Új MNB ajánlás lakásépítési projektek finaszírozására
Az MNB egy új ajánlást vezetett be a lakásépítési projektek finanszírozására, mely szerint a lakásépítőnek 30% önerővel kell rendelkeznie és a leendő tulajdonosok pénzét egy elzárt számlán kell tartani, az építkezést csak az önerőből és a banki hitelből lehet fedezni. Vagyis nem lehet az, ami volt 2008-ban, hogy sok építkezésen a pénz elfogyott, a vásárlók ott maradtak ingatlan és pénz nélkül.
Amit nem tudok, hogy ez most milyen ajánlás? Olyan keresztapás, amit nem tudnak visszautasítani a bankok, ha kedves az életük vagy mint mondjuk a fogyasztóbarát lakásbiztosítás, amit nem nagyon akarnak bevezetni a biztosítók, mert nagyon nem érné meg nekik. Szintén kérdés, hány beruházó fog miatta kiesni (amiért nem kár) és mennyivel lesz drágább ez miatt az új építkezés?
S ha már MNB, megjelent a III. negyedév ingatlanpiaci értékelése, eszerint a budapesti ingatlanok árai szerény 0,9%-kal csökkentek csak egy év alatt, a vidékiek ezzel szemben továbbra is durván drágultak, átlagosan 7,9%-kal.
Ez így van ahogy írtad.
Ha a Covidnak vége és a korlátozásokat feloldják, irány nyugat.
Léteznek sokkal emberibb országok, mint Magyarország, ahol hagynak élni.
Hát ja, tartalmilag kivételesen rendben van. Valahogy mégis az jut róla eszembe, hogy olyan, mint amikor Simicska védi meg a demokráciát. Nekünk ez jutott: a legpozitívabb opció az, ha a kisebbik rossz teljesül.
globalpropertyguide.com/Europe/Hungary/Price-History
Persze. ott vannak a KSH adatai, ellenben magyar cikket nem találok az elemzéséről. Ez alól kivételt képeznek a fizetett hirdetések.
Pedig vannak kérdések, amelyek vizsgálata, eredményeinek, összefüggéseinek tárgyilagos megismertetése a publikummal fontos lenne a tisztán látás végett.
Értem ez alatt, hogy nem látok, nem olvasok olyan értekezést a médiában, ami azt taglalja, hogy összesen hány magánember épített házat Magyarországon. Ebből mennyi volt a hitelmentes , mennyi a CSOK -al támogatott építkezés.
Hány 1-23 gyermekes család létezik és mennyi tudta igénybe venni a CSOK -ot….
A fenti cikk sem ad ezekre a kérdésekre választ, ellenben sokkal objektívabban elemzi a KSH adatait, mint más cikkłrásra szakosodott médiák.
Nem megbántva senkit. Jelzem a 90-es években dolgoztam Németországban 18 hónapot szakmunkásként. Itthon tudtam venni egy kétszobás panelt és egy tízéves autót a nulláról indulva.
Két keresővel, nagyon megfontolt pénzügyi stratégiával ott is simán összerakod egy vidéki ház/kisvárosi lakás önerejét pár év alatt, persze nem a főváros környékén. Sok kinti Magyart ismerek, akik simán összehozták, pedig nem keresnek valami fényesen (persze sokkal több olyat ismerek, akiknek ez nem jött össze, mert eltapsolták a lóvét használt BMW-re, kütyükre stn). Mindezt megfontoltan lavírozva itthon is lehet érni, csak az életminősége és kilátása közben mégsem ugyanaz az embernek. Akik tényleg ügyesek, azok közben (is) képzik magukat és növelik a munkaerőpiaci értéküket.
Jó helyen nem lesz saját ingatlanod se itt, se nyugaton, ez nem kérdés. A nagy kérdés inkább az, hogy ha már örökké bérelned kell úgyis, akkor azt hol teszed. Nyugaton nagyon drága a lakhatás, cserébe rendes kultúrája van a lakáskiadásnak, illetve a kínálat is jobb, ráadásul a kinti bérekből a (durva) lakbér után is több marad, mint itthon maradna. Idehaza hiába olcsóbb (még/relative) a lakásbérlés, a cserébe kapott érték is ennek megfelelő (rosszabb kínálat, rosszabb lakáskiadási kultúra), illetve a k-eu bérből a lakbér után inkább már csak nyomorogsz.
Bónusz pontként pedig elég vastagon ott van az, hogy ha nem jön be a nyugat, akkor még mindig bármikor hazajöhetsz, jó eséllyel vastagabb zsebbel, mintha nem mentél volna ki. Hazai zsebbel viszont egyre kockázatosabb lesz kimenni, ahogy romlik a forint és nyílik az olló…
Több évet dolgoztak kint. Mikor hazajöttek szinte semmi megtakarítást nem hoztak haza. Tehát nem aljamunka kategória, még egyszer.
Két embert ismerek, akik viszont Svájcban dolgoztak több évet 2010 környékén. Egyikük programozó, a másik mérnök-üzletkötő munkakörben. Előbbi hazajövetel után kapásból vett kp-re egy házat és egy lakást (BP-agglomeráció), utóbbi annyit keresett havonta, hogy az többszörösen kimerítené most a KATA-keretet.
A közös a fentiekben, hogy egyikük sem tudott a spórolt pénzéből ott helyben házat vagy lakást venni…
A mostani fiataloknak nehezebb ingatlant venni mint nekünk volt, pedig az sem volt könnyű.
