Pénzügyi újrakezdés

Nagyon sok ember idősebb korában jön rá arra, hogy rosszul kezelte eddig a pénzügyeit és szeretné, ha lehetséges lenne, újra kezdeni az egészet, hogy ne kövesse el azokat a hibákat, amit mostanáig elkövetett.

Sajnos az idő kerekét visszaforgatni nem lehet, de jobb később kapcsolni, mint túl későn.

(Gyakran szeretnék hallani az emberek, hogy soha nem túl késő változtatni, de nem mindig ez a helyzet. Tényleg sajnos, de találkozik az ember olyan helyzetekkel, amikor nem tud segíteni, csak széttárja a karját. Hitel hitelre halmozva, közben egy nem várt egészségügyi probléma, munkanélküliség, válás, vagy ezek tetszőleges kombinációja, elmaradt befizetések miatt már lakásárverés réme, végrehajtás és ott állnak tanácstalanul, mit lehet ilyenkor tenni. Van az a helyzet, amikor már semmit, néhány évvel hamarabb kellett volna megállni a lejtőn. De nem akarok senkit lehangolni, ez szerencsére a ritkább eset.

A legtöbbször még nem késő visszafordulni és irányt váltani. Erről szól a cikk és nem a reménytelen esetekről, csak fontos tudni, vannak reménytelen esetek is s ahogy az orvos sem tud mindig biztatót mondani a betegének, a pénzügyi tanácsadó is van, hogy csak rossz hírt tud közölni.)

Elég néhány rossz lépés ahhoz, hogy a negyvenes éveidben egy jó nagy anyagi katyvasz közepén találd magad. Egy rosszul sikerült befektetés vagy vállalkozás, vagy egy erődön felüli ház megvásárlása és fenntartása, esetleg túl sok kacat, amire elszórtad a pénzed és máris komoly gondba kerülsz a negyvenes éveidre.

Úgy éltél fiatalabb korodban, mintha nem lenne holnap, utazások, kütyük, drága szórakozások, áruhitelek és vakarhatod a fejed 40-50 éves korodban. S a legnagyobb gond, hogy ilyenkor már nincs túl sok időd korrigálni a dolgokat, ha anyagi biztonságban szeretnéd leélni a nyugdíjas éveidet. Ismered a mondást: fiatal tudsz lenni pénz nélkül, de idős nem.

Ha már csak 10-15 éved van a nyugdíjig, nagyon fontos, hogy többet ne hibázz.

Első lépésként az anyagi helyzetedet kell végiggondolnod: befektetésed van sok, vagy cuccod, motyód és kütyüd? A cuccokból nem fogsz megélni öregkorodban, ahogy a szép emlékeidből sem, amit az ázsiai körutakon szívtál magadba.

Gondolhatod azt, hogy most vagy 45 vagy 55 éves, mikor vegyél egy tűzpiros kabriót, fekete terepjárót vagy bármi egyebet, ha nem most. Ha egy új autónak még jobban örülsz, mint egy megfelelő méretű megtakarításnak, ami anyagi biztonságot nyújt, azt mutatja, sokat kell még változtatni a gondolkodásmódodon.

Ha a kiadásaid megközelítik vagy meg is haladják a bevételeidet, ha az éves bónuszra is szükséged van, hogy nullás legyen a családi kassza, ha nem teszel félre értelmezhető összeget nyugdíj és egyéb célra, ha az ingatlanod állapota évről-évre romlik, de nincs pénzed a felújításhoz, ha hiteleid vannak és nincs vésztartalékod, akkor bizony te komoly bajban vagy és azonnal változtatnod kell.

A legelső és a legfontosabb, amit változtatnod kell, az a hozzáállásod és az értékrended. Medence, nagy ház, nagy autó, nyaralás, vagy anyagi biztonság, stresszmentes, nyugodt élet? Mert úgy tűnik, a kettő neked együtt nem megy, ami a legbiztosabb jele, hogy a lehetőségeid felett élsz.

El kell engedned sok mindent, ami eddig alapelvárásod volt az élettől.

Sok család túl sokat akar túl kevés lehetőség mellett. Nyaraló is kell, a gyerekeket is drága egyetemre akarjuk küldeni, szép autó is kell és szép ház is, meg persze a gondtalan nyugdíjas élet és így tovább.

Sajnos minden nem fog sikerülni. Ha nem állítasz fel fontossági sorrendet és nem csak a legfontosabbakra költesz, az lesz a vége, hogy semmire nem fog elég pénz jutni.

45-50 évesen nehéz lesz radikálisan átalakítani a költéseidet és az életszínvonaladat. Ennél már csak az nehezebb, ha ezt hetvenévesen kell megtenned és sokkal radikálisabb módon. Úgyhogy inkább most tedd meg, mint 20 év múlva kelljen sokkal radikálisabb dolgokat tenned, már ha addigra nem lesz túl késő változtatni.

Nőj fel és engedj el dolgokat, amikhez eddig tűzzel-vassal ragaszkodtál. Például hogy te csak autóval vagy hajlandó munkába járni vagy a heti kétszeri kimenő egy drága étterembe neked márpedig jár.

Ne vegyél semmit alapnak, mindent engedj el és egyenként kezdd el megvizsgálni, mi az, amire tényleg szükséged van. Lehet, hogy mindjárt a házadnál kell kezdeni a vizsgálódást. Ha nem bírod fenntartani és karbantartani, az legyen az első, amit egy kisebb és olcsóbbra cserélsz. Igen, tudom, az életed munkája és az álmaid betetőzése az az ingatlan. De hamarosan a rémálmaid okozója lesz, ha nem lépsz időben.

