Ha kevés az idő és a pénz a hőszigetelésre
A legfrissebb hírek szerint még tovább nőtt mind a gáz, mind az áram ára a piacon, borítékolható, hogy már nem sokáig lehet fenntartani a mostani lakossági árakat sem. (A gáz ára 275 euró MWh-nként, 75 euró volt a nyár elején, de az áram ára is a tavaszi átlagár háromszorosára ugrott, jelenleg 246 forint kWh-nként a nettó nagykereskedelmi ár, amit a magyar lakosság bruttóban, kiskereskedelmi áron, hálózati díjjal is terhelve kb. 70 forintért kap. A különbözetet pedig adók formájában fizeti be a költségvetésbe, bár erről sajnos nem esik szó, pedig sokat kellene beszélni róla, hogy az emberek megértsék. Most azt gondolják a legtöbben, hogy a valódi és a fizetett ár közötti különbség a kormány ajándéka, csak azt nem értik, hogy a kormány csak a tőled beszedett adóból tud ajándékot osztogatni, hiszen csak újraosztja a beszedett pénzt és nem termeli.)
Sokan most szembesültek azzal, hogy az ingatlanuk fűtése anyagilag megoldhatatlan helyzetet okozhat már a mostani árakon is.
Hőszigetelni kellene gyorsan, de se idő, se szakember, se elég pénz nincsen rá: nyílászárók cseréje, falak hőszigetelése, stb.
Mit tegyünk, ha korlátozottak a lehetőségeink, mi a leghatékonyabb formája a rezsi csökkentésének?
Fűtés szempontjából a fűtő-hűtő klímák beszerelése az, amivel érdemben és gyorsan tudjuk csökkenteni a fűtésszámlát. Ehhez persze szakember és készülék is kellene, plusz érdemes még előtte felméretni egy villanyszerelővel a ház elektromos vezetékeinek az állapotát, hogy egyáltalán elbírja-e a meglévő hálózat a három-négy-öt klíma energiafelvételét. (Nálunk 3×32 amper van, de az aranykezű villanyszerelő annak idején a ház nagyobbik felét egy darab 10 vagy 16 A-s kismegszakítóra kötötte, így ha három klíma a négyből egyszerre kapcsolt be, akkor levágta a biztosítékot. Kénytelen voltam egy új vezetéket behúzatni, amire átkötöttem két klímát a négyből. S nálunk volt elég amper és a vezetékek is bírták, csak a balfék villanyszerelő hibáját kellett kijavítani. Egyáltalán nem biztos, hogy a te ingatlanodban van elég bejövő áram és a 30 éves aluvezetékek is bírják a terhelést. Szóval a klímatelepítést egy villanyszerelővel kezdd, aki átnézi a házadat. Később akár H tarifát is igényelhetsz, de már normál tarifa mellett is sokkal olcsóbb fűteni árammal, mint gázzal.)
Hőszigetelés szempontjából a padlástér hőszigetelése a legolcsóbb, a legegyszerűbb és egyben a leghatékonyabb is. Mivel a meleg felfelé száll, az elszökő meleg kb. 40%-a erre felé távozik.
A jó hír az, hogy a padlástér szigetelését te is meg tudod oldani, mert semmi agysebészet nincs benne.
A falak hőszigetelése is megtanulható, akár youtube videókból is, az sem egy akadémiai tantárgy, mert veszel ragasztót, felkened a méretre szabott hőszigetelőtáblákra, azokba dübelek, a résekbe PUR hab, rá háló és újra ragasztó, de azért rengeteg mindennel meg tudod szívni. Egyenes legyen az ablakoknál a ráfordulás, síkba kell hozni a külső réteget, vakolni kell, hogy az szép is legyen, le kell szerelni az ereszt, a párkányokat és vissza kell tudni rakni és így tovább. (Persze sok kőművesnek sem sikerül megugrania az egyenes falak, kávák és derékszögek kihívását, de ez már egy másik történet.)
Egy szóval, tíz emberből maximum egy fog vállalkozni rá, azokból is minden második csak végső elkeseredésében.
A padlástér szigetelése viszont ehhez képest tényleg gyerekjáték. (A nem beépített és nem használt padlásterekről beszélek.)
