A vártnak megfelelően újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emelte a magyar alapkamatot az MNB. Ez a régóta várt szigorítás, amivel az elszabadult inflációt akarják megállítani. (Őszre újabb kiugró inflációt várnak, a mostani 4,7%-os éves pénzromlás valószínűleg csak bázishatás miatt került be az 5%-os szint alá, de még ez is bőven a célsáv felett van.)
Ez nagyon derék lépés volt, azonban ezzel a lendülettel azt is bejelentették, hogy további pénzöntést tartanak a piacon, a vállalati kötvények vásárlását felturbózzák, a keretösszeget 400 milliárddal 1550 milliárd forintra emelik. (Folytatják az állampapírok felvásárlását is, bár némileg csökkentett mértékben. Még így is arányaiban a magyar jegybank vásárolja fel a legtöbb állampapírt a jegybankok közül.)
Vagyis egyszerre lépnek a fékre és adnak gázt, szigorítanak és enyhítenek egy időben. Nehéz megérteni ennek az okát, nem is igazán sikerült senkinek rájönni, ennek mi értelme volt, de örüljünk annak, hogy végre elkezdődött a kamatemelés korszaka. A forint erősödött is némileg a hír hallatán, már 347-348 forint környékén jár az euró árazása.
S ami a legfontosabb, a közleményből kiolvasható, hogy folytatják a kamatemelést, ameddig az inflációs célok elérése miatt ez szükséges. Vagyis ha ezt komolyan gondolják, akkor további kamatemelések várhatóak a következő hónapokban.
Lassan helyreall a haborgo univerzum, ha tovabbra is ilyen utemben jonnek a cikkek!
😀 sok volt az a kihagyas :'-(
Koszonjuk!
Nos, 2022. tavaszára várják a toleranciasávba való visszatérését az inflációnak. Az még simán 5-6 hónap, havi 0,3%-os emelgetésekkel 3%-ra visszamegy az alapkamat. Ami még mindig kevés lesz a 4% körüli infláció mellett, de már szemmel látható drágulást eredményez majd a hitelek esetében a következő kamatperiódus elkezdésekor.
A vállalati hitelek esetében már elég durván érezteti hatását a rulírozó hitelek kamatának emelkedése. 5 milliárdos hitel esetében a 0,9% emelkedés is már havi közel 4 millió forint.És ennél még nagyobb emelkedés várható idén.
A kotvenyprogram jelentos resze mar eddig is 'barati kezekben' landolt, gondolom folytatjak ezt a szep hagyomanyt.
(Aprosag, es a lenyegen nem valtoztat: a kotvenyprogramot 400 milliarddal emeltek, nem 400 milliardrol).
Ezzel elkezdett érezhető mennyiségűre nőni a kamat a nem teljesítő családok számára (alapkamat x 5 miatt) a sok évnyi elég baráti "bünti" után.
Hogy van vajon? ha valakinek mondjuk most jár le a 4 éve (vagy mondjuk jövőre), és két gyerek után vették fel a 10M támogatást (ami esetben 4 évük van gyártani egy harmadikat), akkor hogyan számolják a bünti kamatot a 7.4M-es különbségre? A lejárat évében aktuális alapkamatot szorozzák (pl most 7.4M * 1.075^4), vagy minden év adott kamatát veszik, amikor ketyegett a CSOK?
Mindenesetre a faanyag árak egyelőre nem nőnek az égig:
tradingeconomics.com/commodity/lumber
Erős színjátéknak gondolom a kormány és az MNB összeveszését, kormány váltás esetén a jegybank a helyén marad. Egy új kormánnyal szemben a jegybank nem csak szavakban lesz kevésbé támogató a kormányzati gazdaság élénkítéssel szemben. Lehet majd kommunikálni, hogy nem 2022-ben kezdték, meg amúgy is csodálatosan független a jegybank. Amennyiben marad a kormány helyre áll a béke, és 4 évig lehet tovább fújni, amit eddig is fújtak. Legfeljebb még kreatívabban mérik az inflációt, vagy kormányhatározatban betiltják a szót.
