Régen írtam már tanácsadások során felmerült esetekről, így most némileg pótolom az elmaradást. Tegnap két tanácsadásom volt, mindkettőben volt olyan rész, ami többeket érdekelhet.
Az első ügyfél vagyonkezelést kért az egyik ezzel foglalkozó cégtől, akik elég érdekes portfóliót tettek neki össze.
A pénzt két kötvénybe és négy-öt részvénybe fektették. Ez már önmagában gond, két cég kötvényéből bevásárolni ugyanaz a kockázat, mint két embernek kölcsönadni az összes pénzedet. Ha csak az egyik, vagy mindkettő nem tud, vagy nem akar fizetni, máris komoly veszteséget könyvelhetsz el. Ezért választunk inkább befektetési alapot (lehetőleg ETF-et az alacsonyabb költségek miatt), mert ebben az esetben 2-300 cégnek adtál kölcsön, nem kettőnek. Ha harminc nem akar fizetni a háromszázból, még az sem akkora probléma, mint ha kettőből egy nem fizet. Ugyanígy a részvényeknél is elég vakmerő dolog négy cégre bízni a teljes pénzedet.
De ez csak az egyik gond volt. A két kötvény ugyanis nagyon kockázatos alárendelt kötvény volt, ráadásul lejárat nélküli úgynevezett örökjáradék kötvény, s hogy fokozzam még, nem is két atombiztos lábakon álló cég bocsátotta ki őket.
Hogy miért sokkal kockázatosabb az alárendelt kötvény a normál kötvénynél, arról itt beszéltem az Akadémián:
Ha nem megy tönkre a két cég, a vagyonkezelő sokat keres, ha mégis, akkor az ügyfél elbukja a pénzét, de ez a vagyonkezelőnek sehol nem fog fájni.
Azt szoktam mondani az ügyfeleknek, hogy ha valaki ért a pénzügyi termékekhez, akkor azért ne legyen privátbankára, ha pedig nem, akkor pedig azért ne.
Itt is igaz a KISS elv: Keep It Simple Stupid, vagyis amelyik pénzügyi terméket nem érted száz százalékosan, azt soha ne piszkáld. Akkor se, ha egy vagyonkezelő vagy privátbankár akarja eladni neked.
Ráadásul azt sem értettem, hogy ha az ügyfél szerint ezek jó pénzügyi termékek (nem voltak azok), miért nem veszi meg magának mondjuk a KBC-nél ugyanezeket. A kockázat ugyanaz, csak a hozam teljesen megmarad neki.
A másik tanácsadás egy érdekes hitelkérdés körül forgott.
Az ügyfél most venni akar egy lakást, 40 millió forintért, amire meg is van a pénze. Azonban 3-5 év múlva akar venni egy házat, amihez kellene majd további 30 millió forint hitel, amit 5-6 év alatt ki akar majd fizetni.
Attól tart (jogosan), hogy sokkal drágább lesz a hitel 3-5 év múlva, mint most, kérdezte, van-e valami mód arra, hogy befixálja előre a későbbi hitel kamatát. Házat akkor vesz majd, ha megérkeznek a gyerekek a tervek szerint, de amíg ez nem biztos, nem venne házat feleslegesen.
További gondja volt, hogy szeretne félretenni, mert a jelenlegi jó fizetését felélik, amiről tudja, hogy nem jó, de most sajnos nagyon sok pénz kifolyik a kezük közül.
Az alábbi dolgot találtuk ki, amivel két legyet ütünk egy csapásra
A mostani pénzét berakja a Magyar Államkincstárhoz 10 éves Bónusz magyar államkötvénybe, egyéves állampapír-hozam plusz 3% kamatra, 3 éves TBSZ számlára, amit esetleg majd hosszabbít öt évesre, ha mégsem vesznek házat három év múlva. A felesége és ő is nyit TBSZ-t, az egyikre 5-10 milliót tesznek csak, ezt feltörhetik, ha valami miatt kellene pénz.
A lakást pedig a minimális önerőn túl hitelből veszi meg, 3,4%-os tíz évig fix kamatra. (A részletekért Gábort faggassátok továbbra is.)
Ha vesz házat 3-5 év múlva, akkor a hitelt meghagyva úgynevezett ingatlancserét kér, felajánl a banknak egy kétszer olyan drága ingatlant fedezetnek. Így a hitele megmarad és annak a kamata is, viszont el tudja adni a mostani lakását és át tudja vinni az új ingatlanra a hitelt.
