Régen minden jobb volt

Nagyon nehéz időket élünk. Az egész életünk egy nagy összevisszaság, keményen kell dolgozni, hogy megéljünk, ha éppen nem dolgozunk, akkor a munka miatti stresszt kell kipihenünk. Megélhetési válság van, a nagyvárosokban átlagember már nem tud ingatlant venni. Az ember, ha egyáltalán egyről a kettőre képes jutni, ahhoz is rengeteg hitelt kell felvennie. Ezután ott lebeg a feje felett, hogy bármikor munkanélküli lehet. Hónapról hónapra élünk és megpróbáljuk valahogy fenntartani az életszínvonalunkat.

Régen minden jobb volt. Akár a 150 évvel ezelőtti, de akár csak az 50 évvel ezelőtti állapotokat nézzük. 150 éve az emberek ráértek mindenre, a család összetartott. A földművesek megtermelték maguknak az élelmiszert, megépítették a saját házukat, azt a keveset pedig, amit venni kellett, azt megvették az eladott terményekből. De ötven-hatvan éve is volt létbiztonság, az embernek megvolt mindene, egy gyári munkás is megélt. Nem csak itthon, de például az Egyesült Államokban is. Egy lakás nem vágyálom volt, ahogy a tisztes megélhetés sem.

Nem volt ennyi fenyegetettség a világban és bizonytalanság.

Mi romlott el ennyire a világban és miért?

Ezt a kérdést sokan felteszik és sokan gondolkodnak azon, miért volt sokkal jobb régen élni. Mit csinálunk rosszul, hogy így elromlott az életszínvonalunk?

A gond az, hogy a kérdésfeltevés önmagában hibás. Egyáltalán nem volt jobb az élet se 150, se 50 éve. Igazság szerint sokkal, de sokkal rosszabb volt az élet. Ma sokkal jobban él az átlagember, mint valaha. (Más kérdés, hogy ez a jólét világszinten hitelből van finanszírozva, mind az egyének, mind az államok tekintetében.)

Az emberek több vagyont halmoztak fel az elmúlt negyven évben, mint előtte az egész történelemben. (Igaz, soha nem is éltek ennyien a Földön.)

Az emberek tizede él jelenleg a világon extrém szegénységben, kétszáz éve még az emberek 80%-a tartozott ide. Ma a gyerekek 4%-a hal meg ötéves kora előtt, az 1800-as évek elején még közel fele nem élte meg ezt a kort. Soha nem haltak meg ilyen kevesen háborúban, járványban vagy katasztrófában, mint az elmúlt negyven évben, vagy például soha olyan kevés terrorcselekmény nem történt Európában, mint az elmúlt 15 évben.

A házimunkára 58 óra helyett elég 18 óra hetente, az átlagos heti munkaidő pedig majdnem a felére, negyven órára csökkent. Még a huszadik század elején is az amerikai emberek bő 40%-a a mezőgazdaságban végzett nehéz fizikai munkát, (Magyarországon 1910-ben ez az arány 62% volt és még az önálló parasztok kétharmadának sem volt 10 hold földnél többje) ma ez az arány 2% körüli és a nehéz fizikai munkák zöme gépesített.

1954-ben Szegeden a lakások közel 12%-a alagsori volt, a lakások negyedében nem volt padlóburkolat és az egy szobára jutó lakosok száma 2,33 fő volt, a lakások 70%-a egyszobás volt. A lakások felében nem volt áram és hasonló volt a lakáson belüli illemhely aránya is.

De még 1970-ben is elég rossz volt a helyzet mai szemmel.

1980-ban 3,54 millió, átlagosan 1,99 szobás lakáson osztozott 10,7 millió ember, 2011-ben 9,9 millió emberre jutott 4,39 millió darab, átlagosan 2,72 szobás lakás.

1949-ben az emberek 20,6%-nak volt legalább nyolcosztályos végzettsége, de még 1970-ben éppen csak kicsit több, mint a felének.

1960-ban 30 ezer, 1980-ban egymillió, 2000-ben pedig 2,34 millió gépjármű volt az országban (ebből 7.500 darab volt egy évnél fiatalabb, 2005-ben is csak 35 ezer), 2019-ben már 3,81 millió.

A Lada 1972-ben volt először kapható Magyarországon, 80 ezer forintért. (Még egy öt évet várni kellett rá, mire az átlagember megkaphatta, de ez már egy másik történet.)

1972-ben az átlagfizetés bruttó 2.450 Ft volt, vagyis 32,6 hónapnyi munkabérnek felelt meg az ára. A mai átlagfizetés mellett 12,5 millió forintba kerülne egy ilyen autó, nem csoda, hogy alig valaki engedhette meg magának.

Az átlagfizetés 1960-hoz képest 2,6-szorosára nőtt. (Igaz, nagyobbak is a jövedelmi különbségek, mint akkor, így az átlag csalóka lehet.) A szellemi dolgozók aránya 41,8%-ra emelkedett 2016-ra.