Végre összeszedtem az önerőt egy külkerületi felújított panellakásra, erre megdrágulnak a hitelek, ilyen a szerencsém 🙂
Most vacillálok, hogy
- drágább hitel mellett vegyek egy nagyobb panelt (60nm+)
- várjak a zöld hitelre és vegyek egy jóval kisebb újépítésű lakást, amit valószínűleg 10 éven belül nagyobbra kell cserélnem
Félig off; az alapkamat emeléssel várható vajon magasabb kamatprémiumú PMÁP sorozat is?
Nem kell ehhez nagy szellemi képesség: az értelmét ketten is leírták, ez összefoglalva annyi, hogy kamubalhé, hogy jövőre esetleg lehessen hivatkozni rá egy jegybanki keménykedés esetén, másrészt valakik olcsó hitelt kapnak, mások drágát. Na vajon kik melyiket kapják?
Ilyen egyszerű, közben meg megy a nagy közgazdasági fejtegetés, hogy mi is lehet a háttérben. 12 év alatt nem lát át a szitán az emberek jelentős része.
Elvben lehet benne logika, mivel a kínálati oldal zavarai támogatják az inflációt, főképp az építőanyag iparban jelen pillanatban. Talán a beruházásokat akarják ösztönözni, egyúttal a hitelek dragitasaval a fogyasztást csökkenteni.
Ha a jegybank nagy mennyiségben, szinte korlátlanul tud államkötvényt venni, akkor minek fenntartani a drága lakossági állampapírokat?
@abc123 Szerintem nem a hitel költsége lesz érdekes, hanem az, hogy mennyiért tudod majd eladni. Az új most drága, viszont 10 év múlva már használt lesz, használt áron. Ergo az "értékvesztése" szerintem nagyobb, mint egy panelé. A panel pedig a belépőszint, szóval ha valakinek kell majd legalább 60nm, és csak ennyi pénze van, akkor ott fog keresgélni.
De majd mindjárt jön valaki és megcáfol. 🙂
"Ha a jegybank nagy mennyiségben, szinte korlátlanul tud államkötvényt venni, akkor minek fenntartani a drága lakossági állampapírokat?"
A gyakorlatban szegmensenként eltérő a valós "alapkamat". A szinte látra szóló MÁP+-on keresztül biztosítja az állam, hogy a lakosság jóval az üzleti szint feletti kamatot kapjon. Ez politikai döntés kérdése is, a forintba vetett bizalomnak sem tenne jót, ha a lakosság tartósan negatív reálkamatot észlelne.
Emellett, a jegybanki kötvényvásárlás inflatorikus hatású, ellentétben azzal, ha az állam a lakosságnak vagy a piaci szereplőnek értékesíti a kötvényeit. Előbbi növeli a pénzkínálatot, utóbbi nem.
Ha drágulnak a hitelek akkor az enberek nem fognak tudni nyakra főre 10-20 milliókkal eladósodni ergo csökkenni fognak a lakásárak (használt) nem?
"Félig off; az alapkamat emeléssel várható vajon magasabb kamatprémiumú PMÁP sorozat is?"
A lakosság főleg a nominális kamatszintre érzékeny, nem a kamatprémiumra. A magasabb infláció miatt a kamatbázis, és így a a nominális kamatszint is emelkedni fog, ami nyilván ösztönzőleg fog hatni az állampapír eladásokra.
A múltban az volt a jellemző, hogy a kamatbázis emelkedés idején a kincstár csökkentette a prémiumot, hiszen még így is emelkedett a nominális kamatszint. Nem látom okát, hogy ezúttal miért tennének másként.
"minek fenntartani a drága lakossági állampapírokat?"
Hát a NERteseknek is kell valami látható kamatot kapni a megérdemelt nereségükre, nem? A közpénzt meg senki se sajnálja már a kamatra, pláne, ha neadjisten egy másik kormánynak kell majd kinyögnie a most kibocsátott papírok kamatát. Isten ments pont most leállítani. Vagy úgyis elinflálódik, vagy majd választás után ha nagyon kell, átgondoljuk, addig ami a csövön kifér.