Ha vannak falak a nem használt a padlástérben, aminek a másik oldala a fűtött lakótérben van, akkor azokat először le kell szigetelni. Nálunk maradt ki rengeteg EPS lap, amiből vágtak ki a ház szigeteléséhez, így azokat a darabokat használtam fel. Vettem turbó ragasztó PUR habot (van ragasztó PUR hab és szigetelő PUR hab), ráfújtam a táblákra, vártam egy percet, aztán jól odanyomtam. Ha kellett, előtte egy fűrésszel méretre vágtam a lapokat. Ha maradt két tábla között rés, akkor teljes száradás után azt szigetelő PUR habbal kifújtam.
Falak pipa. (Ha majd nagyon unatkozom, teszek bele dübelt, de éveket ki fog így is bírni a padlástérben.)
A betonfödémre vettem üveggyapotot tekercsben. Kezdtem a tervezést kőzetgyapottal, de nem lehetett kapni és nagyon drága is volt. Aztán elkezdtem nézni az üveggyapotot, ott is sok minőség van sok különböző áron. Nagyon olcsót nem szabad venni, mert évek alatt összeroskad a gyenge minőségű üveggyapot.
Az sem mindegy, mennyi a lambda értéke, ami a hőszigetelőképességét mutatja. Minél kisebb a szám, annál jobb, de annál drágább is. 10%-kal jobb hőszigetelési képességért legalább 20-30%-kal többet kell fizetni.
Beszéltem az egyik nagy márka területi képviselőjével, nagyon jó fej volt, mindent elmondott, amit tudnom kell. Ő mondta, hogy a jobb hőszigetelőképességűt akkor kell venni, ha korlátozott a hely, mondjuk szarufák közé csak adott méret fér el. Ilyenkor hiába jóval drágább, kénytelen vagy megvenni azt, hogy elég legyen a hőszigetelő-képesség a rendelkezésre álló helyen. Ha akármilyen vastagságban le tudod teríteni a födémre a hőszigetelőt, lényegtelen, hogy milyen a hőszigetelő-képessége, maximum vastagabb tekercset veszel.
A drágább termékek még egy adott márkán belül is jobban tartják a méretüket, kevésbé roskadnak össze az évek alatt. De annyival drágábbak is, hogy megint csak érdemesebb inkább az olcsóbból többet venni, az 15-20% roskadás után sem lesz drágább, ha eleve annyival vastagabban rakod.
Úgyhogy egy márkás termék alsó-középkategóriás megoldását választottam és inkább túlterveztem a vastagságot, még így is olcsóbb volt, mint a szipi-szupi alaktartó, jobb lambdaértékű márkatársa.
A legolcsóbb a Bauhausban volt az adott hőszigetelés, de nem lehetett kapni két hétig. Mivel már akkor is (idén tavasszal) kéthetente drágult minden hőszigetelő, nem mertem tovább várni, megvettem a második legolcsóbbnál, akkor ez a Jola volt. Amíg vártam rá, közben lett újra a Bauhausnál is, 15%-kal olcsóbban. Így jártam.
(Most a Bauhausban a 10 centiméteres üveggyapot négyzetmétere 1.100 forint, legalább 30 centiben gondolkodj, vagyis 3.300 forint négyzetmétere plusz fóliák alá és fölé. 100 négyzetméter megáll 400 ezer forint alatt, ekkora ház falainak a szigetelésénél csak a munkadíj ennek akár a hat-hétszerese lehet s még erre jön rá az anyagköltség.)
Érdemes előre gondolkodni, hogy milyen méretű bálát tudsz feljuttatni a tetőre a meglévő padlásfeljárón vagy tetőkibúvón keresztül. A munka legnehezebb része valószínűleg a bálák felhordása volt, volt olyan termék, amit azért nem vettem meg, mert a csomagolásban nem fért volna át a nyíláson.
Amire vigyázz, hogy ezeken a hőszigeteléseken nem lehet járni, viszont néha fel kell menni a padlásra a kéményhez vagy a tetőt megvizsgálni. Azonban ha végig trappolsz az üveg vagy kőzetgyapoton, akkor azt tönkre is tetted, mert ha összenyomod, már nem tudja olyan hatékonyan elzárni a hő útját. Ezért oldd meg azt, hogy legyen egy közlekedő folyósó a padláson pallókból vagy másból. Én a szigetelésből kimaradt vágott és egész XPS lapokból csináltam közlekedőt, ami egyébként elég drága mulatság lenne a mostani árak mellett, de mivel ezek a táblák már megvoltak, így kézenfekvő volt a dolog.
