Új állampapírok jönnek

Szeptember 29-étől újra lesz Bónusz Állampapír, ami az egyéves diszkontkincstárjegyhez képest ad valamennyi, egyelőre ismeretlen mértékű bónuszt, illetve az Államkincstár megújítja a Prémium Állampapír konstrukcióját is, jelentsen ez bármit is. Ennyi volt a mai sajtóközleményben, azt tudtuk csak meg, hogy hamarosan okosabbak leszünk.

Szintén két fontos mai hír: Az egyik, hogy 0,75%-ra nőtt az euró alapkamata, ami még mindig nevetségesen alacsony a 9,1% körüli inflációhoz képest, de végre vége a negatív kamat időszakának.

A másik hír, hogy amint az várható volt, tovább nőtt a magyar infláció, 15,6%-ra, de az ennél többet mondó maginfláció már 19%-on áll, a harmonizált fogyasztói árindex (amiben például már szerepel az is, hogy a külföldiek teljes áron tankolnak), 18,6%-ra hízott. Az élelmiszerek drágulása 30,9% volt. További áremelkedést várnak az őszi hónapokra.

De hogy valami jót is mondjak, az euró benézett ma 400 forint alá. (A most februári 355 forint és a 2020-as 337 forint és a 2018-as 307 forint után már ennek is tudni kell örülni.) Igaz, a júliusi külkereskedelmi mérleg pedig mínusz 1,1 milliárd euró lett, ennyire rossz még soha nem volt. Ennek legfőbb oka az elszállt energiaárak.

Share

165 hozzászólás

  • V. Balázs
    Mi a baj amúgy a PEMÁP-pal? Az 5 (6) éves lejárat?
  • András
    . Balázs
    Igen és az alábbi cikkben is taglalt kockázat:
    hold.hu/holdblog/a-lakossagi-allampapirok-leginkabb-alulbecsult-kockazata/
    Ha biztosan akarnám tartani 5-6 évig akkor nem zavarna. De addig inkább biztosan nem akarom.
    Házat szeretnék a pénzből vásárolni, nem sürgős a dolog de ha találnék egy megfelelőt, akkor kis túlzással holnapután kellene a pénz. A MÁP plusz papírokat is elkezdtem átrakni rövidebb lejáratú diszkontkincstárjegybe (itt azért nem volt nehéz a döntés mivel a kamatok is már magasabbak)
  • Csizkek
    . Balázs “ Mi a baj amúgy a PEMÁP-pal?“
    Az hogy allamunkmes kadarunk teljes mertekben kiszamithatatlan. Lehet 2 honap milva kapsz a nyakadba egy kulak kulonadoz. Mert csak.
  • Csizkek
    Ilyen emelkedo kamatkornyezetben en inkabb az inflakoveto eur kotvenyt direktben szeretnem megvenni nem etf-en keresztul. Ha direktben megveszed, kiulod, legalabb kontrollalt a riziko.
  • Konteós
    öööö…. ez nem állampapír hanem ETF.
    Ha meg (kötvény) ETF, akkor ez egy jó kereső:
    justetf.com/en/find-etf.html?assetClass=class-bonds&groupField=none&sortField=ter&sortOrder=asc
  • N.
    Magyar állampolgárként, Magyarországról van-e lehetőségem külföldi államkincstári számlát nyitni bármelyik országban? Értsd: nyitni mondjuk online (esetleg nem online) UK-ban/USA-ban/más országban államkincstári számlát és vásárolni helyi állampapírt pont olyan egyszerűen, mint most a MÁK-nál magyarként? Attól még, hogy külföldi ETF-et veszek az értékpapírszámlám sajnos még mindig magyar marad, amire rá tudják tenni a kezüket, ha úgy adódna. Szeretnék diverzifikálni ország szerint is. Köszi!
  • Kmiki

    KH-nal a premiumhoz ingyen van a devizaszamla, csak ne akarj rola utalgatni..
  • Idegen
    Mert pl SP500-as ETFnél 1 részvény sokszor többe kerül, mint amit szeretnék berakni a tőzsdére havi szinten és akkor még csak nem is diverzifikáltam.

