Új építésűt?

A házvásárlás során mi is belefutottunk olyan új építésű vagy néhány éves házba, ami már laikus szemmel is tragédia volt, egy hozzáértő biztos el is ájult volna a minőségen.

A vizesedő falak, megsüllyedt ház, vakolat helyett csak gipszkartonozott falak, amik a fal felé csupa penészesek a lecsapódó pára miatt csak néhány olyan dolog, ami azonnal látszik is. A vízszigetelés hiánya miatt néhány év múlva felfagyó járólapok, a cementet alig látott beton, a kegyetlen hőhidak, a leghitványabb gépészet, a befelé lejtő terasz olyan rejtett aknák, amikre lakva jön rá az ember.

A probléma az, hogy a spórolásból eredő hibák egy részét csak nagyon drágán lehet utólagosan kijavítani. S ez a jobbik eset. Van, amit utólag sem lehet feltétlen kijavítani.

Ha valaki eladásra épít házat, minél több mindenen spórol, annál több lesz a haszna. Tudja, hogy mit néznek és mit látnak a hozzá nem értő vásárlók, így a járólap és a konyhabútor szép és a fürdőszobai csap is mutatós. Az, hogy van-e szigetelés a terasz alatt, az egyrészt nem látszik, másrészt a vásárlók nem is tudják, hogy miért baj az, ha nincs.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne vegyél új építésű vagy néhány éves házat, mert szerencsére vannak korrekt vállalkozók is. Viszont nagyon nézd és nézesd meg hozzáértővel, hogy mit veszel.

S ha egy ház túl olcsó a piaci árhoz képest, annak mindig van oka, egy bizonyos négyzetméter ár alatt egész egyszerűen nem lehet egy ház megfelelő minőségű.

Sokan kerestek új építésű ingatlant, főleg a CSOK meg az új zöld hitel miatt is. Sajnos nagyon észnél kell lenni, mit veszel és kitől, sőt azt is, hol. (Mint írtam régebben, a példa kedvéért a XXII. kerületben is rengeteg házat sikerült az elmúlt években gombapincék fölé felépíteni.)

Belinkelem a Kömkel blog legújabb cikkét, csak hogy tudd, milyen házakat is árulnak jelenleg is. Ha már úgyis arra jársz, olvasd el a többi cikket is a blogon, ha házvásárlás előtt állsz. Ami fontos tanulság, hogy a legtöbb hibát és barmolást egy szakértő sem ismeri fel, ha már teljesen fel van építve a ház, senki nem lát a falak alá, van-e ott szigetelés vagy az alapba, hogy mennyi vasbetont tettek bele.

(Vannak olyan építtetők, akik végig fotózzák az építkezést, amikor teszik le a szigetelést a terasz alá vagy még látszik a vasbeton a félig feltöltött alapban és így tovább. Az ilyen embertől mernék házat venni. Sőt, csak ilyen embertől mernék házat venni. Aki semmit nem takargat, minden lépést dokumentál, hogy utólag is lehessen látni, mi van a járólap alatt vagy hogy készült a födém.)

Ne értsd félre, nem a kedvedet akarom elvenni, csak nem szeretném, hogy pórul járj, olyan ingatlant vegyél, amit nagyon nem volna szabad megvenni, legyen az új vagy néhány éves.

Nagyon sokan túlvállalják magukat és egész egyszerűen nem lesz anyagi lehetőségük a rengeteg hibát kijavítani. Érdemesebb inkább nem is beleugrani egy kétes minőségű ház megvásárlásába, akkor se, ha arra adnak több CSOK-ot vagy olcsóbb hitelt.

S még egyszer: vannak jó minőségű házak is a piacon, de azokat biztos nem 3-400 ezer forintos négyzetméter áron fogják árulni.

 

Share

145 hozzászólás

  • Családfő
    …Ha ezek alapján marad a szimpátia, jöhetnek a kérdések és a dokumentációk elkérése. Nagy szerencse kell, hogy olyan eladót fogj ki, aki – vagy egy korábbi tulaj – ledokumentálta az építkezést. A megkapott információk alapján, ha még mindig bíztató, jöhet egy/ több szakember segítsége (műszaki ellenőr, építész stb.), akivel együtt újra megtekintitek, feltehetik a kérdéseiket, szemlézhetnek stb. Mindezek alapján már érezni fogjátok, hogy mi a helyes döntés, illetve lehet tovább kutakodni.

    Ami nyilvánvaló nehézség: a tényleg jó ingatlanok esélyesen hamar elkelnek, mert sokan “vakon” lecsapják, aztán éppen szerencséjük lesz. Benne van a pakliban, hogy kicsit piaci ár felett hirdetett gyöngyszemre bukkan az ember, ott érdemes elgondolkozni a felár megfizetésén.

    A lényeg: hogy nem lehetetlen. Nekünk tényleg bejöttek a fentiek, mindig azt kaptuk, amit az előzetes tájékozódás után vártunk.

  • 22. kerület
    Miklós írta a cikkben: “Sajnos nagyon észen kell lenni, mit veszel és kitől, sőt azt is, hol. Mint írtam régebben, a példa kedvéért a XXII. kerületben is rengeteg házat sikerült az elmúlt években gombapincék fölé felépíteni.”

    – egyrészt: “észen lenni” = észnél lenni + résen lenni ?

