Többen érdeklődtetek, miért nincsenek új posztok.
A jó hír: nem kerültem alkotói válságba, nem ezért maradnak el a posztok.
A rossz: eltanácsoltak a bankból, ahol dolgoztam, mert nem hoztam a tervszámokat. Mivel nincs kedvem egy másik bankban ott folytatni, ahol itt abbahagytam, gombokért dolgozni és minden rossz terméket rásózni a szerencsétlen ügyfelekre, ezért úgy döntöttem, visszatérek a régi szakmámhoz és cégeknek csinálok weboldalt és grafikai munkákat plusz Google optimalizációt (linképítést)
Ez sajnos nagyon leköti az időmet, a linképítés nagyon időt rabló foglalkozás, ezért maradnak el a posztok mostanában. (Ha szükséged van weboldalra, vagy optimalizációra, ne habozz írni egy mailt. 🙂 )
Úgyhogy elnézést minden hűséges olvasómtól, igyekszem újra írni.
Addig is néhány kérdésre válaszolnék, amit levélben tettetek fel.
(Nagyon fontos! Amit leírok, az mindig csak az én magánvéleményem, nem szakmai tanácsadás és még véletlenül sem pénzügyi tanácsadás. Inkább csak gondolatébresztőnek szánom, soha ne ez alapján hozz döntést!)
„Megjött a magánnyugdíj-hozamom, szerinted vegyek belőle X bank megújuló energia tőkevédett alapját TBSZ számlára?”
Ezt a kérdést bontsuk több összetevőre:
Tőkevédett alap: nem győzöm hangsúlyozni, hogy én soha nem veszek tőkevédett alapot, mert szerintem garantált bukta. Hogy miért, olvasd el itt.
Megújuló energia: minden egy-két évente az alapkezelők és brókercégek kijönnek egy-egy új sztorival, hogy mi lesz a jövő sztárja, mibe rakd a pénzed. Az embereknek befektetési tanács kell, a cégeknek meg az emberek pénze, ezért bedobnak egy-egy ilyen sztorit, hogy magukhoz csalogassák az emberek pénzét. A közelmúlt egyik ilyen „sztárja” a megújuló energia. De volt nemrég a gyógyszeripar, a biogenetika, az idősödő társadalom, az ipari nyersanyagok, kicsit régebben még mindenki emlékszik a dotkom lufira, az emberek megvettek minden részvényt az ezredfordulón, aminek köze volt az internethez. De ilyen volt a hatvanas években a -tronics őrület is, minden cégpapírt el lehetett adni, ha a cég nevében benne volt a -tronics, még akkor is, ha egyébként műtrágya gyártásával foglalkozott. És a sort hosszasan lehetne sorolni.
Amit mondani akarok ezzel: a pénzügyi szolgáltatók évente csinálnak ilyen divatot és elárasztják a piacot a legújabb őszi kollekciójukkal. Viszont az eredmények nem igazolják, hogy a legújabb trendi termékek hoznának szignifikánsan többet, mint bármi más. Sőt, néha pont egy felfújt lufiba sikerül ez által bevásárolnunk. Úgyhogy szerintem felejtsük el a divatos termékeket, maximum annyit vegyünk belőle, mint bármi másból tennénk.
TBSZ számla: a tartós befektetési számla lényege, hogy van egy úgynevezett gyűjtőév, amikor akár többször is pénzt helyezhetünk el a számlán. Majd a számlát december 31.-én lezárják, utána már sem hozzátenni, sem kivenni nem tudunk a pénzből, maximum felmondjuk az egészet. Ez utóbbi esetben annyi kellemetlenség ér minket, hogy a TBSZ számla után a bank nem von kamatadót, ezért azt nekünk külön kell az adóbevallásunkban bevallani, ami elég macera, különösen, ha egyébként a cégünk megcsinálná az adóbevallásunkat.
Ha viszont nem nyúlunk a pénzhez a lezárást követő három teljes év alatt, akkor a negyedik évtől a jelenlegi 16% kamatadó helyett csak 10% kamatadót fizetünk, ha öt teljes évet (plusz a gyűjtés évét ugye) kibírjuk, akkor nulla százalék kamatadót fizetünk.
Ezért cserébe viszont gyakran van komoly éves díja a TBSZ számlának.
Vajon megéri-e vele bohóckodni? Számoljunk egy kicsit. Van egymilliónk, azt betesszük TBSZ-re, három évre. Évi 6%-kal kapunk 191 ezer forint kamatot. Ebből a 16%-os kulccsal adóznánk 30.650 Ft-ot, a kedvezményes 10%-os kulccsal pedig levonnak tőlünk bő 19 ezer Ft-ot. Ha évente kettőezer forint a TBSZ számlavezetési díja, akkor kemény ötezer forintért mondtunk le a pénzünkről több, mint három évre. Azaz évente izmos 1.666 Ft a teljes nyereségünk, cserébe a sok kényelmetlenségért. Plusz kockázatot vállaltunk a futamidő alatti elvárt hozam változása miatt, de már nem akarom ennyire ragozni.
