A műszaki cikkeknél régen bevezetett A-tól D-ig terjedő energiaosztály besorolások jó dolognak tűntek és azok is voltak, csak elszállt felettük az idő: ma már nem nagyon kapsz bármit, ami A osztálynál rosszabb lenne, ellenben már nem tudják hogy feltüntetni a cégek, hogy az ő termékük mennyivel energiatakarékosabb, mint az A osztály, megjelent már az A+++-nál is X%-kal energiatakarékosabb berendezések.
Ezért március 15-től új rendszer van, a besorolás A és G között terjed. G-t már gyártani sem szabad mostantól, F-et is csak 2024-ig.
Azonban az A és a B osztály annyira szigorú lett, hogy a mostani A+++ hűtők sok esetben C osztályzatot kaphatnak és ez így a jó, nem kell majd megint két év múlva újra megreformálni a rendszert.
Hogy ne legyen egyszerű az élet, nem mindenre vonatkozik az új rendszer, csak a hűtőkre, mosó és mosogatógépekre, illetve televiziókra, például a légkondicionáló berendezéseket még a régi módi szerint kell besorolni.
Ami a lényeg: ha most akarsz venni egy műszaki terméket, ne ijedj meg, ha a legjobb, amit találsz, C energiaosztályú lesz. Azt egy hónapja még A+++-nak hívták és nem a termék lett rosszabb, csak a besorolás lett szigorúbb. (Onnan tudod, hogy régi C vagy új C a besorolás, hogy az újnál G-ig terjed a skála. Ha látsz G besorolást, akkor új rendszer szerinti C-vel van dolgod.)
Praktikus lett volna új rendszert kitalálni. Egyrészt a régi és új rendszerek összekeverhetősége miatt, másrészt hogy ne kerüljünk 10-15 év múlva ugyanebbe a helyzetbe. Most megint az A lesz a csúcs és onnan nem lesz tovább.
Mosogatógépeknél is az új szerint kell már jelezni.
Mindig öröm az energiatakarékosabbnál energiatakarékosabb készülék, évi 2000ft-al kevesebb vizet/áramot használ, cserébe 4 év után megkotlik benne valami és horror a javíttatás.
Ja. Az "A" lehetne a legrosszabb, onnan Z-ig sok technikai fejlődés beleférne... (lásd még gépjárművek károsanyag kibácsátás, Euro 1-től Euro 6 jelenleg a legjobb)
> [...] 2000ft-al kevesebb vizet/áramot használ, cserébe 4 év után megkotlik benne valami és horror a javíttatás.
Kérlek, írd le azt is folytatásként, hogy a logikai következményed miért igaz.
Sziasztok.
Szerintem ez a rendszer egy vicc, komolyan. 2 dolog:
1. az A+ és az A++ hűtő között semmi különbség sincs csak, hogy a villanymotor "gyengébben" van megtekercselve. Kevesebbet fogyaszt? Igen. De gyengébb. Így pl. kint a kamrában ahol egy kicsivel van a hőmérséklet 0°C felett el sem indul vagy tönkremegy. Ha megnézitek a kézikönyvet benti használatra vállalnak csak garanciát. Árban meg egy nagyságrenddel drágább az A++. Ha valaki kiszámolja akkor az árkülönbözetet kb. 15 év alatt termeli vissza.
2. tudtommal az is számít az energiahatékonyságnál, hogy melyik régióban vagyunk. Pl. ha egy klímánál megadják, hogy A+, akkor az nagy valószínűséggel A+ Hollandiában és egyéb északi országokban. Nálunk meg C.
@akiaki
Azért igaz, mert az új szabványok teljesítése csak sokkal bonyolultabb szerkezetekkel, több alkatrésszel lehetséges. Sajnos ez a fizikai világ a maga fizikai törvényszerűségeivel, ez nem informatika, ahol 2 évente automatikusan jön egy 2x sebességnövekedés csak mert kisebbek az alkatrészek (tudom, pár éve már ott sem igaz ez).
