Szigetelés hitelből?
Sokan most komoly bajban vannak, mert évtizedeken át halogatták az ingatlanuk energetikai felújítását, mondván, hogy soha nem fog megtérülni az.
Hála az elmúlt évek kommunikációjának, Magyarországon az ingatlanok 20%-a van csak szigetelve, Ausztriában 80%-a, Szlovákiában 35, Lengyelországban 49%-a.
Az elszálló infláció mellett a hétszeresére nőtt gázár sokaknak problémát fog jelenteni a téli hónapokban.
Ha csak kevés pénz áll rendelkezésre, érdemes a padlásteret szigetelni, itt lehet a legkevesebb pénzből leggyorsabban a legtöbbet spórolni. Erről itt írtam:
Felmerül a kérdés, hogy ilyen gázárak mellett megéri-e hitelből szigetelni, ha nem rendelkezel elég pénzzel.
Az első kérdés, mit jelent az, hogy megéri-e. Sokan csak úgy számolnak, hogy ráköltök a házra X milliót, az a fűtés költségét évi 300 ezer forinttal csökkenti, tehát Y év alatt fog megtérülni.
Két dolgot felejtenek el, amire mostanában egyre többen rájönnek: a szigetelt ház sokkal többet ér a piacon, ha majd egyszer el akarod adni, a jelenlegi helyzetben megkockáztatom, hogy többért lehet eladni, mint amennyit ráköltöttél. Ilyen szempontból mindenképp megéri. A másik a komfortérzet, sokkal jobb olyan házban élni, ahol nem sütnek a falak a hidegtől és nem lebeg a függöny a csukott ablak mellett is.
Tehát ha van rá pénzed, valószínűleg megéri az energetikai felújítás.
A kérdés, mi van akkor, ha nincs rá pénzed.
Sokan akarnak most hitelt felvenni, hogy abból gyorsan még tél előtt érdemben csökkentsék a fűtésszámlájukat, főleg mert nem fogják tudni fizetni a téli gázszámlákat.
Lehet megoldás a hitelfelvétel, de fontos tisztában lenni azzal, hogy nagyobb összeg felvétele 4-5, de akár 10 éves elkötelezettséget is jelent.
Fel kell mérni, hogy ilyen időtávban be tudsz-e vállalni havi 100-140 ezer forintnyi törlesztőrészletet. Ha veszel fel hitelt, mindenképp legyen hathavi megtakarításod. Ha most nincs, akkor inkább vegyél fel többet és rakj félre belőle. (De természetesen tudd fizetni a magasabb összeg havi törlesztőjét is.)
Amit még hitelfelvétel előtt mindenképp mérlegelned kell, hogy van-e egyáltalán értelme. Nem tudom, kapsz-e mostanában fűtőklímát és ráér-e a szerelő karácsony előtt, hol és mennyiért találsz hőszigetelést és így tovább. Először legyen meg a forrás és csak utána kezdd el a hitelügyintézést.
Lakáshiteles Gáborunk csinált nektek egy piaci körképet, milyen hiteleket és mennyiért tudtok most felvenni felújításra, illetve mennyiért lehet majd idő előtt előtörleszteni. (Felújítási kölcsön, lakáshitel, szabadfelhasználású hitel, személyi kölcsön.)
Mondanom sem kell, szívesen segít a hitelügyintézésben. 🙂
Következzen az ő írása:
Állami támogatások és banki hitelek energiahatékonyságot növelő beruházásokra magánszemélyeknek
Jelenleg két ÁLLAMI TÁMOGATÁS érhető el energiahatékonyságot növelő korszerűsítő munkálatokra:
- Otthonfelújítási támogatás (OFT): Lakásfelújításra, korszerűsítésre igényelhető vissza nem térintendő állami támogatás.
Néhány kiemelésre érdemes információ:
- Utófinanszírozott támogatásról van szó. Először meg kell valósulnia az összes munkának, a költségeit ki kell fizetnünk. Utólag visszaigényelhetjük a költségek maximum 50%-át.
- Gyermeket nevelő, és olyan gyermeket váró szülő(k) igényelheti(k), ahol a magzat már legalább 12 hetes.
- Csak az igénylő(k) tulajdonában lévő (legalább 50% tulajdonrész) és az ő állandó lakhelyüket jelentő lakóingatlanon végzett beruházásokra kérhető. Egyéb lakcímmel, és a hozzá kapcsolódó határidőkkel kapcsolatos tudnivalókat lásd halld a lenti linken elérhető videóban.
- A támogatás maximális összege:
o a lakás felújítására fordított költségeknek legfeljebb az 50%-a,
o 3 000 000 Ft,
o a munkadíjak és anyagköltség duplája közül az alacsonyabb.
- Az igényléséhez számlákra és a hozzá kapcsolódó vállalkozó szerződésekre van szükség.
- A felújítási munkákat 2021. január 1. és 2022. december 31. között kiállított és teljesített számlákkal kell igazolni. A számláknak az igénylő(k) nevére és címére kell szólniuk.