    – másrészt: a XXII. kerület többször előkerül itt negatív példaként a gombapincék miatt – a komoly vevők megköszönik, ha ilyen félelmek miatt csökken ott a kereslet… De valójában mi a probléma a gombapincékkel? Beomolhat az épülettel együtt? Ilyenről még eddig nem lehetett hallani, pedig él ott néhány tízezer ember.
    Ellenben néhány előnyéről lehetett hallani az elmúlt évszázadból: pl. kiegészítő munkalehetőség háztartásbelieknek a közelben; illetve óvóhely háború / katasztrófa esetén a lakosságnak. Utóbbi megfizethetetlen, ilyen a síkságon nincs.

    A gombapincék azért lettek, mert mindenfelé kibányászták a mészkövet a 19. században az akkor még szőlőhegyek alól, kellett Budapestnek a sok mészkő. Majd ott volt az a rengeteg üreg, elkezdtek benne gombákat termeszteni meg pincének használni.

    A legnagyobb gond, hogy sokról azt sem tudják, merre van. A mai napig csak részben tudták feltérképezni, honnan szedték ki a köveket a felszín alatt.

    S igen, pont az a probléma, hogy beomolhat, mert nem bír el egy házat, főleg nem egy egész lakótelepet. De ha csak megsüllyed, az is éppen elég.

    Rengeteg helyen nem is lehetett mostanáig építkezni, pont a veszély miatt. Csodák-csodája, most ezek a területek is beépültek. Ami veszélyes volt kétszáz évig, hirtelen nem lett az.

    Vannak még ilyen helyek Diósdon és Törökbálint Anna hegyen, de mindkét helyen tilos is az építkezés a volt bányák felett. Másik ilyen része Budapestnek Kőbánya.

    A gombaspóra miatti allergia már csak hab a tortán az ott lakóknak, akik erre érzékenyek.

    S nem azt mondtam, hogy nem szabad házat venni a XXII. kerületben. Csak tudni kell, mi van a ház alatt.

  • Kiosztom a 30asokat
    2003-ban épült társasházban élek és sajnos a minőségi romlás már itt is látszik. Sorra buknak ki olyan hibák, hogy te jó ég. A tetőt csak 4 alkalommal csinálták meg a “szakemberek”, most sem jó. A csőhálózat botrányos, egyes emeleteken nincs lejtés emiatt, folyton dugulások vannak. A leggyengébb laminált padlót, csempéket burkolatokat építették be, helytelenül lerakva, így már levegős alatta és szét is tört.

    Gondolkodom azon, hogy veszek egy lepukkant lakást és a nulláról felújítom, rendes anyagokból, de ilyen helyeken általában a többi tulajdonossal is baj van, a lépcsőház is lepukkant és esély sincs rá h újítsák.

    A gond nagyon nagy, nem tudom mikor látják már be. A hitványabb szakemberek is a mérnöki fizetések többszörösét viszik haza.

  • Aechen Coras
    Ez a poszt is megerősít abban, hogy elég nekünk (3 fős család) a 2 szobás lakás vidéki városban, pedig pénzünk lenne másra is.
    A szabadidőmet nem szeretném elvenni a családomtól és a hobbimtól. Majd járkáljak a munkásokat ellenőrizni minden másnap munka után? 🙂 Hát ez vicces. A gyerekem meg nőjön fel úgy, hogy alig játszok vele? Megér ennyit a kert vagy +1 szoba?
  • nkrisz308
    Az építkezésünk során megtapasztaltuk, hogy a szakemeberek azt képzelik ők mindent jobban tudnak, és a megrendelő csak okoskodik. Például a kőmüves a lábazati vízszigetelést és az xps szigetelést csak 50 centire rakta volna le, miközben 80 centi a fagyhatár és mindenhol 1 méter írnak a szakmai oldalakon. Vagy ott van a homlokzati szigetelés. Kértük a kivitelezőt hogy légkamrásan rakják fel a szigetelést. Ha nem megyünk ki és nem nézünk rá, és nem fenyegetjük meg, hogy nem fizetjük ki a teljes munkadíjat, mert nem ebben állapodtunk meg, akkor a végén nem látjuk, hogy nem úgy készűlt el ahogyan kértük. Szóval nem egyszerű szakemberrel sem dolgoztatni, feltéve ha jönnek. Mi mindent fényképeztünk, ahogy készült a ház így tudjuk pl. hol mennek a kábelcsatornák a falakban…., és mi van és hogy van a padlózat alatt…ezek később még jól jöhetnek.
  • a
    Vélemény:
    Átverhetnek újjal és régivel is. Viszont az nem mindegy, hogy a régivel, ha jól jársz is egy elavult dolgot kapsz, amire költened kell mindenképp már csak az időszakos karbantartások miatt is. (Egyszer az újra is kell, csak ott minden karbantartási ciklus “nulláról indul”.)
    A régi be van “csomagolva” talán még nagyobb zsákbamacska, az újépítést végig tudod követni. Nyilván a betonból nem fogsz mintát venni, nem tudhatod, hogy megsüllyed-e, de azt látod, hogy a fal 6 centi vakolattól lett-e egyenes vagy már az is volt. Látod a csöveket, villanyszerelést, teljes falazást, vízszigetelést, hőszigetelést. Nehéz eldönteni melyik a kockázatmentesebb. Én az újra voksoltam, végigkövetve szinte minden munkafázist. (már ez is rengeteg energia)
    Régi: ha foglalkozni kell vele, akkor 2 választás van: szakember, ami szintén hatalmas kockázat. Egyénileg: Munka mellett beleőrülsz…
  • Békebeli
    110 éves, békebeli polgári családi házban lakunk, Budán a Kútvülgyi út környékén.
    Érintetlenek a falak, a födém, a tetőgerendák.
    Az eredeti ajtók-ablakok, a fa redőnyök, a réz kilincsek szépek, van stílusa a háznak.
    Nyilván fenn kell tartani, időnként festeni/javítani. 15 éve volt egy kisebb tető felújítás, 8 éve egy jelentős belső felújítás (villany, víz, fűtés, csatorna, parketta).
    Nyilván nem zéró kibocsátású az épület, de egy energetikai felújítás a mai árakkal 20 év alatt se térülne meg, egyenlőre hanyagoljuk. (A 150m2 fűtés/melegvíz költsége évi 300k)
    Mellesleg a környék tele van hasonló házakkal. Mind jó állapotban van.
    Szóval annó tudtak tartós minőségben építeni.
    Inkább ez, mint egy új építésű 🙂
  • Subbee
    A budafoki és -tétényi gombapincékhez: az esetleges omlásveszély és a potenciális allergiaforrás mellett kiemelendő még a jellegzetes gombaszag, mely a felszínre (közterületre vagy akár magánkertekbe) felvezetett szellőzőkből árad, és különösen a meleg, szélcsendes nyári napokon erősen érezhető a környező utcákban. Mindez esetenként megspékelve az élesztőgyárból érkező jellegzetes bukéval. Egyik sem elviselhetetlen, de az érintett részeken nem lehet nem tudomást venni ezekről. A magasabban fekvő, Dunától távolabb eső részeken ezek már nem jelentenek problémát – amúgy nagyon sokszínű, élhető, valóban kisvárosias kerület, remek döntésnek bizonyult ide költözni 3 évvel ezelőtt.
  • Szaboz
    @Kiszamolo:
    “A gombaspóra miatti allergia már csak hab a tortán az ott lakóknak, akik erre érzékenyek.”