    Az S&P500 elvileg 505 részvényt tartalmaz, az nem elég diverzifikált? Akár 2 havonta is vásárolhatsz ha nem éred el a minimum összeget. Nyugdíjas évekre én inkább ebbe tenném mint közvetlenül részvénye (diverzifikáció hiánya).

  • V.A.Laki
    En sem vagyok a kotvenyek baratja, sajnos a 2010-es evekben szocializalodtam. Ezt a “koveti az inflaciot, allamilag garantalt, gyorsan toljunk bele mindent” hozzallast egyre balekabbnak erzem, ahogy telik az ido.
    Az elso okom valamelyik Andras Gyorgy konyvbol jon, hogy vegtelenitett 0%-os kornyezetben minden keszpenz es kotveny erteke nulla, minden realeszkoz erteke vegtelenul nagy (a 250 millioert vasarolt balatoni nyaralo tuti uzlet, mert 500 ev mulva a romjai tobbet ernek majd, mint a lenullazodo kotvenyek). A masodik, hogy ha elindulnak a kamatok felfele, a linkelt ETF-ben levo osszes kotveny hajra kenheto lesz. A harmadik, hogy a 10 eves inflaciokoveto nemet kormanyzati kotvenyt eves(!) -2% realkamatra akkor tuti uzlet, ha lesz egy olyan recesszio, amiben levagjak a kamatot -4%-ra ES ezzel egyutt is osszecsuklik a vallalati szektor. Ez tkp. vilagvege elleni biztositas, semmi mas.
  • Kami

    Erste-nél van a munkahelyem dolgozói számára a lakosságinál jobb kondíciókkal számla. Itt a devizaszámla díjmentes, viszont a pénz mozgatása vételi/eladási árfolyamon történik és nagyon magas a tranzakciós díj.
    Szóval kapufa, mert nagyon nem éri meg használni.
    Jelenleg azt látom legjobb megoldásnak, hogy kiutalom a pénzt RC-re egy TBSZ-be és elbukom a tőzsdén.
  • gaborr
    Szerintem az emberek nagy része nem képes felfogni a kötvényalapok működését, akármennyit magyarázzák.
  • Buzgomocsing
    Hasonló: én azon képedtem el, hogy az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 2021-ben a “klasszikus” (a 2. legbiztonságosabb) és az “óvatos” (1-gyel kockázatosabb) simán mínuszban landolt, (-3,18 és -2,10%). Még a “kiegyensúlyozott” sem érte el a “szuperállampapír” hozamát. És ezt még az orosz agresszió előtt sikerült produkálni. Mivel a háború kitörésekor elég meredek esések voltak a magyar brókereknél, feltételezem, hogy nagyon nagy volt az orosz és ukrán kitettség, (főleg az orosz).
  • Buzgomocsing
    Nem tűnik kis kockázatúnak ez az alap. (OK, Részvényhez képest biztos). Csatlakoznék Csizkekhez, és én is kivárnám a kötvények lejáratát. A pénzt szinte biztosan megkapod, (legfeljebb reálértékben veszíthetsz, de a benchmark úgyis a befőttesüveg), míg itt valami bonyolult algoritmusokkal számolhatják ki, hogy melyik kötvénytől mikor érdemes szabadulni, így végül tudnak mínuszba is menni. Nem is értem, hogy miért nincs olyan kötvényalap, amelyik kiüli a papírok végéig.
  • rmm

    A Wise annyira megbízható, amennyire te annak találod. A bizalom szubjektív.

    A magam részéről kevesebb cirkuszt látok körülötte, mint mondjuk a Revolutnál, de ugye ebben a mondatban számodra alig van információ. Én azt az eurót inkább befektetném, de nekem más lehet a célfüggvényem, hosszú távra tervezek.

  • konzervatív
    Srácok!