- Otthonfelújítási Támogatás – MÁK honlapja – Az általános tájékoztató és GYIK mellett a bal oldali menüben található a kalkulátor, ahol ki lehet számolni, hogy mennyi támogatás járhat vissza, illetve a kérelem benyújtását/kitöltését segítő videó is!
Bővebben az OFT-ről a videómban (31:53 perctől 34:46 percig).
- Otthonfelújítási kölcsön (OFK): Lakásfelújítás/korszerűsítés előfinanszírozására igényelhető kamattámogatott jelzáloghitel azok számára, akik OFT-t terveznek igényelni.
Néhány kiemelésre érdemes információ:
- Az OFT minden igénylési feltételének meg kell felelni már a hitel igénylésekor.
- A sikeres igénylés további feltétele: banki elvárásoknak megfelelő ingatlan és sikeres hitelbírálat.
- A kamattámogatás megszűnik (= a hitel egy a piaci hiteleknél drágább hitellé alakul át)
o Ha az OFT igénylés nem valósul meg legkésőbb 2022. december 31-étől számított 150 napon belül.
o Ha a megállapított lakásfelújítási támogatás összege nem éri el az otthonfelújítási hitel összegének 25%-át.
- max hitelösszeg: 6 000 000 Ft
- kamat: 3%
- Futamidő: 1-10 év
- Átfutási idő: 1,5-2 hónap
Bővebben az Otthonfelújítási kölcsönről a videómban (34:46 perctől 38:37 percig).
Otthonunk energiakorszerűsítésre (is) igényelhető BANKI HITELEK:
- Személyi kölcsön: Szabadon felhasználható, fedezet nélküli kölcsön.
Mikor válasszam?:
- ha fontos a gyors átfutás (általában maximum 1 héten belül megvan)
- ha 1-3 éven belül visszafizetem (így az összköltség bizonyos esetekben alacsonyabb lehet egy lakáshitelénél is)
- ha jelzálogalapú hitelt nem kaphatok (például megfelelő fedezet híján)
A három jelenleg legkedvezőbb ajánlat:
Hitelösszeg: 6 000 000 Ft
Futamidő: 5 év
| KAMAT | TÖRLESZTŐRÉSZLET | ÖSSZKÖLTSÉG | |
| UniCredit | 9,95 % | 127 743 Ft | 7 664 580 Ft |
| MKB | 9,99 % | 128 519 Ft | 7 711 140 Ft |
| CIB | 11,95 % | 133 819 Ft | 8 029 140 Ft |
Az UniCreditnél van egy olyan személyi kölcsön, amit a jóváhagyás után 6 hónapig rendelkezésre tartanak. Ennek az lehet az előnye, hogy a hitelt most, a jövőben még várható kamatemelések előtt igényelhetjük. A törlesztőrészletek fizetését viszont csak azután kell megkezdeni, hogy a hitelösszeget lehívtuk (például amikor a szakembereket ki kell fizetnünk).
Az előtörlesztés díja:
- UniCredit:
o Az előtörlesztett összeg 1 %-a.
o Egyszeri, maximum 3 000 000 Ft összegig terjedő díjmentes előtörlesztési lehetőség.
o Ha az előtörlesztés időpontja és a hitel lejárata közötti időszak nem haladja meg az egy évet, akkor az előtörlesztési díj 17 500 Ft, de maximum az előtörlesztett összeg 0,5 %-a.
o A Bank nem számít fel előtörlesztési díjat 12 hónap alatt egy alkalommal, ha az az előtörlesztett összeg nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.
- MKB:
o Az előtörlesztett összeg 1 %-a.
o Az előtörlesztett összeg 0,5%-a, ha a végső lejáratig hátralévő futamidő a visszafizetés pillanatában az egy évet nem haladja meg.
o A Bank nem számít fel előtörlesztési díjat 12 hónap alatt egy alkalommal, ha az előtörlesztett összeg nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.
- CIB:
o Az előtörlesztett összeg 0,5%-a, maximum 20 000 Ft.
o Az 1. ügyleti évben 1 alkalommal, illetve a 2. ügyleti évtől kezdődően 0 Ft, amennyiben az előtörlesztés összege nem haladja meg a 200 000 Ft-ot.
- Szabadfelhasználású jelzáloghitel: Ingatlan fedezetes szabadadon felhasználható hitel.
Amiben eltér a személyi kölcsöntől:
- ingatlanfedezet szükséges,
- 10 évnél hosszabb futamidőre is igényelhető,
- hosszabb átfutási idő: 1,5-2 hónap.
Mikor válasszam:
- ha személyi kölcsön lenne az ideális megoldás, de azt nem kaphatok (például jövedelmi korlát miatt),
- ha lakáshitel lenne az ideális megoldás, de azt nem kaphatok (például azért, mert a munkálatok már folyamatban vannak).
A három jelenleg legkedvezőbb ajánlat:
Hitelösszeg: 6 000 000 Ft
Futamidő: 5 év
| KAMAT | TÖRLESZTŐRÉSZLET | ÖSSZKÖLTSÉG | |
| UniCredit | 8,40 % | 124 823 Ft | 7 489 380 Ft |
| CIB | 8,93 % | 124 708 Ft | 7 482 480 Ft |
| ERSTE | 9,76 % | 126 775 Ft | 7 606 500 Ft |
Az előtörlesztés díja:
- UniCredit:
o Az előtörlesztett összeg max. 2 %-a.
