A Minsky pillanat

Hyman Minsky amerikai közgazdász már a hatvanas években megalkotta a pénzügyi instabilitási hipotézist, azonban a munkásságát először az 1997-es ázsiai válságban, majd a 2007-es világválságban kapták fel igazán és most is egyre többet hallani a találgatást, hogy mennyire lehet közel a Minsky pillanat.

A gazdaság ciklikus, nem kell élesszemű megfigyelőnek lenni, hogy észre vegyük, egy hosszabb-rövidebb felemelkedő szakaszt mindig egy kisebb vagy nem olyan kicsi törés követ.

Látszólag minden rendben van, általános a jövőbe vetett megingathatatlan hit, a gazdaság dübörög és akkor jön egy jelentéktelen dolog és az addigi optimizmus egy szempillantás alatt mély depresszióba fordul, a gazdaság összeomlik.

Ez a pillanat a Minsky pillanat.

A klasszikus közgazdasági gondolkodásban a gazdaság mindig az egyensúlyi állapotra törekszik és ha vannak is összeomlások, annak külső okai vannak: háborúk, járványok és ehhez hasonló dolgok.

Hyman Minsky szerint viszont nem ez az igazság, hanem a gazdaság alapállapota az instabilitás, ezért az összeomlások nem külső véletlen tényezők eredményei, hanem magából az instabil gazdaság alaptulajdonságából ered, melynek legfőbb okozója a pénzügyi piacok és annak a rossz szabályozása.

Szerinte a stabil gazdasági állapot kockázat felvállalására sarkallja a profitra törekvő szereplőket. Minél többen minél nagyobb kockázatot vállalnak, annál inkább megágyaznak a következő összeomlásnak, ami pánikban és válságban fog kiteljesedni.

Ez a modell sokkal életszerűbben magyarázza, hogy miért összeomlások, válságok és nagy emelkedések sorozata a világgazdaság története.

A hitelezők és a hitelfelvevők is megégetik magukat a válságban, ezért sokkal óvatosabbak lesznek, ami miatt viszont a gazdaság teljesítménye nagyot zuhan. Minsky szerint ez a normális állapota a hitelpiacnak, azonban ez nem tart túl sokáig.

Ezután jön a modellben a spekulatív szakasz. A gazdaság felemelkedése miatt a kölcsönvevők egyre bátrabbak majd vakmerőbbek lesznek, a hitelezők is egyre lazább feltételek mellett adnak hitelt. Ekkor még vagy már a hitelfelvevők a kamatokat tudják fizetni, azonban a tőkét már nem biztos, hogy bármilyen körülmény között tudnák törleszteni.

A piramisjáték szakaszban már mind a hitelfelvevők, mind a hitelezők sutba dobják a józan eszüket és mindenki tizenkilencre húz lapot, a gazdaság túlhitelezetté válik.

Egy ilyen helyzetben egy visszaesés miatt már a hitelfelvevők vagyontárgyai nem fedezik a hitel összegét és mivel a spekulatív eszközöket nem tudják eladni, a konzervatív eszközeiket kell eladniuk, ha erre van lehetőségük.

Azonban ez sem olyan könnyű, mert egy ilyen helyzetben senki nem akar vásárolni, mindenki további áreséstől tart, legyen szó kötvényről, részvényről, ingatlanról vagy bármi másról. Ilyenkor fagy be a piac és csak a jegybankok hathatós beavatkozása tudja megmenteni a piacokat a teljes összeomlástól. (Persze kérdés, mi lesz akkor, ha pont a jegybankok felelőtlen pénznyomtatása fogja okozni a következő válságot, akkor ki tud majd közbeavatkozni, ha a jegybankok már az összes puskaporukat ellőtték békeidőben a gazdasági növekedés hajszolása miatt.)

S ekkor jön el a Minsky pillanat, ami legtöbbször látszólag egy jelentéktelen esemény. A Lehman Brothers előtt már rengeteg bank ment csődbe 2007 eleje óta az Egyesült Államokban, de ennek a banknak a csődje jelentette azt a pillanatot, amikor kiborult a bili és kiömlött a tartalma az egész pénzügyi világra.

A modell szerint minél tovább tart a felívelési szakasz, annál mélyebb lesz a válság és a krízis az utolsó pillanatban.

Ez a modell elég reális, de sajnos nem sok támpontot ad arról, hogy éppen ma hol vagyunk a növekedés-eufória-piramisjáték-pánik és menekülés körforgásban.

2007 után kevesen gondolták, hogy a pénzügyi piacok még 14 év után is töretlenül növekedni tudnak, főleg úgy, hogy a 2007-es válság okait sem oldottuk meg, csak a szőnyeg alá sepertük őket a jegybanki pénznyomtatással.

2017-ben is mindenki már a kínai Minsky pillanat eljöveteléről beszélt és a bál azóta is tart, sőt azóta emelkedtek csak igazán nagyot a piacok.