Mellette elindít 5-6 lakéstakarékot, négy év múlva befizeti a pénzt a hitelbe, addig is nyer rajtuk mintegy 1,5-1,8 millió forint állami támogatást. A lejárat után vagy új lakástakarékokat köt, vagy az egyik lakástakarékot meghosszabbítja és utána megosztja, erről bővebben erre.
Az államkincstárban a pénze jó helyen van, jelenleg csak 3,02% kamatot kap a pénzére, de ha nő majd az egyéves állampapír hozama, akkor neki is nőni fog a kamata. Tíz év előtti visszaváltás esetén egyszeri 1%-os visszaváltási díj is van, de ez 3-5 évre leosztva nem túl sok. Bőven többet keres azon, hogy mivel hitelt vett fel, már most is tud kötni lakástakarékot és négy év alatt másfél milliónyi állami támogatást fel tud használni. (Három év után még fizetni kell 10% kamatadót, de még ez is belefér.)
Természetesen a cafeteriát is lakáshitel-törlesztésre kérik (a kevés adómentes juttatások egyike) és az eddigi egészségpénztár helyett önsegélyező pénztárba gyűjtik a pénzt és ezt is lakáshitel-törlesztésre használják majd fel.
Ami a konstrukció hátránya, az jelenleg az előnye is: kénytelenek fizetni a lakástakarékokat és a hiteltörlesztőt is (ekkora hitelnél ez már komoly összeg). Azonban ezzel rákényszerítik magukat arra, hogy kevesebbet költsenek, mint eddig. (Van honnan lefaragni, fog menni a dolog. De ha mégsem, feltörik a kisebbik TBSZ-t, eladják a rajta lévő állampapír egy részét és kész.)
Te is el tudod ezt játszani, ha hasonló cipőben jársz, vagy ha esetleg szükséged lenne tőkére más miatt a későbbiekben. A hitel kamata és a megtakarítás kamata között jelenleg van 0,4% különbség, de ez hamarosan eltűnhet, ha nő az egyéves állampapír kamata. Ha mégsem, a lakástakarékok állami támogatása, a cafeteria és az önsegélyező pénztár adójóváírása kompenzálja ezt, illetve az egyéb költségeket, mint például az állampapír idő előtti visszaváltásának költségét vagy a hitel előtörlesztésének a költségét.
Mivel mind a hitel, mind a befektetés 10 évig fix (illetve a befektetés kamata csak nőhet), ezért sok kockázatot nem hordoz a konstrukció, ha bármi gond lenne, bármikor kivehet a pénzed az államkincstárból és be tudod fizetni a hiteledbe.
Nos, remélem ti is okosodtatok ezekből az esetekből. 🙂
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Nekem már ott picit elragadottá vállt a történet, hog 30m hitel 5 évre. Az csak a tőkét nézve havi 500e Ft lenne. Elismerem, vidéki vagyok, de ez kicsit kevesebb csak, mint a duplája az én havi bevételemnek.
Miklós, az ügyfeleid nem túl reprezentatívan a felső x%-ből származnak, vagy a fővárosban tényleg mindenki ennyire jómódnak örvend? 🙂 (picit irónikus, szerintem inkább az első opció a nyerő)
X, nem reprezentatív, de jellemzően, aki eljön hozzám, a felső 5-10%-ba tartozik. Itt a fizetés millió felett volt.
A Bónusz már szimpatikusabb neked, mint a Prémium? Nemrégiben az volt az ellenérved, hogy a DKJ-hozamot könnyebben tudják manipulálni, mint az inflációt.
Daen, nem. Most azért jó, mert semmiképp nem megy 3% alá és pont úgy 10 éves, mint a hitel.
"Azt szoktam mondani az ügyfeleknek, hogy ha valaki ért a pénzügyi termékekhez, akkor azért ne legyen privátbankára, ha pedig nem, akkor pedig azért ne."
Jó-jó, értem én, de pénze, pénzügyei mindenkinek vannak. Annak is, aki nem ért a pénzügyekhez, nincs hozzá érzéke, affinitása. Neki is kell menedzselnie a pénzügyeit. Akkor ő mit csináljon, tartsa otthon zsákban? 🙂 Nem végezhet mindenki pénzügyit 🙂
"mivel hitelt vett fel, már most is tud kötni lakástakarékot" - miért elvárás a hitel a lakástakarék nyitásához?
