Lakástakarék megosztása
Már régóta ígértem a lakástakarékok egyik lehetőségéről cikket, hipp-hopp egy-két év és eszembe is jutott megírni. 🙂
A cikk témája a lakástakarékpénztári szerződések megosztása.
A futó lakástakarékpénztári szerződéseknél van lehetőség a kedvezményezett módosítására, meglévő szerződések összevonására és ami igazán érdekes, a szerződés megosztására is.
Ennek lényege, hogy a még élő szerződést meg lehet osztani több közeli hozzátartozó között (alapesetben házastárs, gyerek, unoka, szülők, nagyszülők, testvérek) abban az esetben, ha nekik még nincs a nevükön ilyen szerződés. (Mert egy személynek csak egy lakástakarék lehet a nevén egyszerre.)
Hogy ennek mi az értelme, nem igazán lehet tudni. A 2011-es változtatás előtt még lehetett valami magyarázata annak, hogy valaki így akarja megosztani a lakástakarékban összegyűlt összeget mással, de mióta közvetlen hozzátartozók között szabadon átruházható a lakástakarékpénztári szerződésben összegyújtott összeg, nehéz értelmes magyarázatot találni rá.
Mindegy, viszont így sikerült egy remek kiskaput csinálnia a jogszabály alkotójának.
Miről is van szó? Egy létező szerződést, amiben mondjuk összegyűlt eddig 1 millió forint, megoszthatsz két vagy több felé a közvetlen rokonaid között (még egyszer: ha az ő nevükön nincs szerződés). Ekkor az egymillió forint kettő vagy több felé szétosztásra kerül és születik több új szerződés, amibe elvileg az eddigi összeg felét vagy harmadát-negyedét lehetne befizetni szerződésenként. (Ugyanis a kezdeti szerződéses összeg is osztódott.)
De semmi nem gátol meg abban, hogy anélkül fizesd utána az összes (új és a régi) szerződésre a maximális havi 20 ezer forintot, hogy felemelnéd drága pénzért a szerződéses összeget. (Ez a szerződéses összeg 1%-a, átlag 25-80 ezer forint futamidőtől függően.)
Ugyanis az államot nem érdekli, hogy milyen összegre szerződtél, ő a befizetett összegre adja a 30% állami támogatást.
Így a drága nyitási díjat megspórolva kétezer forintos szerződésmódosítási díjért tudtál új szerződéseket létrehozni.
De ez csak az aprópénz.
Az igazán nagy kapás ebben az, hogy a megosztott szerződések minden tekintetben az eredeti szerződéssel lesznek egyenértékűek. Kezdődátum, szabad felhasználás lehetősége, kamat, miegymás.
Vagyis ma létre tudok hozni egy (vagy több) új, mondjuk három éve futó szerződést azáltal, hogy egy meglévő hároméveset megosztottam. Ha arra vagy azokra fizetem be a havi maximális 20 ezer forintot, már egy év múlva is felhasználhatom az új szerződéseket is lakáscélra. (Ha hosszabb futamidőre szól az eredeti szerződés, azt megörökli az új szerződés is, de egy újabb 2.000 forintos díjért le lehet rövidíteni a szerződést négyévesre.)
Miért fontos ez?
A lakástakarék akkor éri meg, ha minél rövidebb időre szól. Ugyanis a kamat alacsony, az állami támogatás pedig fix. Csak nem mindegy, hogy a négy év után bennlévő 1 millió forintra kapok 72 ezer forint állami támogatást (abban az évben plusz 7,2% kamatnak felel meg az állami támogatás) vagy már kilenc év után 2,5 millióm van bent, mert akkor csak 2,8%-ot dob az egyébként igen sovány kis kamatomon az állami jóváírás.
Ezért használjuk fel a lakástakarékot négyévente és kötünk egy újat inkább, mintsem 10 évig fizessünk egyet, mert évről-évre zuhan az elérhető haszon. (A lakástakarék futamideje minimum 4 év, maximum 10 év.)
Na de. Ezzel a trükkel a harmadik évben megosztom a szerződést. A negyedik évben az új szerződésre is befizetek 240 ezret és arra is felmarkolom a 72 ezret, így egy év alatt (ha csak az új szerződést nézem) megkaptam a 30%-ot és akár már azonnal fel is használhatom, igaz, továbbra is csak lakáscélra.