Ha nincs használatban a padlás, akkor ne a tető szarufái között szigetelj, mert teljesen felelegesen fűtöd fel a tetőteret, hogy aztán csak a tető síkjában fogd meg a meleget. Ebben az esetben a padlóra kell teríteni a hőszigetelést, hogy a meleg fel se jusson a padlástérbe, mert felesleges pazarlás fűteni azt.
A leterítés előtt párazáró fóliát kell lerakni a üveggyapot alá, hogy ne tegye tönkre a hőszigetelést a pára alulról. (Az üveggyapot elég érzékeny a nedvességre, hosszú távon tönkremegy tőle.) Ha a tetőtérbe bejut a porhó vagy egyéb nedvesség, akkor a hőszigetelés fölé érdemes páraáteresztő fóliát tenni. (Ha gond a párazáró fólia, például csupasz fafödémen, akkor inkább használj jobb minőségű kőzetgyapotot, ami átengedi a párát és nem is kell alá párazáró fólia. De az lényegesen drágább is. Mielőtt belekezdesz, beszélj valakivel, aki ért hozzá.)
A sarkokban és a tető találkozásánál érdemes kézzel begyömöszölni az üveggyapotot, hogy ne alakuljanak ki hőhidak. Utána már nincs más dolgod, mint legurítani a bálákat, illetve ahol kell, ott méretre vágni őket. Én egy sövényvágó ollót használtam erre, de végszükség esetén még kézzel is tudod tépni, de azért úgy nem az igazi.
Ha több rétegben teríted a hőszigetelést, akkor legyenek fedésben, hogy ne tudjon kijutni a paplanok között a meleg levegő.
Ha nem akarsz vakarózni és allergiás kiütéseket kapni, akkor jól öltözz fel, mielőtt nekiállsz dolgozni az üveggyapottal. Mindent fedő ruha, esetleg arra egy eldobható papír kezeslábas, kesztyű, szemüveg, s nem ártana egy legalább FFP2, de inkább FFP3 pormaszk sem, főleg mert csupa por is minden a padlástérben. S jól jön egy fejlámpa is, ha máshol nem, nagy sportboltokban biztos kapsz egyet.
A padlástér hőszigetelésének költsége tizede sincs, mint a falaké s azzal szemben te is meg tudod csinálni néhány délután alatt, akkor is, ha technikából felmentett voltál az iskolában. Viszont itt távozik a legtöbb meleg, ezért itt tudod elérni a legnagyobb megtakarítást a legkisebb ráfordítással.
(Léteznek még befújt hőszigetelések is, amit egy géppel szórnak szét: kőzetgyapot, zárt és nyílt cellás PUR, de akár még cellulóz is. Én is kértem ilyenekre árat, de aztán maradtam a hagyományos megoldásnál. Amire vigyázz, hogy fa födémre tilos zártcellás PUR habot fújni, ennek ellenére szó nélkül megteszik. Oda csak olyan anyag mehet, ami átengedi a párát, ami a fa födémen keresztül érkezik: nyílt cellás PUR hab, kőzetgyapot vagy cellulóz.)
Mielőtt belevágsz, beszélj szakemberrel, nehogy elronts valamit. De amint látod, nem egy akkora kihívás, amit te nem tudnál megcsinálni.
S most arra kérünk, ha van hőszigetelésről tapasztalatod, akkor oszd meg a hozzászólásokban, hogy mások is tanulhassanak belőle. Anyagbeszerzésről, szívásról, mit rontottál el, mit csináltál jól, mennyit spóroltál rajta, mit csinálnál másképp és így tovább. Segíts azokon, akiknek most gyorsan kellene valamit csinálni.
Ha véletlenül ez a szakmád, külön megköszönjük, ha válaszolsz a kérdésekre.
A szarufákat is körben szigetelni kell, érdemes utánaolvasni, mert a szarufák kihagyása óriási hőveszteség továbbra is.