A gyártó továbbra is profitot maximalizál, mindenből a legolcsóbbat ami gari végéig kihúzza jó eséllyel. Lásd modern autók.
Számszakilag: 3 független alkatrész egyenként 90%-os túlélési rátával (5 évre mondjuk): 0,9^3 ~ 73% az esélye hogy még működik a gép.
Ugyanez 10 független alkatrésznél: 0.9^10 ~ 34% hogy még működik. Az esély exponenciálisan csökken, ahogy bonyolódik a gép.
"2000ft-al kevesebb vizet/áramot használ, cserébe 4 év után megkotlik benne valami és horror a javíttatás."
Nagyanyám lehel hőtője úgy 30 éves lehet és még megy és hűt és nem jár egész nap. Kompresszort kellett tölteni ennyi. Nekünk legutóbb 7-éves volt amikor cserélni kellett mert megadta magát a kompresszor. Akkor most melyik a jobb? Mert 7 éves élettartammal több mint 4 hűtő kell. Ha a legyártást is beleszámítom akkor is környezetbarátabb? Hát nem hiszem. A másik hogy a fogyasztá csökkentése és a komplexitás közötti összefüggés nem lineáris. Egyre kisebb csökkenéshez egyre több extra bonyolultság kell és ennek egyre megbízhatatlanabb termékek lesznek a következménye.
Teljesen felesleges volt a régi izzókat kivonni a forgalomból.
Egyszerűen át kéne nevezni az energia osztályokat:
A) nagyon energia takarékos izzó
B) energia takatéskos izzó
C-D) átlagos energia fogyasztás
E) rossz energia hatékonyság
F) energia paazarló
G) súlyosan energia pazarló
Egyszerű szabályozással ki lehet szorítani a pazarló izzókat. Ugyan ki venne energiapazarl izzót?!
Ugyanez lehet a tojások (vagy WC papír) összehasonlítás alapja. Betűkkel való bohóckodás helyett ott a jól ismert Ft/kg ár.
Nem is Brüsszel lenne, ha valamit logikusan csinálnának. 🙂
"Nagyanyám lehel hőtője úgy 30 éves lehet és még megy és hűt és nem jár egész nap. Kompresszort kellett tölteni ennyi. Nekünk legutóbb 7-éves volt amikor cserélni kellett "
7 év alatt kb. le is dolgozza az árát a harmad(!) akkora fogyasztással.
(Meg sanszosan jóval csendesebb is a 30 éves lehelnél.)
Pont annyira értelmetlenek ezek a besorolások mint például az autóknál a fogyasztási/kibocsátási adatok. Betarthatatlan korlátozások, életszerűtlen mérési ciklusok. Köszönjük annak, aki kitalálta az íróasztal mögül.
Aztán lehet csodálkozni, hogy túlbonyolított, agyonkorlátozott gépeket lehet csak kapni fizetésarányosan drágábban (ahogy történt az új autókkal is). Ja és a valóságban ugyan annyit fogyaszt mint a tízéves.
@007polar
Ervelesed teljesen igaz a Magyarorszagi aram arak melett (35,31 - 37,74 Ft/kWh).
Europa mas reszein sokkal sokkal dragabb az aram. Bayororszagban 27cEur/kWh ~ 100Ft/kWh fizetunk erte.
Random Bosch kombinal 180cm hutoszekreny fogyasztasai:
G: 279 kWh/ev - 75eur/ev
F: 227 kWh/ev - 61eur/ev
E: 218 kWh/ev - 58eur/ev
D: 149 kWh/ev - 40eur/ev
Ahogy mesz feljebb energia kategoriaban a huto szigetelese egyre vastagabb lesz igy a belteruk egyre kisebb lett. Sok gyarto kinalataban megjelentek az XL hutok ami 60cm helyett 70cm szelesek de belteruk akkora mint a regi 60cm hutoke.