Aztán a következő évben megint megosztom a régi szerződést és az újat megint felhasználom. (Vagy ha van sok közvetlen rokonom lakástakarék nélkül, akár egyszerre több szerződést is meg tudok osztani évről-évre újra és újra. A jogszabály már engedi azt, hogy a közvetlen rokonaim lejárat után nekem visszaajándékozzák a szerződésben összegyűlt összeget.)
Ezzel a kiskapuval az egyébként állami támogatással együtt elérhető 4,99-12%-os átlagos éves hozamot jelentősen fel tudom pumpálni, hiszen az új szerződésekben csak egy-két évig állt a pénzem és arra vetítve már jelentős a 72 ezer forintos éves állami támogatás.
Ezért érdemes ezzel játszani, amíg be nem zárják ezt a kiskaput.
A Fundamentánál ez egyszerűen megy, akár telefonon is elintézheted (+3614118181), de a nyomtatványt is megtalálod itt.
Az Ersténél egyszerre csak egy megosztást engednek, legalábbis a honlapjuk szerint. Az OTP-nél állítólag macerásabb a dolog, de ezt csak hallomásból tudom.
Ha van tapasztalatod (negatív vagy pozitív) az üggyel kapcsolatban, oszd meg a hozzászólások között.
(A megosztásnak vannak hátulütői is, ilyen például, hogy nem fogsz tudni (elég) hitelt felvenni a lakástakaréktól a lejárat után, ha ez volt a célod, csak ha egy vagyonért a megfelezett szerződéses összeget felemelteted (akkor viszont már nem biztos, hogy annyira megéri a trükk). De mivel kevesen akarnak hitelt felvenni a lakástakaréktól, főleg, hogy jelenleg a bankok olcsóbban adnak hitelt, mint a lakástakarékok, ezzel együtt lehet élni. Sok mindent nem magyaráztam el a cikkben, hogy érthető maradjon, ha nem vagy teljesen járatos a lakástakarékban, olvasd el a nagy lakástakarékpénztári összefoglalót.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Pontosabban: egy személy egyre kaphat állami támogatást.
Szerződő ugye eleve lehet több helyen, ha a kedvezményezett változik.
De akár kedvezményezett is lehetek több szerződésben, de állami támogatást csak az egyikre vehetek fel.
(És 6-10 évig előre garantált 3% kamatadó nélküli kamattal még anélkül is lehet értelme…)
Fundamentánál úgy tudom működik, ők csak azt nézik, hogy a megosztás pillanatában ne kapjon másik szerződésen állami támogatást.
Az biztos, hogy olyan gyerekre megosztható a funda szerződés, aki még meg sem született az eredeti szerződés megnyitásakor…
A szerződéses év fordulónapjára érdemes figyelni a megosztáskor.
Ha az első hat hónapban osztunk meg, akkor az adott megtakarítási év visszamenőleg él, a második fél évben viszont gond lehet az új szerződésesen az állami támogatásra jogosultsággal, mivel azon a szerződésen nem volt befizetés az első félévben, így a másodikra sem jár áll. tám.
Csak, hogy egyértelműbb legyen:
Van “A” szerződésem 8 éves szabad felhasználású.
Ezt megosztom a 3. évben 2 szerződésre, melynél az egyiket lezárom (A1) 4 évnél és kiveszem a pénzt, felhasználom lakáscélra. A másik fele (A2) tovább megy 8 évre.
Ezt az “A2”-t is tovább oszthatom mondjuk az elejétől számított, 5. és/vagy 6. …stb. években?
Nekem ez nem sikerült eddig, de lehet csak félretájékoztattak?
Amúgy a megosztásnál a benn levő összeg megosztását akármilyen arányban lehet csinálni, tehát lehet az, hogy az A1-re megy 100% az A2-re meg 0%. Ilyen már volt.
Adott egy fundamenta, 2013.02.01-tól induló 4 éves, futamidő, havi 20e ft-al. Ezt megosztom, lesz 2 szerződésem, 3220000 Ft helyett 2x 1610000 Ft szerződéses összeggel. Fizetem utánuk immáron 2×20.000.- Ft-ot havonta.
Az eredeti után megkapom a teljes 72000.- állami támogatást, a második után kapok 6×6000.- Ftot idén, következő évben pedig oda is 72ezret.