    Aki nem tudja hogyan kell ETF-et venni talán a blog gazdájától kérdezze meg. Ja az nincs ingyen? Ugyan már ne akarjon befektetni aki csak az ágyban tudja hogyan kell ezt művelni. PEACE

  • Péter
    a Wise pénzintézet és nem bank, nem is védi semelyik ország valamilyen betétbiztosítási alapja. Google-ben rá tudsz keresni a Wise saját cikkére/oldalára, ahol leírják, hogy miként is tárolják az ügyfeleik pénzét. Én inkább nem tartanék ott jelentős összeget/megtakarítást hosszú ideig, persze váltásra jó, de akkor érdemes a Revolut-t megnézni…
    Ami talán lehetne, hogy egy banknál nyitsz eurós számlát vagy szerintem még járható út az Interactive Brokers regisztráció, oda be tudsz utalni eurót és ki is lehet onnan utalni könnyen, nincs havidíja, nincs állományi díj (ami van például a KBC-nél és az Erste-nél is), nem kell részvényt venned stb… csak ott tárolod az eurót a számládon. BEVA is védi az Interactive Brokers magyar felhasználóit 100 ezer euróig.
  • mgpx

    Az EUs tőzsdéken elég magasak a jutalékszintek és a minimáldíjak (min 7-12 EUR/tranzakció). Kis összeggel nem érdemes kereskedni, a költségek aránytalanul magasak lesznek, elviszik a hozamot.

    A BÉTa szekcióban néhány ETF forintért is kapható, kedvezőbb jutalékszint mellett, de “töredék” ETF-et ott sem tudsz venni. Esetleg érdemes certifikátban is gondolkozni, SP500 certifikátot már kisebb összeggel is tudsz venni.

    Befektethetsz alapkezelőn keresztül, ők fogadnak kisebb összegeket is. A jobb cégek nem számolnak fel sem számlavezetési, sem tranzakciós díjakat, ha közvetlenül náluk nyitsz számlát. Cserébe évi 2% alapkezelési díjat terhelnek az alapokra,

    És, ahogy írod is, gyűjtögethetsz is egy darabig, és csak akkor vásárolsz a tőzsdén, ha már összejött legalább 2-3000 EUR körüli befektetendő összeg.

  • Peter
    (ha nem tévedek) EU lakos például dollár/amerikai ETF-t nem is vehet, nem engedi a tőzsdei platformok sem a vásárlásukat. De az eurós ETF-ek is megtalálhatóak EU tőzsdéken. Van Vanguard S&P 500-as ETF (VUSA), ami most 76 euró körül van… Tört részvényt tudtommal nem tudsz közvetlenül a piacról megvenni, igen a Revolut-n lehet például, de ott sem fogod így a részvényt birtokolni, ott egyébként minden részvényvásárlás nem közvetlen piaci vásárlásnak minősül, hanem egy harmadik fél, kereskedőtől veszi meg a Revolut felhasználó a részvény árfolyamát… többet fizet a részvényért és kevesebbet kap eladáskor a részvény piaci árához képest, a különbség a kereskedői cég jutalma, a Revolut meg elég magas kereskedési díjból nyer sokat… ezt sokan nem tudják sajnos… ezért nem éri meg ott kereskedni, transzferálni sem lehet így a részvényeket, mivel nem veszed meg…
  • speki
    V. Balázs
    PEMÁK-kal csak annyi baj van, hogy magyar, ez meg bőven elég ahhoz, hogy elhatárolódjunk tőle.
    Ebben az országban semmilyen devizában nem szabad értéket tartani.
  • Panic
    Általában megadják a kötvény alapok, hogy pl 7-10 év lejáratú papírok vannak benne (vagy 20-30 mindegy).
    A bonyolult algoritmus annyi, hogy megveszik a 10 éves papírt, amikor 7 év van belőle hátra eladják és megveszik az akkor aktuális 10 éveset.
    A videók nagyon jók, akinek félretett pénze van nézze meg az összeset.
    Pénz = kockázat, tetszik vagy sem.
  • Papó
    Az új PEMÁP már csak 0,25% + infláció.
  • TSubi

    RC sajnos szeptember végével megszűnik/beolvad az Erste be.