Egyébként bár befektetésnek nem jó a 4 évtől hosszabb LTP, arra remek, hogy több mint 10 évre bebetonozható a hitelkamat.
Igaz 40 milliós hitelhez nagyon népes család kellene...
Szocske, mert másra nem tudná elhasználni. Így viszont van mire költeni.
Köszönjük, hasznos volt.
Egyetlen észrevétel, hogy az állampapír idő előtti visszaváltása költség oldalról elég kockázatos. Most 1% a kincstárnál (máshol nem ennyi, tudok többről és kevesebbről is), azonban semmi garancia nincs arra, hogy ez holnap is 1% lesz. Lehet, hogy 0,5%, lehet, hogy 5%...
Amúgy a 3,4%-os fix hitelkamat elég jó 10 évre. Ez melyik bank? Én ennél rosszabb ajánlatot kaptam.
"Ami a konstrukció hátránya, az jelenleg az előnye is: kénytelenek fizetni a lakástakarékokat és a hiteltörlesztőt is (ekkora hitelnél ez már komoly összeg)"
Ugyanez fogalmazódott meg bennem is. Tudom, hogy ez már többször téma volt, de én akkor is idegenkedem ettől a "vásároljunk hitelből akkor is ha megvan rá a fedezet" dologtól.
Én most hasonló cipőben járok, de beleteszem a lakásba a pénzt, és amit hitelre költenék, abból fogom szépen menet közben újra feltölteni a portfóliót. Érzésre -bár rettentő lusta vagyok kiszámolni, és amúgy is csak becsült számokkal dolgoznék- jobban jövök ki így a példában szereplő 10 év múlva, mintha a hitelem kamata kvázi kiütné azt, amit az államkötvény hoz. (a lakástakarékot így is elkezdhetném rakni, így azt kiemelem az összehasonlításból)
Sziasztok,
Nekem még mindig nem teljesen tiszta a TBSZ működése.
Ha ma nyit vki. TBSZ számlát, akkor most lesz a 0. (gyűjtő) év, befizetni csak ekkor lehet. Ha vki befizet és vesz még ma pl. 5 éves állampapírt, akkor
1) 5 év múlva, márciusban fog ez lejárni, de dec. 31-ig nem veheti fel a pénzt. (illetve, lehet csak kell kamatot fizetni.). Akkor az ötödik évben márciusban érdemes pl. vennie féléves állalkötvényt, hogy addig is kamatozzon valamit?
2) Erre a 0. évre is jár kamar gondolom, hiszen különben csak decemberben lenne érdemes befizetni. De erre 3/4-d évre még kell kamatadót fizetni? Ezt az államkincstár levonja, nem kell külön bevallani?
3) Az 1%-os visszaváltási díjról: Ha valaki a 3. évben feltöri, akkor a 0. részévre és az 1. és 2. évre még kap kamatot (és a feltörés miatt kell kamatadót fizetni)? Az 1% azt jeletni, hogy a tőke 1%-át vonják le tőle?
Jól sejtem?
Sziasztok,
lehet, hogy hülye a kérdés, de én úgy számoltam, hogy önsegélyező pénztárba fektetett pénz többet hoz, mint ha állampapírba tenném.
Akkor miért erőltetik még továbbra is ezt ?
(Miklós is ezt javasolta, gondolom itt a nagy összeg miatt).
Inevitable,
de itt az a kérdés, hogy mikor pár év múlva ismét venni akar, akkor várhatóan magasabb kamattal hitel VAGY most alacsony kamatú hitel és befektetni a meglévő pénzt és ltp-k.
Ha vész van, akkor a hitelt a meglévőből tudják (vég)törleszteni, ilyen fizunál meg pár ltp nem vág földhöz, de abból is ki lehet szállni úgy, hogy a csak az állami kamat vész el.
Nekem is vannak remek otleteim sikerdijert: tedd az osszes penzed a kaszinoban a pirosra.
Ha eluszik akkor bocs igy jartal, ha bejon kerem a 20%omat...
Ezt a sikerdijt csak fajdalomdijjal egyutt szabadna engedni, egyutt sirnak egyutt nevetnek alapon. Ha a nyereseg 20%at keri akkor a veszteseg 20%at is allja.