Tehát ez a modell sajnos arra nem alkalmas, hogy megjósoljuk a fordulópontot, maximum arra, hogy ha már megtörtént, akkor nyugtázzuk, hogy igen, ez az idő sem volt más, mint ahogy eddig is mindig minden ugyanúgy ért véget. (“This time is different”, ahogy a befektetők kedvenc mondása tartja.)

Röviden, ezt jelenti a Minsky pillanat. Valószínűleg egyre többet fogjátok hallani mostanában.

Share

94 hozzászólás

  • a profi
    A pénzügyi rendszer bizony bizalomra épül. Amint ez megrendül, jön a káosz.

    A jövőben is lesz pénzügyi válság. Meg fogjuk oldani azt is, mint ahogy az eddigi összest. Nem kell aggódni. Buy and Hold.

    2007 egyébként meg lett oldva. A bankszabályozás nagyon komoly lett. Azért nincs kamatemelés, mert nincs infláció. Nincs infláció, mert van kínálat. (COVID előttig, talán most…)

    Nem tudom minek kell paráztatni a gyenge kezűeket… Még a végén maradnak állampapírban…

    Infláció már Németországban is 4%, a kamatláb mínusz fél százalék, azonnali kamatemelés kellene az infláció megfékezéséhez, de akkor meg a hitelfelvevők harmada beborul, beleértve az államokat is. Kicsit barokkos túlzás, hogy minden rendben lenne.

    A nulla százalékos kamatok pedig már eddig is rengeteg kárt okoztak, nem csak az infláció miatt káros egy nulla vagy egyenesen negatív alapkamat.

    A pénzügyi szabályozás pedig mindig a piac után kullog. Senki nem gondolta volna, hogy a MBS-ek és a CDS-ek miatt fog összedőlni a pénzügyi világ 2007-ben, két olyan termék miatt, ami pont biztosítás a nemfizetés ellen, illetve ingatlannal fedezett értékpapír. Pont semmit nem ér, hogy utólag ezeket szabályozták.

    Egyébként senki nem paráztat. Hogy mikor jön el az összeomlás nem tudom. Már három éve is túl késő lett volna, de nem biztos, hogy a következő háromban megérkezik. A cikk mindössze arról szól, mit jelent a Minsky pillanat.

  • stingy
    mnb.hu/sajtoszoba/elnoki-publikaciok/2021-evi-publikaciok/kozeleg-a-minsky-pillanat-100-words-forditas Kuszaszem beelőzött. Wall of worry:)
  • kékfrankos
    “az összeomlások nem külső véletlen tényezők eredményei”

    Hát, akkor egy vírus, ami globálisan vállalkozások ezreinek a csődjét okozza és recesszióba tol országokat, az mi? Az nem egy külső, véletlen tényező?

    Ha holnap ufók jelennének meg az égen, és utána romba dőlne a világgazdaság, az nem külső, véletlen tényező eredménye lenne?

    Összeomlott a gazdaság a vírus miatt? Soha nem volt még ilyen magasan a tőzsde, mint a járványban.

    Épp ez cáfolja, hogy nem a külső erők befolyásolják a gazdaságot, hanem a játékosok.

    A 2007-es válságban milyen járvány miatt dőlt össze a világ? 1929-ben?

  • Politikuss
    “viszont nem ez az igazség,”
  • Fura
    Szerintem a COVID előtt eufóriában voltunk most pedig elérkeztünk a piramisjáték állapothoz. Mondjuk pont nem azért, mert olyan jól ment volna, sokkal inkább muszájból.

    Mindenki úgy próbálja megelőzni a válságot (2007 élénk emléke ugye) hogy pénznyomtatásba kezdett, hátha segít. Mivel mindenki ezt csinálja, ezért bár “darabra” több pénz lett a piacon abszolút értékben nem történt átrendeződés, az erőegyensúly megmaradt.

    Ha felbukkan egy új mutáns, amire alig hatnak a vakcinák, jobban fertőz és halálosabb akkor koordinált pénznyomtatással ez az állapot valamennyire fenntartható. Csak ugye jó helyre kell adni a pénzt, különben összeomlás jön.

    A kérdés inkább az, hogy a piacra öntött plusz pénz mit fog okozni. Az látszik hogy növekszik az infláció, de 7% körül még nincs nagy baj.

    Szerintem eufenizmus, mert mindenki örül a sok pénznek + piramisjáték, mert nem tudni mit fog mindez okozni.

  • Gergő
    igazség* 🙂

    egyébként köszi a cikket!