Fordíts meg mindent: számold ki, mennyit kell félretenned vagy mennyi hitelt kell előtörlesztened, hogy belátható időn belül egyenesbe kerülj. Azt tedd félre és csak a maradék elköltését tervezd meg. S minden elemet vizsgálj meg, mire költesz. Tényleg kell a magántanár a gyerekeknek? A méregdrága fizetős egyetem? Neked a személyi edző? A bioételek, ha azt okozzák, hogy nem lesz mit enned nyugdíjasként? A külföldi nyaralás? Legyél kíméletlen minden kiadással, amiről eddig úgy gondoltad, abból nem engedsz. Márpedig muszáj lesz, mert nagy gondban vagy és a gond csak nagyobb lesz, ha most nem lépsz fel ellene.

Csinálj költségvetés, kérj segítséget, ha kell, de ne maradj úgy tovább, ahogy most vagy. Ne nyugodj bele az állapotodba, az idő csak tovább ront a helyzeteden.

Itt egy régebbi cikk az alapokról, de sok hasonló írást találsz még a blogon, ami segíteni fog, ha változni és változtatni szeretnél.

Pénzügyi alapok 22 pontban

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

130 hozzászólás

  • Péter
    nagymamám mondta nekem anno, hogy amit a padlásra, pincébe, ágy alá vagy a szekrény tetejére tennél, azt dobd ki, mert soha nem lesz rá szükséged. Korábban őrizgettem a pohárkészleteket, étkészleteket, mondván, hogy majd jó lesz, ha jön vendég, de aztán rájöttem, hogy teljesen felesleges. Ezeket Jófogáson meg kell hirdetni ingyen elvihetőnél, ami pedig ingyen sem kell senkinek, azt oda kell adni egy adományboltnak. Senkinek nincs szüksége egynél több étkészletre, olyan ruhákra, amit már legalább 1 éve nem húzott fel, és mindenféle kacatokra, amiket ettől meg attól kapott ajándékba (váza, figurák, plüssállatok stb.). A feleségednek is erre kéne rádöbbennie.
  • Barnabás.Jog
    A végrehajtó bárhova bemehet (még azbsem kell hogy be legyen jelentkezve oda, meg pl. egy bérelt garázsba nyilván nincs senki bejelentkezve, mégis tárolhat ott értékes cuccot). A tulajdonjognak ehhez semmi köze, nem az ingatlant foglalja. A bent lévő ingóságoknál ha foglal (ami szinte soha nem történik meg, mert eladhatatlanok) és nem az adósé a cucc, akkor végrehajtási igénypert kell indítani a vh kérő ellen a tulajdonosnak.
  • Péter
    Egyébként, nem tudom, hogy Ti hogy látjátok, de a környezetemben azt tapasztalom, hogy egy egész generációt rontott el a Kádártól Grószig terjedő kormányzási időszak. Alanyi szinten járt mindenkinek lakás, autó, munka. Nem volt arra szükség, hogy az ember gondoskodjon a nyugdíjáról, mert a rendszer eltartotta (legalábbis ezt kommunikálták a vezetők), a munkahelyet nem kellett keresni, mert úgy helyezték el valahol, lakhatásról nem kellett gondoskodni, mert már az is meg volt oldva, részben a generációs együttéléseknek, részben a rendszernek köszönhetően. Persze ez a rendszer fenntarthatatlan volt, azért is vették fel az első hiteleket ebben az időben, a hatása viszont máig érződik. Talán ezért is nem meglepő, hogy a mostani fiatalabb, Z, Y generáció már sokkal tudatosabban költekezik, mint a középkorúak, idősebbek.
  • Unemployed

    Ismerős lenne, aki segít (pl. akinek a padlásán a cuccaimat tárolom), de akkor vele fizettetném meg végső soron a mustachian életformám rám eső nyereségét, mert nyilván nem kérne pénzt a segítségért. Ez mások kihasználása lenne és tisztességtelen, önző dolog. A trambulin össz kb. 18 kiló, kis túlzással fél lábon ugrálva is haza tudnám hozni.
    Az durva volt, hogy hazahoztam a város túlsó feléből is, de szétszedve nem kihívás szállítani. De a BKV csomagméret határt meghaladja.


    nemhogy nem spórolunk túlzottan, lehetne bőven a kaján tovább vágni.
    Miért lenne túlzott zsarnoki spórolás, hogy metrótól 3 perc sétára nincs kocsink, vagy hogy nem szórunk el milliókat utazásra. Olyan jólétben élnek, hogy a csokik között válogatnak, finnyáskodnak.
    Az nem nyomor, hogy “bemarketingelt” (“nekem jár” kocsi, hawaii, stb.)dolgokat nem fogyasztunk, hogy a multi munkaadó jól kizsákmányoljon

  • Moltiszanti

    Nem gondolnám, hogy van neki 100 millaja, hacsak nem úgy jön össze, hogy 90 millió értékű örökölt ház/lakás és 10 milla megtakarítás. Saját bevallása szerint 2015 ben 4,95 millaja volt Tbsz-n lakossági állampapírokbol. Melyekben mélyen hisz és testevel védelmez.
    Persze soha nem derül ki és nincs is jelentősége.
    Keretik gyokot vonni sok hozzászóló “oszinte” onvallomasabol, szerintem az 1 hozzászólásra jutó vagyonos ember az ilyen pénzügyi blogokon a legtöbb.
    Bár ez így van az életben is.
    “Soha ne hidd el amit hallasz és csak a felét hidd el annak amit látsz”

  • Zedder
    “Sok :”takarékos és okos apuci” észre se veszi, mennyiszer hozza kellemetlen, megalázó helyzetbe családtagjait, mennyi minden olyantól fossza meg őket, amire nagyon vágynak, amit meg is engedhetnének maguknak.”

    Azért itt mindig érdemes a másik felet is meghallgatni, hogy mi is az a “nagyon vágyott” dolog… Volt olyan exem, aki elvárta, hogy tankolás során a benzinkúton legyen még ötszörös áron kóla, kávé, süti, kisnyúl, stb. ahelyett, hogy eleve gondolt volna rá indulás előtt, vagy kibírná a maradék 1 órát és majd a desztinációnál vásárolni ezeket a “ha most azonnal nem kapom meg belehalok” dolgokat…

    De ugyanúgy milliónyi analóg helyzetet tudnék mondani, amit nap-mint-nap lát az ember másoknál (ki mire költ, mert éppen nyúzza a gyerek), és csak fogom a fejem, hogy ez mi ez?

