.
Kiutazol a reptérre. A hotelbe érsz este 11-12-re. Mivel nem vagy külföldön 8 (6?) órát, erre a napra nem jár napidíj, Sem munkadíj, vagy túlóra. ...folyt
Utaztál 6-órát a cég érdekben, elment a fél vasárnapod, plusz másnap reggel 8-kor kezdesz a külföldi telephelyen. Nem kapsz semmilyen pénzbeli juttatást.
-szombati hazaút: hotelben ott alszol kb reggel 6ig utána indulsz haza, így jár a napidíj, viszont semmi munkadíj vagy túlóra.
-Szombati hazaút, vasárnapi kiút autóval. Mivel ez kb 10 óra utazás, a napidíj jár, de sem munkadíj sem túlóra, miközben elment a napod utazásra. Egyszer rákérdeztem a bérszámfejtőknél, ez így nem munkanap-e, majdnem leharapták a fejem...
@Devians Jo a boncolgatasod. En pontosan ezert vagyok szabaduszo, contractor, szerzodeses, kulsos, mindegy minek nevezzuk. Mindent en magam intezek. Ha van szerzodes cimre megyek vegzem a dolgomat amig a szerzodes tart. Ha vege, akkor uj szerzodes, uj cimre megyek es uj cimen vegzem a dolgomat.
Senki nem foglalkozik azzal, hogy hogy jutok el a cimre, hogy minden hetvegemet MOn toltom, hogy hol kajalok es mit.
Kurva vagyok.
Letolom a napi 8 orat, elvegzem a feladatokat es kiallitom a szamlat minden honap vegen.
En nem szarakodok berszamfejtokkel... 😉 Magamnak szamfejtem a bert is...
@devians Nekem a nemet munkaadom volt ugyanilyen, mivel jogszabaly szerint ezek az utazasok nem szamitanak munkaidonek kint sem minden esetben - ertsd nem jar erte napidij es nem is munkaido. Ez egy nagyon kenyes terulet, erdemes a munkaszerzodesben ezt is rogziteni, kulonben a rovidebbet huzza a munkavallalo.
@tcontractor A nemeteknel ha jol emlekszem max. 90%-a johet a bevetelnek egy es ugyanazon cegtol, e felett mar munkavallalo a "szabadfoglalkozasu" alvallalkozo. Nekunk voltak ilyen alvallalkozoink, ok un. konzultacios idot kaptak minden heten, akkor ulhettek az irodaban es megbeszeltek velunk, hogy mit dolgoztak az elmult heten. Aztan hogy ugyanazt csinaltak otthonrol, mint en, az nem erdkelt senkit. Tobbet kerestek, mint en (kb. az otszoroset). Na azert hagytam ott azt a ceget, mert nekem nem akartak megadni ugyanazt a penzt.
@devians : szerintem az utazási idő ebben az esetben munkaidő, mert nem oda mész dolgozni, ahová mindig is szoktál (hacsak nem változó a munkahelyed) és elvileg túlóra jár rá.
@stanlee Igen, lehet hogy van ez a 90%-os limit. Megkerdezem majd. De azert konnyen megoldhato egy atszamlazassal. En a magyar cegemen keresztul csinalom.
Akik komolyan, eletmod szinten contractolnak, azok ugyis kozvetiton keresztul csinaljak. Igy az ugyfel nincs is jogviszonyban a contractorral. A kozvetito pedig hozzadott erteket is ad az egesz temahoz (ha mashogy nem, akkor paprion mindenkeppen). De alapjaban veve a szinlelt munkaszerzodes foglama az itt is letezik. Komplex dolog ez, en mar tobb mint 15 eve csinalom.
Valoban a kulsos nagysagrendekkel jobban keres mint egy alkalmazott. Ennek is sok oka van, hogy egy megbizo miert nem vesz fel alkalmazottat, miert dolgoztat kulsosokkel. (akik tenyleg sokkal dragabbak egy alkalmazottnal)
De benne van a pakliban, hogy ha nem lesz szerzodes, akkor nem lesz. Ha elotrted a labadat es nem tudsz dolgozni akkor szinten az az ido kiesik. Stb.
A törvényhozók szeretik azt hinni, hogy a világ olyan, mint ahogy elképzelik. Pedig nem.