  • Pistu
    “a stabil gazdasági állapot kockázat felvállalására sarkallja a profitra törekvő szereplőket.” – Mondjuk ezen nem sokat segítenek a törvények sem itthon, még mindig ott tartunk, hogy kényszer-vállalkozások vannak, számla nélküli szolgáltatások meg zsebbe fizetések, céget váltani könnyebb mint alsógatyát, az állam kisegít/besegít. A felelősség nem korlátolt, inkább nem létezik.
  • KGyörgy
    Shortot kell tartani folyamatosan, aminek persze van költsége, de ha nagy zuhanás lenne, akkor bőven megtérülhet, nem igaz?

    Azért csúnyán sokat veszítettél, ha az elmúlt 5-7 évben shortban vártad a nagy esést….

    Sajnos nem tudjuk, mikor jön el a fordulat, ezért kár azzal kalkulálni, hogy majd mi kitaláljuk.

    A lényeg annyi, hogy ne érjen letolt gatyával, fülig eladósodva a Minsky pillanat.

  • Treil
    Nem igazán értem ezt az állampapír ellenességet. Tavaly voltak ilyen okosságok hogy azonnal át kell rakni a Forintot Euróba, mindezt 350-360-as árszinten, aztán most meg pont ugyanott van az EUR. ETF meg 5-10 évnél hosszabb távon jó befektetés, ha összeomlik a piac azt sem lehet kivenni (nem érdemes). Sokan menekülnek ingatlanba, de ez az örök áremelkedés sem fog végtelenségig folytatódni, jön egy több éves stagnálás és azután is jellemzően a jó lokációjú, modern ingatlanok érnek sokat, azok is csak akkor ha alacsonyak a hitelkamatok. Ráadásul mintha az amortizációval, kezdeti és folyamatos költségekkel senki nem számolna.
  • „a svájci“
    Nekem csak egy kérdésem van:
    Meg tudja mondani nekem valaki annak az okát, hogy mi az a plussz, amiért bankszámlán kellene a pénzemet tartani?
    Ez egyfelől nem az én pénzem (a bank kötelezettséget vállal csak a kifizetésre), másfelől számlapénz, azaz nem készpénz.
    Harmadrészt nem kapok (itt Svájcban legalábbis) érte semmit, sőt, még negatív kamatot is felszámolnak bizonyos összeg felett. Aztán jön az, hogy a banki költségek is olvasszák a számlapénzemet.
    Hozzájön még, hogy ha sparkonto-n (takarékossági szla) tartom, akkor hozzá sem férhetek azonnal (6 hónapos bejelentési kötelezettség nagyobb összegnél).

    Szóval, várom a véleményeket: miért jó nekem a banki számlapénz? Mi nekem a hasznom azzal, hogy rábízom a pénzemet egy bankra?
    Komolyan érdekelnek a vélemények…

  • „a svájci“
    Kiszámoló:
    “Likvid” eszközökben és izgatottan várom a fejleményeket…
    Véleményem szerint amint megindul a kamatok emelése, vérengzés lesz, és eljön a spórolók kánaánja…
    Nos, ekkor lehet majd lakást venni nagyon olcsón, és óriási válaszékból. Ez per pillanat úgy néz ki, hogy erősen korlátozott kínálat, és mesebeli árszintek.
    10 éve tart a spórolók és a középosztály pénzének az olvasztása, illetve a pénzszívattyú a hangyák rovására és a tücskök hasznára… Lássuk be, ezek a folyamatok kontraproduktívak. Ezeket nem lehet hosszútávon fenntartani.
    Azok fognak rosszul járni, akik óriási hitelteherrel vettek brutális árszinteken ingatlant. Véleményem szerint pontosan ők azok, akik miatt az árak az egekbe kúsztak.
  • Medve
    Jelenleg a magyar ingatlanok szerintem bőven túl vannak árazva. Illetve nem csak szerintem, mert még azok is azt szajkózzák, akik vesznek, hogy “kénytelen” megvenni 3x annyiért valamit, ami pár évvel ez előtt még sokkal kevesebbe került úgy, hogy semmit sem változott az állapota. Ennél fogva felújítással kell kezdenie mielőtt beköltözik, csilliókért.

    Nemrég rokonságban láttam, hogy eladtak 38M-ért egy örökölt kádár kockát, amihez nem nyúltak nagyjából azóta, hogy megépítették. Nagy surmó volt az öreg, akié volt előzőleg, viszont volt pénze. Az ingatlan értéke, a vételárnak nagyjából a feléért kelt volna el, épeszű világban. Cserébe, minden korombeli (30+) már masszívan el van adósodva, 25-30 évre.

    Szóval ha bármilyen okból dőlne a kártyavár, akkor már most nem tudom elképzelni, hogy a jelenlegi vagyonuk hogy fogja fedezni a hiteleiket. Persze valószínőleg ebben is én tévedek.