    Se törtrészvény, se tört ETF nincs normális brókercégeknél.
    Igen, össze kell várni egy közepes összeget (a minimális kereskedési díj, részvények árának figyelembevételével).
    Ha ez fél évnél több, akkor addig max. állampapír.

    Továbbá – a kis pénz, kis foci elvet követve – célszerű a forintban elérhető ETF-ekből válogatni, € alapon jóval nagyobb a kereskedési költség és minimum díj.

    Portfolión 1-2 hetente szokott lenni ingyenes “kezdő befektető” oktatás, ott Bence Balázs elmondja a legalapabb tudnivalókat. Utána ott a kiszámoló akadémia, ezekkel már el tudsz indulni. szerintem.

  • Attila
    “Attól még, hogy külföldi ETF-et veszek az értékpapírszámlám sajnos még mindig magyar marad, amire rá tudják tenni a kezüket, ha úgy adódna. Szeretnék diverzifikálni ország szerint is. ”
    Itt nem tartunk még azért, de nyithatsz külföldi brókerszámlát online, van egy rakás, ahol nincs számlavezetési díj sem. Itt van egy pl. cikk róluk:

    elemzeskozpont.hu/kulfoldi-brokercegek-melyik-brokerceget-erdemes-valasztani

  • Károly
    “Magyar állampolgárként, Magyarországról van-e lehetőségem külföldi államkincstári számlát nyitni bármelyik országban? Értsd: nyitni mondjuk online ”
    Brókert ugye simán lehet nyitni külföldön, de a fenti engem is érdekelne, hogy mely országokban lehet külföldiként közvetlenül az ottani államkincstárnál számlát nyitni. Az online külön bónusz lenne, ha ilyen is van.

    A magyar államkincstárnál is nyithat külföldi számlát tudtommal, így külföldön is biztos van ilyen.

  • Kovács Géza
    Devizaszámláról történő (drága) utalás kiváltására, jó lehet, ha van a számlához bankkártya azzal vásárlásként feltölteni a Revolut/Wise számlát majd onnan tovább utalni, vagy váltani ha az kell. Persze itt bejön, hogy hogy mondjuk a Revolutnál, ha az eddigi pár ezer Ft után valaki millókat akar mozgatni, ott belefuthat zárolásba, de akkor ott a Wise, ott ilyenről nem olvastam. Wisenál van minimális díj, de az is kevesebb, mint a hazai bankoknál.
  • Dmitrij Uszitovics
    gaborr:
    ez pontosan így van.
    Inkább vegyen mindenki bitkojnt.
  • Tekintetes úr
    “nyithatsz külföldi brókerszámlát online, van egy rakás, ahol nincs számlavezetési díj sem. Itt van egy pl. cikk róluk:”
    Az IBKR a legelső sor a táblázatban, de ha itthonról regisztrálsz, mégis az IBCE Zrt.-nél kötsz ki.
  • tumpara
    Minek magyar devizaszámla? (Mármint a végszükségen kívül.) Ott a Wise (Revolutot hagyjuk), onnan olcsón utalhatsz külföldi brókerhez, pl. Captrader (csak 20.000 EUR-os ír befektetési védelem, tehát EU-s), Tastyworks (500.000 USD-s SIPC befeketésvédelem, de sajna UK). Az Interactive Brokers talán még jobb lenne (az a legnagyobb), de ott már automatikusan a magyar Zrt. alá kerülsz, itt meg pont az országkockázatot akarjuk kivédeni.
  • gaborr
    Uszitovics azt azért nem mondanám. De látva, hogy mennyien problémáznak, hogy hogy lehet, hogy az állampapír alapban lévő megtakarítása hogyhogy nem csinált hozamot (önyp, mnyp, unit linked, stb), hogyan lehet, hogy csökken az értéke, biztos “eltőzsdézték”, el tudom képzelni, hogy hányan állnak neki végiggondolkodni, hogy a kötvény konvexivitás/alapkamat változás/makro környezet milyen hatással lehet a hozamára, ami infláció követőnél még inkább kiszámíthatatlan. Ha ez még megfejeljük egy alappal, amiben mindenféle ország és lejárat lehet, hát az KO az emberek többségének, de még hozzáértőknek is. én nem javasolnám ennek az etf-nek sem a megvásárlását, csak megfelelő tudással rendelkezőknek, vagy olyan kockázatóknak, akiket nem érdekli mi lesz a pénzükkel.
  • gaborr
    bunq.com
  • Pep
    @Kovács Géza A Wise nem forgalom alapján, hanem találomra pep-nek, azaz politikailag exponált személynek nézhet bármikor. Zárolja a számlád, amíg be nem bizonyítod, hogy nem vagy az. Sokakkal megtörtént. Most már olvastál ilyenről is.
  • HLK
    vicces, hogy páran azt hiszik, a Revo-nál vagy xy brókernél nagyobb biztonságban van a pénzük, mint az állampapírszámlán.
    Buzgomomicsing
    mindegy, hogy megtartja-e a lejáratig vagy nem, a nyíltvégű alapnak naponta kell értékelnie az eszközeit, és kamatváltozás esetén a kötvény árfolyama is változik.