David: lehet hogy kulfoldi a fizu akkor az ltp tamogatason kivul semmi se jatszik mivel mind adovisszaterites elvu
@ttamas
Az 5. év dec 31-i TBSZ záróállomány piaci értéken van értékelve, eddig nincs kamatadó.
Ha benntartja, amilye ekkor ott van, akkor nyithat új TBSZ-t (aminek az 5. év a gyűjtőéve) és átrranszferálják neki az állományt dec 31-gyel.
Ha benntartja de nem nyit új TBSZ-t, akkor sima számlára kerül, és az 5. évi dec 31 piaci értékhez képesti növekményre eladáskor adót kell fizetnie.
Ha az 5. év márciusában lejár, akkora szabaddá vált TBSZ-es pénzen vehet félévest, vagy akár új akkori 5 évest is, a fentiek történnek vele.
@Kiszamolo "3-5 év múlva akar venni egy házat" akár erre is költhetné az LTP-t.
Szocske, s ha mégsem vesz? Ez biztos.
"lehet, hogy hülye a kérdés, de én úgy számoltam, hogy önsegélyező pénztárba fektetett pénz többet hoz, mint ha állampapírba tenném.
"
Így van, de az önsegélyező limitált az adóvisszatérítés miatt.
"mivel hitelt vett fel, már most is tud kötni lakástakarékot és négy év alatt másfél milliónyi állami támogatást fel tud használni. "
Lakastakarekot csak akkor lehet nyitni, ha lesz majd hitelfelvétel?
"venni akar egy lakást, 40 millió forintért, amire meg is van a pénze. Azonban 3-5 év múlva akar venni egy házat, amihez kellene majd további 30 millió forint hitel, amit 5-6 év alatt ki akar majd fizetni."
Remélem elküldted, ne arcoskodjon meg vetítsen ott neked. :)))))))
"aki eljön hozzám, a felső 5-10%-ba tartozik"
Az mennyire életszerű, hogy akinek az ügyfelei a felső 5-10%-ba tartoznak, az nyit egy blogot az alsó 90-95%-nak? :))
--------------------
Gondolom itt az volt a lényeg, ha már úgyis kell felvennie hitelt, akkor azt most tegye meg, amíg alacsonyak a hitelkamatok, és kezdjen el már ma törleszteni. Így az ő esetében a hitel egyfajta megtakarítássá válik. Ha most nem képes törleszteni és a nadrágszíjat egy kicsit összébb húzni, akkor 3-5 év múlva sem.
Már tulajdonban lévő lakásra is ugyanúgy lehet felvenni lakáshitelt, vagy mindenképp kell venni hozzá egy új lakást?
Használt, arra csak szabadfelhasználásút, az drágább is és lakástakarékot sem tudsz belefizetni.
Ez a hitelfedezeti ingatlancsere nekem nagyon új! Megint tanultam tőled! Köszönöm szépen. Már pörög is az agyam...
Szóval adott egy középkorú pár, akik erősen elinflálták a kiadásaikat az évek során. Most némi bűvészkedésre kerül sor, hogy egy jó drága ingatlanba betegyék a megtakarításaik jelentős részét. Ha ráadásul a hat számjegyű fizu úgy jön össze, hogy 1 fő hozza a pénz jelentős részét, már önmagában ez is egy nem elhanyagolható kockázat.
Ez nem a legegyenesebb út az anyagi függetlenséghez. Nem írtad milyen idősek, de ha mondjuk 40 év körüliek ilyen fizetéssel, akkor már nem ártana, ha már pár 10 MHUF egy sokkal jobban védhető befektetésben lenne. Például indexkövető részvény és kötvény alapok adómentes formában.
Ráadásul a nagyobb ingatlan is valószínűleg csak tovább fogja a költekezéseiket növelni.
Nem tudom mennyire legális, hogy a másik tanácsadó 2 db kötvénybe, illetve 5 db részvénybe tetette a pénzüket. Például USA-ba létezik un. "fiduciary duty", szerintem ezen elbukna a dolog.
Szerintem jó tanácsot adtál a 2. delikvensnek.
A kérdés persze, hogy a lakás vételárán felül marad-e még lóvé pl. az illetéket befizetni, meg mondjuk a lakást felújítani, berendezni, szerintem ezekre simán rá lehet durrantani még egy csomó pénzt.