,,Még nem aktuális majd ha az lesz beszélünk róla”.
Ez volt a válasz egy jogásztól.
Tipikus ostoba MAGYAR, csak ma csak 1 perccel előbb lát, de előre gondolkodni, ááá.
Ez végzett egyetemet hát gratulálok.
Most is elmondtam meg fog szünni a rezsicsökkentés, csak ehhez ész kellene,hogy eljusson a regiszterekbe(agyba).
És az a baj,hogy én is más barom emberek miatt szívjak mert rajtam múlna rakatnám fel a napelemet és tenném be a hőszivattyút.
Sajnos ez a nép mindig bizonyítja,hogy mennyire egy ostoba egy életképtelen pancser.
Tisztelet a kivételnek mert van azért egy 2%.
Mint az itteni fórumozók is.
Tényleg akik társasházban laknak, esetleg megoldható,hogy magunknak felrakassam a napelemet és hőszivattyút csináltassak ergó teljesen lecsatlakozok a házi gázhálózatról és az áramról??
pl. arukereso Infravörös hőmérsékletmérő
A grafit jó hővezető, mégis javít a hőszigetelésen. Mert elcsípi és hővé alakítja az infravörös sugarakat. Hasonló hatásúak a jó fényvisszaverő anyagok. Visszaküldik a hősugarakat a meleg helységek felé. És a némileg melegebb szigetelőanyag sem tudja kisugározni a hőt.
A szarufákra hővisszaverő fóliát lehet tűzőkapcsozni. A nem járható fektetett szigetelésre meg akár háztartási alufóliát is rá lehet gurítani. Nem kell, hogy zárt legyen. Sőt, ha páraáteresztés a cél, akkor akár egy centis rést is lehet hagyni a csíkok között.
Ha van infrahőmérő, akkor egy tekercsnyi fóliával ki lehet mérni, hogy pl. a szoba egyik felét lefedve hogyan változik a plafon hőmérséklete.
Mikor ismerősök vettek egy lakást ősszel és nem tudtak felkészülni teljesen a télre ezeket raktuk fel az ajtókra, ablakokra, résekbe. Előtte hét ugyanolyan idejéhez képest +4! fokot nyertünk… mindenki boldogabb volt. (praktikerben méterre is adják, vagy darabokba..)
Megint 10 év mire megtérül ilyen árak mellett vagy csak pár?
A födémből nem tud távozni a pára akkor, nem?
Ha meg nem rakok, akkor a szigetelés megy tönkre.
S sajnos csak elvileg van a fafödémen megfelelő fólia. Nálunk van egy rész, ahol fa födém van, na azon semmi nincs az égegyadta világon, csak a fa maga.
“Sajnos ez a nép mindig bizonyítja,hogy mennyire egy ostoba egy életképtelen pancser.
Tisztelet a kivételnek mert van azért egy 2%.”
Azért az ilyen durva általánosításokkal te is erősen a másik 98%-ba pozicionálod magad.
“Tényleg akik társasházban laknak, esetleg megoldható,hogy magunknak felrakassam a napelemet és hőszivattyút csináltassak ergó teljesen lecsatlakozok a házi gázhálózatról és az áramról??”
Elsősorban attól függ, mit mond a társasház alapító okirata a tetőről. Csinált már ilyet ismerős, sok papírmunka, de elvileg lehet olyat hogy egy lakó megegyezik a közös tulajdonú tető bérbevételébe, de ehhez persze a többiek hozzájárulása is kell. Asszem most augusztusban hoztak egy vészhelyzeti rendeletet, hogy elég a 75%. Folyt.
De még így is egy szuboptimális megoldás, a legjobb az lenne, ha az egész ház tudna közösen egy ilyet csinálni, viszont szabályozás oldalról ez sajnos nem igazán támogatott (és amúgy műszakilag se lenne triviális). A szolgáltató csak egy mérőórára tudja értelmezni azt, hogy van napelemed, hacsak nincs sok közös fogyasztója a háznak, a pluszban megtermelt áramot nem tudod a lakók óráira jóváírni.
Nekem a problémát inkább a padlásra felhalmozott cuccok elpakolása,kiszórása okozta,az több idő volt,mint leteríteni a fóliákat meg a gyapotot.Nagyon kíváncsi leszek a hatásra télen.