@mutyilufi
Igen, ez kb ugyanaz, mint az energetikai besorolás a házaknál. Energetikai mérnökkel átnézettem a vásárolt ház tanúsítványát. A 2015-ös besorolása a háznak B volt, ami most C vagy D lenne az új számítás szerint, de B-nél csak az a ház kaphatott akkoriban jobbat, ami már rendelkezett valami megújuló energiaforrással is, pl napelem. Ha javítani akarnék a besoroláson, milliókért még kaphatna az 50 centis téglafal szigetelést, akkor napelem egyebek nélkül megspórolhatnék kb 10-12 ezer forintot évente a fűtésen. Ami ezen túl még számomra vicces, hogy ilyen házat már építeni tilos, mert csak C kategóriás, de Zs kategóriás használtat nyugodtan lehet adni venni ott nem számít a hatékonyság.
@mutyilufi
Azt a hibát követed el, hogy rossz irányból közelíted a régi Lehel hűtők élettartamát: a ma 30 éves hűtő azon példányok közé tartozik, amelyek nem mentek tönkre. Nem tudjuk, hogy mennyi ment tönre, és mennyi ment volna tönkre ha más okból nem selejtezik le.
Azt nem lehet elvitatni, hogy a műszaki eszközök sokat fejlődtek az elmúlt 10-20-30 évben, de a wattok reszelgetése helyett sokkal hasznosabb lenne, ha az energiacímke a teljes életciklusról adna információt. Ehhez persze meg kellene szelídíteni a kapitalizmust, és valóban fenntartható pályára kellene állítani a fejlődést. A hűtőgépcsere program idején anyósomék 30 éves fagyasztóládájára kb. 800 kWh éves fogyasztást számolt a kalkulátor, így az új hűtő 250 kWh/év fogyasztásával megmentették a Földet. A régi adattáblája szerint 0,85 kWh/nap volt a névleges fogyasztása, ami kb. 310 kWh/évre jön ki. A kora miatt ettől persze biztosan többet fogyasztott, de a havi áramfogyasztásban nem igazán vették észre a változást. Bezzeg, ha lemondanak a hűtőládáról, és megelégszenek az egy állófagyasztóval, na az lett volna az igazi megtakarítás.
Legyenek már végre fúziós erőművek... és akkor nem kell az energiahatékonyságra figyelni... már csak 100-150 év hogy hálózatra kötve dübörögjenek
Na meg az A+++++-os mosógép is hiába mos ki 1 L vízzel és 0,5 kWh árammal, ha csak az "eco" programra vonatkozik. A koszos ruhákat úgyis valami komolyabb programmal mossuk, a színeseket a színessel, a szagosakat a szagossal stb., amelyeknek már nem is lesz annyira spórolós a víz/áram felhasználása. A vízfogyasztásban történt igazán előrelépés az Energomatokhoz képest, de a mai fast fashion világban a tiszta, alig hordott ruhákat nem akkora kunszt kimosni egy kanál vízben.
Na ez az a paraméter amit én soha nem nézek amikor műszaki cikket választok. A 20 éves Bosch hűtőmet eszem ágában nincs lecserélni amíg nem lesz baja, abban még rendes hűtőközeget raktak és valószínűleg szerelni is lehet szemben a sok mai vacakkal. Másik kedvencem a porszívók, manapság vehetsz ilyen párzsáz wattos nyomorék vackokat, amiket a szintén 20 év körüli 1800-as Boschom valószínűleg félálomban szenderegve enne meg reggelire.:) Heti 1-2 óra porszívózásnál aztán rohadt sokat számít ám hogy mennyit fogyaszt. De legalább cserébe szívás helyett szopsz vele 20ft megtakarításért. További nagy kedvenc, hogy halogén izzókat tiltsuk be, helyette használjatok CRI80-as ultraf.s fényű LED-eket, de persze sokkal több lumennel, hogy azért a fogyasztás meglegyen ugyanannyi mint előtte.:)))
Pont most vettünk új mosógépet, mert a régi 12 év után beadta a kulcsot. Itt már az új energiaosztályok voltak kirakva, de még kint volt a régi is, tájékoztató jelleggel.