1990-ben egy fővárosi használt lakás átlagára négyzetméterenként 44 ezer forint volt a lakáshirdetések átlagára alapján, vagyis 3,26 hónapnyi bruttó bért jelentett egy négyzetméter lakás. Ma 3,26 hónap alatt az átlagember 1,199 millió forintot keres (2019-es adat). Még ha nem is nézzük, mennyivel minőségibb egy mai lakás, akkor is kifejezetten olcsóbb a lakás Budapesten, mint 1990-ben. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy drága volt a lakás 1990-ben, onnan hatalmasat zuhantak az árak.)

2008-ban az átlagos budapesti újépítésű lakások négyzetméterára 366 ezer forint volt, ez a mai fizetésekre vetítve 677 ezer forint. (2019-ben 900 ezer forint volt a medián újépítésű ár Budapesten.)

Az olcsóbb Hajdú Minimat mosógép 12 ezer forint volt 1981-ben (plusz a komoly jatt az üzletben, hogy kapjál pult alól), ez az akkori bérek alapján megfelel ma 1,011 millió(!) forintnak. (2,7 hónapnyi munkabérbe került.)

1984-ben egy márkás videómagnó bolti ára 64 ezer forint volt, ami 4,3 millió forintot jelent a mai fizetésre vetítve.

1990-ben, a taxisblokád előtt 36 forint volt egy liter benzin, a fizetési szinttel korrigálva ez ma 984 forint lenne. 1991-ben a 60 forintos átlagár mai fizetésekhez képest 1230 forintot jelentene.

A budapesti vonaljegy 1968-ban 1,5 Ft, 1990-ben 10 forint, 1993-ban 25 forint volt, ez mai kereset mellett 297, 273 illetve 338 forint (ma 350 forint egy vonaljegy.)

1996-ban egy kiló cukor 104 forint volt, egy kiló liszt 58 forint, egy liter tej 64 forint, a taxi kilométer-díja pedig 80 Ft. Mai fizetésekhez mérve a cukor ára 816 Ft, a liszt 455 Ft, a tej 502 Ft, a taxi kilométer-díja pedig 628 Ft volt akkor.

A munkabalesetek száma 1990-ben 88,6 ezer volt, 2019-ben 24 ezer, a halálos otthoni balesetek száma 4241-ről 1733-ra csökkent.

Miért sírják mégis vissza az emberek a régi időket és miért gondolják úgy, hogy régen minden jobb volt?

Az egyik ok, hogy régen ezek az emberek mind fiatalabbak voltak, kevésbé vették észre a problémákat és egyébként is jobban alkalmazkodtak hozzájuk a koruk miatt és hát az idő is sok mindent megszépített.

A másik, hogy a jelen bizonytalan és félelmetes, mert nem tudjuk, mit hoz a holnap. A múlt már nem félelmetes, mert tudjuk, hogy mi történt utána. Ezért a múlt mindig szebb, mint a jelen.

Az igazság az, hogy jobban élünk, mint valaha. Nagyobb jólétben, nagyobb biztonságban, szabadságban, kevesebb betegségnek, terrornak, háborúnak kitéve, nagyobb lakásokban, nagyságrendekkel több autót fenntartva, fényévekkel több lehetőséggel a kikapcsolódásra és a szórakozásra. Olyan dolgokat veszünk alapnak, ami még 30-40-50 éve is nagyon nem volt az, mint a különszoba vagy fürdő a lakáson belül, a telefonról vagy hasonlóakról már nem is beszélve.

Becsüljük meg, amink van és ne gondoljuk, hogy régen minden jobb volt, amikor 14 órából állt egy munkanap és havonta egyszer került hús az asztalra, amikor olyan, ma már szinte ismeretlen betegségek vittek el embereket, mint a tuberkulózis vagy a kanyaró.

Igen, van sok probléma és sok bizonytalanság, nem könnyű ma sem az élet. De régen még rosszabb volt. Ma sokkal könnyebb egyről a kettőre lépni és az, aki mindig a visszapillantót nézi, azt kockáztatja, hogy összetöri magát, mert nem előre figyel.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

179 hozzászólás

  • Én is akarok kommentelni...

    Hasonlón gondolkodtam tegnap este 15 éve a barátnőmmel: 1 éves Octávia, 55 nm-es lakás, hitel mindkettőn persze, de a törlesztő a fizetésünk negyede volt összesen. Megtakarítások nőttek, éltünk mint hal a vízben, ami kellett megvettük.
    Ma már 41 évesen az a lakás megvan (2 is), mellette családi ház, kocsi cserélődőtt, most 4 éves, a fizetésem 150%-a megy megtakarításba havonta (én keresek kevesebbet), de már van gyerek is, két hétre álom elmenni nyaralni egyben időhiány miatt. Hitelek ugyanúgy vannak, de azért mert nem éri meg visszafizetni, törlesztőjük vicc.
    Cserébe amire gondolni kell pluszban azóta: egészség, nyugdíjas évek, taníttatás, szülők egészsége, 5x annyi stressz a munkahely miatt, és többet is dolgozunk heti 10-10 órával mint korábban, plusz a barátokra alig van idő pár havonta találkozni. Stb..

    Jobban élünk most? Összehasonlíthatatlanul. Rosszabbnak ÉRZEM? Igen.