  • „a svájci“

    Nem tévedsz szerintem: teljesen korrekt amit írsz.
    Aki eladósodott és nincs vagyona, annak problémája lehet, amint esik az ingatlan piaci ára: ekkor a bank plussz befizetést kérhet szerintem Magyarországon is, nemcsak Svájcban. – Miért? Hát, mert fedezetlen a kintlévőség.
    Aki csak azért vett fel hitelt, mert van pénze, de azt nagyobb haszonnal tudja forgatni (pl tőkepiacon), mint ingatlanban, az tud majd fizetni a banknak. Akinek csak a hitele van, annak lehet gondja.
    Szerintem pontosan azok fognak a legrosszabbul járni, akik a jelenlegi -a valóságtól totálisan elrugaszkodott- árszinteken vásároltak, viszonylag magas hitellel.
  • D&A
    #Medve
    Már miért lennének túlárazva? Ha ennyiért is elkel minden, akkor pont ez az ára. Pár hete volt cikk valahol, hogy régiós szinten nem drágák a magyar ingatlanok. Erről mi a véleményed?
    Én laktam albértletben, de nem voltam “kénytelen” venni sajátot. Csak azért, hogy saját legyen. Vártam a megfelelőre, közben kevesebbet tettem félre, de nem ugrottam bele értelmetlenül drága vételbe. Senkit nem kényszerítenek, hogy pénzügyileg rossz döntéseket hozzanak, köteleződjenek el 25-30 évre.
    Egyszer hallottam valami Kiszámoló Akadémiáról. Évente legalább egyszer meg kéne nézni az egészet és gondolkodni közben, én mindig találok benne jó gondolatokat.
  • tumpara
    “a svájci”: azért jó a számlapénz, mert ha betörnek, kirabolnak, nem lopják el az összes pénzedet. És még be is tudod fektetni, diverzifikálni, háború esetén meneküléskor elutalni (ha időben kapcsolsz vagy egy kicsit készülsz rá, legalább annyira, hogy van egy külföldi bankszámlád, például Transferwise-nál). Ilyet a párnaciha nem tud.
  • Árokszállási Zoltán
    Sok éve mondogatják, hogy jön a válság, mert alacsonyak a kamatok, aztán mégsem jött el (még). Még ezeken a nyomott hozamszinteken is veszik az állampapírt, mint a cukrot. Évek óta csodálkoznak ezen, de mégis ez látszik… Lehet erre mondani, hogy azért van ez, mert a jegybankok is veszik az állampapírt, és ez biztosítja, hogy ne zuhanjon az államkötvények értéke. Az infláció pedig, ha nem száll el (5-6% az még nem elszállás szerintem) elinflálhatja a megugrott államadósságot is.

    Hogy minek kéne lennie az inflációban, újabb jó kérdés. Lakásár például (explicite) nincs benne. De azért a bérek is mentek felfelé rendesen, 400K-ért állítólag már lángossütőnek sem mennek el. Ha jön az infláció, akkor készpénzt sem lesz már olyan jó tartani. De “a svájcinak” üzenve: betétbiztosítás gondolom arrafelé is van.

    Talán nem hiába kutatják ezt az egész témakört mindenféle egyetemeken…

  • “a svájci”

    ““a svájci”: azért jó a számlapénz, mert ha betörnek, kirabolnak, nem lopják el az összes pénzedet. ”

    – Ezt a rizikót egy széffel meg lehet oldani. Nyilván az is pénzbe kerül, de széfet az ember nem a KP-nek bérel, hanem fontos iratoknak.

    “És még be is tudod fektetni, diverzifikálni”
    – Ezt KP-vel is ugyanúgy tudod. Sőt, akkor megvan az az előnyöd is, hogy a TIED a pénz, és nincs függőséged.

    “háború esetén meneküléskor elutalni (ha időben kapcsolsz vagy egy kicsit készülsz rá, legalább annyira, hogy van egy külföldi bankszámlád, például Transferwise-nál). ”
    – Bocs, ez naivitás. Szerintem. 🙂

  • D

    Nezd meg a szamlapenz alternativait:
    0. A fizikai befekteteseknel (keszpenz, arany, ingatlan) magaban a fizikai formaban tarolod a penzed, ha az megsemmisul/ellopjak, akkor a penzednek bucsut inthetsz. A szamlapenznel a bank csodje onmagaban nem jelenti a penzed eltuneset.
    1. Keszpenz a parnacihaban: nem kamatozik, biztonsagi kockazat (ellopjak, leeg a hazad, stb), foldrajzi kockazat (pl. kulfoldrol nem fersz hozza).
    2. (befektetesi) ingatlan: vagyontol fuggoen jo esellyel az osszes penzed egy foldrajzi helyhez kotheto ingatlanban van (diverzifikaltsag hianya sok teren).
    3. Arany: sokan sokszor leirtak, de: hosszu tavu hozama nem jo, inflacio ellen nem ved, biztonsagi kockazat, korlatozott valos/ipari felhasznalas (erosen spekulativ a kereslet).
  • NAR
    A tőzsde szárnyalásának nem ez az oka: g7.hu/penz/20210822/normalis-hogy-ket-harom-ceg-kezel-szinte-minden-vagyont-a-vilagon/ ? “A vagyonkezelők – illetve a náluk befektető tulajdonosok – lobbiereje a másik oldalon jelentős szerepet játszhatott abban, hogy a piacokat szabályozó hatóságok lényegében betiltották a részvénypiaci esést, az indexek esését szinte azonnal jegybanki vagy kormányzati beavatkozások követik.”
  • Medve
    @D&A Őszintén? Már tényleg nem tudom, de én továbbkérdeznék most a kérdésedre.