Olvasgattam fórumokat, hogy mit is kéne venni és a legtöbb tanács az annyi volt, hogy azt, amire az árához képest a legtöbb garanciát adják. Végül a "mosógépszerelőnk" tanácsára vettünk egyet 140-ért (én simán vettem volna egy 90 ezres, nem no name márkásat is, de hagyjuk). Erre alapból 2 év garanciát adtak, mint a mosógépek 99%-ára. Nagyon-nagyon kevés van 3 évvel.
Papíron jól fogyaszt, egy 30 éves őskori mosógéppel szemben tuti érzékelhető a különbség, de a 12 éveshez képest szerintem nem. Ami feltűnt az az, hogy nevetségesen hosszú programok vannak rajta. A legrövidebb is talán másfél óra, de a többség bőven 2 fölött, gondolom mert így fértek bele anno az A++++ (sok plusz) kategóriába. (Folyt köv.)
(folyt.)
Na és én őszintén szólva kételkedek abban, hogy van értelme még ennek a további kategorizálásnak. A mosógép az kb. egy dob, amiben ruhát forgat egy villanymotor, meg egy fűtőszál vizet melegít és ennyi. Én úgy gondolom naívan, hogy azért ennek a technikájában az emberiség már elért lassan a csúcsra. Nincs hová (értelmezhető mértékben) fejlődni villanymotor hatásfokban meg vízmelegítésben. Attól félek, hogy nagyon ráállnak - sőt, inkább már ráálltak - a cégek a katalógus adatokra fejleszteni. Már nem azt nézik, hogy a mosógép jól mosson, praktikus legyen és tartós, hanem azt, hogy most akkor muszáj beletiporni az A kategóriába, bármi áron.
OFF
A modern autók témakörben szeretnék dokumentumokat olyan "volt még benne anyag" mondjuk ladákról, de bármi más is jó, amik 20 évet és 500ezer km-t kihúztak szétrozsdásodás / nagyobb hiba nélkül. Ugyanis a "túlbonyolított" modern autók kb. ezt tudják. Állítólag a "tervezési élettartam" 200 ezer mérföld az USA-ban, pl. az "élettartamra" olajozott sebességváltóknál ez az elvárás az olajjal szemben (csak pletykaszinten), ez nem lenne annyira rossz.
/OFF
Adalék "energiahatékony" mosógéphez:
ismerősöm minden mosási programhoz kb. 4-5 perc után hozzátölt 5 l (!) vizet, hogy a szupertakarékos gép rendesen mosson.
Vajon hànyszorosàra fog nőni az áram ára, ha pl. az elektromos autók miatt èvente kètszámjegyű felhasznàlás növekedès generàlódik (makro szinten)?
Azért az az évi 2000 Ft sokkal több, ha minden gépednél a lehető legnagyobb energiamegtakarításra törekszel (mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép, ruhaszárító, mikró, porszívó, főzőlap, sütő, vízforraló, lámpák, vízcsapok, zuhanyrózsa stb.). Van nekem erről táblázatom is, nagyjából havonta 30 ezer Ft-ot spórolok meg úgy, hogy tudatosan vásárolok ilyen eszközöket, ez éves szinten 360 ezer Ft. Nyilván egy 1 vagy 2 fős családnál ez az összeg alacsonyabb, mint egy 4 fős esetében, de lehet jóval magasabb is, ha valaki pazarlóbban használja, mint mi vagy többen vannak a családban.
Persze az is igaz, hogy ez nálam nem csak a pénz spórolásról szól, hanem arról is, hogy ami energiatakarékos, az jellemzően valamivel fejlettebb, halkabb, gyorsabb stb. Na meg ugye a környezetnek is jót teszel, ha kevesebb vizet és áramot használsz. Az nem igaz, hogy alacsonyabb az élettartamuk, sőt.
@veres
Azért ez nem ilyen egyértelmű. Pl. 2 ütemű vs. 4 ütemű benzinmotor.A négyütemű sokkal bonyolultabb, több alkatrészt tartalmaz, mégis sokkal tartósabb.
@mutyilufi tök jó, hogy egyetlen tapasztalat alapján levonsz általános következtetéseket.