- CIB:
o Az előtörlesztett összeg 1%-a, de maximum 30 000 Ft.
o Egyszeri, maximum 3 000 000 Ft összegig terjedő díjmentes előtörlesztési lehetőség.
o Amennyiben 3 éven belül a hitel végtörlesztésre kerül, akkor a hitel igénylésekor elengedett egyszeri költségeket utólag kiszámlázzák
- ERSTE:
o Az előtörlesztett összeg max. 2 %-a.
o Amennyiben 3 éven belül az előtörlesztések révén a felvett hitelösszeg fele alá csökken a fennálló tartozás, akkor a hitel igénylésekor elengedett egyszeri költségeket utólag kiszámlázzák.
- Lakáshitel: Lakásfelújításra, -korszerűsítésre, előfinanszírozásra igényelhető ingatlanfedezetes hitel.
Amiben eltér a szabadfelhasználású jelzáloghiteltől:
- csak előfinanszírozásként igényelhető, a munkálatok végeztével nem, munkálatok közben általában szintén nem
- költségvetés benyújtása szükséges
- engedélyköteles átalakításokhoz a vonatkozó engedély beszerzése már a hiteligényléshez is szükséges
- a bank utólagos műszaki szemlével ellenőrzi a munkálatok megvalósulását
- jelentősen kedvezőbb kamat
Mikor válasszam ezt?:
- Széleskörben elterjedt az a közhiedelem, hogy a költségekkel el kell számolni. Amennyiben állami támogatás nem kapcsolódik a hitelhez, ez nem igaz. Ne válasszunk drágább hitelt, ha nem feltétlenül szükséges!
- Amennyiben valamilyen állami támogatást kívánunk igénybe venni, akkor mindenképpen lakáshitel igénylésre törekedjünk! Ilyen a Lakáscélú jelzáloghitel tartozás csökkentés igénylése (JTCSR) vagy lakástakarékpénztári megtakarításból történő előtörlesztés lehetősége. (Bővebben a JTCSR-ről a videómban (27:06 perctől 29:10 percig.))
A három jelenleg legkedvezőbb ajánlat:
Hitelösszeg: 6 000 000 Ft
Futamidő: 5 év
| KAMAT | TÖRLESZTŐRÉSZLET | ÖSSZKÖLTSÉG | |
| UniCredit | 7,40 % | 121 916 Ft | 7 314 960 Ft |
| ERSTE | 8,86 % | 124 143 Ft | 7 448 580 Ft |
| K&H | 9,30 % | 125 426 Ft | 7 525 560 Ft |
Az előtörlesztés díja:
- UniCredit:
o Az előtörlesztett összeg max. 2 %-a.
- ERSTE:
o Az előtörlesztett összeg max. 2 %-a.
o Amennyiben 3 éven belül az előtörlesztések révén a felvett hitelösszeg fele alá csökken a fennálló tartozás, akkor a hitel igénylésekor elengedett egyszeri költségeket utólag kiszámlázzák.
- K&H:
o Az előtörlesztett összeg 1%-a.
o Amennyiben 2 éven belül az előtörlesztések révén a felvett hitelösszeg fele alá csökken a fennálló tartozás, akkor a hitel igénylésekor elengedett egyszeri költségeket utólag kiszámlázzák.
Vigyázat, önreklám következik:
Jelen cikk írója független hitelszakértő.
Amiben én és a kollégáim segítséget tudunk nyújtani:
- A legkedvezőbb személyre szabott hitelajánlatok elkészítése
- Szóbeli és írásos tájékoztatás a hitelkondíciókról és a hiteligénylés folyamatáról
- Előminősítés készítése
- A hitelkérelem kitöltésének és a teljes banki hitelügyintézés átvállalása
Munkámért a bankok fizetnek jutalékot és azt nem is háríthatják át a hiteligénylőkre. Ügyfeleimtől
pedig semmilyen jogcímen nem kérek munkadíjat, vagy költségtérítést.
Aki igénybe venné ezen szolgáltatásokat, vagy bővebb tájékoztatást kér, kérem az alábbi
elérhetőségeken jelezze:
gabor.solymosi@benkspartner.hu
+36 70 603 9076
Viessmann.
Jartas szakemberek tobb forrasbol mind ezt ajanlottak nekem anno.
A ‘sima’ kazanokhoz kepest persze draga. Amikor en vettem volt 400, amit meg be akartak szerelni, 160-200.
Amire figyelni kell nagyon: a hocsereloje nem szereti a koszt, az iszaplevalaszto sem vedi meg. Ezert oreg rendszerre csak ugy szabad rakottettni, ha kulso hocserelot is telepitesz. Aki ezt igy mondta nekem, annak lehet hinni.
Hát mondjuk több közük van hozzá, mint egy átlagembernek, mivel az építőiparban dolgoznak pár évtizede és vettek részt komplex projektekben, illetve ők azért első kézből ismernek szigetelőket (akik amúgy festők, vagy burkolók). Nem azalkoholista Józsi szerelte a villanyt okosba’ a második szomszédból, én nem szeretek idegenekkel dolgozni (pláne ha nem tudom, korábban hogyan és mit dolgoztak).