Mert ha a mostani havi költekezésnél alacsonyabbat tervez az illető úgy, hogy a lakást még fel kell újítani, berendezni, belakni, és annak a fedezete is a jövőbeli bevétel, az agresszív.
Naa, pár guriga megmaradt, ahogy a vésztartalék is.
"Azt szoktam mondani az ügyfeleknek, hogy ha valaki ért a pénzügyi termékekhez, akkor azért ne legyen privátbankára, ha pedig nem, akkor pedig azért ne."
HAHA Kiszámoló leírta, hogy felesleges a privátbankár 🙂 Amúgy tényleg. Sok éve én is azt gondoltam, milyen jó annak, aki megengedheti a privátbankárt (ugye az sok pénztől jár csak), de aztán rájöttem, hogy hülyeség. Tanuld meg magad, vagy menj Kiszámolóhoz pár tízezerért tanácsadásra. A privátbankári sikerdíj is jól hangzik elsőre, olyan mintha érdekeltté tenni a privátbankárt a sikerben, viszont ha meg negatív a hozam, akkor is van általában fix díj, tehát a privátbankár NEM járhat rosszul. Vagy jól jár, vagy mégjobban.
ezért csak a fix díjas tanácsadás a jó.
Kiszámoló, egyébként így is meg lehet közelíteni a problémát.
A számok hiányosak, de a cikk alapján nekem ez jött le:
Ház megvételekor, 3 év múlva:
Bevétel: 1 xxx xxx bruttó/hó
Tulajdon: 70 milliós lakás, ebből 30 MHUF hitel (erre kamat kötelezettség, és közel 2x tőkeáttétel az ingatlan piacra ha eladnák.)
Befektetések: itt nem marad semmi, ha meglesz a ház? Vésztartalék?
Mi a terv, ha kirúgják? Ennek kicsi a valószínűsége? Gyorsan találna munkát, vagy olyan speciális amit végez, hogy ilyen fizuval nehezen találna állást máshol? (Például jelenleg expat jellegű fizut kap a cégnél, mert hazaköltözött?)
Ha elveszti a munkáját és emiatt az ingatlant kisebbre kell váltaniuk, akkor belefuthatnak még meglepetésbe. Mondjuk ha az ingatlanpiac összeomlik, a 2x tőkeáttétel miatt szép bukta lehet belőle.
Ami az egész történetben fontos és nem volt leírva, hogy kb hány évesek.
A 2. tanácsadás esete nagyon hasznos..
Itthon élőknek 25-45 éves korban folyamatosan lehet lakáshitele. Mellette 3-6 darab LTP.
Emiatt megéri a mostani kamatkörnyzetben (ésszel) hitelt felvenni.
Ha saját lakás kell akkor azért, ha 2., 3. stb. kiadásra vett lakás, akkor azért.
Ha meg várhatóan nagyobb kell, akkor azért.
Mi is ezt csináljuk és működik. 2 lakáson is van összesen kb. 10M hitel (az egyik kedvező céges, a másik piaci) de már bementem a bankba megkérdezni hogy egy házra adnának-e. Simán.
Hiszen mondjuk egy áthidaló konstrukcióban kb 90M értékű ingatlanra tudnak jelzálogot rakni, mi baj történhet a bankkal - semmi. Én sem félek többet felvenni, a kiadott lakásokból 2x annyi pénz bejön, mint amennyi összesen megy törlesztőbe meg LTP-be.
Folyt köv.
Folytatás.
Ehhez kapcsolódóan egy kérdés Miklóshoz:
Írnál az áthidaló hitelekről?
Ha szeretném eladni az egyik lakást (amiben lakunk, átvihető céges hitel van rajta) és venni egy 10-15M-val drágább házat és várhatóan további 10M hitel kellene, akkor azt hogyan legcélszerűbb csinálni?
Tanácsadásra is szívesen elmegyek, ha ez túl eseti és bonyolult szituáció.
Alfa, már írtam. 🙂
Altalaban drágább, mint a normál hitel.
@JóskaPista, az elmélet szempontjából igazából nem teljesen mindegy, hogy 30M lakás most + családi ház később, vagy 10M lepukkant panel lakás most, és egy normálisabb 25M-ért később?
Engem az érdekelne, hogy Miklós szerint mikor fog emelkedni a jegybanki alapkamat. Elég sok lakossági hitel van, ami csak hónapokra van fixálva, így ezek időzített bombaként fognak robbanni hamarosan.