  • Mammut2
    A gyors technológiai változáshoz annyit, hogy anyukám 3 éve 75 évesen kezdte el megtanulni a laptop-internet stb. kezelését. Önkormányzati tanfolyammal indult, persze otthoni segítség is kellett.
    Kortársainak egy része valóban csak annyit mond, hogy “én ezt nem tudom megtanulni”, de semmi sem lehetetlen.
  • Gunnerwatter
    NAR
    Megfogalmaztad a lényeget. Akkor élsz jobban, ha növeled a bevételeidet, de nem osztod szét több részre. Ezért születik kevés gyerek “nyugaton”.
  • Gunnerwatter
    V.A.Laki
    Pff: Ha tényleg ezen a szinten vannak emberek, akkor nagy a baj. Bölcsis mese, ennek megfelelő szellemi szintű embereknek.
    Ha már minden áron ez kell, cseréld ki a bibliában az “Isten” szót “saját gondolkodásmód”-ra.
    Segíts magadon az Isten is megsegít. Ez mindent elmond!!!
    On:
    A Hajdú mosógép azért megy 20-30 évig, mert hadi iparban dolgozó mérnökök tervezték. Ha a tömítéseket 10 évente kicseréled, és a vízkőre is odafigyelsz, kb. 50 évet elmegy. Ha szét nem rohad a lemez az oldalán.
  • Cinikus
    Szerintem mindenki a saját szintjén nyomorog. Érzelmek szintjén nincs nagy különbség, ha egy szegény családból származó gyerek nem kap új táskát, mint amikor egy gazdag családból származó gyerek nem kapja meg az áhított Gibson gitárt. Hiába mondod neki, hogy másnak táskára sem telik, nem érti meg.
    Amikor rossz körülmények között élőknek mondják, hogy milyen nehéz lehet nekik, nem értik. Mindenkinek vannak nehézségei.
    Szóval úgy gondolom, hogy ÉRZELMEK SZINTJÉN nincs különbség. Ha pedig ez igaz, akkor ebből az következik, hogy a boldogság választható.
  • Nacionalista

    Node van 4 gyereked (vagy 3 gyerek 2 feleség? 😀 ), azért azt remélem a plusz oldalhoz írod

  • 2020
    “hogy a “mai gyerekek” nagy részének nem kell ilyen félelemben élniük, nem kell magázniuk a szüleiket, és hogy nem elfogadott az, hogy megalázhatja őket bármelyik felnőtt, csak mert ő felnőtt.”

    meg is van az eredménye ……. :(:( már 2-3 éves (!!!) kis sz*rosok simán hülyére veszik a szülőket – azok meg örömmel és büszkén asszisztálnak :-O mert a purdénak (csak) jogai vannak, no meg a kis porcelán lelke ……. pfffhhhh. röhej.
    makarenko rulez. :DD

  • random okos
    Blend Ahmed
    Ez egy tudományos köntösbe csomagolt politikai kinyilatkoztatás volt CSV részéről.
    Azért nem írom ki a nevét, mert ezután nem érdemli meg.

    Minden ember szuverén joga eldönteni, hogy számára a szabadság a fontosabb, vagy a törzsi csoporthoz tartozás érzése. Aki hatalomra vágyik, az nyilvánvalóan az utóbbit fogja hirdetni, mint az egyetlen igaz utat. Ezek jellemzően sérült emberek, akik a fiatalkori sérelmeiket akarják kompenzálni.

  • Tnemmok
    Érdemes visszaemlékezni rá, hogy a hetvenes-nyolcvanas években szülői támogatás nélkül majdnem reménytelen volt saját lakáshoz jutni, telefont kapni protekció nélkül szintén, a szocialista autó, de még a színes televízió is a legtöbbeknek megfizethetetlen volt. Bár munkanélküliség hivatalosan nem létezett, az ember tehetségének, adottságainak megfelelő, értelmes munkahelyet nehéz volt szerezni – olyat pedig, melynek fizetéséből tisztességesen meg is élhet valaki, még nehezebb. (Márpedig a munkanélküliség nem korlátozódik csupán azon esetek körére, amikor valaki effektíve utcán van).
    Nem véletlenül születhetett a nyolcvanas évek elején ez a vicc: A MAGYAR ÉRTELMISÉG ELŐTT KÉT ÚT ÁLL – AZ EGYIK AZ ALKOHOLIZMUS, A MÁSIK JÁRHATATLAN. Persze ennyire nem volt reménytelen a helyzet, de a korabeli vicc is jelzi, hogy a ma oly divatos, kádár korszak iránti nosztalgiának mekkora valós alapja van.
  • Zabalint

    Ja, de nem csak Budapest van az országban. A távolsági és helyközi tömegközlekedés abban az időszakban, amikor használtam, évről-évre épült le, amióta nem használom, azóta is hallom, hogy mely viszonylatok szűnnek meg vagy lehetetlenülnek el teljesen. Budapest más tészta, hiszen folyamatosan bővül a tömegközlekedési hálózat, még ha sok esetben korrupció is kíséri.
  • Zabalint
    Egyébként a Belga száma jut eszembe a témáról.