    Régiós szinten is mindenhol ennyi a bérek reálértéke? Tényleg ennyivel nőttek a fizetések itthon, hogy reálisak az ingatlanárak? Régiós szinten is minden országban olyan silány minőségűek az ingatlanok, mint Mo-n? (A felújítottak is.) Nem költői kérdés, komolyan érdekel, ha van konkrét tapasztalatod.

    Mivel magyaráznád azt, hogy 10 éve az ingatlanok harmadennyibe kerültek – és ha most ilyen olcsónak számít régiós szinten, akkor – miért nem vitték őket, mint a cukrot 10 éve? Főleg a befektetők… ami ennyire olcsó, arról előre lehet tudni, hogy aranybánya lesz.

    Ettől még lehet igazad. Amit így visznek, annak ennyi az ára. Btw, köszi a tanácsot, de láttam a Kiszámoló Akadémiát évekkel ezelőtt. Én levontam belőlük sok tanulságot.

  • maveryck
    Igen, ha tudnánk, akkor nem lennének válságok. Az elméleti közgazdaságtan már csak ilyen.
  • Medve
    Mégis elmondom a véleményem laikusként. (Ha Miklós is engedi.) Szerintem ez mánia. Mánia van az ingatlanpiacon, minden szegmensben. A reálbérek nem nőttek ennyivel, mint amennyivel 10 év alatt nőttek az ingatlanárak. Szóval ez nem vagyon, hanem adósság.

    Sokan korombeliek kimaxolják a “támogatásokat” amennyire lehet. Az is lehet, h nem most üt vissza ez, hanem 15-20 év múlva. Sokan elfelejtük a kis gyermek, kis probléma, nagy gyermek, nagy probléma mondást. Nem egy évesen drága egy gyermekkel együtt élni, hanem amikor felnőtt, de még nem áll a saját lábán. Aztán majd 3+ fiatal felnőttel? Átlag magyar fizuból?

    Tényleg nem tudom, mi folyik itt konkrétan, de az biztos, hogy a közgazdászok szempontjából egy izgalmas évtizeden vagyunk túl, amire imho sokat fognak majd hivatkozni később. Ilyen-olyan okokból. Régiós szinten is. 😉 Na, befejeztem a floodolást, megyek GDP-t termelni.

  • Okoska törp
    “Aki eladósodott és nincs vagyona, annak problémája lehet, amint esik az ingatlan piaci ára: ekkor a bank plussz befizetést kérhet szerintem Magyarországon is, nemcsak Svájcban. – Miért? Hát, mert fedezetlen a kintlévőség.”

    Ez nagyon gusztustalan. A banknak van kockázatkezelési osztálya, adjon annyi hitelt, hogy az fedezve legyen. Ha az extra profitért több hitelt akar kihelyezni vállalja a kockázatot.
    Gusztustalan volt, hogy a devizahiteles eladja a házát és még mindig marad adósság. Itt nem csak a hitelfelvevő, hanem a bank is hibás volt, hogy felelőtlenül hitelezett.

  • Maki
    ” Cserébe, minden korombeli (30+) már masszívan el van adósodva, 25-30 évre.”

    A számok mást mutatnak:

    oecdecoscope.blog/2017/10/13/statistical-insights-what-does-household-debt-say-about-financial-resilience/

    tradingeconomics.com/hungary/households-debt-to-gdp

  • bjozef

    “Mivel magyaráznád azt, hogy 10 éve az ingatlanok harmadennyibe kerültek – és ha most ilyen olcsónak számít régiós szinten, akkor – miért nem vitték őket, mint a cukrot 10 éve?”
    Az hagyján, kicsin falunkba bő 15 éve csináltak egy új utcát, közmű minden ami kell, a kutya nem épült oda, most, az ÖSSZES házhelyen dübörög az építkezés, egész bizonyosan hülyén halok meg….
    A legótvarabb kádár putri itt is 15-16M, az a 2 szobás, konyha nélkül (sparhelt+fali kút kombó, klasszik..), fürdőszoba pusztulat, majd összedőlő melléképülettel és 1 héten belül eladják…. ez már nekem sci-fi…
  • Maki
    ha széf van otthon, azt előbb-utóbb más is megtudja. Akkor viszont már csak idő kérdése, hogy egy székhez kötözve elmondd a széf kódját, miközben a térdkalácsodat roncsolják egy kalapáccsal.
  • “a svájci”
    törp

    “Ez nagyon gusztustalan. A banknak van kockázatkezelési osztálya, adjon annyi hitelt, hogy az fedezve legyen. Ha az extra profitért több hitelt akar kihelyezni vállalja a kockázatot.
    Gusztustalan volt, hogy a devizahiteles eladja a házát és még mindig marad adósság. Itt nem csak a hitelfelvevő, hanem a bank is hibás volt, hogy felelőtlenül hitelezett.”