140 nm-nyi párazáró + páraáteresztő fólia,10 + 5 cm táblás ásványgyapot kiszállítással kb. 380.000 volt.Mondták a cégnél, hogy viszik,mint a cukrot,félő,hogy kifogy a készlet.
“Ha rakok mondjuk 30cm födémszigetelést (nem akarom jobban megterhelni a födémet, mert nem tudom, mennyit bír), kb 800 ezerre jönne ki, azzal kb hány %-ot lehet spórolni?”
Ezt így nem lehet megmondani, mert attól függ, hogy most milyen hőszigetelésű a födémed.
Ha mondjuk gázszilikát (0,22 W/mK), akkor 15cm hőátbocsátási tényezője 1,467 W/nmK . (nm=négyzetméter.)
Ha hozzáadsz 30 cm 0,032 W/mK-es hőszigetelést, akkor lecsökken 0,098 W/nmK-re.
depo.bercsenyi.bme.hu/extra/Uszamito és a végén .html
Ha 100nm a födémed és a padlástérben 0, a szobában 20 fok van, akkor a hő “hajtóereje” 2000nmK. A hideg idő legyen mondjuk 120nap=2880h (óra).
Az eredeti hőveszteség a födémen: 1,467 W/nmK*2000nmK*2880h=8500kWh/tél.
A szigetelt: 0,098 W/nmK*2000nmK*2880h=560kWh/tél.
Persze ez csak egy példa egy nagyon rossz hőszigetelésű födémmel. Ki kell számolnod a saját adataiddal.
A lakásom legfelső társasházi, tűzálló anyag kellett a padlásra. A legolcsóbb üveggyapot lett, ami már 10 éves. 21-be megkésett cserepezés és kovid miatt 2 hónapot volt felszedve, (november december) 600-650 helyett egyből 760 köb lett a gázfogyasztás.
A szomszédnak szintén üveggyapotot ajánlottam, de másfél milliós befújást csináltatott a családiház födémre, szerintem sosem térül meg, főleg hogy csak a gerenda közt szigeteli.
En is a heten teritettem szet a padlason, bar csak a felevel vegeztem meg.
Szvsz legalabb ffp3-as felalarcot es zart munkavedelmi szemuveget vegyetek fel ha jot akartok, ezen felul tenyleg vastag es hosszujju ruhazatot, vastag kesztyuvel, amik utana mehetnek is a kukaba (nehogy kimosd).
Amire meg erdemes figyelni, hogy mekkora egy bala merete, nekunk pl. a padlasterbe csak kivulrol egy kis “lukon” lehet bemaszni (kb 80x60cm) negykezlab, eppen csak befert egy bala. Ha nagyobb lett volna, akkor az eleg nagy szivas lett volna odalent szetbontani majd ugy felvinni…
Ha több szintes a házad, akkor lehet állványoztatni is kell (a felépíttetése és bérlése, majd elbontatása már jelentős kiadás), de ha 1 szintes, akkor egy hevenyészett tákolt állvánnyal vagy mozgatható emelvénnyel is megoldható.
Nincs két egyforma ingatlan,és nincs mindenre egyetemesen érvényes megoldás. Sajnos a számodra optimális kombinációra neked kell rájönni, Gondolkodj a teljes épületre, annak környezetére és a család életmódjára mint szerves egész rendszerre, csak így lehet közel optimális.
Nincs bontás, szemét, nem kell konténer (csak a régi ablaktáblákat darabolják fel és viszik el), 5 ablakkal és egy teraszajtóval pár óra alatt végeztek. A teljes cseréjez képest kevesebb, mint féláron. Elsőként a sokkal jobb hangszigetelés, a fűtésszezon beköszöntével pedig a sokkal jobb hőszigetelés tűnik majd fel.
Fontos: teljesen légmentesen zárnak a felújítás óta a nyílászárók (tényleg), nálunk a gázkazán miatt ablakszellőzőket írtak elő, ez nem volt alap a kivitelezésnél.