    A “kedvencem” az a csoport, akik szerint a középkorban sokkal jobb volt élni, és egy idealizált, romantikus képük van róla, miközben élik a nagyvárosi életüket, és ha csak egy kis részét kihúznánk a civilizációs vívmányoknak a seggük alól, ők sírnának leghangosabban.

  • rozoga

    Offtopic: PEMAP kamatfizetéshez -> eurozóna inflációs ráta 2020 05 hóban 0% volt. Ezért csak a prémiumot kapod. Kamatfizetést megelőző 3. hónap év/év inflációját számolják.

    ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/teicp240/default/table?lang=en
    Page unit of measore legördülő listát állítsd “Percentage change m/m-12” -re

  • fabatkamanó
    @kiszamolo: Szerintem jó nagy fába vágtad a fejszédet.
    A kérdés úgy általában vonatkozik a társadalomra, miközben azt, hogy régen ‘jobb’ volt vagy sem, mindenki a maga módján látja és értékeli ki.
    Így egyazon korú, egyazon helyen élő emberek is eltérő választ adnak a “Régen minden jobb volt?” kérdésre.
    Ha azt nézzük, hogyan lehetne mérni vagy legalább értékelni a társadalom egészére nézve ezt a ‘jobb volt’ vagy sem dolgot, megint nem egyszerű a feladat. Mondhatjuk, hogy az átlagos életszínvonalat lehet összehasonlítani a különböző korokban, csak éppen mind az ‘átlagos’ mind az ‘életszínvonal’ kifejezések tartogatnak csapdákat.
    Vannak mérőszámok, például hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_fejletts%C3%A9gi_index. Kérdés, hogy ezeket bárki használja e saját jelenkori vagy múltbeli helyzetének kiértékelésére?
  • Gábor

    Igaza van nagyapádnak.
    Emlékszem, gyermeknét, hogy imádtuk a hagymás zsíros kenyeret, a paprikás májkrémes kenyeret, néhányan a cukros kenyeret.
    Most meg amikor itt vannak az unoka öcséim és ha pizzát, vagy hamburgert rendelünk nekik, akkor is megy a fikázás, hogy ez szar, meg miért onnét rendelted, mert a nagy jólétben és választékban semmi sem jó nekik. A nagymama házi főztje meg föleg nem, pedig szegény kitesz magáért mindenféle étellel, sütivel, de semmi nem jó nekik, akkor inkább nem esznek.
  • Istvan
    Sokan megint csak a szélsőségeket látják,a Kádár-rendszer a szegénységet vízszintesen szétterítette,így nem voltak olyan nagy vagyoni különbségek,mint manapság.A mai világ simán az út szélén hagyja azokat,akiknek nem versenyképes a szakmája,eldugott kis faluban él,csúnyán mondva,a társadalomnak nem “éri meg” őket a víz felett tartani.Ez a szocializmusban nem volt így,ha mást nem,egy munkásszállón legalább a Maslow-piramis alját simán kielégítették neki.Ha egy ilyen rétegből jössz,akkor valóban jobb lehetett régen.Viszont ez az egész felfele is korlátos volt,hiszen úgymond az “értékesebb” rétegek nyakába varrták az ilyenek eltartását is,most ők ettől felszabadulva valóban a csillagos égig növekedhetnek. (2 autó,nyaralók,külföld,régen meg lehetett max. 1 darab nyaralód,az állam kényszerítette a pénzedet ide-oda).
  • naa

    “Még mindig shortolod??”

    És te, még mindig tartod? Ha igen, milyen célárra vársz? Ha nincs pozid, akkor főleg kímélj meg a partvonalról bekiabálástól.

    Ha jól emlékszem, 4-500 körül shortoltam opciós stratégiákkal, a limitált párszáz dolláros veszteséget észre se vettem, a játék része.
    Lehet, hogy most beszállok megint short irányban (persze nem egy sima shorttal, nem vagyok h*lye), mert egy darabig elszakadhat a realitásoktól az árfolyam a rengeteg birka miatt, de esélyes, hogy nem sokáig. És akkor a birkákat megnyírják.

    Aszongya, hogy arra emelkedett az árfolyam, hogy split jön, és elérhetőbb lesz a papír a kisbüfiknek. Mivaaan? 🙂 Na ha erre a célközönségre számítanak már, az gáz…

