Végre változás történt Magyarországon, sokan örülnek, hogy egy új rendszerben élhetnek.

Nagyon sok mindenen kell változtatni, sok elmaradt, ellopott fejlesztést megvalósítani, több társadalmi csoportot támogatni.

De mindenhez pénz kell, nagyon sok pénz, hogy ne 55 éves HÉV-en és 45 éves vasúti vagonokban utazzunk, csupa kátyú utakon közlekedjünk és lepusztult egészségügyre kelljen bízni az életünk.

Azonban vannak dolgok, amik nem kerülnek pénzbe és sokkal jobb hely lenne tőle Magyarország. Ezeknek a megváltoztatása pusztán csak szándék kérdése, semmi több. (Vagy legalábbis minimális anyagi ráfordítással megvalósíthatóak lennének.)

Ezekből szedtem össze párat, de csak vitaindítónak, a legjobb az lenne, ha ti is ajánlanátok hasonlókat a hozzászólásokban.

- Tegnap voltam a cégbíróságon az egyesület miatt. A biztosítónak X évente újra be kell azonosítania az ügyfeleit, ezért be kellett szereznem pecsétes papírt a bíróságról, amiben az egyesület adatai vannak, semmi több. Ugyanazok az adatok, amit bárki lát, ha felmegy az internetre és rákeres az egyesület nevére. Magyarul beutaztam Budapestre és egy alkalmazott kinyomtatott nekem egy papírt, rátett két bélyegzőt, ami arról bizonyíték, hogy a cégbíróság bárki által elérhető nyilvános adatbázisa és a belső adatbázisa megegyező adatokat tartalmaz.

Tényleg nincs egyetlen értelmes ember sem az országban, aki feltenné ezt a kérdést, hogy miért kell igazolás arról mindenhez, hogy a nyilvános adatbázisban szereplő adatok helyesek??? Itt tartunk 2026-ban, hogy papírt viszünk arról, hogy az internet jól működik és tényleg az van a Zinterneten is, mint bent a bíróság számítógépein?

Lehessen lekérni ezeket az adatokat hitelesített időbélyegzővel, így minden bank, biztosító tudja bizonyítani pecsétes papír nélkül is, hogy megnézte a cég adatait.

S nem kellene itt megállni. Tényleg azért kell mászkálni közjegyzőhöz 2026-ban, hogy bizonyítsa, hogy én vagyok én? Aláírási címpéldányt kell kérnem arról, hogy az az aláírás az enyém, amit egyébként minden egyes alkalommal megadok, amikor személyi igazolványt csináltatok, jogosítványt vagy bármi mást? Amit megadok, amikor céget alapítok és könnyendén lehetne digitalizálni is azzal a lendülettel és eltárolni egy központi adatbázisban?

Miért ne lehetne aláírásom elérhető bankoknak, biztosítóknak vagy bárki másnak, akik aláírási címpéldánnyal szokták szórakoztatni a cégeket, egyéni vállalkozókat és sok mindenki mást is? Mi van az aláírási címpéldányon, amit nem lehetne az internet korában központilag rögzíteni és csak az erre jogosultakkal megosztani?

2026-ban már semmihez nem volna szabad pecsétes papírt kérni és semmit nem lenne szabad postán küldeni.

- Ha már cégbíróság és egyesület: ötévente meg kell újítani az egyesületi tisztségeket. (Ezt is mi a bánatnak, mi az értelme? Ha elnök akarok lenni 25 évig és mindenki más is ezt akarja az egyesületben, miért kell ezt ötévente elküldeni?) Ehhez ki kell tölteni egy rakás nyomtatványt, közgyűlést összehívni, annak jegyzőkönyvet írni, azt mindenkivel aláíratni, mindenki nyilatkozik mindenről. Máris gyártottál egy rakás papírt. De ez még hagyján. Nem úgy van ám, hogy ezt a kazal papírt beküldöd a cégbíróságra egy mellékelt levélben, amiben leírod, hogy ötéventkénti tisztségmegújítás miatt küldöd a dokumentumokat. Neeem. Van egy 55 oldalas nyomtatvány, azt letöltöd, abból összesen használnod kell talán öt oldalt, amiben ugyanazt írod le, csak ikszelgetve. Ha nem így csinálod, visszadobják az egészet. Ha egy X rossz helyen van, visszadobják az egészet.