Rendes, kvalifikált kollégáknál, akik eléggé felnőttek a saját dolgaikat illetően, szerintem meg lehet határozni egy költségkeretet, hogy mibe kerülhet ő a cégnek, és aztán eldöntheti, hogy ezt a költséget milyen formában óhajtja megszerezni.
Sok évvel ezelőtt dolgoztam így "munkavállalóként", amikor választhattam, hogy munkaszerződés, EVA (akkor nem volt még KATA), vagy sima zsebbe nettó az, amit szeretnék. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai is, de ezek rendesen mérlegelhetők.
Nyilván szalagmunkásként nem lehet ez megoldás, de senior sales munkatársként tökéletes volt.
@devians :
En is kikuldetesben dolgozok, nalunk ez igy megy:
Arra a napra jar a napidij, amikor kiutazol ( ha vasarnap este, akkor vasarnapra mar kapod a napidijjat, hiaba tartott hetfo hajnalig az utad)
A munkaido onnantol szamit, hogy kileptel az otthonod ajtajan, es addig, amig megerkezel a kulfoldi telephelyre, vagy a hotelbe ahol alszol.
Ugyanez igaz hazafele is, vagyis ha szombat reggel utazol, akkor annak ellenere jar napidij szombatra, hogy csak utaztal, ugyanugy jar a munkaido is.
Szerintem amugy igy korrekt, es itt a Nemetek is megkapjak a munkaidot ha utaznak ( ha nem o vezet, akkor ez passziv munkaidonek szamit)
A napidij hetvegere is jar, amikor nem dolgozunk.
@t :
Te ezt hogy kezdted el? En is gondolkozom azon, hogy szabaduszo leszek( programozo Nemetorszagban), de meg nem szantam ra magam.
Kulcsluk:
Tudod az ügyvéd az állatfajta, aki PÉNZÉRT jogi szolgáltatást nyújt, és NEM "segít". Minden utcában tucatnyi ügyvédet találsz akik PÉNZÉRT nagyon szívesen jogi szolgáltatást, jogi tanácsadást nyújtanak részedre.
Segíteni a jogsegélyszolgálatok szoktak. Egyébként munkajoggal nem foglalkozom, csak rettenetesen irritálnak az olyan emberek akik azt hiszik, hogy hogy az interneten majd ingyen hozzájutnak amúgy fizetős szolgáltatásokhoz.
Érdekes ingyenvíz/villany/ stb. szerelőt, stb. nem keres senki....
@ugyved Szerintem ő az e-mailben az ajánlást értette, nem a konzultációt. Nyilván a konzultációnak is ára van. Ő sem írta, hogy ingyen kéri. Ajánlást meg azért kér az ember, hogy ne kelljen egy csomó pénzt feleslegesen elköltenie, hogy találjon egy korrekt ügyvédet. Mert az sem terem minden bokorban. Peace!
@janos82 En ezt "kenyszerbol" kezdtem meg regen.
Leegyszerusitve igy kezdodott -> Meg nem volt MO az unioban. Es az volt a leg egyszerubb modja egy osztrak letelepedesi engedely megszerzesenek, ha csinalt az ember ott egy vallalkozast. Kivaltotttam az EV-t becsben. Es mint egy migrans beadtam a letelepedesi kerelmet a budapesti osztrak kovetsegen.
Tenyleg nehez elkezdeni es itt a kezdet az evekben merheto. Az elso 1-3 projekt. Utana mar megy, mert az eletrajzod mutatja, hogy ezt eletmod szeruen csinalod. Akkor a megbizok bizalma is megno, konyebben elore kerulsz a prioritasi listan a bevalogatasnal, kivalasztasnal. Meg hat ugye, lesz egy jo eletrajzod.celszeru tartalekolni, hogy at tudja hidalni az ember, ha nem lesz rogton kovetkezo projekt.
Kozben szepen kialakul a kapcsolati halo a kozvetitokkel, stb. Szakmailag jo, ha vannak mindig az aktualis certifikatok.Az eletrajzod ad el teged.
mtoma73
Ez a cikk pont egy Kiszámoló által nagyon ajánlott, megítélésem szerint rendkivül hozzáértő kolléga műve, akinek a harmadik sorban szerepel az email címe!!!
