Sitetalk részvénykibocsátás
A Sitetalk nevű cég nagy karriert futott be, ha másban nem, hát az emberek pénzének a befogadásában. A következő Facebook-ként aposztrofált vállalkozás MLM rendszerben gyűjtötte a befektetőket.
Sok ezren fizették be a 2.000 euró, vagy ennek többszörösét, hogy majd részvényesként szénné keressék magukat.
A belső, virtuális Sitetalk részvények után az ígéretnek megfelelően bár talán komoly csúszással, de megjött a levél a részvényeseknek, hogy de most aztán tényleg, meglesz a valódi részvénykibocsátás, így most már pénzzé tehető a befektetésért kapott részvénycsomag.
Ehhez csak be kell fizetni egy jelképesnek mondható újabb 30 vagy 50 eurót (attól függően hogyan akarják birtokolni a részvényeket) és már jóvá is írják a részvényeket a számlájukon.
Tamás keresett meg, hogy már befizettek közel négyszázezer forintot, vajon nem újabb átverés-e ez a pénzkérés, utána tudok-e nézni, lesz-e valóban tőzsdei kibocsátás.
Mivel Cipruson bocsátják ki a részvényeket, írtunk a ciprusi tőzsdének, tudnak-e bármilyen kibocsátásról.
A levelükben azt írták, hogy a Sitetalk semmilyen részvényt nem bocsátott ki, azonban egy cseles, úgynevezett fordított felvásárlással, vagy akvizicióval a “Global Digital Service Plc.” nevű cég bocsátott ki részvényeket a ciprusi tőzsde feltörekvő cégek kategóriájában, majd utána ez a cég a Sitetalk tulajdonába került.
Ezt a “fordított felvásárlást” akkor alkalmazzák, ha az eredeti cég meg akarja úszni, vagy spórolni a nyilvános kibocsátással járó átvilágítást és adatszolgáltatási kötelezettséget. Ilyenkor egy kamu cég végzi a valódi kibocsátást és mivel egy üres cégről van szó, az átvilágítás gyors és fájdalommentes lesz, majd ezt 100%-osan felvásárolja az a cég, amelyik kerülni akarta a nyilvánosságot, jobb esetben csak a procedúrát akarta elkerülni. Az amerikai tőzsdefelügyelet figyelmeztetését az így pályára lépő cégekről itt találod.
Az erről szóló hír a ciprusi tőzsde honlapján itt található, a részvény kibocsátási prospektusa itt. Ez utóbbiban a 4.1 pontban látod, milyen fényes a cég jelene, mennyi veszteséget termel várhatóan idén. A teljes idei tervezett bevétel 4 millió euró, ennek fele az új belépőktől fog jönni, a másik fele az aukciókból.
Az is kiderül, hogy a cég a baljósan csengő Kajmán-szigeteken van bejegyezve és a részvények fele egy Virgin-szigeteki céghez kerül, a másik fele egy ciprusihoz.
1.525.000.000 darab részvényt bocsátottak ki, egy eurócent (3 forint) névértéken. Ehhez a becsült jövő évi bevételeket diszkontálták egészen 2015-ig és ebből az előre tervezett cash-flowból gondolták úgy, hogy a cég ér 15 millió eurót. Vagyis ez nem a cég jelenlegi vagyona, hanem csak a remélt bevételek jelenértéke. A cég remélt nettó eszközértéke az év végére csak 1,8 millió euró lesz (ez is csak előrejelzés), vagyis ez alapján tízszeres áron bocsátották ki a részvényeket. Így lett 0,01 euró darabja…
Nagy cégeknél gyakori, hogy a kibocsátott részvény névértéke nulla, vagy közel nulla, de ettől a mögötte lévő érték alapján be lehet árazni a részvény kibocsátási árát. Például az Apple is 0,00001 dolláros névértéken bocsátotta ki a részvényét, ez alapján a cég teljes értéke 9.704 dollár lenne. Nyilván nem erről van szó, hiszen a cég mérlegéből kiderül, hogy sokkal többet ért már kibocsátáskor is.