    A csiperke gomba spórája átmegy a 2 méter vastag mészkövön, a ház alapozásán, aljazatbetonon, stb?
    Ez nem a lakótérben a falon növő penészgomba.


    Ja, nekünk is elkezdték egyenesen lerakni a diagonálba kért járólapot, pedig le lett írva, hogy diagonálba kértük, és úgy is vettük meg a járólapot.. ha aznap épp nem megyünk, fel kellett volna törni.

    Az a baj, hogy a “szakik” jó része nívótlanul dolgozik, és ehhez még rengeteg pénzt kér.
    Felelőségvállalás meg nulla.

    Nem, a parlagfű pollenje se a betonon keresztül megy be a lakásba, hanem az ablakon keresztül. A gombaspóra kerületszerte megtalálható szellőzőkön keresztül bőven árad a föld alól. Meg néha ki is mész a lakásból, ugye….

  • Panelos

    Elküldtem a technológia leírását az email címedre. Lehet, hogy spambe teszi.

    Kérlek adj egy mail címet, amire tudok küldeni anyagot! Köszi!

  • Puffogok
    Az amúgy miért van, hogy mindenki Budapest környékén nézelődik?
    Ilyen kevés távmunkában dolgozó ember van?
    Akit odaköt a munka azt megértem, de eszembe nem jutna ott lakást keresni, ha nem muszáj. 1-200 km-t mész és fele-harmadannyiért találsz házat, lakást.
    Miért szívatja magát ennyi ember? Színház, mozi, étterem, kávézó, kikapcsolódási lehetőség azért elég sok helyen van, egy családos embernek meg amúgy se a heti 4 este bulika a prioritás.
    Akinek van lehetősége homeofficera az miért nem nézelődik mondjuk Pécsen vagy Baján vagy Egerben?
  • Alfa
    : “egy 5-10 éve épült ház jó eséllyel ugyanolyan rejtett bombákkal van tele, mint az általad lesározott ikerház.”
    Aha.
    Szerintem nem.
    5-10 éve, a CSOK és az egész építőipari boom előtt sokkal kevesebb megélhetési kókler repült rá erre.
    Az utóbbi pár évben az új építésű ingatlan hirdetésekből látszik hogy a rengeteg “vállalkozó” megmutyizta magának a telket és építi rá a 2-3-4 lakásos “iker” házakat. Vagy mondjuk 3000 négyzetméterre 2x 5-6 db. lakásként ikerházat. Számold ki mennyi telek jut egyre…
    Igaz hogy már a tervrajzról látszik hogy élhetetlen az egész, pl. a hosszú telken a hátsó ikerhez vezető szolgalmi út az első épület ablaka előtt megy el, normális kert nem marad egyik házrészhez sem, de kit érdekel, így lehet több pénzre levenni a parasztot.
    Nyiiillvááán egyébként kifogástalan minőségben épül majd meg, hát hogyne.
    Komkel is csak véletlenül talál egyre több szemetet.
  • Werner
    Az vitathatatlan, hogy ez a legstílusosabb. De sokak számára megfizethetetlen, illetve a szétszabdalt nagypolgári villákban kialakított társasházak az enyészetbe vezető utat jelentik. Sajnos kevés olyan kisebb ház van Budán, amit annak idején nem államosítottak.
  • Fabatka
    Mert több a lehetőség – ezt kell megfizetni. Nem csak egy színház, hanem sokkal több. Nem csak egy jó iskola, hanem több. Szélesebb körű szórakozási lehetőség minden korosztálynak, jó közlekedéssel – nem csak autóban gondolkodva. Simán megvagyunk egy autóval, amit a hosszabb kirándulásokra használunk, meg a havi egy nagybevásárlásra, vagy a kényelemre zuhogó esőben. Minden elérhető rollerel, gyalog, biciklivel nagyon rövid idő alatt. Egyébként minden iskola legfeljebb 20 perc séta (a legközelebbi 5 perc), Bp belvárosa 35 perc tömegközlekedéssel. Viszont mi már évtizedek óta itt lakunk – akkor is megvoltak ezek a különbségek árban és lehetőségekben is.
  • Éva
    Mi a helyzet a liapor /kész/ házakkal? Egy csomót építenek. Valaki lakik innen olyanban?
  • SzaboZ