  • PeaceToy
    @Dörnyei József
    A legnagyobb plusz költség, mellyel számolnunk kell az ingatlanvásárláskor az illeték. 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok részére csak 2%-ot kell fizetni minden más esetben 4%
    Az ügyvéd díját az adott ingatlan árának 0,5-1,5%-a között mozog.
    Energetikai tanúsítvány:30-40.000 forintról lesz szó a legtöbb esetben. Amennyiben házad nagyobb 300 négyzetméternél, ebben az esetben egyedi árajánlatot fogsz azonban kapni.
    Földhivatali költség: jelzálogbejegyzés illetékével kell számolnunk, ez pillanatnyilag 12.600 Ft. ha van,ha nincs akkor nem.
    A​ közjegyző munkadíja:0,5-1%
    Folyósítási jutalék/ Hitelbírálati díj: egybeesik a közjegyzői munkadíjjal, a felvett lakáshitel körülbelül 1-2%-a lehet.

    Legrosszabb esetben ez 8% 100millnél is csak 8millt buksz. EZ MIND CSERÉRE VONATKOZÓAN.

  • Zylver
    Jövöre leszek 30 eves, de mar most bankodok azok hogy miert nem foglalkoztam mar korabban szemelyes penzügyekkel, pl. a 20-as eveim kezdeten. Ezt nem azert mondom mert most rossz anyagi körülmenyek között elnek (söt!), viszont amire Miki es a többi temaban jartas illetö ravilagitott: nem lehet eleg koran kezdeni a penzügyi tudatossag es fegyelem gyakorlasat. Es ha minnel korabban lepsz be ebbe a jatekba akkor annal nagyobb lesz az eredmeny (lasd az aldott kamatos kamatot).
    Most öcsemet probaltam raterelni ugyanerre az utra es hiaba allitja hogy “ooo raerek en meg erre”, “meg csak egyetemista vagyok”, “nincs meg fix bevetelü allasom”, megis örömmel tapasztalom hogy van megtakaritasa es tudatosan vezeti a költsegveteset.
    A szüleinkröl ez mar nem mondhato el. Hiaba van edesanyanknak közgaz diplomaja, nem tudja a csaladi büdzset kiegyensulyozni… a megtakaritasrol nem is beszelve!
  • Zedder

    “és már nyakig ülnek a kakiban, akkor jön az érzelmi passzírozás, hogy segítsek”

    El kell nekik mondani, hogy neked SINCS. Amivel esetleg nem is hazudsz, mert gondolom nincs szabadon pénzed, befektetést meg miért törnél fel miattuk? Vagy találj ki valami szép hazugságot, pl. x-y-z-re gyűjtesz, és ugye csak nem akarod, hogy elvegyék ezt tőled?

    Azt hiszem voltak erről cikkek már itt, hagyni kell őket elmenni a falig. Nem a te felelősséged.

  • headset
    Peti
    “A könyvek a legrosszabbak,mert egyesével, témákra bontva, állapot megjelöléssel iszonyat macerás, időigényes dolog meghirdetni….”

    Meg lehet oldani energiatakarékosan is: lefényképezni a fedőlapokat, ahol látszik a szerző és a cím és egyben meghirdetni. “Használt könyvek egyben vagy darabonként eladók. Ár megegyezés szerint. Kérésre további képeket küldök.” Esetleg egy OCR karakterfelismerővel be lehet kopizni a szerzőt, címet, hogy a keresőmotorok megtalálják.

    “…a nejem szeretne gondoskodni róla, hogy később is fuldokoljunk … a nyomasztó szekrényhalomtól.”

    Amerikában elterjedt egy olyan módszer, hogy amit 5 évig nem használnak, attól megszabadulnak. Ki lehetne alakítani a tárolóhelyek, szekrények között egy időrendi sorrendet. Amit használtok, megy a legfrissebbe. A többi hátracsúszik. Így kvázi automatikusan megy a selejtezés néhány évente. Hátha a nejed ebbe beleegyezne

  • Zabalint
    @naa
    A trambulint azt úgy kell elhozni, hogy hívsz egy havert, ketten megfogjátok, és útközben az összes kocsmánál megálltok pihenni. A trambulin így hazateleportálódik, miközben a szállítási díjat ittátok el. 🙂


    A legnagyobb gond ezzel, hogy lutri is van benne, mert nem tudom előre mennyire leszek egészséges 70 évesen, vagy egyáltalán élek-e még. Az is lehet, hogy a János hegyet sem mászom meg annyi idős koromban, de az is lehet, hogy fittebb leszek, mint most. Ami viszont biztos, hogy ha ma nem megyek sehová, akkor idősen sem fogok, mert fizikailag és szellemileg is ezt szokom meg. Legalábbis az aktív életet élő idős embereknél nem azt látom, hogy fiatalon meg ne csináltak volna semmit a munkán és a családon kívül.

  • Blend Ahmed
    @Péter “Alanyi szinten járt mindenkinek lakás, autó”

    Szerintem ne a sci-fi könyvekből olvass leírást a Kádár-rendszerről. Ott sem ingyen osztogatták a lakást és az autót. Vagy ha igen, mi kimaradtunk belőle.

    Józsi bácsi által vezetett Trabant összeütközik egy NSZK-s sofőr Mercijével. A német sofőr kiszáll, megnézi az összetört lámpát, egy kicsit sajnálkozik: “Na most egy heti bérem rámegy a javításra.”
    Józsi bácsi sírva nézi a totálkárosra törött papírjaguárt. “Egy élet munkája veszett oda”.
    Mire a másik: “De hát miért vett ilyen drága autót?”