    Lehetne épp zártvégű, csak annyi erővel megveheted az eredeti kötvényt is, azt is meg kell tartani lejáratig.
    Egy a lényeg:
    kötvényalap birtoklása =/= kötvény birtoklással

  • tumpara
    “vicces, hogy páran azt hiszik, a Revo-nál vagy xy brókernél nagyobb biztonságban van a pénzük, mint az állampapírszámlán.” – HLK
    Inkább szomorú, hogy a legnagyobb biztonságot adó állampapírban nem bíznak az emberek. Pedig az einstand esélye szinte nulla (hisz alapjaiban rendülne meg a bizalom, onnantól már soha senki nem hitelezne a magyar államnak, ilyen hibát pedig nem követnek el), legfeljebb egy különadót lehet elképzelni vérzivataros időkben. Ami viszont tény, hogy a forint veszett módon gyengül (idén eddig 8%-ot), jó, hogy menekülnek az emberek mindenből, ami forint. Szóval ja, külföldi brókernél (euróban, dollárban, svájci frankban) nagyobb biztonságban van az emberek pénze.
  • mgpx

    “a “klasszikus” és az “óvatos” simán mínuszban landolt, (…) Mivel a háború kitörésekor elég meredek esések voltak a magyar brókereknél, feltételezem, hogy nagyon nagy volt az orosz és ukrán kitettség”
    Az ÖNYP-k portfóliójában, globális szerepükhöz képest, túlsúlyozottak a magyar államkötvények és a regionális részvények. Az államkötvények árfolyamát az emelkedő hozamkörnyezet tépázta meg. A háború pedig erős tőkekivonást eredményezett az kelet-európai térségből, kedvezőtlenül érintve a háború által közvetlenül nem érintett országok tőzsdéit is. Ezek eredménye sajnos meglátszik az ÖNYP hozamokon is.
  • mgpx
    @Papó
    “Az új PEMÁP már csak 0,25% + infláció.”
    Emelkedő infláció esetén a kincstár jellemzően csökkenteni szokta a kamatprémiumot. A lakossági befektetők főképp a nominális kamatszintet nézik, így magasabb kamatbázisnál még kisebb prémium mellett is vonzóak a prémium kötvények. Meg lennék lepve, ha nem indulna hasonló folyamat a forintos prémium állampapíroknál is.
  • Okoska2

    Az osztrák Raiffeisen simán nyit magyaroknak számlát, rutinosak:) Személyi okmányokon kívül más nem kell hozzá. Viszont igazolni kell valamilyen dokumentummal a pénz eredetét, készpénzes befizetést nem is preferálják.
    Határhoz közeli helyeken külön magyaroknak Kundenberater (tanácsadó) van.
  • Gyári munkás
    Én most raktam DKJ-ba 10 milliót Máp+ felbontásából. 1 év alatt 1 milló hozam azért nem rossz. Akinek annyira magyar állampapír fóbiája van az nem tudom, hogy bérkommentelő vagy ennyire paranoiás egy szinte kockázatmentes befektetés miatt.
  • usespanner
    “….Random Capital, ami már nincs is…. ”

    Helyesbítek: a Random Capitalnál már 9 napja valóban nem lehet új számlát nyitni. Szerettük, megszűnt.

