Bestof sorozat: mi számít lopásnak?
Szóba került a hozzászólásokban, hogy újra és újra elő kellene venni a régi témákat, mert attól, hogy írtam valamiről öt vagy kilenc éve, még újra aktuális lehet azoknak, akik nem olvasták azt annak idején.
Most kialakult a hozzászólásokban a vita, hogy mi számít lopásnak.
A definíció roppant egyszerű, csak sajnos sokaknak nem tetszik.
Lopás az, amikor nem fizetsz valamiért, amit annak a tulajdonosa, legyen az materiális vagy szellemi termék, pénzért akar eladni. Ennyire egyszerű, minden más csak önigazolás.
Ha nem fizetsz a boltban egy csokoládéért vagy mobiltelefonért, hanem inkább a zsebedbe csúsztatod, az lopás.
Ha nem fizetsz egy online tanfolyamért vagy könyvért, amiért annak a szerzője pénzt kér és esze ágában sincs ingyen adni, az lopás.
Ne gyere azzal, “hogydehátatörvénynembünteti”, mert a házasságtörtést sem bünteti a törvény és önmagában a hazudozást vagy más becsapását sem. Ennek ellenére még az is tudja, hogy rosszat csinál, aki ilyeneket művel. Persze az önfelmentés itt is működik, mert az asszony tehet arról, hogy megcsaltam, meg az a másik nő, mindenki hibás, csak én nem, de attól, hogy meg akarod magyarázni a bizonyítványod, attól még te követted el.
Ugyanígy lopás, ha például diákbérletet veszel, pedig nem is vagy diák. Amit te “megspórolsz”, azt majd a többi adófizető fogja állni.
Tudom, hogy ezek a dolgok túl egyszerűek, de ez van.
Amilyen mértékkel te mérsz, olyannal mérjenek neked is. Ha te ingyenélősködni akarsz mások által létrehozott szellemi javakon, legyen az számítógépes játék, könyv, videóanyag vagy bármi, akkor mosolyogva tűrjed, ha a főnököd hónap végén fizetés helyett kidob és nem fizeti ki azt, amire azt gondoltad, hogy te megdolgoztál érte, neked az jár.
Mit vagy úgy odáig? Ez a hónapod így-is úgy is eltelt volna, nem tök mindegy, hogy kapsz-e érte fizetést? Ja, hogy most kevesebb pénzed van? Képzeld, annak is, akinek elloptad tegnap az online tanfolyamát a torrentről. Mert ilyen kisstílű vagy. “Hogyan legyünk sikeresek” tanfolyamokat nézel, de fizetni nem akarsz érte. Tudod minek hívják az ilyen embereket? Igen, annak.
Tudom, hogy most megbántom a kis lelkedet és tudom, hogy most felháborodsz és dühösen fogsz száz hozzászólást írni, hogy te nem vagy az és a lopás egyébként sem lopás, ha te követed el, csak akkor az, ha téged lopnak meg.
Filmeket és zenéket lopsz, mert smucig vagy előfizetni streamingre vagy online tékában fizetni egy ezrest egy-egy filmért, de húsz-harmincezret gond nélkül elversz egy hétvégén szórakozásra.
A Sziget fesztiválra nem volt sok a százezer egy hétre, de nehogymá’ pénzt adjál azért, amit el is lophatsz. Mert a törvény nem bünteti és különben is benne van az üres CD árában. Ja, mikor vettél utoljára üres CD-t? Hét éve? Mikor vettél bármit, aminek az árában be van építve a jogdíj? Mennyit fizettél ezen a címen és mennyi értékben töltöttél le mindenfélét? Ugye, hogy köszönőviszonyban sincsenek egymással? Akkor megállapíthatjuk, hogy ez is csak szerecsenmosdatás és ezt te is tökéletesen tudod.
Ki mondta neked, hogy neked még ma kell azzal a játékkal játszani, ami most jött ki és 25 ezer forintba kerül? Játszál vele három év múlva, amikor majd háromezer forintért is odaadják, vagy akár ingyen is.