A Facebook is ugyanezt a trükköt játszotta, 0,000006 dolláros névértéket határozott meg (gyakorlatilag nullát) egy részvényre. Azonban a kibocsátáskor kötelező vállalatértékelés alapján a cég egy részvényre eső értéke 28 és 35 dollár közé lett meghatározva, a piaci ára is jelenleg 50 dollár/részvény.
A Sitetalknál a részvény névértéke 0,01 euró lett, a cég valódi értékét a fentebb belinkelt kibocsátási prospektus igen pozitív vállalatértékelése is csak 15,6 millió euróra tette (“the fair market value of SiteTalk Community Inc. is reasonably represented as Euros 15,674,970 as at April 30, 2013.).
Ezt elosztva a másfél milliárd kibocsátott részvénnyel, azt kapjuk, hogy itt nem csak a “kamu” névérték, de a valódi cégérték is csak 0,01 euró részvényenként, illetve ennek a tizede, ha eszközalapon értékeljük a céget és nem a várható cash flow alapján. Vagyis itt szó sincs arról, amit az Apple és Facebook kategóriájú cégeknél jelent a részvény nullás névértéke.
(Egyébként a Facebook részvény névértékét furcsa mód 0,006 dollárnak hívják a Sitetalknál, ami majdnem annyi, mint a Sitetalk saját névértéke. Látjátok, mennyi volt és mennyi lett? Sajnos a valóság az, hogy 0,000006 dollár a Facebook részvények névértéke, itt található a Facebook hivatalos kibocsátási prospektusa. Vajon miért van ez a tudatos ferdítés?)
Tamásék a pénzükért cserébe 893 részvény tulajdonosai lettek, vagyis névértéken majdnem 9 eurót ér a részvény, amiért négyszázezer forintot fizettek.
A részvény ISIN kódja MT0000730102
A ciprusi stockwatch tanulsága szerint utoljára egy hónapja kereskedtek a részvénnyel, akkor a lélegzetelállító két eurócentért adták-vették a részvényeket. Előtte egy héttel volt a mélyponton a részvény, 1,2 eurócenten mozgott. Az átlagos forgalom elérte a szédítő 30 eurót is. (Itt tudod megnézni)
A fentiek fényében én erősen elgondolkodnék, hogy kifizessek-e újabb 50 eurót, hogy birtokolhassam az utoljára 18 eurót érő részvénycsomagomat. Főleg, ha abba is belegondolok, hogy a ciprusi tőzsdén egy eladási megbízás megadása is legalább 15 euró lehet és nyilván fizetni kell az értékpapír-számla fenntartásáért is. De persze a remény hal meg utoljára. Ha nagyon keressük, talán találunk olyan cégeket, amelyeknek részvényárfolyama az évek múlásával elérte a kibocsátási ár 2-300-szorosát (ekkor lennének Tamásék a nullán), de az ilyen cégeket nem fordított akvizicióval bocsátották ki egy offshore cégekről elhíresült tőzsde futottak még cégkategóriájában és nem havonta egyszer kereskedtek velük. (Jó, tudom, a ciprusi cégek nem offshore cégek a szó eredeti értelmében.)
(Persze lehet, hogy a következő nagy dobás az lesz, hogy a cég ül a kibocsátott részvények nagyobb részén és ha a hype megdobja a részvényárakat, akkor gyorsan túlad rajtuk magas áron, sok tízmillió euró hasznot elkönyvelve.)
Akik nem tudják, mi az a Sitetalk, azoknak két cikk itt és itt.
A Sitetalk nagyszerűségéről és fényes jövőjéről nem kívánok vitatkozni, a cikk arról szól, létezik-e részvénye a cégnek és az mennyit ér.
Legközelebb, mielőtt egy hasonló jellegű cikket írna, érdemes lenne Szókrátész tanácsait megfogadnia!
Egyik nap odafutott valaki Szókrátészhoz, és azt mondta:
-Híreim vannak számodra!
Ő azonban feltartotta a kezét, hogy megállítsa izgatott polgártársát.
-Először hadd tegyek fel három kérdést-mondta.
-Hmm, legyen-mondta a másik.
-Híreid olyasvalamire vonatkoznak, amelynek igazságáról személyesen meggyőződtél?
-Nos, sajnos nem-felelte a hírhozó-Mindenesetre megbízható forrásból származnak.
-Lássuk a következő kérdést-mondta Szókrátész.-Olyasvalakiről szól a híred, akit személyesen is ismersz?