    “Nem, a parlagfű pollenje se a betonon keresztül megy be a lakásba, hanem az ablakon keresztül. A gombaspóra kerületszerte megtalálható szellőzőkön keresztül bőven árad a föld alól. Meg néha ki is mész a lakásból, ugye….”

    Akkor nem a ház alatti gombapincével van baj, hanem az egész kerületben lévőkkel?
    A parlagfű sem a ház alatt van 5 méterrel. Ha ott lenne, nem lenne vele gond.

    Én sem szeretném, ha a házam alatt gombapince lenne. De nem hiszem, hogy onnan feljönne a gombaspóra. Eleve van rá forrásod, hogy a csiperke gomba spórája gondot okozna? Eleve nem csak odáig tenyésztik amíg megnő, és leszedik?

  • Copywriter
    Itt a sarkon is meghalt az öreg néni, nagyon jó állapotban lévő, magasabb alapon lévő kockaházát lerombolták. El nem tudtam képzelni, miért. Aztán most a nyáron felhúztak a helyére egy hosszúkás házat, néztem, ki lesz olyan hülye, hogy ilyenben lakjon. Aztán kiderült, hogy ikerház, és már be is költöztek. Akkor kert jut fejenként, hogy pont befér a fészer. Természetesen mindkét rész lakói már az utcán parkolnak. A legviccesebb meg az, hogy az utca frontra nem is kerül normál ablak, hanem hosszúkás vízszintes vacak, olyan, mintha barakk lenne. És ezt is megvették.

    Ahogy mondtam, kb. 200 méterre tőle meg most épülnek a patak partján és tegnap megnéztem, tényleg nincs ott több, mint 10 méter a pataktól. Ebből nem tudom, mi lesz, még készül. Ezért bevállalni 25 évre 30-40 milliós adósságot kész elmebaj.

  • H.
    @Békebeli

    Ha azok a régi szakemberek tudnának most élhető belmagasságú házakat építeni, bizony nem sajnálnám rá a pénzt 🙂

  • XK

    mrkovax kukac gmail pont com
  • EG
    Szerintem ezt már több kommentben leírtam, de számomra felfoghatatlan ami pár éve az ingatlanpiacon történik. Szó szerint minden sz..t megvesznek az emberek. Nem egy olyan ingatlant néztem ami ránézésre is túl volt árazva, nem 1-2M-val, hanem 10+M-val. Egy ideig figyeltem hogy mi történik ezekkel, majd egyszer csak eltűnt a hirdetés, tehát valaki megvette.

    Adtam el én is lakást így nagyjából láttam azt is hogy hány vásárló érkezett úgy, hogy bár meg volt rá a teljes összeg, de még is szeretett volna hitelt bevonni, a többiek a szokásos minden támogatás + nagyon sok hitel.

    Mindenhol mindenki panaszkodik milyen drága minden, aztán még is minden sz..t eladnak… Részben azt gondolom azért fér bele hogy a 10M-val túlárazott ingatlant is eladják, mert nem megkeresett pénzből vásárolnak az emberek, hanem olyanból amit majd a jövőben fognak megkeresni, így teljesen elveszítik a realitást.

  • beetle
    Mi pont ezt tervezzük, csak GYMS megyében. Most néztük meg Mosonmagyaróvárt és nagyon szimpatikus. Ha valakinek van tapasztalata, megköszönném, ha megosztaná.

    Egyébként “vicces”, hogy a fene nagy modernizációban meg fejlődésben egyre inkább alternatívákat keresnek az emberek, annyira minősíthetetlen idehaza a szakembergárda nagy részének munkája. Acélszerkezetes, előre gyártott panel, liapor, szupervályog, stb. Nem lenne azzal baj, hogy drága. Ha nagy a kereslet, drága lesz a kínálat, ez ilyen, de hogy a kifizetett csilliókért cserébe az ingatlan még hulladék is legyen… Ez inkább a bicskanyitogató.