    Viszont a múltkori beszélgetéshez (100.000 Eur BEVA garancia) visszatérnék:

    Tudomásom szerint a befektetővédelmi alap garanciája értelmetlen, mert már nem lehet Questor-módra fiktív részvénykimutatást készíteni (bárki magának is naponta ellenőrizni tudja a KELLER-nél lévő részvényeit, hogy azok “fizikailag” is megvannak).
    Ha viszont az értékpapírok nyilvántartása helyes, akkor teljesen mindegy, hogy brókercsőd történik-e, mert az értékpapírokat bárki átveheti (ahogy átvette az ERSRE a Random Capital ügyfelek papírjait).

    Tehát a kérdés, hogy a KBC Equitas vagy az Erste Brókeren éri meg jobban, hosszú távon részvényeket tartani.

  • Röff
    fio.sk
  • FireBy2026

    Ilyen infláció mellett a FIRE-re készülők újraterveznek, vagy csökkentik a kiadást (elengednek 1-2 luxust), vagy +1-2 évet hozzátoldanak a nyugdíjba vonuláshoz. Mást nem lehet tenni, ez egy hosszú távú játék (de igazából majdnem mindegy, hogy 18 vagy 20 év után mész nyugdíjba).

  • Copywriter
    3 hónapja élek Ausztriában, és érzésre nem drágult semmi. A zsemle, kenyér, paradicsom, tojás, sajt, joghurt, sör, víz, kávé, felvágott, szalámi biztosan nem. Erre ma átmentünk Magyarországra bevásárolni, apró túrós táska 360 Ft, tojás M 80/db, tojás L 105/darab. Kis füzet (magyar gyakorlásra otthon) 150 Ft, nagy füzet 560 Ft.

    Ausztriában az édes péksütik 1 euró, 10 db M tojás 2 euró, nagy füzet 2.5 euró, császár zsemle 19 cent, szeletelt sajt 6.7-8 euró/kg. Úgy emlékeztem, hogy Magyarországon 50 Ft a füzet, Ausztriában meg többszöröse, aztán mekkorát tévedtem. Péksütire is húztam a szám, nekem még 200 Ft körüli ár ugrott be Magyarországról.

    Most vásároltunk be a gyereknek iskolakezdésre, adtak listát, füzetek, kartonpapírok, ceruzák meg mittomén, kb. 50000 Ft-ot fizettünk érte Ausztriában. De itt ad az állam minden gyereknek 100 eurót az év elején.

    Nem tudom, 200ezerből hogyan éltek

  • beetle
    Én személy szerint jobban bízom a Wise-ban, mint Orbánban. Egy-két éven belül kellene a pénz (így a tőzsde nem opció), semmi kedvem 5 (ami 6) éves állampapírba pakolni, pláne nem forintosba. Bár a biztonságra hajtó énem közben kiabál, hogy azért ennyit nem kellene ott tartani, eléggé összegyűlt. Esetek:
    – nyitok lehúzós magyar devizaszámlát, ahol nem elég, hogy az infla eszi, de még a díjak is kurtítják
    – veszek eurós állampapírt, amit vagy visszavált a kormány idő előtt vagy nem, mikor kéne a pénz
    – tartom tovább a Wise-on, ami eredetileg csak ideiglenes parkolóként indult, még mikor 350, 370, 390 környékén a MÁP+-t és PMÁP-ot felszámolva kiutaltam váltásra

    Külföldi számla lenne a legjobb, de kértem visszahívást két osztrák banktól is, nem nyitják meg, hiába írja elő az EU, hogy lehetne. Ottani munkahely vagy lakhely kell hozzá.