Tisztelt Kulcsluk barátunk vajon miért nem kér időpontot a kollégától?
A legviccesebb storym hasonló ügyben:
Egyszer megkeresett e-mailban (mi másban, hiszen ez ingyen van :-D) egy könyvelő, hogy nyújtanék-e egy bizonyos jogi szolgáltatást egy ügyfele részére INGYEN, mert az ügyfelének NINCS RÁ PÉNZE!
A szolgáltatás ellenértéke inkább milliós, mint százezres tétel lett volna becsülhetően.
Az első fogak közt elmorzsolt "meg a k.... anyád" után viccesre vettem, és az ő levelét szó szerint átírva válaszoltam neki, hogy nekem meg több ügyfelem ingyen könyvelést keres garantáltan legalább 10 évre! 😀
Eztán még ő küldött el melegebb éghajlatra... Nagy az Isten állatkertje, és különösen a könyvelők ugrálnak át a kerítésen, tisztelet a kivételnek 😀
OFF: @ügyvéd, az általad citált hozzászóló egy szóval sem írta, hogy ingyen szolgáltatást szeretne, egy konkrét területen jártas szakember elérhetőségét kérte. Szóval ne tetézd.:)
ON: Ebből a cikkből én nagyon hiányolom a mostanában egyre divatosabb szociális szövetkezetbe való átléptetéseket és azon keresztüli foglalkoztatásokat, ugyanis egyre több munkavállalót sz*patnak meg ezzel, s azok meg gyakorlatilag teljesen tudatlanul, kiszolgáltatottan bele is mennek, aztán meg lesnek, hogy se betegszabadság, se semmi.
@ugyved : nezd, vannak orvosi blogok is, de nyilvan ha beteg vagy, akkor egy vizsgalatot nem potol az, hogy "utanaolvasol", illetve receptet se irhatsz magadnak.
Vagyis elkulonul egy resz amit meg lehet tenni "ingyen", mert nem kerul gyakorlatilag munkaba az embernek, meg van egy resz, amit nyilvan szemelyes talalkozoval, konzultacios dijert kell intezni.
Ha azt kerdezik h lazas a gyerek, mit csinaljak, az ingyenes szolgaltatas hogy valaszolsz hogy igyon sok folyadekot, kapjon lazcsillapitot es menjen orvoshoz.
Ui egy altalanos kerdesre adni valami altalanos valaszt pl meg lehet-e ezt oldani ugy, hogy "igen, van ra lehetoseg, meg is tudjuk oldani, kerjen idopontot".
Ha meg kerdezik hogy ezt lehet-e stb, arra ingyen nyilvan nem varhato el hogy te keresd ki a torvenybol es ollozd oda a valaszt, de azt elmondhatod hogy :megtalalod az 1980-as, kettos adozas elkerulesrol szolo egyezmenyben
@tcontractor Az alapján amit írsz, ez nem bujtatott munkaviszony, mert ténylegesen projektekre (?) szól, tehát egyik részről sincs szó arról, hogy huzamosabb ideig ott maradna a munkát-végző.
@barna Az 1 millás jelentési kötelezettség mind a kifizetőt (céget), mind a katázót terheli; ha valamelyik nem jelenti, míg a másik igen, az már önmagában gyanús. Amúgy csak annyi a funkciója, hogy felhívja rá a NAV figyelmét (kockázatosabbnak minősül így a jogviszony, nagyobb az esély az ellenőrzésre). 50%-os szabály nincs. Ha természetes személynek (nem vállalkozó) dolgozol és nyugtát adsz, akkor az 1 millás limit sincs.
Lehet mind a 6 milla is egy személytől, ettől még (önmagában) nem lesz munkaviszony, viszont itt már a katázónak kell bizonyítania, hogy nem munkaviszony (pl. projekt munkáknál ez nem is bonyolult).
Munkaviszony vs. bármi más szerződés: nem a munka fajtája a lényeg; a munkaviszonnyal nem lehet "végezni". Ha megcsináltál valamit, adnak új feladatot; az összes többinél pedig valamit meg kell csinálni, amivel teljesíted a szerződést.