  • Zsola
    Anyám szpkta mondogatni:
    “Aki a multat nézi, seggel megy a jövőbe!”
    Istenem, mennyire igaza van!!!
  • SingleDad
    A régen minden jobb volt szemlélet már az őskorban is létezhetett, mert természetes emberi reakció pozitivabban tekinteni arra az időszakra, amikor fiatalabb volt még az egyén. Már leírták előttem: senki nincs akadályozva abban, hogy úgy éljen, mint az átlag 40 éve: 1 tv csatorna, hétfőn adásszunet6, egyéb estéken 1 szovjet film 8 kor. Nyáron elbiciklizni vagy vonatozni/buszozni a közeli természetes folyóhoz wellness címén. Szerencsések a Balatonra 2-3 évente. Boltba délután 5 és szombat 12 után nem járni, akkor is csak alap élelmiszereket vásárolni, egyfajta fehér kenyeret, amit előre el kell rakatni. Csak szezonális gyümölcsöt, zöldséget venni, déli gyümölcs kizárva. Szakadt alapkocsira 5 évet várni. Képeslapot feladni messenger helyett. Vezetékes, mobiltelefonról, internetről lemondani. És a bónusz, amit sokan alig várnak: egy pártra lehessen szavazni, egyfajta híreket hallgatni 🙂
  • Blend Ahmed
    okos “Ez egy tudományos köntösbe csomagolt politikai kinyilatkoztatás volt CSV részéről.”
    Úgy érted, hogy ez csak egy aktuális, Orbán-ellenes hőbörgés? (Egyébként nem is mostani írásról van szó.)
    Na éppen ezért jó a mai korban élni, mert mindenki olyan szakértőt választ magának, amilyet akar 🙂

    @zabalint: “A “kedvencem” az a csoport, akik szerint a középkorban sokkal jobb volt élni”
    Nem, hanem a XVIII. században a legjobb élni, ahogy azt már Voltaire megírta a Candide-ban.

  • Maxi
    Az vélt-valós eredmények ára pedig a klímaváltozás. 2-4 generáció jól élt, legalábbis a Világ egyes szegleteiben. A térben és időben nem közéjük tartozók meg kit érdekelnek?
  • Tnemmok
    Nem csak az fontos, hogy mely időszakban jobb az élet – az is, hogy meddig tartható fenn. Ha van 1 millió forint tartalékod és megszűnhet a munkahelyed, akkor 1.) a tartalékot felélve, egy ideig bőségben élhetsz, de mire beüt a krach, pénz nélkül maradsz. 2.) Összespórolhatsz még 1 milliót, fáradsággal továbbképezheted magad, így mire megszűnik a munkád van fél év tartalékod, s tán az újrakezdés irányát is látod.
    Az MSZMP felső vezetése előtt a 80-as évek elején ismert volt, hogy elkerülhetetlen a szocialista Magyarországon a gazdasági válság(!). Ennek ellenére részben hitelekből még egy ideig próbálták fenntartani egy elfogadható életszínvonalat. A 80-as évek közepére megtudták, hogy a rendszer hosszú távon nem tartható így fenn; a gorbacsovi váltás után pedig már látták odafenn, hogy a rendszer hónapjai meg vannak számlálva(!) A szocialista időszakban tényleg oly biztos volt a jövő?
  • Rissa
    Hogy mi a gond a világgal? Ebből a könyvből megtudhatod.
    Ébresztő!!!!
    Rengeteg változás jön!
    De előbb meg kell érteni, hogy mi a probléma.

    Grüll Antal – Atlan (Az emberiség eredete)