Amúgy is rengeteg kint van már, a kamat nagy része azokra megy (gondolom)
@random Hogy a lakossági befektetésekhez ne jusson hozzá más.
Valaki röviden le tudná írni, hogy az alapkamat emelése milyen folyamaton keresztül befolyásolja az EUR/HUF árfolyamot?
Nem nehéz megérteni az okát, csak félre kell tenni a szakmai szempontokat — mint ahogy ők is félreteszik. Ez az egész csak a Matolcsy vs. Varga című személyes háború újabb felvonása.
A csóri honpolgár meg oda jut az egésszel, mint a mesében: adnak is, meg nem is.
És akkor a kormányzati agitprop ehhez passzoló ígéreteit már ne is említsük. „Emeljük 200 ezerre a minimálbért" c. lózung — most függetlenül attól, hogy ezt talán 10 éve kellett volna kitalálniuk, ugyan mennyi értelme lenne, ha közben elinflálják a pénzt?
Vagy a másik: egyszer szórják az „olcsó hiteleket", mert az kell a népnek — két hónapra rá bejelentik a kamatemelést...!
Szóval marják egymás torkát az illetékes elvtársak, miközben szó sincs itt szakmaiságról.
Olcsó sör
Kösz a linket!
Ezek szerint érdemes várni a 12 db 4 centis lépcsőlappal amit kinéztem tavasszal? 🙂
A NER terjeszkedését támogatni kell, a hitelből (vállalati kötvény) történő vásárlásokat, lásd Opus átamcég vásárláa, de ide jöhet a 4iG Antenna Hungária tervezett többségi tulajdonszerzése.
CSOK-os kérdés: szerintem napi büntetőkamat számítás van, én rákérdeztem mennyit kellene visszafizetni, ha csak 2 gyerek lesz és a bank pontosan meg tudta mondani adott napra vonatkozóan
"Valaki röviden le tudná írni, hogy az alapkamat emelése milyen folyamaton keresztül befolyásolja az EUR/HUF árfolyamot?"
A kamat emelése önmagában visszafogja a keresletet, mivel csökkenti a hitelfelvételt és ösztönzi a megtakarítást. A csökkenő kereslet ékezi az áremelkedést, hiszen azonos mértékű kínálattal szemben csökken a vásárlásra fordított pénzmennyiség.
A pénzpiacon befektetők a jobban inflálódó devizákból az értékállóbb devizák irányába terelik befektetéseiket. Ha egy jegybank infáció ellenes lépéseket tesz, ez növeli a devizájával szembeni keresletet. A növekvő kereslet pedig árfelhajtó hatású, így rövid távon az értékállóbb devizák erősödnek a jobban inflálódó devizákkal szemben.
@random
Azert nem vesz, csak korlátozott mennyiségben, mert az akkor egyszerű pénznyomtatás lenne és elképesztő módon felpörgetné az inflációt.
Az mnb-nek pedig az árstabilitás megőrzése az elsődleges feladata.
@km
Ezt többen írtátok, hogy pénznyomtatás lenne. Viszont mi az oka annak, hogy 2009-től a jegybankok iszonyú összegekért veszik az eszközöket, vállalati és államkötvényeket, és mégis volt jó pár év, ha jól emlékszem 2014-2019 között, amikor rengeteg orzságban nulla volt az infláció?
Nem vagyok otthon ebben a témában, de pár hónapja is volt erről itt egy cikk, hogy ez a fajta monetáris eszköz nem növelte az inflációt. Nem tudom most visszakeresni.