Ki mondta neked, hogy neked ma kell megnézni a legújabb mozifilmet? Várjál egy évet és fenn lesz valamelyik streamingszolgáltatónál és ott meg tudod nézni plusz költség nélkül.
Egy filmen kb. 1500 ember másfél évig dolgozik és nem azért, hogy te letöltsd ingyen valahonnan. Ha jó a film, fizesd ki az árát. Ha nem jó, akkor ne is nézd meg. Ha jó, de nem akarsz fizetni (lásd még ingyenélő), akkor bírd ki, hogy nem nézed meg. Vagy majd akkor, ha már valamelyik streaming szolgáltatónál fenn lesz.
De próbálj meg akárcsak egy videótanfolyamot összerakni, vagy írni egy könyvet. Egyből rájössz, hogy mennyi munka van mögötte.
Ki mondta neked, hogy ha neked sok húszezer forint kiadni bármiért is, akkor játékkal vagy filmnézéssel kell elbaltázni az idődet?
Ha nincs néhány ezer forintod Spotifyra vagy Netflixre, akkor ne is szórakozással töltsd az időt, mert nagyon nagy a baj.
Egyébként ha mersz magaddal őszinte lenni, mennyit költöttél el magadra az elmúlt hónapban, ami nem volt létszükséglet? McDonald’s, új ruha, eau de toilette, péntek esti szórakozás, új telefon, chips, latte kávé a munkahelyi büfében és hosszan tudnám sorolni. Ha háromezer forintnál többet, akkor ne hazudj magadnak, hogy pont Spotifyra nincs pénzed. Van pénzed, de amíg lehet lopni a zenét és a filmeket, inkább új mobilt veszel magadnak. Minden más csak mellébeszélés.
Hadd adjak egy tippet: ha a mobilt is ellopnád, még többet spórolnál. Ha a számítógépet is lopnád, nem csak a Windowst, azon is többet nyernél. Ki lehet dumálni magadnak azt is, ha a számítógépet lopod, az emberek önfelmentésből csillagos ötösök.
“A mások által készített szellemi tulajdon közkincs, ezért természetes, hogy ingyen töltöm le”. Ez nem más, mint egy önigazoló hazugság. Minden fizikai és szellemi tulajdon azé, aki létrehozta vagy megvásárolta. Pont. Ha ő pénzt kér érte, akkor vagy kifizetem, vagy keresek másik alternatívát, vagy lemondok róla.
“Miért fizessek a Microsoftnak vagy a Netflixnek, nekik több pénzük van, mint nekem.” Nem attól lopás a lopás, hogy szegénytől vagy gazdagtól lopsz-e.
“Azért lopom a Windowst, mert sokat kérnek érte. Ha olcsón adnák, megvenném.” Nem te döntöd el, hogy mennyibe kerül a boltban a Pick szalámi. Ha drágállom és úgy lopom el, akkor az már nem is lopás, hiszen drága volt, csak az a lopás, ha éppen akciós volt és úgy lopom el.
Ha drága a Windows, barátkozz meg a Linux-szal, az ingyen is elérhető. Ha nem akarod, vegyél inkább olcsóbb videókártyát és abból ki is jön a Windows ára. (Ahogy már említettem, lophatsz videókártyát is, mert olyan mindegy.)
De nem akarom tovább ragozni.
S nem is akarok feletted ítélkezni, mert nekem aztán pont tökmindegy, mit csinálsz. Csak nevezzük nevén a dolgokat. Ha csak néhány tucat ember lesz ingyenélőből mások szellemi munkáját megbecsülő polgár, már megérte megírni a cikket.
Az igazság fáj és most nagyon eltalálva érzed magad. Fel is vagy háborodva rendesen, alig várod, hogy kidühöng magad a hozzászólásokban és megmagyarázd, hogy ha te csinálod, akkor az nem is lopás. (Az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég, ugye.)