  • SingleDad
    Folyt. Ha pedig történelmi távlatokban nézzük akkor Eúrópában nettó hülyeség, hogy bármikor is jobb volt az élet mint most. Az emberi természet alapvetően nem sokat változott, viszont a társadalmi keretek óriásit nálunk is: a középkorban mások által savazva, feljelentve stb könnyen máglyán, akasztófán stb végezte az ember. Még 50-80 éve is könnyen az ember életébe került egy kis rosszindulat. Most általában csak az állásába.
  • Muslica
    A korábbi éveket jobbnak ítélők pontosan bizonyítják, hogy ezek a tárgyak, amik valóban kényelmesebbek, modernebbek lettek (tv, mobil, autó), csak tárgyak, nem képesek hosszútávon boldogabbá tenni. Ha így volna, egyre boldogabbá válnánk… Nyilván senki nem sírja vissza, hogy probléma volt a telefonálás, de vajon megérte-e a velejáró bizonytalanság, hogy reggel nem tudja az ember, mi lesz vele délután, mert hátha egy hívástól változik a programja. Nem volt ugyan netes menetrendtervező, de nem is rohantunk annyira: kalkuláltunk várakozással, átszállással. Másik: tapasztalat, hogy sajnos a mókuskerékből nem lehet kimaradni, mint többen javasolták, mert a médiumok, net használata nélkül egyszerűen nem tudunk a minket is érintő változásokról (pl.: adószabályok változása, közlekedési helyzetek, vagy most akár koronavírus miatti szigorítások stb.), ezért muszáj ebben az agyrémben részt venni.
  • Tnemmok
    Bár az indító cikk témáján túlmutat, de tanulságos lehet a kádári időszak és napjaink hasonló folyamatait, jelenségeit is sorra venni. Csak példaként, messze a teljesség igénye nélkül: Akkor: vészes állami eladósodottság – ma nagymérvű (akár veszélyeket hordozó) személyi eladósodottság. Akkor: életszínvonal szinten tartása az infrastruktúra fejlesztés rovására – ma az infrastruktúra, és több ellátórendszer lassan vészes lepusztultsága, más célok prioritása mellett. Akkor: a humánerőforrás nagy elhasználódása – napjainkban ugyanaz. (Ma nagyrészt erkölcsi szempontból, de a következmények hasonlóak lehetnek.) Akkor: egypártrendszer jórészt társadalmi kontroll nélkül – jelenleg egy pártcsoport dominanciája, erősen gyengülő ellenzékkel, gyakori vélemény szerint csökkenő társadalmi kontroll mellett… /Utóbbi nem szakterülete jelen blognak – csak az érdekesség kedvéért említettem meg./
  • Treil
    A tárgyak… Telefontol jobban élünk? Hát en egy rabszolgahajcsarnak erzem, mert barmikor jelez a rohadek ha valakinek ugrani kell. Van aki ebédelni is kiviszi magával a disznót, és bármilyen beszélgetést felbeszakit ha felcsorren. Este meg lehet nyomkodni, szüntelen bongeszheted vágyaid targyait amitől azt hiszed boldogabb leszel, de valójában csak hianyerzetet generalnak, és nem tudsz időben elaludni.
    Autó? Átlag ember két hónapot melozik a 12-bol a hálátlan kolokokert, csak hogy elvigye a hatsojat… A munkába. Mert valamivel be kell járni az agglomeraciobol, ahol van a ház 20 év hitellel, de csak aludni próbálsz haza járni, ha már felvetted a két munkahelyet annyit sem.
    Mosógép, mosogatógép és egyéb cuccok jók. Több idő jut az asszonynak instagramon ruhákat nézni a havi maradék pénzből.
    Gyereknek is jó a milliónyi biszbasz, tablet. Időben kell kondicionalni fogyasztasra.
  • Zedisdead
    Azért 50 éve viszonlyag ritka volt, hogy a melódat kihelyezték a Fülöp szigetekre.
    Nem kellett nap mint nap bizonyitanod, hogy jobb vagy, mint a másik melós, mint a másik cég, mint a fiatal frissdiplomás. Nem kellett a népesség nagy részének naponta más emberekkel kapcsolatot felvenni, meggyőzni, utasitásait követni.
    Nyugat Európára és USAra gondolok első sorban.
    Egy ma 60-70 éves ember irta, hogy a mai népesség olyan stresszben él napi szinten, amit régen csak háborúk idején éltek át.
  • Husz Janos Puszita
    okos
    Teljesen félreérted CSV-t. Humán etológia. Az igény a csoporthoz kötődésre nem döntés kérdése, a génjeinkben van. Akkor is, ha nem tudsz róla, max valami homályos hiányérzetben jelenik meg. Kis csoportról van szó, az ősember 30-40 fős csoportokban élt. Ne a ragacsos “nemzeti érzésre” gondolj, a nemzet túl nagy számú egyénbol all ahhoz, hogy az ember ösztön szinten kötődni tudjon hozzá.
  • Bucbuc

    Jajj, csak a mérnöki szemmel emberkét ne hozd fel.
    Egy szektás hülyegyerek, mainstream tévhitekkel.
    Én meg első kézből tudom, hogy tervezünk elavulást.

  • gusson
    Woody Allen erről is készített filmet 🙂

    Éjfélkor Párizsban
    port.hu/adatlap/film/tv/ejfelkor-parizsban-midnight-in-paris/movie-118824

  • yutte hermsgervørdenbrøtbørda

    “Nyáron elbiciklizni vagy vonatozni/buszozni a közeli természetes folyóhoz wellness címén. ”

    akkor még el lehetett biciklizni, most már nem lehet a mérhetetlenül elburjánoztt közveszélyes gépjárműhaználat miatt…

  • Stanlee
    : Ez a tanulmany USA es europai orszagokat vizsgal, es mutatja be, hogy a legtobb orszagban a 80-as evektol kezdve szuletettek kevesebbet keresnek, mint a szuleik;

    McKinsey Global Institute report, Poorer than their parents? Flat or falling incomes in advanced economies: cutt.ly/4fpQky4

    Ez meg egy Harvard tanulmany: The Fading American Dream: Trends in Absolute Income Mobility Since 1940 cutt.ly/ofpQmoE

  • cabala
    Olyan dolgokat veszünk ma már természetesnek, amiért apáink, nagyapáink keservesen megdolgoztak. Csak az angolWC egy óriási vívmány, vagy a vezetékes víz, csatornahálózat, működő szociális intézmények, választék a boltokban, ingyenesen elérhető tudás (internet) stb, stb. Mi szinte semmit nem melózunk az ősökhöz képest. Piszok szerencsések vagyunk.
  • Szabolcs
    Zabalint
    2020-08-23 at 12:17
    “Egyébként a Belga száma jut eszembe a témáról.
    A “kedvencem” az a csoport, akik szerint a középkorban sokkal jobb volt élni, ”