Szóval ha nem is győztek meg teljesen, azért elgondolkoztattak az ott hallottak – pláne hogy ehhez speciel semmilyen anyagi érdekük nem fűződött.
Igazából ennyit akartam mondani.
Egyébként meglepően jó gondolatokat is olvastam, na meg orbitális baromságokat is, a legrosszabb hogy ezeket néha egy kommenten belül. Ki szeretné, hogy segítsek?
Ha sajátkezűleg szigeteltem a házat akkor is visszaigényelhetem az alapanyag költségét számlák alapján?
Mi a legkorábbi dátumú számla amit le lehet adni, a magzat betöltött 12. hete, vagy azelőtti számla is jó lehet?
Jól tudom, hogy az otthonfelújítási támogatás év végével kifut és egyelőre nem tudni hogy lesz-e valami hasonló 2023-tól?
Szóval én arra jutottam, hogy ha sikerül bemenni a kvóta alá, nagyon nem éri meg tovább szigetelni, mert amíg fennmarad a mostani kvóta, addig nagyon sok (ha nem tudja valaki magának megcsinálni, akkor cirka 20) év a megtérülés. Persze jó kérdés meddig tartható ez fenn, mennyire szállnak el még jobban az árak. Egyben meg is mutatja miért baromi káros ez a fajta ártorzítás, gazdasági szempontból ellenérdekeltté teszi a lakosságot egy ponton túl a szigetelésben. Aztán persze ha gondolnak egyet és leviszik a kvótát 1000 m3-re, akkor mindjárt leesik a megtérülés 3-4 évre a 20-ról.
Egy 7 napos programozható termosztátot vettem a fűtésrendszeremhez.
Hétköznap 0:00-5:40 között 20 fok, 5:40-től 7:00-ig 21 fok, 7:00-14:00 17 fok, 14:00-21:00 21 fok, 21:00-0:00 20 fokra van állítva. Hétvégén 7:00-21:00 között 21 fok, azon kívül 20 fok.
Idén januártól lakunk itt (felújítás s.k.), a hidegebb időszakban 55 fokos előremenővel üzemelt a gázkazán, ahogy melegebb lett, úgy vettem vissza ötösével, 45 fokon hagyva a végén.
Most hogy jöttek a hűvösök már bekapcsoltam, 45 fokos előremenővel szépen tartja, nyáron szigeteltem le 10cm-es EPS-el a homlokzatot, kíváncsi vagyok hogy hány fokra kell majd felvinnem az előremenőt. A szigetelésből a lábazat és a födém még hátra van, a lábazatot még idén felragasztom, a födém majd jövőre lesz megcsinálva (egy kivételével az összes helyiségben lejjebb lett hozva 30cm-el a plafon gipszkartonnal).
Nekem egymástól függetlenül azt mondták a szakik, hogy 10 cm fölött felesleges szigetelni -de 15 fölött már pláne.Pedig én is azt gondoltam, hogy “mi bajunk lehet, ha nem 10, hanem 20?”.
TEjföl, gyanítom a szigetelő szakik mondták, mert négyzetméterre dolgoznak és minél vastagabb a szigetelés, annál lassabban haladnak.
Számoljuk ki.
Forrás:
vasarlocsapat.hu/_kalkulator/_hoszigeteles/hoszigeteles-kalkulator.shtml
Porotherm vázkerámia 37 cm 0,43 W/m2K az alap +
Polisztirolhab 5 cm 0,28 W/m2K (0,15 W/m2K a különbség az előzőhez képest)
Polisztirolhab 10 cm 0,21 W/m2K (0,07 W/m2K a különbség az előzőhez képest)
Polisztirolhab 15 cm 0,16 W/m2K (0,05 W/m2K a különbség az előzőhez képest)
Polisztirolhab 20 cm 0,14 W/m2K (0,02 W/m2K a különbség az előzőhez képest)
Vagyis a szakinak van igazuk.
S akkor most számoljuk ki, mennyivel drágább 15 centi hőszigetelést feltenni, mint 5 centit, ha csak a munkadíj a szigetelőanyag árának jóval több és a többi anyagból sem fogy kevesebb csak azért, mert 5 centi a szigetelés.
Én idén tavasszal 5800 forintért vettem 15 centi grafitos hőszigetelést (nem tudom, most mennyi, de örülök neki, hogy nem kell tudnom 🙂 ), amit 12 ezer forintért akartak felrakni. Bolond lettem volna 5 centiset venni, amikor a munkadíj a drága grafitos EPS-nek a duplája volt. S még egyszer, erre még rengeteg egyéb anyagköltség is jött pluszba, talán a fele lehet az anyagköltségnek maga a hőszigetelés.
Ezután számoljuk ki azt is, hány millióval ér többet a ház, ha 15 centi rajta a szigetelés és nem 5.
S a szakiknak már mindjárt nincs igazuk. A ház azonnal többet ér a vastagabb hőszigeteléssel és a rezsiben is viszonylag gyorsan visszajön a többletköltség a mostani árak mellett.