De arra kérlek, egy kicsit gondolkodj el. Nem kell még magadnak sem beismerni, hogy amit eddig csináltál az nem helyes, de legalább gondolkodj el rajta.
Köszönöm.
Ez min. 36 embert jelent. Szerintem kisse fole lottel a becslesben 🙂
De mondd meg az oszintet: a kiszamolo akademia anyagat miert tetted ingyen elerhetove?
Pont ezért, mert úgyis ellopták volna.
Meg azért is, hogy senki ne mondhassa, hogy azért nem hallott ezekről, mert fizetni kell érte.
Egyébként nincs fél százalék sem szerintem, aki fizetett érte.
Leszel kedves megmondani, hogy ezért mennyi jogdíjat fizettél összesen? S utána azt, hogy ezzel szemben mennyi fizetős anyagot tettél magadévá fizetés nélkül?
Egyébként szóról szóra ez benne van a cikkben is.
Ugyanígy, ha nem fizetnek érte az emberek, akkor a tartalom nem jön létre. Nyilván van ingyenes tartalom is, de az a jogtulajdonos döntése, nem a miénk, fogyasztóké.
Ha induláskor a saját parkolójegyét odateszi más autóján a mikuláscsomag mellé, az a jótevő és helyreállítja az emberiségbe vetett hitüket. Aki szól, hogy ez is olyan lopás/csalás, mint amikor a vonaton átdobják a bérletet az ellenőr mögött, na az lesz az idióta rosszmájú, a társadalom fekélye, menjen mocskolódni máshova…
> Ha jó a film, fizesd ki az árát. Ha nem jó, akkor ne is nézd meg.
Oké, de a filmről nem derül ki, hogy jó-e vagy sem, amíg meg nem néztem… 🙂
Pár példa: Youtube reklámblokkolóval kontra fizetős YT. Kb. megkerülhetetlen a YT.
FB reklámblokkolóval – ingyenes FB reklámokkal, amiből túl sok van és sok irreleváns.
Nem elérhető a film kereskedelmi forgalomban.
Nem elérhető a könyv kereskedelmi forgalomban.
Fizetős youtube? A fizetős youtube Music szolgáltatással együtt valami 1790 Ft. Van ember, aki ennyit nem tud kifizetni, mert már másra sem költ?
Ha egy könyvet nem tudsz elérni sehol (bár kicsi rá az esély a scribd, amazon és egyéb világában) és mindenképp kell, akkor töltsd le. Én most a többi 99,99999%-ról beszéltem.
Egyébként meg nem te döntöd el, hogy megvehetsz-e valamit valahol, hanem az, akié az a valami.
Gondolom ez a te értékrended szerint nem lopás, de aki kabátot lop, az már bűnöző 😉
Gondolom egy újabb devizahiteles, aki szerint becsapták a svájci frankkal….
Ilyesmit olvasva mindig eltűnődöm, Gabriel Garcia Marquez vajon megírta volna-e a Száz év magányt, ha egy fillért sem kapott volna érte?… (Költői kérdés volt!)
A valóságban a probléma a túl SOK tartalom, nem a túl kevés. Nagyon olcsóvá és könnyen elérhetővé vált bárkinek mármilyen tartalmat lértehoznia, így aztán a minőség felhígult, és a sok gagyi közt elvész a valóban értékes. Nem is azért, mert senki nem fizetne érte, hanem mert senki nem tudja, hogy miért érdemes fizetni.
Meg zenét lopni. YouTube? Fillérekért kapsz már 4G netet és nem feltétlenül kell előfizetni premiumra sem.