Öt évnél ugyanezek a számok: 54.166 Ft kamatadó kontra nulla forint plusz 10 ezer forint TBSZ számlavezetési díj.
Hát, mindenki döntse el maga, én személy szerint kisebb összegnél nem rohannék a bankba nyitni egy ilyen számlát.
(Kicsit megint rosszul érzem magam, újra egy üdvöskéről mondtam negatív véleményt. De kérek mindenkit, olvasson figyelmesen. Egymilliónál nem éri meg. Ha van 30 milliód, és biztos nem kell öt évig a pénz, az már egy másik kérdés.).
Végül az utolsó szempont: mennyi pénzről is beszélünk? Maximum két-háromszázezer forintról, kétlem, hogy ennél több lenne a kifizetett átlagos reálhozam.
Az évente 6%-os legegyszerűbb banki kamattal hoz maximum nettó 15 ezer forintot. Ha sikerülne valamit találnunk, ami esetleg hozna 9%-ot, akkor az hét és félezer forinttal lenne csak több. Ennyi pénzért megéri kockáztatni és matekolni?
Szerintem nem.
Szeretnék venni állampapírt, hogy kell azt csinálni?
Először is olvasd el a kötvényekről szóló bejegyzést, hogy milyen állampapír fajták vannak (diszkontkincstárjegy, államkötvény, prémium állampapír stb.)
Utána érdemes bemenni több bankba és brókercéghez, ajánlatot kérni adott mennyiségű és lejáratú papírra. Meglepődve fogod tapasztalni, hogy milyen eltérő árakat fogsz kapni ugyanarra a papírra, gyakran egy-másfél százalékos éves kamatkülönbség is van két cég ajánlata között. Fontos, hogy az eladási ár függvénye a vásárlandó mennyiség ezen kívül a piaci ár nemhogy naponta, de percenként változik. Ezért csak ugyanakkora összegre ugyanazon a napon kapott árat érdemes összehasonlítani.
Miután tudjuk, mennyi kamatra számíthatunk, ne felejtsük el megérdeklődni, milyen egyéb költségeink lesznek. Fizetünk az értékpapír számláért havi díjat, stb.
A két információból némi matematikával eldönthetjük, melyik a legkedvezőbb ajánlat. Tehát még egyszer: minden helyen más áron tudunk állampapírt venni.
A Magyar Államkincstárban ingyen vezetik az értékpapírszámlát és ott árulnak prémium állampapírt is (infláció plusz 3%). Érdemes őket is megkeresni.
Amire azért felhívnám a figyelmet, jelenleg 4,5-5%-os hozammal fogunk állampapírt venni, a futamidő és a mennyiség függvényében. Akciós banki kamatok meg vannak 7-8% körül is.
„Mindig csak arról beszélsz, mibe ne rakjuk a pénzünk. Mikor fogsz arról írni, hogy akkor mibe érdemes?"
A válaszom a kérdés első felére: nem feltétlen arról beszélek, hogy mibe ne rakjátok a pénzt, hanem inkább arról, hogy mire figyeljetek és mivel számoljatok.
A második felére a válasz kicsit bonyolultabb. Sajnos erre a kérdésre nem is létezik válasz. Ugyanis minden embernek másba kell fektetni a pénzét. Nem mindegy, hogy mennyi pénzed van. Ez a pénz a teljes vagyonod hány százaléka? Ezt az összeget örökölted, vagy nyerted (nem megismételhető forrás), vagy a munkád/vállalkozásod hasznából tetted félre? Mi a célod a pénzzel? Szeretnéd az értékét megőrizni, szeretnéd, ha hasznot hozna és ezért kockáztatnál is, vagy játék az egész, az izgalomra hajtasz? Milyen a kockázattűrő képességed? Ha veszítesz a ruletten ötvenezret, mit csinálsz? Még több pénzt teszel fel, hogy visszanyerd, vagy hagyod az egészet és megfogadod, hogy soha többet nem rulettezel?
És a többi, és a többi. Egy pénzügyi tanácsadás első fél-egy órája azzal megy el, hogy beszélgetek az emberrel és megtudok róla mindent. Az anyagi helyzetét, az esetleges anyagi problémáit, a keresetét, a kiadásait, a beállítottságát, a meglévő pénzügyi termékeit, a várható tervezett kiadásait és így tovább.
Utána lehet elkezdeni óvatosan válaszolni arra a kérdésre, hogy mibe is rakja a pénzét.
A bloggal az a célom, hogy ne halat adjak nektek, hanem megtanítsalak titeket halászni. (Ha szabad ilyen nagy szavakat használnom.) Szeretnék még szólni hamarosan a részvényekről, a kockázatról, a portfolióképzésről és néhány hasonló témáról, hogy ti magatok tudjátok felmérni, hogyan is kellene döntenetek a saját pénzetekkel kapcsolatban.
Kedveseim, ennyi fért a mai műsoridőbe, igyekszem írni hamarosan. Kérdésekkel, téma-tippekkel nyugodtan bombázzatok, de előre is bocsi, ha mostanában kicsit lassabban reagálok.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en