@Kiszamolo
Azt kérlek fejtsd meg nekem, hogy sikerült 10 éves fix hitelt 3,2%-os kamatra, amikor beírom bankmonitorba, hogy nettó jövedelem hitel nélkül 1,4M, budapest ingatlant 30%-os befinanszírozással, és a legjobb ajánlat is 4% felett van
Nagyon érdekel a varázslat nagy vonalakban!
Nem bírom érteni, hogy akinek millió feletti a havi jövedelme (12millió/év) és ez is alátámasztja, hogy sok esze van, miért nem tudja a pénzét minimálisan is menedzselni. Ok, elvét egyet, de annyi pénze van, hogy belefér.
De, ha havi egymilliót nem tud megfogni, huss, ne erőlködjön! Egyszer élünk 🙂
Elnézést az offért, de van egy dilemmám, és hátha valakinek van jó ötlete a megoldásra. Feleségem cégénél van lehetőség belső rendelésre, évi 20-30k értékben élünk is vele (-20% kedvezmény). Márciustól kiszervezték ennek intézését egy külső (külföldi) webáruházhoz, ahol egyedül bankkártyával lehet fizetni. Nekünk csak hitelkártyánk van (visszatérítés miatt) brutál nagy hitelkerettel, ezért nem szeretném az adatait kiadni senkinek. 5 banknál van érdekeltségünk, de egyiknél sincs webkártya, csak ezért nem szeretnék egy újabb számlát nyitni, ráadásul ez kb évi 2-3 e forintba fájna, amit csak ezért az egy célért kifizetni nem jó deal. Van olyan számlám, ahol első évre ingyenesen adnának kártyát, de ez csak egy évre megoldás, valami hosszabbtávú kellene. Esetleg valami ötlet? Előre is köszönöm!
@blu
"pénze, pénzügyei mindenkinek vannak. Annak is, aki nem ért a pénzügyekhez, nincs hozzá érzéke, affinitása. Neki is kell menedzselnie a pénzügyeit. Akkor ő mit csináljon"
Ismerek embereket, akik nem hajlandók megtanulni főzni. Másokat is, akik nem hajlandók megtanulni autót vezetni. (Jellemzően két külön nemből valók. 🙂 )
(Nem az autó vagy a felszerelt konyha tényleges birtoklásáról írok, hanem a tudás elsajátításáról.)
Igen, megoldható, hogy mindig más főzzön neked, vagy hogy mindig más vezessen autót neked.
Más kérdés, hogy szerintem marhára nem éri meg - már csak anyagilag sem.
Az "indoklás" mindig hasonló az általad írthoz: nekem ez sosem ment, én már csak ilyen vagyok stb.
Most érdemes kihasználni a fix alacsony kamatozású hiteleket, olcsóbb már nem nagyon lesz, sőt.
"Azt szoktam mondani az ügyfeleknek, hogy ha valaki ért a pénzügyi termékekhez, akkor azért ne legyen privátbankárra, ha pedig nem, akkor pedig azért ne."
Nagy igazság! Amikor az ismerősök nagynéha befektetési tanácsot kérnek, akkor én is lebeszélek mindenkit a privátbanki szolgáltatásokról. Azt szoktam tanácsolni amit Miklós: csak olyanba szabad pénzt tenni amit megértesz. A többségnek ez az ingyenes MÁK számlán levő államkötvény.
Elgondolkodtam, hogy ez a példa is mutatja, mennyire manipulált, a piaci viszonyokat mesterségesen eltorzító világban élünk...
A jegybankok által mesterségesen leszorított kamatoknak köszönhetően olcsó a hitel. Elvileg ettől még nem érné meg "biztos" befektetést + hitelt választani, de ott van az állam által korlátlanul adott (beavatkozás) kamatbónusz/prémium, meg a korlátlanul igénybe vehető lakástakarék+30% támogatás betörlesztése (beavatkozás), amivel gyakorlatilag arbitrálni lehet... A Csok, 5% áfa a hab a tortán.
A gond az, hogy ezek fújják is az építőipari lufit rendesen, és azok az állampolgárok, akik nem hitelből meg támogatásból szeretnének boldogulni (mint én), szeretik előbb megkeresni a pénzt, csak aztán elkölteni, egyrészt hülyének érezhetik magukat, másrészt durva áremelkedéssel találják szembe magukat minden téren. De sajnos az az érzésem, ennek is meglesz majd a böjtje...