Ez az, amivel nagyon nem értek egyet. Ezt kell mondani, mert ez a PC, de baromira nem mindegy, hogy mit csinálsz. Nem mindegy, hogy az ablakom alatt dohányzol, mert nekem is büdös, nem magánügy, ha elhíztál, mert korábban halsz és a közös társadalmunkból fogsz hiányozni, az én adómból is megy a te gyógyításodra… Nem a te dolgod, ha elválsz, mert a frusztrált gyereked az én ép gyerekemen fogja levezetni a sérüléseit az iskolában. És ezt még hosszan lehetne sorolni. Mindenkinek vannak hibái és ballépései. Az ilyen embert (azaz az összeset) nem bántani, kiirtani kell, hanem segíteni. És nem mosolyogva asszisztálni, hogy “Jah, ez magánügy”.
A falu régen a szájára vette és ez egy nagyon fontos megtartó-szabályozó mechanizmus volt. Persze nem volt kellemes, de az se kellemes, amit ma hátrahagysz magad után “magánügyként”…
A dolog ott kezd izgalmas lenni, amikor valamit nem akarnak nekem eladni.
Geobanos tartalom, streaming szolgáltatóról is leszedett címek, stb.
De tény, hogy ha nem a legeslegújabb valami kell, azonnal, akkor is el van látva az ember annyi könyvvel, filmmel, zenével stb. hogy sohasem ér a végére.
Lenne egy témajavaslatom számodra: adócsalás. Mondd meg a tutit ebben a témában is! Hallgatom.
Üdv,
József
Mit szeretnél hallani róla? Minden egyes fillér, amit keresek, számlára jön, így még akkor sem tudnék csalni, ha akarnék. Évek óta nem kaptam egyetlen ügyféltől vagy cégtől se pénzt, amit ne utaltak volna.
Ha arra gondoltál, hogy nem tartom-e pofátlanul soknak a magyar adókat, akkor de. Főleg annak fényében, hogy mit kapsz érte. Focira és kínai vasútra van pénz, meg mindenre, amiből lehet lopni, de egészségügyre meg oktatásra nincs.
De ha akarod, már sokat írtam róla:
https://kiszamolo.hu/az-adocsalo-vallalkozok-es-a-kozalkalmazottak/
https://kiszamolo.hu/megeri-e-adot-csalni/
https://kiszamolo.hu/az-adocsalo-vallalkozok-komment-szekcioja/
Ez nagy vonalakban a kanti etika lenyege is, miszerint – a teljesseg igenye nelkul – azt a kerdest kell feltenned magadnak, hogy ha mas is vagy mindenki ezt csinalna, akkor vajon jobb vagy rosszabb lenne a tarsadalomnak az adott tett kovetkezmenye.
Nem mindig teljesen egyertelmu a valasz, de jo iranytut ad a mester. Szemben a haszonelvuekkel pl.
De ha már: mások szerint az a lopás, ha valaki jókor jó helyen megvett egy ingatlant, és ennek okán élete végéig szipkázza el mások jövedelmét. (Lásd még: „ingyenélő“.)
Vagy mondjuk létrehozott egy művet, például egy tankönyvet, ami, ha nyilvánosan hozzáférhető lenne, óriási hasznot hozhatna a világnak. Ő azonban nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé, mert attól tart, hogy akkor profitról kellene lemondania (még akkor is, ha már tisztes profitot kaszált belőle).
Konfliktus akkor van, ha egy digitális mű szinte ingyen előállítható másolataiért kér pénzt az alkotó. Ez egy technikailag túlhaladott üzleti modell. Alapvetően ez az oka a kiadók és a másolók elkeseredett harcának.
Ez a lényeg! 😀
Lásd még: tisztelet, mi udvariatlanság és mi nem, ki mennyire fáradt, kinek mennyire szar, milyen igazságtalan az hogy más többet keres, “könnyebb bocsánatot kérni, mint engedélyt” (igen, csak nem mindegy, neked vagy tőled? 🙂 ), stb.
Amúgy épp nemrég olvastam újra a 2016-os lopásos cikket, és ez szerintem jobb minőségű lett, szép munka.
A közösség számára, hosszú távon káros, de én önző vagyok.