Sziasztok! Money.hu-val van valakinek tapasztalata? Kötött vki általuk hitelszerződést? Köszi
@random
A fogyasztói árakat nyomottan tartotta a technológiai fejlődés és a piaci verseny ( pl. megosztó szolgáltatások mint Über és AirBnB, Amazon, Ali Express, fapados légitársaságok, stream stb.) Az eszközárakban ( ingatlan, részvény ) nagyon is volt infláció, mert a piacra öntött pénz ott realizálódott, nem a fogyasztásban.
Ha az államadósságot nagyobb részben finanszírozná a jegybank, a spekulánsok rögtön megtámadnák a forintot, az árfolyam összeomlana, a bizalom elilllanna, ami egyet jelentene az államcsőddel. Dollárral és euróval ezt nehezebb megtenni.
@random
Másrészről a pénzbőség nem feltétlenül jelenik meg a reálgazdaságban, nem jelent mindig valós tranzakciókat vagy azt, hogy a pénzt le is hívják. Likviditást biztosít, egy ígéretet arra, hogy a cég/ kereskedelmi bank/ állam fizetni tudja a lejáró kötelezettségeit és így nyugodtan működhet tovább. Ez a likviditás hiányzott 2008-ban a válság kitörése után. A pénzrendszer alapja a bizalom, anélkül nem működhet. Bízhatok benne, hogy ha neked adom a pénzem, akkor azt - haszonnal- vissza fogom kapni vagy árut/ szolgáltatást kapok érte, ami nekem értéket jelent. Az infláció egy fogyasztási kosár áktuális ára, a fogyasztáshoz kapcsolódik. A kulcsszó a bizalom.
A rövid kamatok emelése sokkal erősebb hatású, mint a hosszú kamatok (hozamgörbe) leszorítása, ezt szolgálják a kötvényvásárlási programok, intézkedések. A rövid kamatok emelése (igen korlátozott mértékben) csökkenti az inflációs trendet, a hosszú hozamok leszorítása (azaz, hogy a 10 éves kamat ne legyen 5x akkora, mint az egyéves) leginkább a beruházási kereslet élénkítését szolgálja.
Azt a pénzt, amit a jegybank kitesz 3-5-10-30-300 éves távra, az bekerül hozzá betét formájában és fizeti rá a most már pozitív (bár még mindig kb. 0,5%-os) overnight/egyhetes betéti kamatot, azaz ezeken a döntéseken masszív nyereséget realizál és még a gazdaságot is élénkíti.
De ettől az még tény, hogy az infláció pont a jegybank korábbi ultralaza politikája és annak extrém forintgyengítő melléhatása miatt szabadult el és nem nagyon látszik, hogy meddig kell emelni a kamatot ahhoz, hogy azt megfékezze.
Sziasztok!
Egy kis segítséget kérnék kamatemelés témakörben.
Példa: Adott egy jelzáloghitel, aminek futamideje 10 év, illetve a kamatperiódus 5 évre rögzített. Amikor 10-ből 5 év letelt, és előtörlesztésre kerülne a fennmaradó összeg, akkor arra már nem vonatkozna a fentebb is említett kamatemelés, ha jól értem vagy ilyenkor hogyan kell számolni?
@shank Ha kifizeted a teljes fennálló tőketartozást a kamatforduló előtt és lezárod a szerződést akkor nem érvényesül a magasabb kamat.
Ha csak részben törleszted elő, akkor a fennálló tőketartozás a magasabb kamattal fog tovább kamatozni.
Arra is érdemes figyelni, hogyha volt kedvezmény a folyósításnál pl értékbecslői díj elengedés stb. azt általában 5 év előtti végtörlesztésnél büntiből felszámolhatják. Azt meg lehet tenni, hogy előtörleszted a hitel 95%át pl és csak 5 év után zárod le teljesen, bár ha megvárod az 5 évet és 1 hónappal az évforduló után végtörlesztesz azon azért nem buknál jelentőset.
Köszönöm Scorpion a válaszod!
Sziasztok!
Egy kis segítséget kérnék kamatemelés témakörben.