Nekem meg a mosógépem (zanussi) és a hűtőm (ariston) 10 évesek (a mosógép talán 12) és hiba nélkül működnek. Majd talán ha az 5 évvel ezelőtt gyártott hűtőknek is lesz idejük 30 évig működni, akkor lehet levonni következtetéseket, hogy bezzzeg régen... Van egy philips mini hifim is, amit egyszer kellett javítani 10 év alatt és egy samsung tv-m, amit szintén egyszer. Akkor most én levonhatok olyan következtetést, hogy az új műszaki cuccok jó minőségűek?
Annyira álságos ez a környezetvédelmi cukiskodás. A kedves fogyasztó szív a 4-5 évre tervezett termékekkel az energiatakarékosság jegyében.
A másik oldalon bárki repkedhet naponta a világban ha van párszáz dollárja erre, épülnek a tök fölösleges csupaüveg iroda paloták 1.000 klímával, égethetek 50 liter benzint óránként a Tisza tavon ha úgy tartja kedvem, a tengerjáró luxushajók egy gázfröccsel többet szennyeznek mint bármi, presztizsberuházásokat építünk elégetve tartályhajónyi üzemanyagot tök fölöslegesen, a 70-es évek paneljai meg ott állnak hőszigetelés nélkül az utcát fűtve.
Ha most tényleg elkezdenénk 30 évig működő hűtőszekrényeket gyártani, akkor kitörne a hatalmas munkanélküliség, és kezdetnénk a 3. világháborút, hogy ne unatkozzunk?
Hogy van ez?
@007polar "Árban meg egy nagyságrenddel drágább"
10x annyiba kerül????
Mosógépnél megtanultam, hogy a legrosszabb kategóriájut választom, mert a jobb kategória általábaban kevesebb víz és hosszabb mosási idő, továbbá nem viszi ki a gyermekruhákból a foltokat. Kell az nekem?
Vártam, hogy megjelennek a ‘bezzeg régen volt benne anyag/tudtak tervezni’ és hasonló érvek. Úgy tűnik a survival és confirmational bias még mindig tökéletesen működik.
1. Régen egy mosógép reálértéken jóval drágább volt.
2. A 30 éve hiba nélkül működő mosógépre emlékszünk, a 25 éve tönkrementre nem.
3. 30 év alatt a többszörös fogyasztás még az itthoni ‘agyontámogatott’ energia/vízárakkal is jelentős többletköltség.
4. Harminc év alatt jelentős a technikai fejlődés. Egy hűtőnél/mosógépnél ez talan kevésbé lényeges, bár vannak hasznos újítások: halkabb működés, időzíthető mosás, vagy épp kiegyensúlyozatlan dobbal nem centrifugázik a gép (gondolom nem csak én láttam olyat, amikor a régi masszív mosógép széttörte a járólapot..). Egy autónál pedig már ég és föld a különbség pl. biztonság szempontjából.
Őszintén nem értem, mi ez a nagy nosztalgia, gondolom a többség a fiatalságát hiányolja.
@vendeg "A mosógép az kb. egy dob, amiben ruhát forgat egy villanymotor, meg egy fűtőszál vizet melegít és ennyi. Én úgy gondolom naívan, hogy azért ennek a technikájában az emberiség már elért lassan a csúcsra." - Nem hiszem. Például egyre fontosabb a fertőtlenítés, fertőtlenítő mosópor hasznhálata vagy 90 fokos mosás helyett (ami a textilt se kíméli) lehet UV-C fényes fertőtlenítő funkció. Mosószerenként külön program lehet, hogy már létezik, alap kellene, hogy legyen. Ha már környezetvédelem, akkor víztisztítás és újrahasznosítás a mosógép kifolyónál, mosószer semlegesítés. A Greenpeace a mikroműanyag miatt reklamál újabban, tuti azt is kell majd szűrni. Hatékonyabb szárítási funkciók, de akár vasalás, szortírozás, hajtogatás egy komolyabb gépnél. Van hova fejlődni még ha tényleg erőltetettnek is tűnik a tempó.