-Nos, nem-rázta ismét a fejét a polgártárs.-Te azonban azt hiszem, hogy ismered.
-Értem-dünnyögte Szókrátész.-Hadd tegyem hát fel az utolsó kérdésemet. Jó vagy rossz hírt hozol?
-Mi tagadás rosszat.
-Lássuk csak-foglalta össze a bölcs.-Olyan hírt készülsz tudtomra adni, amelynek
-Tényleg nem hangzik túl biztatóan.
-Azt hiszem, nem hallgatom meg-mondta Szókrátész.
Ha jól sejtem ennyire nem egyszerű a kérdés.
Ezért, nem tudta meg soha, hogy csalja a felesége.
És így Szokratesz soha nem tudta meg, hogy megcsalja a felesége
igazságáról nem győződtél meg személyesen; olyasvalakiről szól, akit nem is láttál; és a tetejében még rossz is.
-Tényleg nem hangzik túl biztatóan.
-Azt hiszem, nem hallgatom meg-mondta Szókrátész.”
A történet folytatása:
“És ezért csalhatta tovább Szókrátészt a felesége a legjobb barátjával még évekig.”
Ön úgy ügyvéd mint én és úgy van irodája mint nekem:) BTK alatt a régi BTK-ra gondol, jelenleg a 2012. évi C. törvény van hatályban, a rágalmazás/becsületsértés is más paragrafus alá került. Konkrétan a 226.§ (1) és a 227.§ (1) bekezdésébe. Ha ügyvéd lenne, tudná. Azt is tudná, hogy ezeket a bűncselekményeket természetes személy (EMBER hogy értse, mert nincs jogi végzettsége) sérelmére lehet elkövetni, gazdasági társaság, egyáltalán bármilyen társaság ellen lehetetlen. Szóval, legyen kedves visszaballagni a Sitetalk irodájába, vagy ahová szeretne:)
Inkább tűnik egy vallásnak (jő lenne abban hinni, hogy most végre meggazdagszunk), mint bármi másnak.
A másik, ami ámulatba ejt, hogy ezek képviselői általában 3 stílusban tudnak odaböfögni azoknak, akik nem ugranak vele rögtön: -alpári -gúnyos
-nagyképű
Mellé természetesen konkrét dolgokat sosem tudnak leírni. Tetszik, mikor nemtől, kortól, végzettségtől függetlenül beülnek ezek az emberek a kis előadásra és kifelé jövet már nagyképű, felvilágosult pénzügyi szakembereknek, egyenesen tőzsdecápáknak gondolják magukat, mert megkötötték a szerződést és betoltak X ezer forintot egy olyan dologba, amit nem is ismernek és mindenki szánalmas, aki nem így tesz.
Kiszámoló, minden tiszteletem, hogy nem szegik kedvedet az ilyen hozzáállású kommentek, amiket néhány cikkednél kapsz.
Az összes érvetek annyi, hogy hülye vagy, irigy vagy, nem látod a Fényt.
Azért ez elég súlyos.
Még egy emberetek sem jött, aki egy halvány szintet megütne az érvelésben.
Na jó, az álügyvédnek jár 3 pont, de az sem sok.
Érdemes volt, frissítettem vele a cikket. 🙂
…de hiszen ez egy pénzgyár, ami teljes mértékben passzív jövedelmet termel neked anélkül, hogy akár csak egy ujjadat is mozdítanád…
Read more: enigrositetalk.hupont.hu/3/mi-is-az-a-sitetalk#ixzz2fmkGvH9A
Van aki ezt a dumát benyeli?!
Az lenne a korrekt mlm cég, amelyik semmilyen pénzt nem kérne a csatlakozáskor, így egyértelmű lenne, hogy nem a csatlakozási díjakból osztja ki a jutalékokat, és hogy nem veszi el az emberek pénzét. A jutalékoknak a termék vagy szolgáltatás értékesítéséből kell(ene) származnia. Ha pedig jó a termék, használják az emberek, és normális értelmes piaci ára lenne, akkor vennék az emberek maguktól is és akkor a csatlakozási (vagy indulási) díj nélküli dolog is megérné a cégnek. A csatlakozási és megújítási díjakra szerintem azért van szükség, mert pocsék a termék és máshogy nem keletkezne jutalék.