Példa: Adott egy jelzáloghitel, aminek futamideje 10 év, illetve a kamatperiódus 5 évre rögzített. Amikor 10-ből 5 év letelt, és előtörlesztésre kerülne a fennmaradó összeg, akkor arra már nem vonatkozna a fentebb is említett kamatemelés, ha jól értem vagy ilyenkor hogyan kell számolni?
Köszönöm Scorpion a válaszod!
@random
Másrészről a pénzbőség nem feltétlenül jelenik meg a reálgazdaságban, nem jelent mindig valós tranzakciókat vagy azt, hogy a pénzt le is hívják. Likviditást biztosít, egy ígéretet arra, hogy a cég/ kereskedelmi bank/ állam fizetni tudja a lejáró kötelezettségeit és így nyugodtan működhet tovább. Ez a likviditás hiányzott 2008-ban a válság kitörése után. A pénzrendszer alapja a bizalom, anélkül nem működhet. Bízhatok benne, hogy ha neked adom a pénzem, akkor azt - haszonnal- vissza fogom kapni vagy árut/ szolgáltatást kapok érte, ami nekem értéket jelent. Az infláció egy fogyasztási kosár áktuális ára, a fogyasztáshoz kapcsolódik. A kulcsszó a bizalom.
@random
A fogyasztói árakat nyomottan tartotta a technológiai fejlődés és a piaci verseny ( pl. megosztó szolgáltatások mint Über és AirBnB, Amazon, Ali Express, fapados légitársaságok, stream stb.) Az eszközárakban ( ingatlan, részvény ) nagyon is volt infláció, mert a piacra öntött pénz ott realizálódott, nem a fogyasztásban.
Ha az államadósságot nagyobb részben finanszírozná a jegybank, a spekulánsok rögtön megtámadnák a forintot, az árfolyam összeomlana, a bizalom elilllanna, ami egyet jelentene az államcsőddel. Dollárral és euróval ezt nehezebb megtenni.
A rövid kamatok emelése sokkal erősebb hatású, mint a hosszú kamatok (hozamgörbe) leszorítása, ezt szolgálják a kötvényvásárlási programok, intézkedések. A rövid kamatok emelése (igen korlátozott mértékben) csökkenti az inflációs trendet, a hosszú hozamok leszorítása (azaz, hogy a 10 éves kamat ne legyen 5x akkora, mint az egyéves) leginkább a beruházási kereslet élénkítését szolgálja.
Azt a pénzt, amit a jegybank kitesz 3-5-10-30-300 éves távra, az bekerül hozzá betét formájában és fizeti rá a most már pozitív (bár még mindig kb. 0,5%-os) overnight/egyhetes betéti kamatot, azaz ezeken a döntéseken masszív nyereséget realizál és még a gazdaságot is élénkíti.
De ettől az még tény, hogy az infláció pont a jegybank korábbi ultralaza politikája és annak extrém forintgyengítő melléhatása miatt szabadult el és nem nagyon látszik, hogy meddig kell emelni a kamatot ahhoz, hogy azt megfékezze.
@shank Ha kifizeted a teljes fennálló tőketartozást a kamatforduló előtt és lezárod a szerződést akkor nem érvényesül a magasabb kamat.
Ha csak részben törleszted elő, akkor a fennálló tőketartozás a magasabb kamattal fog tovább kamatozni.
Arra is érdemes figyelni, hogyha volt kedvezmény a folyósításnál pl értékbecslői díj elengedés stb. azt általában 5 év előtti végtörlesztésnél büntiből felszámolhatják. Azt meg lehet tenni, hogy előtörleszted a hitel 95%át pl és csak 5 év után zárod le teljesen, bár ha megvárod az 5 évet és 1 hónappal az évforduló után végtörlesztesz azon azért nem buknál jelentőset.
@random Hogy a lakossági befektetésekhez ne jusson hozzá más.
Sziasztok! Money.hu-val van valakinek tapasztalata? Kötött vki általuk hitelszerződést? Köszi
Lassan helyreall a haborgo univerzum, ha tovabbra is ilyen utemben jonnek a cikkek!
😀 sok volt az a kihagyas :'-(
Koszonjuk!