Beküldöd, utána egy ügyintéző eltölt vele egy órát, mire kézzel feldolgozza a nagy semmit. Ezután tértívevényes levelet ír, hogy elfogadták vagy valahol nem töltötted ki a dátumot, csak a többi tizenkét helyen, ezért érvénytelen az egész.

Mi a bánatért gyártunk 80 oldal papírt olyan dologról, ami minden papír nélkül is egyértelmű? Ha már egy teljesen felesleges előírást csinálunk az ötévenkénti megújítással, legalább tegyük már a lehető legegyszerűbbé a dolgot. Miért nincs egy A4-es nyomtatvány, hogy azt mondja: az egyesület közgyűlése összeült, továbbra is az az elnök és az a titkár, aki eddig. Aláírja mindenki, hogy így van, az elnök továbbra is elfogadja a tisztséget, ahogy a titkár is, viszontlátásra. Tudom, hogy egy bürokrata ezt nem tudja feldolgozni, de ez az A4-es oldal pont olyan jó, mint a kinyomtatott 60 oldal. Ugyanaz van benne, csak senki nem szív vele feleslegesen.

(Dolgoztam egy cégnél régen, volt egy izraeli főnököm. Az semmi szerződést nem írt alá, ami egy oldalnál több volt. A vásárlók ügyvédei gyártották a 15 oldalas szerződéseket, ő dobálta vissza őket. Azt mondta: adok neked árut bizományba, amivel elszámolsz háromhavonta és kifizeted 14 napon belül az eladott vagy megsérült mennyiséget, a többit ha akarod, visszaveszem. Ha ezt nem tudod leírni egyetlen oldalon, akkor én nem akarok veled üzletelni. Sok ilyen gondolkodású ember kellene a magyar közigazgatásba.)

A teljes államigazgatást át kellene világítani. Valahol keresni kellene egyetlen értelmes embert, aki nem az aktagyártás és az aktatologatás világában szocializálódott és az sem baj, ha tudja, mi az az internet és mire jó a számítógép. Ezek után végig kellene menni MINDENEN és minden alkalommal feltenni a kérdést, hogy ennek mi az értelme, van-e rá szükség és mi változna, ha ezt megszüntetnénk. Még ha esetleg van is haszna, nem kerül-e többe, mint amennyi hasznot hajt? Hirtelen kiderülne, hogy a legtöbb aktagyártásra semmi szükség, amire mégis szükség van, azt tizedennyi munkával és sokkal gyorsabban el lehetne végezni.

- Hivatali bikkfanyelv. Több diplomám van, tájékozottnak és olvasottnak is gondolom magam, a szövegértésem kifejezetten jó. Ennek ellenére, ha levelet kapok valami hivataltól, sok esetben több elolvasás után sem értem, hogy akkor most mit kellene csinálnom vagy kell-e bármit csinálnom. Ezért telefonálok, hogy emberi nyelven mondja el a hivatalnok, hogy miről szól akkor ez a levél.

Az összes hivatali mintalevelet ki kell dobni a kukába és újraírni az egészet. De úgy, hogy ha odaadják tíz átlagembernek átlag IQ szinttel, tízből tíz értse, hogy miről szól a levél. Ezt hívják nagymama tesztnek. Írsz egy cikket, egy használati útmutatót, egy bármit, odaadod a nagyanyádnak, ha nem érti első olvasatra, akkor újraírod az egészet.

Ne adhasson ki egyetlen hivatal sem olyan levelet, amit egy átlagember nem ért meg.