    Pedig igaz! Csak arra kelett figyelned, hogy földesúr vagy király legyél! 🙂

  • SingleDad
    Szia Miklós! Szívesen olvasnék egy cikket tőled arról, hogy hogyan léptél ki közel 10 éve az alkalmazotti létből. Mennyi ideig érlelted magadban, mi volt a motívációd, hogyan készültél rá, milyen külső hatás adta meg az utolsó lökést hozzá, ideiglenesnek tekintetted az első idoszakban, illetve egy darabig párhuzamosan végezted az akkori munkáddal? Hogyan vágtál bele, mik a tanácsaid? Előre is köszönöm!
  • folti
    “A szocialista időszakban tényleg oly biztos volt a jövő?” – Az illetékes elvtársak tudták, csak ugye nem adták tovább, így az apolitikus átlagemberek sok esetben teljesen tudatlanul szaladtak bele a rendszerváltásba. Csak az kezdett nekik feltűnni, hogy aki az utolsó november 7-i beszédet mondta, az alapította utána az első kft -t is. Meg az, hogy az addigi megszokott létbiztonság máról holnapra megszűnt, csak az emléke élt tovább egyre nosztalgikusabban. Meg ugye mindenki vérmérsékletének megfelelően hibáztatta “azokat”, akik szerinte felelősek voltak a “jóvilág” megszünéséért.

    Kádár meg igazából szerencsés volt, mert pont azelőtt tűnt el a politikából, hogy az egész összeomlott volna, így a népi emlékezet őt még a “jóvilággal” azonosította.

  • Cold Heart
    okos

    jesszus, te vmit nagyon félreértettél Csányitól. Ez abszolút nem aktuálpolitika, és még csak nem is 2000-es évekről szól. A modern társadalmakat veti össze azzal, ahogy eredetileg éltünk (100-150 fős csoportokban), amire evolválódtunk – és még csak nem is kesergően, hogy bezzeg akkor milyen jó lehetett, hanem azzal foglalkozik, a modern emberben milyen hiányok vannak emiatt. Nagyon érdemes rá odafigyelni, elképesztően nagy tudós.

  • istv4n
    Érdekes felvetések. Sokan felhozzák a mai gyerekeket, hogy régen bezzeg mindig bandáztak és már 4 évesen 6 évesek voltak 🙂

    Az én fiam ma is szinte kint tölti az egész napját és igyekezünk úgy alakítani, hogy minél több kortársával találkozzon. Ami nem mindig egyszerű, mert a “bezzeg” generációnk valahogy nem nagyon vállal gyereket. A mobilról azt se tudná micsoda, ha a nagyanja nem szegi meg a no screen policyt (Bogyó és Babóca), de ha ész nélkül nem nyomkodjuk előtte, akkor magától így sem jut az eszébe. Ez win-win szituáció, így a mobilt mi is kevesebbet simogatjuk feleslegesen. Nevelés és szülői prioritások kérdése.

  • D
    A zene mondjuk tényleg jobb volt. 🙂
  • Kiszamolo
    Single, szerintem már írtam róla.

    Röviden: az utolsó munkahelyemről megkerestek, de csak úgy vállaltam, ha hatórás lehetek, mert már volt tanácsadás és talán oktatás is.

    Aztán már teher lett az a hat óra is, már majdnem ki akartam lépni, amikor kirúgtak és már nem is kerestem másik munkahelyet.

  • Tnemmok

    Hozzászólásod egy újabb – már-már filozofikus – kérdést vet fel: mennyiben hasonlítható össze egy régebbi rendszer a mostanival, ha a mostani hibáinak egy részéhez a régebbi rendszer “illetékes elvtársai” ágyaztak meg, jórészt tudatosan. Például az említett első kft-k megalapításával, melyek nem ritkán a spontán privatizációnak nevezett vagyonátmentési folyamat keretében indultak.
    A kérdés filozofikus jellegét egy példával illusztrálva: ha valaki csúzlival, kővel betöri a szomszédos üzlet ablakait, akkor miféle erkölcsi alapon fogalmaz meg kritikát arról, hogy a konkurens portája romos állapotban van?
    A közelgő válságról, majd a rendszer fenntarthatatlanságáról szóló előrejelzés(ek)t tudtommal a vezetésnek is csak a krémje ismerte. A folyamatot egy 2010-ben készült, kitűnő magyar film plasztikusan bemutatta: “Az ügynökök a paradicsomba mennek” (Társadalompolitikai alapmű.)
  • okosban megoldjuk
    “Megkérdeztem Őt (Istent) Uram te hiszel a létezésedben?
    És mit válaszolt?
    Azt, hogy nem tudom.”
    Azt mondani, hogy most jobb, mert nem képeslapot kell feladni, hanem van messenger azt fogalmazza meg, hogy a létünk ezeknek a dolgoknak a változásától függ. Pedig majdnem mindegy, hogy 5 évet vársz a zsigulira vagy5 évig gyűjtesz rá vagy 5 évig lízingeled. Akkor is uti célunkhoz értünk, mint ma.
    Az új isten az adaton alapuló fogyasztás lett, ma ez hozza mozgásba az alkotó embert, ami nyilván céltévesztés.
    Az oktalan levágásra való állatok élnek így, hogy megkapják az ellátmányt és más nem is kell nekik. Régen vagy ma, mindegy ha az Élet nincs meg bennünk.
  • Tervezőmérnök
    Jobb lenne elmagyarázni ezt a tervezett avulást, ha már első kézből származó tapasztalataid vannak, mert sokakat érdekelhet. Pl. elsőként rögtön az indoka: miért is jó mesterségesen avultatni, ha a használók még annál is hamarabb cserélik a terméket? Aztán elmesélhetnéd első kézből, hogy mennyi ideig bíbelődsz azzal, hogy rosszabb legyen a termék, mint az előállítási költsége alapján lehetne, azaz mennyi ideig költöd a pénzt önszántadból, ahelyett, hogy keresnéd. Szintén érdekes lenne első kézből tudni, hogy ha ezzel foglalatoskodsz, hogy éred el, hogy ne rúgjanak ki páros lábbal? Érdekelne még az is, hogy a konkurenciád miért nem mos le a piacról villámgyorsan. Másodkézből biztos ezt is tudod. Ha pedig ezekből már értjük, hogy miért ennyire tökkelütött egy egész iparág, akkor érdekelne az is, hogy melyik is ez az iparág, mert szívesen beszállnék konkurenciának.
  • dmry
    a tegnap egyértelmű, a ma bizonytalan, a holnap meg kiszámíthatatlan=régen (ismeret birtokában) minden jobb volt…
    kivétel, ha ma lesz a holnap tegnapja;)
  • Csokismedve