Jól gondolom eddig?
Egy szerződést egy évben csak egyszer lehet megosztani? Vagy meg lehet többször is? A megosztottat is meg lehet osztani?
Tehát ha pl. csak az én nevemen van szerződés, de tudok még 3-4 családtagot akire meg lehetne osztani azt ki lehet használni?
Van egy kérdés amit már nagyon régóta szeretnék feltenni nektek, hátha ti nektek ezzel már volt tapasztalatotok. Arról van szó, hogy tudjuk már a blognak köszönhetően, hogy hány évre és mikor hasznos az LTP. Ez ha vételről van szó akkor rendben is van. De mi van akkor, ha az ember felújításra szeretné a pénzt költeni, vajon akkor is megéri-e elindítani. Mielőtt rávágnánk csipőből, hogy miért is ne, gondoljuk át, hogy milyen tapasztalatok voltak felújítások során. Arra, gondolok, hogy ha számlát kérek egy kőművestől, burkolótól stb, akkor mindjárt 30%-al magasabb árat kér ő is. Márpedig számla nélkül az LTP haszontalan. Szóval ha minden körülmény szummázunk és a pénzt nem vásárlásra hanem felújításra költjük akkor vajon mennyire éri meg?
Kis penzu emberek jol jarnak?
Hogy is nevezik ezeket a jatekokat?
Ez a felmarkolt 72e Ft aprópénz egy lakás vásárlásakor; ha a kezedben (vagy a számládon) van a kp, akkor sokkal többet tudsz alkudni, mint amennyit ezzel az LTP trükközéssel nyersz.
(Én 1.5 milliót alkudtam a 14 milliós lakás árából csak azzal, hogy egy héten belül tudtam utalni az összeget. Ha az eladó a lakás árából menne tovább (és venne másik lakást), akkor nagyon nem mindegy neki hogy egy hét, vagy három hónap, mire megkapja a pénzt..)
A többieket nem ismerem, de az OTP-nél a szerződéses összegnél magasabb összegre nem lehet csoportos díjbeszedést kérni, ami HK visszatérítésnél gond lehet megosztás után.
Ha 02.01 a megtakarítási éved fordulónapja, akkor ha a megosztást elintézed még 07.31-ig, akkor az új szerződéseden ez az év is teljes évnek számít.
Még júliusban gyorsan fizess be rá 6x20ezret, majd aug-tól fizetheted 20ezrével.
Így már az új szerződésre is megkaphatod erre a megtak. évre is a teljes 72ezres állami támogatást.
Ha viszont nem sikerül 07.31-ig megosztani, akkor az új szerződést csak 2017.02.01-tól kezd el fizetni, mert ha az első fél évben nem fizetted az új szerződést a 2016.02.01-2017.01.31 közötti megtak. évben, akkor a második félévre sem kapod meg az állami támogatást.
Van ugyanis egy olyan szabály, hogy a 3. és 4. negyedévben nem kaphatsz több támogatást, mint az első fél évben kapott fele. (a 0 fele nálad 0)
(Ezzel azt akarták kiküszöbölni, hogy mindenki az utolsó napon fizessen be a teljes évet
Az ltp alapból 3 hónapos a kiutalási idő plusz levelezés és adminisztráció.
A cikk arról szól, ha eleve van ltp-d. Nem az a kérdés, hogy mi van akkor, ha nincs.
Egyébként ha kellő számú ltp-d van, abból is nyersz másfél milliót és még alkudnod sem kellett. Sőt, az mellett is tudsz alkudni.
neked kell eldönteni mivel jársz jobban, más nem dönthet helyetted.
Ha te adócsalóként mindent számla nélkül vásárolsz, akkor az LTP-t nem neked, hanem a tőled becsületesebb állampolgároknak találták ki.
Tekinthetjük úgy is, hogy fehéredik tőle a feketegazdaság
Most egy fürdőszoba felújítás, jövőre egy új konyhabútor, új konyhai gépek, klíma stb.
De! A kérdés hogy lakástakarék nélkül tényleg félre tudnád-e rakni azt a havi húszezret. Mert így egy szerződéssel legalább rá vagy kényszerítve. A másik pedig hogy mivel te egy becsületes ember vagy és a jómunkás ember is az, akivel felvállaltatod, egyébként is kérnél és kapnál áfás számlát, nem?