  • NN
    Ha felújítasz akkor is érdemes minden egyes fázist lefényképezni. Munkák megkezdése előtt is. A padlót bontók “véletlen” leamortizálják a bejárati ajtódat, mert ja azt elfelejtették beburkolni a munka előtt s neki-neki koccant a talicska… Még a “csúcs” Svájcban is képes az echte svájci szaki (csempéző), úgy átadni a fürdőszobát felújítás után, hogy “Bocsi a WC-t már nem én rakom vissza, nem a hatásköröm.” Aztán a tulaj sakkozza ki, hogy hova tették le a padlófűtés csöveit – nem csoda, hogy félnek, hogy átfúrják, ha voltak olyan hülyék, hogy nem fényképezték le előtte azt, amit utána leburkoltak. – Még jó, hogy a tulaj – velük ellentétben – ismerve a szakemberek trehányságait nem volt olyan hülye. 😉
  • Csizkek
    ” De nem hiszem, hogy onnan feljönne a gombaspóra”
    Tele van a kornyek “pinceszellozokkel”. Feljon..
  • SzaboZ

    Van bármi adatod, vagy forrásod arra, hogy feljön a felszinre a gombaspóra, ÉS ott bármi gondot okozna?
    Csak mert én azon a környéken lakom 47 éve, és senkinek az év világon nem volt gondja vele.. parlagfű-allergiásról tudok.

    Mi lenne, ha beírnád csak úgy kíváncsiságból a gugliba, hogy gombaspóra allergia?

    ” A kültéri allergén gombák spóraszáma viszont továbbra is elérheti a nagyon magas szintet is.
    Napjainkban egyre többen szenvednek az allergia okozta tünetektől.”

    “Asztmává is alakulhat a parlagfű és gombák okozta allergia”

    “A legtöbb publikáció a kései laskagomba (Pleurotus ostreatus) spórái által okozott asztmás, allergiás megbetegedésekről szól, de hasonló eseteket tapasztaltak már ördögszekér-laskagomba (Pleurotus eryngii), kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) és shiitake (Lentinula edodes) esetében is. Olyannyira nagy problémát okoz ez a jelenség a gombatermesztésben dolgozó munkások körében, hogy az orvosok az MWL (Mushroom Worker Lung = „Gomba Munkás Tüdő”) szimptóma nevet adták.

    “Ezekben a spórákban allergén anyagok vannak, amiket, ha belélegzünk, akkor allergiás tünetek, allergiás betegség alakulhat ki. Ez többnyire orrfolyás, tüsszögés, a torok viszketésével kezdődik. Később pedig átalakulhat asztmává is, ami nehézlégzéssel, fulladással jár.”

    “A késő tavaszi, kora nyári meleg idő kezdetével a kültéren található gombaspórák is megszaporodnak a levegőben, amelyek szintje egészen kora őszig magas marad”

    Láss csodát, rengeteg ember a közeli erdőből odafújt gombaspórára allergiás, miközben mennyi gomba terem az erdőben? Néhány tucat hektáronként?

    Akkor ezt most szorozd meg azzal, hogy százezer szám termesztik a lábad alatt és a szellőzők ott vannak mindenhol, amik a pincékből jönnek fel.

    Aki erre nem allergiás (én sem és szerencsére a család sem), azt ez nem zavarja, mert észre sem veszi.

    Aki pedig allergiás rá, az nem fog a 22. kerületben lakni.

    Ja és az allergia ki is tud alakulni olyannál is, aki előtte nem volt allergiás. Különösen ha nagy egy allergén koncentrációja egy adott helyen.

  • Sanyi
    Én itt lakok a XXII-ben, de nagyon durva a helyzet! Hullanak az emberek a gombaspórától, mint a legyek! Ehhez képest a CoVid kismiska! Mindenki, aki teheti, kerülje Dél-Budát!

    Látom, nincs allergiás a családban. Majd ha lesz, gyere vissza osztani az észt. A gyerekednek mindig be lesz gyulladva a szeme, folyik az orra, amikor éppen nem eldugult és nem kap levegőt.

    Na, ha majd ez lesz veled vagy a gyerekeiddel, gyere vissza, együtt fogunk nevetni rajtuk vidáman.

    Majd veszünk a gyerekednek gombás zsákot karácsonyra és csapkodjuk a térdünket, hogy nem kap levegőt.

  • Adrienn

    Teljesen egyetertek, ezt en se ertem, hogy aki tavmunkaban dolgozik, miert nem videken nezelodik.

    Sokkal elhetobb videken lakni es szinhazba, muzeumba, vasarolni, stb. havonta-2 hetente egyszer siman fel lehet menni pestre az orszag gyakorlatilag barmely pontjarol, annal gyakrabban szerintem a Budapesten elok se jarnak ilyen helyekre.

    Budapesttol 2 oranyi utra eleg sok varos/kistelepules elerheto harmad/negyedannyi ingatlanarral, es az idonkent pestre utazas 1-1 dolog miatt szerintem is siman megeri azt a 30-40 milliot, amit megsporolsz az ingatlanon.

    En ugy erzem, hogy pusztan a LEHETOSEGert fizetnek emberek joval tobbet egy ingatlanert, mikozben a valos igenyeiket nem merik fel, hogy azokat a lehetosegeket mennyire gyakran hasznaljak ki a valosagban.

  • Adrienn
    (folyt.)

    Az, hogy Budapesten minden kozel van? Hat, elmeletben lehet, hogy igy van, de valojaban a gyakorlatban az en legtobb ismerosom a varos masik felere jar rendszeresen.

    Es en sehol az orszagban nem lattam meg akkora dugokat, mint Budapesten… Igy a “minden kozel van” jegyeben napi szinten ingaznak az emberek 2×40-60 percet (biztosan nem mindenki, az en ismerosi koromben ez a jellemzo).