  • Unemployed

    A bácsi nyilván bosszúból kezdte el szórni a pénzét, de a dolog nem így működik.
    A hozzám hasonló emberek számára a pénz funkciója nem az azért vehető dolgok élvezete, hanem a birtoklásából eredő szabadság, függetlenség, kiszolgáltatottság-mentesség.
    Tökéletesen hidegen hagy, hogy az örököseim mire fogják elszórni a pénzemet, vagy hogy a halálomat kívánják. Azt a funkciót, amire számomra a pénz fontos, betölti azáltal, hogy a halálomig megmarad. Utána pedig már úgysem kell, legyen bármi is a sorsa.
    Őszintén mondom: ingyen sem lenne semmi másra szükségem, mint amim úgyis megvan.
    Aki persze a takarékosságot lemondásként éli meg, az más tészta.
    De a kevés pénzből élő gazdagok szerintem úgy gondolkodnak, ahogyan én.
  • L70

    Csak, hogy tiszta legyen a kép, ha nem hiszed, hidd el, nem érdekel, miből vonsz gyököt, nekem attól nem lesz rosszabb. Mi mustachianok vagyunk és kimondottan jó életforma. Kicsit másképp csináljuk, mint , de élvezzük, hidd el.
    1. Az csak a 2010-es tbsz volt és csak a kincstárnál, mert nem teszünk soha semmit egyszerre egy helyre.
    2. 2016. előtt nem örököltünk és nem kaptunk ajándékba semmit, minden önerőből lett, és kapaszkodj meg, a nem örökségből származó rész is már 9 jegyű volt.
    3. 2017-ben örököltünk hozzá még 8 jegyűt (bár előtte 8 éven át gondoztuk az idős örökhagyót szinte napi szinten).
    4. És van autónk is, de képes vagyok helyén kezelni, hogy az autó az a közlekedés eszköze, és nem a micsodám méretének hosszabbítója, és elég sok szempont miatt a villamos sokkal jobb tud lenni a mindennapokban.

  • Tibor52
    Nos, ez a téma úgy érzem, kifejezetten az én korosztályomnak szól. 52 éves vagyok. Elméletileg 13 év a nyugdíjig. Voltam csúcson, voltam völgyben. Mostanában rá kellett döbbennem, hogy a „mindenható” államra csak részben hagyatkozhatom nyugdíjas éveimet illetően. Döbbenetes felismerés annak, aki abban a reményben dolgozott, fizetett az államnak évtizedekig, hogy majd később eltartja őt. Adok-kapok. 20 évesen ennyit értettem az egészből. Megkockáztatom a kitiltást, de a K.A. első része volt az, amikor rájöttem arra, mennyi hülyeséget követtem el pénzügyi téren nagyon sokáig. Hitelből minden. Éveket dolgoztam csak a kamatért. Félelmetes felismerés. Ma valahányszor kísértést érzek valami értelmetlen, de vonzó hülyeség iránt, megnézem ötvenedszer is az első részt. Most egy olyan megtakarítási formát keresek, ami legalább az inflációt képes kompenzálni. Eddig nem sikerült.
  • pléhbój
    “Úgy éltél fiatalabb korodban, mintha nem lenne holnap, utazások, kütyük, drága szórakozások, áruhitelek és vakarhatod a fejed 40-50 éves korodban.”

    A számlát mindig ki kell fizetni, előbb vagy utóbb, de mindenki megkapja ami jár neki !!! A sok kis “nagylábon élő” lenézi a megtakarító, spórolós réteget, de amikor eljön az idő, utóbbiak fognak “integetni” a sok elbukott tücsöknek !
    Természetesen ez így is van jól, ugyanis ezen erőn felül fogyasztók pörgetik a GDP-t, ezek fogyasztásától fog a részvényem árfolyama, osztaléka növekedni, szóval nagyon is hasznos ez a józan kisebbségnek, aki a fogyasztás előtérbe helyezése helyett először befektet és majd később a hatalmasra duzzadt hozamból fogyaszt úgy, mintha nem lenne holnap, anélkül, hogy anyagi értelemben csődöt árazzon ! Ehhez viszont kell 10-20 év valóban, de megéri !

  • Nanten

    Sosem értettem az önjelölt szuperhős megmentőket. 😀 Családon belül is van ilyen személy, aki a keresztény erkölcsből adódva segít mindig mindenkinek, annak ellenére, hogy nem kérik. A reakció erre nagy összeveszések voltak, illetve az anyagi segítséget kihasználták, majd amikor nem volt rá szükség, dobták.

    Felesleges annak segíteni, aki nem kéri. Jóindulatból fel lehet ajánlani, esetleg elmesélni neki a gondolatmenetedet, de ennyi. Ettől többet és többször szigorúan tilos. Ő dolga, ő pénze, ő költése, majd rájön. Nekem kárt nem okoz, sőt…
    A túlzott terézanyasággal csak megutáltatod magad vele, meg másokkal, esetleg téged fog basztatni az eltérő értékrend miatt.

  • Peti

    Bár nem vagyok pszichológus, de én ezt a családi hátterére tudnám visszavezetni. A szülei nagy szegénységben nőttek fel. Az apja csak úgy tudott boldogulni, hogy a 80-as években, a családjától távol, külföldön vállalt munkát. Látta, hogy ott milyen életszínvonalon élnek az emberek; és hálás volt érte, amiért mások szívesen odaadták neki a megunt kacatjaikat. Úgy örülhetett ezeknek, mint egy kisgyerek, amikor beszabadul egy játékboltba. Időnként meglátogatta a családját, és elkezdte haza hordozgatni az összegyűlt “kincseket”. A lánya (a későbbi nejem) ezt a mintát látta, és ez lett neki a természetes. “Ha ingyen adják, fogadd el!”. És ez a mai napig így van, még ha nincs is rá szükségünk. A másik gyengéje az akciók: még akkor is bespájzol, amikor tudja, hogy az a valami csak ránk rohad. De hát “muszáj megvenni”, mert akciós. 40 éves elmúlt, szerintem rajta már nem lehet segíteni.