Látszik, hogy a 15 centi hőszigetelés kétszer annyi meleget tart benn, mint az 5 centi. Tehát bőven megéri.
>Nagyon nem mindegy, milyen falra megy a hőszigetelés (30-as, 38-as, egyéb falazat). Ma jellemzően 30-as téglából falaznak külső falat is (statikailag elég), vastagabb szigetelés is kell legalább 2 centivel, mint egy 38-as falra, mint ahogy egy régi épületre még vastagabb.
Én is mit küzdöttem a tervezővel (2010):
T: 30-as fal 7 cm szigetelés mert az az előírás.
Én: 38-as fal 10 cm szigetelés
T: de hát nem az az előírás
Én: de én fogom fizetni a rezsit
>Amikor a mi házunk épült, új egyszintes házakon nem dübeleztek. Lassan 20 éve fent van, semmi probléma a homlokzattal.
Anno sok mindent elolvastam többek között a szigetelési előírásokat:
Régi vakolatra minden esetben kell a dűbel, új falra 10 cm-es szigeteléstől.
(Mondjuk kértem egyet ne tegyenek fel, mert alatta még matatni akartam. Kézzel nem, csak pajszerrel tudtam leszedni, tényleg erős a ragasztó)
amiröl Te irsz, annak legfeljebb psziches, de nem fizikai, hötechnikai, termikus okai vannak
termeszetesen rossz szabalyozassal nem lehet javitani, de a kiindulo kerdes nem ez volt
arra a helyes valasz a delta_T-n alapul: minel hidegebb van a höleado felületeken (fal), annal kisebb a hövesztseg
ez minden idöpillanatra igaz
azaz: aki hagyja jobban lehülni, annak kisebb lesz a hövesztesege
(egyeb feltetelek: felületnagysag, höatadasi tenyezö allandosaga eseten)
hogy a felhasznalo mit tesz, az nem fizika, hanem szubjektiv dolog;
lehet ez “tulkompenzalas”, idegesség, megfázás, tudatos komfortról lemondás (“magasabb cél” vagy anyagi elöny érdekében) rossz szabalyozas, stb.
Munkahelyi dolgok miatt úgy esett, hogy el kellett hagynunk hétközben az otthonunkat, és hétvégén tudtunk csak hazajárni pár évig (ha esetleg valaki még nem értette, miért nincs orvos…. De ez messzire vezet).
Szóval vettünk wifis, mobilról vezérelhető termosztátot; hétvégén olyan idő volt, mint lenni szokott, hétközben 8-10 fokra volt állítva, télen le is hűlt addig hét közepére.
Na most innen vissza kellett fűteni, mire hazaértünk. Télen kb 24 órával korábban át kellett állítani a termosztátot, hogy fel tudjon fűteni a rendszer mire hazaértünk, addig folyamatosan ment a kazán, sőt még aznap este is, hogy a kihűlt falak miatt tartani tudja a szobahőt.
Az eredmény: az előző évi fogyasztás szűk fele fogyott gázból.
Szerintem a vita lezártnak tekinthető.
Ha egy házat, amiben nem élnek, és télre leveszed 8-10fokra a hőmérsékletet, fel tudod melegíteni a levegőt 20fokra egy fél nap alatt. Viszont a falaknak, födémnek, padlónak hetek kellenek, hogy átmelegedjenek. Addig ontja magából a hideget, és a kazán/kályha/hőszivattyú/stb.. folyamatosan ezek ellene dolgozik, hogy a 20 fokot tudd tartani.
Egy könnyű szerkezetes háznál és egy tégla ház között óriási különbség van hogy melyik éri meg jobban.
Nem lehet A-t vagy B-t mondani.
Nálunk kisgyerek miatt 22 fok van a házban. fixen. Most volt gázóra leolvasás. kerek 1200m3 gáz fogyott nálunk tavaly, úgy hogy erről főzünk, illetve a fűtés, és HMV is csak erről megy.
(20cm homlokzati 35cm födém szigetelés 140nm + nagy (6m) belmagasság a nappaliban.)
Amit viszont tudok ajánlani, ha szigetelésben gondolkodtok, és én például nem tudtam. A gázcső a házfalon, azt tilos elburkorni, ott vagy kihagyják, ha nem fér be alá az adott vastagságú szigetelés, vagy ha előre gondolkoztok, akkor egy arra jogosult gázszerelővel kijjebb kell hozatni a gázcsövet. Ami persze megint pénz és idő, de ha várnotok kell a szigetelő csapatra akkor előre tudtok cselekedni.
Sokan rosszul tudják, ezért direkt megkérdeztem a gázműveket. Nem kell (csak lehet) kintebb hozni és le lehet szigetelni, de csak azzal a feltétellel, hogy minden csőtörésnél (ahol irányt vált a cső) kell egy ablakot hagyni, hogy esetleges szivárgásnál lehessen érezni a szagát, illetve ki lehessen keresni, hogy melyik szakaszon van a hiba.