    Ea teljesen mas videken “atmenni a varos masik felere”, mint Budapesten, pont azert, mert alig van dugo meg csucsidoben sem.

    Szoval tenyleg en sem ertem, de vegulis addig jo, amig sokan igy gondoljak, ha mindenki menne videkre, ott is szornyu lenne az ingatlan-helyzet 🙂

  • Alfa
    @copywriter: pontosan.
    És ami még durva, hogy az ilyen projektek miatt a mi környékünkön az építési vállalkozóknak megér 40 misit is a telek, mert a ráépített ingatlanon még így is keres vagy 10-15 millát.
    Én, illetve aki normális házat építene magának, meg nem tud normális áron telket venni a házának, annyira drágán jön ki egy építkezés. Az irgalmatlan mértékű államilag fújt lufi hatásairól nem is beszélve.
    Az építési vállalkozó elad két 80 millás házfelet, az én elképzelt házam meg 110-120-ba fájna és sosem jön létre a felvert telek és építési árak miatt. Neki a két felet könnyebb eladni és egy családi házon kevesebbet keresne, hiába fizetném ki ugyanazt a brutális négyzetméterárat. Hiába lenne a házam majdnem akkora mint a két fél együtt…
    Úgyhogy vettünk egy 10 éves használtat és erre költünk rengeteget, még mindig bőven 90 alatt megáll a történet.
  • Dani
    Ismerős most árulja házát, hirdetésben minden szép és jó, ami le van írva. Telekrésze kicsi, falak színe belül szerintünk elég “érdekes”. 3 szobás, de ebből csak az egyik 12nm feletti. Pest közeli település, sok beköltözővel az elmúlt években.

    Ja a lényeges infó:
    20 millióért vette 11 éve, most 70-80m között árulja. Folyamatosan megy le az ára, mert szerintem kutya sem hívja fel ennyirét. 60 körül újat lehet kapni a környéken, nagyobb telekkel.

  • pkrt
    Az utóbbi években két társasházban volt lehetőségem huzamosabb ideig élni. Az egyik 15 a másik kb. 20 éves épület volt (egyébként miért hív a magyar néplélek mindent “új” építésűnek ami a rendszerváltás óta készült? Tele van minden “új” 20 – 30 éves ingatlanok hirdetésével).
    A 20 éves épületben minőségi, a mai napig tökéletes nyílászárók vannak, a laminált padló nem mozog, a padlólapok nem repedtek, sérülés csak ott van rajtuk ahol ráejtettek valamit. Az eredeti csapok és radiátorok tökéletes állapotban vannak, nincs csöpögés, folyás, a vizesblokk szellőzői a mai napig működnek. A lépcsőház is teljesen jó állapotban van, egy törés, hiány nincs benne, ráadásul jó széles (költözködésnél sokat jelent). Ha nem tudnám mikor épült, simán tízévesnek mondanám az épületet, de a minősége, élhetősége a legtöbb sokkal újabb épületénél is jobb.
  • pkrt
    Folyt. a másik 15 év körüli épületben a lépcsőház rettenetesen szűk; az ablakoknál olyan hőhíd van, hogy télen süt a hideg és penészesednek a falak. A bejárati és beltéri ajtók valami házgyár készletéből maradhattak meg – keskenyek, rossz minőségűek, alig szigetelnek. A járólapok több helyen el vannak repedve, a motoros szellőzés működésképtelen. A konyhában nincs elszívó mert nem lehet hova bekötni. Az épületben két lakásban is éltem, mindkettő ugyanilyen színvonalon aluli volt. Az egyik lakásban újkora óta használhatatlan volt a mosógépnek kialakított szennyvíz kiállás mert áztatta az alatta lévő lakást. A radiátorok csöpögtek, a beépített kombi kazánokkal folyamatosan problémák voltak. Az épület elektromos kapuja bűn lassú volt és folyamatosan elromlott, valamint kívülről nem lehetett mechanikusan nyitni. Pl. áramszünet esetén nem mentél haza.
  • lvjtn
    az új építésűnek a minőségi gondoknál (hisz ahogy sokan írták, a 10 éves is lehet zsákbamacska) nekem sokkal problémásabb, hogy fizessek 40%-ot be előre a zöld fűre és egy darab papírra, meg aztán folyamatosan a többit, de lakni majd kábé 1 év múlva tudok

    ez így nekem nagyon nem kóser. pénz lerakom, max. 1 hónapon belül költözöm, de a ház kész, áll, és jópár paramétere tudható milyen, ez számomra alapelvárás

    és továbbra sem értem, hogy az elmúlt 5-10 évben évente több cikket olvasni, hogy eljön a készház-forradalom, 2-3 hónap (na meg 1 hét) alatt ilyen-olyan technológiával kész az új ház. a gyakorlatban mégsem látom ezeket, pedig a 21. században már tényleg nonszen a téglás-trógeros 1 évig tartó építkezés

  • lvjtn
    szerintem a távmunka a legtöbb embernek azt jelenti, hogy hetente 1-2 napot azért be kell mennie, nálunk például ez maradt és fog is maradni hosszútávon. nyilván ha csak havonta egyszer kéne, az zalából, békésből is megoldható

    viszont ha ilyen ütemben folytatódik a bp-ről az agglóba költözés, mint 2020-ban, annek lesz két következménye:

    1. bp-i ingatlanok egyre eladhatatlanabbak lesznek, a panelokba és vmiért rosszabb ingatlanokba könnyen bele lehet ragadni
    2. az aggló még bp-nél is élhetetlenebb lesz. a 3-400 nm-es telkeken egymás hátsójában fekvő ingatlanok távol minden civilizációs létesítménytől, de közel mondjuk egy műtrágya üzemhez nem tudom, mekkora élvezetet nyújtanak hosszútávon

  • Sanyi
    Aha, gombaspóra allergia, 1 db találat van rá kb., ami megemlíti. A többi mind penészgombáról és társairól szól. Mi akik itt élünk a kerületben életben nem hallottunk róla, de valós veszély, az biztos. Akkor a macskaszőr allergiások se költözzenek ide, mert rengeteg a szabadon kószáló macska!

    Jaja, egy darab. Most erre mit mondjak? Jó’ van, neked van igazad, nem is létezik olyan, hogy gombaspóra allergia, ha nem akarod.

  • Csizkek
    ” Van bármi adatod, vagy forrásod arra, hogy feljön a felszinre a gombaspóra, ÉS ott bármi gondot okozna?”

    En csak arra reagaltam hogy feljon:) a “betonfalon” keresztul. Nem vagyok allergias, engem a szagok zavartak arrafele. (De erzekeny az orrom)
    Kiszamolo leirta a tobbit.

  • Zabalint

    Azt, hogy Budapesten átmenni a város másik felébe, ne ahhoz hasonlítsd, mikor egy 100 ezres város másik felébe átmész. Ha egy Budapest méretű munkapiacot vidékre vetítenénk, az elfoglalná Dunántúl nagy részét. Mondjuk Pécsről Veszprémbe ingázni az milyen lenne?
    Mert ugyanúgy megteheti elvben a budapesti is, hogy csak a kerületében vállal munkát, mint ahogy egy vidéki csak a 100 ezres városában vállal. Azért nem ezt teszi, mert nagyobb területet lefedve több és jobb lehetőségei vannak.

    A távmunka egyébként a legtöbb esetben nem olyan egyszerű, hogy vidékre költözöl, és akkor majd ugyanannyiért kizárólag távmunkában dolgozol. Eleve a legtöbb munkahelyen először le kell tenned valamit az asztalra, hogy 100% távmunkában megbízzanak benned. Ha eljutottál ide, akkor jóval kiszolgáltatottabb vagy, mint a fővárosi kollégák, mivel ők sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, ha kell.

  • Zabalint

    Ami a színházakat illeti, én is ezt mondtam régebben, mikor vidéki városban éltünk. Ja, csak akkor a színház azt jelentette, ahogy gyerekkoromban megismertem a színházat, ünnepi ruhába öltözni, és az esetek többségében valami klasszikus darab, lehetőleg bármiféle modernizálás nélkül, a művészek csak óvatosan mernek bármi újítást is bevezetni, mert tudják hogy annak nem örül a főleg idősekből álló helyi közönség. Ja, persze ha nem tetszik nekik, akkor is megtapsolják, mert úgy illik, fújolást is először Pesten hallottam. Teljesen más mikor ízlés szerint választhatok színházat és darabot, modernt vagy klasszikust, progresszívet vagy konzervatívat, aktualitásokat érintő darabot vagy klasszikust, stb., stb. A covid előttig Budapesten 10-szer olyan sűrűn jártunk színházba, mint előtte vidéken. Igen, lehet vidékről is járni budapesti színházba, csak macera.
  • pkrt
    Szerintem a készházak azért nem terjednek jobban mert félnek tőlük a vásárlók. Egy tégla épületnél kb. tudja mire számíthat akár ő, akár évtizedek múlva a sokadik vevő. A készházakból nálunk még nincsenek széleskörű példák az élettartamra. Senki sem vásárolna úgy szívesen házat, hogy alig vagy mélyen áron alul tudja majd csak eladni – ha egyszer. Aztán ott van a variálhatóság, átépíthetőség problémája. Egy tégla háznál kis túlzással ott vág ajtót, ablakot, bont vagy épít falat az ember ahol akar. A készházaknál ez nem ilyen egyszerű. Illetve a legolcsóbb alkoholista/bevándorló munkaerőnél kvalifikáltabb kell a normális kivitelezéshez. Nem elég a maltert kb. odacélozni aztán rádobni egy téglát. Nincs nálunk kultúrája és múltja.
  • jami

    Nagyon nagy a különbség, az nem érzi, aki igazából megvan nélküle. Most hozzánk, vmi csoda folytán, több jó darabbal jönnek, viszont előre izgulok, hogy tudok-e pont akkor menni…
    A palettán kívül nagy különbség a minőség is. Amikor betámolyog egy 50+ és 80+ kg naiva (megtörtént), akkor valahogy oda a helyzet komolysága.
    Ez igaz a közönségre is, a telefonra már nem is vagyok annyira érzékeny, de az evésre…

    És amíg pár éve még könnyen kocsiba pattantam 1 napos progik miatt (színházért akkor sem már); most egyre kevésbé…

  • Peti
    Szerintem keveritek a termesztett gombát a penészgombával.
    A termesztett gombát még azelőtt leszedik, hogy kinyílna a kalapja.