@ugyved: Rossz emberbe rúgtál. Én fizetni szeretnék valakinek, már a konzultációért is. De nem olyan valakinek, akihez az utcán beesem, mert fogalmam sincs róla, hogy hogyan dolgozik, milyen tapasztalattal. Nem azért kértem itt javaslatot, mert ingyen kérem (nem is értem, miből értetted ezt), hanem azért hogy ha valakinek van tapasztalata megbízható ügyvéddel, akkor azt szívesen vettem volna.
Az email-t arra írtam, hogy ha valaki nem akarja nyíltan ideírni, akit ajánl, akkor email-ben is megírhatja, hogy kit keressek.
@ugyved "Tisztelt Kulcsluk barátunk vajon miért nem kér időpontot a kollégától?"
Nekem nem világos, hogy a cikk szerzője praktizáló ügyvéd és vagy csak elméletben foglalkozik a dologgal. Számomra eddig annyi derült ki, hogy "jogot oktat az egyetemen". Mérnök vagyok, és akik az egyetemen mérnökként tanítanak, elég kevesen dolgoznak valóban mérnökként.
(Ha a többiek megértették, mit szeretnék, akkor azt hiszem elég érthető volt amit írtam. Nem értem, miért kell egyből ilyen agresszíven támadni. Mintha feszült lennél kicsit.:-) )
Jelen cikk harmadik sorában van egy e-mail cím... Melegen ajánlom ! 😀
@ugyved: Megértettem (elsőre is).:-)
@ügyvéd
Vagy nem vagy ügyvéd, vagy nagyon rossz ügyvéd vagy... Szövegértési képességed nincs, pedig az egy ügyvédnél elengedhetetlen. Ha kulcslyuk írását nem tudtad értelmezni, akkor mit csinálsz egy random törvénnyel, ami eléd kerül?
Egyébként láttam már ügyvédet, aki meghatározott esetet ingyen vállalt, sőt, arra is volt már példa, hogy én magam is végeztem a tevékenységi körömbe tartozó ingyen munkát, és hidd el, hogy én is pénzért dolgozom, nem köszönömért...
Adócsaló
1. Azt gondolsz amit akarsz arról hogy mi vagyok 😀
2. Szövegértési problémád neked van, mert én nem azt írtam hogy általában nem végzek ingyen munkát, hanem azt, hogy a neten érdeklődő VADIDEGENEKNEK nem. Természetesen a pár igazi barátomnak, barátnőimnek, és az exeknek is ingyen dolgozom:-D
Már kb. 2-3-szor jelentkeztem és most is megteszem. Mit kell tennem, hogy eljussak erre az (jogi) előadás sorozatra?
Ma válaszolok mindenkinek az emailekre.
Az angoloknál a bújtatott foglalkoztatásra az úgynevezett IR35 szabályok az irányadóak. Jelenleg még viszonylag szabad a contractorok élete, de kezdik ezeket limitálni, úgyhogy már csak pár évig fog tartani a mostani állapot, nevezetesen az, hogy egy kvázi munkavállaló a saját vállalkozásán keresztül foglalkoztatja magát. De ahogy fentebb is írták, az IT szektorban ez megéri nagyon.
@sanz Igen, ekkor lesz az, hogy nem a sajat cegen keresztul fog menni a contractor. Hanem mondjuk egy panamai ceg alltal tulajdonolt ceg alkalmazasaban fog allni es az a ceg fog szerzodni.
A contractorok a "munkavallalok" leg flexibilisebb fajtai, ok azok, akik sokkal tobb mindent megtesznek, tovabb hajlandoak elmenni, hajlandok akar tobb kockazatot is vallalni. Mindig keresik a lehetosegeket. Lehetosegek pedig vannak es lesznek is.
Meg hat, eleg nehez rahuzni valakire, hogy o munkavallalo. Legalabbis en nem lattam meg ilyet. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet. De en ilyen korokben mozgok, ezt csinalom reg ota, es meg csak olyat sem hallottam, hogy el kezdte volna barmely hivatal kapargatni a temat.
Mindenki csak beszel rola, filozgat rajta, stb.
Kapott már valaki levelt a következő jogi előadással kapcsolatban?
@rentka-csaba Mindenkinek válaszoltam az emailjére aznap. (Jó címre küldted?)
Elvileg a hozzászólásban kellett jelezni a részvételi szándékot. Ez lenne az email címem regiszt kukac hotmail pont com