A határokat én húzom meg, a piros gyalogoslámpán éjszaka sem megyek át, de Spotify-ért, meg filmért nem fizetek.
És továbbra is lopok.
az nem lopás, az rablás.
Ahogy az is, hogy most egy a szomszédunkban lévő fasiszta rezsim támogatása miatt kell éheznünk és fáznunk.
Szerencsére a fasiszta rezsim még nem szomszédunk, csak azzá akar válni, de az ukránok nem hagyják és igen, a hódíani akaró fasiszta rezsim miatt kell éhezned és fáznod.
Ugyanakkor – ha már téma – ki mit gondol arról, ha pl. megveszek egy könyvet, de letöltöm PDF-ben is saját felhasználásra? Egyszer már fizettem a tartalomért, bár ezzel is egyszer megkárosítom a szerzőt. Gondolom, ez általában le van dokumentálva, hogy szabad-e.
Illetve vitatható a mindenért havonta fizetni modell is. Ha már megvettem a kocsit, nehogy már csak havidíjért cserébe legyen ülésfűtés! Ez a nettó lehúzás.
Személyes tapasztalatom az egyébként, hogy könnyebb és kényelmesebb is kifizetni az adott termék legális árát, ha telik rá. Ha pedig nem – ahogy az fent is elhangzik –, akkor lehet élni nélküle is.
Eddig minden Forint adót befizettem, még azt is aminél a környezetem hülyének nézett.
Viszont most a leendő garázskiadásnál elbizonytalanodtam, mert az elmúlt 1-2 évben, a fenti adóvonzat sokszorosát fizettem ki olyan egészségügyi ellátásért ami “járna” de nem jut / olyan várakozási idők voltak ami kockára tette volna az egészségem / életem.
Szóval miután befizettem egy elég magas havi összeget hogy az állam ellásson, majd ezt megtagadja tőlem, akkor nem én vagyok a hülye, hogy még bólogatva fizetek neki további extra pénzeket?
Mindenesetre az biztos hogy az adózási morál top3 szempont közt lesz az új haza keresésénél 🙂
Nem, mert szabad akaratodból ingyen tetted közzé.
Minden szavaddal egyetértek.
Viszont mi a véleményed arról, amikor az egyre nagyobb piaci részesedéssel rendelkező nagy növényipari cégek megtiltják az általuk értékesített vetőmagok szaporítását?
Tudom, hogy ennek megszegése is lopásnak számít, de azért mégis csak az emberek egyik legalapvetőbb szükségletének kielégítéséről van szó. Sok helyen nem biztos, hogy minden évben meg fogják tudni fizetni a vetőmag árát, vagy ha mégis, akkor az amúgy sem túl magas életvitelükből kell leadni, pedig az eszköz meglenne az olcsóbb gabonára, csak az a fránya jog…
index.hu/gazdasag/2016/06/20/monsanto_gmo_magok/
Köszönöm, ha reagálsz a felvetésemre!
Társadalmi látlelet
Én sem ítélkezem, inkább saját példámat mondom. Amíg az embernek nincs keresete addig régen a játékok letöltése volt az egyetlen lehetőség játékra. Ez kb. onnantól meg is szűnt, ami valóban érdekel azt megveszem. Volt már, hogy kipróbálásra letöltöttem egy játékot, de 1 óra után megvettem az eredetit, mert tetszett, és a lelkiismeretem tiszta.
Mai világban 2000ft sok egy Spotify vagy egyéb szolgáltatás havi díjára amikor lassan annyi lesz 1 kiló kenyér? Ugyan már…
Mission failed.
Egy orvosnak is nap mint nap kell gyógyítania a fizetéséért, nem elég egyszer valakinek az életét megmentenie. Az a valaki nem adja oda fizetésének egy részét az orvosának, amíg él.
Egy kőművesnek sem elég egy házat felépíteni, pedig évtizedekig élnek benne emberek. Ők sem fizetnek neki rendszeresen, amíg ott élnek.