    Bank Burgenland?

  • IDSx
    bank of burgenlandnál a határhoz közel csak magyar ügyintézö van és sokat nem is vacakolnak. Szlovákoknak is van jópár, neten nyitható számlacsomagjuk, Komárnoba pofavizit és kész.

    A gond ezekkel, nemrég jártam körbe a témakört: millióféle kis költségelemböl áll össze a havidij, ugyanúgy ráfizetös ha használnád is a folyószámládon a pénzt, nem csak tárolnád. (Itthon a raifi ingyenes devizaszámláival összemérhetö a használat költsége)

    Én áttolom revolutra (ingyenes csomag) a fizu egy részét, leváltom a havi limitig, eurós OTP ATMböl felveszem egy részét (~200 euróig dijmentes, felette se horror), a maradék revon marad. Sokat utazom eurózónába, ez eddig bevált.

  • Hózentróger
    @Péter

    Ez így van, a Wise oldalán megtalálható a HELP szekcióban a róla vonatkozó cikk, miszerint ez nem egy bank, ezért hiába az LSE-n van jegyezve, nincs semmiféle biztosítás mögötte. a te helyedben én nem tartanám ott a pénzem. A Wise inkább arra jó, hogy váltatsz velük X forintot (középárfolyamon váltanak elvileg: wise.com/hu/mid-market-rate) mondjuk GBP-re mielőtt kimész nyaralni és azzal fizetgetsz ahol tudsz.

    wise.com/hu/help/articles/2949821/biztonsagban-van-a-penzem-a-wise-szamlamon

  • Kolompos

    Nincs.
    Amire te gondolsz azokból cak az adott ország polgárai vásárolhatnak. Vmi ilyesmi:
    portfolio.hu/befektetes/20220524/lakossagi-allampapirok-magyarorszagon-es-a-vilagban-mit-tud-a-tobbi-orszag-546479
  • Okoska2

    Persze, van költség. De nem is azért van egy bizonyos tartalék összeg a Sógoréknál, mert ott jobban megéri… hanem ha beüt a krach, akkor inkább az osztrák állam garantáljon Euróban egy nagyobb összeget, ne a magyar, forintban. Ennyi.
    Nekünk a havi 7-8 eurós költséget megéri. A biztonság jelen esetben fontosabb.
  • Gary


    A vicces inkább az, hogy abban az országban, ahol 3M ember majdani nyugdíja úgy meg lett védve, hogy soha egy fillért nem látnak belőle, és ezután ugyanez a garnitúra még 3 2/3-ot kapott, emberek ez-lehetséges-az-nem-lehetségest játszanak.


    Nem helytálló hasonlat, de a quaestor is szépen fizetett amíg fizetett.

  • Z
    Off: Szeretném jelezni, hogy a Z nicket én használtam már korábban is néhány alkalommal, de ebben a postban nem én írtam most ezen a néven.

    On: Van valakinek elképzelése, hogy az MNB nemrég bejelentett likviditásszűkitése mikor és milyen mértékben fog hatni a rövid oldali kamatokra (főleg 3 hónap – 1 éves DKJ)?

  • Zabalint
    Valami nem stimmel a kommentekben, mert néhány régi, nem ehhez a cikkhez írt kommentemet látom. Az inflációkövető ETF-ekről lehetett szó abban a cikkben, ahová ezeket írtam.

    Egy lelkisérült szórakozik bosszúból, mert nem hagytam, hogy mindenkit le büdös gyökerezzen.

  • Családfő

    A MÁP+ lecserélése bőven időszerű volt, a DKJ annál eggyel jobb döntés. Ne nominális nézd viszont, hogy mennyi a hozam. 10millára évi 1milla szépnek néz ki, és nagyszerű is lett volna mondjuk 2020-ban. Ellenben a jelenlegi inflációs környezetben reálértékben buksz, hiszen a 10% hozam áll majd szemben 15-20-25-?% (ízlés szerint) inflációval. Persze, még mindig bőven jobb, mint a MÁP+ lenne.