  • Peti

    Próbáltam együtt lefotózva, csomagban is meghirdetni, de az orvosi szakkönyveket így képtelenség eladni. Szakácskönyveket meghirdettem 10-15 db-os csomagokban, 300-400 ft-ért. Azokra lett is volna vevő, de amint meghallották, hogy 6 km-re lakom a várostól… Postaköltséget meg már nem akarnak fizetni érte. Ingyen, vagy jelképes összegért megvennének sok mindent, de csak úgy, hogy ha házhoz viszem, vagy a belvárosban találkozunk. Falura senki nem jön ki érte, még ha csak 6 km-t kell utazni, akkor sem. Ez már csak egy ilyen elkényelmesedett világ.

    A gyűjtögetésről való leszoktatás meg nagyon nehézkes. 20 évig tároltunk pl. olyan törölközőket, ágyneműt, kávéskészletet stb, amit soha nem vettünk elő. Szerinted? 🙂 Ha nem jött volna a baba, akkor a mai napig meglenne a “kupis” szoba, tele kacatokkal. Bár sok mindentől megszabadultam már, de még mindig nem látom az alagút végét 🙁

  • százegy

    Nem ismerlek, de amit leírtál, abból inkább egy zsugori, túlságosan beosztó figura képe sejlik ki.
    Megbeszélted a feleségeddel, hogy neki milyen álmai vannak, mire vágyik? Például szeretne-e valahova nagyon elutazni, úgy nyaralni, hogy az észszerűség keretein belül -nem 1.000 USD-s bor a vacsorához, stb.- ne kelljen odafigyelni, mire költ? Vagy beszélgettetek bármilyen olyan vágyáról, ami esetleg nagyobb kiadással járna? Neki biztos, hogy megfelel ez az életmód? Vagy te vagy a kasszás, aztán te döntöd el, ki mit akarjon? Én ismerek egy-két “takarékos és okos apucit”, akiknek a kiszolgáltatott családtagjaiknak frusztráló az egész milliő. Ezek az emberek sokszor észre se veszik, hogy a családjuk miként éli meg a ‘spórolásukat”.

  • Anyuka
    Szóval, ha jól értem, akkor készüljünk ezerrel a nyugdíjas éveinkre!? Nálunk a gyerekek még csak alsósok, nekik most kell a minőségi idő és élmény a családdal! 15 évesen már hiába akarom majd a nagy családi nyaralásokra elvinni őket, le fognak ….. Mennek majd a haverokkal. Különórák is elsősorban ebben az időszakban kellenek (és itt nem a korrepetálásról beszélek, csak a sportról). Ha azt akarom, hogy egészségesen éljenek, akkor sportolniuk kell rendszeresen! A legtöbb nálunk az étkezésekre megy el. Nem étterem miatt, hanem az ételek minősége miatt. Ehhez hozzátartozik az is, hogy glutén és laktózérzékenység miatt nem lehet egy kiflivel letudni a reggelit. Az iskolai menza annyira rossz minőségű, hogy emiatt minden nap főzöm az ebédet és viszem a gyereknek a suliba. Egy ideig kétfelé főztem, de most már a család át lett állítva erre a “diétára” és így valamennyivel könnyebb a helyzet.
  • Anyuka
    Szeretem olvasni a hozzászólásokat, valamit megfogadok, valamit nem. A ház kacatjainak szelektálása folyamatban (a játékok a legnagyobb mumusok, mert csak titokban lehet szelektálni a gyerekektől). Lakásból házba költöztünk, mert egyszerűen nekem időveszteség volt a játszótéren eltöltött sok-sok óra, miközben a házimunka addig állt. Most van tere a gyerekeknek, külön szobájuk, játszhatnak az udvaron, lett kutyájuk és bár a kerti munka is munka, de akkor is értelmesebb, mint egy padon ücsörögni és hallgatni a pletykákat! A munkámat lecseréltem egy kevésbé megterhelő munkára (egyeztetve a férjemmel), így több időm jut a családra, én hozom-viszem a gyerekeket, biztosítom a rendet magunk körül. Cserébe a férjem nyilván többet dolgozik. Egyelőre működik. Ha kicsit nagyobbak lesznek a gyerkőcök, akkor én is visszaszállok a ringbe. A nyugdíjas évekre úgy gondolok, mint valami luxusra.
  • Anyuka
    Mennyi a valószínűsége, hogy megérjük? Mit kell az egészség megtartása érdekében tennünk? Hogyan változik a helyzet, ha a gyerekek kirepülnek? Ha megcsaládosodnak? Ha valamelyikünk megbetegszik? Ha egyedül marad? Készülni kell erre is, de nem szabad átesni a ló túloldalára! Én most akarom a gyerekeknek a gyerekkori élményeit biztosítani, én most akarom a férjemmel a meghitt pillanatokat átélni, a tegnapot már nem tudom alakítani, a jövőt csak hiszem, hogy tudni fogom! Ezért a legfontosabb a most! Azért köszi Nektek, a kávé mellé jól szokott jönni a fejtágítás!
  • százegy

    Mindkét esetben vannak szélsőségek, ezt senki nem vitatta. Én az egyik szélsőséget emeltem ki, te pedig azt, ami szerinted az ellentpárja. Van középen egy elég széles sáv, ami egészségesnek mondható. Felesleges példákat hozni az egyes szélsőségekre, normális ember úgyis érzi, hogy már mi minősül annak.-bármelyik oldalon.-.

  • naa
    akkor nem vészes – és ugye itt a lényeg, hogy te ezt örömmel csinálod és nem kényszerből – nem vagyunk egyformák. Én meg néha nehezebb kerti munkát végzek, amit akár csináltathanék mással / géppel is, de jobban szeretek a levegőn elfáradni, mint egy izzadságszagú konditeremben…
    ez a kómás sztori nagyon durva. Én inkább keresnék valaki arra érdemest pl. az unokák között, aki személyesen megkapja majd, ha nagykorú lesz, ill. azért a vagyon jelentős részét nem verném el, akár csak a saját kényelmemre gondolva is, remélhetőleg 60+ után még lesz időm élvezni…

    Ügyvéd és ingatlanos díjak: miért nincsenek erre még startupok, akik diszkont árakkal ledarálják az extraprofitot? 100 milliós ingatlan normál szerződésére ha van, aki kifizet 1 milliót (én nem, ugyanazt a pár oldalt kell copy-paste-elni, bocs), ingatlanos pláne, akkor piac/igény az lenne rá ezek szerint.