Imádom a cikket. Hitel és megtakarítás jóbarátok. 🙂 Persze ezek csupán eszközök, cél nélkül nem sokat érnek. Viszont ez működik kicsiben is, csak figyelni kell. Kicsi pénz,rövidebb futamidők. Pl. Egy hitelkártyát használ az egész család így kevesebb a fajlagos fenntartási ktg és magasabb a reál értéke a visszatérítésnek. De persze ez csak példa. A lényeg hogy amíg van akarat addig van megoldás. Saját kis peldámon tapasztaltam meg, hogy a sok kicsi nagyon sokra megy, illetve ha nem azt csinálod amit szoktál nem azt kapod amit szoktál. De erről Kiszámoló már nagyon sokat beszélt/irt de mégiscsak fontosak az alapok. 🙂
Én most vettem fel (K&H) 10MFt-ot 15évre 5 éves fix 2,4%...10 évre kijöhet a 3,5%.
Bankrációba beütöd és kiadja.
Panasonic:
esetleg prepaid kártyák? banki átutalással feltöltöd és nem kell megadni a normális kártyád adataid senkinek (bár a pénzváltásokon bukni fogsz). nem feltétlen kell valódi plasztik, elég lehet virtuális kártya is (azok meg gyakran ingyenesek). konkrét szolgáltatót nem tudok ajánlani, mert annyi van mint égen a csillag: revolut, entropay, mycard2go, ecopayz, webmoney stb
Miklós aranyköpése, 100%-ban egyetértek vele, a pénzkezelés legfontosabb szabálya:
"amelyik pénzügyi terméket nem érted száz százalékosan, azt soha ne piszkáld. Akkor se, ha egy vagyonkezelő vagy privátbankár akarja eladni neked."
Ha csak ezt az egy mondatot megfogadjátok, máris bölcsebbek vagytok az átlagnál, ráadásul sokkal.
A hitel kamatperiódusát én a BMÁP 12 hónapjához igazítanám, ha elbír a havi likviditás egy nagyobb kamatemelkedés miatt megugró törlesztőt is - BMÁP-on egy az egyben visszajön a kamattöbblet, a banknak fizetendő felár viszont kevesebb.
Maveryck, ezzel csak az a baj, hogy nincs olyan pénzügyi termék, aminek a működését száz százalékosan ismernéd. Ezen kívül tényleg igaz...
Jóska Pista "Az mennyire életszerű, hogy akinek az ügyfelei a felső 5-10%-ba tartoznak, az nyit egy blogot az alsó 90-95%-nak? :))"
Két életszerű válasz: 1) a munkája a hobbija is és ha jól csinálja akkor jó reklám is. Mellesleg ha nem hagyja hogy a 90-95% szétrohassza a gazdaságot a saját ügyfelei körül, azzal a saját érdekét is védi
2) van elég ideje, kapacitása és szándéka hogy jót tegyen emberekkel. Mellesleg körülötte is jobb lesz ettől a környezet, csak nem konkrétan mérhetően, nem lehet vele "villogni". De nem is akar.
Te tudnál olyan ajándékot adni a 90-95%-nak amitől aki akar az jobbá teheti az életét (olcsón:) ) de senkit nem kényszerítesz semmire?
"amelyik pénzügyi terméket nem érted száz százalékosan, azt soha ne piszkáld."
Vagy nézz utána és ismerd meg. Én megtettem 🙂
https://kiszamolo.hu/tul-szep-hogy-igaz-legyen/comment-page-2/#comments
Ha valakinek mindenre az a hozzáállása, hogy túl szép, hogy igaz legyen, az kimarad a kiemelkedő üzletekből.
@untermensch4 03-02 at 20:44
"-szerinted akarjak levlistára ironikus emailt írni?