    Miért? A bank pénzt ad neked, nem ingatlant: amikor felveszed a hitelt, egy pillanatképet vizsgál: Mennyit ér AKTUÁLISAN az ingatlan MINT FEDEZET, mennyi a fizetésed, és azt tudod -e az AKTUÁLIS PILLANATKÉP alapján fizetni.
    Ennyi.
    Ebben a történetben a tied a rizikó: válás, munkanélküliség, ingatlan áresés hogy csak párat említsek.

    Ha a fedezetnek leesik az ára, pech. Te vetted fel a hitelt. Az eszközkockázat a tied, nem közös.
    Szerintem meg az “a gusztustalan”, amikor vkinek ures a zsebe, de hitelre költekezik.

  • Maki
    “Gusztustalan volt, hogy a devizahiteles eladja a házát és még mindig marad adósság. Itt nem csak a hitelfelvevő, hanem a bank is hibás volt, hogy felelőtlenül hitelezett.” dehát pont ez volt a lényeg, a magyar jogszabály lehetőséget adott az ingatlan eladása után is a banknak, hogy vonja a tartozást a hitelfelvevő fizetéséből. A hitelfelvevő fizetése volt a fedezet, tehát nem voltak fedezetlenek a hitelek. A mostani szerződésekben is benne van, hogy a bank kérhet pótfedezetet, ha lecsökken az ingatlan ára.

    “Ez nagyon gusztustalan.” ha a hitelfelvevő nem tájékozódik…. De ugyanez van a Balatonon is, ha részegen mész vizibiciklízni, úgy, hogy úszni sem tudsz, lehet, hogy megfulladsz. Gusztustalanok ezek a vizibiciklik…

  • Janos82
    En azt olvastam, hogy a lakossag tovabbra is noveli a megtakaritasait, es sokan varjak mar a lejtmenetet teli zsebbel, hogy majd akkor bevasaroljanak. Amig ez igy van, addig nem lesz komoly eses szerintem.
  • Husz Janos Puszita

    Matolcsy szerintem most jól csinálja, lassan higgadtan, jól kommunikálva hűti a piacot. Kérdés, elég lesz-e ellensúlyozni a választási pénzszórást.

  • kékfrankos
    “Épp ez cáfolja, hogy nem a külső erők befolyásolják a gazdaságot, hanem a játékosok.

    A 2007-es válságban milyen járvány miatt dőlt össze a világ? 1929-ben?”

    A szerző egyértelműen azt sugallja, hogy SOHA sem a külső erők vannak rossz hatással a gazdaságra, hanem mindig csak belső problémák az okai egy válságnak. Ami nyilvánvalóan egy baromság. Erre utaltam az előző kommentemben. De nem jött át neked, úgy látom.

  • D&A
    #Medve:
    Jó kérdés, valaki hozzáértő rámutathatna, hogy a minimálbér/átlagbér és az ingatlanok m2 árának hányadosa hogyan alakult.
    Cikkből tudnék idézni, “túlfűtött kereslet”, az árak növekedését lehet magyarázni a rengeteg támogatással, egyszerű közgazdaságtan. 10 éve jobb alternatív lehetőségek voltak? Esetleg azzal, hogy most az emberek (felesleges) kockázatot vállalnak. Én csak erre szeretnék rámutatni, hogy miért “kell” vásárolni, ha nincs rá rendes fedezet. Ezért utaltam a videókra, hogy ha szó szerint tartanák magukat az emberek hozzá, lehet kisebb lenne a kereslet, az ár.Vagy nem.
    Lehet, hogy ugyanarról beszélünk, csak Te azt mondod “reális”, én azt, hogy a “kereslet szerinti”.
    Ingatlanok minősége: nincs tapasztalatom, csak más fogyasztási cikkekben, hogy itthon elég sok minden igen silány.
    A véleményeddel teljes mértékben egyet értek. Fogyasztunk mindent, főleg a lehetőségeinket.
  • csizkek
    “A számok mást mutatnak:”
    2017! 4 eves statisztika az inputok meg regebbiek. Csak iden apr-maj-jun mindharom rekordosszegu hitelfelvetel tortent Mo.-on. 2017-ben meg egesz konszolidalt volt az ingatlanpiac..
  • HLK
    Medve
    vannak felkapott szegmensek (pár éve Bp. belváros, mostanában Bp. / környéki hegyvidéki családi házak), de ezek csak egy kis szelete a kínálatnak (a krémjének).
    2 perce még 3326 eladó lakás volt Bp-en, 1. emelet felett, 40 nm+, 2+ szoba, max 35 millió.
    Nincs semmiféle lakhatási válság, felfokozott igények vannak, mivel jobban látható az életminőség mint régebben (FB, insta, stb.). Csak Budapesten fél millió ember él Kőbányán, Erzsébeten, Csepelen, Újpesten, Rákosmentén, Palotán, stb. Aki úgy érzi, neki jobb környék jár, az zsebbe nyúl, vagy ha az üres, akkor aláír a banknál.
    Ez valóban mánia, mégpedig nagyzási mánia 🙂
  • csizkek
    “Ez nagyon gusztustalan. A banknak van kockázatkezelési osztálya, adjon annyi hitelt, hogy az fedezve legyen. Ha az extra profitért több hitelt akar kihelyezni vállalja a kockázatot.”