  • százegy

    “ha húszévesen bejártad a világot, unatkozni fogsz nyugdíjaskorodban ”

    Ez egy ökörség, mindent akkor kell megéln a lehetőségek szerint, amikor a legtöbb örömet okozza. Szerintem a fiatalkori utazás és tapasztalatgyűjtés az egyik legjobb dolog. A világot meg bejárni egy élet is kevés, meg ugye nyugdíjasan már sok olyan dolgot nem lehet megtenni, amit fiatalon igen. Ráadásul minden rohamosan változik világszerte, sajnos sokszor nem elönyére. Már most is egyre kevesebb van meg az egyes régiók sajátos kultúrájából, x év múlva ennyi se marad.

  • Gabi
    OFF

    Most vettem eszre az Erste hirdetmenyek kozott, hogy julius 8-i hatalybalepessel felkerulek a Privilegium 2.0 kondicioi (epp keresgelek, hogy mire kellene valtani a kifutoban levo Privilegium L-rol…).

  • Aomame
    , a feleséged az én férjem? Még az orvosi könyv is stimmel…
    Egyenként a könyveket nemcsak hogy macerás, de lehetetlen, voltak konyveim, amelyek egy évig fent voltak vaterán. Sajnos a legnagyobb, raktárral működő antikváriumoknak sem kell már bagóért sem. Az egyéb kacatokat meg hagyjuk…
  • Szabolcs
    százegy
    2019-07-10 at 14:38
    +

    Szerintem az utazás sosem pénzkidobás, és igenis aránylag fiatalon, akár pénz nélkül is lehet játszani.
    Az all inc. tengerparti pihi az az, de azt max a kisgyerekkel játszom most, de nekem is sok-sok évre visszanézve is a legnagyobb pozitív emlékek és döntések az utazásaim, még a 300USD limittel együtt is (1 havi ibériai + marokkó stoppolós). És később, kicsit több pénzzel még jobb. 🙂
    Továbbá 70+osan nem annyira megyek már fel 4000-es hegyekre Tibetben, hiába is spóroltam rá össze a szükséges pénzt 🙂

    Akkor és úgy kell élni, ami az adott pillanatban ok, és nem veszélyezteti a hosszú távú célokat (amikről illik tudatosan is gondolkodni). Kb. amúgy Kiszámoló cikkei is ennyit mondanak általában, csak úgy rövid lenne minden bejegyzés, ha nem lenne történet és dráma. Sótlanul meg ki olvasná 🙂

  • Szabolcs
    “Vanhovafejlődni
    2019-07-10 at 15:36
    L70 100millával busszal jársz?! Megérdemled ”

    100M+ Pesten nem annyira elérhetetlen vagyon, 1 ház vagy belvárosi lakás, és közel vagy hozzá. És szerintem pl. Moszkva tér – Örs viszonylatban aki kocsiba ül, ha vmiért nem muszáj neki, az nem kicsit ostoba/sznob/mindkettő. Ez valamiért egyébként szerintem valószínűbb is pont ebben az irányban, mint a fordított, ki érti? 🙂
    Persze ha Szeged/Miskolc volt L70 villamosának a helyszíne, akkor nem tudom, de szerintem Mr. Bezos is csak egy budin tud ülni, és felteszem nem a repülőjével ugrik be a nappaliból. BKK néha gáz, de azért “annyira” nem az.

    Szóval nekem nem az adja a pénz legfőbb értékét, hogy kihagyom a közösségi közlekedést. Főleg, ha időben is jobb, mint a kocsi.

  • Szabolcs
    “Fox
    2019-07-10 at 17:07
    “néha utoléri őket a végrehajtó az albérletben és visz mindent”
    Az hogy lehet? Rosszul tudom, hogy a végrehajtó be se teheti a lábát olyan ingatlanba, ami nem a végrehajtás alatt álló tulajdona? Hogy visz el bármit egy albérletből?”

    Rosszul tudod.
    Persze azt nem tudom, hogy éri utol, ha nincs bejelentve. Ha viszont be van, akkor a jog feltételezi, hogy minden ingóság az övé, és a tulaj igazolhatja, ha mégsem. Ez esetben viszont már nem rémlik, hogy visszakapja-e, vagy a bérlővel ptk-znak egyet kellemes, bírósági környezetben. Ha nincs bejelentve, lehet, hogy akkor is él ez a feltételezés.

  • Bela
    @egyszervolt: Azert ezt jobban is lehetne csinalni nagyfater helyeben: pl. ajandekokat adni mondjuk egy allatmenhelynek vagy a maltai szeretetszolgalatnak, stb.
  • Bela
    @peter: “Kádártól Grószig terjedő kormányzási időszak. Alanyi szinten járt mindenkinek lakás, autó, munka”

    Te eltel abban az idoben egyaltalan? Ha igen, az biztos, hogy nem ebben az orszagban. Mi jo par evet lehuztunk alberletben, es ugy emlekszem, szuleim kemenyen fizettek a lakasert (amikor lett). Auto? Emlekszel te arra, amikor a Merkur nem gyenge sorban allas (ha jobban tetszik varakozasi ido) utan utalta ki a kocsit? Erre sem ugy emlekszem, hogy ingyen lett volna.

  • Bela
    @zedder: ” exem, aki elvárta, hogy tankolás során a benzinkúton legyen még ötszörös áron kóla, kávé, süti, kisnyúl, stb.”

    Ez egy szuro 🙂 Amint benyogi a kiscsaj, lehet lapatra tenni. Vagy B-terv: alljon ki a benzinkut melle, aztan keresse meg a ravalot.