Senki ne essen abba a hibába, hogy csak emiatt a lehetőség miatt beleugrik valamibe, amibe egyébként nem tervezte 🙂 Attól, hogy fél- vagy negyedáron adnak valamit, amire nincs szükséged, még nem kell megvenni 🙂
És pont neki jó lehetőség, ha egy szerződést elvisz 4. évig, és mielőtt felvenné a pénzt, megosztja a feleségével vagy a gyerekei nevére is a szerződést, akkor innentől gyakorlatilag évente felvehetnek akár fejenként kb. 315ezer Ft-ot és ebből fokozatosan energiatakarékos otthont teremthetnek, a rezsi csökkentésével lehetőségük van kitörni a szegénységből.
És ebből “csak” az első 4 évben kell havi 20ezret cigi helyett LTP-re költeni, a 4. év után ha nem cicomára, hanem energiatakarékossági beruházásra költik, akkor innentől magát finanszírozza a rendszer!
Persze panaszkodni sokkal könnyebb…
Pont van 1 lejart Fundamentas LTP-nek, amit csak jovore tudunk felhasznalni, es akartunk kotni meg 4et… igy inkabb 4 fele osztjuk a meglevot, es kotunk meg egyet.
mondjuk megosztásnál épp probléma lehet a minimum díj, mert akkor megosztás után alákerülnél, szóval megosztás előtt ígyis úgyis fel kell emelni a szerződéses összeget, 2 felé osztva legalább a minimum díj duplájára, szóval ha megosztani tervezed, akár eleve kötheted nagyobbra, egy szerződésmódosítást ezzel megspórolva.
de, ha hozamot akar maximalizalni, akkor igy csinalja.
“Aztán a következő évben megint megosztom a régi szerződést és az újat megint felhasználom.” Hogy osztom meg, ha lejárt? Vagy folyamatosan növelgetem a futamidőt, míg végül felütközöm a 10 éves korlátban?
De!
Csak ezt az ügynök nem fogja mondani (nekem sem mondta), viszont ezért jó KISZÁMOLÓT olvasni! 😀
A következőnél már így teszek! 😉
A fiam 3,5 éves. Elkezdenék neki lakásra gyűjteni, de arra meg nem biztos, hogy az LTP a nyerő (hosszú a futamidő.)
Fundamentánál sok mindent meg lehet oldani, csak kell egy ügyes, tapasztalt, segítőkész személyi bankár. Ami sajnos nagyon nagyon ritka, túlnyomó többségben vannak a hentesből* múlt héten átképzett ügynökök 🙁
*semmi bajom a hentesekkel, csak ideírtam egy olyan szakmát, ami elég távol áll a pénzügyektől
Vésztervnek szerintem nem is olyan rossz.
A költségek: 9000 Ft nyitási díj (jelenleg 6 éves a legrövidebb hozamleső) és havi 150Ft számlavezetés. (4 év után persze felveheted a pénzt, hiába nyitottál 6 évest)
Ha pedig kihúzza 4 évig a kazánod, vagy kerül más lakáscél, akkor felveheted a támogatást is.
Így persze romlik a hozam, de ha valami csoda folytán még 4 év múlva is ilyen alacsonyak lennének a kamatok, akkor hosszabb futamidővel sem jársz annyira rosszul szerintem.
röviden a lényeg:
ha egy családtag végigvisz legalább egy 4 éves fundamentát, akkor a többi családtagnak lehet 1 éves fundamentája is.
Amiben az a jó, hogy – hozamleső esetén – akár 33% hozamot is elérhetsz egy év alatt 240ezer Ft befizetésen, ami szerintem több mint korrekt egy biztonságos befektetésnél.
Hátránya, hogy csak lakáscélra használható, de mivel kicsi az összeg, évente bő 300ezret nem olyan lehetetlen elkölteni…
Az miként működik, hogy 4 év után felveszem a pénzt, akkor is, ha 6 évest nyitottam? A hozamleső esetében a nyitási díj fix 9000, a szerződéses összegtől függetlenül? Vagy itt is egy kis összeggel kell nyitni, aztán a maximumot fizetni? Vésztervnek tényleg nem rossz.