Egy tanár is naponta bejár az iskolába oktatni a diákokat. Nem elég egyszer egy sikeres diákot kinevelni, akitől élete végéig megkaphatná a fizetés X%-át.
A sort lehetne folytatni…
Nonszensz, hogy valaki egy slágerrel vígan átlag felel elél évtizedekig.
Nonszensz, hogy egyszer valaki valamit kitalál és milliomos lesz belőle.
Egy zenész koncertezzen, egy író tartson előadásokat, egy tanácsadó foglalkozzon az ügyfelekkel, stb.
Dolgozzon mindenki a megélhetésért, ne csak egyszer!
S ki vagy te, hogy eldöntsd, hogy ki hogy dolgozzon?
S ki vagy te, hogy megmondd, hogy egy focista játéka miért ér kétezerszer többet, mint a kohómunkásé? Pedig az is izzad eleget.
Miért lenne nonszensz, hogy az embereknek olyat adsz, amiért fizetnek akár évekkel később is?
5-6 éve készítettem el a szoftvert amit interneten árulok és nagyon rossz volt szembesülni azzal, hogy tehetetlen vagyok a lopásokkal szemben. Ha védelmet raktam bele, akkor feltörték, megosztották a saját oldalukon ingyen, publikus fórumokba feltöltötték, stb. Az első években nagyon sokat idegeskedtem miatta, számolgattam mennyi pénzt buktam azon, hogy ingyen elérhetővé tették. Levetettem a fórumokból, a letöltős oldalakról, de nem volt igazán eredménye. Ezen a ponton elengedtem a dolgot, mert csak stresszelt.
Leckének jó volt, akkor jöttem rá milyen rossz, ha meglopnak, pedig akik letöltötték nem akartak rosszat senkinek, csak mint minden más szoftvert letöltötték az enyémet is. Azóta minden szoftvert megveszek amit használok.
Majd nézd át ezt az oldalt és tippeld meg a Szigetes, bulizós példád melyik ezek közül.
Ha megnézek moziban egy jó filmet (ami véletlenül sem a stúdió érdeme, hanem a rendezőé/íróé aki valahogy átvitte rajtuk) és utána meg akarok nézni egy jelenetet újra, gondolom meg kellene várni ameddig kijön az országban blurayen. Én több olyan zenét és filmet néztem az elmúlt években, amit ha akarnál sem tudnál megvenni. Ne legyen itthon filmarchívumom, helyette a streaming szolgáltatók, amik szó nélkül törlik pl. az Elfújta a szél-t mert valami hülye szerint mától rasszista a film. Szerintem aki ezekért fizet az ugyanolyan lúzer mint aki nem használ reklámblokkolót 🙂 Apropó reklám: ki lop kitől, mikor a 2-3 ezer forintos mozijegy mellé még 20 percig reklámot bámultatnak velem?
Szerintem kifejezetten előny, hogy „ingyen” is meg tudsz hallgatni egy albumot. Pár hónapja mondták nekem, hogy megjelent az új Bëlga album és mennyire jó. Meghallgattam és nagyon örültem, hogy nem adtam érte pénzt. Kidobott pénz lett volna. Azóta sem hallgattam bele többet, nagyon gyenge. Ha jó lett volna, bekerült volna azok közé, akik érnek valamit /ízlések és pofonok, ugye/ és megveszem, ahogy a többi nekem tetsző együttes albumait is. Szeretek kigyűjteni dolgokat és látni őket a polcon.
Én a jelenséget inkább amiatt tartom aggasztónak, hogy ez az „ingyenesség” mennyi időt lop el az embertől, emberiségtől. Ez sokkal komolyabb probléma és tényleges kárt is okoz .
A jó filmeket megnézzük moziban, mert szeretünk moziba járni. Még kukoricát is veszünk drágán.
folyt köv
Viszont egy csomó rossz, vagy középszerű filmet is megnézünk, mert „ingyen” van. Ha jó lett volna, megnézzük moziban. Tehát már előre tudod, hogy nem mennél el érte a moziig, mert max. középszerű és nem is érdekel annyira, de mégis megnézed.