  • Feri
    @Péter
    Mi a feleségemmel most küzdünk ezzel (45 évesen). Egyszerűen betelt a ház (130m2, teljesen alápincézve) a rengeteg cuccal. Van már egy olyan helységünk is a pincében mint a vigjátékokban – ha kinyitod az ajtót ráddölnek a dolgok.
    Nem feltétlenül limlomok vannak, csak mindenből rohadt sok: pl törülközőből van vagy 60 darab hármunkra. Két fióknyi evőeszköz, 20 lapostányér… 12 műanyag tálca kajáláshoz… mindenből sok van 🙂 5 szekrénysorunk van a ruhákra, és persze nem férünk el még igy se….

    Hálistennek nem ment az anyagiak, megtakarítások rovására, de gyakorlatilag élhetetlen lett a ház – a feleségem napi 12 órában próbál rendet tartani a házban, de sosem éri utól magát.

    Szerencsére felismertük hogy ez igy gáz, mert a fenntartásra megy el az életünk. Szóval elkezdtük elajándékozgatni a dolgokat, meg kidobálni.. de nagyon nehezen megy. De legalább felismertük…

  • expect

    Könyveket szortírozás és rendes leltár nélkül csak vagy kidobod, vagy elviszed papírgyűjtésre. Ha csinálsz egy rendes leltárt, akkor darabonként nagyon lassan el lehet adni egy részét, illetve antikváriumnak is lehet úgy már érdekes.


    Vinni vihet, max jogszerűtlenül. Alapesetben ezért szerencsés beleírni a bérleti szerződésbe, hogy mi a tulajé, mert azt meglobogtatva azokat tényleg nem vihetik.


    +1


    Nyilván van az a szegénység, ahol a benzinkúton fáj a 350 Ft-os kóla, de hogy normális anyagi helyzetben emiatt patáliát csinálni nem egészséges, az is elég valószínű 🙂

  • Unemployed

    Valószínűleg tudat alatt nagyon is tudatosan választunk párt, vagy választanak minket.
    Az első nejemnek az apja miatt pokoli gyerekkora volt, dolgoztatta az egész családot a kertben meg a vendéghazban, amit nyáron a Balatonnál bérbe adott. Ahhoz képest a laza életformám igazi vakáció volt számára.
    A második nejem szegény környezetből jött a Havannáról, ahol a kaja sem volt korlátlan választékban elérhető. Kocsijuk mindig volt, de inkább az apja hobbija gyanánt.
    Világkörüli úri huncutságok sosem voltak a radaron és a tanári fizuja sem mozdította ahhoz közelebb.
    Ahhoz képest a gondtalan élet luxus nélkül komoly előre lépés neki. Utazni sosem szeretett igazán meg nem is volt neki miből. Amikor felvetődött az idén a külföldi utazás és utána néztem, ő is sokallta az árát.
    A gyerekek persze a világ pénzét elköltenék, de nem véletlenül kiskorúak jogilag is még.
  • jami
    Könyvek MÉH-be/papírgyűjtés. Én úgy szabadultam meg egy nagyobb adagtól, hogy szigorúan egyben felajánlottam antikváriumoknak, egy ráharapott, mert voltak benne jók. Azóta nagyon átgondoltan veszünk könyvet és miden év végén szelektálás (nálunk szokott lenni könyvgyűjtés).

    Ruhák: gyerekekkel könnyű, ők kinövik :DD A mieinket évszakonként, amit nem hordtam tavaly és most is csak annyi jut róla eszembe, mert – akkor megy. Gyerekruhák a családban kelnek útra, felnőtt ruci, cipők szervezetnek.

    Tárgyak: pince nincs, padláson csak a hosszú távú (megőrzendő iratok, unokáknak dupló) – pár doboz. Tároló helyeken minden szabimon selejtezés.

    Kulcs még a kevés szekrény. Annyi van, amiben az aktív cuccok. Most kell +1, mert annyit nőttek a gyerekek, hogy ruhái máik már nagyobb helyen férnek – és kiszorultak az ágyneműk – ezek mindegyikét használjuk az évben, csak felváltva.

  • 1st.
    Én 30+ -osan buktam be egy vállalkozást, plusz válás, ilyesmi. Totál csőd, sőt durva mínuszok. Onnan álltam fel, aztán 2015-ben Anglia. Itt a tartalékaimat kezdtem felélni (nem sok volt), plusz heti 2-3 napot takarítottam (többit a saját businessre fordítottam). Befektetésekről is sokat tanultam (sok pénzzért), és most heti pár óra munkával megélek (Angliában, nem szarul, két kocsival, utazásokkal, növekvő megtakarításokkal és befektetésekkel). 50 éves vagyok, élvezem az életet. Korábban volt már róla sokszor szó, hogy nem a szendvicsen érdemes spórolni (meg a taxin, hogy inkább villamossal cipeld a trambulint…), hanem tanulni kell. Most az a “gondom”, hogy szívem szerint jó lenne egy saját ház, de amit önrészre betennék, azt megforgatva annyit hoz, hogy “ingyen” van a bérlés.
    Nem jó egyik véglet sem. Sem a fenntarthatatlan pénzszórás, sem az esztelen kuporgatás (Bocs!)
  • Miklós
    Igy van. Nekem sem vettek motort 15-18 eves koromban es nem voltak extra horgász botjaim se… 26 évesen egy 7 éves, kétliteres, turbós, összkerekes, 200 lovas A3-assal kompenzáltam.

    attól függ mikor voltál fiatal, amikor az én generációm munkába állt, 350-400 euró volt a fizetés, aki pedig most áll munkába, az 2-3-szor annyit kap. Azért is van most mindenki külföldön, mert olyan sokat ér most amit akkor megspóroltak.