Egy mosógépnél vagy tv-nél eddig mindig vettünk plusz garancia éveket. Max 15 ezer Ft volt, így lett a 2 helyett 5 év pl. Nos tudjuk, hogy egy mosógép/tv javítása nem 15ezer Ft.
Megérne egy cikket, hogy mennyire gazdaságos/környezettudatos egy háztartási gép, ha 4-5 évente cserélni kell, mert valami tönkremegy benne, amit már nem éri meg javítani.
A javítás ellehetetlenítése az automata gyártósorok miatt van. Nem csavaroznak, hanem szegecselnek, pont hegesztenek. A NYÁK-ot nem forrasztják, hanem egy ón fürdőben úsztatják. A csapágyat műanyag csapágyházba préselik, amit csak egyben tudsz cserélni, de ezt tudják egyszerűen automatizálni.
Ha olyan gépet szeretnél, ami javítható, akkor meg vegyél Miele-t, csak ki ke fizetni a 3x-os árat...
Ez egy jó videó arról, hogyan működnek a mosogatógépek és miért nem mossa el a poharakat sokaknál. Mert rosszul használják a mosó cuccokat benne! youtube.com/watch?v=_rBO8neWw04&t=1753s
Ez az egész egy nagy kamu, azért van, hogy cseréld le a cuccod modern "energiahatékony"-ra, igaz, hogy a legyártásához kapcsolódó szennyezés 3x akkora, de legalább pörög a gazdaság.
Természetesen itt is vannak a mindent IS jobban tudó magyar kommentek. Mint az óramű. 🙂
>energiatakarékosság = több alkatrész
Egyáltalán nem biztos ez, simán lehet csak jobb a szigetelés.
>több/bonyolultabb alkatrész = könnyebben elromlik
Egyáltalán nem biztos ez, lásd pl. inverteres motor. Nem véletlen adnak 10 év extra garit külön a motorra az inverteres gépekben a gyártók...
>energiatakarékosabb = rosszabbul mos
Nem véletlen vannak PROGRAMOK a mosógépeken. Lehet, hogy az ECO mód nem fogja kimosni rendesen 12 óra autószerelés után a két flakonnyi gépolajat a munkaruhából, vagy esetleg a diszperzitet, maltert. De ezért van az intenzív program ezeken a gépeken, helló! Ne legyetek már fogyatékosok...
Az meg ne zavarjon már, hogy ECO program IS van, vagy hogy akár az az alapbeállítás. Nekünk itthoni, irodai cuccokat tökéletesen elmossa az is miközben tényleg keveset fogyaszt.
A cikkhez: én örülök nagyon az új címkéknek. Nem csak a besorolás változás miatt (engem a sok plusz nem zavart), hanem mert sokkal értelmesebbek a megadott adatok, mint ezelőtt. Az éves átlagos fogyasztás kb. semmire nem volt jó, lehetett vele trükköznie a gyártóknak. Az új adatok, ahol konkrét ciklus információt kapsz, sokkal használhatóbbak. Így kellett volna eredetileg is.
Az új rendszerben minden normálisabb TV (4K, HDR, tisztességes fényerő) G besorolású lett. Remélem téves információ, hogy G besorolásút többet nem lehet gyártani.
"Ez az egész egy nagy kamu, azért van, hogy cseréld le a cuccod modern “energiahatékony”-ra"
Azért egy 80éves szénerőmű közelében a savas eső gyakori vendég, egy 40éves BKV busz még a vakolatot is szürkére színezi, (nem beszélve a fogyasztásáról), egy 50 éves panelház szigetelés nélkül rossz vicc.
Egy régi LEHEL hűtő +régi izzók a lakásban pedig elvitték egy háztartás villamosenergia fogyasztásának több, mint a felét.
Szerintem a régi igyenis vacak, ne mondjuk már, hogy egy Wartburggal környezettudatosak vagyunk.
Amiben egyetértek hogy az államnak nem kell támogatnia semmit, sem betiltania. Minden hűtő-mosógép előbb utóbb elromlik.
Mindig csodálkozom, hogy valaki nézi ezeket a címkéket.