    Errol szol a post:) VAn az a pont amitol mind a hitelezo mind a hitelfelvevo “kapzsibb” lesz.
    Egyebkent EU-ban a jelzaloghitelnel az ingatlan az csak egy fedezet, nem A fedezet. Europaban a szemely vallalja a hitelt, USA-ban a jelzaloghitel viszont elsetalos. HA nem tudod fizetni visszaadod a banknak. Es te tiszta lappal tovabb mesz. Persze buktad a sajat addig befizetett reszt..

  • "a svájci"

    “@“a svájci” ha széf van otthon, azt előbb-utóbb más is megtudja. Akkor viszont már csak idő kérdése, hogy egy székhez kötözve elmondd a széf kódját, miközben a térdkalácsodat roncsolják egy kalapáccsal.”

    …az amatorok vesznek otthonra szefet…

  • Konkav
    Vajon megfizeted annak a felárát, bármennyi is legyen az, hogy a bank legfeljebb az ingatlant kérheti tőled? Mert ha igen, akkor biztosan lesz valaki, aki ilyen feltételek mellett is hitelez neked (pl. fedezetlen személyi kölcsön kamatával megegyező kamatért)

    Amikor még kiadtam lakást, volt egy alapszerződésem, azt elküldtem az érdeklődőnek, és mondtam neki, hogy ezekkel a feltételek ennyi a havi bérleti díj. Bármin lehet változtatni, mondják mit szeretnének, én meg mondom az árát. Érdekes, soha senki nem akart változtatni

  • Zabalint

    A felsorolt kerületek/városrészek egyikében lakok. 2015 óta itt is több mint háromszorozódtak a lakásárak, ha nem a Belvároshoz vagy a legeslegmenőbb nem belvárosi környékekkel vetem össze, hanem a simán csak jónak mondott kerületekkel, akkor itt mondjuk 20-30%-al olcsóbbak a használt lakások, ami az átlagbért vagy kevesebbet keresőnek így is csillagászati árak. Vagy az a nagyzási hóbort, hogy nem Karancslapújtőre költöznek ki azok, akik Budapesten dolgoznak?
  • Konkav
    én azért tartom bankszámlán, mert kényelmesebb. A franc fog pénzkötegeket dugdosgatni a dunyhába (könyvespolcra, bárhová). Ideges lennék, ha a likvid pénzeszközeim otthon lennének a lekvár mögött a spájzban.
  • Okoska törp
    “Errol szol a post:) VAn az a pont amitol mind a hitelezo mind a hitelfelvevo “kapzsibb” lesz.”

    Igen, csak nem mindegy ki viseli a kockázatot. Mindent a hitelfelvevőre tolnak, mert a bank kapzsi volt, ezerrel reklámozta a hiteleket, állami asszisztálás mellett és ha bedőlnek a hitelei akkor állambácsi majd úgyis kimenti.
    Vagy esetleg a banknak is érdeke, hogy ne adjon minden jöttmentnek hitelt.

    A bank sokkal profibban meg tudja becsülni egy hitelkockázatait, mint Jóska. És törvényileg rá lehet bírni, hogy védje meg Jóskát saját magától.
    A bank kapitalista elvek mentén csak a profittal törődik, ezért kell az állam, hogy szabályozza a pénzpiacokat.
    Lásd 2010 utáni JTM plafon bevezetése.

  • Krumplee
    Gyakorlatilag ha kijött valaki 2010-ben az iskolából, tíz évig csak azt látta, hogy az ingatlanárak emelkednek, piacok emelkednek, érdemes pofátlannak lenni a munkaerőpiacon, a kamatok alacsonyak és az jár jól aki eladósodik, még családdal is, hiszen a kormány bőkezűen támogatja a gyerekvállalást.
    Min lepődünk meg?
  • mad823
    svájci: lehet, hogy Svájcban ez máshogy van, de itthon banki széfben nem tarthatsz kápét, ez a policy.