Nekem is azt mondta a kőműves, hogy azt nem lehet leszigetelni. De, le lehet, a fenti feltételek mellett. A kihagyásokra pedig lehet venni olyan kis fehér, ajtóval lezárt négyzet alakú kukucskáló izéket. (nem tudom, mi a rendes neve.)
Pedig a válasz egyszerű.Nem fizikai,inkább biológiai oka van.És könnyűszerkezetesre kevésbé igaz.
Ha hagyod kihűlni a falakat (hőtároló tömeg) akkor sok időbe kerül, mire azok újra átmelegednek.
Pl.stabil 21 fokon jól érzed magad.A falak,padló,jól szigetelt házban ekkor szintén közel 21 fokos.
Ha hagyod kihűlni pl. 16 fokra,a falak,padló is lehűl,tegyük fel ~18 fokosra (lassabban hűl a levegőnél)
Bemész a szobába,a falak hidegek.Bekapcsolod a fűtést
-21 fokot eléri a levegő.A falak ekkor még mindig 18 fokosak.Fázol.Felveszed 23 fokra a hőmérsékletet,mert az áramló hideg miatt nem érzed komfortosnak a 21 fokot
-Eléri a 23-at a levegő,kikapcsol a termosztát.A falak 19 fokosak.Visszahűti a levegőt,újra bekapcsol a fűtés.
-Ez +10% energiaszükséglet (21 helyet 23ra fűtesz,fokonként +5%)
-23-on meleged lesz,visszaveszed 21-re…
Nyilván egy hétre megéri levenni.
Persze, könnyűszerkezetes házban más a matek, mert ott nincs hőtároló tömege a falnak, hamar kihűl a felülete, hamar át is melegszik, ergo ott érdemes visszavenni. Valamint – és ez már komfort kérdése – a fűtési rendszer sem mindegy,a padlófűtésnek hatalmas tehetetlensége van,sokáig tart mire bemelegszik (mivel át kell fűtenie a padlót) és utána sokáig tart, amíg kihűl. Egyébként ezért sem szoktak könnyűszerkezetes házba vizes fűtést tenni. Esetleg mennyezetbe
“Nehéz” házaknál éjszakára 1-2 fokkal érdemes lehet lejjebb venni, de úgy kell programozni hogy 1-2 órával lefekvés előtt már a hidegebbet,1-2 órával felkelés előtt már a melegebbet kell beállítani, így kicsit csökkenthető a lehűlt falak okozta komfortvesztés,és az emiatt felcsavart termosztát hatása.
4-5 fokot már nem éri meg beállítani,a fent felsorolt okokból és a többek által is említett párakicsapódás sem mindegy
Ha csak azt nézzük, hogy a falakon több hő távozik a nagyobb hőmérsékletkülönbségnél, akkor szerintem nyilvánvalóan több energiát kell befektetni a szintentartás + visszafűtés esetén, mint csak visszafűtésnél. Itt a hőtartó képesség sem fontos, ha egy rendszer két verzióját nézzük.
De ott van az emberi tényező. Műszakilag a radiátor hőfokszabályzója ugye on/off működik, de sokan hiszik, hogy feljebbtekerve jobban melegít. Vagy a gázkonvektor feljebb tekeri, ha hidegebb van (műszakilag hülyeség, de sokan ilyenek).
Harmadiknak pedig ott van a rendszer működése, mert lehet nagyobb különbségnél a veszteség aránytalanul jobban nő. A hatásfok nem ugyanakkora minden teljesítménynél. Lehet minimális veszteséggel tart szinten, de nagyon pazarlóan tud felfűteni.
Kérdés, hogy melyik mennyire számít.
Minek raknám 23 fokra? Hülye vagyok én? Majd bemelegszik. 🙂 Ez a csiki-csuki játék így tényleg hülyeség. De akkor ezek szerint a 18-21 fokos játék még okés (szerencsére nálam gyorsan bemelegszik a ház). Kösz a magyarázatot, az a gond, hogy tényleg egyik szaki ezt mondja, másik meg azt, én meg laikusként próbálok döntésre jutni.
Bocs, de ez így szalmabáb. Én a (10 cm) 15 cm vs 20 cm-ről beszéltem, nem az 5 vs 15-ről.
Nyilván nem akarok 5 cm szigetelést feltenni.
Gondolom akkor már más a munkadíj is – ha macerásabb nekik, miért csinálnák ugyanannyiért a 20-25 cm-et?
Tök egyszerű, próbáld ki – egy rosszul szigetelt,”húzó” ablakos házban állítsd ugyanarra a hőmérsékletet,amit egy jól szigetelt,rendesen záródó ablakokkal felszerelt házban élvezel. Hát,fázni fogsz. Azt tapasztalod, hogy – bár a levegő hőmérséklete azonos – nem érzed jól magad, mert a falból, padlóból áradó hideget kompenzálni akarod.
A padló amúgy is sokat számít. Ha a lábad – és a fejed – nem fázik, alacsonyabb hőmérséklet tűnhet komfortosnak, nem véletlen a lábukat dugják ki éjjel a paplan alól az emberek.
pannonmuhely.hu/energetika/hoszigeteles-kalkulator.php
Az új gázkazánnál nekem is lett hőcserélő beépítve. Sok szakit kérdeztem, azt mondták ez már minimum elvárás egy új gázkazán mellé.