Most őszintén, érdekel valakit, hogy ezer forinttal több lesz az éves villanyszámla? Hogy A vagy A+++ az adott termék? Ez befolyásolja a döntést bármiben is?
Egy nagy szemfényvesztés az egész, pont, mint a modern autóknál. Attól lesz takarékosabb a mosógép, mert 40 fok helyett csak 35-re melegíti a vizet, vagy mert ECO módban inkább kétszer annyi ideig „mos”, csak nehogy meleg vizet kelljen előállítani. Aztán 4 év múlva dobhatod ki a gépet. Autók ugyanez, mindenki tudja, hogy ezek a modern környezetbarát motorok alig fogyasztanak valamit és ugyanolyan tartósak (irónia).
Szerintem sokkal jobb lenne, ha a címkén a várható élettartam lenne feltüntetve. Az többet árulna el arról, hogy valójában mennyire környezetbarát a termék. Akkor én is megnézném ezeket a címkéket. Ez így csak fingfűrészelés, amit jól meg lehet marketingelni.
@Dénes Hogyan tudsz te éves szinten 360000 Ft-ot megspórólni? Nekem az éves rezsim nincs 170000 (víz+villany, gázt szinte csak fűtésre használunk), pedig családi házban lakunk 4-en, és nem kimondottan aszerint válogattam a háztartási eszközöket, hogy milyen energiahatékonyságú. Minden eszköznek 4x annyira energiaigényesnek kellene lennie alapból, hogy összejöjjön a spórolás mértéke a megfelelő cserékkel.
Szobber, azért a 14-15000 havi átlagrezsi sem teljesen általános egy négyfős családban, ahol minden nap megy a mosógép, mosogatógép - vagy a lányok hajmosása szerintem nekem egy heti zuhany vizemet fogyasztja el.
Bár a 360k megtakarítás meg a másik véglet.
@mammut: "Egy mosógépnél vagy tv-nél eddig mindig vettünk plusz garancia éveket."
Erre mondta a nagybátyám az eladónak, hogy ő nem garanciát szeretne vásárolni, hanem megbízható terméket.
@Mark Igazán meg lennék lepődve ha a mai tartós fogyasztási cikkek közül bármelyik is kibírna 30 évet de legyen úgy! Sajnos tervezett avultatás van és összeintegrált alkatrészek. Pl. az asztali PC-m tápegységének a belseje a szabány ATX méret miatt kongott az ürességtől de a kondenzátorok érdekes módon mégis közvetlenül a hűtőborda felett kaptak helyet. Kiváló módszer arra hogy a folyamatos meleg 4-5 év alatt kiszárítsa őket. Javítani persze nem éri meg veszel újat. Egyéként arra akartam utalni amit már más is írt. Ha nem a spórolás hanem a környezetvédelem a cél akkor a teljes életciklust kéne alapul venni. Mert hiába fogyaszt többet a régi hűtőm, az már le van gyártva. És egy 10 max 15 évre tervezett modern hűtőnek nem nem csak az árát kell behoznia hanem azt is hogy gyakrabban kell újra legyártani. És ezzel együtt már szerintem nem jön ki a matek.
@mutyilufi
A PC tápegységben a kondenzátorok elhelyezése (sajnos) más dolgoktól is függ, nem feltétlen lehet csak úgy elrakni őket mindentől távol a sarokba.
@Prakt!
"A NYÁK-ot nem forrasztják, hanem egy ón fürdőben úsztatják."
Itt gondolom a hullámforrasztásra gondolsz, de manapság már ezt sem igazán használják, hanem a felület-szerelt alkatrészeket már egy "reflow"-nak nevezett eljárással forrasztják. (Ahol mikroméretű forraszanyag-golyókat és folyasztószert tartalmazó pasztát visznek fel a NYÁK-ra (általában szitanyomással), erre ráteszik az alkatrészeket és az egészet felhevítik hogy az ón-golyók felolvadjanak.)