Lakhatás elvisz egy ezrest (rezsivel, council taxszal együtt). Kaja alig drágább (ha alapanyagot, vagy bolti készet veszed), műszaki cikk, ruha, stb. van, hogy olcsóbb.
Kérdés milyen felfogással jön ki az ember, ha spórolni (és még nincs gyerek), akkor autó nem muszáj (amikor kell ott az Uber), ezzel az amúgy drága biztosítás egyből megúszható. Így sokkal többet félre lehet tenni, mint otthon. A cél a hazatérés, ingatlan vétel, munka meg lehetőleg contractor/freelancerként külfödre (részben az itt megszerzett tapasztalatoknak és stabilabb nyelvtudásnak köszönhetően), de ez majd kiderül.
De itt Északon a helyi ingatlanárak sem vészesek, magyar kollégák itt vettek (persze hitelre, de hosszú távra fix, kedvező kamat).
Nem teljesen értem, hogy miért a kormányt tartjátok hibásnak. Már többször linkeltem (Miklós ki fog tiltani érte) egy számítást, hogy a CSOK támogatás mértéke elenyésző a teljes áremelkedéshez nézve
Most egy ilyen “szívás” időszak volt, amikor “nagyon ment” a gazdaság. Van ilyen, majd konszolidálódik a dolog. A kormány éppen aktuális becsípődése azért nem annyira befolyásolja a dolgokat (ne feledd, az alternatíva egy másik kormány, nem egy utópia). Gondolom azok, akiknek a gazdasági fellendülés miatt volt munkája, annyira nem sajnálta…
Egyébként csak halkan jegyzem meg, hogy szerintem ez a saját ingatlan egy magyar mánia, ha valamiért, akkor egy normálisabb bérleti piacért kéne kopogtatni a kormánynál, de akkor “szegény nemfizetőket” ki kéne rakni…
Már szerintem korábban is írtam, de a CSOK hatás nem volt egyforma a teljes ingatlanpiacra, elsősorban a 10+10 milliós CSOK mozgatta meg bizonyos szegmenseit a piacnak, gondolok itt elsősorban az újépítésű, CSOK képes lakásokra, házakra. Akkor tényleg voltak olyan projektek, amelyek 10 millióval drágultak egyik napról a másikra. Nyilván nem ez az egyetlen oka, ugyanakkor a monetáris politika is egy kézben van, mióta nem éppen független a jegybank. Márpedig a monetáris a legnagyob súlyú ok az alacsony kamatkörnyezet (ez nem csak magyar jelenség).
“Gondolom azok, akiknek a gazdasági fellendülés miatt volt munkája, annyira nem sajnálta…”
Gondolod, hogy a gazdasági fellensülésnek sok köze van a neobolsevik kormányunk tevékenységéhez? Mert ezek szerint világszerte jelentős befolyással bírhatnak…
nem, egy szóval sem írtam, hogy a kormánynak bármi köze lenne a gazdasági fellendüléshez (sőt!), azt írtam, hogy viharok a biliben.
Kétségtelen, hogy bizonyos helyeken jobban hatott a CSOK, de kérdezd meg a panelt nézegetőket, hogy mennyire nőtt az ár… Nincsenek pontos számaim, de szerintem becsípődéstől függően mindenhol elég jelentőset nőtt az ingatlanár… És tudom, annak, aki most ért oda, hogy venne, ez nem nagy megnyugvás.
Vonzó az infrastruktúra közelsége és megléte. Játszóterek, zöldterület, bölcsi, ovi, iskola, bevásárlás, ügyintézés, normális internet. Házak vannak ezen a környéken, de hiába keresek jól IT-sként, esélytelen. Illetve akkor még mindig ott lenne, hogy a környező magasabb társasházakból bárki belát az ember kertjébe, privacy nulla.
Svájc vagy Németország vonzana, de igazából mindenki tudja milyenek az ingatlanárak (főleg ház-árak) arrafelé. Meg aztán közismerten “befogadó” kultúra mindkettő, inkább hagyjuk.
Mindenképp házat szeretnénk, kerttel, egy szép helyen megöregedni. USA azért is merült fel, mert egyrészt befogadóbb a társadalom, és ott eleve nem játszik ez a “lakj a városban, minden közel van téma”. Az autó alap, az egész társadalom úgy él, szóval ha ki kéne költözni valami alvóvárosba, akkor legyen úgy. Elvileg iskolabusz rendszer is van, gyerekek letudva felnőtt korukig. Újabb kérdés persze, hogy mennyibe is kerül a gyerekek oktatása és az EÜ ellátás, mert az is tuti a kontra oszlopban szerepelne USA mellett.
Egyébként nem tudom mi az alternatíva, 30-asként talán még fiatal vagyok, hogy pesszimista legyek, de tényleg nem látom a kiutat, hogyan lehetne boldogulni.
Nem vettem bitcoint annak idején, nem vagyunk a NER-ben, nincsenek spekulatív ügyleteink a tőzsdén. Hogy bérből és fizetésből hogyan lesz high life, azt nem tudom.
És látom, hogy írjátok a saját ingatlan magyar dolog. Hát nem. A nyugati kollégáim a 40-es éveikre azért mindenhol megoldották a saját családi házat. Svájc vagy éppen az USA leg-HCOL-abb részein is. Igen, lehet a sima melós nem. De egy jó mérnöki fizuból valahogy össze tudják tenni. Ezért gondolom, hogy szerencsét kéne próbálni. Worst-case vissza a budapesti panelbe, de legalább a gyerekek láttak világot.