    De azért tudod, hogy mindenki szinte csak készpénzt tart ott, igaz? 🙂

  • -nb-
    Az elsétálós jelzáloghitel teljesen szimpatikus, beleértve az áruvásárlási hitelt, meg a hitelkártya áruvásárlási részét (értsd: amit a hk-val vettél árut, az a banké addig, amig ki nem fizeted. ha nem fizeted, vigye a bank az árut, aztán vége. nem értendő ide bármi, ami nem áru. mondjuk a megevett zsömlét hogyan adom vissza? )
    Valami európai értelemben vett agyzsugor miatt itt az egyéni felelősség korlátlan, a vállalati meg nem. Pl. VW botrány csak növelte a cég nyereségét, semmi komoly. Hogyvanez?
    Ugyanez: ha eltiltás alatt vezetek és valaki meghal. akkor máshol ez halált okozó szándékos veszélyeztetés vagymi, ami majdnem olyan, mint a szándékos emberölés (hiszen tudtam, hogy alkalmatlan vagyok, mégis csináltam). Itt éppen csak szabálysértés fölött. Itt meg alig van egyéni felelősség. Kiérti?
  • tumpara
    “a svájci”:

    – széfet feltörik, ugyanúgy kirabolnak. Ha bankban bérelsz széfet, akkor meg már egyszerűbb a számlapénz, nem kell külön bemenni, ha kell egy kis zsé, hanem online utalsz
    – ha KP-vel diverzifikálsz, akkor valamilyen eszközt veszel, az meg kevésbé likvid, mint egy pénzügyi instrumentum (ha pedig kp-vel veszed ugyanezt, nem értem, mi bajod a számlapénzzel)
    – szerintem meg az a naivitás, hogy a párnacihádat cipelve nem veszi el az összes pénzed a határőr/embercsempész. Annyit fog elvenni, amennyi van Nálad. Modern korba helyezve annyit utalsz át neki Revoluton, amennyit akarsz (illetve ő kér), nem kell minden számládról tudnia, lehet ügyeskedni. Egy hátizsák esetén esélyed sincs jól kijönni belőle. És persze nem az utolsó pillanatban kell útra kelni és akkor nem naiv leszel, hanem paranoid. 🙂

  • gaborr
    /off
    Nem tudom rendel-e még valaki az Aliexpressről, de ezek a nyavajások kiszámlázzák már a 27% áfát minden tételre, értéktől függetlenül :S
  • Miklós
    “Meg tudja mondani nekem valaki annak az okát, hogy mi az a plussz, amiért bankszámlán kellene a pénzemet tartani?” Én arra térnék ki, hogy nem mindegy milyen pénznemben tartod a pénzed. Pl. ha szerb dinárban tartalékoltál volna az utóbbi 4 évben, akkor a szolid kamatok mellett még árfolyamnyereséget is elkönyvelhettél volna pl. az euróhoz képest.

    “Ez nagyon gusztustalan.” Annyira nem, mintha rádvernének egy komolyabb vagyonadót éppen gazdasági válság idején. Egyes ide kommentelők 0.7%-os vagyonadót emlegettek… Na az lenne gusztustalan!

  • Kićo
    A bankok utólagos plusz követelése szerintem is gusztustalan. Ezzel gyakorlatilag ők úgy kockáztatnak (mert a hitelezés is kockázatos pénzügyi manőver), hogy az összes kockázatot ráterhelik az adósra. Ez egyoldalú. Ennyi erővel bárki bemehetne a bankba, hogy utólag magasabb kamatot reklamáljon a pénzéért, elvégre a bank abból hitelez.
  • Maki

    data.oecd.org/hha/household-debt.htm

    A lényeg ugyanaz: az EU országokhoz képest nincs eladósodva a magyar lakosság.

  • Maki
    ” Ennyi erővel bárki bemehetne a bankba, hogy utólag magasabb kamatot reklamáljon a pénzéért, elvégre a bank abból hitelez.” a bank nem szokta a betétesek pénzét hitelezni, de erről már volt szó régebben. Keress rá: banki pénzteremtés.
  • Szef otthonra
    Persze, nyilvan kalapaccsal mennek neki mindenki terdkalacsanak, aki egy otvar lepukkant lakasban szefet mer tartani pl. az iratainak, backup HDD-knek, meg usse ko mondjuk parszaz ezer forintnak. Nem neztel tul sok 24-et?

    Egyebkent akkor mi a praktikum? Ha mar magy hazad van, es tenyleg gazdagnak gondolnak, akkor legyen ket szef, es fejbeloves esetere csak a csalinak a kodjat adod meg? A masikrol meg mely hallgatas?

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.