Amit még érdemes figyelembe venni: az ablakkeretek festése nem tartozott bele a munkába, ezt külön kellett megoldani. Az új üvegtábla a keret külső síkjával került egy vonalba, ez optikailag kicsit fura volt elsőre.
g7.hu/tech/20220812/kaphato-a-boltban-csokkenti-a-rezsit-de-nem-hasznalhatod-kaosz-van-az-erkelynapelemek-korul/
Érdemes a végén a többi kapcsolódó cikket (dátumra figyelni) is elolvasni.
Amúgy 15cm-nyit raktunk a gerendák közé, a tetejére deszka megy, aztán meg 20cm grafitos lépésálló, ez utóbbi még tavaly év eleji beszerzésből, tehát még jó áron. Alulra raktunk párazáró fóliát, felülre meg páraáteresztő van tervben. Eredetileg OSB lapokkal akartam lefedni, hogy járható maradjon, de vigyázni kell a szellőzésére, így csak középen egy csíkban lesz ebből lerakva.
A falak szigetelésére meg van 2 “talán odaérek még az idén” szakim, bár lehet biztosabb lenne magunknak megoldani.
Viccet félretéve mielőtt bárki bármit csinál, nézzen utána a gyártói rétegrend előirásoknak. A rossz rétegrend miatt a kicsapódó pára nagyon gyorsan penészhez és statisztikai problémákhoz vezet.
Az URSA is jelentős orosz gyártási kapacitással rendelkezett, úgy látom továbbra is ezerrel pörögnek az orosz gyárak. (Régen salgótarjában volt üzem, úgy tudom az már nincs, de lehet tévedek)
Aki szigetelne, annak az, hogy épp nem kapható az OBI-ban nem jelent semmit, nincs raktárkészlet, mert sok helyet foglal, és problémás a tárolása.
EPS purhab ragasztóval könnyen felrakható, mondjuk sik nem lesz, de szigetelni szigetel.
Északi kb. 3 méter magas agyagtapasztott kőfal nem volt dübelezhető, kb. 3 éve bírja a szigetelés a szélszívást az előírtnál sokkal nagyobb felületen ragasztva, földszintes házon. Kültérben mindenképpen jobb, ha dübelezve van.
A vakolás igen nehéz és a vékonyvakolat drága, házi kivitelezésnél a “dryvit”-ozás után egyszerűbb lefesteni kültéri falfestékkel.
A fal girbe-gurba lett és a festés foltos, ellenben melegebb lett bent. Sajnos a többi fal kimaradt, most meg sem erő, sem pénz nincsen 🙁
Sokan mondják, még kifejezetten értelmes emberek is, hogy azért lehet ilyen olcsó a lakossági gáz, mert az oroszoktól ilyen olcsón kapjuk. Ezt cáfolnà a Népszava szokásos havi számítása, de ott àltalàban elég nagyvonalúan írják le hogyan számolnak (KSH adatok). Van esetleg valami más mód ahol lehet látni mennyit költ erre a kormány?
Betonkefnit nem találtam.
Mivel számoljak?
Az advesz órán pedig látszani fog, hogy itt engedély nélküli visszatáplálás van és azért büntetik meg.
Az apró részecskék megfelelő védőfelszerelés hiányában a tüdőbe kerülve beagyazódhatnak és 10-20-30 év múlva szilikózist okozhat. Ugyanolyan veszélyes mint az azbeszt.
Úgy tudom a mai modern digit órák nagyon sok mindent érzékelnek, pl. ha megkerülik. Szóval gyanítom azt is észre fogja venni, ha betermelgetsz önhatalmúlag a hálózatodba. Egy ilyen erkély napelem annyira keveset hoz, hogy nem kockáztatnék miatta.
Meglepő volt, hogy a lábazatnál is mennyi hő távozott el, érdemes odafigyelni erre a részre is.
A tünetek általában 20-30 éven át fennálló porártalmat követően alakulnak ki. A homokfúvó, alagútfúró és dörzs-szappankészítő szakmák esetén, ahol a szilíciumpor koncentrációja magas, a tünetek már 10 évnél rövidebb idő alatt is kialakulhatnak.
Ettől függetlenül érdemes maszkot felvenni a lerakás ideje alatt, már csak a húszéves por miatt is, ami a padláson van, a legjobb egy FFP3, ha jól emlékszem, kétezer forint volt két darab belőle.