-persze, írásban tökéletesen működik az irónia"
Èletszerű, mert azoknak van pénzük, aztán furcsa módon sok kifejezetten módos ember nem ért a pénzügyekhez. Sok a "szakbarbár", aki a saját területén kívül máshoz nem ért. Bróker Marcsi, Buda Cash és társaik sokat megkoppasztottak közülük. Én is ismerek jó pár vállalkozót, aki csúnyán lehúztak. A középosztály felső harmadától lefelé nincs olyan vagyontömeg, amihez pénzügyi szakértő szükséges, meg jobbára nem is képesek megfizetni. Kiszamolo tanfolyamok szólnak ennek a csoportnak, az megfizethető számukra és segít alapvető pügyi ismeteteket és hozzáállást elsajátítani.Kiszámoló ügyesen építette fel a saját brandjét, a társadalom széles rétegéhez képes szólni és szolgáltatást nyújtani. Még így betegen, kidőlve is jól elszórakozok, a hozzászólások is pörögnek.
Teljesen normális, hogy a felső 5-10% kér tanácsot, mert az alsó 90-95% úgyis mindent jobban tud.. 🙂
A fenti egy szokatlan, és látszólag Miklós tanított elveitől eltérő, de látszik, hogy az ügyfél is speciális, jó látni, hogy ilyenre is van példa.
Fentebb olvastam, hogy az LTP csak 4 évre jó, ill. talán még cikk is volt róla anno..
Hát, én 5.5 éve (eredetileg 4 évre kötött) rakom a hozam verziót (3.5% kamat) és bár aktuális lenne egy kisebb lakásvétel, de lehet az LTP lenne az utolsó amit beletennék, mert sajnos nincsenek már ilyen jó feltételek.. Annak meg nem látnám értelmét, hogy feltöröm, majd nyitok megint 2 újat.. Szerintetek meddig érdemes megtartani egy ilyen LTP-t?
@Kiszamolo
Nem mondom, hogy sok privátbanki szolgáltatáshoz volt szerencsém, de életemben nem hallottam olyat, hogy 20% sikerdíjat kér a privátbankár a tanácsért. Tudom, hogy van olyan, hogy kezelik a pénzedet extra díjért, de ott szerintem egy nagyon diverzifikált portfólióba fektetnek az általam látott hozamok alapján.
Gondolom nem véletlenül nem lett leírva melyik részvényeket találták megfelelőnek, pedig kíváncsi lennék rájuk.
mage, vagyonkezelésről van szó. A legtöbb vagyonkezelő kér sikerdíjat.
@Kenrich
oszd meg, és van több 3,5%-os befektetésed.
Egy ötlet: akinek netán a házastársával felesben van nagyobb értékű ingatlanja, elgondolkozhat azon, hogy a cikkben leírt esetet úgy adaptálja, hogy megveszi egyikük a másik részét hitelből. Ezután, ha találnak a piacon egy tetszetős másik ingatlant, megy a móka, ahogy le van írva, ha nem, akkor meg nagyjából pénz az ablakba.
Itt azért van egy plusz adásvétel/illeték/akár szja a "semmiért", és megfelelő családi háttér se árt 🙂 de ki tudja, hátha valakinek így is jól kijön.
Érdekes ez a vagyonkezelés dolog. Ugye elvben a vagyonkezelőnek nincs kockázata, hiszen felfele elteszi a (mondjuk) 20%-ot, de esés esetén tied az egész bukó. Valójában azért van valami kockázata: mivel sokkal kevesebb ügyféllel dolgozik mint akár a privátbankár, egy-két ügyfél komoly veszteségének is hamar híre mehet, és az ügyfél ismerősei, azok ismerősei, stb. otthagyhatják.
Tehát valamennyi kockázata van azért, ezért nem fogja az egész vagyont feltenni a pirosra, sőt, valószínűleg konzervatív politikával fektet be, hiszen az ügyfeleinek a tisztes haszon is elég, nem kell évente duplázniuk...
Gipsz Jakab "sikerdíjas pénzügyi tanácsadó" ezzel szemben annyi balekot fog, amennyit akar: jó kockázatos eszközzel, ha jól tippelt, kaszál, ha nem, akkor majd jön a másik balek.
Vagy hogy biztosra menjen, az egyik balek pénzét shortba, a másikét longba, így valahonnan tuti dől a sikerdíj...
Ha fundamentas, akkor oszd meg 4 fele es fizes be mindegyikbe 20e ftot, ha tudsz. en is ezen gondolkozom.
@kenrich, 3,5% kamat sosem volt sztem, de az elmúlt 5 évben biztos nem. Egyébként megosztással ma is köthetsz új szerződést, akkor felveheted a pénzt 4 év után lakáscélra, és tovabb kapod a 3% kamatot, ha Fundamenta hozamleso módozatok van.