Tamáséknak minden elismerésem – szembe tudtak nézni avval hogy hibáztak, és az esetük közzétételével sok más embert megóvhatnak a hibáktól!
Az MLM eléggé vallás jellegű – hit a sikerben, gyors meggazdagodásban – különben nem tudnák igy csinálni. Vannak mlm-ek amik a vevők széméra sem rosszak, de úgy tűnik, pénzügyi téren ez nem müködik.
A PSZÁF elkezdett rászállni az ügyvédekre is – okoznak majd annyi kárt mint az MLM ügynökök!
Várom már hogy betiltsák végre a nem kézzelfogható termékek MLM/MLA rendszerű értékesitését ahogy tervezték! A fogyasztói csoportokat végre sikerült!
Aham. 😀
Lécci fogalmazd meg úgy a mondanivalódat, hogy beleférjen egy kommentbe, mert jelenleg hosszabb lenne, mint maga a cikk.
Nem véletlenül van korlátozva a komment hossza.
Utána majd megvitatjuk.
Köszi
Mit jelent az, hogy a “facebook 0.006 volt kibocsátás elött?”
Átírtam a cikket, ebből Ön is megértheti, miért nagy porhintés összemosni a Facebook és a Sitetalk névértékét és kibocsátási árát.
Örülök, hogy segíthettem jobban megérteni.
Lehet, hogy nem is ST-rajongó, hanem csak egy ST-rajongó paródiája?
Ha csak annyi az összes érvanyagotok, hogy engem akartok fikázni, az elég szánalmas.
Nem, soha nem voltam benne semmilyen MLM-ben (ennél több eszem van) és nem az irigység meg a csalódás beszél belölem.
Javaslom, olvassátok el a cikket és arról vitatkozzatok. Ha ez nem megy, inkább maradjatok csendben, mert a félrebeszélő, meg fikázó és primitív hozzászólásokat kikukázom
Csak mert én is győzködöm az ismerőseimet Facebook-on, hogy tartsák távol magukat a SiteTalktól, de úgy vannak vele, hogy ha ez egy átverés lenne, akkor nem engednék őket működni. És tényleg nem értem, hogy miért működhetnek.
Jó, hogy Kiszámoló leírta a részvény vonatkozását, mert ehhez egyáltalán nem értek, úgyhogy ezzel nem tudtam érvelni. Én a programozás részéhez értek, és tudom, hogy lehetetlen, hogy a SietTalk bukjon egy liciten (már megkerestek pár éve egy hasonló rendszer ötletével, és nagyon beleástam magam ezekbe a licites rendszerekbe, úgyhogy nagyon pontosan tudom, hogy az a része hogyan működik – nem is vállaltam el).
Mondd, miért nem keresel rá ezekre a guglival, miért hiszed el a sok hülyeséget fenntartás nélkül, amit ott mondanak neked?
“És van ember a földön aki ezt a demagógiát megeszi?”
😀
Nem akarok én minden butát megmenteni. Sokszor írtam arról, mi alapján tudod eldönteni, mi csalás, mi nem.
Ha megfigyeled, most sem írtam semmit, csak egy egyszerű vállalatértékelést.
Ha pár szerencsétlen elkezd gondolkodni és a következő lehúzásba sem fog beleugrani, már hatalmas a haszon.
A Sitetalk érve mi is volt, amit olyan jól megmagyarázott szerinted?
Röviden csak ennyit szoktam kérdezni, ha jönnek nekem ezekkel:
Szerinted mekkora hozamot kell elérni ahhoz, hogy ilyen haszon keletkezzen?
És ezt a hozamot el lehet érni törvényes eszközökkel?
Ha pedig – tegyük fel – törvényesen el lehet érni ekkora hozamot, akkor miért éppen a te nyomorult pár száz euród kell nekik, amikor a világban több ezermilliárd dollár befektetni való pénz kering, ugrásra készen arra, hogy bárhová beszálljon, ahol akárcsak pár tizedszázalékkal jobb hozamot fizetnek, mint a piaci átlag?
Még soha senkitől nem kaptam értékelhető választ ezekre az egyszerű kérdésekre.
No comment.