- KSH nevű agyhalál. A KSH évente legalább egyszer szórakoztat, egy 15 oldalas nyomtatvánnyal, ami arról szól, hogy gépeljem be nekik azokat az adatokat, amik egyébként fenn vannak az interneten, miután beadtam a mérleget a törvény előírása szerint. 15 oldalon keresztül kézzel átmásolom azokat az adatokat, amik mindenki számára publikusak. (S még szerencse, hogy vállalati pénzügyeket végeztem, legalább értem, amit csinálok. Aki más szakmát tanult, az még inkább vért izzad ezzel a baromsággal.) Ha elrontom? Azonnal jelzik, hogy hibás. A jó édes ....... Ha tudjátok, hogy hol találjátok az adatokat, akkor mi a bánatért szivattok engem és mindenki mást is? Miért nem kéritek le magatoknak. A NAV mindent tud másodperc pontosan, hála az online számlázásnak. A cégek mérlegei nyilvánosak, még a KSH is hozzájuk fér. Ne szórakoztasson azzal, hogy szolgáltassak adatok a múlt havi alkalmazotti fizetésekről, amikor kézzel gépelem be azokat az adatokat, amit a könyvelő beküldött a NAV-nak.

Legyen tilos a KSH-nak bármi olyan adatot bekérnie, amit 2026-ban gond nélkül meg tudna szerezni a központi adatbázisokból. S ha más adatot kér be, indokolja, hogy annak mi az értelme. (Mi a relevanciája annak a kérdésnek, hogy hány önkéntes dolgozik az egyesületben? Hogy volt-e szabadnapja az alkalmazottnak? Ezeket a marhaságokat mire lehet értelmesen felhasználni?)

- Diákigazolvány kötelezővé tétele 16 éves kor alatt. Miután tankötelezettség van 16 éves korig, így minden 16 év alatti személy egyben diák is, mert nem is lehet másképp. Akkor mi a bánatért csináltatunk diákigazolványt a semmiről? Ha új iskolába megy, új diákigazolványt kap, sok tízezer forintos munkabér mellett. Teljesen feleslegesen.

Szüntessék meg a diákigazolványt a tanköteles életkor alatt, semmi értelme, felesleges teher az állampolgároknak és az államnak is.

- Bankok rejtett költségei: rengeteg bank alkalmaz pitiáner lehúzásokat, mint limitállítás pénzért, rendelkezés visszavonása, fizess plusz pénzt, ha nem lépsz be egy adott hónapban a netbankba és így tovább. Ezeket vagy tiltsák be vagy adóztassák meg 98%-os kulccsal, hogy a bankok végre leszokjanak ezekről a pitiáner lehúzásokról.

- Szervizdíj és szinte kötelező borravaló. Ha van egy üzletem és kirakok egy árut 10 ezer forintért, de helyette 11,5 ezer forintot ütök be a pénztárgépbe, akkor szénné büntetnek. Hiába hivatkozok arra, hogy a bejáratnál volt egy apró tábla, miszerint minden termékre 15% szervizdíjat számolok fel. Az éttermekben mégis ez megy, az étlap alján bolha betűkkel ott a megjegyzés a 15% meglepetés-lehűzásról.

De ez még kevés, mert már alig találsz olyan helyet, ahol a bankterminál nem követeli, hogy mennyi borravalót akarsz adni 10-15-20%-ot. (Ott a nulla is, de jártam már úgy, hogy nem lehetett megnyomni, mert ott nem érzékelte az érintést.)

Tiltsák a be a szervizdíjat, merje odaírni a tulajdonos, hogy mennyibe kerül valóban egy étel. Ne lehessen semmi több költséget felszámolni, mint ami az étlapon oda van írva. (szervizdíj, terítési díj, meg a többi lehúzás.) S tiltsák be ezeket a nyomasztó borravalót követelő terminálokat is. Majd én adok borravalót, ha a 15% felszámított extraköltségen túl még adni akarok.

Tiltsák be azokat az ATM automatákat, amik 2-3% költségnél többet számolnak fel a pénzkiadásra és a pénzváltásra együtt. Miért legális az Euronetes lehúzás az országban?

Hirtelen ennyi jutott eszembe (illetve még egy pluszban, de arról majd külön írok, mert már így is túl hosszú lett.) Most jöttök ti. Mit csinálnátok másképp, amitől jobb hely lenne az ország? (Értelmes dolgokat írjatok, ne olyat, hogy kevesebbet akarsz adózni vagy ne legyen sebességkorlátozás még a városban se, mert te beteges száguldozó vagy.)