    Ennyi erővel semmilyen erdő közelébe se költözz, hiszen allergiás lehetsz bármire: Parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka
    Fekete üröm: kömény, csilibors, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem , burgonya, koriander, kapor, articsóka, kamilla, tátika, napraforgó, krizantém, kivi, ánizs, árnika, dinnye, uborka, mangó, szerecsendió, bors, mustármag, borsmenta, bazsalikom, majoránna, oregánó, zeller.
    Nyírfa: mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kiwi, avokadó .
    Füvek: paradicsom, rozs , búza, szója, földimogyoró , bab, borsó, tamarin, szentjánoskenyér.
    Földimogyoró: dió
    Diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
    Latex: gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi

    A csiperke egy részét szedik le, mielőtt kinyílna. A nagyfejű (“grill”) csiperkét és a laskagombát kinyílt állapotban szedik, ahogy több más gombafajtát is. A penészgombát beltéri gombának hívják, az egy teljesen másik történet.

    S igen, egy pollen allergiás nem fog egy mező közepére sem költözni.

  • jami
    A házipor allergiáról is tudnék beszélni. Nem, nem érti a család, h nem divathóbort, hogy nincs függöny, csak mosható kicsi szőnyegek és felmosás kell sokszor. A szárítógép és a robotporszívó is igen jóbarát.
  • Adrienn
    @jami

    Nem is azt mondtam, hogy a vidéki színházak ugyanolyanok, mint a budapestiek, egyetértek, hogy nem.

    Én azt vetem fel, hogy az ilyen lehetőségek miatt, amire a valós igény átlag dolgozó, családos embernek mondjuk havonta 1x van, megéri-e ott is lakni napi szinten és dupla-tripla összegű hitelt felvenni egy ingatlanra (aminek az önerejéből vidéken hitel nélkül kifizeted a teljes ingatlant).

    Szerintem, ha erre van valakinek igénye, jobban megéri havi egyszer utazni 2×2 órát egy szombat délutáni előadásra, mint emiatt a “sok lehetőség” miatt ott lakni, én csak ennyit mondok 🙂

    És persze én sem azokra gondolok, akinek a munkája miatt nincs más lehetősége, vagy aki simán kifizeti a 80-100 milliós lakást, én elsősorban azoknál nem értem ezt a pesthez ragaszkodást, akik szenvednek a lakhatással, évtizedekre kellene eladósodniuk és a munkájukkal lehetőségük is lenne költözni

  • Zabalint

    A színház csak egy példa, van még sok más is. Egyébként hétvégére eleve sokkal nehezebb színházjegyet venni, hétköznap meg nagyon necces lenne messziről menni. Ráadásul a lehetőség erősíti az igényt, ha macerásabb megszervezni, ritkábban mész színházba, de máshová is, ha meg munka után el tudsz menni színházba, akkor gyakrabban nézed, mikor mit játszanak, és így gyakrabban veszel jegyet.

    Egyébként meg elég sokan vannak, akik nem, vagy csak sokkal bizonytalanabban tudják megoldani a munkát vidéken, mint írtam, a távmunka nem feltétlenül megoldás olyan munkakörben sem, ahol elvileg nem kellene akadályának lennie. Azért fele akkora bérért nem azt csinálni, amit szeretsz, nem túl jó…

    Ami az ingatlanokat illeti, ebben azért az is benne van, hogy ahol jók a lehetőségek, ott vidéken is drágák az ingatlanok. Pl. Budapest külső kerületeiben alig drágábbak az ingatlanok, mint Győrben

  • jami
    Színház: ahol gyerekek vannak, ott vis major is. Színházjeggyel, szitter-szerzéssel hamar rá lehet unni, hogy sokkal-sokkal több a szervezés, ráadásul nem ritkán feleslegesen), mint az öröm. Átcserélés? Mire, csak ez érdekelt.
    Vs most van felügyelet, este/holnap este mehetünk, hová?

    A helyi múzeumokba már a Múzeumok éjszakáján sem mindig tudom elvinni a gyerekeket…

    Na, komolyzenei koncertek lesznek egész jók.

    Kávézóból 2 azaz kettő van, amit szeretek.

    Étteremből inkább 1…

    Másik hátránya a kisebb helynek: a szembeötlő belterjes pozicióosztás.

  • feri
    Házépítéshez nem értő informatikusként, akinek sajnos nyakába szakadt egy ház befejezése….

    Nos: új építésüt csak akkor, ha az embernek van megbizható szakember/műszakis ismerőse.
    Rohadtul agyzsibbasztó hogy MINDENRE guglizni kell, a helyes gipszkartonszerelési rétegrendtől a gázkazánok beüzemelés előtti rendszermosásáig. Már ha gyanút fogsz hogy valahol valami nem stimmel.
    És ha utána is olvasol, még mindig ott kell pattogni a szakinál hogy meggyőzd ez vagy az kell – és ha érzékeny az illető, fogja azt otthagy a p*csába, te meg keressél mást aki befejezi (mert mindegyik önérzetes és más után nem fog dolgozni)

    A legtöbb szakinak derogál leírásokat olvasni, márpedig építési rendszerekre csak akkor van garancia és akkor tudja azt jha úgy építik be.

    Én azt mondom egy használt 6-10 éves, amit nem újítanak fel látványosan a legjobb. Ha ott valami szar, az látszódik…