    “Szerintem mindenki a saját szintjén nyomorog. Érzelmek szintjén nincs nagy különbség, ha egy szegény családból származó gyerek nem kap új táskát, mint amikor egy gazdag családból származó gyerek nem kapja meg az áhított Gibson gitárt. Hiába mondod neki, hogy másnak táskára sem telik, nem érti meg.
    Amikor rossz körülmények között élőknek mondják, hogy milyen nehéz lehet nekik, nem értik. Mindenkinek vannak nehézségei.
    Szóval úgy gondolom, hogy ÉRZELMEK SZINTJÉN nincs különbség. Ha pedig ez igaz, akkor ebből az következik, hogy a boldogság választható.”

    Az év kommentjének szeretném jelölni, mert úgy gondolom, hogy igaza van: a boldogság érzés valóban választás kérdése csupán. Persze nem egyszerű az embernek boldognak éreznie magát mindig, de jusson eszébe a nehéz időkben is: kin múlik, hogy ő nem érzi önmagát boldognak? 🙂
    Amúgy én a munkám miatt érzem stresszben magamat. 🙂

  • WTF
    Sokat szoktam agyalni ezen a témán, hogy jó korban születtem-e (~1988 / ~1992). Arra jutottam, hogy valószínűleg most a legjobb, még ha néha nem is érzem így. A régebbi élet nehézséget Miklós szuperül összefoglalta, bár ezek csak a mai élethez képest nehézségek, akkor ez volt a normál. – Lehet, hogy ez ilyen ördögi kör… bezzeg a mi időnkben vs. ezek a mai fiatalok..? – A jövő (belátható időn belül*) pedig nem tűnik rózsásnak nekem, totális megfigyelés, internetes agyhergelés; social media, hírözön, reklámok, érzelmek és kapcsolatok kiüresedése, csak a pénz számít, stb… Világkormány, totális diktatúrák, matrix feeling / Mad Max feeling, atomháború, idegbeteg sofőrök…. Kevés ide az ElonMusk.

    *Aztán majd 150 év múlva már megint más lesz, de addigra már “digitalizálva” lesz az ember, szóval most van az utolsó időszak, hogy a klasszikus emberi életet élhetjük.

    Mi a véleményetek?

  • Orbán János
    >>A jövő …nem tűnik
    Miért is? Gondolj csak arra, h a gazdaság növeléséhez már nincs szükség háborúkra, mint régen, amikor volt vmid, ha elvetted mástól és így lettek a nagy és erős országok, mint pl. a UK.
    Manapság lehet folyamatosan növekedni, szellemi alapú gazdasággal is nő a GDP határ nélkül.
    >>totális megfigyelés
    Kapcsold ki, ha zavar, különben miért baj, ha megfigyelnek? Hátsó szándékod van, bűnöző vagy?
    >>érzelmek..
    A boldogságot az azonnali élvezetek megadják – szex, sport, szakmai sikerek, kulináris élmények, utazás.
    A hosszú távú elégedettséghez pedig találj 1 irányt és konzekvensen kövesd, pl. szakmai cél, párkapcsolat, családi tervek stb.
    >>totális diktatúrák
    Az EU-ban élünk, itt nincs még semmi a fentiek közül, de ha folyton a negatív dolgokat keresed, akkor meg is fogod őket találni mindenben.
    >>klasszikus életet
    Az volt, ami volt, mert nem volt más-most van
  • donteskepesseg
    nem leszek túl konstruktív, de megragadt bennem az elbiciklizni valami folyóhoz wellness címén. sok embernek ez teljesen jó kikapcsolódás, nekem is. meg túrázni. kvázi ingyen is van.
  • Janos82

    MMM szerint a boldogsag a tarsas kapcsolatokban es a szabadteri fizikai aktivitasban van. Es ezekhez nem Kell feltetlenul sok penz…

  • V
    igen en ezen vigyorogtam mert mi konkretan ezt szoktuk heti 1-2x, 7km a folyoparti jatszoter es a gyerek is nagyon elvezi mi meg piknikezunk