A másik a lábazat szigetelés. Nekem 20 éve raktak rá 5 centit, meg az aljzatban van 10 centi a padlófűtés alatt.
Az aljzatot értelemszerűen nehéz utólag szigetelni, így a lábazatot – ha lehet – érdemes.
Aljzat nagyon tudja adni a hideget nagy felületen (mint a födém megfordítva).
“Régi vakolatra minden esetben kell a dűbel, új falra 10 cm-es szigeteléstől.”
Így igaz! Anno 5-7 cm volt max a szigetelés, fele akkora súllyal.
Egyébként a legjobb, hogy most már a neten utána lehet bárminek nézni, kérdezni. Na, ez a legnagyobb előrelépés az elmúlt 20 évben. Sok esetben zéró információm volt arról, hogy mit, miért építenek a szakik, csak halgattam, hogy Jóóó leesz!
A magasabb komfort egyébként eddig a csendesebb működésben és a gyorsabb melegvíz reakcióban mutatkozik meg. Ami pedig nem számszerűsíthető, az a zárt égéstér miatti nagyobb biztonság.
Akkor ez valami olyasmi lehet, mint amikor 90-nel felmész a az autóályára, 130-cal akarnál menni, ezért 180-ra állítod a tempomatot, majd ha azt elérte a kocsi, akkor satuzol 130-ra.
Az a helyzet, hogy ha valaki 30 fokra állítja a termosztátot, abban az esetben is ugyanakkor éri el a 21 fokot, mint ha 21 fokra állítaná eredetileg.
“Az új gázkazánnál nekem is lett hőcserélő beépítve. Sok szakit kérdeztem, azt mondták ez már minimum elvárás egy új gázkazán mellé.”
Egyes gyártóknál (pl.: Vaillant, SD, Bosch) ez kötelező, e nélkül nem is helyezi üzembe a képviselet! Van olyan gyártó aki eleve beintegrálja a kazánba ezt (Veissmann, de ez nem tuti..)
Más gyártók a hőcserélőt alakították át nagyobb járatúvá (pl. Ariston Xtratech), mivel számos probléma volt a leült szemét miatt kilyukadt kazánokkal. Tehát egy problémát lehet kezelni többfélemódon is.
Az iszapleválaszókkal meg nagyon óvatosan, hatékonyságuk erősen megkérdőjelezhető (egy fűtési szezon indulásnál gyakorlatilag nulla..) és a beleburogatott lötyik tudnak meglepetéseket okozni.
Egy homlokzat szigetelésnél tényleg sok más költség van a szigetelőanyagon túl, a lehetőségekhez klépest érdemes vastagabbat tenni. De vannak azáért olyan korlátok mint pl a tető és ereszcsatorna helyzete, netalán utcafrontos háznál a közterületből elvehető max. 10 cm amik korlátozzák a lehetőségeket.
A másik véglet a beépítetlen padlástében a födém hőszigetelése, amit még egyszeri harmincas anyukaként is képes lennék megccsinálni: ahol az anyagon kívül nincs más költség, megveszed a gyapotot kibontod és végigurítod. Ha drágább lesz a gáz/áram akkor a tetejére tolsz még egy réteget.
De most csak azt ìrod, hogy azért van több fogyasztàsom, mert többet fütök a komfort miatt.
A kérdés az volt, hogy a fogyasztàson hogyan lehet spòrolni.
Amiket ìrtàl, az alapján le kell venni egyszerüen a fütést, amikor nem vagy otthon, utána visszakapcsolni, ha hazaértem a normál fokra, és kész.
Ìgy olcsóbb a fütés, mintha nonstop 21fok lenne beàllìtva, amìg nem vagyok otthon.
Most ti azon vitàztok, hogy ez komfortos-e, de az màs kérdés.
Te a komfortról beszélsz, és nem a fogyasztàsról.
Ha lenyomod a fûtést, amikor nem vagy otthon, akkor abban az idôben egyértelmū, hogy spórolsz.
De ezt a spórolàst kéne szembeàllìtani azzal, amikor hazamész, felnyomod a fütést 21-re, de a hideg falak visszahütik a levegõt, és a kazànnak hamarabb és többször kell visszakapcsolnia, mintha màr melegek lennének a falak. Ezt màr nehezebb kiszamolni, pedig ezt kéne komforttól függetlenül.
abszolút. A sörkollektorok is így működnek.
szinte ugyanez a menetrend most, de reggel két lépcsőben van a felfűtés, 5-kor és 1/4 7-kor is ugrik fél fokot felfelé, így tutti meleg a közlekedőkben a radiátor amikor egy-egy csapat ébred 🙂 A kombi cirkót 55 fokon járattam eddig végig
Bizony-bizony 😀
– jelen körülmények között, ami ugye bármikor változhat – ha valaki gázfűtés esetén a megállapított átlag alatt marad, akkor nem nagyon éri meg egy nagyobb volumenű fejlesztés (pl. külső szigetelés)
Ha túllóg az átlagon, akkor a túllépés arányában nyilván egyre hamarabb térül meg. Én havi 13e körüli átalánydíjjal eddig az átlag alatt voltam. Van egy kályhám is, tömör kisméretű téglából, önállóan is képes kifűteni a házat. A ház 80 m2, 20 éves.