@abc123 Szerintem nem a hitel költsége lesz érdekes, hanem az, hogy mennyiért tudod majd eladni. Az új most drága, viszont 10 év múlva már használt lesz, használt áron. Ergo az "értékvesztése" szerintem nagyobb, mint egy panelé. A panel pedig a belépőszint, szóval ha valakinek kell majd legalább 60nm, és csak ennyi pénze van, akkor ott fog keresgélni.
De majd mindjárt jön valaki és megcáfol. 🙂
Ha drágulnak a hitelek akkor az enberek nem fognak tudni nyakra főre 10-20 milliókkal eladósodni ergo csökkenni fognak a lakásárak (használt) nem?
Nos, 2022. tavaszára várják a toleranciasávba való visszatérését az inflációnak. Az még simán 5-6 hónap, havi 0,3%-os emelgetésekkel 3%-ra visszamegy az alapkamat. Ami még mindig kevés lesz a 4% körüli infláció mellett, de már szemmel látható drágulást eredményez majd a hitelek esetében a következő kamatperiódus elkezdésekor.
A vállalati hitelek esetében már elég durván érezteti hatását a rulírozó hitelek kamatának emelkedése. 5 milliárdos hitel esetében a 0,9% emelkedés is már havi közel 4 millió forint.És ennél még nagyobb emelkedés várható idén.
Nem kell ehhez nagy szellemi képesség: az értelmét ketten is leírták, ez összefoglalva annyi, hogy kamubalhé, hogy jövőre esetleg lehessen hivatkozni rá egy jegybanki keménykedés esetén, másrészt valakik olcsó hitelt kapnak, mások drágát. Na vajon kik melyiket kapják?
Ilyen egyszerű, közben meg megy a nagy közgazdasági fejtegetés, hogy mi is lehet a háttérben. 12 év alatt nem lát át a szitán az emberek jelentős része.
Elvben lehet benne logika, mivel a kínálati oldal zavarai támogatják az inflációt, főképp az építőanyag iparban jelen pillanatban. Talán a beruházásokat akarják ösztönözni, egyúttal a hitelek dragitasaval a fogyasztást csökkenteni.
A kotvenyprogram jelentos resze mar eddig is 'barati kezekben' landolt, gondolom folytatjak ezt a szep hagyomanyt.
(Aprosag, es a lenyegen nem valtoztat: a kotvenyprogramot 400 milliarddal emeltek, nem 400 milliardrol).
Mindenesetre a faanyag árak egyelőre nem nőnek az égig:
tradingeconomics.com/commodity/lumber
Erős színjátéknak gondolom a kormány és az MNB összeveszését, kormány váltás esetén a jegybank a helyén marad. Egy új kormánnyal szemben a jegybank nem csak szavakban lesz kevésbé támogató a kormányzati gazdaság élénkítéssel szemben. Lehet majd kommunikálni, hogy nem 2022-ben kezdték, meg amúgy is csodálatosan független a jegybank. Amennyiben marad a kormány helyre áll a béke, és 4 évig lehet tovább fújni, amit eddig is fújtak. Legfeljebb még kreatívabban mérik az inflációt, vagy kormányhatározatban betiltják a szót.
Ezzel elkezdett érezhető mennyiségűre nőni a kamat a nem teljesítő családok számára (alapkamat x 5 miatt) a sok évnyi elég baráti "bünti" után.
Hogy van vajon? ha valakinek mondjuk most jár le a 4 éve (vagy mondjuk jövőre), és két gyerek után vették fel a 10M támogatást (ami esetben 4 évük van gyártani egy harmadikat), akkor hogyan számolják a bünti kamatot a 7.4M-es különbségre? A lejárat évében aktuális alapkamatot szorozzák (pl most 7.4M * 1.075^4), vagy minden év adott kamatát veszik, amikor ketyegett a CSOK?
Félig off; az alapkamat emeléssel várható vajon magasabb kamatprémiumú PMÁP sorozat is?