A nagyobb probléma, hogy az régi jó minőségű forrasztásokhoz használt ólmot és ónt tartalmazó forraszanyagokból az ólmot kitiltották, a újabbak meg jelentősen drágábbak és sokkal megbízhatatlanabbak. (Kritikus helyeket (pl. autóipar) meg is maradtak a réginél tudtommal).
Ha volt mostanában laptopotok ami úgy ment tönkre, hogy a kijelzőn csíkok / színes téglalapok jelentek meg előtte, akkor jó esélyjel pont abba futottatok bele, hogy az új ólommentes anyaggal forrasztották a chipeket a NYÁK-ra és ezek a forrasztások részben megrepedtek / eltörtek.
Sok ilyen laptopot lehetett javítani azzal, hogy a megfelelő chipeket a forraszanyag olvadáspontja közelébe hevítetted, vagy egyszerűen kicserélted a forraszanyagot ("reballing").
Másik nagyon jó példa a LED-es fényforrások, hogy hú de jó, hogy mennyivel kevesebbet fogyasztanak, de gyakorlatilag mindegyik selejt.
Most megnéztem az egyik webshopot, 99 féle termékük van, ebből 89-nek 80%-os CRI-je van. A maradék 10%-ból kiválasztva azokat, aminek legalább kb. van olyan fénye mint egy 100W-os sima izzónak, mindössze 1 db marad, 4500 Ft, csak rendelésre...
Ezek után még nem tudod, hogy mennyire van elrontva az elektronika, mert jó eséllyel nem csinálták meg rednesen áramgenerátoros meghajtását a LED-eknek szóval az egész villogni fog...
Szóval igen, nagyon-nagyon sok esetben ha nagyon rákényszerítik a gyártókat az energiatakarékosságra, akkor máshol fognak spórolni és összességében rosszabb felhasználói élményt fognak nyújtani.
(folyt.)
Ha már ennyire (túl-)szabályozzák a dolgokat, akkor érdemes lenne ezt kicsit összetettebben csinálni és pl. az olyan dolgokat is belevenni a szabályozásba, ami ténylegesen a kapott "minőséget" befolyásolja, hogy a szabályozásnak ne az legyen az eredménye, hogy a felhasználóknak rosszabb lesz.
LED-es fényforrásoknál mondjuk lehetne az ilyen a min. CRI meghatározása (mondjuk 95%-ban), a villogásmentesség, a gyors bekapcsolás (mondjuk <50ms), és ha már elvileg 15000 órát bír a marketing szerint napi 3 óra használattal, akkor 10 éves garancia.
(És akkor még egyáltalán nem volt szó, hogy a sok napelemhez és LED-hez felhasznált szilícium feldolgozása káros hatásai milyen viszonyban van a valamivel kevesebb elektromos energia-használatból adódó kedvezőbb környezeti hatásokkal.)
Én amúgy tényleg kötelezően feltüntetném a várható élettartamot minden egyes műszaki terméken, lenne nagy meglepetés.
(mint az autóknál, ahol a gyártók bevallottan úgy gondolkodnak hogy élettartam=150e km ~7- 8 év)
@einguaz
Alsó árkategóriából (<1000 Ft) vásárolok évek óta ledeket és amiket idehaza boltban kapni, azok nem szoktak villogni (az aliexpresses ledjeim igen, szóval tudom mire gondolsz).
Gyors bekapcsolás egyáltalán nem érdekel, de szerintem az emberek 90%-át sem.
CRI indexet nem ismertem, most utánanéztem. Elvileg a hagyományos energiatakarékos vackok CRI indexe jobb, mint a prosztóbb ledeké. Ezzel szemben azok fénye számomra sápadt, beteges. Anyám a LED-ek berobbanása előtt jó érzékkel bevásárolt egy évszázadra energiatakarékosból, ha náluk járok, mintha valami szanatóriumban lennék, olyan érzés esténként. Ez alapján valszeg kevésbé vagyok érzékeny a CRI értékre, nekem más zavarja jobban a szemem...
Gyártás: egy átlag ledhez mennyi "mérgező" szilícium kell? Egy energiatakarékos izzó gyártása mennyire szennyez? Ez se fekete-fehér...