38 porotherm szigetelés nélkül, látszó gerendás fafödém 25 cm gyapottal, 3 rétegű fa nyílászárók 78 mm profillal, padlóban is van szigetelés, nem tudom mennyi. Kondenzációs kazán lapradiátorokkal, a csövek a padlóban mennek. Állandó 22-22,5 fok. Amin még gondolkodom, hogy éjszakára lejjebb vegyem e – itt volt most pro és kontra – illetve a kazán előremenőt csökkenthetném, amíg ésszerű (most 50fok)
– kihűlni hagyás vs. hőmérséklet tartása: egy valamennyire hőszigetelt épület belső hőmérséklete szerintem 10 óra alatt (amíg dolgozol) nem csökkenhet 2 foknál többet úgy, hogy mondjuk bent 22, kint 0 fok van. Innentől tök mindegy, hogy letekered-e két fokkal (szerintem amúgy ez tök oké), vagy kikapcsolod. 22-őt tartani – amíg nem vagy otthon – nyilván felesleges. De amúgy mindenki próbálja ki egy hétig így, egy hétig úgy, és látni fogja a különbséget – ha van.
– számít-e a falazat: 15-20 centi grafitos hűszigeletelés esetén vaslemezből is lehet a falazatod, annyira elhanyagolható a falazat hőszigetelőképességének arány a hőszigetelő rétegéhez képest. Ergo megértem, aki 20 centis falat akar 20-25 centi hőszigeteléssel, nem pedig a 38+15-tel csökkenti a hasznos alapterület nagyságát.
– kazáncsere: előtte átmosás, utána víz adalékolás!
Szigeteltnél szerintem is mindegy, mert nem hűl annyit a hőmérséklet 1 munkanap alatt.
Szigeteletlennél van kérdés, ahol képes lehűlni a levegő sé a falak 5-8-10 fokot fűtés nélkül 10 óra alatt a kinti hidegtől függően, hogy ott hány fokra érdemes hagyni a termosztátot, pl 16-ra vagy 18-ra, ha 21fokot akarsz amikor otthon vagy?
eLemLámpa magabiztosan trollkodik, benne bízom, hogy elmagyarázza a matekot egyszer nagy kegyesen.
Azt mondjuk, nem tudom, mire vár ezzel, de gyüjtögetjük a troll üzeneteket.
“Ergo megértem, aki 20 centis falat akar 20-25 centi hőszigeteléssel, nem pedig a 38+15-tel csökkenti a hasznos alapterület nagyságát.”
Ez pont így igaz egy új építésű épületnél, csak még 20 éve is drágább volt a hőszigetelés, mint a vastagabb fal és baromira nem érte meg az akkori viszonyok között.
A másik, hogy a falazat típusa a régebbi házak szigetelésénél jön elő, ahol még egyéb homlokzati, tető tényezők is befolyásolják, hogy egyáltalán mit tudsz felrakni. Lehet, hogy maradni kell a 8-10 centinél csak azért, mert a 15-20 durva átalakításokkal (és többlet költségekkel) járna.
Csak legyen egy példa a problémákra, amikor a ház fala durva terméskőből van rakva.
Úgy gondolom, hogy akkor mindenképpen érdemes lejjebb venni, ha több napi távollétről van szó.
Ahogy írta valaki, reggeltől estig nem is nagyon hűl több fokot, ha kint nincs túl hideg.
Most pont az a bajom, hogy tesztelgetni próbálom, hogy mennyit nyerek, ha irodából dolgozok, nem otthonról, de most konkrétan az jött ki, hogy otthoni nap+több radiátor maxon mégis kevesebb volt a fogyasztás, mint egy irodai napon, és otthon csak a 18at tartotta, mert bár hasonló volt az idő, nyílván nem volt ugyanolyan.
0 fokban, gondolom, egyértelműen kijött volna a különbség főleg mivel szigetelés nincs, csak most nem mérhető még ilyen enyhe időben.
De amúgy most nem is mérni akarnánk, csak a logika érdekelne, hogy melyik éri meg pusztán fogyasztási oldalról, hogy ha 16-ot tart napközben és utána rakom fel 21re, vagy ha 18at tart napközben, vagy ha 20at.
Komfort oldalról értem, hogy a 20 a jó, mert nem hűlnek ki a falak.
Fogyasztási szempontból a 16-tal spórolok napközben a legtöbbet, de utána este a hideg falak miatt nehezebb tartani a 21fokot és gyakrabban megy a kazán, mintha 18 vagy 20fokosak lennének a falak. Fogom majd mérni, és próbálkozom, de a külső hőmérséklet nem lesz ugyanolyan 2 egymást követő napon se.
Azt is értem, hogy kiszámolhatatlan, mivel minden ház más, minden nap más, de ha feltennék, hogy minden körülmény változatlan, akkor gondolom, valamelyik oldalra eldönthető lenne a vita.