Ez tiszta időpazarlás. És akkor még vannak olyanok is, akik sorozatokat darálnak le. Rossz belegondolni is, mennyi idő megy el így az életedből a szemétre, illetve milyen hatással van ez a ma emberére.
De csináltam már olyat is, hogy megvettem az előadást udemyn, aztán lehúztam az anyagot máshonnan, mert sokkal kényelmesebb volt, mint a saját felületük.
Adathordozót félévente veszek.
Ez azért van, mert a kiegyenyúlyozott portfoliók sok hosszú lejáratú magyar allampapírt tartalmaznak, azoknak pedig 1-2%-ról 9-10%-ra emelkedett a hozamuk, ilyenkor a meglévő papíroknak beesik az árfolyama A tőzsdék is estek, de azok nagyobb része nem forintban van, hanem dollárban vagy euroban, a forint meg gyengült azokhoz képest, így forintban mérve alig estek.
Ha hosszútávon gondolkodsz, nem érdemes vele foglalkozni, ha majd újra esnek az állampapír hozamok, akkor meg emdpkedni fog a kiegyensúlyozott portfoliók értéke. Ettől függetlenül több évtizedre a részvény tulsúlyos portfoliót érdemes választani, mert várhatóan magasabb lesz a hozama.
Namost ebből vagy pénzt csinálsz és nem a te adataid, vagy zagyvasággal töltötted fel, vagy valahonnan nagyon sok adatot loptál.
Aminek persze annyiban van köze a lopáshoz, hogy gdpr szerint jogszerűen kezelsz e adatokat. Ha már a sajátodnak tekinted.
Persze, nyilván az apróbetű…
Par hete dolgoztam ott, amikor lattam, hogy rengeteg enyhen barna banant raktak a raktari szemetes melle.
Mondtam a menedzsernek, hogy vinnek belole, jo lesz sutibe, turmixnak stb.
Megdobbenesemre azt mondta, hogy nem lehet, mert vagy etkeztetesi alapitvany viheti el, vagy kuka.
De mondom en megennem, es ezt mar nem viszi el senki.
Nem-nem, akkor sem.
Par napra ra ugyanezt lattam aznap lejaro, elore csomagolt belszinnel. 2 eurora araztuk le 8-rol, de igy is maradt a nap vegere. Azt sem vihettuk, es lejjebb sem lehetett arazni. Kuka…
Aztan kiderult, hogy a supermarketnek van egy biztositasa, ami allja ezeket es a lopasokat is X ezer euro ertekben havonta, es jobban jarnak ha kidobjak, es lopottkent tuntetik fel.
Onnantol vittem mindent amit amugy kidobtak volna.
Ket evig ingyen ettunk.
Azért ez nem fekete/fehér. Minden szellemi munka más munkáin alapul (Einsteinek száz évente születnek).
Ha valaki létrehoz egy művet, jogos, hogy a hasznait ő élvezze, de csak x évig, utána közkinccsé _kell_ válnia.
Úgy emlékszem a szerzői jog kezdetben 14 év volt USA-ban (amit meg lehetett hosszabbítani), most már 100 fölött van (ezért vannak csak 100+ éves beszkennelt könyvek a könyvtárakban).
Plusz az örökösök is tartják a markukat (amit egy vagyonnál érthető, itt nem).
Ez megfojtja a haladást.
Filmeknél/zenéknél ugyanez. Ott is fontos lehet régebbi műveket felhasználni.
Ráadásul hollywoodi filmipar pont azért jött létre, hogy elmeneküljenek azok a szabályok elől, amelyek szabadalmi jogokat biztosítottak Edisonnal (készülékekre, (nyers)filmekre, …)
Azok a jogi történetek meg különösen jók, amikor a büntetés nagyságrendekkel nagyobb, mint a lopás értéke.