  • Hercegnő
    Egy pár tipp, ha szeretnél kacatmentesíteni:
    – Tárgyi ajándékot nem fogadok el. Kellett pár év, mire megértették és elfogadták a szeretteim. Azóta élményeket kapok vagy valami ehetőt.
    – Karácsonykor javasoltam, hogy mindenki húzzon egy nevet és egy ajándékot adjon x összegben (gyerekek kivételével). Mindenki örült neki. Jóval stresszmentesebb 1 ajándékot vásárolni, mint ötöt.
    – Jóállapotú törölközők, ágyneműk, étkészletek mentek a hajléktalanszállóra.
    – Csak akkor veszek ruhát, ha szükségem van rá. Minden új vételnél mennie kell egy réginek.
    – Rájöttem hogy a könyvek 90%a egyszerolvasós. Eladtam párat molyon. Adtam ajándékba barátnőknek. Illetve sok ment a könyvtárba. Két éve én is könyvtárba járok. Rengeteg új könyv van, és mindig rendelnek újabbakat.
    29 vagyok, soha nem volt még ennyire kevés holmim, mégis most vagyok a legboldogabb.
  • százegy

    Ha így megvagytok.boldogan, akkor viszont teljesen felesleges bárkinek is belekibickedni a dologba.
    Az a lényeg, hogy boldogok és elégedettek legyetek,a többi nem számít.
    Én saját másokkal való tapasztalataimat hoztam, talán azokat vetítettem ki rád.

  • százegy

    Én se ibizázásra gondoltam. Szerintem még fiatalon akár észszerű nagyságú hitelből is megéri utazni. A taoasztalat, az ismeretgyűjtés, esetleg a kapcsolati tőke, stb. hozadéka nagyobb lehet, mint a törlesztórészlet “terhelése”. Szerintem anyagilag nem feltétlenül kora huszonévesen kell megalapozni a későbbiekre, hanem akkor kell kiélni a szabadságot. Ezek az idők soha nem jönnek vissza, kár feláldozni a takarékosság oltárán. Utána úgyis jön a konszolidált időszak, amikor mások a prioritások.

  • naa
    “A nyugdíjas évekre úgy gondolok, mint valami luxusra”
    Igen, én is 🙂 És szerencsés esetben ha nem is luxusban, de kényelmes jólétben (bármit is jelentsen ez) telnek majd a nyugdíjas napjaink, úgy, hogy ne a lakóingatlant kelljen eladni, hogy valamiből jusson egy normális életre akkor is.
    Amiket leírtál azokkal nincs is semmi gond – ha minden mellett marad azért a biztonsági tartalékra, hosszú távú befektetésre is valamennyi. Gond csak akkor van, amikor a sok élmény és teljesen jogos igény mellett mindent felél az ember, max a hitel tőketartozása csökken a kötelező mértékben szépen lassan.

    Egyébként az is egyfajta pénzügyi újrakezdés, amikor az ember elhatározza, hogy mostantól nyugdíjas, és passzív jövedelemből, befektetések jövedelméből él, kényelmesen – lehetőleg nem mustachian módon. Pl. amikor a gyerekek saját lábra álltak, de csak ha nem ment el minden élményre közben…

  • Péter
    biztos ennyire el kell utasítani az utazást (“úri huncutság”)? Az ember megszületik és azt veszi észre, hogy eltelt az élet, meghalt. Nagyon keveset látunk a világból, kis porszemek vagyunk az univerzumban, nem hiszem, hogy a néhány évünkben, amíg élünk és lélegzünk, magunknak vagy bárki másnak jót tennénk azzal, ha csak a szűk, pár négyzetkilométeres környezetünket ismerjük meg. Nyilván nem eszetlenül kell utazgatni, erőnkön felül, de ha a párod nagy szegénységben nőtt fel, akkor fogalma sincs arról, hogy miről marad le, legalább miatta felfedezhetnétek egy kicsit a távolabbi tájakat. Az ember az utazástól nem közvetlen haszonszerzést vár, hanem motivációt, tapasztalatot, tanulást, inspirációt. Ha úgy vesszük, hasonló befektetés, mint a direkt tanulás. Évente egy külföldi útnak mindenkinek bele kéne férnie. Nem jó az, ha valaki csak a szűk környezetét ismeri.
  • Zelei K Andor
    Nagy itt a blogon az egyetértés, hogy a tékozlók koppanni fognak, ha visszavonulnak, é meg is érdemlik.

    Biztos, hogy szavazattal rendelkező polgárokat éhenhaláshoz is kevés nyugdíjjal hagynak a kormányok tengődni? Gyanítom, hogy meg lesznek mentve, cserébe tudják, kire kell szavazni…

  • Garbo

    A könyvekről: az antikvarium.hu-n van olyan szolgáltatás, hogy kimennek, felmérik, adnak valami jelképes összeget akár, és elviszik az egészet. A honlapjukon elérhető.
  • Garbo
    @vanhovafejlődni
    Nem érted, hogy miért jó a fővárosban/jó közlekedésű agglomerációban tömegközlekedni dugóban ülés/környezetszennyező farokhosszabbítás helyett sok esetben?
    “Megérdemled.”
  • Péter
    Sajnos aki nem tömegközlekedik, az nem tudja, milyen. Nyilván látja a tömeget, és sokkal kényelmesebbnek látja az autót, de az igazság az, hogy a belvárosban sokkal előbb ott vagy A-ból B-ben, mint autóval. Amikor délután megyek haza az 5-ös busszal, csak úgy suhanunk el a dugóban mozdulatlanul álló autók mellett a buszsávban. A kötött pálya meg még jobb, ott még lámpák sincsenek, nemhogy dugó. Én nem lennék hajlandó a belvárosban autózni, és azzal tölteni az időmet, hogy vagy állok a dugóban, vagy araszolok, közben idegeskedek a többi autós miatt és szívom a szmogot.
  • Dani

    Szó szerint éhen halni nem hagyják, de azt hiszem az itt fórumozóknak nem is az a célja,h éppen túléljék a maradék 20-30 évnyi nyugdíjas éveket, hanem kellő minőségben és nyugalomban (megérdemelten) pihenjenek.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.