én is csatlakozom a visszakérdezők táborába. 🙂
Van egy, ebben a hónapban lejáró Fundás 8 éves /sajna 1%-os/ LTP-m. Egyenlőre lakáscél nincs, felújítás se aktuális.
Akkor én röpke 4 ezerért megoszthatom még 2 felé. Az eredeti szerződés szabad felhasználású, felvehetem 4 hónap múlva.
Akkor a két új szerződést akár évente felvehetem /miután újra megosztottam 🙂 / állami támogatással együtt, mivel az eredeti szerződés is szabad felhasználású, így még lakáscélt se kell igazolnom, mert öröklik az eredeti szerződés feltételeit, ill. amíg el nem éri az eredeti szerződéses összeget, addig sakkozhatok elvileg így.
Kár, hogy csak pár hónapja tudok a megosztásról, de most már muszáj volt megkérdeznem.
Esetleg egyéb alternatívát is szívesen fogadok.
Felmondás: bármikor felmondhatod, akár 1 hónappal nyitás után is, és megkapod a befizetett pénzt + kamatokat. Az állami támogatás feltétele, hogy legalább 48 hónapig éljen a szerződés, és lakáscélra költsd. Szóval, ha nem lakáscélra kell, akár akkor felveheted a tőkét+kamatot, ha 2 év múlva kazánt cserélsz.
Ha megosztás nélkül akarsz hozamot maximalizálni, akkor bármilyen szerződést kötöttél, 45. hónapban érdemes beadni a felmondást, mert a 3 hó kiutalással épp meg lesz a 48 hónap, és jár a támogatás.
A következő megtakrítási évtől kaphatnál mindegyikre támogatást, azonban:
mikor létezett szabad felhasználású szerződés, nem létezett 10 éves, 8 volt a maximum.
Így nem vagyok biztos benne, hogy tovább folytathatod ezt a szerződést, de szerintem igen, viszont erről mindenképp kérd ki a fundamentások véleményét.
Ha lehet, ne hagyd ki, baromi jó lehetőség ez most, 31% hozam 1 évre, lakáscél nélkül…
Rendelkezésre tartási jutalékot a Lakás-takarékpénztár nem számít fel.”
Határidő a szerződésben nincs, értelmezésem szerint akármeddig megőrzik neked a pénzt (és fenntartják a lehetőséget a hitelre). Nyilván ezután csak veszít a megtakarításod az értékéből, úgyhogy érdemes mielőbb felhasználni.
Emennyiben előbb romlana el a kazánod, a LTP lehetőséget ad áthidaló kölcsön igénybevételére a futamidő lejárta előtt.
3,5 millió lakáshitel nem kell, de szabad felhasználással, mostani hozamok mellett ez jókora mozgástér a megosztásoknak. 🙂
Remélem tudom csökkenteni az 1%-os szerződés eddigi “veszteségét” 🙂
Nekem ez a része még mindig nem világos, 4évest megosztom, mikor lejár felhasználom amikkel megosztottam, de az eredeti ha lejár azt hogy osztom meg megint?
Kell egy új 4 évest kötnöm, hogy azt megint meg tudjam osztani, vagy nem?
Tehát, nyitsz egy A szerződést 2016-ban
2019-ben megosztod, lesz A és B
2020-ban A-t felveszed, B szerződést tovább osztod C-re, D-re stb, amíg van szabad adószám a családban. Mivel már mind elmúltak 4 évesek, innentől bármelyik hónapban bármelyiket felveheted, de figyelni kell a korábban említett szabályra, hogy a 3-4. negyedévben ne fizess be többet, mint az első fél éves befizetés fele (megtakarítási, nem naptári évre értve)
Annyira etikus hogy mindenki aki tudja – es amíg tudja ezt csinálja-
Megosztani meg áttuházás után is lehet, így lett az unokaöcséimnek is hirtelen 30% – os 1 éves befektetése ( az unokatesó nem PTK szerinti hozzátartozó)
Ami érdekes,hogy ez utóbbit ( a rokonsági fokot)és a beküldött számlákat még ember nem ellenőrizte csak nyilatkoztál hogy rokon és kész
Aki meg felújít,az év vége előtt katás mestert keressen 5-7 % ért ad számlát a 6 milliós éves keret erejéig
Van még kérdés?